Bakonyszücs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
Bakonyszücs Község Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 07. 26Bakonyszücs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
Bakonyszücs Község Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatáról
Bakonyszücs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítész Iroda, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Technológiai és Ipari Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Technológiai és Ipari Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Technológiai és Ipari Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Veszprém Vármegyei Önkormányzat továbbá a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 8/2017. (VII.14) önkormányzati rendelete alapján az abban szereplő érintettek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, engedélyhez kötött, vagy engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani e rendelet és a hozzá tartozó mellékletek, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján lehet.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok, valamint a településkép védelméről szóló helyi rendelet előírásai szerint kell eljárni.
2. § A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv
b) 2. melléklet: Építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályai;
c) 3. melléklet: Elhelyezhető és tiltott rendeltetések
d) 4. melléklet: Biológiai aktivitás érték
e) 5. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő parkolóhelyek száma;
f) 6. melléklet: Állattartó épületek telepítési távolságai.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Állattartás: olyan tevékenység, amely kedvtelés, termékelőállítás, sport vagy állatokkal kapcsolatos egyéb hasznosítás céljából történik. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.
b) Főépület: az építési övezet és övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület. Önálló főépületnek tekintendők az egymáshoz bármilyen épületszerkezettel kapcsolódó, de önálló tartószerkezettel rendelkező, fő rendeltetési egységet tartalmazó épületek is.
c) Háromszintes növényállomány: olyan gyep-, cserje- és lombkorona-szintű vegetáció, ahol 100 m2 -enként legalább egy díszfa és legalább 20 db cserje található, a többi felület gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett.
d) Kézműipari tevékenység/rendeltetés: 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatási létszámmal működő gyártó vagy szolgáltató tevékenység, amelynek működése során a környezet zajterhelése időszakosan sem haladja meg a 60 decibel értéket, és a tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t.
e) Melléképület: A főépületet kiszolgáló, kiegészítő funkciójú, önálló szerkezetű épület, mely huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas.
f) Nem zavaró hatású tevékenység / rendeltetés / funkció: Olyan, az adott övezetben a helyi építési szabályzat szerint elhelyezhető rendeltetés, vagy a telken, épületben végzett tevékenység, melynek légszennyezési, zajkibocsátási határértékei nem haladják meg az adott területfelhasználásra a jogszabályban meghatározott határértékeket, és nincs zavaró bűzkibocsátása.
g) Visszamaradó telek: szabályozási vonallal érintett telek esetén a szabályozás végrehajtását követően megmaradó telek.
TELEKALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. § (1) Az építési övezetek, övezetek telekalakítással kapcsolatos minimális paramétereit a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Telekalakítás során a 2. mellékletben meghatározott kialakítható legkisebb telekszélességnél, és telekterületnél 10%-kal kisebb telek is kialakítható, amennyiben a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza, nem zárja ki, továbbá
a) kialakult állapot vagy
b) domborzati adottság vagy
c) a közterületek fejlesztése
indokolja.
(3) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak számára az építési övezetre, övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekterület, -szélesség és -mélység előírásoktól eltérő - műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható, de kizárólag abban az esetben, ha a közműberendezés részére kialakított önálló telek közterülethez vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik.
(4) Még beépítetlen saroktelkek telekalakítása során az előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az adott építési övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
(5) Lakóterületen új, nyúlványos telek csak akkor alakítható ki, ha az a telektömbben e rendelet hatálybalépése előtt kialakult zárványtelek feltárását biztosító telekalakítás céljából történik.
(6) Kialakult nyúlványos telek nem megosztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.
(7) Szabályozási vonallal érintett telkek esetén a szabályozási terv végrehajtására irányuló telekalakítás abban az esetben is megengedett, ha a visszamaradó telkek paraméterei az építési övezetben, övezetben meghatározott paramétereknek nem felelnek meg.
KÖZTERÜLETALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
3. Közterületen lévő építmény elhelyezésére vonatkozó előírások
5. § (1) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.
(2) Új épület építése esetén közterület alá építményrész nem nyúlhat, előlépcső nem nyúlhat be.
(3) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
4. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások
6. § (1) A KÖu övezeti jelű közlekedési területeken a közlekedési és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával egy- vagy kétoldali fasort kell telepíteni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol a meglévő közműhálózat a telepítést nem teszi lehetővé.
(2) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál, továbbá a 12,0 méter széles közterületek átépítése során biztosítani kell az útpályával párhuzamosan, legalább egyoldali fasort, melyet legalább 2,0 méter szélességű zöldsávba kell ültetni.
5. Magánút kialakítására vonatkozó előírások
7. § (1) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 6,0 m szélességű területsávot kell biztosítani.
(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra.
(3) Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek esetében nem kell figyelembe venni a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telekméretet és legkisebb telekszélességet.
(4) A magánút kialakítása során az építési telek, a telek ellátása érdekében
a) a szükséges közművezetékek, energia- és hírközlési rendszerek vezetékeinek elhelyezésének, továbbá a térvilágítás és felszíni vízelvezetés lehetőségét biztosítani kell,
b) a 10,0 méternél szélesebb keresztmetszet esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező,
(5) A mezőgazdasági területek feltárását szolgáló magánutakat (beleértve a saját használatú útként bejegyzett ingatlanokat is) olyan állapotban kell fenntartani, hogy a magánút által kiszolgált telkek rendeltetés szerinti használatához szükséges megközelíthetőség biztosítható legyen.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
6. Közművesítés és elektronikus hírközlés
8. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Útépítésnél, útrekonstrukciónál:
a) közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglévő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell;
b) magánút esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) a 10,0 m-t meghaladó szélességű, de a 12,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) a 12,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
b) a 8,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
7. Közművesítettség mértékének az előírása
9. § A településen építés vagy rendeltetésmódosítás megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a beépítésre szánt területen biztosított:
aa) legalább a részleges közműellátás,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) legalább a hiányos közműellátás,
bb) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bc) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bd) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
be) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
8. Vízellátás
10. § (1) A település közcsatorna hálózatának kiépítését követően új közüzemű vízhálózat már csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető,
(2) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:
a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,
b) az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
9. Szennyvízelvezetés
11. § (1) A településen létesítendő szennyvízelvezetést elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében nem megengedett sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén, a szikkasztás még átmenetileg sem alkalmazható.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) A közcsatorna hálózat kiépítését megelőzően a részleges közműellátású telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:
aa) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával kell igazolni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bd) ha a tisztítóberendezés teljesíti azt a tisztítási hatásfokot, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
(5) Közműpótló, zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(6) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(7) A szennyvízhálózat kiépítésekor elhelyezendő szennyvízátemelő műtárgyként csak bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy építhető, amelynek védőtávolság igénye beépíthető telket nem ér el.
(8) Helyi szennyvíztisztító telepet úgy kell létesíteni, hogy annak védőtávolsága beépítésre szánt telket ne érintsen.
10. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz-gazdálkodás
12. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területek közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak a vízgazdálkodási használat felülvizsgálatával ágazati engedély (vízjogi engedély) alapján változtatható meg, még akkor is, ha a korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) A vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középvízi mederállástól kell kijelölni, és azt vízgazdálkodási területként kell kezelni. A középvízi mederállás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telekhatárától kell kijelölni és szabadon kell hagyni a mederkarbantartó számára.
(3) Ha a telek beépítése, a burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min. 1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve szabad a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint.
(4) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz-tárolóként) hasznosítani nem szabad. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.
(5) A legalább 12,0 m széles közlekedési területek csapadékvíz elvezetését csak nyílt árokként szabad megvalósítani. Új vagy felújításra kerülő nyílt árkot csak gyepesített rézsűvel szabad létesíteni és keresztmetszetét úgy kell kialakítani, hogy abban a fasor elültethető és fenntartható legyen.
(6) Ahol a mederesés miatt a talaj kimosódásának kockázata fennáll, ott az erózió megakadályozását mérnökbiológiai módszerekkel kell biztosítani.
(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a gépkocsibehajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy gépkocsibehajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
11. Villamosenergia-ellátás
13. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben előírtak szerint valósítható meg.
(2) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia-szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben – a felmerülő közvilágítási igény esetén – a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
12. Vezetékes elektronikus hírközlés
14. § (1) A jó területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója vagy új hálózat építése a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben előírtak szerint valósítható meg.
(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
13. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
15. § A vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településképi arculati kézikönyv és településkép védelméről szóló rendelet rögzíti.
A TERMÉSZET ÉS A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
14. A levegő védelmére vonatkozó előírások
16. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag olyan módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet lakóterületet, vegyes területet, sport- és rekreációs célú különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet.
15. A termőföld, a felszín alatti és a felszíni vizek védelmére vonatkozó előírások
17. § (1) A szabályozási terv a településen található ex lege forrásokat, az országos jelentőségű természetvédelmi területet, a fokozottan védett természetvédelmi terület, a Natura 2000 területet (Északi-Bakony különleges madárvédelmi terület és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület), az országos ökológiai hálózat magterület övezetét és a tájképvédelmi terület övezetét más jogszabály által elrendelt szabályozási elemekként ábrázolja, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák.
(3) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(4) Építmények üzemelése során keletkező, külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, vagy szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telken belül előtisztítani, előkezelni kell.
(5) A vízmedrek kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat nem folytatható.
(6) Húsz, vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. Ebben az esetben a csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(7) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése.
ÖRÖKSÉGVÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
16. Épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó előírások
18. § (1) Az épített környezet értékei a szabályozási tervlapokon ábrázolt, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.
17. Régészeti lelőhelyekre vonatkozó előírások
19. § (1) A település régészeti lelőhelyei a szabályozási tervlapokon ábrázolt, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) A régészeti lelőhelyeken a földmunkával járó beruházásokat lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben a lelőhely elkerülése nem lehetséges vagy túl költséges lenne, a beruházás megvalósítása előtt a veszélyeztetett régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A feltárási jogosultságot az érvényben lévő vonatkozó jogszabály rögzíti.
HONVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
20. § (1) Bakonyszücs Község területén új szélerőmű – beleértve a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőművet is – vagy szélerőmű park nem létesíthető, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, meglévő szélerőmű park nem bővíthető.
(2) A Pápa katonai repülőtér „Repülőtér védőterület 1” elnevezésű biztonsági övezetén belül nem helyezhető el új, és nem bővíthető meglévő
a) szerves hulladékot nyílt rendszerben feldolgozó vagy tároló hulladékgazdálkodási létesítmény;
b) nukleáris létesítmény és
c) olyan mesterséges vízfelület, vízi létesítmény vagy külszíni bánya, amelynek felülete az 1 ha területet meghaladja, kivéve az olyan vonalas vízi létesítményeket, amelyek vízfelületének szélessége nem haladja meg a 4 m-t.
(3) Pápa katonai repülőtér „Repülőtér védőterület 1” elnevezésű biztonsági övezetén belül minden olyan elektronikus hírközlési építmény, valamint a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és továbbadására szolgáló építmény, melynek magassága a talajfelszínhez viszonyítva meghaladja a 25 métert, a katonai légügyi hatóság engedélyével valósítható meg.
(4) Pápa katonai repülőtér „Repülőtér védőterület 1” elnevezésű biztonsági övezetén belül minden olyan darut, melynek földfelszín feletti magassága eléri a 25 métert, a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 14. Függeléke szerinti festett színjelöléssel, valamint akadályfénnyel kell ellátni. Az akadályfények számát és elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy az minden irányszögből nézve biztosítsa a daru jelölését.
(5) Bakonyszücs Község területén szélerőműtől eltérő rendeltetésű minden olyan szélkerék vagy fagyvédelmi szélgép, melynek légcsavarjának átmérője legalább 3 méter vagy a legmagasabb pontjának földfelszín feletti magassága legalább 25 méter, a katonai légügyi hatóság engedélyével telepíthető és működtethető. Az engedélyezés során a Pápa katonai repülőtér üzembentartójától beszerzett repülésbiztonsági elemzéssel igazolni kell, hogy a létesítmény Pápa katonai repülőtér és az állami célú repülés biztonságát szolgáló földi berendezések zavartalan működését hátrányosan nem befolyásolja, valamint hogy a légiközlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
(6) Pápa katonai repülőtér „Repülőtér védőterület 1” elnevezésű biztonsági övezetén belül a szélerőműtől eltérő rendeltetésű minden olyan szélkereket vagy fagyvédelmi szélgépet, melynek a legmagasabb pontjának földfelszín feletti magassága legalább 25 méter, a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 14. Függeléke szerinti, B típusú alacsony intenzitású akadályfénnyel kell ellátni a létesítmény legmagasabb pontjához a lehető legközelebb. Az akadályfények számát és elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy az minden irányszögből nézve biztosítsa a létesítmény jelölését.
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
21. § Vízállásos, vízelöntéssel veszélyeztetett területre építési engedélyt kérni csak az árvíz- és belvíz elleni védelem teljes körű megvalósulása esetén szabad. A magas talajvízállásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.
AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
18. Építési hely meghatározása
22. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az építési övezeti előírásokban meghatározott építési hely, valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott helyezhető el, ahol az összes előírás azt lehetővé teszi.
(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat e rendelet előírásai rögzítik.
(3) A kialakult beépítésű területeken, ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint szabad építési tevékenységet, illetve telekalakítást végezni:
a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányban) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő magastető beépítését, illetve a lapostető magastetővel való beépítését; ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
b) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, a meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, de csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával, az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők;
c) ha a telken található meglévő építmények beépítési magassága meghaladja a vonatkozó övezeti előírásokban rögzített értéket, a meglévő építmények átalakíthatók, felújíthatók, bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg a vonatkozó övezeti előírásban a legnagyobb beépítési magasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó beépítési magasság érték előírásokat kell érvényesíteni.
19. Az építményekre vonatkozó általános előírások
23. § (1) A belterületbe vonásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vonást megelőzően is beépíthetők, az övezeti előírásokban szabályozott módon. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés.
(2) Állattartó épület – az övezeti előírásokon túl – a rendelet 7. mellékletében rögzített távolságok szerint helyezhető el.
(3) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb beépítési magasság értékét nem lépheti túl az építmény
a) a közterületi telekhatártól 5,0 m-en belül a közterület felé néző,
b) a szomszédos telekhatártól 3,0 m-en belül álló
homlokzatának magassága.
(4) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága, tényleges párkánymagassága legfeljebb 0,5 méterrel térhet el egymástól.
(5) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt telek megengedett legnagyobb beépíthetőség mértékét.
(6) A település teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
A SZEMÉLYGÉPJÁRMŰVEK ÉS KERÉKPÁROK ELHELYEZÉSÉNEK HELYI SZABÁLYAI
24. § (1) A parkolóhely-létesítési kötelezettséget a 6. mellékletben meghatározottak szerinti mértékben, az adott ingatlanon belül kell teljesíteni. A számítással kapott parkolóhelyek száma felfelé kerekítendő.
(2) Vegyes rendeltetésű épület esetében az épülethez tartozó parkolóhely-létesítési kötelezettséget a különböző rendeltetésekhez tartozó parkolóhely-létesítési kötelezettségeket összesítve kell meghatározni.
(3) Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területen a tehergépjárművek várakozását és tárolását telken belül kell biztosítani.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA
25. § (1) Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket a mellékletek szerinti szabályozási tartalommal együtt kell alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
(2) Beépítésre szánt területen építési tevékenységet végezni csak akkor szabad, ha a közművesítettség az alábbi mértékben biztosított:
a) a beépítésre szánt terület belterületi, illetve belterületbe tervezett részén, közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, közüzemi villamosenergia- és gázszolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés, amennyiben közüzemi szennyvízelvezetés és – tisztítás a településen még nem áll rendelkezésre, kiépítéséig – átmenetileg – zárt szennyvíztároló is elfogadható;
b) a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamosenergia-szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.
LAKÓTERÜLETEK
26. § (1) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni az építési telkekre vonatkozóan.
(2) Az Lf jelű falusias lakóterületen elsősorban:
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdasági,
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
d) kézműipari
e) igazgatási, iroda,
f) vendéglátó,
g) szállás jellegű,
h) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
i) kulturális, közösségi szórakoztató és
j) sport
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) A falusias lakóterület építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A kialakult telkek beépíthetők, amennyiben elérik az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 80 %-át, minimális telekszélességük pedig homlokvonalon legalább 12 méter, valamint megfelel a beépíthetőség egyéb feltételeinek.
(5) Épületek az 1. mellékleten jelölt módon, annak hiányában az alábbiak szerinti építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott 6,0 méter;
b) az építési hely oldalkerti határvonala 4,0 méter, kialakult állapot esetén ennél kisebb oldalkerti méret megtartható, ha az megfelel az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnak;
c) az építési hely hátsókerti határvonala a közterületi határvonaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál;
(6) A főépületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai (előkerti) határvonalára kell elhelyezni, kivéve, ha a domborzati adottságok ezt nem teszik lehetővé.
(7) A hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével az építési helyen legfeljebb kettő főépület helyezhető el. Telekösszevonással kialakított új telken a meglévő épületek fennmaradhatnak, de ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és újonnan legfeljebb kettő főépület helyezhető rajta el.
(8) A lakóépülettől különálló, a főépületet kiegészítő épület (melléképület) a főépülettel azonos oldalhatárra szabad csak építeni.
(9) Az építési telek
a) legnagyobb beépítettsége 650 m2-nél kisebb telkeknél 30%, 650 m2 és 1500 m2-t közötti telekméret esetében 25%, az 1500 m2-t meghaladó telkek esetén 20%,
b) legkisebb zöldfelületi aránya 650 m2-nél kisebb telkeknél 40%, 650 m2 és 1500 m2-t közötti telekméret esetében 50%, az 1500 m2-t meghaladó telkek esetén 60%.
(10) Állattartó épület legkisebb beépítési magassága a 2. mellékletben rögzítettől kisebb is lehet.
(11) Hitéleti épület, építmény meghaladhatja a megengedett legnagyobb beépítési magasságot.
VEGYES TERÜLETEK
20. Településközponti területek (Vt)
27. § (1) A településközponti területek építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A Vt jelű településközponti területeken elsősorban:
a) lakás,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) vendéglátó,
e) szálláshely,
f) hitéleti,
g) kulturális, közösségi szórakoztató, valamint
h) sport
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) A településközponti területek építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A kialakult telkek beépíthetők, amennyiben elérik az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 80 %-át, minimális telekszélességük pedig homlokvonalon legalább 12 méter, valamint megfelelnek a beépíthetőség egyéb feltételeinek.
(5) Épületek az alábbiak szerinti építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott megengedhető akár 0,0 méter is;
b) az építési hely oldalkerti határvonala 4,0 méter, kialakult állapot esetén ennél kisebb oldalkerti méret megtartható, ha az megfelel az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnak.
(6) Hitéleti épület, építmény meghaladhatja a megengedett legnagyobb beépítési magasságot.
21. Intézményi terület (Vi)
28. § (1) A településközponti területek építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A Vi jelű településközponti területeken elsősorban:
a) lakás,
b) nevelési, oktatási, hitéleti
c) igazgatási, iroda,
d) kereskedelmi, szolgáltató,
e) vendéglátó,
f) szálláshely,
g) kulturális, közösségi szórakoztató, valamint
h) sport
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) A településközponti területek építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A kialakult telkek beépíthetők, amennyiben elérik az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 80 %-át, minimális telekszélességük pedig homlokvonalon legalább 12 méter, valamint megfelelnek a beépíthetőség egyéb feltételeinek.
(5) Épületek az alábbiak szerinti építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott megengedhető akár 0,0 méter is;
b) az építési hely oldalkerti határvonala 4,0 méter, kialakult állapot esetén ennél kisebb oldalkerti méret megtartható, ha az megfelel az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnak.
(6) Hitéleti épület, építmény meghaladhatja a megengedett legnagyobb beépítési magasságot.
KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
29. § (1) A különleges, beépítésre szánt területek építési övezeteiben található kialakult telek beépíthető, amennyiben területe eléri az övezetben kialakítható minimális teleknagyság és telekszélesség 80 %-át, valamint megfelel a beépíthetőség egyéb feltételeinek.
(2) Különleges területeken az előkertben legfeljebb 10 m2 alapterületű portaépület létesíthető.
22. Mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)
30. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A K-Mü jelű mezőgazdasági üzemi területen az alábbi rendeltetések helyezhetők el elsősorban:
a) a mezőgazdasághoz, erdőgazdasághoz kapcsolódó rendeltetések,
b) az állattartás és állattenyésztés építményei,
c) az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására, árusítására szolgáló építmények,
d) a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari és raktározási építmények,
e) az ezekhez kapcsolódó igazgatási és irodaépületek, valamint
f) üzemanyagtöltő.
(3) A mezőgazdasági üzemi területek építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A K-Mü jelű építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mérete minimum 10,0 méter,
b) oldalkert mérete nem lehet kisebb 5,0 méternél,
c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb 10,0 méternél.
(5) A megengedett legnagyobb beépítési magasságnál magasabb építmény is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.
(6) A szabályozási tervben telken belüli kötelező fásításként jelölt területsávokon - amennyiben a kialakult állapot azt lehetővé teszi – a tájbeillesztés elősegítésére védő-, takarófásítást kell megvalósítani, minimum 2 szintes növényzettel, ahol az egyik szintnek lombkoronaszintnek kell lennie.
23. Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület (K-Hon)
31. § (1) A K-Hon jelű építési övezetben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az építési övezetben a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célokkal összefüggő, valamint a rendeltetésszerű használatot kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A K-Hon jelű építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mérete minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mérete nem lehet kisebb 5,0 méternél,
c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb 5,0 méternél.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI
32. § Beépítésre nem szánt területeken állandó emberi tartózkodást is szolgáló helyiséget tartalmazó épületen építési tevékenységet végezni csak akkor szabad, ha a közművesítettség
a) egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatás,
b) közüzemi villamosenergia-szolgáltatás, továbbá
c) amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolóban, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményben (korszerű csatorna-közműpótló)
biztosított.
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ TERÜLETEK (KÖu, KÖu-K, Köe, Közm)
33. § (1) Az övezetekben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A Köu, KÖu-K jelű övezetek az országos és helyi közút, kerékpárút, gépjármű várakozóhely, járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, közúti közlekedés továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(3) A közúti közlekedési terület övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozzák.
(5) A közutak mentén, ahol nincs műszaki akadályozó tényező, fasort kell telepíteni, melyek azonos korú és fajú, előnevelt sorfa szabvány minőségű egyedekből alakítandók ki az 5. § szerint.
(6) A Köe övezetben a Köröshegyi radarállomással összefüggő és azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.
(7) A Közm övezetben a víziközművek, az energiaszolgáltatás, a hírközlés, a településgazdálkodás és a településüzemeltetéssel összefüggő létesítmények helyezhetők el.
ZÖLDTERÜLETEK
34. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Zkk övezetben elhelyezhető:
a) pihenőkert, sportkert, játszótér,
b) kerti építmény,
c) köztéri műalkotás,
d) a fenntartáshoz, rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény, továbbá
e) gyalogos létesítmények építménye, kerékpárút, gépjármű közlekedésre alkalmas út
f) közműépítmény
g) kegyeleti hely.
(3) A közkert övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az elhelyezhető épület egy tömegben megjelenő legnagyobb alapterülete 30 m2.
(5) Az övezetben a közműépítményeket – az üzemeltetéshez szükséges megközelítést figyelembe véve – kertépítészeti eszközökkel takartan kell kialakítani.
(6) A zöldterületeket közhasználat elől elzárni nem szabad, kivéve a közbiztonsági okból történő lekerítést.
ERDŐTERÜLETEK
24. Védelmi erdőterület (Ev)
35. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai rendeltetésű épületet szabad elhelyezni.
(3) A övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
25. Egyéb erdőterület (Ee)
36. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben erdő- , vad- és vízgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi, pihenést, testedzést szolgáló építményeket szabad elhelyezni.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
26. Általános mezőgazdasági terület (Má)
37. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben alapvetően
a) a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek,
b) mezőgazdasággal összefüggő lakó- vagy szállásjellegű rendeltetések, valamint
c) hitéleti rendeltetés
helyezhető el.
(3) A övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezetben lakó- vagy szállásjellegű rendeltetések esetén összességében legfeljebb egy 200 m2 alapterületű épület helyezhető el, maximum 4,5 m-es beépítési magassággal.
(5) Állattartó épületet felszíni vizekhez 200 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.
(6) Lakókocsi, lakókonténer, konténerház, jurta, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
27. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
38. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, valamint az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek helyezhetők el.
(3) A övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezetben maximum egy, legfeljebb 50 m2 alapterületű épület helyezhető el telkenként.
(5) Állattartó épületet felszíni vizekhez 200 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.
(6) Lakókocsi, lakókonténer, konténerház, jurta, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
28. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt)
39. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetbe azon területek soroltak, melyek alapvetően
a) természetközeli gazdálkodással műveltek vagy művelhetőek,
b) szántóként nem használnak, ezért lassan beerdősödő rétekként, legelőkként, kaszálókként, vizenyős gyepekként hasznosítottak, továbbá
c) szőlő termőhelyi kataszterben szerepelnek.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezetben lakó- vagy szállásjellegű rendeltetések esetén összességében legfeljebb 200 m2 alapterületű épület helyezhető el.
(5) Állattartó épületet felszíni vizekhez 200 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.
(6) Lakókocsi, lakókonténer, konténerház, jurta, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK (Vg)
40. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával szabad.
(3) A övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezet területét – a vízbeszerzési területek kivételével – elkeríteni nem szabad.
KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK (Kb)
29. Különleges, beépítésre nem szánt rekreációs terület (Kb-Rek)
41. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben elsősorban
a) kulturális, közösségi szórakoztató,
b) a szabadidő-eltöltést és pihenést szolgáló,
c) sportolási célú,
d) nevelési, oktatási, valamint
e) az ezeket kiszolgáló szálláshely-szolgáltatás, kereskedelem és vendéglátás
rendeltetés létesíthető.
(3) A övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
30. Temető területe (Kb-T)
42. § (1) A temető területének övezetében a kialakult beépítés figyelembevételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben egyházi és világi kegyeleti építmények, krematóriumok, virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények, szolgálati lakóépület, és a temetkezési funkciót kiszolgáló egyéb építmények helyezhetőek el.
(3) A övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Hitéleti épület, építmény meghaladhatja a megengedett legnagyobb beépítési magasságot.
31. Különleges, beépítésre nem szánt hitéleti terület (Kb-Hit)
43. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A Kb-Hit övezet területén köztéri és kegyeleti alkotások, hitéleti rendeltetésű építmények, pihenést szolgáló építmények, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló egyéb építmények helyezhetők el.
(3) A övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44. § Ez a rendelet 2023. július 26-án lép hatályba.
45. § Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.