Lázi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (II. 13.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2026. 02. 14Lázi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (II. 13.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
[1] A rendelet megalkotásának célja a településfejlesztés és a településrendezés keretében a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása, a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.
[2] Lázi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 66. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró, annak 11. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Lázi település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a külön jogszabályok rendelkezéseinek együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv, rajzszám: SZAB-1, Munkaszám: TT-22311,
b) 2. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési paraméterei,
c) 3. melléklet: Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetések,
d) 4. melléklet: A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek,
e) 5. melléklet: Alkalmazott sajátos jogintézmények,
f) 6. melléklet: Az állattartó építmények elhelyezésének feltételei.
g) 7. melléklet: Lázi Község településképi szempontból meghatározó területei
2. A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozási terv kötelező, javasolt, más jogszabály által elrendelt és tájékoztató szabályozási elemeket tartalmaz.
(2) A szabályozási elemek:
a) Szabályozási alapelemek:
aa) szabályozási vonal,
ab) szabályozási szélesség,
ac) építési övezetm, övezet határa,
ad) építési övezet, övezet jele,
ae) kötelező megszüntető jel,
b) Szabályozási elemek:
ba) építési vonal,
bb) építési határvonal,
bc) telek be nem építhető része,
bd) jelentős önálló felszíni parkoló és férőhelyszáma,
be) telken belüli kötelező fásítás,
bf) kötelező közterületi vagy vízfolyást kísérő fásítás,
bg) csapadékvíz-elvezető főárok.
c) Egyes sajátos jogintézmények: telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület.
(3) A szabályozási terv javasolt szabályozási eleme: javasolt megszüntetőjel.
(4) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:
a) Országos művi értékvédelem:
aa) műemlék,
ab) régészeti lelőhely.
b) Környezet, táj és természetvédelem:
ba) ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
bb) országos jelentőségű természeti terület,
bc) egyedi tájérték
bd) natúrpark
be) bányatelek,
bf) ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület
bg) felszíni víz parti sávja
(5) A szabályozási terv korlátozásokra és védelmekre vonatkozó szabályozási elemei:
a) adó-, vevőtorony, átjátszó állomás,
b) tervezett térségi ellátást biztosító villamosenergia elosztó hálózat (132 kV feszültségszinttel)
c) villamosenergia transzformátor állomás
d) nagy-középnyomású földgáz gerincelosztó vezeték (4-25 bar)
e) nagynyomású földgáz szállítóvezeték
f) gázfogadó állomás
g) védőterület, védőtávolság, védősáv, biztonsági övezet
h) csapadékvíz-elvezető főárok
(6) A szabályozási egyéb sajátos jogintézményekre vonatkozó szabályozási elemei: telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület
(7) A szabályozási terv tájékoztató szabályozási elemei:
a) alaptérképi jelek,
b) közlekedési infrastruktúra elemei,
c) zöldinfrastruktúra hálózat elemei.
3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból
a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt),
b) beépítésre nem szánt területként
került besorolásra.
(2) Az adott terület általános használatát az övezeti jel első betűsora tartalmazza az alábbiak szerint:
a) beépítésre szánt terület:
aa) falusias lakóterület (Lf),
ab) településközponti vegyes terület (Vt),
ac) általános gazdasági terület (Gá),
ad) különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü).
b) beépítésre nem szánt terület:
ba) közúti közlekedési terület (KÖu)
bb) egyéb közlekedési terület (KÖe),
bc) közműelhelyezési terület (Közm),
bd) közpark zöldterület (Zkp),
be) védelmi célú erdőterület (Ev),
bf) egyéb erdőterület (Ee),
bg) általános mezőgazdasági terület (Má),
bh) kertes mezőgazdasági terület (Mk),
bi) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt),
bj) vízgazdálkodási terület (V),
bk) természetközeli terület (Tk),
bl) különleges beépítésére nem szánt temető területe (Kb-T),
bm) különleges beépítésére nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Kb-Sp),
bn) különleges beépítésére nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület (Kb-B),
bo) különleges beépítésére nem szánt lovas sportolási célú terület (Kb-Lsp).
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) fő rendeltetés: A 3. melléklet 1. pontjában felsorolt rendeltetés.
b) fő rendeltetésű épület: A 3. melléklet 1. pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épület.
3. Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
5. § (1) Építési telek, telek eredeti terepszintje:
a) oldalkertben az oldalhatártól mért 1,5 m-en belül legfeljebb 40 cm-rel térhet el a közvetlenül szomszédos telek geodéziai felméréssel rögzített, eredeti terepszintjétől,
b) egyéb esetben az építési helyen kívül legfeljebb 1,0 m-rel
változtatható meg,
(2) A felszíni vizek és az építmények tetőzetéről összegyűjtött csapadékvíz a közvetlenül szomszédos telekre nem vezethetők át.
(3) Egy telek több övezetbe is eshet, nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani, az övezeti paramétereket mindig az adott övezetbe eső telekrészre kell betartani.
(4) Amennyiben meglévő épületen szabályozási vonal halad át, akkor az épület felújítható, és építési helyen belül, az építési paraméterek figyelembevételével bővíthető.
(5) A szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az épület használatba vételéig el kell végezni. Az építési övezeteken, övezeteken belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítás minimum az alábbiak szerint alakítható ki: háromszintű gyep +40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet formájában kell, hogy megvalósításra kerüljön.
(6) A „telekalakítással, telekcsoport újra osztással érintett terület” sajátos jogintézménnyel jelölt ingatlanjain a beépíthetőség feltétele a telkek építési telekké, vagy telekké történő alakítása, az érintett telekcsoport újra osztásával.
4. Az építési hely és az azon belüli épület elhelyezés
6. § (1) Az építési hely meghatározása szempontjából kialakult állapotúnak tekinthető az a lakóövezeti ingatlan, amelynek két-két oldalszomszédja közül legalább kettő beépített és a kialakult előkerti méretek közötti eltérés 5 m-nél nem nagyobb.
(2) Kialakult állapot esetén az építési helyet, amennyiben a szabályozási terv nem jelöli, az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni: Az előkerti határvonalat a beépített szomszédos ingatlanok legkisebb előkerti mérete határozza meg. Az épület előkerti homlokzati vonalát a beépített szomszédos ingatlanokhoz illeszkedően kell meghatározni. Illeszkedőnek tekinthető bármelyik szomszédos ingatlan előkert méretéhez való igazodás vagy a szomszédos ingatlanok átlagos előkert méretének alkalmazása.
(3) Nem kialakult állapot esetén az előkert mérete:
a) lakó és vegyes építési övezetekben 5 m,
b) gazdasági és különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetekben, és beépítésre nem szánt övezetekben 10 m.
(4) A (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a fő rendeltetésű épület legalább egy pontjának illeszkedni kell az építési határvonalra.
(5) A gazdasági és mezőgazdasági üzemi építési övezetekben, valamint beépítésre nem szánt övezetekben az épületek az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.
(6) Lakó és vegyes építési övezetekben az építési helyen belül előkertre nézően – garázs kivételével – csak épület fő rendeltetési egységét tartalmazó épület vagy épületrész helyezhető. Előkertre néző garázs csak a főépülettel egy tömegben építhető.
(7) Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben építési helyet a szabályozási terv nem jelöl,
a) Lakó és vegyes építési övezeteiben, szabadonálló beépítési mód esetén, 3 m, oldalhatáron álló beépítés esetén 4,5 m,
b) gazdasági és mezőgazdasági üzemi terület építési övezetekben, és beépítésre nem szánt területek övezeteiben 6,0 m.
(8) Oldalhatáros beépítési mód esetén az építési hely beépítési oldalhatárhoz csatlakozó oldalán a fő rendeltetésű épületek oldalkerti homlokvonala a telekhatártól 1,0-3,0 m távolságra helyezhető el.
(9) A hátsókert legkisebb mélysége, amennyiben építési helyet a szabályozási terv nem jelöl,
a) Lakó és vegyes területek építési övezeteiben 6 m azzal, hogy a hátsókerti határvonal az utcavonaltól számított 60 m-nél nem lehet mélyebben,
b) gazdasági és mezőgazdasági üzemi terület építési övezetekben, és beépítésre nem szánt területek övezeteiben 10 m.
(10) Az oldalhatáron álló beépítési módnál a beépítési oldalhatár az utcában kialakult oldalhatár. Nem kialakult területen a beépítési oldal K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatár, É-D-i telekfekvésnél a nyugati oldalhatár, ÉNy-DK telekfekvésnél az északkeleti telekhatár, ÉK-DNY telekfekvésnél az északnyugati oldalhatár.
5. A telekalakítás előírásai
7. § (1) Az egyes építési övezetek és övezetek területén telket alakítani a 2. melléklet szerinti paraméterek figyelembevételével szabad.
(2) Beépítésre szánt területen építési telek megközelítésére közforgalom számára megnyitott magánút min. 12,0 m szélességgel alakítható ki.
(3) Beépítésre szánt területen építési telek megközelítésére közforgalom elől elzárt magánút min. 8,0 m szélességgel, max. 8 építési telek útkapcsolataként alakítható ki.
(4) Beépítésre szánt területen új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(5) A különböző építési övezetekbe, övezetekbe sorolt telkek nem egyesíthetők.
(6) A „telekalakítással, telekcsoport újra osztással érintett terület” sajátos jogintézménnyel jelölt ingatlanokon telket alakítani csak az építési övezet területére vonatkozó telekalakítási paramétereknek megfelelően, a jelkulcsi lehatárolással érintett, összefüggő telekcsoport újra osztásával szabad. A telekcsoport újraosztás történhet szakaszosan is a „telekalakítással, telekcsoport újra osztással érintett terület” határvonallal jelölt terület határától indulva.
(7) Településközpont vegyes és falusias lakóterület építési övezetekben kialakult telektömbben két szemközti oldalról közúttal határolt telek az építési övezeti jelben jelölttől eltérő telekmérettel és telekszélességgel is megosztható az utcával párhuzamosan az alábbiak szerint: a telekalakítás eredményeként kialakuló telkek területe érje el az 500 m2 területnagyságot, telekszélessége pedig a 12,0 m méretet.
(8) Településközpont vegyes és falusias lakóterület építési övezetekben fekvő saroktelek vagy a saroktelekkel együtt a szomszédos telkek telekalakítása az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók úgy, hogy a telekalakítás eredményeként létrejövő új telkek területe érje el a 600 m2 területnagyságot, telekszélessége és telekmélysége pedig a 16,0 m méretet.
(9) A szabályozási vonal menti telekalakítás esetén a visszamaradó telek az övezeti előírásokban foglalt telekméretnél, telekszélességnél kisebb mérettel is kialakítható.
(10) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha
a) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület még zárvány, nem csatlakoztatható kialakult közúthoz vagy magánúthoz, ezért a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki,
b) az övezethatárral jelölt telekrész a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki, mert meglévő közúthoz vagy magánúthoz való kapcsolódása még nem biztosítható,
c) a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és a már főépülettel beépített telken a rendeltetési egységek száma a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakó építési övezet esetében legfeljebb kétlakásosra nő. Ha a fő funkciójú épület elbontását követően kerül a telekre új épület, akkor a telket beépítetlennek kell tekinteni és rendezni kell.
(11) Az (10) bekezdés a), b) és c) esetben az építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat, övezeti határvonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni. Az ingatlan beépítésénél a telekből csak a közterületi vagy magánút kapcsolattal rendelkező telekrészt lehet felhasználni. Az övezeti előírásokat az építéssel érintett övezetbe/építési övezetbe eső telekrészre kell igazolni.
6. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
8. § (1) A település közigazgatási területén minden önálló lakó rendeltetési egység után kötelezően egy személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(2) Az építési övezetek területén – a lakó rendeltetések kivételével – az elhelyezendő személygépkocsik számának legalább 50%-ának telken belül kell helyet biztosítani, a fennmaradó számú parkolóhelyet a tervezett rendeltetéstől legfeljebb 250 m, – kivéve a 300 m2 bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletet, amely esetében legfeljebb 50 m – távolságon belül közterületen, vagy közforgalom céljára megnyitott magánút területén lehet biztosítani.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
7. Az egyes építési övezetek részletes előírásai
9. § (1) Az egyes építési övezetek területén telket alakítani, illetve azt beépíteni a 2. mellékletben megállapított telekalakítási és beépítési jellemzőkkel szabad.
(2) Az építési övezetek telkein elhelyezhető, feltétellel elhelyezhető, valamint tiltott rendeltetéseket és a rendeltetési egységek számát, a rendeltetéseket tartalmazó fő és melléképületek számát és elhelyezését e rendelet szerinti részletes övezeti előírásai, illetve a 3. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
10. § (1) A falusias lakóterület építési övezetekben (Lf) egy ingatlanon legfeljebb három önálló rendeltetési egység helyezhető el. Az elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg, az alábbi kiegészítő feltételekkel:
a) Az 1000 m2-nél kisebb területű építési telken, a megengedett három önálló rendeltetési egység közül legfeljebb egy lehet lakás.
b) A legalább 1000 m2 területet elérő építési telken a megengedett három önálló rendeltetési egység közül legfeljebb kettő lehet lakás. A lakásokat egy épülettömegben kell kialakítani.
c) Szállás rendeltetésű épület max. 14 vendégágyig helyezhető el.
d) Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit az 5. melléklet tartalmazza. Az állattartó, állattenyésztő rendeltetésű épület beépíthető alapterülete a telek területének legfeljebb 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül.
(2) Falusias lakóterület építési övezetben oldal- és hátsóhatár menti kerítés max. 2,2 m magasságban, a telek homlokvonalán max 2,0 m magasságban építhető. A kerítés a fő rendeltetésű épülettel harmonizáló szín és anyaghasználattal építendő.
11. § (1) A településközpont vegyes építési övezetekben (Vt) elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg, az alábbi kiegészítő feltételekkel:
a) Az 1000 m2-nél kisebb területű építési telken legfeljebb egy lakás rendeltetés helyezhető el.
b) A legalább 1000 m2 területet elérő építési telken legfeljebb kettő lakás rendeltetés helyezhető el. A lakásokat egy épülettömegben kell kialakítani.
c) Szállás rendeltetésű épület max. 14 vendégágyig helyezhető el.
d) Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit az 5. melléklet tartalmazza.
(2) Településközpont vegyes terület építési övezetben az oldalhatáron és hátsó telekhatáron kerítés max. 2,2 magasságban, a telek homlokvonalán max. 2,0 m magasságban építhető.
12. § (1) Az általános gazdasági terület (Gá) területén elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg, az alábbi kiegészítő feltételekkel:
a) Az építési övezetben elsősorban a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató- és raktár épületek helyezhetők el.
b) Az építési övezetben munkásszállás csak a gazdasági tevékenységű épület megléte esetén vagy azzal egyidőben helyezhető el.
c) Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki azzal, hogy a szolgálati lakás hasznos alapterülete az épület hasznos alapterületének max. 40%-a lehet.
(2) Általános gazdasági terület építési övezetben a telek határain max. 3,0 m magasságú áttört vagy tömör kerítés építhető.
13. § (1) A különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezet (K-Mü) területén jellemzően a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, erdőgazdálkodáshoz, fafeldolgozáshoz és egyéb mezőgazdasági tevékenységhez szükséges épületek helyezhetők el.
(2) Az övezet területén elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg, az alábbi kiegészítő feltétellel: Egy telken max. egy db szolgálati lakás alakítható ki, a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, erdőgazdálkodáshoz, fafeldolgozáshoz és egyéb mezőgazdasági tevékenységhez szükséges épület vagy épületek megléte esetén.
(3) Az építési övezetben a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettségű területen a növényzet kialakításakor tájképvédelmi okokból kizárólag a termőhelyi és ökológiai adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
8. Az egyes övezetek részletes előírásai
14. § (1) Az övezetek területén telket alakítani, illetve azt beépíteni a 2. mellékletben megállapított telekalakítási és beépítési jellemzőkkel szabad.
(2) Az övezetek telkein elhelyezhető, feltétellel elhelyezhető, valamint tiltott rendeltetéseket és a rendeltetési egységek számát, a rendeltetéseket tartalmazó fő és melléképületek számát és elhelyezését e rendelet szerinti részletes övezeti előírásai, illetve a 3. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
15. § (1) A közúti közlekedési területek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) országos mellékút (KÖu-1),
b) kiszolgálóút (KÖu-2)
c) egyéb közlekedési terület (KÖe)
(2) A közúti közlekedési területen épületet, a közmű és forgalomszabályozási közlekedési műtárgyakon kívül építményt – különösen buszvárakozó helyet – elhelyezni, 4 férőhelynél nagyobb parkolóhelyet kialakítani csak jóváhagyott közterület-alakítási terv alapján szabad.
(3) Közterületi fasor telepítésével érintett utcaszakaszokon a növényzet az utcaszakaszra egységes, egy vagy két fafajtából, valamint egységes cserjesorral, a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint megengedett fajtákkal telepíthető.
16. § A Közműelhelyezési terület övezetben (Közm) a közmű és hírközlési építmények helyezhetők el.
17. § A településen meglévő vagy tervezett zöldterület az altalános használat szerint közparkba (Zkp) sorolt.
18. § (1) Az erdőterületek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) védelmi célú (Ev),
b) egyéb (Ee)
erdőterületek lehetnek.
(2) Védelmi célú erdő területén épület nem létesíthető. Egyéb építmény csak akkor építhető, ha az az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja és annak fenntartása, karbantartása miatt indokolt.
(3) Egyéb erdő (Ee) területen telkenként egy db, maximum nettó 100 m2-es épület helyezhető el.
19. § (1) Mezőgazdasági területek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
c) tájgazdálkodási mezőgazdasági területek (Mt)
lehetnek.
(2) Általános mezőgazdasági terület (Má) övezeteiben telkenként maximum nettó 200 m2 területű épület helyezhető el.
(3) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) övezeteiben telkenként maximum nettó 100 m2 területű épület helyezhető el.
(4) Tájgazdálkodási övezetben (Mt) épület nem helyezhető el.
(5) Birtoktest a vonatkozó rendelet előírása szerint alakítható ki azzal, hogy birtokközpont (Mt) övezetben nem alakítható ki.
(6) Mezőgazdasági területen lakóépület csak birtokközpont telkén építhető. A lakóépület bruttó alapterülete a birtokközpont telkén lévő összes épület bruttó alapterületének 40%-át nem haladhatja meg. A lakóépület épületmagassága max. 4,5 m lehet.
20. § Vízgazdálkodási terület övezetébe (V) tartoznak a folyóvizek medre és a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjai.
21. § Természetközeli terület övezetben (Tk) épület nem helyezhető el.
22. § (1) A különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezetén (Kb-Sp) elsősorban sportolási, rekreációs célú, illetve azt kiszolgáló épület, építmény helyezhető el. Kiegészítő rendeltetésként vendéglátó, sportoláshoz kötődő irodai (pl. klub iroda) helyezhető el.
(2) A különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület (Kb-B) övezetben a bányászathoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(3) A különleges beépítésre nem szánt temető területe (Kb-T) övezetben temetkezési sírhely, síremlék, urnafal építmény, valamint ravatalozó épület helyezhető el.
23. § (1) A különleges beépítésre nem szánt lovas sportolási célú övezet (Kb-Lsp) területén a lovassportot szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az övezet területén elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
SZAKÁGI ELŐÍRÁSOK
9. A közműellátás mértékére és módjára vonatkozó előírások
24. § (1) A település egyes építési övezeteiben és övezeteiben az előírt közművesítettség mértékét a 2. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
(2) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(5) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés fennmarad, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
10. Környezetvédelem
25. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem helyezhető el.
(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.
(4) A szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező területeken az új épületet a csatornahálózatba kell kötni.
(5) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
(6) Lakó, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
(7) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.
11. Táj- és természetvédelem
26. § (1) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó területét a szabályozási tervlap jelöli.
(2) Az ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. Ha a telek ökológiai hálózat övezetével csak részben érintett, akkor a természetvédelmi érintettségre vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírásait csak az érintett telekrészen kell alkalmazni, a nem érintett telekrészen a részletes övezeti szabályokban meghatározott övezeti paraméterek alkalmazhatók és teljes egészében érvényesíthetők.
(3) Védett területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:
a) a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
b) vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
(4) A telken belüli kötelező fásítás területeit többszintes növényállománnyal, 100 m2-enként legalább egy nagy lombkoronát növelő fa ültetésével kell betelepíteni.
TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
12. Védőterületek, védőtávolságok, védősávok
27. § (1) Építési korlátozás alá esnek az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül első területek, ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belüli területek a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.
(3) Építési korlátozás alá esik a temető 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.
(4) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
13. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
28. § (1) Településrendezési szerződést kell kötni az önkormányzattal a szabályozási terven jelölt fejlesztési akcióterületeken a beépítés előtt, azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalására, amelyek a cél megvalósításának előfeltételei vagy következményei.
(2) A szabályozási terven „telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület” vonallal jelölt területeken a beépíthetőség feltétele a telkek építési telekké történő alakítása, az érintett telekcsoport újraosztásával.
Településkép védelemre vonatkozó előírások
14. A helyi védelem
29. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
30. § (1) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a főépítész végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) Az értékvizsgálat tartalmazza legalább:
a) a védelem rövid indokolását
b) a védett érték állapotfelmérésének adatait, építéstörténeti dokumentumait
c) földhivatali térképmásolatot
d) a védett értékhez fűződő javasolt korlátozásokat
e) a helyreállítási javaslatot
f) a védett értékkel kapcsolatos javasolt intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A Képviselő-testület értékvizsgálat nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Lázi község építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
31. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) akinek az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan vonatkozásában joga van bejegyezve,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket,
d) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) Lázi Község Önkormányzatát.
32. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az 31. § (1) bekezdésében meghatározott érdekelteket.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az 31. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(4) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(5) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
33. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – e Rendelet módosítása vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
(2) A településképi rendelet módosítására vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, e Rendelet módosítása vagy új rendelet elrendelése keretében, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor.
(3) Helyi védelem megszűntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:
a) A megszűntetésre
aa) műszaki indokok alapján, vagy
ab) életveszély-elhárítása miatt, vagy
ac) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy
ad) jelentős települési érdekből kerülhet sor.
b) A helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént.
c) A megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.
d) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
34. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték védelem alá helyező döntés számát,
d) a védett érték eredetének azonosító adatait,
e) a védelem típusát,
f) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
g) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
h) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
i) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
j) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
k) a helyreállítási javaslatot és
l) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az Önkormányzat jegyzője gondoskodik.
15. Egyedi védelem meghatározása
35. § (1) Lázi község területén helyi egyedi védelem alatt álló örökség nem található.
(2) Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:
a) építmény egészére;
b) építmény részletére;
c) alkalmazott anyaghasználatra;
d) tömegformálásra;
e) homlokzati kialakításra;
f) táj- és kertépítészeti alkotásra;
g) egyedi tájértékre;
h) növényzetre;
i) szoborra, képzőművészeti alkotásra;
j) utcabútorra.
16. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
36. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:
a) A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
b) A védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;
c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
d) A védett érték teljes bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor. Kivételt képez ez alól, ha a bontás az életveszély elhárítása miatt válik haladéktalanul szükségessé.
e) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
17. A településképi szempontból meghatározó területek általános előírásai
37. § (1) Lázi településképi szempontból meghatározó területei az 7. mellékleten lehatárolt területek.
(2) A településképi szempontból nem meghatározó területen a településképi általános előírások:
a) A környezetében már jellemző, vagy ahhoz illeszkedő homlokzatképző, tetőhéjazat anyagok használhatók.
b) Minőségi anyaghasználat a közterületről látható homlokzati felületeken.
c) A színhasználat a környezethez és az épület funkciójához illeszkedő lehet.
d) Tilos a rozsdás bádog, valamint a felületkezelés nélküli fémlemez anyaghasználat.
18. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
38. § (1) A településképi szempontból meghatározó, hagyományos falusias karakterű területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) A beépítési mód jellemzően oldalhatáron álló. Új épület elhelyezésénél a kialakult állapotnak megfelelő telepítési oldalt kell figyelembe venni.
b) A földszintes épületek tetőtér beépítése megengedett. Tetőtérben több önálló szint nem alakítható ki.
c) Közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó terület legalább utcaszakaszonkénti, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni, a Képviselő-testület mindenkori döntésében szereplő területre, a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével.
(2) A településképi szempontból meghatározó, hagyományos falusias karakterű területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) Homlokzati anyaghasználat tekintetében időtálló, jó minőséget képviselő, természetes (pl. kő, tégla, fa), nem telített- és környezetétől nem elütő színű anyag alkalmazható.
b) A tömegformálás építészeti minőséget tükröző, arányos, funkciójával összhangot mutató legyen. A hagyományos falusias karakterű területen a fő funkciójú épület meghatározó tetőhajlásszöge 25-45 fok között az illeszkedés szabályainak megtartásával alkalmazandó. A fő funkciójú épület tartalmazhat lapostetős épületrészt, az utcaképbe illeszkedő kialakítással. A mellékfunkciójú épület tetőhajlásszöge 0-45 fok között alakítható ki. A meghatározó tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz illeszkeve határozandó meg.
c) A homlokzat kialakítása nyílásrendszerében rendezett, logikát tükröző, díszítésében egyszerűségre törekvő lehet.
39. § (1) A településképi szempontból meghatározó, gazdasági-ipari karakterű területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) A beépítési mód szabadonálló.
b) Egy építési helyen belül több, önálló tömegű épület építése esetén az épületek között a magasabb épület épületmagasságának megfelelő telepítési távolság tartandó.
(2) A településképi szempontból meghatározó, gazdasági-ipari karakterű területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) Homlokzati anyaghasználat tekintetében időtálló, jó minőséget képviselő, nem telített és környezetétől nem elütő színű anyag alkalmazható.
b) A tömegformálás építészeti minőséget tükröző, arányos, funkciójával összhangot mutató kell legyen. Az épületek magastetős és lapostetős kialakításúak is lehetnek.
c) A homlokzatot nyílásrendszerében rendezetten, építészeti logikát tükrözően kell kialakítani.
19. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
40. § A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) általános gazdasági építési övezetben fekvő területek;
b) különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben fekvő területek,
c) közlekedési és közműelhelyzési terület övezetben fekvő területek ;
d) különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú területek, lovas sportolási célú terület övezetben fekvő területek
e) falusias lakóterület és a településközpont vegyes építési övezet határától 500 m-en túl fekvő mezőgazdasági területek
TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI ELJÁRÁSOK
20. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
41. § (1) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása kötelező egyszerű bejelentés vagy építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek esetén az építési tevékenység megkezdése előtt.
(2) Szakmai konzultáció kötelezettségének területi hatálya a település teljes közigazgatási területe.
21. Településképi véleményezési eljárás
42. § (1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához.
(2) Településképi véleményezési eljárás területi hatálya a település teljes közigazgatási területe.
43. § A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések kialakítását.
44. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:
a) a tervezett épület teljesíti-e a helyi védettségű épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
b) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik-e a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
c) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e.
22. A településképi bejelentési eljárás
45. § (1) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le:
a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén, az országos és a helyi építési követelmények érvényesítése érdekében.
b) Kerítés ha közterülettel határos
c) Közterületről látszó homlokzati átalakítással járó építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység esetén.
(2) településképi bejelentési eljárás kötelezettségének területi hatálya a település teljes közigazgatási területe.
(3) A bejelentő a polgármester döntésével szemben, a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be Lázi Községi Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő 60 napon belül hozza meg.
23. A településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság
46. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés
b) településkép-védelmi bírság
47. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul a vonatkozó jogszabályokban rögzített esetekben és eljárás rend szerint.
48. § (1) A vonatkozó jogszabályban rögzített szabályok alapján hozott, figyelmeztetést tartalmazó döntésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(2) A településkép-védelmi bírság összegét a vonatkozó jogszabályban meghatározott összeghatár figyelembevételével a jogsértés súlyának, a jogsértés ismételtségének, időtartamának figyelembevételével esetileg határozza meg a képviselő-testület.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. § (1) Hatályát veszti:
a) Lázi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Lázi község építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 12/2005. (VIII.26.) önkormányzati rendelete.
b) Lázi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 7/2018. (VIII. 22.) önkormányzati rendelete.
(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
50. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.