2. § 1. A 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.

2.² Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1.sz. melléklet: szabályozási terv – beépítési területek. 2.sz. melléklet: szabályozási terv – beépítésre nem szánt területek) melynek helyébe lép az egységes szerkezetbe foglalt módosított beépítésre szánt területek szabályozási tervalapja. A rendeletek előírásai a szabályozási tervalapokkal együtt alkalmazandók.

3. § 1. Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek: ¹

2. Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-³vezeték nyomvonala.

3. Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.

4. A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

4. § 1. A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.

5. § 1. A település területe építési szempontból

2. A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

3. Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.

4. Bakonynána közigazgatási területén új bánya nem nyitható, új bányatelek nem fektethető, bányászati tevékenység számára terület kutatásba nem vonható, meglévő bányatelek nem bővíthető.

6. § 1. A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve üzemanyagtöltőt.

2. A fő funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő mellékfunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. A főfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető mellék funkciójú épület. A mellék funkciójú épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a fő funkciójú épület használatbavételi engedélyét.

3. A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani.

4. Az épületek csak magas tetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge Lf-k övezetben 40^o-45^o közötti, míg a többi Lf övezetben 35^o-48^o közötti lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó pasztel egyéb héjalás alkalmazható. Bitumenes zsindely esetén sötét pasztell szín alkalmazható. Nem alkalmazható fémlemez és táblás lemezfedés. Az Lf-k övezetben a hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Lf-k övezetben tetőfelépítmény nem építhető, kizárólag tetősík ablak, vagy „ökörszem, kutyaól ablak” építhető.

5. A lakóterületen lakással egybeépített (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti egységben helyezhető el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az eddigi telken belül kell biztosítani.

6.⁵

7. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények, csak a helyei állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők.

8. A lakóövezetek telkeit általában a halebyen kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 160 cm magas lehet- A helyben hagyományos natúr deszka kerítés (lazúros festéssel) max, 180 cm magas lehet. Egyéb kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élő sövény esetében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Látszó beton felület nem alkalmazható még belső kerítésnek se.

9. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet sajátos előírásainak betartásával. A beépíthetőség előírt szabályainak nem megfelelően, de már beépített telek az épület méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet egyéb sajátos előírásainak betartásával.

10. A beépíthető minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó telken a többszörösség számának megfelelő számú épület építhető, de csak a minimális beépíthető teleknagyság és a max. beépítés mérték szorzatának megfelelő nagyságú épületekkel, valamint az építési hely illeszkedés alapján meghatározott folytatásában. Egy épület max. 250 m² szintterületű lehet. (kivétel közösségi funkciójú épület)

11. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól az eresz távolságára lehet, kivéve a kialakult állapotot és az Lfk övezetet, ahol 0 cm is lehet. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek legszélső szerkezeti eleme (eresz széle) helyezkedjen el az oldalhatáron. Meglévő épület elbontásával nem járó felújítása illetve átalakítása esetén az épület az eredeti építési helyén maradhat.

12. A hátsókert min. 6 méter. Az oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatártól ellentétes oldalon az oldalkert minimum 5 méter.

13. Az Lf-k övezetben az utcafronti épületszélesség a 9,6 métert nem haladhatja meg az utcafronti beépítési vonaltól mért 5 méter mélységig.

14. A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal.

15. Az építés feltétele a kiépített alapközmű (víz, csatorna, elektromos) gerincvezeték megléte.

16. Gázkémény csak burkolt (tégla, rabic) kivitelben épülhet.

17. Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető.

18. A lakóterület övezeteiben az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

7. § 1. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

2. A szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalakat kötelező jelleggel kell figyelembe venni. Ahol nem került feltüntetésre építési vonal, ott kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni, de általában az övezetben az előkert 7 m legyen.

8. § 1. Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel: Üü, Kialakítható telek min. nagyság (m2): 1100, Kialakítható telek legkisebb szélesség (m): 20, Beépítés módja: SZ, Max. beépítettség mértéke (%): 15, Max. építmény magasság (m): 4,0

2. A több üdülőépület együttes elhelyezésére szolgáló (tömb) telken üdülőépületet elhelyezni csak a terület egészére kiterjedő elvi építési engedélynek megfelelően szabad.

3. Az övezetben az építési hely határvonalai:

4. Üdülőházas üdülőterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

9. § 1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, sport épületek elhelyezésére szolgál.

2. A településközponti vegyes területen nem helyezhető el pakolóház, üzemanyagtöltő.

3. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

4. A Vt településközpont vegyes területen az épületek elhelyezése meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet a szabályozási tervlapon feltüntetett előkerttel (a nem ábrázolt esetekben a kialakult állapotot figyelembe véve az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni).

5. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az OTÉK szerinti parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges, akkor az önkormányzati parkolási rendeletben foglaltak szerint kell megoldani.

6.⁷

7. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 35 ^o -nál alacsonyabb, 45 ^o -nál meredekebb nem lehet, kivéve a templomot, ahol a kialakult szerinti lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazandó. Nem alkalmazható táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

8. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 160 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni.

9. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

10. § 1. A gazdasági területek az alábbi kategóriába tartozik: Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

2. A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

3. A Gksz-2 övezetben épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45° közötti lehet, alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló lehet. Ez alól kivétel a technológiai torony, ahol lapostető is megengedett.

4. A gazdasági területek gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig.

5. Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

6. Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni. Az építési hely telekalakítás esetén is a szabályozási tervlapon feltüntetett maradjon, de min. 5m oldalkert kötelezően kialakítandó ez esetben is.

7. Az övezetben tervezett épületre, építményre vonatkozó építési engedélyezési tervhez a teljes telektömb területét bemutató beépítési helyszínrajzot kell csatolni, melynek tartalmaznia kell a jogszabályi előíráson túl a teljes telektömbre vonatkozó információkat is.

8. A területek átmeneti hasznosítása csak zöldfelületi funkcióval lehet.

11. § 1. A Szabályozási terven temetőként (Kte) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

2. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

3. A Kte övezetben az építési hely határvonalai: a telekszélektől számított 5 méter.

4. A temető területén a zöldterületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

12. § 1. A Szabályozási terven sportolási és rekreációs célú területként (Ksp) lehatárolt területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

2. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

3. Az övezetben az építési hely határvonalai:

4. Az övezetben a kerítések kizárólag áttört kialakításúak, vagy sövényből ültetettek lehetnek.

13. §¹² (1) A Szabályozási terven veszélyes hulladék kezelésére szolgáló területként (Khu) lehatárolt területen szénhidrogénekkel szennyezett hulladékok biodegradációs eljárással történő kísérleti kezelésre végezhető.

(2) A veszélyes hulladék kezelésére szolgáló területen hulladékkezelési tevékenység kizárólag a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságtól kapott engedély birtokában és az engedélyben meghatározottak szerint folytatható.

(3) A veszélyes hulladék kezelésére szolgáló területen kizárólag az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(4) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

(5) Az övezetben épületek, építmények a BSZA-3 sz. Szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhetők el.

(6) A hulladékok kezelésére szolgáló területet körül kell keríteni, az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a hulladékokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá (pl: őrzés)

(7) Az övezet területén a zöldterületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

13/A. § (1) A Szabályozási terven mezőgazdasági üzemi területként (Kmgü) lehatárolt területen a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, erdőgazdálkodáshoz, fafeldolgozáshoz és egyéb mezőgazdasági tevékenységhez szükséges épületek helyezhetők el egyenként max. 1600 m2-es földszinti beépítettségi nagysággal.

(2) A mezőgazdasági üzemi területen tevékenység kizárólag a felsőbb szintű jogszabályokban előírt engedélyek birtokában és az engedélyben meghatározottak szerint folytatható.

(3) A mezőgazdasági üzemi területen az 1) pontban meghatározott funkciójú épületeken túl kizárólag az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(4) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

(5)¹³ Az övezetben épületek, építmények az m-BSZA-3 sz. Szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettségű területen kívül –mely egyben építési határvonal- helyezhetők el.

(6) Az övezet területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

14. § 1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.

2. A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.

3.¹⁵ Bakonynána közigazgatási területét érintő országos közút.

4. A 82 112 sz. bekötőút jelenlegi nyomvonalát és szabályozási szélességét a szabályozási terven jelöltek szerinti korrekciókkal kell figyelembe venni. A külterületen az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.

5. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.

6. A község kiszolgáló-lakóutcáinak (B.VI.d.D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 méter.

7. Teljes útrekonstrukciót ill. új út építését megelőzően a közművek kiépítettségéről, műszaki színvonaláról és állapotáról illetve a hiányzó közművek megvalósításának módjáról és idejéről a közmű tulajdonosokkal illetve kezelőkkel egyeztetni és megállapodni szükséges.

8. Különleges burkolat-kiképzésű közterületeket (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását részleteiben kidolgozott terv alapján kell megépíteni.

9. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.

10. Új létesítmények parkolását, rakodását az külön jogszabály előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.

15. § 1. Zöldterület a BSZA jelű szabályozási tervlapon „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység, mely a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:

2. A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:

3. A Z-1 övezetben a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

4. A Z-1 övezetben az építési hely határvonalai:

5. A Z-2 övezetben kizárólag

6. Az övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet, gyep a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

7. A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.

8.¹⁶

9. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:

16. § 1. A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és rendeltetésük, valamint az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

2. Védett rendeltetésű erdőterületek (Ev-1) övezetbe a tervezett Kelet-Bakony Tájvédelmi Körzet területén található, valamint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak. Védett rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett rendeltetésű erdőterületeken természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, erdőfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatandó. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

3. Védő rendeltetésű erdőterületeken (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

4. A védett és a védő erdőterületeken kizárólag vadvédelmi kerítés létesíthető szakmailag kellően megindokolt esetekben. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki.

5. A honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek (Ev-h) övezetbe a Magyar Honvédség kezelésében lévő védelmi célú erdők tartoznak. Honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken a 3. bekezdésben meghatározott nem épület jellegű építmények, létesítmények helyezhetők el.

6.¹⁷ Azon honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken, amelyek a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartása szerint természeti területnek minősülnek és/vagy a tervezett Kelet-Bakony Tájvédelmi Körzet területén találhatók, a természetes és természetközeli állapotok megőrzése és érvényre juttatása érdekében az erdészeti üzemterv alapján hagyható jóvá

7. A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

8. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

9.¹⁸

17. § (1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.

(2) A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

(3) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága – kivéve az utak céljára és a szélerőművek létesítményei számára kialakításra kerülő telkeket - 3000m², szélessége min. 30m.

(5)²⁰ Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

(6)²¹ Má-1 és Má-2 övezetekben az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények beleértve a halastavat is (vízjogi engedély alapján) helyezhetők el, továbbá amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi, lakófunkciót (max. 10% alapterületben) tartalmazó épület. Az épületek növénytermesztéshez és állattartáshoz kapcsolódó épület esetén egyenkénti mérete nem haladhatja meg az 1000 m2 beépített földszinti alapterületet, fedeles lovarda esetén az 1400 m2-t.

(7) Az Má-1 és Má-2 övezetekben az építési hely határvonalai:

(8) Az Má-1 és Má-2 övezetekben több telekből álló birtoktest alakítható ki. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 15%-ot nem haladhatja meg.

(9)²² Tanyagazdaság és birtokközpont lakóépületének alapterülete — a tájkarakter megőrzése érdekében — a beépített területnek legfeljebb 50 %-a, de legfeljebb 200 m ² lehet. Tanyagazdaság és birtokközpont lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33. §-ában felsorolt feltételek biztosíthatók.

(10)²³

(11)²⁴

(12)²⁵

(13) A környezetvédelmi engedéllyel rendelkező szélerőmű-park szélturbináinak telepíthetőségi helyét a szabályozási terv tartalmazza. Az újonnan kialakításra kerülő szélerőművek által érintett területet (szélturbinák és védőterületeik) a Szabályozási terven fel kell tüntetni.

(14) Új szélerőmű elhelyezésére kizárólag a Szabályozási terven jelölt árutermelő mezőgazdasági övezetbe sorolt területek vonhatók vizsgálat alá. A szélturbinák helyeinek meghatározásakor az emberi egészség és a természet védelme érdekében az alábbi védőtávolságok veendők figyelembe, melyen belül szélturbinák nem alakíthatók ki:

(15) A szélerőmű-park létesítményeinek (szélerőművek és járulékos létesítményei) elhelyezéséhez telket kell elkülöníteni, melynek területe a 300 m²-t nem haladhatja meg.

(16) A szélturbinák teljes magassága (torony + lapát) legfeljebb 150 m lehet.

(17)²⁶ A szélerőműpark hatásterületén a mezőgazdasági területen elhelyezhető épületek, építmények közül tanyagazdaság és birtokközpont nem alakítható ki.²⁷

18. § 1. Az övezetbe a „Szabályozási terv — külterület” c. tervlapon (2. sz. melléklet) „Má-1” jellel jelölt, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott és/vagy a tervezett Kelet-Bakony tájvédelmi körzet területén található tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak.

2. Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

3. Az övezet teljes területén átjátszó állomás nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.

4.²⁸ Az övezetben kerítések nem létesíthetők, kivéve az állattartó épületek kifutói körül kizárólag vadvédő hálóból.

5. Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

6. Az övezetben az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely nem helyezhető el.

7. Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

19. § (1) Árutermelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági területek.

(2)²⁹ Kerítés a szélerőmű körül, a tanyagazdaság központi része, az állattartó épületek és kifutói körül ill. birtokközpont körül, valamint az erdővel határos mezőgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar ill. birtokközpont körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb 2,0 m magas, teljes áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

20. § (1) Árutermelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági területek.

(2)³⁰ Kerítés a szélerőmű körül, a tanyagazdaság központi része, ill. birtokközpont körül, valamint az erdővel határos mezőgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar ill. birtokközpont körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb 2,0 m magas, áttört kialakítású vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben létesíthető.

21. § 1. Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások medre és partja tartoznak.

2. A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m, melynek hasznosítása a vonatkozó jogszabályok³¹szerint történhet.

3. A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el.

4. A felszíni vizek mentén a természetes és természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

5. A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthetők.

22. § 1. A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.

2. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

3. Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell. {123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 4 sz. melléklet}.

4. Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.

5. Az ivóvíz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

6. A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

7. A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű üzemeltetőkkel.³²

8. Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

9. A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.

10.³³

11.³⁴

12. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való bevezetés előírásainak meg kell felelnie, a nagyobb szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –az előírt szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

13. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

14. A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

15. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésére, esztétikai követelmények és látványvédelem betartására is figyelemmel kell lenni.

16. Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

17. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Vízügyi Felügyelőség engedélyével szabad.

(17a) Vízellátás - tűzvédelem

18.³⁵

19. A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel együtt engedélyezhető.

20.³⁶

21. Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

22. A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

23. Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

24. A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni.

25. A tűzcsapokat egymástól min. 5,0 m távolságra szabad telepíteni.

26. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.

27. Védőtávolságok a MSz 7487/2 szerint biztosítandók: Ivóvízvezeték (épület alapjától)

(1a) Szennyvízelvezetés

28. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

29.³⁷

30. A még csatornázatlan épületeknél a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.

31. Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók:

32. A szennyvízátemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről gondoskodni kell.

(1a) Csapadékvíz elvezetés

33. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

34. A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

35. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0.5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

36. Védőtávolságok:

(1a) Villamosenergia ellátás

37. A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az ágazati szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.

38. Villamosenergia ellátási hálózatot létesítésekor illetve, rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

39. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

40. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(1a) Földgázellátás

41. Gázelosztó- és csatlakozó vezeték csak földalatti vezetéssel létesíthető.

42. Homlokzati, közterületről látszó gázvezeték nem létesíthető.

43. Gáznyomászabályozó-gázmérő állomások előkertes kivitelűek legyenek, közterületről nézve takarással létesüljenek.

(1a) Távközlés

44. Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

45. Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen településképi és sziluettvizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelelölési eljárást lefolytassák.

23. § 1. A közigazgatási területeken található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyepterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

2. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

3. Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell.

4. A KSZA jelű szabályozási tervlapon lehatárolt tájképvédelmi területre az alábbi előírások vonatkoznak:

24. § 1. A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület.

2.³⁸

3.³⁹

4.⁴⁰

5.⁴¹

6.⁴²

7.⁴³

8.⁴⁴ A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem elrendeléséről a képviselő testület külön rendelkezik.

9.⁴⁵

10. A 10 m-nél magasabb építmények, tornyok, oszlopon csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett.

11.⁴⁶

12.⁴⁷

13.⁴⁸ Bakonynána teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell.

14. Bakonynána teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell. Ennek megfelelően a településrendezési terv szabályozási terv alapján jelölésre kerültek az ismert régészeti területek. Ezen a területeken az építési tevékenység során minden esetben értesíteni kell a régészeti hatóságot a szükséges előzetes feltárás ill. leletmentés érdekében. Az építési tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni. Bármilyen újabb lelet előkerülésekor az építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot.

25. § 1.⁴⁹

2. A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:

3. Amennyiben a légszennyezettség mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot⁸

4. A település erdőterületei - kivéve a településvédelmi erdőket – valamint a védett természeti területek levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők⁹

5. Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység¹⁰ a közigazgatási területen nem engedélyezhető.

6. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási t⁵⁰erületen nem folytathatók.

26. § 1. Bakonynána a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny, illetve kiemelten érzékeny terület besorolású¹¹. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok¹² előírásait figyelembe kell venni.

2. Vízbázis hidrogeológiai védőövezetein belül a vonatkozó jogszabályban¹³ meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni.

3. Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható. Új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható.

4.⁵¹ A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

5. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok¹⁴ előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

6.⁵²

7. Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

8.⁵³ A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.¹⁵.

9. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

10. Bakonynána nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezőgazdasági tevékenységek során a vonatkozó jogszabályok¹⁶ előírásait be kell tartani.

27. § 1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet.

3.⁵⁴ Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható

4. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

5. A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º (=46,5%)-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

6.⁵⁵

7.⁵⁶ A felhagyott bányaterület (016/5, 016/7 hrsz-ú területek) rehabilitációját az illetékes államigazgatási szerv előírásai alapján el kell végezni.

28. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) A felhagyott külszíni bányaterületen található hulladékok elszállítását, az esetleges talajszennyeződések felszámolását, a terület rehabilitációját legkésőbb a terület újrahasznosítását megelőzően meg kell oldani.

(3) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot¹⁷ eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.). Üdülőterületen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek nem folytathatók.

(4) A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban¹⁸ előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(5) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen kizárólag erre kijelölt területen (veszélyes hulladék kezelésére szolgáló terület – Khu) tárolhatók és dolgozhatók fel.

29. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban¹⁹ és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban²⁰ meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.

30. § 1. A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

2. A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.⁵⁷

3.⁵⁸

31. § 1.⁵⁹

2. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10%-át

3.⁶⁰ A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület

10 %-át.

4. Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók számára helyezhető cég- és címtábla, vagy reklámhordozó.

5. A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el, a meglévők megszüntetendők.

32. § 1.⁶¹

2.⁶²

3. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.

4. Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.

5.⁶³

6. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt és engedéllyel rendelkező területen szabad.

33. § (1) Jelen rendelet 2006. május 1-én kerül kihirdetésre és 2006. május 1-én lép hatályba

(2) E rendeletrendelkezéseit a rendelt hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni

(3) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon, az SZMSZ-be meghatározottal szerint a jegyző gondoskodik.

(4) A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a rendeletben a lábjegyzetek jelölik.

(5) A Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani.