Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ
Általános Előírások

I. fejezet
Általános előírások

1.  ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1.      Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.

2.      Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, mélysége legfeljebb 22 méter.

3.      Földdel borított boltpince: a helyi építési hagyományoknak megfelelő oromfalas, boltozott és földdel borított terepszint alatti építmény, melynek kialakítása során a meglévő terep legfeljebb 1,5 méteres töltésére kerülhet sor. Az oromfal kizárólag a Tihanyi-félszigetre jellemző természetes kőből készülhet. Földdel borított boltpince előírásait az övezeti előírások tartalmazzák.

4.      Kereskedelmi szálláshely: szálláshely - üzletszerűen, állandóan vagy idényjelleggel működik, - amelyben a szolgáltatásként hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tízet, kempingek esetében a kempinghelyek száma az ötöt meghaladja.

5.      Kertépítészeti terv: jogosultsággal rendelkező kertépítész tervező által készítendő terv, amelynek munkarészei legalább:

a)         földmérő által készített geodéziai helyszínrajz

b)         tereprendezési terv – 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén

c)         kertépítészeti tervrajz, amelynek tartalma

ca)     a kertkialakítás koncepciója

cb)     megvédendő és új növényzet bemutatása

cc)     a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti építmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helye, javasolt anyaga

d)         favédelmi, fakivágási munkarész, amelynek tartalma

da)     a kivágandó fák: fás szárú növények darabszáma, faja, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérője

db)     a kivágás oka

dc)     a pótlás módja

e)         műszaki leírás

6.      Kialakult beépítettség: A település már beépült építési telkén, telkén az ingatlan nyilvántartásban lejegyzett jogok és tények alapján vagy jogosan szerzett építési joggal szerkezetkész épület nagyságából számított beépítettség. Új épület, épületrész építése csak a meglévő épület bontása esetén, legfeljebb azzal megegyező nagyságrendben történhet.

7.      Kialakult beépítési mód: A település már beépült részén történelmileg kialakult beépítési mód, mely nem határozható meg egyértelműen oldalhatáron állóként, vagy szabadon állóként. Új épület építése esetén az építési hely a magasabb rendű jogszabályokban szabályozott telepítési távolság és a településkép figyelembevételével szabadon megválasztható.

8.      Kialakult épületmagasság: az adott építési övezetben, övezetben az érintett építési telkeken, telkeken kialakult maximális épületmagasság, melyet a meglévő építmények átalakítása, újjáépítése és új épület építése során sem lehet túllépni.

9.      Kialakítható legkisebb telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség.

10.    Kialakult telekméret: Az ingatlan nyilvántartásban lejegyzett jogok és tények alapján építési telkek vagy telkek, amelyek felosztása már megtörtént, tovább nem oszthatók, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe maximum 10%-ban módosulhat.

11.    Kialakult terepszint alatti beépítettség: A település már beépült építési telkén, telkén megegyezik a kialakult beépítettség nagyságával.

12.    Kialakult zöldfelületi arány: kialakult beépítettséggel rendelkező építési telek, telek esetén, a telek zöldfelületként kötelezően fenntartandó része.

13.    Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára szolgalmi jog jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.

14.    Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.

15.    Ősközség: belterülethatár – Pisky sétány – 663 hrsz—ú közterület – Garai utca – 623 hrsz-ú közterület – 615 hrsz-ú közterület – 613 hrsz-ú közterület – Kossuth Lajos utca – 395 hrsz-ú közterület – Csokonai utca – 374 hrsz-ú közterület – Major utca – belterülethatár – Szőlő utca – 416 hrsz-ú közterület – Major utca –Kiserdőtelepi út – Kossuth Lajos utca – belterülethatár.

16.    Szintterületi mutató: a telken lévő összes épület összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa

17.    Tájba illesztés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol. Az Épületek, építmények tájbaillesztése védett természeti területeken című MSZ 20376-1 szerinti szempontok figyelembe vételével tervezett.

18.    Támfalgarázs, támfal építmény: Legalább 15%-os lejtős terep esetén - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított személygépjármű-tároló, tároló, kereskedelmi rendeltetésű építmény, ahol a bevágás nagysága 2,0-4,0 m.

19.    Telek be nem építhető része: a szabályozási terven külön megjelölt telekrész, melyen védelmi szempontból épület nem helyezhető el, nem építési hely; területe az építési telek zöldfelületeként beszámítható.

20.    Tihanyi kő: félszigetre jellemző természetes bazalt vagy bazalttufa kő vagy ahhoz hasonló, sötét tónusú kő.

21.    Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága minden megkezdett folyóméterben 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

22.    Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.

23.    Vízrendezési terv: a felszíni természetes vizek (csapadékvizek, hóolvadással keletkező vizek), talajvizek szakszerű, kártétel nélküli elvezetésének, ingatlanon belüli kezelésének terve.

24.    Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

25.    Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.

2.  A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA

1. § (1)  A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:

a)         szabályozási vonal;

b)         belterület határa, mely egyben övezethatár is;

c)         építési övezet, övezet határa és jele;

d)         építési hely;

e)         telek be nem építhető része;

f)          megtartandó fasor;

g)         a kötelező erejű megszüntető jel;

h)         tömbönként kialakítható maximális telekszám;

i)          közműsáv;

j)          közigazgatási határ;

k)         szabályozási szélesség.

(2)   Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek,

a)       védőtávolságok;

b)       műemlék és telke;

c)       műemléki jelentőségű terület határa;

d)       műemléki környezet határa;

e)       nyilvántartott régészeti lelőhely határa;

f)       helyi védett épület;

g)       országos ökológiai hálózat magterület;

h)       országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;

i)       országos ökológiai hálózat pufferterület

j)     fokozottan védett természetvédelmi terület határa;

k)     Nemzeti park határa

l)     Natura 2000 terület;

m)     tájképvédelmi terület határa;

n)     felszíni vízminőség-védelmi terület

o)     felszínmozgás veszélyes terület határa és kategóriái;

p)     vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa.

(3)    Sajátos jogintézmények:

a)         beültetési kötelezettséggel érintett terület határa;

b)         elővásárlási joggal érintett terület határa;

(4)    Az (1)-(3) bekezdésben fel nem sorolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.

3.  BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS

3. § (1)  A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)   A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés, az építési övezet szerinti építési telek kialakítását és a terület belterületbe vonását követően történhet.

II. Fejezet
Közterület alakítására vonatkozó előírások

4. §       Az Ősközség területén a közterületek kialakítása közterület alakítási terv alapján lehetséges.

5. §     Műemléki jelentőségű terület közterületeire vonatkozó előírások:

(1)       A közlekedési használatú közterületek:

a)         csak a közlekedéshez szükséges mértékben burkolhatók;

b)         rétegvonallal párhuzamos utak kiemelt járdaszegéllyel, egyoldalú járdával, telekbejárathoz vezető útkapcsolat burkolásával alakítandó ki, a fennmaradó terület zöldfelületként tartandók fenn;

c)         rétegvonalra merőleges, esésvonalban fekvő gyalogos utaknál lépcső vagy rámpa folyókával, támfal, rézsű csatlakozással a telekhatárok felé, teljes területén burkolható, jellemzően tihanyi kővel.

(2)       Közterületeken szabadtéri árusítás, hirdetés, információs objektum, utcabútor, közműépítmény környezetalakítási terv szerint helyezhető el.

(3)       A Batthyányi utcában közterületen vagy közlekedési területen nem helyezhető el semmiféle árusítás, vendéglátó tevékenység folytatására alkalmas építmény, vagy utcai berendezés, reklámhordozó.

(4)       A műemléki jelentőségű területen folyó alkalmi közterületi, szabadtéri kereskedelmi, illetve vendéglátó tevékenység területhasználatára vonatkozó előírások a következők:

a)         Az árusítás környezethez illeszkedő, a közterület alakítási tervben megfogalmazott árusító szerkezeten lehetséges.

b)         A közterületi árusító bútor magassága nem haladhatja meg 1 m-t. Sem az árusító bútornak, sem a meglévő védett épületnek nem lehet olyan (nap, eső) védő-tetője amely részben vagy egészben eltakarja a védett épület közterület felőli homlokzatát.

III. Fejezet
Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

4.  ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

6. § (1)  Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket, a műemléki jelentőségű területeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)          Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

5.  MŰEMLÉKI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

7. § (1) Műemléki környezet területén nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása érdekében alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél.

(2)        Műemléki környezet területén az építményeket (épületek, kerítések, utcabútorok) a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

(3)        Műemléki környezet területen kizárólag magastetős épület helyezhető el 37-42^o tetőhajlásszöggel. A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve barna égetett agyagcserép, nád lehet. Nád fedés esetén a 42-45^o-os tetőhajlás megengedett.

(4)        Műemléki környezet területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

6.  RÉGÉSZETI TERÜLETEK

8. § (1) A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)        A régészeti érintettségű területen a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

7.  TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. § (1) Az Ősközség területén a műemléki jelentőségű terület tekinthető településkép védelmi területnek .  E területen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (továbbiakban: Balaton törvény) történeti települési terület övezet előírásait kell figyelembe venni.

(2)        Műemléki jelentőségű területen a kialakult utcahálózat és telekszerkezet védendő, új utak a Szabályozási terven kiszabályozott utak kivételével nem létesíthetők.

(3)        Műemléki jelentőségű területen csak egységes tájékoztató illetve ismeretterjesztést szolgáló táblarendszer helyezhető el, egyéb célzatú hirdetések, reklámtáblák közterületen való elhelyezése tilos – figyelemmel a 7. § előírásaira.

(4)        Műemléki jelentőségű területen új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással.

(5)        Műemléki jelentőségű területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el.

(6)        Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet.

(7)        Műemléki jelentőségű területen kizárólag magastetős épület helyezhető el 37-42^o tetőhajlásszöggel. A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve barna égetett agyagcserép, nád lehet. Nád fedés esetén a 42-45^o-os tetőhajlás megengedett.

(8)        Műemléki jelentőségű területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

(9)        Műemléki jelentőségű területen

a)         a kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,5 métert;

b)         kialakult zárt kerítés megtartandó, felújítandó a főépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően;

c)         az áttört kerítés anyaga lehet fa vagy drótfonatos háló sövénnyel kísérve.

(10)      Műemléki jelentőségű területen a meglévő terepszint 1 métert meghaladó változtatása tilos.

(11)      Műemléki jelentőségű területen az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(12)      Műemléki jelentőségű területen az árusító és vendéglátó létesítményekre vonatkozó szabályok:

a)         épületen kívüli áru bemutatására, értékesítésre szolgáló bútor, reklámhordozó 180 napnál nem hosszabban álló fa építményben helyezhető el,

b)         a faépítmények kialakításának követelményei:

ba)     nem köthető össze a főépülettel.

bb)     csak falábakon álló, minden oldalhomlokzatról nyitott, natúr, kezelt fapergola, tojáshéjszínű (egyszínű) ponyvával borított építmény lehet – egyéb anyaghasználat nem lehet,

bc)     ponyvájának hajlásszöge a 10°-ot nem haladhatja meg.

bd)     alapterülete (ponyvával fedett bezárt terület) ingatlanonként nem haladhatja meg a bruttó 20 m²-t sem egyenként, sem összesítve (összes árusító, vendéglátó építmény terület, kivéve kerítés),

be)     legmagasabb pontja nem haladhatja meg a főépület párkány magasságát,

bf)     vízelvezető csatorna nem helyezhető el,

c)         Árusító polcrendszerrel rendelkező utcafronti kerítés kialakításának követelményei:

ca)     a kerítések lábazata max. 50 cm magas kőből kialakított lábazat lehet,

cb)     beton látszófelületként nem jelenhet meg;

cc)     a kerítésmezők fából készülhetnek,

cd)     kerítésmező maximális szélessége 2,5 m lehet,

ce)     kőoszlopok szélessége min. 25 cm,

cf)      az árusító polcrendszer natúr fa polcokkal alakítható ki a kerítésmezőben,

cg)     a kerítésmezőket levehető, zárt, függőleges tagolású falapokkal kell mindként homlokzatán (utcafronti, udvari részen) borítani,

ch)     az árusító polcrendszer felső lezárása szintén csak falappal történhet,

ci)      az árusító polcrendszer zárását utcáról nem látható szerkezettel kell megoldani,

cj)      üveg kirakatok kialakítása nem lehetséges.

(13)      Műemléki jelentőségű területen a kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében fésűs beépítésű telken lévő épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 6 m-en túli épületrészen alakítható ki.

(14)      Műemléki jelentőségű területen a tetőfelületre napkollektort, napelemet elhelyezni nem lehet. Kizárólag a tetőfedés anyagával és színével összhangban lévő integrált megújuló energiaforrás alkalmazása lehetséges.

8.  HELYI EGYEDI VÉDELEM

10. § (1) Szabályozási terv jelöli a helyi védelem alatt álló, illetve a védelemre tervezett építményeket és műtárgyakat.

(2)        A védelemre tervezett épületek védelmének önkormányzati döntését követően azokra a védett épületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(3)        A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtér beépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók. Az építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a helyi értékvédelmi rendelet előírásait is alkalmazni kell.

(4)        A helyi védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettséget indokoló elemek megtartásával kell elvégezni.

(5)        Helyi védett épület bontására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(6)        Helyi védett népi lakóház esetében az utcai homlokzattól számított 6,0 m szélességen túl az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése elemeit a védett épülethez illeszkedően kell kialakítani.

(7)        Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(8)        Helyi védelemre tervezett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

(9)        Temetőkben minden 100 évnél idősebb kereszt, síremlék helyi védelemre javasolt, amelyekre a helyi védett műtárgyakra vonatkozó előírások alkalmazandók.

IV. Fejezet
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

9.  TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

11. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat övezeteire, az országosan védett természeti területekre, ex lege védett természeti értékekre, egyedi tájértékekre – megóvását biztosítani kell.

(2)        A tájhasználat során a következők szerint kell biztosítani a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

a)         a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;

b)         a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozás terven jelölt meglévő fasorok, erdősávok megtartandók, a tervezettek telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;

c)         mezőgazdasági területen sáncolás, teraszozás nem engedélyezhető;

d)         művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges,

(3)        A Tihanyi-félsziget egészén a tájkarakter megőrzése és a látványvédelem (kilátás, rálátás) kiemelt fontosságú, ezért

a)         a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani

b)         honos növényzet telepítendő;

c)         történeti tájhasználat fenntartandó;

d)         építmények esetében a helyi hagyományoknak megfelelő lépték, forma és színvilág alkalmazása szükséges.

(4)        A településen található egyedi tájértékek a helyszínen megőrzendők. Új épület építése során az egyedi tájértékeket károsítani nem szabad.

(5)        A településen a beépítésre nem szánt területek övezeteiben az egyes erdősült területeket a fajösszetétel, zártság vagy ligetes karakter; illetve fás –legelő karakter megőrzése, valamint a megtartandó gyepek aránya vonatkozásában a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon és a kezelési tervnek megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

12. § (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek és a Natura 2000 területek, az országosan védett természeti területek, az Európa diploma területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2)     Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken és a Natura 2000 területeken

a)         extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;

b)         tájba illesztett épület helyezhető el;

c)         meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak;

d)         a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el.

e)         új közmű- és hírközlési létesítmények felszín fölött nem helyezhetők el;

f)          szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el.

(3)     Természeti területen

a)         új épület elhelyezése a természeti terület fenntartása és az ehhez kapcsolódóan oktatási, kutatási, ismeretterjesztési és ökoturisztikai céllal létesíthető;

b)         a természetvédelmi kezelési terv előírásait be kell tartani.

(4)     A Külső-tó fokozottan védett természeti terület, ahol

a)         az élővilág teljes háborítatlanságát biztosítani kell;

b)         kizárólag olyan, a természetvédelmi hatóságok által engedélyezett és szigorúan ellenőrzött tevékenységek végezhetők, amelyek a természeti értékek védelmét, az őshonos élővilág revitalizációját szolgálják.

c)         csak a tudományos kutatás, ismeretterjesztés célját szolgáló madármegfigyelő építmény alakítható ki.

d)         horgászni, halászni, csónakázni szigorúan tilos.

e)         vizet vezetni, vagy onnan vizet leengedni kizárólag az élővilág védelmét szolgáló vízszintszabályozás érdekében a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet.

13. § (1) Tájképvédelmi területen a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2)     Tájképvédelmi terület pontosított határa a szabályozási terven feltüntetésre került.

(3)     Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illesztés látványtervvel igazolandó. Különös tekintettel keresztszárnyak létesítése esetén, az erősen lejtős, látványban kitett területeken.

(4)     A települési és tájkarakter védelme érdekében belterületen Vi2 és K-szk1 jelű építési övezetekben elhelyezett sportcsarnok kivételével csarnok jellegű épület nem építhető.

10.   Növénytelepítésre vonatkozó rendelkezések

14. § (1) Természeti területként kezelt gyepterületeken honos fafajokból, cserjékből álló ligetes fásítást lehet telepíteni.

(2)        A településen fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők, kivéve az oszlopos nyár, amely a 71-es, 7102-es, a 7117-es számú utak mentén és a 035/1 helyrajzi számú árok mentén ültethető.

(3)        Belterületek közterületén a fafajok közül a honos fafajok, azok faiskolai fajtái, változatai, gyümölcsfák és azok díszfa változatai ültethetők.

(4)        Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazandó. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m²-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani;

(5)        A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos

(6)        A védett fasorok megőrzendők és azonos fajjal kertépítészeti terv alapján, folyamatosan felújítandók.

(7)        Az építési teleknél a növénytelepítésnél a függelék szerinti ültetési távolságokat javasolt figyelembe venni.

11.   vízpart

15. § (1) Tihany belterületein a nem köztulajdonban levő Balaton-parti területen, illetve telken a szabályozási terven jelölt szélességű területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani, területe nem építési hely.

(2)     A természetes partszakaszokat meg kell őrizni. A nádasokban csak a jogszabályokban meghatározott tevékenység végezhető, a szabályozási terv által jelölt, a szabad vízjárást nem akadályozó, valamint lábakon álló vízi bejárók és csónakkikötők fenntarthatók.

V. Fejezet
Környezetvédelmi előírások

12.   KÖRNYEZETVÉDELEM

16. § (1) A település igazgatási területén a területfelhasználás úgy folytatható, ha a használat:

a)         a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz,

b)         kizárja a környezetkárosítást,

c)         következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2)     Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3)     A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.

(4)     A település területén ipari üzemet létesíteni, külszíni bányát, anyagnyerő helyet nyitni nem szabad.

13.   FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME

17. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2)     A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.

(3)     A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.

(4)     A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

(5)     A Belső-tóba és a Balatonba felszíni csapadék vizeket vezetni csak előzetes tisztítás után, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően szabad.

14.   A LEVEGŐ VÉDELME

18. § (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2)     A település teljes közigazgatási területe légszennyezettség szempontjából kiemelten védett.

15.   A TERMŐFÖLD VÉDELME

19. § (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély nem növekszik.

(2)     Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3)     A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4)     A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

(5)     A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

16.   HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS

20. § (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(2)     Szelektív hulladékgyűjtő szigetek a település közterületén helyezhetők el.

(3)     Hulladéklerakó telep, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető.

17.   A ZAJ ELLENI VÉDELEM

21. § (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy az adott területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(2)     Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

(3)     Műemléki jelentőségű terület, illetve az Ősközség területe zaj- és rezgésvédelmi szempontból védett övezet, ahol a zajvédelemmel kapcsolatos jogszabályok falusias lakóterületre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

VI. Fejezet
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

18.   KATASZTRÓFAVÉDELEM

22. § (1) A település közigazgatási területén a tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

a)         a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,

b)         épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,

c)         a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.

(2)     A település területén nyílt tűzivíz tároló nem helyezhető el.

19.   VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEK

23. § (1) A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet határával összhangban. Területén a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2)     A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín

a)         külterületen legalább 80%-os;

b)         belterületen legalább 30%-os

növényborítottságát.

(3)     A 12%-nál nagyobb lejtésű területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.

(4)     A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani.

(5)     A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos.

20.   FELSZÍNI VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET

24. § (1) A felszíni vízminőség-védelmi terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza a Balaton törvény felszíni vízminőség-védelmi terület övezet határával összhangban. Területén a Balaton törvény felszíni vízminőség-védelmi terület övezet vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2)   Az övezet területén csak a Balaton törvénnyel összhangban álló épület építhető, bővíthető. Az övezet területén terepszint alatti és feletti épületet, építményt, illetve térburkolatokat elhelyezni tilos. Kivételesen elhelyezhetők nyomvonalas közmű és hírközlési létesítmények, a természetvédelmi hatósággal egyeztetett formában.

(3)     Az övezet területén tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni. A területen kizárólag a terület élőhelyi adottságait, vízháztartását, természetes növényzetet figyelembe vevő felhasználás lehet.

21.   VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK

25. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a)         közlekedési területek,

b)         közművek, közműlétesítmények,

c)         természetközeli folyó- és állóvizek.

(2)     A Szabályozási terven feltüntetett, a Belső-tó partjától számított 100 m-es védőtávolságon belül új építmények elhelyezése tilos, kivéve

a)         a jogszerűen beépítésre kijelölt területek esetében,

b)         vízjogi engedéllyel rendelkező építmények esetében.

(3)     Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók kivéve a rendeletben szabályozott esetekben.

VII. Fejezet
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények

22.   Beültetési kötelezettség

26. § A település területén beültetési kötelezettség jegyezhető be a polgármester önkormányzati hatósági döntése alapján a 2. melléklet szerinti ingatlanokra.

23.   Elővásárlási jog

27. § A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. sz. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.

24.   TELEKALAKÍTÁS

28. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek, telkek alakja egyszerű, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(2)     Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél. A teleknyúlvány közterülettől számított 5,0 méter mély szakaszának szélessége nem lehet kisebb, mint az előtte lévő közterület vagy 6,0 méter.

(3)     Közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(4)     Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de az nem kevesebb, mint ennek 70%-a.

(5)     Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzésére vagy kisajátítására kerül sor, úgy az övezetben, építési övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telek is kialakítható.

(6)     Közterület alakítás során a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások nem teljesíthetőek.

(7)     Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

(8)     ^[1]

VIII. Fejezet
Közműellátás és hírközlés

25.   ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

29. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a)       vízellátás,

b)       vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c)       energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

d)       elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2)     A közművesítésre kerülő területen

a)         telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,

b)         közművek elhelyezésénél:

ba)     településképi megjelenésre,

bb)     környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

bc)     a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre

figyelemmel kell lenni

(3)     Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

a)         Közforgalmú út esetén

aa)       a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

ab)     a meglevő közművek szükséges felújításáról,

ac)     a csapadékvizek elvezetéséről,

ad)     beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell

b)         magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)

ba)     a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni

bb)       a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni

bc)     beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni

(4)     A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a)         a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b)         az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

(5)     A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

a)         az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b)         a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba)     12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb)     12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg

bc)     8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

(6)     A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok mellett az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

26.   KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA

30. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a)         a belterület, beépítésre szánt területen rendelkezésre áll, illetve biztosított:

aa)     legalább részleges közműellátás, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történik

ab)     jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

ac)     az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

b)         a külterület beépítésre szánt területein rendelkezésre áll, illetve biztosított:

aa)       a hiányos közműellátás,

ab)       jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

ac)       az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;

c)         a külterület beépítésre nem szánt területein rendelkezésre áll, illetve biztosított:

ba)     a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,

bb)     a villamosenergia-ellátás,

bc)     jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

bd)     az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

27.   VÍZELLÁTÁS

31. § (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

a)         dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

b)         csak műanyag (esetleg GÖV) alapanyagú csővezetéket szabad alkalmazni,

c)         a közterületi hálózatot az ellátás biztonsága érdekében lehetőleg körvezetékként kell kiépíteni,

d)         az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(2)     Belterület beépítésre szánt területén új vízhálózat:

a)         csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,

b)         nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően

(3)     Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:

a)         a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,

b)         épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,

c)         a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.

28.   SZENNYVÍZELVEZETÉS

32. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2)     A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3)     Szennyvíz bevezetés:

a)         nyílt árokba,

b)         időszakos, vagy állandó vízfolyásba,

c)         felhagyott kutakba

szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

(4)     Azokon a területeken, ahol a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás kötelező, a létesítmények használatba vételéig a csatlakozást biztosítani kell.

33. § (1) A külterület beépítésre szánt területén új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők:

a)         vagy a közcsatorna hálózat továbbépítésével arra tud csatlakozni

b)         vagy, a jelen § (2) bekezdésben leírtakat teljesíti.

(2)     A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

a)         a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t:

aa)       a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni

ab)       az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával igazolni kell.

b)         a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ba)       ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll

bb)       ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

bc)       a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.

bd)       a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken.

be)       a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

bf)       ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.

(3)     Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

29.   SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENYYVÍZELHELYEZÉS

34. § (1) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(2)       Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.

(3)       Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye egyedileg megállapított és rögzített méretű.

30.   FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS

35. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni csak vízjogi engedély alapján szabad.

(2)       Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad és csak akkor, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan biztosítható.

(3)       Vízfelületek karbantartásának céljára:

a)         az állami karbantartású vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6 m-es,

b)         önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén min 3-3 m-es,

c)         tavak, tározók part éleitől min 6-6 m-es

sávot szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)

(4)       Belvizes területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően lehet.

(5)       Jellemzően magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.

36. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni:

a)         csapadékvíz szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

b)         a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

c)         a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:

ca)       minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,

cb)       új telekosztás esetén

cc)       a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(2)       Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását, záportározó létesítésével) megoldani,

(3)       A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat:

a)          kiemelt szegéllyel kell kivitelezni,

b)         vízzáró burkolattal kell ellátni,

c)         a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer).

d)         szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.

(4)       A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(5)       Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árkok,építési telkenként 3,5 m-nél hosszabb szakaszon nem fedhetők le, illetve zárt csatornás elvezetésűvé nem alakítható át, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

(6)       A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják,

a)         az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,

b)          a vízszállítás akadálymentes legyen.

c)         egy telekre (sarok telkek kivételével) csak és kizárólag egy áteresz létesíthető, amelynek szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb

d)         meredek nyomvonalon kialakított nyílt árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell, energiatörő műtárgyak alkalmazásával.

31.   VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS

37. § (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is:

a)         műemléki környezetben

b)         helyi védelemre kijelölt területen

c)         igény felmerülése esetén a sétáló utcává alakítandó utcákban

d)         tájképvédelmi területen

a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2)     Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:

a)         villamosenergia hálózati rekonstrukció,

b)         közvilágításihálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3)     Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével - egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

a)         Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

b)         Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(4)     Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(5)     Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:

a)         klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,

b)         napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető,

c)         háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

ca)       hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max. 3 m-en túl nem haladhatja meg,

cb)       hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen

cc)       az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető

1.         műemléki környezetben

2.         helyi védelemre kijelölt területen belül

3.         egyéb védelem alatt álló területeken

(6)     Transzformátort csak épületben lehet elhelyezni. Amennyiben különálló épület létesítése válik szükségessé, az csak a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő tájba illő épület lehet.

32.   FÖLDGÁZELLÁTÁS

38. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2)     Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el,

a)         a berendezés csak a telkek előkertjében,

b)         udvarán,

c)         az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető,

d)         zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel és esztétikus takarással is elhelyezhető.

(3)     Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

33.   VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

39. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, valamint már beépített területen ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2)       Belterület, már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, új vezeték építése:

a)         műemléki környezetben

b)         helyi védelemre kijelölt területen

c)         egyéb védelem alatt álló területeken

a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető

(3)       Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4)       Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(5)       A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek bejáratánál, épületen belül kell elhelyezni.

34.   VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

40. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:

a)         ökológiai hálózat részét képező magterületen,

b)         ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,

c)         ökológiai hálózat részét képező puffer területen,

d)         tájképvédelmi területen,

e)         fokozottan védett természeti területen,

f)          az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben területi védelemmel megjelölt területeken,

(2)       Új antennát 500 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(3)       Beépített, illetve beépítésre szánt területen antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre, létesítményre telepíthető, vagy multifunkcionális kialakítással létesíthető.

(4)       Beépített, beépítésre szánt területen új antennák elhelyezésére a gazdasági és település központ vegyes és különleges övezetekben, a lakóépületek elkerülésével kell az antennák számára helyet keresni. Kisvárosias lakó építési övezet, falusias lakó építési övezet, üdülőházas üdülőterület és hétvégi házas üdülő építési övezet esetében az antennákat közterületen kell elhelyezni.

(5)       Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.

(6)       A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást be kell tartani.

IX. Fejezet
Építés általános szabályai

35.   ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

41.§ (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül, felújítható, tetőtere beépíthető.

(2)     Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.

(3)     A település beépítésre szánt területén a kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe 50%-ig számítható be a gyephézagos térburkolat felülete.

(4)     Két övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső részének/nagyságának megfelelően.

(5)     Beépítésre szánt területen belül állattartó építmény nem helyezhető el.

(6)     Új elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 méter magasságot meghaladó antenna, zászlótartó oszlop a település területén nem helyezhető el,

36.   ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK

42. § (1) A település belterületén – üdülőházas üdülőterület, hétvégiházas üdülőterület és különleges területek kivételével - 37-42° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el, kivéve ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(2)     ^[2]

(3)     Az épület alapterületének 30%-át meg nem haladó részén 37°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható, kivéve ha az építési övezeti vagy övezeti előírások másként rendelkeznek.

(4)     A település területén

a)         műanyag hullámlemez;

b)         fémlemez fedés, kivéve a korcolt, vagy lécezett fémlemez fedés vörösréz, horganylemez, vagy antracit színű nemes fémlemez anyag használatával, amennyiben az övezeti előírások nem tiltják;

c)         egyéb fémlemez fedés bármilyen ipari jellegű, előregyártott fémlemezfedő rendszerből;

d)         alumínium trapézlemez;

e)         mesterséges pala;

f)          bitumenes zsindely

tetőhéjalásként nem alkalmazható.

(5)     A település területén

a)           műanyag hullámlemez;

b)         fémlemez burkolat;

c)         egyéb fémlemez fedés bármilyen ipari jellegű, előregyártott fémlemezfedő rendszerből;

d)         alumínium trapézlemez;

e)         mesterséges pala;

f)          bitumenes zsindely

épület burkolataként nem alkalmazható.

(6)     Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében vakolt felületeknél csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén természetes színekhez illeszkedő pácolt felület színek alkalmazhatók.

(7)     A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(8)     Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül lehetséges.

(9)     Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek.

(10)    Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül

a)         parapet-konvektort kivezetését, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet,

b)         Zöldenergia hasznosító berendezés településképi bejelentési eljárás rendeletben foglaltak szerint helyezhető el.

(11)    Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) nem helyezhető el a település területén.

(12)    Házi gáznyomás-szabályozó csak

a)         a telkek előkertjében,

b)         a telkek udvarán,

c)         az épület egyéb homlokzatán

helyezhető el. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(13)    A település beépítésre szánt területén csarnok jellegű épület tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó illetve tervezett növénytakarással helyezhető el.

(14)    A település beépítésre nem szánt területein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

37.   TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS

43. § (1) Az 1,0 méternél nagyobb tereprendezés tereprendezési terv alapján végezhető.

(2)     Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg

a)         felfelé legfeljebb 1,50 métert,

b)         lefelé legfeljebb 1,50 métert,

de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg, kivéve ha az építési övezeti előírások másként rendelkeznek.

(3)     Tereprendezés építési helyen kívül – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek

a)         előkertben tereprendezés a közterület határától mért 8 m távolságig lehetséges, ha az épület telepítése következtében a gyalogos és gépjárművel való megközelítése ennél nagyobb távolságot nem tesz szükségessé;

b)         oldalkert és hátsókert építési határvonalától mért 1,0 m távolságon belül tereplépcső illetve kerti szabadlépcső elhelyezhető.

(4)     Támfal kialakításával a természetes terepszint

a)         felfelé legfeljebb 1,50 méterrel,

b)         lefelé legfeljebb 1,50 méterrel,

de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatható meg.

(5)     Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,0 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.

(6)     Utcavonalon vagy az előkertben álló, meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható.

44. § (1) Építési övezetekben az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető.

(2)     Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,50 m lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron/ valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

(3)     Külterületen, beépítésre nem szánt területen kizárólag drótfonatos hálós kerítés, vadvédelmi háló építhető természetvédelmi vagy vadvédelmi célból, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(4)     Zöldterületen épített kerítés kizárólag áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal, kivéve ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(5)     Sportpályát körülvevő védőkerítés legalább 80%-ban áttört szerkezetű, magassága legfeljebb 6,0 m lehet.

(6)     A kerítések lábazatának színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében vakolt felületeknél csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.

38.   BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY

45. § (1) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.

(2)     Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.

(3)     Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a legalább 70%-ban az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetett  kialakult állapothoz kell igazodnia.

(4)     Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:

a)         lakóövezetek esetében: 5 m, mely egyben kötelező építési vonal is;

b)         egyéb övezet esetében: 5 m.

Kivéve ha az övezetek és építési övezetek másként nem rendelkeznek:

(5)     Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mérete legalább 5 m.

(6)     Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon.

(7)     Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható.

(8)     Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méterre, a hátsókert 0 méterre csökkenthető, amennyiben a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.

(9)     Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek legkisebb oldalkertje az építési övezetben szabályozott épületmagasság. 12 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje minimum 3,0 méter lehet.

(10)    Építési határvonalon kívülre eső épületrész az oldalkertbe legalább 5,0 méteres oldalkert esetén, legfeljebb 1,0 méteres benyúlással létesíthető.

(11)    Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.

(12)    A település területen, amennyiben egy építési telekre vagy telekre a szabályozási terven feltüntetésre került építési hely, úgy építmények csak a megjelölt helyen helyezhetők el.

(13)    Beépítésre nem szánt területen az OTÉK és e rendelet beépítési módra és építési helyre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

X. Fejezet
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

39.         KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI

46. § (1) Az azonosított veszélyeztető hatások következményei, és az események bekövetkezésének gyakorisága alapján, település katasztrófavédelmi besorolása II. osztály.

(2)     Az azonosított veszélyeztető hatások:

a)         Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek a földtani veszélyforrások:

aa)     földcsuszamlás,

ab)     partfalomlás.

b)         Egyéb eredetű veszélyforrás felszíni és felszín alatti vizek sérülékenysége

40.         FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLETEINEK ELŐÍRÁSAI

47. § (1) A földtani veszélyforrás területeinek lehatárolását a (2) bekezdés szerinti kategóriánként a szabályozási  terv tartalmazza. A földtani veszélyforrás területeinek lehatárolása megegyezik a Balaton törvény felszínmozgás veszélyes terület övezetével.

(2)     Földtani veszélyforrás területeit övezetei során a Balaton törvény felszínmozgás veszélyes terület övezetre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni.

(3)     Földtani veszélyforrás területeit annak bekövetkezési kockázati szintje szerint, az alábbi kategóriákba sorolhatók:

a)         I. kategória, ahol a kockázat alacsony vagy átlagos – szabályozási terv nem jelöli;

b)         II. kategória, ahol a kockázat átlag feletti

c)         III. kategória, ahol a kockázat kedvezőtlen, rendkívül kedvezőtlen;

d)         tilalomra javasolt terület

(4)     Veszélyforrások fellelése esetén geotechnikus a tervezésbe bevonandó, a kategóriába sorolását szigoríthatja. Veszélyforrások lehetnek: korábban nem ismert feltöltött gödör, korábbi anyag nyerőhely, vagy kőbánya, esetleg rejtett, ismeretlen pince.

(5)     A geotechnikai terv elkészítésénél az EUROCODE-7 előírásait kell irányadónak tekinteni.

41.         FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLET I. KATEGÓRIA ELŐÍRÁSAI

48. § (1) Új építmények építésénél, ahol az épületek max. alapterülete bruttó 250 m², és a szintek száma 4, vagy a terepszint alatti építés több szintes, a szerkezeti méretezés geotechnikai tervezési beszámoló, vagy geotechnikai terv alapján lehetséges, és a talajvíz mértékadó helyzetét kötelező vizsgálni.

(2)        Medencék, zárt szennyvíztárolók, csapadéktárolók építése esetén

a)      a használt víz szennyvíz hálózatba vagy zárt szennyvíztárolókba kötése kötelező.

b)      a szennyvíztárolónak túlfolyója nem lehet.

c)      a medencéket kockázat elhárítására, és az esetleges károk megakadályozására is kell tervezni.

(3)     Bevágásokat 2,0 m szabad magasság fölött állékonyságra is méretezni kell.

(4)     A telkeken belüli feltöltésekre vonatkozó általános építésügyi előírásokat be kell tartani. Feltöltésekre építmények alapjai nem kerülhetnek.

(5)     Építmények nem építhetők a vízrendezés tervezése és megléte nélkül. A csapadékelvezető rendszeren más típusú vizet levezetni tilos.

42.         FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLET II. KATEGÓRIA ELŐÍRÁSAI

49. § (1) Új építmények építésénél, a tervezést, méretezést kötelezően geotechnikai tervezési beszámoló, vagy geotechnikai terv alapján lehet készíteni, és a talajvíz mértékadó helyzetét kötelező vizsgálni.

(2)     Peremi helyzetű, meglevő szakadó partok szélén lévő telkeknél 2,0 m-nél magasabb függőleges falú bevágás esetén geotechnikai tervezés szükséges. Bevágás tervezése esetén az ún. hegynyomást is figyelembe kell venni.

(3)     Csapadékvizeket, a tetőkről és a burkolt felületekről lefolyó vizet vízrendezési terv alapján kell kezelni, azokat nem szabad koncentráltan a talajba vezetni.

(4)     Medencék, zárt szennyvíztárolók, csapadéktárolók építése esetén

a)         a víz elvezetés szennyvíz hálózatba vagy zárt szennyvíztárolókba kötés kötelező.

b)         a szennyvíztárolónak túlfolyója nem lehet.

c)         tervezés környezetre gyakorolt lehetséges hatást, mint veszélyforrást vizsgálni kell, kockázat elhárítására, vagy esetleges károk megakadályozására is kell tervezni.

d)         peremi helyzetű, meglevő szakadó partok szélén lévő telkeknél a peremtől 15 m védőtávolságot kell tartani.

(5)     Medence nagysága nem haladhatja meg - az üdülőházas területek kivételével - a bruttó 50,0 m³-t, illetve a 1,5 m-es mélységet.

(6)     Bevágások tervezése során

a)         2,0 m szabad magasság fölött állékonysági tervezés is szükséges.

b)         csúszólap helyének vizsgálata szükséges a legkedvezőtlenebb teherállásra

c)         a megtámasztásához geotechnikai tervezési beszámoló szerinti méretezés szükséges

d)         támszerkezet mögötti szivárgó rendszer tervezése is szükséges

e)         megtámasztásokat az épületszerkezetek építése előtt kell elvégezni

 (7)    Töltések tervezése során

a)         megfelelő erózióvédelem vagy a feltöltés megtámasztása szükséges.

b)         a vizek kártétel nélküli levezetése a szomszédos, illetve az alacsonyabb térszínen levő telkek adottságainak figyelembevételével történjen

c)         a feltöltésből eredő többlettömeg és terhelés állékonyságra gyakorolt hatásai szerint méretezni kell.

(8)     A telkeken belüli feltöltésekre vonatkozó általános építésügyi előírásokat be kell tartani. Feltöltésekre építmények alapjai nem kerülhetnek.

(9)     Építmények nem építhetők a vízrendezés tervezése és megléte nélkül. A csapadékelvezető rendszeren más típusú vizet levezetni tilos.

43.         FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLET III. KATEGÓRIA ELŐÍRÁSAI

50. § (1) Új építmények építésénél, a szerkezeti méretezést geotechnikai tervezési beszámoló, vagy geotechnikai terv alapján kell készíteni, a talajvíz mértékadó helyzetének vizsgálatával.

(2)     Az állékonysági veszély miatt a talajvizsgálatok között szükséges a speciális terepi mérés, pl. CPT, vagy nagyobb mélységű fúrás, és a mozgásmérések.

(3)     Csapadékvizeket, a tetőkről és a burkolt felületekről lefolyó vizet vízrendezési tervezés alapján kell kezelni, azokat nem szabad koncentráltan a talajba vezetni.

(4)     Medencék, zárt szennyvíztárolók, csapadéktárolók építése esetén

a)         a víz elvezetés szennyvíz hálózatba vagy zárt szennyvíztárolókba kötés kötelező.

b)         a szennyvíztárolónak túlfolyója nem lehet.

c)         tervezés környezetre gyakorolt lehetséges hatást, mint veszélyforrást vizsgálni kell, kockázat elhárítására, vagy esetleges károk megakadályozására is kell tervezni.

d)         azt szivárgást jelző jelzőrendszerrel kell ellátni

e)         a megkövetelt biztonság 100%

f)          peremi helyzetű telkeknél a peremtől 15 m védőtávolságot kell tartani

(5)     Medence - üdülőházas üdülőterületek kivételével - nem létesíthető.

(6)     Bevágások tervezése során

a)         2,0 m szabad magasság fölött állékonysági tervezés is szükséges.

b)         csúszólap helyének vizsgálata szükséges a legkedvezőtlenebb teherállásra

c)         a megtámasztásához geotechnikai tervezési beszámoló szerinti méretezés szükséges

d)         támszerkezet mögötti szivárgó rendszer tervezése is szükséges

e)         megtámasztásokat az épületszerkezetek építése előtt kell elvégezni

(7)     Töltések tervezése során

a)         megfelelő erózióvédelem vagy a feltöltés megtámasztása szükséges.

b)         a vizek kártétel nélküli levezetése a szomszédos, illetve az alacsonyabb térszínen levő telkek adottságainak figyelembevételével történjen

c)         a feltöltésből eredő többlettömeg és terhelés állékonyságra gyakorolt hatásai szeint méretezni kell.

(8)     A telkeken belüli feltöltésekre vonatkozó általános építésügyi előírások szerint tervezett legyen. Friss feltöltésekre építmények alapjai nem kerüljenek.

(9)     Építmények nem építhetők a vízrendezés tervezése és megléte nélkül. A csapadékelvezető rendszeren más típusú vizet levezetni tilos.

MÁSODIK RÉSZ
Részletes övezeti előírások

XI. Fejezet
Beépítésre szánt területek

44.   BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

51. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolandók:

a)         Kisvárosias lakóterület                             (Lk)

b)         Falusias lakóterület                                 (Lf)

c)         Településközpont terület                          (Vt)

d)         Intézményi terület                                   (Vi)

e)         Üdülőházas terület                                   (Üü)

f)          Hétvégiházas terület                                (Üh)

g)         Különleges területek                               

ga)     történeti vegyes                                       (K-tv)

gb)     sportterület                                             (K-sp)

gc)     temető                                                   (K-t)

gd)     szabadidő központ terület                         (K-szk)

ge)     kikötő terület                                          (K-kk)

gf)     strand terület                                          (K-str)

45.   KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET (Lk)

52. § (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     Kisvárosias lakóterület építési övezetében elhelyezhető épület:

a)         lakó;

b)         kereskedelmi, szolgáltató

c)         hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

d)         szállás jellegű;

e)         igazgatási, iroda;

f)          sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Kisvárosias lakóterület építési övezetének építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Az építési övezet építési telkén több – (2) bekezdés szerinti rendeltetésű - épület is elhelyezhető.

(5)     Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum nyolc önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(6)     Kisvárosias lakóterület építési övezetében a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a)         közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)         közműpótló műtárgy,

c)         hulladéktartály-tároló,

d)         kerti építmény,

e)         komposztáló.

(7)     Kisvárosias lakóterület építési övezetében az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a)         kerti építmények,

b)         komposztáló,

c)         közműpótló műtárgy,

d)         garázs.

(8)     Kisvárosias lakóterület építési övezetében hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a)         mosókonyha;

b)         nyárikonyha;

c)         gépjárműtároló.

(9)     Kisvárosias lakóterület építési övezetében kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(10)    Kisvárosias lakóterület építési övezetben a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

(11)    Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül

a)         új épület esetén a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben

b)         önálló építményben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén

történhet.

(12)    Kisvárosias lakóterület építési övezetében a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 9,0 m lehet , az övezetre vonatkozó legnagyobb épületmagasság betartása mellett.

(13)    A kisvárosias lakóterület építési övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ         szabadonálló beépítés

46.   Falusias lakóTERÜLET általános előírásai (Lf)

53. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2)     Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a)         lakó;

b)         mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;

c)         kereskedelmi, szolgáltató;

d)         szálláshely jellegű;

e)         igazgatási, iroda;

f)          hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

g)         kulturális, közösségi szórakoztató;

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történik.

(4)     Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(5)     Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein kizárólag magastetős épület építhető 37-42° közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel. Nád fedés esetén a 42-45^o-os tetőhajás megengedett.

(6)     Falusias lakóterület építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(7)     Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(8)     Falusias lakóterület építési övezeteiben a fő rendeltetésű épület nagysága legfeljebb bruttó 180 m².

(9)     Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a homlokzati kőfelület tihanyi kő lehet.

 (10)   Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a)         közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)         közműpótló műtárgy,

c)         hulladéktartály-tároló,

d)         kerti építmény,

e)         komposztáló,

f)          támfal építmény.

(11)    Falusias lakóterület építési övezeteiben elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el

a)         kerti építmény,

b)         komposztáló.

c)         garázs – támfalgarázs kivételével, a (15) bekezdés figyelembevételével^[3].

(12)    Falusias lakóterület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a)         mosókonyha;

b)         nyárikonyha;

c)         gépjármű- és egyéb tároló épület.

(13)    Falusias lakóterület építési övezeteiben fémlemez fedés nem alkalmazható.

(14)    Falusias lakóterület építési övezetben a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

(15)    Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül

a)         a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;

b)         terepszint alatt

c)         előkertben támfalgarázsként5

történhet. Utcai homlokzaton garázs nem létesíthető. 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek részére parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(16)    Falusias lakóterület építési övezetben zaj- és rezgésvédelmi szempontból a HÉSZ 21. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

47.   Falusias lakóTERÜLET építési övezeti előírásai

54. § A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ      szabadonálló beépítés

O        oldalatáron álló

55. § (1) Lf1 és Lf4 jelű építési övezeteien az épület alapterületének 30%-át meg nem haladó részén 37°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

(2)     Lf1 és Lf4 jelű építési övezetben

a)         a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m;

b)         az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,5 métert.

(3)     Lf1 és Lf4 építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

56. § (1) Lf2 jelű építési övezeteiben az épület alapterületének 30%-át meg nem haladó részén 37°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

(2)     Lf2 jelű építési övezetben

a)         a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m;

b)         az épület legmagasabb pontja 7,5 méter;

c)         az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,5 métert.

d)         a legnagyobb beépíthető alapterület bruttó 120 m².

(3)     Lf2 építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

57. § (1) Lf3 jelű építési övezeteiben az épület alapterületének 30%-át meg nem haladó részén 37°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

(2)     Lf3 jelű építési övezetben

a)         a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m;

b)         az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,5 métert.

(3)     Lf3 építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(4)     Lf3 építési övezetben a szabályozási terven szereplő telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. A felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni a 49. § előírásait.

58. § (1) Lf5m jelű építési övezeteiben az épület alapterületének 10%-át meg nem haladó részén 37°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

(2)     Lf5m jelű építési övezetben

a)         a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5,0 m;

b)         az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,0 métert.

(3)     Lf5m jelű építési övezet építési telkein a 53. § (10) bekezdésben felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el

a)         önálló hulladéktartály-tároló;

b)         kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak;

c)         üvegház, fóliasátor.

(4)     Az Lf5m jelű építési övezet építési telkein

a)         kontyolt tető nem létesíthető;

b)         tetőhéjazat anyaga: nád, égetett cserép;

c)         csak faanyagú nyílászáró alkalmazható;

d)         az utcára néző főhomlokzaton-ablakon kívül más nyílás nem létesíthető;

e)         a földszinti ablak formája álló téglalap alakú

f)          tetőtéri ablakot az udvar felé kell nyitni, együttes függőleges felületük nem haladhatja meg a tető síkjának 10%-t;

g)         utcai oromfalon tetőtérből nyíló loggia, erkély nem létesíthető.

(5)     Lf5m építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el.

(6)     Lf5m építési övezetben a szabályozási terven szereplő telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. A felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni a 49. § előírásait.

59. § (1) Lf6m jelű építési övezeteiben az épület alapterületének 10%-át meg nem haladó részén 37°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

(2)     Lf6m jelű építési övezetben

a)         a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5,0 m;

b)         az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,0 métert.

(3)     Lf6m jelű építési övezet építési telkein a 53. § (10) bekezdésben felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el

a)         önálló hulladéktartály-tároló;

b)         kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak;

c)         üvegház, fóliasátor.

(4)     Az Lf6m jelű építési övezet építési telkein

a)         kontyolt tető nem létesíthető;

b)         tetőhéjazat anyaga: nád, égetett cserép;

c)         csak faanyagú nyílászáró alkalmazható;

d)         az utcára néző főhomlokzaton-ablakon kívül más nyílás nem létesíthető;

e)         a földszinti ablak formája álló téglalap alakú

f)          tetőtéri ablakot az udvar felé kell nyitni, együttes függőleges felületük nem haladhatja meg a tető síkjának 10%-t;

g)         utcai oromfalon tetőtérből nyíló loggia, erkély nem létesíthető.

(5)     Lf6m építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el.

60. § (1) Lf7m jelű építési övezeteiben az épület alapterületének 10%-át meg nem haladó részén 37°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

(2)     Lf7m jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5,0 m;

a)         az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,0 métert.

(3)     Lf7m jelű építési övezet építési telkein az 53. § (10) bekezdésben felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el

a)         önálló hulladéktartály-tároló;

b)         kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak;

c)         üvegház, fóliasátor.

(4)     Az Lf7m jelű építési övezet építési telkein

a)         kontyolt tető nem létesíthető;

b)         tetőhéjazat anyaga: nád, égetett cserép;

c)         csak faanyagú nyílászáró alkalmazható;

d)         az utcára néző főhomlokzaton-ablakon kívül más nyílás nem létesíthető;

e)         a földszinti ablak formája álló téglalap alakú

f)          tetőtéri ablakot az udvar felé kell nyitni, együttes függőleges felületük nem haladhatja meg a tető síkjának 10%-t;

g)         utcai oromfalon tetőtérből nyíló loggia, erkély nem létesíthető.

(5)     Lf7m építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el.

48.   TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI (Vt)

61. § (1) A településközpont terület építési övezete a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezetek, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2)     Településközpont területen elhelyezhető épület:

a)         lakó;

b)         igazgatási, iroda;

c)         kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

d)         hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

e)         kulturális, közösségi szórakoztató;

f)          sport

rendeltetést is tartalmazhat, kivéve ha az építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(3)     Településközpont terület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(4)     Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a)         közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)         közműpótló műtárgy,

c)         hulladéktartály-tároló,

d)         kerti építmény,

e)         komposztáló,

továbbá támfal garázs, támfal építmény.

 (5)    Településközpont terület építési övezeteiben elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el

a)         kerti építmény,

b)         komposztáló,

c)         garázs – támfalgarázs kivételével, a (7) bekezdés figyelembevételével^[4].

(6)     Településközpont terület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a)         mosókonyha;

b)         nyárikonyha;

c)         gépjármű- és egyéb tároló épület.

(7)     Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül

a)         a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben;

b)         terepszint alatt

c)         előkertben támfalgarázsként6

helyezhetők el.

(8)     Az építési övezet építési telkein a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(9)     Az építési övezet építési telkein állattartó építmény nem helyezhető el.

49.   TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET építési övezeti előírásai

62. § A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K        kialakult állapot

SZ      szabadonálló beépítés

*         Kialakult, de legfeljebb 50%

**        Kialakult, de legalább 30%.

63. § (1) Vt1 jelű építési övezet építési telkein több 61. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(2)     Vt1 jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,5 m lehet.

(3)     Vt1 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Belső-tó felőli látványát.

(4)     Vt1 jelű építési övezetben új épület létesítése esetén kertépítészeti tervet kell készíteni.

64. § (1) Vt2 jelű építési övezet építési telkein szállás rendeltetés összesen a maximális beépítettség legfeljebb 50%-án helyezhető el.

(2)     Vt2 jelű építési övezet építési telkein több 61. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(3)     Vt2 jelű építési övezetben az OTÉK-ban meghatározott parkolószámot az építési övezettől 100 m-es távolságon belül, közterületen is biztosítani lehet.

65. § (1) Vt3 jelű építési övezet építési telkein szállás rendeltetés összesen a maximális beépítettség legfeljebb 50%-án helyezhető el.

(2)     Vt3 építési övezet építési telkein legfeljebb kettő, a 61. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

66. § (1) Vt4 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a 61. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(2)     Vt4 jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m lehet.

(3)     Vt4 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.

67. § (1) Vt5 jelű építési övezet építési telkein újonnan egy 61. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(2)     Vt5 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.

(3)     Vt5 jelű építési övezetben az OTÉK-ban meghatározott parkolószámot az építési övezettől 100 m-es távolságon belül, közterületen is biztosítani lehet.

(4)     Vt5 jelű építési övezet építési telkeinek megengedhető legnagyobb beépítettsége

a)         meglévő épület felújítása esetén kialakult,

b)         új épület építése esetén legfeljebb 50%.

68. § (1) Vt6 jelű építési övezetben található rendeltetés meglévő épület megtartása mellett sport infrastruktúra, múzeum, illetve egyéb ezekhez kapcsolódó rendeltetések.

(2)     Vt6 jelű építési övezet építési telkein melléképület nem létesíthető.

(3)     Vt6 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.

(4)     Vt6 jelű építési övezetben az OTÉK-ban meghatározott parkolószámot az építési övezettől 100 m-es távolságon belül, közterületen is biztosítani lehet.

(5)     Vt6 jelű építési övezet építési telkeinek megengedhető legnagyobb beépítettsége meglévő épület felújítása esetén kialakult.

50.   INTÉZMÉNY TERÜLET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI (Vi)

69. § (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet területfelhasználási egység, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a)         igazgatási, iroda;

b)         hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

c)         kulturális, közösségi szórakoztató;

d)         kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

e)         sport

f)          lakó;

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Intézmény terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5)     Az építési övezet építési telkein önálló lakóépület nem helyezhető el. Lakó rendeltetés csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás lehet.

(6)     Az intézmény terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a)         közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)         közműpótló műtárgy,

c)         hulladéktartály-tároló,

d)         kerti építmény,

e)         komposztáló,

f)          építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

 (7)    Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül

a)         a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben;

b)         terepszint alatt

helyezhetők el.

(8)     Az intézmény terület építési övezeteiben lapostető is létesíthető.

51.   INTÉZMÉNY TERÜLET építési övezeti előírásai

70. § Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K        kialakult állapot

SZ      szabadonálló beépítés

*         a be nem épített terület legalább 50%-a

71. § (1) Vi1 építési övezet építési telkein legfeljebb kettő, a 69. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(2)     Vi1 jelű építési övezet építési telkein legfeljebb 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazhat a 69. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épületben.

(3)     Vi1 jelű építési övezet építési telkein sportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(4)     Vi1 jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 10,5 m lehet.

(5)     Vi1 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Belső-tó felőli látványát is.

72. § Vi2 jelű építési övezetben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.

73. § (1) Vi3 építési övezet építési telkein legfeljebb kettő, a 69. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(2)     Vi3 jelű építési övezet területén megállapított legnagyobb épületmagasság az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(3)     Vi3jelű építési övezetben az épületszélesség nem haladhatja meg a 8,0 métert.

52.   ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI (Üü)

74. § (1)           Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet. Az Üü jelű építési övezet olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2)     Üdülőházas területen elhelyezhető épület:

a)           kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő;

b)           a terület ellátásához szükséges kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;

c)           szállás jellegű;

d)           az üdüléshez kapcsolódó sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3)     Az üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Az üdülőházas terület építési övezetiben új közmű vezetékeket, bekötéseket csak felszín alatt lehet vezetni.

(5)     Az üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein több (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.

(6)     Az üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein medence létesíthető.

(7)     Az üdülőházas terület építési övezetiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a)            közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)            közműpótló műtárgy,

c)            hulladéktartály-tároló,

d)            kerti építmény,

e)            komposztáló,

f)             építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(8)     Az építési övezet építési telkein épület, amennyiben a szabályozási terv nem jelöl építési helyet, a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.

(9)     Az üdülőházas terület építési övezeteiben lapostető is engedélyezhető.

(10)    Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül

a)           a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben;

b)           terepszint alatt

helyezhető el.

(11)    Az üdülőházas terület építési övezeteiben az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni.

(12)    Az üdülőházas terület építési övezetiben új épület létesítése esetén kertépítészeti tervet kell készíteni.

53.   ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET építési övezeti előírásai

75. § Az üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ      szabadonálló beépítés

K        kiakault

*         Lásd 76. §, 77. § (1)

76. § Üü1 és Üü3 jelű építési övezetekben a megengedett legnagyobb épületmagasság 8 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény épületmagassága, de legfeljebb 12,5 m.

77. § (1) Üü4 jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság 8 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény épületmagassága, de legfeljebb 12,5 m.

(2)     Üü4 jelű építési övezet építési telkein új épületet kizárólag a meglévő épített értékeket figyelembe véve helyezhetők el, a telek be nem építhető részét figyelembe véve.

(3)     Üü4 építési övezetben a környezeti állapotadat részét képező látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is, illetve a kastélyépülettel való kapcsolatát.

78. § (1) Üü5 jelű építési övezet építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(2)     Üü5 jelű építési övezet építési telkein új épület kizárólag a meglévő épített értékeket figyelembe véve helyezhetők el.

(3)     Üü5 jelű építési övezetben

a)         tetőfedésként alkalmazható nád, cserép, vagy korcolt fémlemez fedés is;

b)         tetőn erkély, francia erkély nem engedélyezhető.

(4)     Az építési övezetben a felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni az 50. § előírásait.

79. § Üü6 jelű építési övezetekben, a felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni az 49. § előírásait.

80. § Üü7 jelű építési övezetekben, a felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni az 49-50. § előírásait.

81. § (1) Üü8 jelű építési övezet építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(2)     Üü8 jelű építési övezet építési telkein új épületet kizárólag a meglévő épített értékeket figyelembe véve helyezhetők el.

(3)     Üü8 jelű építési övezetben

a)         tetőfedésként alkalmazható nád, cserép;

b)         tetőn erkély, francia erkély nem engedélyezhető.

82. § (1) Üü10 jelű építési övezet építési telkein az utcafronton csak egy 74. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el.

(2)     Üü10 jelű építési övezet területén a 74. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épületben legfeljebb nyolc üdülő rendeltetési egység helyezhető el.

(3)     Üü10 jelű építési övezetben

a)         homlokzatmagasság új épület építése esetén nem lehet nagyobb, mint 9,0 m, egyéb esetben kialakult;

b)         tetőfedésként alkalmazható nád, cserép, vagy korcolt fémlemez fedés is;

c)         az alápincézett terasz a beépített terület része;

d)         tetőn erkély, francia erkély nem engedélyezhető.

(4)     Üü10 jelű építési övezet az OTÉK-ban meghatározott parkolószámot az építési övezettől 100 m-es távolságon belül, közterületen is biztosítani lehet.

(5)     Az építési övezetben a felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni az 50. § előírásait.

54.   HÉTVÉGIHÁZAS TERÜLET (Üh)

83. § (1) Hétvégiházas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2)     Hétvégiházas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a)         üdülő;

b)         kereskedelmi, szolgáltató;

c)         sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(4)     Hétvégiházas terület építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el.

(5)     Hétvégiházas terület építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(6)     Hétvégiházas terület építési övezeteiben a (2) bekezdés szerinti rendeltetésű épület nagysága legfeljebb bruttó 120 m².

(7)     Hétvégi házas terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a)         közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)         közműpótló műtárgy,

c)         hulladéktartály-tároló,

d)         kerti építmény,

e)         komposztáló.

(8)     Hétvégi házas terület építési övezeteiben előkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el kerti építmények közül tárolásra szolgáló műtárgyak.

(9)     Hétvégi házas terület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a)         mosókonyha;

b)         nyárikonyha;

c)         gépjármű- és egyéb tároló épület.

(10)    Az építési övezet építési telkén új gépjárműtároló, garázs építési telken belül

a)         a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben;

b)         terepszint alatt

c)         előkertben támfalgarázsként^[5]

helyezhetők el.

(11)    A hétvégiházas terület építési övezeteiben lapostető is létesíthető.

(12)    Üh jelű építési övezetekben, a felszínmozgás veszélyes területekkel érintett építési telkek esetén figyelembe kell venni a 49-51. § előírásait. Üh2 jelű építési övezetben meglévő támfal építmény fenntartható, újjáépíthető.

(13)    A hétvégiházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ      szabadonálló beépítés

55.   KÜLÖNLEGES TERÜLET

84. § Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

a)         történeti vegyes                                       (K-tv)

b)         sporrterület                                             (K-sp)

c)         temető                                                   (K-t)

d)         szabadidő központ terület                         (K-szk)

e)         kikötő terület                                          (K-ki)

f)          strand terület                                          (K-str)

56.   KÜLÖNLEGES TERÜLET – TÖRTÉNETI VEGYES TERÜLET (K-tv)

85. § (1) A különleges terület – történeti vegyes terület építési övezete a Szabályozási terven K-tv jellel jelölt építési övezetek, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál az Ősközség területén, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2)     Különleges terület – történeti vegyes területen elhelyezhető épület:

a)         lakó;

b)         igazgatási, iroda;

c)         kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

d)         hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

e)         kulturális, közösségi szórakoztató;

f)          sport

rendeltetést is tartalmazhat, kivéve ha az építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(3)     Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(4)     Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a)         közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)         közműpótló műtárgy,

c)         hulladéktartály-tároló,

d)         kerti építmény,

e)         komposztáló,

valamint támfal garázs, támfal építmény.

(5)     Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteke építési telkein a (4) bekezdésben felsorolt melléképítmények mellett nem helyezhető el

a)         kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak,

b)         üvegház, fóliasátor.

(6)     Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a)         mosókonyha;

b)         nyárikonyha;

c)         gépjármű- és egyéb tároló épület.

(7)     Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezetben a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

(8)     Az építési övezetek építési telkein új gépjárműtároló, garázs építési telken belül

a)           a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben;

b)         terepszint alatt

c)         előkertben támfalgarázsként^[6]

helyezhetők el.

(9)     Az építési övezetek építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el.

(10)    Az építési övezet építési telkein a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(11)    Az építési övezetek építési telkein állattartó építmény nem helyezhető el.

(12)    Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(13)    Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezet építési telkein kizárólag magastetős épület építhető 37-42° közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel. Nád fedés esetén a 42-45^o-os tetőhajlás megengedett.

(14)    Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezet építési telkein

a)         kontyolt tető nem létesíthető;

b)         tetőhéjazat anyaga: nád, égetett cserép;

c)         csak faanyagú nyílászáró alkalmazható;

d)         az utcára néző főhomlokzaton-ablakon kívül más nyílás nem létesíthető;

e)         a földszinti ablak formája álló téglalap alakú

f)          tetőtéri ablakot az udvar felé kell nyitni, együttes függőleges felületük nem haladhatja meg a tető síkjának 10%-t;

g)         utcai oromfalon tetőtérből nyíló loggia, erkély nem létesíthető;

h)         fémlemez fedés nem alkalmazható.

(15)    Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteiben

a)         a legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 4,5 m;

b)         az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,0 métert.

(16)    Különleges terület – történeti vegyes terület építési övezetben zaj- és rezgésvédelmi szempontból a HÉSZ 21. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

57.   KÜLÖNLEGES TERÜLET – TÖRTÉNETI VEGYES TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

86. § A különleges terület – történeti vegyes terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K        kialakult állapot

O        oldalhatáron álló beépítés

*         Kialakult, de legfeljebb 40%

**        Kialakult, de legalább 40%

87. § (1) K-tv1 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a 85. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(2)     K-tv1 jelű építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum három önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(3)     K-tv1 jelű építési övezet építési telkén a beépítettség

a)         kizárólag lakó rendeltetés esetén 20 %, de legfeljebb bruttó 150 m²;

b)         egyéb esetben 30%.

88. § (1) K-tv2 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a 85. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(2)     K-tv2 jelű építési övezet építési telkén a beépítettség kizárólag lakó rendeltetés esetén legfeljebb bruttó 150 m².

89. § (1) K-tv3 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a 85. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(2)     K-tv3 jelű építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum három önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(3)     K-tv3 jelű építési övezet építési telkén a beépítettség

a)         kizárólag lakó rendeltetés esetén 30 %, de legfeljebb bruttó 150 m²;

b)         egyéb esetben 40%.

90. § (1) K-tv4 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a 85. § (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melléképület nem létesíthető.

(2)     K-tv4 jelű építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum három önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

58.   KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET (K-sp)

91. § (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-sp jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges terület - sportterületen elhelyezhető építmény:

a)         sport;

b)         a sport rendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató;

c)         szállás jellegű

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     K-sp jelű építési övezetben szállás jellegű rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 20%-án helyezhető el.

(4)     K-sp jelű építési övezet telkein több (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.

(5)     Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(6)     Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a)         közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)         közműpótló műtárgy,

c)         hulladéktartály-tároló,

d)         kerti építmény,

e)         komposztáló,

f)          építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(7)     Különleges terület – sportterületre új épület elhelyezése esetén kertépítészeti tervet kell készíteni.

(8)     A különleges terület – sportterület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ    szabadonálló beépítés

59.   KÜLÖNLEGES TERÜLET – TEMETŐTERÜLET (K-t)

92. § (1) Különleges terület - temető a Szabályozási terven K-t jellel szabályozott építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges terület - temetőterületen elhelyezhető építmény:

a)         terület fenntartását és őrzését szolgáló;

b)         ravatalozó, kápolna

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(4)     Az övezet telkein több (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.

(5)     Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(6)     Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a)         közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)         közműpótló műtárgy,

c)         hulladéktartály-tároló,

d)         kerti építmény,

e)         állat ól, állatkifutó,

f)          komposztáló,

g)         zászlótartó oszlop.

(7)     A temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

(8)     A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni.

(9)     A különleges terület – temető építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: