1. § (1) Jelen előírások hatálya Dejtár közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint e célra hatósági engedélyt adni a hatályba levő országos rendeleteknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos rendelkezéseknek és szabványoknak, valamint jelen rendeletnek és szabályozási terven megfelelően szabad.

(3)² Jelen helyi építési szabályzat csak a mellékelt M=1:2000 „Dejtár-Belterület Szabályozási Terv” tervlappal , az M=1:10000 méretarányú „Dejtár -Külterület Szabályozási Terv” tervlappal, az SZT-M1, az SZT-M2, az SZT-M3 és az SZT-M4 jelű szabályozási fedvény-tervlapokkal együtt érvényes.

2. § (1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

(2) Az (1) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért a szabályozási terv módosítása nélkül is megváltoztathatók.

3. § (1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően

4. § (1) A község belterületén építési telket alakítani csak a részletes szabályozásban rögzítettek szerint, a területfelhasználási egységek övezeteinek megfelelően lehet.

(2) A szabályozási terven javasolt telekhatárok irányadó jellegűek, véglege méretüket telekalakítási tervvel kell megállapítani.

(3) A terv területén a telekalakítást a településszerkezeti tervnek megfelelően fokozatosan több ütemben lehet elvégezni. Az egyes ütemek meghatározója az építési szánékok megjelenése és a területek közművesítésének megléte.

(4) Az ütemeken belül a telektömböket a telekalakítással összhangban fokozatosan lehet kialakítani. A tömböket egymástól közterülettel vagy magánúttal kell elválasztani.

(5) Telket alakítani csak az övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyságok, az érintett ingatlanokon kialakult beépítés és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet.

(6) Telken, földrészleten az övezeti előírások betartása mellett beépítés, telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a telek, földrészlet rendelkezik az előírt út- és közműkapcsolatokkal.

5. § (1) A község területén építési engedélyt kiadni az alapközművek – víz, villany – hiányában nem lehet.

(2) A község területén építési engedélyt adni olyan területen, ahol minden közmű gerincvezetéke kiépült, csak abban az esetben lehetséges, ha az ingatlan valamennyi közműre rákötött, vagy legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig ráköt. Ez esetben a használatbavételi engedély kiadásának a feltétele a rákötések közművállalatok általi igazolása.

(3) Csatornázatlan területen építési engedély a területen illetékes vízügyi igazgatóság egyetértő véleménye alapján, zárt, szivárgásmentes szennyvízgyűjtő vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítése esetén kiadható. A közműpótló berendezés engedélyezésének feltétele, hogy a csatornahálózat üzembe helyezése után 60 napon belül arra rá kell kötni, ezzel egyidejűleg a zárt rendszerű szennyvíztárolót meg kell szüntetni.

(4) Eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, kialakult (legalább 90%-ban beépült) övezetekben a telek beépítési módjára az általános építési szabályok az irányadók.

(5) Az övezetben meghatározott méreteket ki nem elégítő telek beépítési módját az építési hatóság meghatározhatja, és beépítést engedélyezheti, ha az épület elhelyezés és az előírt épülettávolságok, valamint a telken belüli parkolás biztosítható.

(6) Azokban az építési övezetekben, melyek telekméreteit az övezeti előírások meghatározzák, a megadott telekméret legkisebb mértékénél kisebb, illetve annak kétszeresénél (terület esetében négyszeresénél) nagyobb méretek esetében a beépítés módját elvi építési engedéllyel kell megállapítani.

(7) 14 m-nél keskenyebb új beépítésű telek nem alakítható ki telekalakítási eljárásban sem.

(8) A lakóépületek csak magastetős kialakításúak lehetnek, a tető hajlásszöge 30⁰-45⁰ lehet a szomszédos beépítéshez igazodva. Ettől csak indokolt esetben lehet eltérni, ha a környező beépítés erre okot ad.

(9) Amennyiben az erez élvonala a szomszédos telekhatár irányába 1,0 m-nél közelebb benyúlik, és a tető hajlásszöge 25⁰-nál nagyobb, a tetőt hófogósorral kell ellátni. A 10 m-nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megépíteni.

(10) Amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírás másként nem rendelkezik, az egyes építési övezetekben elsősorban az övezetre jellemző rendeltetésű épületek helyezhetők el. Kiegészítő rendeltetéssel kivételesen a fő rendeltetéstől eltérő más építmény elhelyezhető, az övezetre vonatkozó környezetterhelési határérték betartása mellett. A határérték megállapításánál figyelembe kell venni a környezet pillanatnyi és célállapotát. A környezet igénybevételét a környező létesítmények együttes hatásának figyelembevételével kell megállapítani.

(11) Az állattartás céljára szolgáló épületek kizárólag a lakóépület mögött helyezhetők el az önkormányzat állattartási rendeletét is figyelembevéve, az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott védőtávolságok kötelező betartásával.

(12) Az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények tekintetében jelen rendelet előírásait az állattartásról szóló külön önkormányzati rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni.

(13) Lakóövezetben az 1000 m²-nél nagyobb területű egyedi telkek esetén a beépítés mértékének számításánál (beépítési %, beépített terület) a telek 1000 m² feletti többletterületének csak 50%-a vehető figyelembe.

(14) Építési engedélyt csak az övezeti előírásoknak megfelelően lehet kiadni. Építési Helyen belül épület (építmény) csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglevő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átépíthető. Azonban ezek az épületek is csak az építési helyen belül bővíthetők.

(15) Az építési helyen kívül álló meglevő épületek tovább nem bővíthetők (sem vízszintes, sem függőleges irányban), nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető.

6. § (1) A távlatilag beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítható.

(2) Beépítésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott területen az övezeti előírások szerinti épületre építési engedélyt csak a terület belterületbe csatolását követően lehet kiadni. A belterületbe csatolás feltételeiről és időpontjáról az önkormányzat külön határozatban dönt.

(3) A belterületbe csatolásig az ingatlan szabályos kialakítása, megfelelő közmű- és útkapcsolat megléte esetén a mezőgazdasági területek beépítésére vonatkozó övezeti előírások szerint egy gazdasági épülettel beépíthető, az építési engedéllyel rendelkező épület átépíthető, bővíthető annak rendeltetésének megváltoztatása nélkül. A területen szennyvíztároló az 5. § (3) bekezdés szerint engedélyezhető.

(4) A telekalakítás és út kialakítás vonatkozásában az új területfelhasználáshoz kapcsolódó övezeti előírásokat kell figyelembe venni. A beépítési előírásokat a mezőgazdasági terület szabályozási előírásai szerint kell megállapítani.

7. § (1) A 46/1997.(XII.29.) KTM rendeletben foglaltakon túlmenően a településen az építési hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek közé tartoznak:

8. § (1) Dejtár belterületén élő fát (kivéve gyümölcsfákat) 10 cm-es törzsátmérő felett csak fakivágási engedély alapján lehet kivágni. A fakivágást szöveges indoklással, a kivágandó fák helyének, törzsátmérőjének és fajtájának feltüntetésével az építésigazgatósági hatóságnál kell kérvényezni. A kivágott fákat törzsátmérő arányosan telken belül kell pótolni a fakivágást kérelmezőnek.

(2) Közterületi fakivágás esetén, amikor növényegészségügyi, közlekedésbiztonsági vagy egyéb műszaki okból kell 10 cm törzsátmérő feletti fát kivágni (kivéve gyümölcsfák), a pótlást törzsátmérő arányosan közterületen kell elvégezni, a fakivágást kérelmező költségére.

(3) Belterületi fapótlást köz- és magánterületen egyaránt a térségben őshonos fafaj faiskolai változatainak telepítésével kell elvégezni.

(4) A Natura 2000 területbe eső zónákban levő gyep-legelő-rét területeken a lágyszárú növényzet és az abban élő állatvilág megőrzését lehetővé tevő módon kell a gazdálkodást folytatni.

(5) Az egyedi tájértékek védelméről a település a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásával gondoskodik.

9. § (1) A mezőgazdasági és szolgáltatói telephelyeken csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek folytathatók.

(2) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(3) A terhelési határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(4) Az építési telken, építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

10. § (1) A település teljes közigazgatási területén végzett tevékenységek során be kell tartani a termőföld védelméről szóló 1994. évi LV. törvény előírásait.

(2) A település teljes közigazgatási területén a talajt és a talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.

(3) A talaj védelme érdekében folyékony és veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózó anyagot csak fedett, zárt, vízzáró szigetelésű. a tárolt anyaggal nem reakcióképes tárolóban szabad tárolni.

(4) Az építési tevékenységhez kapcsolódó földmunkák során:

11. § (1) Az 1996. évi LIII. tv. alapján tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül – a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével -a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

(2) A felszíni vizek minőségének védelme érdekében a település területén folytatott tevékenységek során be kell tartani a 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet általános szabályait, valamint a szennyvizek kibocsátására, elvezetésére és tisztítására vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A keletkező kommunális, illetve veszélyesnek nem minősülő szennyvizet az erre kiépített csatornahálózatba, azon keresztül a szennyvíztisztító létesítménybe kell vezetni. A talaj- és talajvíz rétegek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(4) A talaj és talajvíz tisztaságának megőrzése érdekében a községben a szennyvízelvezetés rendszerét ki kell építeni az új beépítésű területeken is, és a belterületi vezetékes vízfogyasztókat arra rá kell csatlakoztatni.

(5) Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál – aa technológiai fegyelem betartása mellett – a vizeket kezelni, tisztítani kell.

(6) A meglevő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell. )123/1997.(VII.18.Korm. rendelet) (7) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz elvezetést is meg kell oldani.

(8) A Natura 2000 területek a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi kategóriába tartoznak, ezen területeken a kategóriára vonatkozó határértékek betartása kötelező.

12. § (1) A településen a kommunális és termelési hulladék, ill. a veszélyes hulladék kezelése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény és a végrehajtásáról szóló rendeletek előírásai szerint történhet. A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását az elkészítendő települési hulladékgazdálkodási terv, illetve a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A településen keletkező hulladékot úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék. Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a 16/2002.(IV.10.) EüM rendelet alapján alkalmazandók.

(2) A település területén hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény nem alakítható ki.

13. § (1) A község jó levegőminőségének a megőrzése érdekében légszennyező emissziós pontforrások telepítése esetén az illetékes környezetvédelmi hatóságtól egyedi határérték meghatározást kell a létesítőnek megkérni, és ezt az építési engedélyhez csatoltan be kell nyújtani. Bármely ipari-üzemi és állattartó létesítmények bővítése, átalakítása, funkcióváltása esetén a környezetvédelmi hatóság engedélyét ki kell kérni. A község területén az érvényes levegőtisztaság-védelmi előírások szerint határérték meghaladását okozó emissziós forrás nem telepíthető.

(2) A község teljes belterülete csendes övezetnek minősül, ahol nappal 50 dB, éjszak 40 dB zajterhelési határérték tartandó be.

14. § (1) Állattartásra alkalmas építmények kialakítása csak a talaj-és vízminőség-védelemre vonatkozó jogszabályok előírásaival összhangban történhet. Az építményeket úgy kell üzemeltetni, hogy azok a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.

(2) Az állattartás részletes szabályait külön helyi rendelet tartalmazza. Az állattartást szolgáló építmények kialakítása csak a rendeletben foglalt védőtávolságok betartásával megengedett.

15. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező-és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület övezeteiben épület csak teljes közművesítés esetén helyezhető el.

(3) A falusias lakóterület telkein elhelyezhető:

(4) Más épület kivételesen sem helyezhető el.

16. § (1) A falusias lakóterület két építési övezetbe tartozik. Jele Lf-1; és Lf-2.

17. § (1) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %.

(3) Az építménymagasság legfeljebb 4,50 m lehet.

(4) A telkeken kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 40 %-a.

(5) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.

(6) A telek legkisebb területe 750 m² lehet.

18. § (1) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30%.

(3) Az építménymagasság legfeljebb 4,50 m lehet.

(4) A telkeken kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 40 %-a.

(5) A szintterület sűrűség nem lehet nagyobb, mint 0,5.

(6) A telek legkisebb területe 900 m² lehet.

19. § (1) A kertvárosias lakóterület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A kertvárosias terület övezeteiben 300 m² bruttó alapterületnél nagyobb épület nem alakítható ki, 30 m-nél nagyobb épülethossz illetve 20 m szélesség egy tömegben nem alakítható ki. Az épületek tömegét alaprajzi kialakítással, változatos tetőidommal és anyaghasználattal kell tagolni.

(6) A kertvárosias lakóterület övezeteiben épület csak teljes közművesítés esetén helyezhető el.

20. § (1) A lakóterület, ezen belül a kertvárosias lakóterület három építési övezetbe tartozik: Jele: Lke-1; Lke-2; Lke-3.

21. § (1) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %.

(3) Az építménymagasság legfeljebb 4,50 m lehet.

(4) A telkeken kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50%-a.

(5) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,6.

(6) Az építési övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb, mint 750 m².

22. § (1) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

(2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %.

(3) Az építménymagasság legfeljebb 4,50 m lehet.

(4) A telkeken kialakított zöldfelület nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

(5) A telkek szintterület sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 0,6.

(6) Az építési övezetben kialakítható telkek területe nem lehet kisebb, mint 900 m².

23. § (1) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron helyezhetők el.

(2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb 30 %-nál.

(3) Az építménymagasság legfeljebb 6,0 m lehet.

(4) A telkeken kialakított zöldfelület nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

(5) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,6.

(6) Az építési övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb, mint 750 m².

23/A. §⁵ (1) Az Lke-4 építési övezetben az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %.

(3) Az építménymagasság legfeljebb 4,50 m lehet.

(4) A telkeken kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50%-a.

(5) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,6.

(6) Az építési övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb, mint 700 m²

23/B. §⁶ (1) Az Lke-5 építési övezetben az építési telkeken az épületek szabadonállón helyezhetők el.

(2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb 30 %-nál.

(3) Az építménymagasság legfeljebb 6,0 m lehet.

(4) A telkeken kialakított zöldfelület nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

(5) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,6.

(6) Az építési övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb, mint 700 m².

24. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi, települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

25. § (1) A vegyes terület, ezen belül a településközpont vegyes terület az alábbi két építési övezetekbe tartozik. Jele: Vt-1; Vt-2.

26. § (1) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 1500 m².

(2) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

(3) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépítettsége 50 %.

(4) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 4,50 m.

(5) Az építési telkek megengedett legnagyobb szintterületi mutatója 1,0.

(6) A telkek területének legalább 25 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(7) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

27. § (1) Az építési övezetben a legkisebb telekterület 3000 m².

(2) Az építési övezet szabadonálló épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 35 %.

(4) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 6,0 m.

(5) Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,0.

(6) A telkek területének legalább 25 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(7) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

27/A. §⁷ (1) A Vt-3 építési övezetben a legkisebb telekterület 3000 m².

(2) Az építési övezet szabadonálló épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 40 %.

(4) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 9,0 m.

(5) Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,0.

(6) A telkek területének legalább 25 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(7) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

28. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület a terv területén lehet:

29. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

30. § (1) Az építési övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb, mint 2000 m².

(2) Az építési telken az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

(3) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 40 %.

(4) Az építménymagasság legfeljebb 4,50 m lehet.

(5) Az övezetben épületet csak teljes közművesítettséggel rendelkező telken szabad elhelyezni. A közművesítés költségei az ingatlan tulajdonosát terhelik.

(6) A telken kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25%-a.

(7) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,8.

(8) A zöldfelületeket összefüggő szélesterületsávokban kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén.

30/A. §⁸ (1) A Gksz-2 építési övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb, mint 2000 m².

(2) Az építési telken az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

(3) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 40 %.

(4) Az építménymagasság legfeljebb 6,50 m lehet.

(5) Az övezetben épületet csak teljes közművesítettséggel rendelkező telken szabad elhelyezni. A közművesítés költségei az ingatlan tulajdonosát terhelik.

(6) A telken kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25%-a.

(7) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,8.

(8) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokban kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén.

31. § (1) Az övezetbe tartozik a település temetője.

(2) Az övezetben a telek legfeljebb 5 %-os beépítésével, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú, szabadonálló épület elhelyezése engedélyezhető.

(3) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el.

(4) Az övezetben szolgálati lakás nem engedélyezhető.

(5) A legkisebb zöldfelületi arány a telek 60 %-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100 %-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(6) A temető szélein – a kerítésen belül – 10 m széle takaró zöldsávot kell telepíteni, a telekhatártól a lakóterület felé mért 50 m-es védőtávolságon belül – a kegyeleti, vagy temető működése szempontjából zavaró – tevékenység nem folytatható.

(7) A temető fenntartását és üzemeltetését az 1999. évi XLIII. törvény és a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet szerint kell végezni.

(8) A temető növényállományát fenntartási terv alapján gondozni és fejleszteni kell. Fakivágás csak balesetveszély vagy a fa biológiai pusztulása esetén történhet.

(9) A temetőn belül keletkezett hulladékot s vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A temető szélén a hulladékgyűjtésre alkalmas konténer helyezendő ki. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladékesetén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

(10) A temető területének rendezése, átalakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.

(11) A parkolás a temető mellett biztosítandó.

32. § (1) Az övezetben csak a rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények helyezhetők el, legfeljebb 35 %-os beépítettséggel és 6,0 m-es építménymagassággal.

(2) Az övezet területén:

32/A. § (1) A Kszt jelű különleges beépítésre szánt terület – szennyvíztisztító telep építési övezet területén kizárólag a szennyvíztisztító telep működéséhez kapcsolódó épületek, építmények és berendezések valamint az ezeket kiszolgáló épületek és építmények (pl. kezelő épület) helyezhetőek el.

(2) A beépítés módja: szabadonálló

(3) A megengedett legkisebb telekterület mértéke: 3000m²

(4) A megengedett legnagyobb beépítettség: 40%

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6m. Az övezetben az építménymagasság túlléphető a technológiai építmények esetében. (6) A kialakítandó legkisebb zöldfelület: 45%. A telken belül az 45% zöldfelületet háromszintű növényzettel (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 ) kell kialakítani, nem invazív, őshonos növényzet használatával.

33. § (1) Zöldterület a szabályozási terven közparkként – Zkp – lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Közpark területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthető. Közparkban vendéglátást szolgáló épület, építmény is elhelyezhető.

(3) Közpark területén az azt igénybe vevők számra szükséges gépkocsiparkoló csak terepszinten fásítva létesíthető, legfeljebb a közpark területének 5 %-án.

(4) Közparkban építmény elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján.

(5) Közpark területét érintő kertészeti tevékenység (a parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény, építéshez kertépítészeti terv is szükséges.

(6) Az övezetben legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú szabadonálló vendéglátó épület, illetve a terület fenntartásához szükséges épület(ek) elhelyezése engedélyezhető. Az épület tetőformája 35-45⁰ közötti hajlásszögű, cserépfedésű nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető lehet.

(7) Az övezet telkein a zöldfelületi arány legalább 70 % legyen.

(8) A közparknak közútról megközelíthetőnek kell lennie.

(9) Az övezetben sportpálya, játszótér elhelyezése esetén azok elkerítése csak növényzettel kombinált, 80 %-ban áttört térhatárolóval történhet.

(10) A kötelező fásítottság mértéke 50 m-ként 1-1 lombhullató vagy örökzöld fa.

34. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási terven erdőként (E) körül határolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2) Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást az 1996.évi LIV. törvényben meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.

(3) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

35. § (1) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-s szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

36. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa-vagy szaporítóanyag termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek a következő feltételekkel helyezhetők el.

(2) Az övezet területén a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,01 %-os beépítettséggel elhelyezhető az erdőgazdálkodást illetve a turizmust kiszolgáló építmény. Legnagyobb építménymagasság 4,50 m.

(3) Az erdőterület karbantartását-művelését erdészeti üzemterv alapján, az erdőgazdálkodásra vonatkozó törvények szerint, a termőhelyi adottságok figyelembevételével kell végezni. Az erdőművelési terv kidolgozásánál az 5,0 ha-t meghaladó területek tarvágását kerülni kell, törekedni kell az ökológiai viszonyok fenntartása szempontjából kedvezőbb, örök-erdő típusú művelési módok alkalmazására. Az erdők felújítása során az őshonos fafajokat kell telepíteni.

37. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, magastetős, legkevesebb 30⁰legfeljebb 45⁰ tetőhajlásszögű, nyeregtetős épület létesíthető.

(2) Kerítés a beépítetlen területeken nem létesíthető. Beépített földrészlet esetén – amennyiben kerítés létesítését az övezeti szabályozás megengedi – kerítés csak dróthálóból, illetve legalább 70 %-ban áttört faanyagú szerkezettel (vagy élősövényből) készülhet. Kerítés lábazat nem létesíthető.

(3) Mezőgazdasági területen építménynek nem minősülő, ott tartózkodás vagy tárolás céljára szolgáló zárt objektumok (pl. konténer, lakókocsi, járműszekrény) nem helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

38. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezetében (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők: Az övezet területén 2500 m²-t meghaladó területű telken a mezőgazdálkodást szolgáló gazdasági épület; 6000 m² terület felett a gazdasági épületeken kívül lakóépület helyezhető el. A legnagyobb beépíthetőség 3 %.

(3) Az övezet területén a termőterület megműveléséről, a termőtalaj termőértékének megőrzéséről a tulajdonosnak gondoskodni kell.

(4) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat – 41/1997.(V.28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyáshoz, vízfelülethez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. (5) Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.

39. § (1) Az övezet területén 15.000 m²-t meghaladó telken legfeljebb 2%-os beépítettséggel, maximum 300 m²-es, 4,50 m épületmagassággal a gyep-rét-legelő gazdálkodást szolgáló építmény elhelyezhető.

(2) A gyep-rét-legelő gazdálkodás, illetve a vizes élőhely (nádas-mocsár) az övezet területén fenntartandó, arról a tulajdonosnak gondoskodni kell.

40. § (1) A területen kialakult vizes élőhelyek megőrzendők. A nádasok szakszerű aratásáról a tulajdonosnak gondoskodni kell.

41. § (1) A vízgazdálkodási övezetbe tartozik:

42. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműterületen csak a közlekedést, illetve az érintett közművek karbantartását és megfelelő működését szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A település területén közlekedési műtárgyakat és közműlétesítményeket elhelyezni csak a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint lehet.

43. § (1) A település igazgatási határán belül kialakítandó új utak esetében a következő szabályozási, illetve kisajátítási szélességeket kell betartani: a) új helyi gyűjtőutak minimum 22,0 m;

(2) A teljes közigazgatási területen újonnan kialakítandó utak esetében az ÚT-2-2.201:2004 sz.

44. § (1) A közműhálózatok és közmű létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetéke üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés stb.) esetén a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) Közművek és biztonsági övezetük számára helyet közterületen, vagy közműterületen kell kijelölni, ettől eltérő esetben, ha egyéb ágazati előírás azt nem akadályozza, szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. (víznyomásfokozó, szennyvíz átemelő stb.)

(5) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükséges kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(6) Épületekre építési engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(7) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(8) A közművek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(9) A terület feltárását szolgáló új utak nyitásánál, útrekonstrukciónál a közművek egyidejű kiépítéséről – a terület előközművesítéséről – gondoskodni kell. Közműfektetésre a közös közműárkos közművesítés javasolt. A közműparamétereket a távlati maximális – a terület max. beépítésének a megvalósulása esetén várható – igények alapján kell meghatározni. A meglevő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Mindennemű építési tevékenységnél, útépítésnél, útrekonstrukciónál, a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a település képi megjelenítésére, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag,) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani. (telephelyen belül is a vezeték földalatti elhelyezése javasolt.)

45. § (1) Lakóházra építési engedély a település teljes területén csak akkor adható, ha a vezetékes ivóvízellátás biztosítható.

(2) Új épületek kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható.

(3) A telken belül képződő tiszta csapadékvizet lehetősség szerint telken belül kell elszikkasztani.

(4) Az olajos szennyeződésnek kitett burkolt közlekedési felületekről - a telken belüli nagyobb parkolókból is – lefolyó csapadékvizet benzin-és olajfogón keresztül lehet csak a csapadékcsatornába, árokba vezetni. A hordalékkal szennyezett csapadékvizeket a telken belül létesítendő hordalékfogókban kell megtisztítani.

(5) Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szennyvizeket összegyűjteni. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(6) A gazdasági területen keletkező, a megengedettől eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül elő kell tisztítani, (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.) a közcsatornába csak a megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.

(7) Az útszélesség megállapításánál a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges területet a méretezés során figyelembe kell venni.

46. § (1) Új villamos-energia – közép- és kisfeszültségű, közvilágítási – hálózatokat építeni csak földkábeles módon szabad.

(2) Ahol a meglevő hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból az utca-bútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni. Ezekben az utcákban párhuzamos új villamos-energia vagy hírközlő hálózat csak kábelbe fektetéssel engedélyezhető.

(3) A földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközép-nyomású vezeték esetén 5,0-5,0 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra balra 4,0-4,0 m, a kisnyomású vezetéké 2,0-2,0 m.

(4) A gázelosztás középnyomású, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.

(5) Középnyomású földgázellátású területenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltett homlokzatára szerelhetők.

47. § (1) Az ország teljes területén a mikrohullámú összeköttetés biztosítása szükséges, az Antenna Hungária Rt-vel egyeztetett magassági korlátozás betartandó.

(2) A távközlési hálózatot létesítéskor ill. rekonstrukciójakor célszerű földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve, föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

48. § (1) Országos közutak és a vasút mentén 50,0-50,0 méteres védőtávolság érvényes.

(2) Nagylétszámú állattartó telepek telekhatárától 300 méteren belül lakóépület nem létesíthető.

49. § (1) A felszín alatti vízbázis szabályozási tervben jelölt védőövezetein (belső, külső, „A”; „B” hidrogeológiai védőövezet) be kell tartani a 123/1997.(V.28.) FM rendelet 5.sz. mellékletének beépítésre, üdülésre, ipari és mezőgazdasági tevékenységre, közlekedésre és egyéb tevékenységre vonatkozó előírásait. (az előírások kivonatát lásd a HÉSZ 1.sz. mellékletében)

50. § (1) A település területén a műemléki védelemben részesített létesítményekkel kapcsolatban a kulturális örökség védelméről szóló törvény (2001. évi LXIV. tv) előírásait kötelező betartani.

51. § (1) A 2001. évi LXIV. törvény 11. §-a alapján aa régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

(2) A régészeti helyeken tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése stb.) illetve telekalakítási eljárás engedélyezése során a 2001. évi törvény 63. § (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalterületileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) szakhatóságként meg kell keresni.

(3) A 2001. évi LXIV. törvény 22. §-a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra a törvény, valamint a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében szerződést kell kötnie a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezettel (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.

(4) A 2001. évi LXIV törvény 24.-a értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelt vagy régészeti emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeumot (Szécsény, Ady Endre u. 7.)

(5) A település közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek:

52. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a jelen rendeltben szabályozott területekre vonatkozó korábbi előírások érvényüket vesztik.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3)¹⁰ A rendelet melléklete a szabályozási tervlapok: