Lovászpatona község Önkormányzat Képviselő-testülete

6/1995.(VI. 15.) önkormányzati rendelete

Lovászpatona község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

a 3/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

P r e a m b u l u m

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.

Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi önállóságot anyagilag – szervezetileg – jogilag biztosító önkormányzat-barát környezetben a helyi önkormányzat fokozatosan képessé válhat arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítson el, s a köz megelégedésére hatékonyan igazodjék a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségében és önállóságával kapcsolódjék az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.

A helyi önkormányzat széles feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Lovászpatona Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a  közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

A képviselő-testület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ):

I. fejezet

Általános rendelkezések^[1]

1. Az önkormányzat jelképei és ünnepei

1. §^[2]     (1)       Lovászpatona község címere: Álló, négyelt, csücskös pajzs, a szívcímer helyén nyolcszögletű pecsétábrával. Első vörös mezejében balra ágaskodó, lebegő, ezüst paripa, második kék mezejében könyökben behajtott, jobbra fordult, lebegő levágott, ezüst páncélos kar szablyával, harmadik mezejében zöld talajon álló arany búzakéve, negyedik mezejében, zöld talajon vörös háttérrel, ezüst erődtemplom, támpilléres körfalon nyitott kapuzatos előépítménnyel, az egyhajós templom gúlatetős toronnyal, kereszttel, három ablakkal. A nyolcszögletű zöld pecsétmezőben jobbra fordult, vöröslábú, lebegő ezüst darumadár, jobbjában kődarabbal, a pajzs élén ötlombos, ékköves sisakkorona, a pajzs alatt vörös felirat: Lovászpatona

(2) Lovászpatona község zászlaja: A zászlóalap mérete 120 X 180 cm. Anyaga dupla selyem, színe fehér, felső élén piros, alsó élén kék farkasfogakkal, lengő részén arany rojttal. A címer a zászló előlapjára helyezendő, a hátlapon címert nem szabad elhelyezni.

(3)   A Képviselő-testület a községi címer és zászló használatát, valamint az önkormányzat által adományozandó elismerő címek és helyi kitüntetések alapítását és adományozási rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza.

(4)   A település helyi ünnepei:

1. Nepomuki Szent János napi búcsú
2. Új hegyi búcsú
3. Bakonyaljai Vigasságok
4. Falunap

(5) Az Önkormányzatnak hivatalos lapja nincs.^[3]

2. Hivatalos megnevezések, működési terület

2. §^[4] (1)Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lovászpatona Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat),            Székhelye: 8553 Lovászpatona, Kossuth Lajos tér 2.

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal^[5]

(4) Az önkormányzat működési területe: Lovászpatona község közigazgatási területe.          

3. Bélyegző használat

3. §^[6] (1)           Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, közepén az állami címerrel, melynek felirata: Lovászpatona Község Önkormányzata.

(2)  Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

1. a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
2. a Képviselő-testület által hozott döntések alapján kiadott egyedi határozatokon,
3. a pénzügyi, számviteli okiratokon, bizonylatokon.

(3)  A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven a következő felirat: Polgármester Lovászpatona^[7]

 (4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország  címere van, a köríven a következő felirat: Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal-Ugod

II. fejezet

Az önkormányzat feladatai és hatáskörei

4.§^[8] (1)^[9] Az önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

1. sportlétesítmények működtetése,

b) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatása

(3)^[10] Az önkormányzat kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységét az 1. számú függelék tartalmazza.

(4)  A képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét ruházta át a polgármesterre:

a) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

b) tűzifa támogatás

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a képviselő-testület legközelebbi ülésén köteles beszámolni az általa hozott döntésekről.

III. fejezet

Az önkormányzat működése

4. A Képviselő-testület tagjai, ülései

5. § (1)^[11] A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.   A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(2)^[12] Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlevőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A költségvetési rendelet, az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés, intézményvezető megbízás napirendeknél legalább 5 nappal előbb kell megküldeni.   Hangos híradón, hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirend anyagát meg lehet tekintetni a Községházán.

(3) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének,  vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára.  Ilyen, sürgős halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 1-3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt hangos híradón, írásos meghívókkal nyilvánosságra kell hozni.^[13]

 (5)^[14]  A képviselő-testületi ülésekre meghívandók:

      - a napirend tárgya szerint illetékes személy

      - a közös önkormányzati hivatal napirenddel kapcsolatban érintett ügyintézője,

      - a nemzetiségi önkormányzat elnöke

(6) ^[15] A települési képviselők névsorát és lakcímét a 2. számú függelék tartalmazza.

5. Gazdasági program, munkaterv

6. § (1) Az  Önkormányzat gazdasági programja tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. ^[16]

(2) A képviselő-testület éves munkatervet nem készít.

6. A képviselő-testület ülés vezetésének szabályai

7. §^[17] (1) A képviselő-testületi üléseken a nyilvánosság biztosítása érdekében  – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a testület munkájának megzavarása nélkül, az ülés megkezdése után is az ülésterembe léphetnek.

(2) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.  A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a legidősebb képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

      a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

      b) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, határozat-képtelenség miatt elmaradt testületi ülés  

           pótlásáról a polgármester 3-8 napon belül gondoskodik,

  c) ^[18]

d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

e) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

f) előterjeszti az ülés napirendjét. Az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatható.

(5)   A közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos ügyek tárgyalására a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülést tartanak, melynek szabályait az SzMSz 5. számú függelékét képező közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás tartalmazza.  

7. Az előterjesztés

8. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.^[19]

(3) Az előterjesztés főbb elemei

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az  előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésbe résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják. Az előterjesztés első részében célszerű összefoglalni az előkészítés során elhangzott és a döntési javaslatnál figyelembe nem vett eltérő véleményeket is.

       b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök 

        megnevezésével és a határidők megjelölésével. A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben –     

        szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést – törvényességi     

          szempontból – ilyenkor is a jegyző észrevételezi.^[20]

8. A vita, a szavazás

9. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

       a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. (Maximum 5 perc időtartamban.)

       b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk. Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva akkor tehetnek fel kérdést és szólhatnak hozzá, ha erre a levezető elnök engedélyt ad. Amennyiben a levezető elnök nem ad engedélyt, akkor a képviselő-testület bármely tagjának indítványára a képviselő-testület ügyrendi döntést hoz a kérdés, hozzászólás engedélyezése ügyében^[21]

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Napirend előtt felszólalásra az ülést vezetőtől bármelyik képviselő engedélyt kérhet.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

10. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az ülést vezető az újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.    A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(3)^[22] A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.     A határozathozatal előtt ugyancsak kaphat még szót az érintett bizottság elnöke vagy tagja. Ennek időtartama 2 perc lehet.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

(5) ^[23]A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(6) Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

11. § ^[24](1) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében, továbbá

       a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

       b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

       c) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,^[25]

       d) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéséhez,

       e) hitelfelvételhez,

       f) a testületi hatáskörök átruházásához,

       g) helyi népszavazás kiírásához.

A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület a döntéseit  (határozat, rendelet)   nyílt  szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

       Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

       - a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

       - a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

       - a szavazás során felmerült körülményeket

(3) ^[26]Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és   működési szabályzatban saját hatáskörben név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg

      .

(4) Az Mötv. 48. § (3) bekezdése szerinti név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak, melyet egy erről készült nyilatkozatban rögzíteni kell. ^[27]

         (5) A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra

         vonatkozott. A képviselő a szavazatát a nyilatkozaton aláírásával hitelesíti.

9. Kérdés, interpelláció

12. § (1) Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testült akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc. Egy kérdező legfeljebb 2 ügyet érinthet. A felvetéseknek rövidnek, tömörnek kell lenniük. A testületi ülésnek ez a része 30 percet nem lépheti túl.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – az

       a) polgármestertől

       b) alpolgármestertől

       c) a jegyzőtől^[28]

       önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az az ülésen – vagy legkésőbb 3 napon belül írásban – érdemi választ ad.           Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról a következő ülésen dönt a testület.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

       Ha az ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.

       Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, s ebbe külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt vesz.

(6) ^[29]A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

10. A tanácskozás rendjének fenntartása

13. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

       Ennek során:

       a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

       Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót.

       b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

       c) Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

11. Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok^[30]

14.^[31] § (1) Az önkormányzati képviselő köteles

a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

b) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni

c) előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud részt venni, illetőleg ha egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik

d) az önkormányzati döntések  hozatalánál személyes érintettségét bejelenteni

(2)  Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése figyelembevételével - a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 4 hónapra 20 %-kal csökkenti, polgármester esetében 1 havi illetményét 10 %-kal csökkenti

(3) A (2) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

12. A jegyzőkönyv

15.^[32] § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek  az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeken túl mást nem kell tartalmaznia.

(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

       a) az eredeti példányt a jegyző^[33] kezeli, évente kötetbe kötteti és őrzi.

       b) a másodpéldányt megküldi 15 napon belül a megyei Kormányhivatal vezetőjének

(3) ^[34]A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

       A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét – a felterjesztéskor – ugyancsak csatolja a jegyzőkönyvhöz.

(4)  ^[35]A jegyzőkönyv elkészítése hangfelvétel készítésével segíthető. A testületi ülésről készített hangfelvétel nem sokszorosítható.

(5) A képviselő-testület ülésén az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyv készítéséhez szükséges hangfelvételen felül egyéb hangfelvétel kizárólag valamennyi jelenlévő hozzájárulásával készíthető.

IV. Fejezet

Az önkormányzat döntései^[36]

13. Az önkormányzati határozat és rendelet jelölése

16.^[37] § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:      Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete sorszám/év. (hó, nap) határozat.

(3)   A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(4) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

       Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete sorszám/év. (hó, nap) határozat.

(5) A képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról,

d) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(6) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Lovászpatona Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról

14. Az önkormányzati rendeletalkotás^[38]

17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a képviselő-testület bizottságai

b) képviselők

c) polgármester, alpolgármesterek, jegyző

            d) nemzetiségi önkormányzat testülete.

       (2) ^[39]A tervezetet a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő is. A közös önkormányzati hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

       (3) Az önkormányzati rendeletet 30 nap időtartamra az önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. (6.sz. függelék)

V. fejezet

Az önkormányzat szervei és feladataik

15. Az önkormányzat szervei

18. § A Képviselő-testület szervei:

                     a) a polgármester,

                     b) a képviselő-testület bizottságai,

                     c) a közös önkormányzati hivatal,

                     d) a jegyző,

                     e) a társulás.

16. A polgármester és az alpolgármester

19. ^[40]§ (1) A polgármester főállású tisztségviselő

.

(2) A polgármester munkarendje a közös önkormányzati hivatal munkarendjének megfelelő,

fogadóórát pedig minden hétfőn 8.00 és 12.00 óra között tart.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

       a) Segíti a képviselők munkáját.

       b) Összehívja a képviselő-testületet és vezeti ülését.

       c) Képviseli az önkormányzatot.

       d) Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat.

       e) Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

       f) Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről.

       g) Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.

       h) Kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civilszerveződések vezetőivel.

(4) A polgármester a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

       a) Indítványozhatja a bizottság összehívását.

       b) Felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

       c) Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

20. § (1) ^[41]A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester       helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) ^[42]Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.

17.  képviselő-testület bizottságai

21. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátásra – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2)^[43] A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

             - kulturális és sportbizottság 3 fővel           

             - ügyrendi  bizottságot hoz létre  3 fővel

             A bizottságokat a képviselő-testület 2-2 fő külső taggal kiegészítheti.

(3)^[44] A bizottságok jegyzékét, elnökét, tagjait a 3. számú függelék, az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat az 1. számú  melléklet tartalmazza.

(4) A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátásra – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

22. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület ülésére az alábbi előterjesztések csak az érintett bizottság állásfoglalásával nyújthatók be:

       a) A helyi közszolgáltatások fejlesztésével foglalkozó elképzelések,

       b) Önkormányzati rendeletek tervezetei,

       c) Képviselői interpellációk megválaszolása,

       d) Településfejlesztési programok, koncepciók, általános rendezési tervek, távlati és középtávú fejlesztési tervek, költségvetés, zárszámadás.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

       Kötelező összehívni a bizottságot:

       a) a képviselő-testület döntése alapján,

       b) a polgármester indítványára,

       c) a bizottsági tagok 60 %-ának indítványára.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

23. § (1)^[45] A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(2) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati tikot megőrizni.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen ad tájékoztatást.

(4)^[46] A jegyzőkönyv másodpéldányát a jegyző köteles 15 napon belül megküldeni a   Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(5) A bizottság a tevékenységéről  2 évenként beszámol a képviselő-testületnek.

18. A Közös Önkormányzati Hivatal^[47]

24. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

19. A jegyző^[48]

25. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(2) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

Kihirdetési mód: az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

Közzétételi mód: az önkormányzat honlapján történő megjelenítés.

(3) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályokat a közös hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodás tartalmazza.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármesterek a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízzák meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízzák meg.

20. A Társulások

26. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A társulásban való részvételről a képviselő-testület határoz.

(3) Az önkormányzat társulásainak felsorolását a 6. függelék tartalmazza.

VI. fejezet^[49]

Nemzetiségi önkormányzatok

27.^[50] § (1) Az Önkormányzat együttműködik – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – a közvetlenül választott Lovászpatona Község Német Nemzetiségi Önkormányzatával és Lovászpatona Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok költségvetése nem része a helyi önkormányzat költségvetésének, arról a nemzetiségi önkormányzat testülete saját határozatával dönt. A nemzetiségi önkormányzat költségvetését a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá.

(3)^[51] Lovászpatona Község Önkormányzata a Lovászpatona Község Német Nemzetiségi Önkormányzatával és Lovászpatona Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával kötött megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:

a) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább 16 órában az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget biztosít, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket viseli. A nemzetiségi önkormányzat testületi ülések megtartására, ügyfélfogadásra a lovászpatonai Községháza nagytermét ügyfélfogadási időben használhatja.

b) Közcélú rendezvények- közmeghallgatás, lakossági fórum, közösségi nap - megtartása érdekében a nemzetiségi önkormányzat igényelheti, hogy a helyi önkormányzat bocsásson a rendelkezésére e célra alkalmas helyiséget.

c) a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítása;

d) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

e) a testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat ellátása.

VII. fejezet^[52]

A közmeghallgatás és a falugyűlés

28. § (1)^[53] A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart. A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás a falugyűléshez kapcsolódóan is meghirdethető.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) ^[54]A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

        A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

        A képviselő-testületnek a közmeghallgatáson is határozatképesnek kell lennie.

(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérelmeket, panaszokat és bejelentéseket a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai szerint kell intézni.^[55]

VIII. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

21. Az önkormányzat vagyona

29. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

        a) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

        b) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(2) Az önkormányzat törzsvagyont (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjáról külön önkormányzati rendeletet kell alkotnia.

(4)  A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 10.000,- Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.^[56]

(5) Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat. Ennek ellenjegyzésére a jegyző vagy annak meghatalmazottja jogosult.^[57]

(6) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(7) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról az évenként tartandó falugyűlésen köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

22. Az önkormányzat költségvetése

30. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

        a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

        - A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele

        - Az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés.

        Ezen belül:

            - a bevételi források,

        - azok bővítésének lehetőségei,

        - a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) 

         célszerű megoldásainak a meghatározása,

        - a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

        b) A második forduló főbb elemei:

        - A közmeghallgatást követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési

         rendelet tervezetét.

        - A költségvetési javaslat tartalmazza:

            - az bevételei forrásokat,

            - a működési, fenntartási előirányzatok

               (önálló költségvetési szervenként)

            - a felújítási előirányzatok célonként,

            - a fejlesztési  kiadások feladatonként,

        valamint külön tételben:

            - az általános és a

            - céltartalékot.

(3)  A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.^[58]

 (4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók. ^[59]

23. Az önkormányzat gazdálkodása

31, § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.^[60]

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott általános iskola önállóan gazdálkodik, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeit azonban csak a közös önkormányzati hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatja fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja dologi kiadásokra.

(3)  A közös önkormányzati hivatal és az általános iskola vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.

24. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

32. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása útján gondoskodik.^[61]

(4)^[62]

(5)^[63]

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

33. § (1) Az SZMSZ 1995. június 20. napján lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.

(2) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.^[64]

(3)  Az SZMSZ-t a községháza hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(4) Az SZMSZ egy példányát el kell helyezni a községi könyvtárban.

(5) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat  vesztik a 3/1993. (III. 8.) Ör. számú, a 8/1994. (IV. 28.) Ör. számú, valamint a 3/1991. (IV. 30.) Ör. számú helyi rendeletek.

            Szórádiné Fehér Mária                                                                     Takács József

                    körjegyző                                                                                  polgármester  

                        s.k.                                                                                                 s.k.

Az SZMSZ függelékei

1.  Az Önkormányzat szakfeladat rendje

2. A települési képviselők névsora, lakcíme

3. Az önkormányzati bizottságok jegyzéke, elnöke, tagjai

4. A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata

5. Megállapodás a közös önkormányzati hivatal működtetéséről és fenntartásáról

6. Az önkormányzat társulásai