Pötréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (III.4.) önkormányzati rendelete
Pötréte község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2010. 03. 04Pötréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (III.4.) önkormányzati rendelete
Pötréte község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról
Pötréte Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
A rendelet alkalmazása
2. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) a Szabályozási tervvel (3. melléklet) együtt érvényes, azzal együtt kell értelmezni és alkalmazni.
(2) Az 1. §-ban meghatározott igazgatási területen területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet, zöldterületet kialakítani, építményt elhelyezni, építményt, építményrészt, épületegyüttest átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartásán túl csak jelen Szabályzat szerint szabad.
(3) Jelen Szabályzat mellékletei: az 1. melléklet: Fogalom meghatározások, a 2. melléklet: Régészeti területek, a 3. melléklet: Szabályozási terv.
Szabályozási elemek
3. § (1) A Szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a (2) és (3) pontban felsorolt szabályozási elemeket.
(2) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítására csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:
a) a terület-felhasználási egység határa,
b) a terület-felhasználási egység besorolása,
c) a belterületi határvonal.
(3) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:
a) a szabályozási vonal,
b) az építési hely/sáv határa,
c) építési vonal,
d) az övezet, építési övezet határa és előírásai.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem említett szabályozási elemek irányadó jellegűek, ezért a további tervezési és építési tevékenység során változtathatók.
A telekalakítás és az építés általános szabályai
4. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen az egyes építmények (épület és műtárgy) elhelyezésére a Szabályozási tervnek és az övezeti előírásoknak megfelelően, valamint az országos érvényű rendelkezések alapján szabad telket, építési telket vagy építési területet (nyomvonal jellegű létesítmény elhelyezésére), területet (közpark, véderdő stb. esetén) kialakítani.
(2) Az építési telek kialakíthatóságának előfeltétele az ahhoz kapcsolódó közterületek kialakítottsága, illetve egyidejű kialakítása.
(3) Építési telkek csak rendezett és kialakított, illetve egyidejű kialakítású közterületek mentén létesíthetők és az övezetre vonatkozó közművesítettségnek megfelelő közmű üzemeltetői, illetve szakhatósági hozzájárulás esetén építhetők be.
(4) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken a jelen szabályozás övezeti előírásainak és a Szabályozási terv szerinti elő-, oldal- és hátsókertek betartásával lehet építményt elhelyezni. Az előkert mélysége – egyéb előírás hiányában – minimum 1 m.
(5) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken az országos érvényű rendelkezések szerint szükséges gépkocsi-várakozó és tároló hely szükségletet saját telken belül kell kialakítani a településközpont vegyes területek, a különleges-temető és sportterület kivételével.
(6) A fejlesztési területek a település területeinek a tervezett terület-felhasználás céljára történő biztosítását jelölik. E területeken a tervezett terület-felhasználási kategória igénybevételéig a jelenlegi terület-felhasználás fenntartható.
(7)1 Az állattartás a község közigazgatási területén a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett lehetséges. Az állatartással és állattartó épületekkel kapcsolatos előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet (OTÉK), valamint az Állat-egészségügyi Szabályzatról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelete tartalmazza.
(8) A korábban felépített – oldalkertben lévő – épületek, építmények megtarthatók, azonban azokon csak felújítási, helyreállítási munka végezhető. Telekfelosztás esetén a visszamaradó telek nem lehet kisebb az előírt mértéknél.
(9) Külterületi mező- és erdőgazdasági utak esetén az út tengelyétől mért 8-8 méteren belül épület nem helyezhető el.
A település területének felhasználása
5. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területre, valamint beépítésre nem szánt területre tagolódik.
(2) A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint, a következő terület-felhasználási egységekbe sorolandók:
a) Lf jelű falusias lakóterület,
b) Vt jelű településközpont vegyes terület,
c) Üü jelű üdülőházas üdülőterület,
d) Gip jelű ipari gazdasági terület,
e) Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület,
f) K jelű különleges terület ezen belül
fa) K-T jelű temető terület,
fb) K-Sp jelű sportterület,
fc) K-MÜ jelű mezőgazdasági üzemi terület,
fd) K-Bt jelű bányatelek területe,
fe) K-Nyl jelű nyersanyaglelőhely területe
(3) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe sorolandók:
a) KÖu, KÖv jelű közlekedési és KM közműterület (út, vasút, közmű),
b) E-kp jelű zöldterület (közpark funkcióval),
c) Ev jelű erdőterület (védett és védelmi funkcióval)
d) Eg jelű erdőterület (gazdasági, céllal)
e) Má jelű mezőgazdasági terület (általános mezőgazdasági funkcióval)
f) V jelű vízgazdálkodási terület (patak, árok, vízfolyás funkcióval)
(4) Az építési övezetek Szabályozási tervben szereplő meghatározása az alábbiak szerint értelmezendő: 1. táblázat
(5) Valamennyi terület-felhasználási egységen – hacsak az övezeti előírások nem tiltják – elhelyezhetők:
a) köztárgyak,
b) a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár és gyalogutak), közterek,
c) a kutatás és ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
d) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztálótelep,
e) szeméttelep, szemétégető kivételével) a szakági előírások szerint,
f) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
g) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízhasznosítás) építményei,
h) geodéziai jelek,
i) nyilvános illemhelyek.
(6) Valamennyi terület-felhasználási egységen – hacsak az övezeti előírások ettől eltérően nem rendelkeznek:
a) Előkertben lakókocsi, konténer nem helyezhető el.
b) A telkeket belterületen és a belterülethez csatlakozó beépítésre szánt területeken a teljes közművesítettség kiépítéséig részleges közművesítettséggel kell ellátni. A telkeket belterülethez nem csatlakozó beépítésre szánt területeken részleges közművesítettséggel, a beépítésre nem szánt területeken hiányos közművesítettséggel kell ellátni.
c) A parkolók kialakításánál a gépjárművet udvarban az ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2,0 m távolságra szabad elhelyezni.
d) Az építmények megközelítésére, tűzoltó gépjárművek közlekedésére is alkalmas utat kell kialakítani.
e)2
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Az Lf jelű lakóterületi építési övezet
6. § (1) Az Lf besorolású falusias lakóterületi tömb egyedi telkein legfeljebb 4,5 m építménymagasságot meg nem haladó legfeljebb két-lakásos, falusias karakterű lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. E területeken lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény az alábbiakban részletezett beépítési feltételek betartásával helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületekre vonatkozó hat elemes építési övezeti előírások az 5. § (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.
(3) Az Lf-1 jelű építési övezetbe tartozó (2. táblázat) tömbökben falusias karakterű, oldalhatáron álló beépítési módú, kialakult állapotnak megfelelő, de legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el legfeljebb 20%-os beépítettséggel, a telken belül legalább 50%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség legfeljebb 0,3. A terepszint alatti beépítettség legfeljebb 40% lehet. Az előkert mélysége kialakult.
a) Az övezet lakótelkeinek paraméterei:
aa) Meglévő beépíthető telek legkisebb szélessége 12 méter, legkisebb mélysége 50 m, legkisebb területe 1100 m2,
ab) újonnan kialakítható telek legkisebb szélessége 18 méter, legkisebb mélysége 50 m, legkisebb területe 2000 m2.
b) Az épületek oldalhatáron álló beépítési módon helyezendők el, de 22 m-nél szélesebb telek, és a saroktelek szabadon állóan is beépíthető az építménymagasságnak megfelelő oldalkertek telken belüli biztosítása mellett.
c) Új épület építési vonala irányadóan az utcában meglévő épületek utcai homlokzatai által meghatározott vonalhoz igazítandó.
d) Az építési sáv mélysége legfeljebb 100 m lehet.
(4) Az Lf-2 jelű építési övezetbe tartozó (3. táblázat) tömbökben falusias karakterű, oldalhatáron álló beépítési módú, kialakult állapotnak megfelelő, de legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el legfeljebb 30%-os beépítettséggel, a telken belül legalább 50%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség legfeljebb 0,5. A terepszint alatti beépítettség legfeljebb 40% lehet. Az előkert mélysége kialakult.
a) Az övezet lakótelkeinek paraméterei:
aa) Meglévő beépíthető telek legkisebb szélessége 12 méter, legkisebb mélysége 35 m, legkisebb területe 550 m2
ab) Újonnan kialakítható telek legkisebb szélessége 16 méter, legkisebb mélysége 40 m, legkisebb területe 900 m2
b) Az épületek oldalhatáron álló beépítési módon helyezendők el, de 22 m-nél szélesebb telek szabadon állóan is beépíthető az építménymagasságnak megfelelő oldalkertek telken belüli biztosítása mellett.
c) Új épület építési vonala irányadóan az utcában meglévő épületek utcai homlokzatai által meghatározott vonalhoz igazítandó.
d) Az építési sáv mélysége legfeljebb 50 m lehet.
Az Üü jelű üdülőterületi építési övezet
7. § (1) Az Üü besorolású üdülőházas üdülőterületi tömb egyedi telkein legfeljebb 6,0 m építménymagasságot meg nem haladó olyan üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak, az országos érvényű rendelkezések és az alábbiakban részletezett beépítési feltételek betartásával.
(2) Az üdülőterületekre vonatkozó hat elemes építési övezeti előírások az 5. § (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.
(3) Az Üü jelű építési övezetbe tartozó (4. táblázat) üdülőházas tömbökben szabadon álló beépítési módú, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú üdülőépületek helyezhetők el legfeljebb 30%-os beépítettséggel, a telken belül legalább 50%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség legfeljebb 0,5. A terepszint alatti beépítettség legfeljebb 30 % lehet. Az előkert mélysége legalább 5,0 m. Az övezetben kialakítható telek minimum 2000 m2 legkisebb szélessége 30,0 m, legkisebb mélysége 25,0 m lehet.
a) Az építési sáv mélysége legfeljebb 50 m lehet.
b) Az épületeket hagyományos szerkezettel, tájba illő módon, magas tetős, cseréphatású vagy legalább cserepes lemezfedéssel kell kialakítani.
(4) Az üdülőházas övezet telkeinek általános mezőgazdasági területtel érintkező telekvégeinél a tervezett építmények használatba vételi engedély benyújtásáig a mezőgazdasági por ellen, saját telken 10 m-es többszintes növényzet kialakítása szükséges.
A Vt jelű településközpont vegyes építési övezet
8. § (1) A Vt besorolású településközpont vegyes terület egyedi telkein legfeljebb 5,0 m építménymagasságot meg nem haladó jellemzően, több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Az övezet területén lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, helyezhető el. Kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény az országos érvényű rendelkezések és a Szabályozási terv szerinti kialakítással az alábbi beépítési feltételekkel.
(3) A településközpont vegyes területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti előírások az 5. § (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.
(4) A Vt jelű építési övezetbe tartozó (5. táblázat) kialakult beépítési módú, a kialakult állapotnak megfelelő, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el legfeljebb 60%-os beépítettséggel, a telken belül legalább 20%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség legfeljebb 1,0. A terepszint alatti beépítettség legfeljebb 50 % lehet. Az övezetben kialakítható telek minimum 600 m2 legkisebb szélessége 20,0 m, legkisebb mélysége 25,0 m lehet. A 22 m-nél szélesebb, és a sarok telek szabadon állóan is beépíthető az építménymagasságnak megfelelő oldalkertek telken belüli biztosítása mellett.
(5) Ha speciális létesítmény (torony) elhelyezése szükségessé teszi, az építménymagasság elvi építési engedély alapján legfeljebb 9 m-re emelhető.
(6) A településközpont vegyes területen a tervezett közcélú építmény telkétől 500 m-en belül az országos érvényű előírások szerint létesítendő gépjármű várakozóhelyek 50 %-át önkormányzati tulajdonú közterületek közlekedésre szánt területén is ki lehet alakítani.
A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet
9. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül igazgatási, egyéb irodaépület, sportépítmények helyezhetők el az országos érvényű rendelkezések és a Szabályozási terv szerinti kialakítással, beépítési feltételekkel.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti előírások az 5. § (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.
(4) A Gksz jelű építési övezetbe tartozó (6. táblázat) tömbben szabadon álló beépítési módú, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el legalább 2000 m2-es telken legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a telken belül legalább 40%-os zöldfelületi borítottsággal. A terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 30% a telek maximális beépítettségének arányában. A szintterület-sűrűség legfeljebb 0,6. Az övezetben kialakítható telek legkisebb szélessége 40,0 m, mélysége 40,0 m lehet. Az előkert, hátsókert, minimális mérete 10 m. Az építmények közötti távolság minimális mérete 10 m, ettől eltérően a tűzvédelmi hatóság állapíthatja meg.
A Gip jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet
10. § (1) A Gip jelű egyéb ipari gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás, valamint a külterületen már meglévő majorközpont (állattartó telepek), illetve mezőgazdasági üzemek építményei elhelyezésére szolgál. Az övezet területén kivételesen elhelyezhető igazgatási és egyéb irodaépület, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló max. 1 lakás, az országos érvényű rendelkezések és a Szabályozási terv szerinti kialakítással, beépítési feltételekkel.
(3) Az ipari gazdasági területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti előírások az 5. § (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.
(4) A Gip jelű építési övezetbe tartozó (7. táblázat) tömbben szabadon álló beépítési módú, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el legfeljebb 20 %-os beépítettséggel, a telken belül legalább 60%-os zöldfelületi borítottsággal. A terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 10 % lehet. A szintterület-sűrűség max. 0,25. Az övezetben 5000 m2-es a kialakítható legkisebb telek, melynek legkisebb szélessége 50,0 m, legkisebb mélysége 50,0 m lehet.
Különleges rendeltetésű építési övezetek
11. § (1) A K jelű különleges rendeltetésű építési övezetek elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt, az alábbi kizárólagos (megnevezett) intézményi funkciókat hordozó építmények, illetve területek elhelyezésére szolgálnak:
a) K-T jelű temető terület,
b) K-Sp jelű sport-terület,
c) K-MÜ jelű mezőgazdasági üzemi terület,
d) K-Bt jelű bányatelek területe,
e) K-Nyl jelű nyersanyag lelőhely területe.
(2) A különleges rendeltetésű területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti előírások az 5. § (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.
(3) A K-T jelű építési övezetbe tartozó (8. táblázat) temető tömbben kialakult beépítési módú és kialakult mérető telken, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, a telken belül legalább 60%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség legfeljebb 0,2. Új temető legkisebb kialakítható telek mérete 10000 m2. A tervezett közcélú építmény telkétől 500 m-en belül az országos érvényű előírások szerint létesítendő gépjármű várakozóhelyek 50 %-át önkormányzati tulajdonú közterületek közlekedésre szánt területén is ki lehet alakítani.
(4) A K-Sp jelű építési övezetbe tartozó (9. táblázat) sportterület tömbben szabadon álló beépítési módú, kialakult mérető telken, legfeljebb 6,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el, legfeljebb 20 %-os beépítettséggel, a telken belül legalább 60%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség legfeljebb 0,2. A tervezett közcélú építmény telkétől 500 m-en belül az országos érvényű előírások szerint létesítendő gépjármű várakozóhelyek 50 %-át önkormányzati tulajdonú közterületek közlekedésre szánt területén is ki lehet alakítani.
(5) A K-Mü jelű építési övezetbe tartozó mezőgazdasági üzemi terület tömbben szabadon álló beépítési módú, kialakult mérető telken, legfeljebb 6,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el, legfeljebb 20 %-os beépítettséggel, a telken belül legalább 60%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség legfeljebb 0,15.
(6) A K-Bt jelű építési övezet (11. táblázat) területén csak a bányaművelés kialakult beépítési módú és mérető bányatelkein, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú, a megnevezett funkcióhoz tartozó építmények helyezhetők el, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, a telken belül legalább 60%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség legfeljebb 0,15.
(7) A K-Nyl jelű építési övezet területén (12. táblázat) csak a nyersanyag lelőhely kialakult beépítési módú és mérető telkein, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú, a megnevezett funkcióhoz tartozó építmények helyezhetők el, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, a telken belül legalább 60%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség legfeljebb 0,10.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési területek övezete
12. § (1) A KÖu, KÖv jelű közlekedési létesítmények övezetét, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Közlekedési területeknek minősülnek:
a) a település meglévő és a Szabályozási tervlapok szerint megtartandó kül- és belterületi utak (KÖu), vasútterület (KÖv),
b) a szabályozási vonalakkal meghatározott, tervezett közlekedési területek (KÖu).
(3) A közlekedési területeken az országos érvényű rendelkezések szerint helyezhetők el építmények, de az építésügyi hatósági engedély kiadása, a területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes útügyi hatóság előírásai alapján történhet.
(4) A település közútjainak legkisebb biztosítandó szabályozási szélessége és tervezési osztályba sorolása:
a) Külterületi mellékút (összekötő út): 7532. sz. Felsőrajk - Hahót összekötő út, (KÖu-1) szabályozási szélessége kialakult, de legalább 22 m, tervezési osztály jele: K.V. „B”
b) Külterületi mellékút (egyéb közút): meglévő mezőgazdasági és erdészeti utak, szabályozási szélessége kialakult, de legalább 8-10 m, tervezési osztály jele: K. VIII. „B”.
c) Belterületi mellékút (gyűjtő út): 7532. sz. Felsőrajk - Hahót összekötő út, helyi megnevezése Vasút utca, Szabadság utca (KÖu-1), szabályozási szélessége kialakult, de legalább 14-18 m, tervezési osztály jele: B.VI.d. „A”,
d) Belterületi mellékút (kiszolgáló út): Kossuth Lajos utca, 418 hrsz-ú, 179 hrsz-ú, 47 hrsz-ú utak (KÖu-2), szabályozási szélessége meglévőnél kialakult, illetve 8 m, tervezési osztály jele: B.VI.d. „A”
e) Belterületi mellékút (kiszolgáló út): tervezett (KÖu-3),12 m szabályozási szélességnél tervezési osztály jele: B.VI.b.”C”, 14 m szabályozási szélességnél tervezési osztály jele: B.VI.d.”C”, 16 m szabályozási szélességnél tervezési osztály jele: B.VI.d.”C”
f) Önálló gyalogút: meglévő/tervezett (KÖu-4), szabályozási szélessége 6-10m, tervezési osztály jele: B.X.
(5) A vegyes használatú kiszolgáló utak szabályozási szélessége minimum 10 méter, amit azonos elvek szerint, egyidejűleg készített út, közmű és kertészeti tervek alapján, egyszintű, teherbíró, de díszburkolat jellegű, kertészeti elemekkel, berendezéssel kombinált burkolattal kell kiépíteni.
(6) Közterületi parkoló alakítható ki: a településközpont vegyes területek teljes parkolási igényének kielégítésére, az érintett utak szabályozási szélességén belül és telken belül a szabályozási terv szerint. A közterületi parkolókat a parkolóval kiszolgált létesítmény építtetőjének kell megépítenie.
(7) A parkolókat fásítva, gyeprács burkolattal, vagy térkő burkolattal kell megépíteni, a meglévő növényzet maximális mértékű megtartásával.
(8) A tervezett új forgalmi utak gyalogos forgalmát legalább egy oldali járda-építéssel kell biztosítani.
(9) Valamennyi csomópontot úgy kell kialakítani, hogy a rálátási háromszög biztosított legyen.
Közművesítés, közműlétesítmények övezete
13. § (1) A közművesítést és közműlétesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A község belterületén az építendő létesítményeket részleges közművesítéssel kell ellátni a teljes közmű kiépítéséig.
(3) A tervezett ivóvízhálózatot körvezeték rendszerben kell kiépíteni.
(4) A területen elválasztott rendszerű csatornahálózat építendő.
(5) Új vízbekötést a csatornahálózat kiépítéséig csak zárt szennyvíztároló egyidejű megépítésével lehet létesíteni.
(6) Az új terület-felhasználási egységek területén az utak mentén a csapadékvíz elvezetést legalább egy oldali nyílt árokkal kell megoldani.
(7) A területen középnyomású gázhálózat építhető, ingatlanonként egyedi nyomásszabályozóval.
(8) A villamosenergia-ellátás, közvilágítás, hírközlés és műsorszórás hálózati létesítményeit légvezetékes vagy földkábeles hálózattal kell megépíteni.
(9) A tervezett transzformátorállomások, nyomásfokozók, egyéb közmű üzemi berendezések közterületről tehergépkocsival megközelíthető helyen létesíthetők.
(10) A föld felett létesítendő tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és – a tűzcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad.
(11) Az új beépítésekhez tervezett oltóvizet is biztosító vízvezeték hálózat belső átmérőjét az oltóvíz intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén legalább NA 80 legyen az országos érvényű rendelkezések betartása mellett. A vízellátó hálózat kapacitását meghaladó tűzi-víz igényeket tároló építésével kell kielégíteni.
Zöldterületek övezete
14. § (1) A zöldterületek az állandóan növényzettel fedett közterületek, melyen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(2) A zöldterületen elhelyezhető:
a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.)
b) vendéglátó és a terület fenntartásához szükséges épület.
(3) A Z-kp övezeti jelű közparkokban az (1) és (2) bekezdésben foglaltak, valamint az alábbi szabályozás érvényes:
a) Közparkban a nem növényzettel fedett felületek csak vízáteresztő burkolatot kaphatnak.
b) Közpark kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell a tereprendezést és a telepítendő növények listáját is.
c) Közparkban az akadálymentes közlekedés érdekében a terepszintnél magasabban elhelyezésre kerülő létesítmények megközelítésére lépcső mellett lejtő létesítése szükséges. Közparkokban önálló építménnyel bíró reklámok nem helyezhetők el.
Erdőterületek övezete
15. § (1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezet a terület-felhasználásból, a közúti közlekedésből, valamint a mezőgazdasági porszennyeződésből származó levegőszennyezés mértékének csökkentésére szolgál, ezért azon a Szabályozási terv szerinti szélességű fásítást kell telepíteni.
a) Védelmi rendeltetésű erdőben gyalogos és kerékpárút elhelyezhető.
b) Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.
c) Véderdőket tájba illő, elsősorban az őshonos növények telepítésével kell kialakítani. A növényzet-telepítést a használatbavételi engedély benyújtásáig a környezeti terhelést előidéző a saját területén (építési telkén, építési területén) belül köteles kialakítani és fenntartani.
(2) Az Eg jelű gazdasági erdőövezetben a 100 000 m2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 % beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) Erdőövezetekben csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő, nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület létesíthető. Ha a speciális erdészeti üzemi technológia elhelyezése szükségessé teszi, az építménymagasság elvi építési engedély alapján legfeljebb 7,5 m-re emelhető. Az övezet telkeit építés esetén legalább hiányos közművesítéssel kell ellátni.
(4) Erdőterület igénybevételéhez a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatására vonatkozó többletköltségeket a változtatást kezdeményezőnek kell finanszírozni.
Mezőgazdasági területek övezetek
16. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a Szabályozási terv az Má jelű általános mezőgazdasági terület-felhasználási egységbe sorolja. Mezőgazdasági területeken köztárgyak – önálló reklámhordozó kivételével - közmű- és távközlési, vízgazdálkodási létesítmények, valamint a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el az országos érvényű rendelkezések és az alábbiakban részletezett beépítési feltételek mellett.
(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetbe a szőlő gyümölcsös és kert művelési ágon kívüli területek tartoznak. Lakóépület az övezetben nem helyezhető el.
(3) Az Má-1 övezeten belül a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű rét, legelő, gyep, nádas területek tartoznak, melyeken építés nem engedélyezhető, a terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad. Köztárgyak, közutak közterek, nyomvonal jellegű létesítmények, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek az érintett szakhatóságok hozzájárulásával elhelyezhetők.
(4) Az Má-2 övezeten belül a szántó művelési ágú területek tartoznak, melyeken falusias karakterű, az árutermelő mezőgazdasági termelés szabadon álló beépítési módú, szimmetrikus magas tetős, legfeljebb 6,5 m építménymagasságú, mezőgazdasági hasznosítású építményei helyezhetők el.
(5) Mezőgazdasági területen a fentieken túl az alábbi előírások érvényesek:
a) a 2500 m2 –t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
b) a 2500-5000 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) az 5000 m2 –t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.
d) Új épület építési vonala irányadóan az utcában meglévő épületek kialakult utcai homlokzatai által meghatározott vonalhoz igazítandó.
e) Az övezet telkeit beépítés esetén részleges közművesítéssel kell ellátni.
(6) A földrészletek megközelítését közútról vagy gépjárművel megközelíthető magánútról biztosítani kell. A földrészleteket megközelítő utak szabályozási szélessége legalább 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani, melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz elvezetésére.
(7) A vizek nitrát szennyeződéssel szembeni védelméről gondoskodni kell. A területen elhelyezhető szennyvíz kibocsátó építményhez vízzáró szennyvíztárolót, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt (korszerű csatorna-közműpótló) kell építeni.
Vízgazdálkodási területek övezete
17. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet területébe a folyóvizek medre és partja, az állóvizek medre és partja, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) tartoznak.
(2) A V jelű vízgazdálkodási övezet területén építményt elhelyezni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkár-elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhető el.
(3) A V jelű vízgazdálkodási övezet területén a beállt ökológiai viszonyokra, az élővilágra hatással lévő tevékenységeket folytatni (pl. Iszapkotrás, vízépítés, halászat, feltöltés, csónakkikötő-, stégépítés) csak az érdekelt államigazgatási szerv kezelői hozzájárulásával lehet.
VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK
Környezetvédelem
18. § (1) A település közigazgatási területén a hulladékok illegális lerakása tilos.
(2) A települési hulladékot az Önkormányzat által erre megbízott engedéllyel rendelkező vállalkozó feladata rendszeresen gyűjteni és a regionális szeméttelepre szállítani.
(3) A település területén a hulladékok szabadtéri égetése tilos.
(4) A folyékony települési hulladékot (szippantott szennyvizet) az erre engedéllyel rendelkező vállalkozó távolíthatja el és engedéllyel működő szennyvízürítő helyre kell szállítani.
(5) A település területén minden ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi tevékenység engedélyezéséhez be kell szerezni az illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi – és állattartás illetve élelmiszer feldolgozás esetén az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző szakhatóság hozzájárulását.
(6) Új egyéb ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi létesítmény építésének engedélyezéséhez üzemelés technológiai terv készítendő.
(7) Új egyéb ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi létesítmény építésekor új tevékenységek esetén az országos érvényű rendelkezések szerint védelmi övezetet kell kialakítani, függetlenül a Szabályozási terv szerint tervezett védőfásítástól.
(8) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
(9) A település területén keletkező ipari és kommunális szennyvizeket tilos tisztítás nélkül élővizekbe vagy a talajvízzel érintkező földrétegekbe vezetni.
(10) A település területén keletkező veszélyes hulladékot, üzemi hulladékot az erre engedéllyel rendelkező hulladékkezelő üzemekbe vagy gyűjtőhelyekre kell szállítani.
(11) Hígtrágya tároló nem létesíthető vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre.
(12) A talaj és a talajvíz mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése érdekében be kell tartani az okszerű mezőgazdasági termelés szabályait.
(13) A meglevő belterületi növényzet védelme érdekében 30 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni csak fakivágási engedély birtokában lehet.
(14) A lakótelkeket, üdülőházas üdülőterületek építési telkeit 50 %-ban, egyéb ipari gazdasági területek építési telkeit 30 %-ban, a településközpont vegyes terület építési telkeit 20 %-ban, a különleges területek telkeit 40-60 %-ban növényzettel kell fedni. Vízfelület területe 50 %-ban terheli a fennmaradó, burkolt felületet. A telken belül kialakított védőterületek a zöldfelületi %-ba beszámítanak.
(15) A település lakó-, településközpont vegyes, gazdasági, különleges, közlekedési és zöldterületein repítő szőrös magvú termést adó fákat ültetni tilos.
(16) A kilátás és rálátás látványvédelmének helyszínein a kilátási pontban 90 fokos szögben külterületen nem építhető építmény. Belterületen az építési engedélyhez tartozó fotódokumentációval igazolni kell, hogy a látványvédelemben részesülő építmény – műemléki védelemben lévő, vagy helyi védelemre javasolt építmény – eredeti látványa megmarad.
Védőtávolságok szabályozása
19. § (1) Országos közutak melletti telken építmény csak az országos érvényű rendelkezések szerint helyezhető el.
(2) Temető körüli 50 m-es védősávban lakóépület nem építhető. A temető-fejlesztés területén belül 30 m-es fásított védőterületet kell kialakítani.
(3) A lakó- és üdülőterületeket a gazdasági és mezőgazdasági területektől legalább 10 m többszintes növényzettel kell védeni.
(4) Épület energiavezetékektől betartandó védőtávolsága a terven jelölt, ennek hiányában:
a) Nagyfeszültségű 20 kV-os elektromos légvezetéktől: külterületen 5,0 m, belterületen 2,5 m
b) Kisfeszültségű elektromos légvezetéktől belterületen 1,0
c) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig 1,0 m, 35-120 kV-ig 1,5 m.
d) A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezete 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület széléről vízszintesen mért 10,0 m-es sáv
e) Nagyközép nyomású gázvezetéktől (6 bar) 5-5 m
f) Középnyomású gázvezetéktől 4-4 m
(5) Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az adott vezeték- keresztmetszet mellett:
a) 300 mm átmérőig 3 m
b) 800 mm-ig 5 m
(6) Nagyvízi medrek, parti sávok, vízjárta valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatára és hasznosítására az országos érvényű rendelkezések szerint kell eljárni.
(7) Természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése.
(8) Nagy létszámú állattartó telep, üzemi mérető állattartó létesítmény a fertőzésveszély, a szakhatás, a rovarfertőzés csökkentése érdekében az egyes építmények, illetve homlokzati nyílászáróik közötti legkisebb távolságot az egészségügyi szakhatóság előírása alapján kell meghatározni. Az állatállomány minőségét és mennyiségét, az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket "..."3 az országos érvényű rendelkezések alapján kell meghatározni.
(9) Védőtávolságon belül minden építéshatósági engedélyhez kötött tevékenység végzése esetén a szakhatóságot, közmű üzemeltetőt véleményező szervként be kell vonni.
Régészeti lelőhelyek védelme
20. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzékét az 2. sz. melléklet tartalmazza. A Szabályozási terv szerint lehatárolt nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek védelméről gondoskodni kell.
(2) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a kulturális és örökségvédelem érdekelt államigazgatási szerve engedélyének beszerzése szükséges.
(3) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a kulturális és örökségvédelem érdekelt államigazgatási szervét értesíteni kell.
(4) A régészeti érdekű területeken tervezett építési munkálatok esetében a kulturális és örökségvédelem érdekelt államigazgatási szervét véleményező szervként be kell vonni már a tervezés fázisában.
Természeti értékek védelme
21. § (1) A településen a természetközeli területek és egyedi tájértékek védelméről gondoskodni kell.
(2) A természeti értékeket – különösen a gyepek, legelők, források - meg kell őrizni eredeti állapotukban.
(3) Helyi természeti értékű területként van kijelölve a 0115/3 és 0115/4 hrsz.-ú Felsőerdő területe. E területeken építés csak a meglévő növényzet megtartása mellett lehetséges az övezetre előírt építési feltételek mellett.
Művi értékek védelme
22. § (1) Helyi művi értékek védelemére vonatkozó előírásokat az önkormányzat a helyi védelemre vonatkozó rendeletben szabályozza. Ennek hiányában a helyi védett építményeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) csak az építmény eredeti állapotához közelítő módon, annak stílusjegyeit visszaállítva lehetséges.
(2) A faluszerkezet és utcakép megőrzése érdekében az építmények elhelyezésénél az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
23. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. "..."4
(2) A rekultivációt igénylő területeket - kitermelés befejezését követően, részletes rekultivációs terv alapján - az ásványvagyon kitermelője maximum 5 éven belül köteles helyrehozni.
ÉPÍTÉSI TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
Egyéb sajátos jogintézmények
24. § (1) Településrendezési követelmények:
a) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményeket a helyrehozatali kötelezés kézhezvételétől számított egy éven belül rendbe kell hozni.
b) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.
c) A közművek kiépítését követő egy éven belül a telek tulajdonosának a közműre rá kell kötni.
d) A rekultivációt igénylő területeket - kitermelés befejezését követően, részletes rekultivációs terv alapján - az ásványvagyon kitermelője maximum 5 éven belül köteles helyrehozni.
e) A 052/6 és 052/7 hrsz. telkeken lévő bányagödör területén építményt elhelyezni nem lehet.
Záró rendelkezések
25. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. A korábban indult ügyekben akkor alkalmazható, ha az építtető számára kedvezőbb.
1. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
Építési övezeti Jel |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítési mérték % |
Legkisebb zöldfelületi mérték |
Legnagyobb építmény magasság (m) |
Legkisebb kialakítható telekméret |
Legnagyobb szintterület sűrűség (m2/m2) |
2. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
Lf-1 |
O |
20 |
50 |
K (4,5) |
2000 |
0,3 |
3. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
Lf-2 |
O |
30 |
50 |
K (4,5) |
900 |
0,5 |
4. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
|
Sz |
30 |
50 |
K(4,5) |
2000 |
0,5 |
5. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
Vt |
O |
60 |
20 |
K(5,0) |
K(600) |
1,0 |
6. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
Gksz |
SZ |
30 |
40 |
7,5 |
2000 |
0,6 |
7. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
Gip |
SZ |
20 |
60 |
7,5 |
5000 |
0,25 |
8. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
K-T |
K |
10 |
60 |
5,5 |
K |
0,2 |
9. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
K-Sp |
Sz |
20 |
60 |
6,0 |
K |
0,2 |
10. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
K-MÜ |
Sz |
20 |
60 |
6,0 |
K |
0,15 |
11. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
K-Bt |
K |
10 |
60 |
5,5 |
K |
0,15 |
12. táblázat a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
K-Nyl |
K |
10 |
60 |
5,5 |
K |
0,10 |
1. melléklet a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
1a. Főépület: a telek fő rendeltetés szerinti funkciójú épülete.
2. melléklet a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
1. lelőhely KÖH azonosítója: 40662 (Északi határszél) - Helyrajzi számok: 0106/20, 0109, 0110/3
2. lelőhely KÖH azonosítója: 40667 (Északi településvég) - Helyrajzi számok: 0106/19, 0109, 0110/1, 0110/2, 0110/3, 372/1, 373, 374 – a helyszínt nem érinti változtatás
3. lelőhely KÖH azonosítója: 40644 (Nyugati településszél III.) - Helyrajzi számok: 0106/18, 0106/19, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365/1, 365/2,
4. lelőhely KÖH azonosítója: 40635 = 40688 (Kis-domb II.)
5. lelőhely KÖH azonosítója: 40628 (Nyugati településszél II.) - Helyrajzi számok: 086/7, 086/8, 086/9, 086/12, 086/14, 088, 315, 316, 317, 318, 319, 320, 321, 322, 323, 324, 325, 326, 328, 329, 331, 332/2, 333/2, 334, 335, 337, 338, 339, 340, 341, 342, 343, 345, 346/2, 346/3, 347, 348
6. lelőhely KÖH azonosítója: 40622 (Nyugati településszél) - Helyrajzi számok: 199/3, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 269/1, 306, 307, 308, 309, 310, 311, 312, 313, 314, 315, 316, 317, 318, 319, 320
7. lelőhely KÖH azonosítója: 40657 (Belterület, déli szél) - Helyrajzi számok: 052/1, 052/2, 169, 170, 172, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 182,183, 184, 185/2, 185/3, 186
8. lelőhely KÖH azonosítója: 40661 (Homokbánya) - Helyrajzi számok: 052/7, 053, 056/4, 056/4, 056/6, 056/7, 056/8, 056/9, 057/1, 057/2
9. lelőhely KÖH azonosítója: 40601 (Kerek-Cseresznyés) - Helyrajzi számok: 057/2, 058, 059
10. lelőhely KÖH azonosítója: 40596 (Keleti településszél) - Helyrajzi számok: 02, 05, 06, 121, 122
11. lelőhely KÖH azonosítója: 40594 (Kis-domb) - Helyrajzi számok: 06, 07
12. lelőhely KÖH azonosítója: 40666 (Kerek-Cseresznyés-dőlő) - Helyrajzi számok: 050, 051
13. lelőhely KÖH nyilvántartásba vétele folyamatban van (Kerek-Cseresznyés- dőlő II.) - Helyrajzi számok: 059
14. lelőhely KÖH azonosítója: 40665 (Baki Á.G.) - Helyrajzi számok: 047/5, 047/6
15. lelőhely KÖH nyilvántartásba vétele folyamatban van (Szartori-dőlő) - Helyrajzi számok: 045/1, 045/2
16. lelőhely KÖH nyilvántartásba vétele folyamatban van (Szartori-berek) - Helyrajzi számok: 038/2, 038/3
17. lelőhely KÖH nyilvántartásba vétele folyamatban van (Szartori- berek II.) - Helyrajzi számok: 038/1, 038/3, 038/4
18. lelőhely KÖH nyilvántartásba vétele folyamatban van (Szúnyogvár) - Helyrajzi számok: 030, 031, 034, 035, 036/1, 036/2
19. lelőhely KÖH azonosítója: 40664 (Lázi-sziget) - Helyrajzi számok:092, 093/1, 094, 0101/5, 0102/1 – a helyszínt nem érinti változtatás
20. lelőhely KÖH azonosítója: 40663 (Vasút mente) - Helyrajzi számok: 1/2, 1/4, 1/5, 2, 3, 4, 5, 6/1, 6/2, 7, 8, 9/2, 9/3, 9/4
21. lelőhely KÖH azonosítója: 40650 (Temetőtől D-re) - Helyrajzi számok: 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 69, 71, 72, 73, 74/1, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 84/1, 84/2, 85, 124, 129, 130/1, 130/2, 131, 133, 134, 135, 136, 137, 138
3. melléklet a 2/2010. (III. 4.) önkormányzati rendelethez
Módosította Pötréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2016. (X.28.) önkormányzati rendelete 1. §-a. Hatályos 2016. november 1-től.
Hatályon kívül helyezte Pötréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.11.) önkormányzati rendelete 1. §-a. Hatálytalan 2011. február 11-től.
Hatályon kívül helyezte Pötréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2016. (X.28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2016. november 1-től.
Hatályon kívül helyezte Pötréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2016. (X.28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2016. november 1-től.