Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2004. (VIII.3.) önkormányzati rendelete

egységes szerkezetben a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2016. 12. 16

Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2004. (VIII.3.) önkormányzati rendelete

egységes szerkezetben a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2016.12.16.

Hosszúpereszteg Község Képviselő Testülete a módosított épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

* Hatályon kívül helyezte Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 5/2004. (VIII.3.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 11/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelet

Hatálytalan: 2016.12.17-től

2. § * Hatályon kívül helyezte Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 5/2004. (VIII.3.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 11/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelet

Hatálytalan: 2016.11.17-től

II. RÉSZ

ÁLTALÁNOS Építési elŐírások

a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területekre

3. § (1) Hosszúpereszteg község közigazgatási belterületre és külterületre oszlik a 1. számú mellékletben ábrázoltak szerint.

(2) A szabályozási terv új építési övezeteket hoz létre, amely a belterület növekedésével jár (1. számú melléklet szerint).

(3) A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:

Beépítésre szánt területek:

Lf falusias lakóterület

Vt településközponti vegyes terület

Gm mezőgazdasági, élelmiszeripari építési övezet

Gk kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet

Üh hétvégiházas üdülőterület

Kk különleges terület - rekreációs központ kiszolgáló létesítményei

Kz különleges terület - közkert középület elhelyezésének biztosításával

Kte különleges terület - köztemető területe

Ksz különleges terület - szennyvíztisztító

Beépítésre nem szánt területek:

Ku közlekedési és közműterület - útterület

Kp közlekedési és közműterület - parkoló terület

Zk zöldterület – közpark területe

E erdő - gazdasági erdőterület

Ev erdő - védelmi célú erdőterület

Eo erdő – oktatási és turisztikai erdőterület

Eg erdő - galériaerdő

M mezőgazdasági terület – általános erdőterület

Mk mezőgazdasági terület – szőlő, gyümölcsös, kert terület

Mv mezőgazdasági terület – korlátozott használatú védőterület

Mgy mezőgazdasági terület – gyepterület

Vf vízgazdálkodási terület –folyóvizek medre és partja

Vv vízgazdálkodási terület – ivóvízbázis, vízműterület

Vá vízgazdálkodási terület – állóvizek medre és partja

4. § * Hatályon kívül helyezte Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 5/2004. (VIII.3.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 11/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelet

Hatálytalan: 2016.12.17-től

5. § * Hatályon kívül helyezte Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 5/2004. (VIII.3.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 11/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelet

Hatálytalan: 2016.12.17-től

6. §

Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

(1) -(13)*

Hatálytalan: 2016.12.17-től

Villamosenergia-ellátás

(14) Turizmusfejlesztési szempontból:

Az Ü (üdülő), K (különleges), SZT1 tervlapon jelzett területek, valamint az Mk (szőlő-hegy szőlő, kert, gyümölcsös mezőgazdasági terület) övezeteken belül a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat földkábellel kell tervezni és kialakítani. A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítésekor, bővítésekor kell gondoskodni.

Ezen övezeteken belül, illetve azok 100 méteres körzetében trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.

(15) -(18)*

Hatálytalan: 2016.12.17-től

Elektronikus hírközlés

(19) Turizmusfejlesztési szempontból:

Az Ü (üdülőterület), K (különleges), valamint az Mk (szőlő, kert, gyümölcsös mezőgazdasági terület) övezeteken belül a távközlési hálózatokat földkábellel kell tervezni és kialakítani. A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerősítésekor, bővítésekor kell gondoskodni.

(20) *

Hatálytalan: 2016.12.17-től

7. §

Reklámfelületek kialakítása

(1) Hosszúpereszteg területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése csak a helyi termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges.

(2) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat (a továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket – a tulajdonos beleegyezésével – kialakíthatnak.

(4) Amennyiben a község külön rendeletben szabályozza a reklám elhelyezését, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

8. §

Hatálytalan: 2016.12.17-től

III. RÉSZ

a beépítésre szánt területek Építési előírásai

9. §

Általános előírások

A beépítésre szánt területek építési övezeteinek lehatárolása, beépíthetősége

(1) Hosszúpereszteg beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik. Beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.

(2) A telkek rendeltetésszerű használatához a megközelíthetőséget közúti kapcsolattal vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal biztosítani kell.Az építési telken épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni az OTÉK 33. §-ban előírt feltételek teljesítésével lehet. Fenti feltételek megteremtésére külterületen az önkormányzat nem kötelezhető.

10. §

Szabályozási kötelezettségű területekre vonatkozó előírások

(1) A jóváhagyott szerkezeti terv azon beépítésre szánt területeire, melyek az 1. számú melléklet szabályozásán kívül esnek, a fejlesztési célok pontosítását követően a területhasználat kijelölésén túl a beépítés feltételeinek tisztázására külön szabályozási terv készítendő.

11. §

Szabályozási tervvel rendelkező beépítésre szánt területek előírásai

(1) Az építési övezetek lehatárolása a beépítésre szánt területeken szabályozási vonallal, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és építési övezeteket elválasztó határvonallal (építési övezetek egymástól való leghatárolása) valósul meg. Az SZT1 szabályozási terven az építési övezeteket ezen határvonalakon túl az egyes területrészek jelkulcs szerinti sraffozása és színe/árnyalata, valamint az “építési övezet jele” hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

(2) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték félét.

Az építési hely

(3) Azon építési övezeteken belül, ahol építési hely határvonallal lehatárolt ún. építési helyek lettek kijelölve, az építési telken belül épületet elhelyezni csak ezen az építési helyen belül szabad. Az építési hely azon része, amely védőtávolságon belül helyezkedik el, csak a II. rendű korlátozás megszűnését követően vehető építési helyként figyelembe.

(4) Az építési hely határa az egyes építési övezetekben az 1. számú melléklet szerint rögzített. Elhelyezkedésük, méretük – hasonlóan a többi I. rendű szabályozási eleméhez – csak a szabályozási terv és a HÉSZ együttes módosításával változtatható meg.

(5) Az építési hely feltáró úttal (egyéb közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal) határos homlokvonala azokban az építési övezetekben, ahol ezt jelen rendelet 12. §-ának egyedi előírásai rögzítik, egyben kötelező építési vonal is. Amennyiben a rendelet kötelező építési vonalat ír elő, a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület az építési helyen belül csak az így definiált építési vonalra kerülhet. Az egyéb rendeltetésű épületek, építmények az illeszkedés szabályát is figyelembevéve az építési hely egyéb részein is létesülhetnek a HÉSZ és más vonatkozó jogszabályok egyidejű betartásával.

(6) Azon oldalhatáros építési övezeteken belül, ahol az “építési hely határa” oldalhatárra eső vonala egyben kötelező építési vonal is (HÉSZ 12. §), az épület egyes részeinek eltávolodása ettől a vonaltól legfeljebb 2,95 méterig lehetséges.

(7) *

Hatálytalan: 2016.12.17-től

(8) Az építési övezetek építési helyein kívül állandó emberi tartózkodásra nem szolgáló sport- és játszóeszközök, kerti pavilonok, szabadtéri medencék, stb. szabadon elhelyezhetők a zöldfelületre vonatkozó előírások, valamint az OTÉK 35. § - 36. §-ban előírtak betartása mellett. Az építmények elhelyezése a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a tulajdonos jogos érdekeit nem sértheti.

(9) Az építési hely utcához (megközelítésre szolgáló közterülethez vagy közforgalom előtt megnyitott magánúthoz) közelebb eső 1/3-nyi területén, de min. 15 méteren belül az építési övezeti előírásban egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

Az épített környezet értékvédelme

(10) Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.

(11) Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK 40-45. §-ban foglaltak az irányadók.

Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

a) magastető esetén 35°-60° hajlásszögű kerámiacserép héjalással;

b) alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető, üveg- vagy polikarbonát lemez, vagy titán-cink héjalás.

(12) A lakó- (L), vegyes- (V), üdülő- (Ü), különleges (K) területeken, a mezőgazdasági kert-szőlő-gyümölcsös (Mk) területeken és azok határától számított 800 m-en belül elektronikus hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.

Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):

- önálló építményként létesíthető,

- a közúti megközelítést biztosítani kell,

- létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(13) Az építési övezetek zöldfelületei esetében az egyes övezetekben előírt telekterületre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell.

12. §

Hatálytalan: 2016.12.17-től

IV. RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

13. § A beépítésre nem szánt területek övezeteinek lehatárolása, beépíthetősége

(1) Az övezetek lehatárolása a beépítésre nem szánt területeken szabályozási vonallal, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és övezeteket elválasztó határvonallal (az övezetek egymástól való leghatárolása) történt. Az 1. számú melléklet az övezeteket ezen határvonalakon túl az övezet jelkulcs szerinti sraffozása és színe /árnyalata, valamint az övezet jele hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

Általános közlekedési és közműterület

(2) Az általános közlekedési és közműterület a vasúti és a légi közlekedés kivételével közlekedési célú, valamint közművek elhelyezésére szolgál.

(3) *

Hatálytalan: 2016.12.17-től

(4) Az OTÉK előírásaitól eltérő keresztmetszetű utak esetén kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

(5) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét a 2. számú melléklet tartalmazza. A mintakeresztszelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26. § (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni.

(6) *

Hatálytalan: 2016.12.17-től

(7) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető.

(8) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m szabályozási szélességű vagy nagyobb keresztmetszet esetén jelen rendelet 4. § (1)-(6) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani.

A zöldterület

(9) Hosszúpereszteg község zöldterületi övezetei – közpark rendeltetésű területek.

Rendeltetésük szerint:

- közpark területe: (Zk);

(10) A közpark (Zk) területen emlékmű, kegyhely emelhető. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos.

Az erdőterület

(11) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása az OTÉK 28. §-nak előírásai szerint történhet.

Rendeltetésük szerint:

- gazdasági erdőterület: (E);

- védelmi(védő) erdőterület: (Ev)

- galériaerdő (Eg)

- turisztikai,

oktatási-kutatási turisztikai (rehabilitációs) erdőterület: (Eo).

(12) A turisztikai, oktatási-kutatási erdőterület a területen honos ökoszisztémát rehabilitáló, az ehhez szükséges erdőkezelési módokat feltáró tevékenység kutatására, megvalósítására és oktatására szolgáló terület .

Az övezetben a fatermesztő parcellákat természetes erdősülést elősegítő üzemterv alapján szálalásos művelésű, vegyes kor- és fajtatösszetételő erdőkre kell kiváltani (Pro Silva-módszer). A teljes gyep-, cserje- és koronaszint helyreállítása mellett az állatvilág igényeire is tekintettel kell lenni. A vadállomány létszámvizsgálatának függvényében vadvédelmi kerítést kell létesíteni a lékekben feljövő csemeték védelmére.

A területen épület nem helyezhető el.

(13) Az erdőterületen elhelyezett építmények magassága - a kilátótorony kivételével - a 4,5m-t nem haladhatja meg. Anyaghasználatában a természeti környezetbe illeszkedő, természetes anyagokat és a hagyományos szerkezeti megoldásokat kell előnyben részesíteni.

(14) A galériaerdő a területen honos vizesélőhelyhez köthető ökoszisztémát rehabilitáló, az ehhez szükséges erdőkezelési módokat feltáró tevékenység kutatására, megvalósítására és oktatására szolgáló terület .

Az övezetben a fatermesztő parcellákat természetes erdősülést elősegítő üzemterv alapján szálalásos művelésű, vegyes kor- és fajtatösszetételű puha liget erdőre kell kiváltani (Pro Silva-módszer). A teljes gyep-, cserje- és koronaszint helyreállítása mellett az állatvilág igényeire is tekintettel kell lenni.

Mezőgazdasági terület

(15) Általános mezőgazdasági terület (M)

A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

A termőföld védelme, a talajminőség és a mikroklíma javítására érdekében – elsősorban az utak, árkok, vetődések mentén - mezővédő erdősávok telepítése indokolt. A HÉSZ a tulajdonviszonyokba történő beavatkozást kerülve a fenti célt az alábbi ösztönző-korlátozó előírásokkal kívánja elérni:

a) 10.000 m² vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

b) 10.000 m²-nél kisebb méretű területen épületet elhelyezni, építményt 1,5% beépítési arány megtartásával szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítési arány max.: 3% lehet.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

(16) Mezőgazdasági védőterület (Mv)

A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető.

Az övezetben egyéb épület, építmény is csak akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

(17) Mezőgazdasági gyepterület (Mgy)

A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál.

Az övezetben az 1 ha területnagyságot el nem érő telken épületet, építményt elhelyezni tilos.

Az épületek, építmények nem létesíthetők látszó vasbeton, vagy látszó acél szerkezettel, fém héjalással, alacsony hajlásszögű tetővel vagy lapostetővel.

A megengedett építménymagasság 5,0 m. Ettől az általános értéktől a terület fenntartásához szükséges, a megengedett beépítési arány 50 %-t meg nem haladó alapterületű gazdasági vagy tároló épületek esetében el lehet térni. Ebben az esetben a megengedett építménymagasság értéke a technológiai terv által igazolt mérték, ennek hiányában 7,5 m.

Állattartó épület építése esetén a művelésből kivont terület határán örökzöld növényekkel kombinált, három szintes védő erdősáv alakítandó ki, min. 20 m szélességben.

Az övezetben birtokközponthoz tartozó birtoktest nem alakítható ki.

Egyéb rendeltetésű terület

(18) Folyóvizek medre és partja (Vf)

a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (1), (3)-(4), (6) bekezdés szerinti területhasználat engedélyezhető.

b) Az övezetben elhelyezhető épület:

- által elfoglalt terület a telekterület 0,5 %-át,

- építménymagassága a 4 m-t nem érheti el.

(19) Állóvizek medre és partja (Vá)

a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (2), (6) bekezdés szerinti területhasználat engedélyezhető.

b) Az övezetben elhelyezhető épület

- által elfoglalt terület a telekterület 0,5 %-át,

- építménymagassága a 4 m-t nem érheti el.

(20) Ivóvízbázis, vízműterület (Vv)

a) az övezetben csak az OTÉK 30. § (5) bekezdés szerinti területhasználat történhet

b) az övezetben elhelyezhető épület, építmény magassága az építési engedélyezési tervdokumentáció technológiai tervfejezetben meghatározott szükséges mértéket nem haladhatja meg.

V. RÉSZ

A települési értékvédelem előírásai

14. § (1) -(2) *

Hatálytalan: 2016.12.17-től

Helyi objektum védelem

(3) A helyi védelem területére, illetve objektumaira vonatkozó általános és részletes előírásokat, a védelem- és a költségviselés mértékét a község helyi értékvédelemről szóló rendelete határozza meg.

(4) Helyi objektumvédelem az alábbi ingatlanokat érinti:

Külterületen: nincs

Belterületen:

-79,83,84,86, 139,151, 171, 413, 687, 711 hrsz- ú lakóházak

-171, 380/3, 557, 699 hrsz-ú ingatlanon állított kőkeresztek

(5) -(6)*

Hatálytalan: 2016.12.17-től

VI. RÉSZ

A kialakult állapotra vonatkozó előírások

15. § (1) Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

(2 )Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.

(A tetőtér beépíthető, ezáltal a építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.

(3) *

Hatálytalan: 2016.12.17-től

(4) Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

(5) Az elemi kár vagy baleset során megrongálódott, az előírásoknak meg nem felelő épület a káresetet követő egy éven belül az eredetivel azonos módon helyreállítható.

(6) A HÉSZ hatálybalépését megelőzően kiadott érvényes építési engedély alapján megvalósuló, építés alatt lévő épületek a HÉSZ szabályai alól kivételt képeznek.

VII. RÉSZ

TELEPÜLÉSTERVEZÉS

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI

16. § (1) Közérdekű korlátozások:

1.1 A község közigazgatási területén bányatelek-feltárásra alkalmas területet és bányászattal érintett területet nem jelöl ki.

Ilyen terület kijelölése bányanyitásra, illetve felszíni művelésű bányászati tevékenység folytatására csak kiemelt állami érdekből a rendezési terv előzetes módosítását követően, hatástanulmányokkal megalapozottan lehetséges.

1.2 Az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az alább felsorolt ingatlanok esetén:

04/10-30, 0,297/9, 0161, 0162, 0163, 0164/1,2, 0165, 0166/1 hrsz., valamint a 032/13 és a 065/8 hrsz-ú terület SZT1 jelű szabályozási tervlapon Kk 01 73,74 táblaszámmal jelölt része.

16/A. § A HÉSZ mellékleteinek megnevezése:

1. számú melléklet: SZT1

2. számú melléklet: SZT2

3. számú melléklet: SZT3

4. számú melléklet: Az egyes építési övezetek egyedi előírásai

számú melléklet: A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása

17. §

Vegyes és zárórendelkezések

(1) E rendelet, a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a ……………………. számú rendelet hatályát veszti.

1. melléklet az 5/2004. (VIII. 3.) önkormányzati rendelethez

SZT1

490 Hosszu SZT1 1_melléklet.pdf

2. melléklet az 5/2004. (VIII. 3.) önkormányzati rendelethez

SZT2

490 Hosszu Szab 2_mellklet.pdf

3. melléklet az 5/2004. (VIII. 3.) önkormányzati rendelethez

SZT-3

3- melléklet.pdf

4. melléklet az 5/2004. (VIII. 3.) önkormányzati rendelethez

Az egyes építési övezetek egyedi előírásai