Hidegkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Hidegkút Község Képviselő Testületének Partnerségi Egyeztetési rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§ A rendelet célja Hidegkút község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2.§ (1) A helyi védelem célja Hidegkút településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

3.§ E rendelet alkalmazásában:

a)     Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektívikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.

b)     Cégfelirat: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást ismertető, népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítés, üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám.

c)     Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

d)     Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény (Építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű) személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn. 

e)     Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.

f)      Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.

g)     Információs vagy más célú berendezés: az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei, melynek mérete legfeljebb 11 m2, és melynek reklám céljára szolgáló felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

h)     Karám: Szabadon tartott állatok tartására és védelmére szolgáló, vesszővel vagy deszkával vagy egyéb faanyagból körbe kerített olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 30%-át nem haladja meg.

i)      Óriásplakát: a DIN A0 méretet meghaladó méretű plakát.

j)      Terméskő támfal: betonba vagy szárazon rakott válogatott kövekből összeállított önállóan állékony, látszó felületében háromdimenziós látványt nyújtó falszerkezet.

k)     Terméskő borítású támfal: Tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.

l)      Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

m)   Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi egyedi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4.§ (1) A helyi védelem feladata különösen:

a)    a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:

aa)       településkarakter, településszerkezetek,

ab)       épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac)       településkép, utcaképek és látványok,

ad)       műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,

továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b)    a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelmi célok érvényesítése érdekében Hidegkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített egyedi és területi értékeit helyi védelem alá helyezi. A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

5.§ (1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelettel, és annak módosításával dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(3) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)       a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b)      azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

c)       a védelem indoklását

d)      értékvizsgálatot.

(4) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)       a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b)      azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

c)       a védelem megszüntetésének okait,

d)      a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai véleményt.

(5) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a)       a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;

b)      a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;

c)       a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;

d)      a védett érték magasabb védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

6.§ (1) A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.

(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell:

a)        a döntést előkészítő települési főépítész szakmai véleményét.

b)      Beszerezhető még az érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések (a továbbiakban együtt: érdekeltek) álláspontja a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóság támogató véleménye.

(3)     A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések) álláspontja.

(4)  A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

(5)  A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6)  A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekintését a településen biztosítani kell.

7.§ (1) A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

a)       az érdekelteket,

b)      az illetékes Földhivatalt,

c)       az illetékes építésügyi hatóságot,

d)      az illetékes örökségvédelmi hatóságot.

8.§ (1) Az Önkormányzat képviselőtestülete a védelemre javasolt épített értékeket - a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg soron kívül legfeljebb egy éves időtartamra rendelettel ideiglenes egyedi védelem alá helyezheti.

(2) Az ideiglenes egyedi védelem alatt álló értékekre a helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az ideiglenes egyedi védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.

(4) Amennyiben a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt az ideiglenes egyedi védelmet meg kell szüntetni.

(5) Az ideiglenes egyedi védelem elrendeléséről a 7.§. (1) bekezdésben felsoroltakat értesíteni kell.

9.§ (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját, kivéve, ha csak egyes részei kerültek védetté nyilvánításra– védelem illeti.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése felújítása az épület teljes védelme esetén, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén örökségvédelmi szakember iránymutatásai szerint kell eljárni.

Amennyiben csak egyes részletek kerültek védelemre akkor értelem szerűen csak a védendő rész megőrzése kötelező.

(3) Az általános helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

a)   az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;

b)  az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácok kialakítását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

c)   az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők;

d)  új parapet-konvektor vagy klímaberendezés, parabolaantenna közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

e)   Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégismertető felirat helyezhető el úgy, hogy ne adjon ki zajt, mesterséges fényt.

f)    Nem általános védelem, hanem egyes épületelem védelme esetén a fentiekből csak az adott épületrész rá vonatkozó előírását kell figyelembe venni.

(4) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése előtt településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(6) Helyi egyedi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

10.§ Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

11.§ (1) A védelem alatt álló értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

12.§ (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezett értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatásának mértékét évente a költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) A támogatás adott ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között - a Képviselő Testület állapítja meg.

              13.§ (1) A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot írhat ki, amennyiben az azévi költségvetésben forrást tud biztosítani hozzá és meghatározza a pályázati feltételeket. A kérelmek beérkezésük sorrendjében kerülnek elbírálásra, a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.

(2)   A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a)       Amennyiben a munka építési engedély köteles: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,

b)      Amennyiben a munka nem engedélyköteles:

ba)       a tervezett felújítás részletes leírását,

bb)      helyszínrajzot,

bc)       az ingatlan tulajdoni lapját,

c)       a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést,

d)      a megpályázott munka elkészülésének határidejét,

e)       a megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét

f)        előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(4) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(5) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

(6) A támogatás kifizetésére a támogatott munka elvégzése után benyújtott elszámolást követően kerülhet sor.

(7) A településképi bírság az egyedi védelem alá helyezett értékek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védelem alá helyezett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

(8) Költségvetési forráshiány, vagy a tulajdonos kérésére a közvetlen pénzügyi támogatás helyett az Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli teljes, vagy részbeni mentességben részesülhet a helyi adókról szóló egyéb jogszabályok szerint.

14.§  (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzat hivatalában.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

a)       megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,

b)      pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c)       tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,

d)      helyszínrajzát,

e)       fotódokumentációját,

f)        minden a védelem alá helyezés során keletkezett ügyiratot,

g)      annak leírását, hogy mitől védett a védett érték vagy annak egy része, 

h)      a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslatot, örökségvédelmi adatlapot,

i)        az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,

j)        a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,

k)      minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolatát, milyen támogatást kapott).

(3)   A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik. 

3. A területi védelem meghatározása

15.§ Területi védelem alatt áll a település belterületének településképi szempontból meghatározott területe, mely területeken a területi védelem

a) a településszerkezet,

b) a telekstruktúra,

c) az utcavonal-vezetés,

d) az utcakép,

e) a település- és tájkarakter elemek

megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

16.§ A helyi területi védelemben részesülő területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:

a)       kialakult utcavonal (minimális előkert, vagy utcavonali beépítés),

b)      Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre (az épület egyéb homlokfalára) helyezhető el, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

c)       Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

d)      Az építési telek utcavonalán tömör kerítés kizárólag soros rakással, helyi mészkőből építhető, ahol azt az illeszkedés és a hagyomány indokolja.

e)       A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.

f)        Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

g)      Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégfelirat helyezhető el úgy, hogy:

ia) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

ib) a cégfelirat nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

ic) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégfelirat elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

h)      A település közterületein és beépítésre szánt területén és településképi szempontból meghatározó területein kizárólag a 3. sz. mellékletben felsorolt növények telepíthetők.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

4. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

17.§ Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek:

a)     Az „Ófalu” és „Hosszú utca” karakter területe

b)     Az országos védelem alatt álló területek (védett források, víznyelők, barlangok), ex lege védett lápterületek

c)     A természetközeli területek (mocsár, nádas, sziklás területek) ahol épület nem helyezhető el.

d)     Az érzékeny természeti területek (ÉTT).

e)     A Natura 2000 területek.

f)      Az országos ökológiai hálózat övezeteinek területei, ahol a jelen rendelet előírásai mellett az egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

g)     Az egyedi tájértékek (lásd 4. sz. melléklet)

h)     A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, illetve a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetek területe, ahol jelen rendelet előírásai mellett az egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

18.§ (1) A település területén tilos az építmények tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga, lila és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.

(2) A település területén az építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és annak árnyalatai is alkalmazhatók.  

(3) A település területén támfalak természetes anyagútól (terméskő támfal, vagy terméskő borítású támfal) eltérőek nem lehetnek.

(4) A külterületen, beépítésre nem szánt – mezőgazdasági terület, birtokközpont kivételével - a drótfonatos kerítésen, vadvédelmi hálón, karámon kívül más kerítés nem építhető.

(5) Az „Ófalu” karakter területén az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).

6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

19.§ Az „Ófalu” karakter Hidegkút község képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló rendeletének (továbbiakban R.) Lfm-1, Lfm-2 jelű övezete, a „Hosszú utca” Lf-1. Lf-3, illetve „Újfalú” Lf-P, Lf-2 övezete, melyekre az alábbi területi követelmények érvényesek:

a)     Az Lf-P övezetben a főfunkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el, lakó főfunkció esetén max. két lakással. A telken elhelyezésre kerülő nem főfunkciójú épület maximálisan további egy épülettömegben helyezhető el. Lakó-főfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető gazdasági épület, ill. gazdasági épület, vagy építmény használatbavételi
engedélye nem előzheti meg a lakóépület használatbavételi engedélyét. Látszó fa felületű épület nem helyezhető el csak vakolt.

b)     Az övezetben az oldalhatártól az épület oldalhatári fala 1 méterre kerüljön.

c)     Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő funkciójú és az utcafronti épület meghatározó tető hajlásszöge 38o-nál alacsonyabb, 42o-nál meredekebb nem lehet, égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó kis hullámmagasságú egyéb héjalás alkalmazható, nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés kivéve a kőzúzalékkal szórt cserepes lemezt és a korcolt fémlemezfedést. Látszó fa felületű épület nem helyezhető el, csak vakolt.

d)     Állattartás csak az állattartási rendelet szerint engedélyezhető.

e)     Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 160 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni.

f)      Foghíj beépítés esetén az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épületéhez és a környezeti átlag magasságát nem haladhatja meg.

g)     A használatba vételi engedély feltétele (kikötésekkel is) az egyes telkek területének legalább 50 %-nyi zöldfelületi kialakítása.

h)     A lakófunkciójú területfelhasználási egységeken belül üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

i)      Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása esetén  az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő funkciójú és az utcafronti épület meghatározó
tető hajlásszöge 38o-nál alacsonyabb, 42o-nál meredekebb nem lehet, égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó  kis hullámmagasságú egyéb héjalás alkalmazható, nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés kivéve a kőzúzalékkal szórt cserepes lemezt és a korcolt fémlemezfedést. Látszó fa felületű épület nem helyezhető el, csak vakolt.

j)      Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők.

k)     Építési hely az Lf-1 övezetben általában a kialakulthoz igazodó azaz utcafronti , előkert nélküli, kivéve a jelölt és kottázott építési vonalat. Az Lf-2-es övezetben az előkert mérete 5 méter, kivéve a 91/ 30-38-ig ahol 8 méter. Az Lf-3-ban 8 méter az előkert, kivéve a hrsz 023/1-ből kialakítandó lakótelkeken, ahol 5 m. Az Lf-3 övezetben az épületek az északi, vagy ahhoz legközelebb eső oldalhatártól 1 méterre kerüljenek.

l)      Az Lf-2 és Lf-3 övezetben az oldalhatártól az épület oldalhatári fala 1 méterre kerüljön.

m)   Az Lf-3 övezetben az utcahatáros homlokzat max. szélessége 8 méter lehet, mely a telek mélysége felé 5 méteren keresztül tartandó. A legnagyobb homlokzat magassága (oromfallal együtt) a 9 métert nem haladhatja meg.

n)     Az épületek csak az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 38o-nál alacsonyabb, 42o-nál meredekebb nem lehet, égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó kis hullámmagasságú egyéb héjalás alkalmazható, nem alkalmazható a fémlemez, és táblás fémlemez fedés kivéve a kőzúzalékkal szórt cserepes lemezt és a korcolt fémlemezfedést. A hagyományos szürke
azbesztmentes palafedés csak az Lf-1 és Lf-2 területeinek mellékrendeltetésű épületein ill. a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

o)     A jelen szabályozásnál kisebb ill. eltérő méretű telken lévő meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható.

p)     Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 160 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

q)     Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület ill. a környezete átlagmagasságához.

r)      A használatba vételi engedély feltétele (kikötésekkel is) az egyes telkek területének legalább 50 %-nyi zöldfelületi kialakítása ill. az Lf-3 övetben a szabályozási terven jelölt 15 méter széles telekvégi háromszintű „záró”-fásítás és növénytelepítés.

s)      Az Lf-3 övezeten belül a 249-290/2 hrsz építési vonalain elhelyezett épületek pinceszinti megközelítése csak az oldalkertből nyílhatnak.

t)      A lakófunkciójú terület felhasználási egységeken belül üzemanyag töltő kivételével az OTÉK 14.§ -ban meghatározott építmények helyezhetők el.

u)     Az Lf-3 övezetben csak a kiépített (és a szennyvízcsatorna esetén üzembe helyezett) teljes közmű gerincvezetékek megléte esetén adható ki építési engedély.

v)     Az Lfm övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján üzemanyag töltő kivételével az OTÉK 16.§ (2) -ben meghatározott építmények helyezhetők el. Az övezetben bármilyen engedélyhez kötött építési munkálat (ezen rendelet 23-24.§-ban leírtaknak megfelelően) csak a műemléki valamint a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

w)   Hidegkút keleti részén a Fő utca két oldala a terület az építészeti értékek megőrzése érdekében helyi utcakép védelemben részesül (hrsz: 4-32, 40-41, 61-90, 47-58) . A meglévő melléképületek állagmegóvása abban az esetben is szükséges, ha az használaton kívül áll.

x)     Az Lfm-1 övezetben telekosztás nem engedélyezhető, kivétel út elérés nélküli ingatlan elérése.  Bármilyen épület csak a terven jelölt építési sávon belül helyezhető el az illeszkedés szabályai alapján. Kivétel a szabályozási terven jelölt néhány konkrét építési vonalon elhelyezendő épület.

y)     Az épületek (kivéve a keresztpajtákat) csak utcára merőleges magas nyeregtetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 45°-(+-2°) lehet, égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható, nem alkalmazható a fémlemez, bit. zsindely és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Az övezetben csak a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés alakítható ki. Meg kell tartani a macskalépcsős oromfalakat, vakolt, vakolatkerettel kihúzott homlokzatokat, nyerskő kerítéseket. Utcai homlokzaton a hagyományos 2/3 osztású ablakok alkalmazását kell előírni. Az utcai homlokzaton a max. homlokzatmagasság a környezet átlagánál 10%-nál nagyobb arányban nem térhet el.

z)     Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

aa)  Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél térdfal nem építhető ill. magasítható még akkor sem ha a 4 m-es építménymagasság (kivéve a pajták) ezt megengedné.

bb) A jogszerűen meglévő főrendeltetésű épület ha közös udvaros is a telek méretétől függetlenül az épület helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretben építhető.

cc)  Az Lfm-1 és Lfm-2 területeken a hagyományos falukép szerkezet megőrzése érdekében, a Fő utcában a lakóépületek mögött meglévő pajták is helyi védelemben részesülnek. Ezen épületek csak a hagyományokhoz illeszkedő anyagokból újíthatók fel, funkciójuktól függetlenül. Elbontani csak a szakértő által életveszélyessé minősítettet lehet, építés hatósági engedélyezés után. A bontás után helyettük az eredetivel megegyező nagyságú és homlokzatú, valamint megjelenésű épületek építhető.

dd) Az övezetben a villamos energia valamint a távközlési vezetékek lehelyezését a 2000. évi CXII. törvény 27.§ b) szerint kell megoldani.

ee)  Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A jelölt építési sávon túli területen kerítés sem létesíthető, kivéve a közterülettől elválasztó oldalon.

ff)    Az Lfm-1 és Lfm-2 övezetben a lakóépület csak egy épülettömegben helyezhető el max. két lakással. A telken elhelyezésre kerülő nem lakófunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el.

gg) A „pajta foghíj” beépíthető, melyre a meglévő pajtákhoz való illeszkedés szabályai érvényesek.

20.§ Az „Ófalu” karakter területén az R-ben Vt jelű övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek

a)       A Vt jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadonálló beépítési móddal, a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.

b)      A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
d) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon, templom) kialakítása, ill. meglévő közintézmény átalakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.
e) intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

c)       Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetők.

d)      Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 38°- nál alacsonyabb, 42°-nál meredekebb nem lehet, (kivéve a templom, ahol a kialakult szerinti) égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható, nem alkalmazható a fémlemez, bit. zsindely és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

e)       Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

f)        Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK -ban meghatározott építmények helyezhetők el

g)      Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület ill. a környezeti átlag magasságához. (Kivéve a templom.)

7. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

21.§ (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a)   helyi területi védelem alatt álló területek,

b)   településképi szempontból meghatározó területek

c)   műemlék területe, műemléki környezet területe,

d)   temető területe,

e)   régészeti lelőhely területe,

f)    Natura 2000 terület,

g)   országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,

h)   helyi jelentőségű természetvédelmi terület,

i)    az R-ben erdőterületként szabályozott területek,

j)    a törvény erejénél fogva védett források területe,

k)   tájképvédelmi terület.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az R szerint az (1) bekezdés alá nem tartozó beépítésre nem szánt területek.

8. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

22.§ (1) Az Ófalu falusias jellegű területeken csak egységes megjelenésű információs vagy más célú berendezés helyezhető el.

(2) A település területén óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem helyezhető el.

(3) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere eltérést engedhet az alábbi feltételek esetén:

a) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges, és

            b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra

történik a reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

9. Rendelkezés a szakmai konzultációról

23.§ Minden építési tevékenység megkezdését megelőzően az építtető köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni az önkormányzatnál.

24.§ (1) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.

(2)  A szakmai konzultáció a település polgármesterének feladata, szükség esetén a települési főépítész bevonásával. Az emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

10. A bejelentési eljárással érintett reklámhordozók köre

25.§ Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester Hidegkút teljes közigazgatási területén - közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható – reklám, reklámhordozó, cégfelirat elhelyezése esetén.

26.§ (1) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenység alapját a polgármester szakmai álláspontja képezi, melyhez települési főépítész szakmai közreműködését veheti igénybe.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(3) Részletes vizsgálati szempontok:

a)    nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,

b) megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban,

c) az épület, kerítés homlokzati architektúrájához illeszkedik e.

27.§ A településképi bejelentési eljáráshoz csatolni kell a reklámnak, reklámhordozónak, cégfeliratnak a 27.§ (3) bekezdésben szerinti vizsgálatot lehetővé tevő műszaki leírását és látványtervét.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

11. A településképi kötelezési eljárás

28.§ (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(2) A kötelezési eljárás lefolytatható különösen építési tevékenységgel összefüggésben megtartott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben foglalt, a településképi véleményben foglalt településképi követelmény figyelmen kívül hagyásával megvalósult építés esetén. Kötelezési eljárás lefolytatható úgy is, hogy azt nem előzte meg szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás.

(3) A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.

(4) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.

(5) A polgármester a tényállás tisztázása során köteles bekérni a települési főépítész szakmai álláspontját.

(6) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.

12. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

29.§ (1) A polgármester településképi bírságot szab ki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során a magatartás elkövetőjével szemben, amennyiben megállapítja, hogy az építési tevékenységre a korábban kiadott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben vagy a településképi véleményezési eljárás során kiadott véleményben foglalt településkép követelmény megsértésével került sor.

(2) A polgármester településképi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott  településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

(3) A településkép bírság legmagasabb összege 1 000 000,-Ft. A településképi bírság a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.

(4) A településképi bírság kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles bekérni a települési főépítész szakmai álláspontját a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.

(5) A befolyt településképi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében a Környezetvédelmi Alap bevételének növelésére lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településképi bírság felhasználásáról.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

13. Hatálybalépés

30.§ (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

14. Átmeneti rendelkezések

31.§ Hatályát veszti:

a) Hidegkút község Önkormányzat képviselő testületének a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2004.(IX.7.) rendeletének 31.§-a.

b) Hidegkút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2017. (X.25.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról.

Hidegkút 2018. 05. 10.

                  Dr. Kriszt András                                                      Bárány Péter

                      polgármester                                                               jegyző