1. § A helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSz) rendelkezéseit a vonatkozó településrendezési- és építési jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

2. § A HÉSz az építési törvényben megfogalmazottakkal összhangban tartalmazza:

3. § A HÉSz az a településfejlesztési koncepcióról, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben megfogalmazottakkal összhangban egyes esetekben tartalmazza:

4. § A HÉSz kizárólag a mellékletét képező telekalakítás, és beépítés szabályait, valamint az elhelyezhető és tiltott rendelkezések szabályait tartalmazó táblázatokkal, valamint a szabályozási tervlapokkal együttesen alkalmazható.

5. § A HÉSz mellékletei:

6. § A szabályozási tervlapon feltüntetett szabályozási elemek:

7. § Melléképület: A telek és a telken álló főépítmény rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület: gépjármű tároló, tároló, nyárikonyha, műterem, fészer, kazánház.

8. § Vízjárta terület: Időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, melyeket a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tart nyilván.

9. § A belterületbe vonható területeket a szabályozási terv szerepelteti.

10. § Amennyiben az adott közterületre közterület-alakítási terv készült, a burkolat- és növényelhelyezés, a köz- és díszvilágítás, valamint a köztéri műtárgyak elhelyezése tervben szereplő módon alakítható ki.

11. § A közlekedési célú közterületre kihelyezett növényzetet úgy kell megválasztani és telepíteni, hogy ne akadályozza a szabad látást, illetve nem rongálja meg a közművek műtárgyait.

12. § Az építési engedélyhez nem kötött köztárgyak, berendezések, pavilonok, utcabútorok, játszótéri elemek létesítése a közterület használatának megfelelő funkcióval, és a közút kezelőjének hozzájárulásával történhet.

13. § A reklámhordozókra vonatkozó előírásokat a településkép védelmi rendelet tartalmazza.

14. § A lakás és üdülő minden önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését telken belül biztosítani kell.

15. § A kulturális örökség védett elemeinek ingatlanain építési tevékenységet végezni csak a vonatkozó jogszabályok betartásával és a kulturális örökség védelmével foglalkozó hatóság hozzájárulásával lehet.

16. § A régészeti érintettségű területeken építési tevékenységet végezni csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

17. § A helyi védelem alatt álló építmények értékvizsgálatban szereplő, értéknek minősített építészeti eleme, jellege, arculata nem változtatható meg.

18. § A helyi védelemre javasolt építményeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt javasolt építészeti értékvizsgálatot lefolytatni. Az értékvizsgálatban szereplő, értéknek minősített építészeti elem jellege, arculata nem változtatható meg.

19. § Építési tevékenység nem eredményezheti helyi védelem alatt álló, vagy helyi védelemre javasolt lakó vagy gazdasági épület (ide nem értve a belterületi és külterületi földdel fedett pincéket) megsemmisülését.

20. § Külterületi és belterületi, helyi védelemben részesített földdel fedett pincék, a pince alapterületén belül terepszint feletti beépítéssel nem bővíthető.

21. § Helyi területi védelemmel érintett ingatlanok esetén a kialakult telekszerkezet és beépítési struktúra megőrzendő, az övezeti előírásoknak megfelelően korlátozottan változtatható meg.

22. § A szabályozási terven ’’közhasználat elől el nem zárható terület’’ jellel jelölt terület közhasználat elől el nem zárható területként kezelendő. A területen biztosítani kell a Stációsor szabad látogatását.

23. § A település közigazgatási területén található Natura 2000 területet, az ökológiai hálózat magterület-, ökológiai folyosó-, pufferterület övezetei valamint a tájképvédelmi terület övezete által érintett területeket (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 6. melléklete tartalmazza.

24. § Az ökológiai hálózat magterülete által érintett területen belül:

25. § Az ökológiai hálózat ökológiai folyosója által érintett területen belül:

26. § Az ökológiai hálózat pufferterület által érintett területen belül:

27. § A település közigazgatási területén található tájképvédelmi terület övezete által érintett területeket (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik.

28. § Tájképvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

29. § Táj- és településkép-védelmi okokból:

30. § A szabályozási tervek kilátásvédelemmel érintett magaslati pontokon amennyiben az övezeti előírások lehetővé teszik kizárólag a kilátás célját szolgáló (kilátó) építmény helyezhető el.

31. § A Séd patak és a Séd - Malom árok partjain kialakult fás - bokros sáv, mint ökológiai folyosó megőrzendő és -ahol a növényállomány hiányos az őshonos, az ökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó fafajok telepítésével továbbfejlesztendő.

32. § Az erdő- és a természeti területeken az Ex - lege védett növényállomány és állatvilág megőrzendő, irtása, zavarása tilos.

33. § A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeit meg kell védeni és új fasorokkal kell kiegészíteni az utak és a birtokhatárok mentén.

34. § Növénytelepítés során a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által gondozott, az inváziós fajokat tartalmazó listát figyelembe kell venni. A listát tájékoztatásul jelen rendelet 7. melléklete tartalmazza.

35. § A település teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.

36. § A település közigazgatási területén az egyes területek használata, valamint az építési tevékenység során a talaj és a talajvíz szennyezése tilos.

37. § Építményt elhelyezni kizárólag a felszíni és a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon lehet, a vizek továbbáramlásának biztosításával.

38. § A nitrátérzékeny területeken gazdálkodni a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell.

39. § A közterületi csapadékvíz elvezető rendszert a csapadékvíz helyben tartására alkalmas műszaki megoldásokkal kell kialakítani, és a felesleges víz biztonságos és szennyeződés mentes elvezetését biztosítani kell.

40. § Az egyes ingatlanokon keletkezett csapadékvíz telken belül történő elvezetése, elszikkasztása szükséges úgy, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon.

41. § Az egyes ingatlanokon keletkezett csapadékvíz a közterületi nyílt árokba bevezethető a közút kezelőjének hozzájárulásával.

42. § A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, hogy a használat

43. § Új építmény építése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a telek védőtávolsága nem került meghatározásra - a telek határvonalán kell teljesülniük.

44. § Nagy- és kishaszonállat-tartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézmény rendeltetésű épülettől 15 m-nél, baromfi és prémes állattartás esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

45. § Állattartásra szolgáló építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül.

46. § A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, valamint melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

47. § A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

48. § Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve terület-előkészítés során a felső humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

49. § A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.

50. § Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

51. § Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.

52. § A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

53. § A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

54. § A földterületeket a szennyeződéstől védeni kell, a szennyezett területek rekultivációja szükséges. A rekultiváció csak jóváhagyott rekultivációs-tájrendezési tervdokumentáció alapján végezhető el, a távlati területhasznosítás figyelembevételével.

55. § Új bányaterület a település közigazgatási területén belül nem nyitható, nem bővíthető.

56. § A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a vonatkozó jogszabályokban foglalt határértéket meghaladja és így légszennyezést okoz.

57. § A légszennyezést okozó, helyhez kötötten működő, és új építményeknél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

58. § Meglévő építményben folyó tevékenység korlátozható vagy betiltható, amennyiben az illetékes hatóság az onnan származó légszennyezést vagy bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

59. § Védőfásítással kell gondoskodni a szántóföldi porszennyezés megakadályozásáról.

60. § Az ökológiai hálózat magterületei, a Natura 2000 területek területei és a borszőlőtermőhelyi kataszterbe tartozó I. minőségi osztályú területek levegő-tisztaságvédelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők. E területek térségében kizárólag olyan létesítmények engedélyezhetők, amelyek esetén e területeken az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

61. § Lakó- és vegyes területen kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló építmények üzemelése során keletkezhet veszélyes hulladék, különösen gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások, vendéglátás építményeiben keletkező hulladék.

62. § A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról, a vonatkozó országos jogszabályoknak megfelelően.

63. § Veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem építhető.

64. § A kommunális és folyékony hulladék gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírtak szerint kell végezni.

65. § Más településről érkező hulladék lerakással történő ártalmatlanítása tilos. A település közigazgatási területére hulladék más településről nem szállítható, csak átszállítható.

66. § A település közigazgatási területén belül állati hullák elhelyezése és dögkút létesítése tilos. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

67. § Új hulladéklerakó telep a település közigazgatási területén nem jelölhető ki. A háztartási gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

68. § A felhagyott vagy engedély nélküli hulladéklerakókat rekultiválni kell.

69. § Zajt, rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi építményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni, létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés az építményre az országos előírások szerint megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

70. § A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zajterhelési határérték követelményeknek minden jogszerű használati, üzemelési körülmény mellett teljesülniük kell.

71. § Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

72. § Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

73. § Beépített és beépítésre szánt területen új közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni, csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

74. § Nem szilárd burkolattal ellátott utakkal feltárt területeken, a meglévő változatlan beépítésű övezetekben, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos-energia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, terület-gazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos-energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

75. § A villamos elosztóhálózat installációit (trf. állomások, szabadtéri elosztó berendezések) elhelyezése előtt azt az Önkormányzattal, és ha más a Tulajdonos, akkor azzal is egyeztetni szükséges.

76. § Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát, ill. a közlekedést zavarni, korlátozni nem szabad.

77. § A közvilágítási rendszerek létesítésekor csak megfelelően ernyőzött, csak minimális és elkerülhetetlen fényszennyezést okozó lámpatestek alkalmazhatók.

78. § A közvilágítási lámpatestek típusának kiválasztása során törekedni kell energiatakarékos LED fényforrással rendelkező berendezések alkalmazására.

79. § A műemléki vagy egyéb védettséggel rendelkező területeken az új közvilágítási rendszer alkalmazkodjon a környezetéhez, az stílusában feleljen meg az esztétikai követelményeknek is. A közvilágítási hálózat engedélyezése során az Önkormányzattal a településkép védelmi rendelet szerint egyeztetni kell.

80. § Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

81. § Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak különleges megújuló energiatermelésre kijelölt övezetbe létesíthető.

82. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

83. § A közcélú hálózat installációt (nyomásszabályzók, mérők) elhelyezése előtt azt az Önkormányzattal, és ha más a Tulajdonos, akkor azzal is egyeztetni szükséges.

84. § A műemléki vagy egyéb védettséggel rendelkező területeken az új közmű hálózat és annak installációi alkalmazkodjanak a környezetéhez, az stílusában feleljenek meg az esztétikai követelményeknek is.

85. § A gázhálózat biztonsági övezetében szükséges biztonsági előírásokat be kell tartani.

86. § Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

87. § Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni, ill. meglevő rekonstrukcióját megvalósítani lehetőség szerint földalatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel lehet. A föld feletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért terület-gazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

88. § Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamos-energia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

89. § Adótornyok elhelyezésének feltétele:

90. § A vízi közművek elhelyezése elsősorban közterületen vagy köz számára megnyitott magánúton történik.

91. § Épületet elhelyezni belterületen kizárólag a vezetékes vízellátó és a szennyvízelvezető hálózatra történő csatlakozás mellett lehet.

92. § Külterületen amennyiben a csatlakozó közterületre vagy csatlakozó magánútra a vezetékes ivóvíz vagy a közüzemi szennyvíz elvezető hálózat kiépítésre került, épületet elhelyezni csak a hálózatra történő csatlakozás mellett lehet.

93. § Amennyiben az ingatlanhoz csatlakozó közterületen vagy csatlakozó magánúton a közüzemi szennyvíz elvezetés üzemel, a vezetékes vízellátás csak a csatornára történő rákötéssel egyidejűleg létesíthető.

94. § Amennyiben külterületen vízkivétel történik, és a keletkező szennyvizet zárt szennyvíztározóval, vagy hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezés létesítése kötelező.

95. § Szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz még tisztítást követően sem vezethető.

96. § A csapadékvíz elvezetését a befogadóig szakszerűen biztosítani kell.

97. § Területet használni, építési tevékenységet végezni csak a terület geológiai, talajtani, morfológiai, vízrajzi és klimatikus adottságainak figyelembevételével lehet.

98. § Az illetés vízügyi igazgatóság által vízjárta területként nyilvántartott területen a telkek hasznosítása és mezőgazdasági hasznosítása csak a használó saját felelősségére történhet. A terület adottságaiból eredő károkért, valamint a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére elrendelt korlátozásokért kártérítés nem jár.

99. § A Veszprémi Séd parti sávja a szabályozási terven jelölt sáv, ahol építményt elhelyezni nem lehet.

100. § A villamosenergia-ellátás hálózatára vonatkozó biztonsági övezet nagysága:

101. § A közúti közlekedési területekkel és egyéb közlekedési területekkel kapcsolatos vőtávolságok nagysága és előírásai az egyes övezetek előírásai között szerepelnek.

102. § Az övezeti előírásokban szereplő maximális beépítettséget meghaladó telkek esetén az egyes jogszerűen épült épületek bővítése megengedhető vertikálisan, további alapterületi bővítés nélkül és az egyéb előírások betartásával.

103. § Az övezeti előírásokban szereplő maximális épületmagasságot meghaladó, jogszerűen épült épületek esetén építési tevékenység végezhető, az épületmagasság értékének további emelése nélkül, és az egyéb előírások betartásával.

104. § Azon jogszerűen épült épületek esetén, melyek legmagasabb pontja meghaladja az övezeti előírásokban szereplő épület legmagasabb pontja értéket, építési tevékenység végezhető az épület legmagasabb pontja értékének további emelése nélkül, és az egyéb előírások betartásával.

105. § A jogszerűen kialakított, de építési helyen kívül eső épületek, épületrészek megtarthatók, felújíthatóak, alapterületi kontúrjukon belül, vertikálisan bővíthetők, a vonatkozó előírások betartása mellett.

106. § Azon a telken, ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl, a beépítési módra, elő- és oldalkertre, valamint az épület elhelyezésére vonatkozó övezeti előírások helyett a kijelölt építési helyet kell figyelembe venni.

107. § A beépítésre szánt területen telekalakítás csak úgy végezhető, hogy az megfelel a HéSz előírásainak, illeszkedik a kialakult telekstruktúrához és a kialakult telek a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas.

108. § Az övezeti előírásokban szereplő minimális telekméretet el nem érő telkek esetén telekhatár rendezés végrehajtható úgy, hogy az övezeti előírásoknak nem megfelelő telek területe legfeljebb 10 %-kal csökkenhet.

109. § Az övezeti előírásokban szereplő minimális telekmélységet el nem érő telkek esetén telekhatár rendezés végrehajtható, de kialakult telekmélység tovább nem csökkenhet.

110. § Új nyelestelek nem alakítható ki.

111. § Út és közmű elhelyezését szolgáló telkek kialakítása során az övezeti előírásokban szereplő minimális telekméreteket nem kell figyelembe venni.

112. § Falusias lakóterület övezetében saroktelek esetén a legkisebb kialakítható telek mérete az övezeti előírásokban szereplő érték 80 %-a.

113. § Műemléki ingatlanokon telekalakítás a telekhatár rendezésen kívül nem végezhető.

114. § Beépítésre szánt területen a kialakult domborzat megőrzendő, terepalakítás minimális mértékben és indokolható esetben:

115. § Beépítésre nem szánt területen a kialakult domborzat megőrzendő, terepalakítás csak minimális mértékben és indokolható esetben:

116. § A tereprendezés, támfal kialakítása során eleget kell tenni a biztonságos használat követelményeinek, a vonatkozó kormányrendelet előírásait be kell tartani.

117. § A tereprendezés során biztosítani kell a csapadékvíz telken belüli elvezetésének, összegyűjtésének lehetőségét.

118. § Vízjárta területen vízelvezetés és épület körüli rézsű kialakítás céljából az eredeti terepfelszín műszakilag indokolható mértékben, korlátozás nélkül megváltoztatható.

119. § A kerítések magassága legfeljebb 1,70 m lehet.

120. § Az ökológiai hálózat magterületével, ökológiai folyosójával, pufferterületével, tájképvédelmi terület övezetével érintett területeken, telekrészeken a II. fejezet Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

121. § Az övezeti előírásokban szereplő minimális zöldfelületi értéket el nem érő telkek esetén (kialakult állapotként) az egyéb építési előírások betartásával építési tevékenység végezhető, azonban a zöldfelületi arány tovább nem csökkenthető.

122. § Vt-1 övezetben új épület az oldalhatáron, a telekhatártól 0,60 - 1,20 méter távolságra állhat, Vt-2 és Vt-3 övezetben új épület az oldalhatáron, a telekhatártól 0,00 - 1,20 méter távolságra állhat.

123. § Az előkert nagysága: Vt-1 és Vt-3 övezetben 0 m, és az utcafronti főépület az utcai telekhatártól (saroktelek esetén az egyik utcafronti telekhatártól) legfeljebb 2,0 m-re állhat.

124. § Vt-2 övezetben 0 m, és az utcafronti főépület az utcai telekhatártól legfeljebb 2,0 m-re állhat.

125. § A telkenként kialakítható épületek száma:

126. § Az egy telken elhelyezhető maximális bruttó beépítés: Vt-1 övezetben: 500 m2.

127. § A kialakult terepszint alatti beépítés megtartható, felújítható.

128. § Lf-1, Lf-2, Lf-4, Lf-5 övezetben új épület az oldalhatáron, a telekhatártól 0,60 - 1,20 méter távolságra állhat. A Petőfi utca déli oldalán az építési hely előbbiek figyelembe vételével a telek keleti oldalhatára, vagy a szabályozási tervlap szerinti építési hely.

129. § Az előkert nagysága:

130. § A telkenként kialakítható épületek száma:

131. § Az egy telken elhelyezhető maximális bruttó beépítés:

132. § A vízbázis belső és külső védőterületén valamint a hidrogeológiai A és B védőidom területén a vonatkozó vízvédelmi jogszabályok betartása kötelező.

133. § A ’’telek be nem építhető része’’ jellel jelölt területen új beépítettséget eredményező építmény nem építhető.

134. § A ’’telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész’’ jellel jelölt területen új beépítettséget eredményező építmény, állattartó építmény nem építhető. A meglévő fás szárú növényzet fenntartandó.

135. § Természetvédelmi érintettségű területen a Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

136. § Vízjárta területként nyilvántartott telken:

137. § A lakóterület fejlesztések igénybevételének ütemezését a 8. melléklet tartalmazza. A telkek kialakításának a feltétele, hogy az ütemezésben előbbre sorolt területen a telekalakítás a teljes tömbre egyidőben megtörtént, és az építési telkek legalább 50%-án megkezdődött a jogszerű építkezés. Ez alól kivétel az első ütem, amely megkezdésének nincs előfeltétele.

138. § Az előkert nagysága 0,5 m.

139. § Az oldalkert és a hátsó kert nagysága 2,0 m.

140. § Új épület kialakítása esetén megújuló/alternatív energia rendszer (vissza-watt védelemmel ellátott (közcélú hálózatra nem kitápláló) napelem kiserőművek telepítése kötelező.

141. § Az előkert és a hátsó kert nagysága 5,0 m.

142. § Az oldalkert nagysága 15,0 m.

143. § Az övezet területén építési tevékenységet végezni a tervezett védelmi célú erdő telepítését követően lehet.

144. § Az övezet területén legfeljebb egy, maximum 50 m2-es szolgálati lakás alakítható ki.

145. § Az állattartó épületek kialakítása során a trágya és a csurgalékvíz szakszerű, szivárgás mentes összegyűjtését biztosítani kell.

146. § A trágya és csurgalékvizek szivárgásmentes tárolásáról gondoskodni kell.

147. § Trágya és csurgalékvíz tároló, felszíni vízkivételi ponttól legalább 50 m-re helyezhető el, és tervezése során figyelemmel kell lenni a terület domborzati viszonyaira.

148. § Természetvédelmi érintettségű területen a Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

149. § Az ökológiai hálózat magterületével, ökológiai folyosójával, pufferterületével, tájképvédelmi terület övezetével érintett területeken, telekrészeken a II. fejezet Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

150. § Közlekedési létesítmények védősávjai:

151. § A közúti közlekedési terület övezete az országos- és a helyi közutak, valamint a magánutak, a kerékpár- és gyalogutak, a járdák, a gépjármű várakozóhelyek, a közösségi közlekedést szolgáló létesítmények, mindezek csomópontjai, műtárgyai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, a közforgalmú vasutak építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

152. § A közterületek, a közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak olyan összefüggő hálózatot kell, hogy alkossanak, amelyben közforgalom elől el nem zárt magánút legalább egyik vége csak közúthoz csatlakozhat.

153. § A közlekedési területek az alábbi útkategóriákba sorolható területek, melyeket a belterületi szabályozási terv szürkével jelöl. Az országos közúti közlekedés övezetei:

154. § A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási tervek ábrázolják.

155. § A szabályozási szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, közlekedési létesítmények műtárgyai, valamint utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával.

156. § A közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen

157. § A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

158. § A csomóponti rálátási háromszögeket minden új szabályozású területen és a vasúti kereszteződésekben biztosítani kell. Útcsatlakozásoknál és a vasúti átjáróknál a szabadlátást gátló létesítményt elhelyezni 0,8 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

159. § A közúti közlekedési terület övezete az országos- és a helyi közutak, valamint a magánutak, a kerékpár- és gyalogutak, a járdák, a gépjármű várakozóhelyek, a közösségi közlekedést szolgáló létesítmények, mindezek csomópontjai, műtárgyai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, a közforgalmú vasutak építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

160. § A közterületek, a közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak olyan összefüggő hálózatot kell, hogy alkossanak, amelyben közforgalom elől el nem zárt magánút legalább egyik vége csak közúthoz csatlakozhat.

161. § A közlekedési területek az alábbi útkategóriákba sorolható területek, melyeket a belterületi szabályozási terv szürkével jelöl. Az országos közúti közlekedés övezetei:

162. § A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási tervek ábrázolják.

163. § A szabályozási szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, közlekedési létesítmények műtárgyai, valamint utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával.

164. § A közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen

165. § Új közforgalom elől el nem zárt magánút 8,0 m szélesség alatt nem alakítható ki.

166. § Magánutak kialakítását telekalakítási terv során kell meghatározni, a közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. A telkek megközelítésére szolgáló magánútnak a telkekre előírt közműellátás biztosítására is alkalmasnak kell lennie. A közforgalom elől el nem zárt zsák magánutak végén végfordulót kell kialakítani, minimum 14m külső sugarú forduló figyelembevételével. A legalább 12 méter széles közforgalom elől el nem zárt magánutakat legalább egyoldali fasorral kell kialakítani.

167. § A gazdasági, vagy különleges területek megközelítését biztosító közforgalom elől el nem zárt magánutak minimális telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie.

168. § A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

169. § A csomóponti rálátási háromszögeket minden új szabályozású területen és a vasúti kereszteződésekben biztosítani kell. Útcsatlakozásoknál és a vasúti átjáróknál a szabadlátást gátló létesítményt elhelyezni 0,8 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

170. § A legfeljebb 10 lakóingatlan kiszolgálását biztosító utaknál, amennyiben az átlátható szakasz hossza a szembejövő forgalom elsőbbségszabályozásának megfelelő, a keresztmeszet kialakítható egy 3,0 m széles forgalmi sávval, és kétoldali, 1,5 m széles leállásra, kitérésre alkalmas teherbíró padkával, min. 8 m széles szabályozási szélesség mellett.

171. § Kertes mezőgazdasági területen a kialakult úthálózat fejlesztésének elősegítése érdekében közlekedési célra 8,0 m széles fejlesztési sáv szabadon tartandó.

172. § A 8,0 m széles fejlesztési sávon belül nem helyezhető el föld feletti vagy föld alatti építmény (ideértve a közmű házibekötés, közmű szerelvények, légvezetékes hálózat tartóoszlopait stb.), fás szárú növényzet, kerítés.

173. § A 8,0 m széles fejlesztési sávon belül meglévő építmény felújítható, állagmegóvási munkák végezhetők, de a fejlesztési sáv irányába nem bővíthető és nem építhető újjá.

174. § A 8 m széles fejlesztési sáv:

175. § Az egyéb közlekedési terület övezete az országos- és a helyi közutak, valamint a magánutak, a kerékpár- és gyalogutak, a járdák, a gépjármű várakozóhelyek, a közösségi közlekedést szolgáló létesítmények, mindezek csomópontjai, műtárgyai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, a közforgalmú vasutak építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

176. § Vasúti pálya védősávja a 27 sz. Lepsény-Veszprém vasútvonal tengelytől számított 100,0-100,0 m széles.

177. § Vg-2 övezetben a vízmű működéséhez szükséges építmények, berendezések létesíthetők az illetékes vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával.

178. § Vg-1 övezetbe a folyóvizek valamint a közcélú nyílt árkok medre és parti sávja tartozik.

179. § Vg-1 övezetben csak vízkár-elhárítási építmények, valamint utak, gyalogutak helyezhetők el az illetékes vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával.

180. § Vonatkozó védőtávolságok:

181. § Az övezetbe az egykori papírmalom romjainak ingatlana tartozik.

182. § Építési tevékenység kizárólag az építészeti értékek konzerválása, bemutatása, biztonságossá tétele érdekében végezhető.

183. § Vízbázisok védelmére vonatkozó jogszabályok betartása kötelező.

184. § Természetvédelmi érintettségű területen a Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

185. § Az övezetbe a katolikus és a református temető, valamint a védőterületüket biztosító ingatlanok tartoznak.

186. § Az övezet telkén a temetőhöz kapcsolódó kegyeleti funkciókat ellátó építmények, és a feladat ellátásához szükséges kiszolgáló építmények létesíthetők.

187. § A szabályozási terven telken belüli zöldfelületként megtartandó telekrészként jelölt értékes facsoport fenntartandó.

188. § A szabályozási terven telken belüli zöldfelületként kialakítandó területként jelölt területeken 5,0 m, vagy annál keskenyebb telekrész esetén cserjesáv telepítendő.

189. § A szabályozási terven telken belüli zöldfelületként kialakítandó területként jelölt, 5,0 m -nél szélesebb telekrész esetén nagy lombkoronájú lombos fa- és cserjesort kell telepíteni. A kialakított zöldfelületen út is kialakítható.

190. § A temető telkén új temetkezési parcella nyitása esetén legalább 400 m2-enként egy nagy lombkoronájú lombos fát kell ültetni.

191. § A temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

192. § Az övezetbe a település üzemeltetéséhez szükséges berendezések és építmények elhelyezésére szolgáló terület.

193. § Épület a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhető el.

194. § A terepszint az építési helyen belül legfeljebb 1,0 m-rel változtatható meg.

195. § Természetvédelmi érintettségű területen a Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

196. § Az övezetbe a vízügyi igazgatóság feladatainak ellátásához szükséges berendezések, építmények és épületek elhelyezésére szolgáló terület tartozik.

197. § Épületet elhelyezni a telekhatártól legalább 5,0 m távolságban lehet.

198. § Természetvédelmi érintettségű területen a Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

199. § Az övezet területén a sportoláshoz szükséges utak, pályák alakíthatók ki, berendezések, építmények építhetők.

200. § Épület az övezet területén nem helyezhető el.

201. § A Malom-árok és a Séd-patak menti meglévő fasor megőrzendő.

202. § Az övezet területén meglévő facsoportok megőrzendők.

203. § Természetvédelmi érintettségű területen a Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

204. § Az övezetben kizárólag a pihenést, testedzést, kultúrát, valamint a szabadtéri színpad használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

205. § Beépítettséget eredményező építmény nem helyezhető el.

206. § Az övezet területén tereprendezés kizárólag tereplépcső kialakításához és a szabadtéri színpad fenntartásához szükséges mértékben végezhető.

207. § Az övezetben az Árpád-kori építkezési forma és életmód bemutatását szolgáló építmények, valamint az előbbieket kiszolgáló funkciójú építmények helyezhetők el.

208. § Az építési övezet területén elhelyezett, a korabeli technikákat és anyaghasználatot alkalmazó építmények esetén is biztosítani kell az épített környezet alakítására vonatkozó biztonsági követelményeket.

209. § A meglévő értékesebb fás szárú növényállomány megtartására törekedni kell, fás szárú növény kivágás esetén a kivágottaknak megfelelő számban pótolni kell azokat őshonos fás szárú egyedekkel.

210. § Természetvédelmi érintettségű területen a Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

211. § A honvédelmi terület övezetében honvédelmi célú építmények, létesítmények helyezhetők el.

212. § A terület érintett az országos ökológiai hálózat elemeivel, valamint Natura2000 területtel, ezért a terület használata és az építés során a táji- természeti értékek megőrzését, a természetes és természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

213. § Természetvédelmi érintettségű területen a Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

214. § Zöldterület (közpark, közkert) – a szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

215. § A Zkp és Zkk jelű övezetek telkein a pihenést és testedzést, valamint a játszótér feladatait szolgáló építmények, köztárgyak, műtárgyak, kerti építmények, valamint a gyalogos és kerékpárút, illetve közvilágítás műtárgyai helyezhetők el.

216. § Zkp jelű övezetben egy darab, a terület funkcióját kiszolgáló öltöző, tároló, vizesblokk helyiségeket tartalmazó épület is elhelyezhető, a telekhatártól legalább 5,0 m távolságban.

217. § Zkp övezet területét nem lehet bekeríteni, közterületként kell kezelni.

218. § Az övezet telkein legfeljebb bruttó 150 m2 beépítés helyezhető el.

219. § Az egyes épületek kialakítható legnagyobb épületszélessége: 8,0 m.

220. § Azokon a telkeken, melyek nagysága eléri az 1. mellékletben az övezetre megállapított minimális beépíthető telek területét, a kialakítható épületek száma legfeljebb: egy főépület, egy melléképület és egy pince.

221. § Az övezetben, ha a művelt telekkel rendelkező tulajdonos összesen 5000 m2-nél nagyobb, de egymással nem szomszédos telkeken szőlőt vagy gyümölcsöst művel, akkor az egyik telken építhet abban az esetben is, ha azon a telken a szőlő- vagy gyümölcsös ültetvény mértéke nem éri el a 70 %-ot, azonban az összes művelt területre átszámolva eléri a 70%-os művelési arányt. Az átszámításnál figyelembe vett, de be nem épített telkekre építési tilalmat kell bejegyezni.

222. § A közterület irányába történő építés szabályit a Köu-k övezetben foglaltak rögzítik.

223. § Épület a legalább 70 %-ban szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott, és ennek megfelelően művelt telken helyezhető el.

224. § Azokon a telkeken, amelyek nagysága nem éri el az 1. mellékletben az övezetre megállapított minimális beépíthető telek területét, de legalább 720 m2 nagyságú, egy db földdel borított pince épület létesíthető az alábbi paraméterekkel:

225. § Gazdasági épület vagy pince kizárólag zárt szennyvíztározóval, vagy hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezéssel együtt alakítható ki.

226. § Új épületet a közterület határától legalább 5,0 m-es távolságra kell elhelyezni.

227. § Lakókonténer, konténerház, jurta, egyéb mobil jellegű építmény még átmenetileg sem helyezhető el.

228. § Természetvédelmi érintettségű területen a Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

229. § A hagyományos konyhakerti területhasználat megőrzése érdekében az Mk-1k jelű övezet telkein építmény nem helyezhető el.

230. § Az Mk-2k jelű övezetben

231. § Vízjárta területként nyilvántartott telken:

232. § Lakókonténer, konténerház, jurta, egyéb mobil jellegű építmény még átmenetileg sem helyezhető el.

233. § Az övezet telkein telekfelosztás nem végezhető.

234. § A hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági területek az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

235. § Általános mezőgazdasági területen gyepgazdálkodás esetén a meglévő idős fák védendők és megtartandók, de a fás terület, facsoportok kiterjedése a telek területének 30%-át nem haladhatja meg.

236. § Az Má-0 jelű övezetbe tartozó területeken a meglévő vegetációt és talajviszonyokat fenntartó gazdálkodás folytatható, a Natura 2000-es területek fenntartási tervének megfelelően.

237. § Az Má-0 jelű általános mezőgazdasági terület övezeteiben új építmény nem helyezhető el.

238. § Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezet telkein legfeljebb 100 m2 alapterületű, legfeljebb két oldalról zárt építmény létesíthető a 2. mellékletnek megfelelő funkcióval.

239. § Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben építményt a telekhatártól legalább 10 m-es távolságra kell elhelyezni.

240. § Az általános mezőgazdasági területen kerítés nem létesíthető, kivéve az ideiglenesen elhelyezett villanypásztort.

241. § Lakókonténer, konténerház, jurta, egyéb mobil jellegű építmény még átmenetileg sem helyezhető el.

242. § Természetvédelmi érintettségű területen a Táj- és természetvédelem, kilátásvédelem c. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

243. § A védelmi erdő területek a Szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település, és egyéb építmények védelmére szolgálnak. Területükön a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve a természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.

244. § Az Ev jelű övezetben a folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő több célú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás folytatható. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén a telek legfeljebb 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.

245. § Ev jelű erdőterület övezetekben épületek nem helyezhetők el, mesterséges felület nem alakítható ki, bánya nem nyitható. Kivéve Kálvária-dombon (047/3 hrsz.), ahol állagmegóvás, átalakítás, felújítás és korszerűsítés végezhető a meglévő építményeken.

246. § Az Ev jelű védelmi erdőterület övezetben —Natura 2000 területen elhelyezkedő erdőterületeken— tevékenységet folytatni csak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban foglaltak szerint lehet.

247. § Az Ev jelű védelmi erdőterület övezetben — településvédelmi vagy erózió ellen védő erdőterületek— építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Az Ev jelű övezetben csak erdei kilátó, magasles, továbbá a természetvédelmi bemutatással, kezeléssel, ismeretterjesztéssel összefüggő építmények és berendezési tárgyak. Az építmények, létesítmények elhelyezése során az erdő- és természetvédelmi tárgyú, magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni.

248. § Az Ev jelű övezetben a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint, a településkép védelmi rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

249. § Az egyéb (gazdasági) erdőterület a Szabályozási terven ’Ee’ jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

250. § Az egyéb (gazdasági) erdőterület övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épület helyezhető el. Lakófunkció maximum 120 m2 bruttó alapterülettel létesíthető.

251. § Az egyéb (gazdasági) erdőterült övezetben a hiányos közművesítettséghez szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút, és szennyvíz közműpótló berendezés létesítése.

252. § Az övezet területén építmény nem helyezhető el, kerítés nem létesíthető.

253. § Az övezet területén a kisüzemi, hagyományos legeltető állattartás megengedett, de állattartó épületek nem építhetők.

254. § Az övezet területének eredeti állapotát fenn kell tartani, az ott élő védett állatok és növényfajok életkörülményeinek biztosítása érdekében, a Natura 2000-es terület fenntartási tervének megfelelően.

255. § Ez a rendelet 2024. március 30-án lép hatályba.