Murga Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2024. (VII. 29.) önkormányzati rendelete
Murga község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 08. 28Murga Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2024. (VII. 29.) önkormányzati rendelete
Murga község helyi építési szabályzatáról
Murga Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya Murga község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1) Murga község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkákat folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), Murga Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 10/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Tkr.), valamint e rendelet betartásával kell.
(2) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Murga Község Belterületi Szabályozási Terve,
b) 2. melléklet: Murga Község Külterületi Szabályozási Terve,
c) 3. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata,
d) 4. melléklet: Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázata,
e) 5. melléklet: Az alkalmazott vagy alkalmazásra javasolt sajátos jogintézmények,
f) 6. melléklet: Közlekedési területek besorolása.
SZABÁLYOZÁSI ELEMEK
3. Kötelező szabályozási elemek
3. § (1) A szabályozási terv térképi téradat-rétegeinek műszaki követelményei és a terven alkalmazott jelek a Miniszterelnökség által kiadott Településtervezési szabályzat 3. mellékletében szereplő követelményeken alapulnak, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) utcában jellemzően kialakult állapot: a főépület közterület felőli homlokzatának utcafronti telekhatártól mért távolságának átlaga tekintendő előkertnek, amennyiben az építési tevékenységgel érintett telek 2-2 szomszédos ingatlanán az építési tevékenység időpontjában földhivatali nyilvántartás szerint legalább mindkét oldalt 1-1 telek beépült,
b) keresztcsűrös beépítés: tűzfallal lezárt és az utcával párhuzamos tetőgerinccel kialakított, az utcai telekhatártól mért 35 méteren túl elhelyezett melléképület,
c) kerítés magassága: az utcai terepszinttől mért függőleges érték, melybe a kerítéspillér nem számítandó bele,
d) főépület: az építési övezet vagy övezet sajátos építési használatának megfelelően a helyi építési szabályzatban meghatározott rendeltetésű épület,
e) melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű, önálló épület.
(3) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:
a) szabályozási vonal,
b) építési határvonal,
c) építési vonal,
d) közlekedési terület céljára fenntartandó terület,
e) méretvonal,
f) építési övezet, övezet határa, jele,
g) beültetési kötelezettséggel érintett terület,
h) közterület-alakítási terv alapján rendezendő terület,
i) temető védőterülete.
4. Javasolt szabályozási elemek
4. § A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
a) telken belüli zöldfelületként megtartandó telekrész,
b) megszüntető jel.
5. Más jogszabály által elrendelt korlátozó elemek
5. § (1) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:
a) műemlék,
b) műemléki környezet,
c) nyilvántartott régészeti lelőhely,
d) helyi védett egyedi érték,
e) országos jelentőségű természetvédelmi terület,
f) országos jelentőségű természeti emlék,
g) tájképvédelmi terület.
(2) Korlátozások és védelmek:
a) vízmű,
b) vízműkút,
c) villamos energia középfeszültségű elosztó hálózat, föld feletti,
d) villamosenergia transzformátor állomás,
e) középnyomású földgáz elosztóvezeték,
f) közmű infrastruktúra elemek védősávja,
g) temető védőterülete,
h) vízbázis külső védőövezete.
(3) A szabályozási tervlapon jelölt védőterületek, védőtávolságok tekintetében az ezeket elrendelő jogszabályokban szereplő előírások az irányadóak.
6. Tájékoztató elemek
6. § (1) A szabályozási terv egyéb tájékoztató elemei:
a) helyi védelemre javasolt egyedi érték,
b) helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt érték,
c) gyalogút,
d) híd,
e) főbb vízfolyás,
f) tájékoztató szöveg,
g) erdők övezete.
(2) A szabályozási terv alaptérképi elemei:
a) közigazgatási terület határ,
b) belterület határ,
c) földrészlet határ,
d) épület,
e) reambulált épület (alaptérképen nem szereplő),
f) elbontott épület (alaptérképen szereplő),
g) szintvonal.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
7. Belterületi határ megváltoztatására vonatkozó előírások
7. § A község belterületi határvonala nem változtatható meg.
8. Telekalakításra vonatkozó előírások
8. § A község területén telket kialakítani csak az e rendelet 3. mellékletében meghatározott, az adott övezetre vagy építési övezetre vonatkozó minimális értékek teljesülése esetén lehet, kivéve
a) a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkének kialakítása esetén,
b) a szabályozási vonallal jelölt terület igénybevételeknél visszamaradó telek esetén,
c) magánút kialakítása esetén,
d) kialakult telekállapotnál történő olyan telekalakítás esetén, ahol a kialakuló telkek méretei a változtatás előtti állapothoz képest az építési előírások értékeihez közelítenek.
9. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely vagy építési vonal jelöli, ennek hiányában az építési hely előkerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
a) Lf és Vt jelű építési övezeten belül
aa) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni vagy
ab) ha a kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 0 méter,
b) Gá, Má, Mke, Mt, Ee, Ev jelű építési övezetben, övezetben az előkert mérete legalább 8 méter,
c) Kb-Ö, Kb-Sp, Kb-T jelű övezetben 5 méter,
d) Kb-P jelű övezetben 2 méter.
(2) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely oldalkerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4 méter,
b) szabadon álló beépítési mód esetén
ba) Gá jelű építési övezetben és Kb-Ö, Kb-T és Kb-Sp jelű övezetben 5 méter,
bb) Kb-P jelű övezetben 3 méter,
bc) minden más övezetben, építési övezetben előírt legnagyobb beépítési magasság értékének fele,
c) zártsorú beépítési mód esetén Lf-1 jelű építési övezetben keresztcsűrős beépítés esetén 0 méter, egyéb esetben 4 méter.
(3) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely hátsókerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
a) Vt, Lf jelű építési övezetben 30 méter telekmélységig 3 méter,
b) minden más esetben és övezetben, építési övezetben 6 méter.
10. A járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
10. § (1) A Vt övezeti jelű építési övezetben és a Kb-P övezeti jelű övezetben új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi elhelyezését az OTÉK 42. § (11) bekezdése alapján a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken, parkolóban vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával is lehet biztosítani.
(2) A település területén saját telken belül egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás önálló rendeltetési egysége után.
11. Utakra vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Közforgalom elől elzárt magánút a település közigazgatási területén belül bármely övezetben, építési övezetben kialakítható.
(2) A magánút kialakítása során
a) közterülethez kell, hogy csatlakozzon, magánútból nem nyitható újabb magánút,
b) egynél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet,
c) a közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút, ha négynél több építési telkeket szolgál ki és 50 méternél hosszabb zsákutcaként alakul ki, a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani,
d) zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza belterületen 100 méter lehet.
(3) Lakótelket kiszolgáló magánút telekszélessége
a) 1 telek – legfeljebb 2 rendeltetési egység – kiszolgálása esetén legalább 4,0 m,
b) 2 - 6 telek – legfeljebb 8 rendeltetési egység – kiszolgálása esetében legalább 8,0 m,
c) 6-nál több telek, vagy 10-nél több rendeltetési egység kiszolgálására legalább 12,0 m
kell, hogy legyen.
(4) Beépítésre szánt területek megközelítését biztosító magánút esetén
a) a villamosenergia-ellátást, a víziközmű-ellátást, a szilád burkolatot, a gépjármű várakozóhelyeket, a gyalogjárdákat, a térvilágítást, a csapadékvíz elvezető rendszert az út kialakításával egy időben kell megvalósítani,
b) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
c) a csapadékvizek elvezetését a közterületekhez hasonlóan kell megoldani,
d) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról gondoskodni kell.
(5) A település közlekedési területeinek OTÉK 26. § (2) bekezdése szerinti besorolását a 6. melléklet tartalmazza.
12. Zöldinfrastruktúra védelmére és fejlesztésére vonatkozó előírások
12. § (1) Az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján Murga község teljes közigazgatási területe Tájképvédelmi terület övezetbe tartozik.
(2) A tájképvédelmi területi érintettség miatt belterületen és belterület határtól 200 méteren belül adótorony, átjátszó állomás nem helyezhető el, kivétel, ha templomtoronyba kerül elhelyezésre.
(3) Országos jelentőségű természetvédelmi területként és országos jelentőségű természeti emlékként kezelendő a Murgai Sánchegy, mint ex lege védett földvár, természeti emlék.
(4) Erdők övezetén belül erőművek létesítése során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat.
13. § (1) A meglévő értékes növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.
(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásán, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.
(3) Az országos közút külterületi szakasza, valamint a jellemzően K-Ny irányú mezőgazdasági utak mentén – műszaki lehetőség esetén – fasort, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.
14. § A telken belül zöldfelületként megtartandó telekrészen javasolt a biológiailag aktív zöldfelületet fenntartani.
15. § Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt érték helyi rendelettel levédendő és a megőrzésüket biztosító előírások meghatározandók.
13. Környezetvédelmi előírások
16. § Működő temető zajvédelmi szempontból csendes övezetnek minősül, ezért telekhatárától mért 30 méteres távolságon belül nappal 55, éjjel 45 LAM (mértékadó A-hangnyomásszint) nagyobb zajhatással járó üzemi vagy szabadidős tevékenység nem végezhető.
14. Örökségvédelmi előírások
17. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a műemléket és a műemléki környezetet az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján tartalmazza a szabályozási tervlap.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken végezhető tevékenységeket a vonatkozó jogszabályi előírások határozzák meg.
(3) Régészeti érintettség esetén a hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján kell eljárni.
(4) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes jegyzőt értesíteni kell, aki haladéktalanul tájékoztatja az örökségvédelmi hatóságot, a további intézkedésig a munkálatokat fel kell függeszteni, a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.
(5) A régészeti örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók .
(6) A helyi védett egyedi érték a Tkr. alapján került jelölésre. Ezeket érintő építési tevékenységek esetén a Tkr. szerint kell eljárni.
(7) A helyi védelemre javasolt egyedi értékek körét a szabályozási tervlap tájékoztató jelleggel ábrázolja. A Tkr-ben történő levédésüket követően helyi védett egyedi értékként kezelendő.
15. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
18. § (1) Beültetési kötelezettséggel érintett területre a település önkormányzata beültetési kötelezettséget ír elő közcélú környezetalakítási cél érdekében használatbavételi engedély kiadásának feltételeként vagy önkormányzati hatósági döntésben, az alábbiak szerint:
a) a szabályozási tervben jelölt területen háromszintes növényállomány ültetendő,
b) a gépjármű-forgalom és közművek elhelyezése céljából telkenként legfeljebb egy helyen 6 méteres sávban a zöldfelület megszakítható,
c) a teljesítés határidejének legalább 12 hónap határozandó meg.
(2) Háromszintes növényállományúnak minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére legalább 1 db nagy lombkoronájú fa, legalább 40 db cserje, valamint a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.
(3) Közterület-alakítási terv alapján rendezendő területeket az 1. melléklet szerinti Sz-1 jelű szabályozási tervlap határolja le.
16. Közművekre, hírközlésre vonatkozó előírások
19. § (1) Új közművezetéket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.
(2) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről vagy szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(3) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó közművezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.
(4) A 22 kV-os nagyfeszültségű vezeték mentén, a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságon belül építmény csak az ágazati szabályok figyelembevételével helyezhető el.
(5) A középnyomású gázvezeték tengelyétől mért, a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságon belül építmény csak az ágazati szabályok figyelembevételével helyezhető el.
17. Az építés általános szabályai
20. § (1) Az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül az OTÉK 35. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl belterületen nem helyezhető el építménynek minősülő antennatartó szerkezet.
(2) A hátsókert legkisebb méretén belül belterületen nem helyezhető el
a) melléképítmény,
b) mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület.
(3) Új főépületet építési vonalra, ennek hiányában a telken belül az utcában jellemzően kialakult állapothoz igazodóan kell elhelyezni, ennek hiányában e rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott értékek biztosításával.
(4) Új melléképület az utcában jellemzően kialakult állapothoz igazodóan megállapítható főépület helyén nem helyezhető el, kivéve közmű-becsatlakozás műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladékgyűjtő edénytároló.
(5) Telek közlekedési terület céljára fenntartandó területtel érintett részén a közlekedést akadályozó építmény nem helyezhető el.
(6) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett épületmagasság betartása mellett bővíthetők.
(7) Terepszint alatti építmények (pince) egy szint mélységben, a telek területén belül létesíthetők az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata szerint.
(8) Lf-1 jelű építési övezeten belül a telek oldalhatárától 3 méternél távolabb elhelyezendő főépület esetében a Dózsa György utca mentén fekvő telkeken a főépület nyugati , egyéb területen Lf-1 jelű építési övezetben lévő telkek esetében a főépület északnyugati homlokzatán csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet.
(9) Lf-1 jelű építési övezetben főépület épületmagasságát az utcában jellemzően kialakult állapothoz kell igazítani úgy, hogy a 2-2 szomszédos telken földhivatali nyilvántartás szerint is szereplő főépületek ereszmagasságától legfeljebb ±1,0 méterrel térhet el az új főépület ereszmagassága. Az utcában kialakult állapot hiánya esetén az építési övezetre meghatározott épületmagasság az érvényes.
(10) Lf-1 jelű építési övezetben az utcára merőleges tetőgerincű főépület szélessége legfeljebb 8,5 méter lehet a közterülettől számított 20 méteres távolságon belül.
(11) Lf-1 jelű építési övezetben a főépülethez kapcsolódó vagy attól külön álló épület párhuzamos tetőgerinccel, azaz keresztcsűrös beépítéssel is elhelyezhető, az utcai telekhatártól mért 35 méteren túl. Keresztcsűrös beépítés esetén az oldalkert mérete 0 méter.
(12) Lf jelű falusias lakóterületen lévő építési telkek utcai telekhatártól mért 70 méteren túli része a beépítési értékbe és a zöldfelületi arányba nem számítható be.
(13) Belterületen belül utcai telekhatáron lévő kerítés magassága legfeljebb 1,6 méter lehet.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
18. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
21. § (1) A település beépítésre szánt területei a következők:
a) falusias lakóterület – Lf,
b) településközpont vegyes terület – Vt,
c) általános gazdasági terület – Gá.
(2) Az építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) Vt-1 jelű építési övezetben hitéleti rendeltetésű épület esetében a beépítési magasság 35 méter.
19. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
22. § (1) A település beépítésre nem szánt területei a következők:
a) különleges beépítésre nem szánt
aa) ökoturisztikai terület – Kb-Ö,
ab) présházas terület – Kb-P,
ac) temető terület – Kb-T,
ad) sportterület – Kb-Sp,
b) közúti közlekedési terület – KÖu,
c) közműelhelyezési terület – Közm,
d) közkert zöldterület – Zkk,
e) egyéb erdőterület – Ee,
f) védelmi célú erdőterület – Ev,
g) általános mezőgazdasági terület – Má,
h) kertes mezőgazdasági terület – Mke,
i) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület – Mt,
j) vízgazdálkodási terület - V.
(2) Az övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
23. § (1) A Kb-Ö jelű, különleges beépítésre nem szánt ökoturisztikai terület övezete elsősorban ökogazdálkodáshoz kapcsolódó és az ökogazdálkodás bemutatását, idegenforgalmi célú ismertetését célzó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-P jelű, különleges beépítésre nem szánt présházas terület övezete a szőlő feldolgozását, tárolását biztosító létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben kerítés nem létesíthető.
(3) A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezete elsősorban a temetkezés céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben harangláb, harangtorony esetében az építmény megengedett legmagasabb pontja 15 m.
(4) A Kb-Sp jelű, különleges beépítésre nem szánt sportterület övezete elsősorban a sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben kerti építmény kizárólag közösségi céllal helyezhető el.
24. § (1) Köu-1 jelű közúti közlekedési területen belül csak a közhasználatra szolgáló, legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű autóbuszváró építmény, valamint közműépítmény, köztárgy helyezhető el.
(2) Meglévő út szabályozási szélességét a szabályozási terv ábrázolja, új út kialakítása a szabályozási terven jelölt szabályozási szélességgel történhet.
25. § Zkk-1 jelű és Zkk-2 jelű zöldterület övezetén belül kerti építmény kizárólag közösségi céllal helyezhető el.
26. § (1) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetén belül lakó- és szállásjellegű rendeltetés az OTÉK 29. § (2) bekezdése alapján mezőgazdasággal összefüggő rendeltetésű épületben helyezhető el.
(2) Má-1 jelű övezetben birtokközpont kialakítható az OTÉK 29. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(3) Mke-1 és Mke-2 jelű övezetben birtokközpont nem alakítható ki, azonban birtoktestbe beszámítható.
(4) Mke-1 jelű övezetben telkenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 10 m2 bruttó alapterületű, kertműveléshez kapcsolódó, tárolást szolgáló építmény helyezhető el és az övezetben kerti építményként kizárólag a tárolásra szolgáló műtárgy helyezhető el.
(5) Mke-2 jelű övezetben telkenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű épület helyezhető el.
(6) Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont nem alakítható ki, azonban birtoktestbe beszámítható.
Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.