Pusztaberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2025. 07. 27Pusztaberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
[1] A rendelet célja az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között Pusztaberki településfejlesztési és településrendezési feladatai ellátásának szabályozása.
[2] Pusztaberki község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdés, valamint a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet 62. § (1) pontjában biztosított jogkörében eljáró véleményezésre jogosult szervek és partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A szabályzat hatálya
1. § (1) Jelen építési szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2),
b) 2. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályai,
c) 3. melléklet: Elhelyezhető és a tiltó rendeltetések,
d) 4. melléklet: A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek,
e) 5. melléklet: Az alkalmazott sajátos jogintézmények.
(2) A rendelet előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti előírásokkal együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Főépület: az építési övezet vagy övezet sajátos építési használatának megfelelő, a helyi építési szabályzat 3. melléklet 1. pontjában meghatározott rendeltetést tartalmazó épület.
c) Gyeprács: műanyag vagy beton rács, melynek sejtjeiben humusz feltöltésen gyep található.
d) Háromszintű növényállomány: a talajfelszínt egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet.
e) Közlekedési terület céljára fenntartott terület: telken kijelölt terület, melyen távlatban út alakítható ki.
f) Karbantartási sáv: patakpart menti területen kijelölt karbantartás céljára biztosítandó terület.
g) Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
h) Szolgálati lakás: az épületben dolgozó személyzet számára a tartós, életvitelszerű lakhatást biztosító épületrész.
i) Telek be nem építhető része: a telek azon része, ahol épület vagy építmény nem helyezhető el.
j) Telekszélesség: az előkerti építési határvonalon mért telekszélesség.
k) Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis rétegvonalai az irányadók.
3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
c) építési övezet, övezet határa;
d) építési övezet jele;
e) telek be nem építhető része;
f) méretvonal, méretezés;
g) közlekedési terület céljára fenntartott terület;
h) telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész;
i) a kötelező megszüntető jel;
j) karbantartási sáv.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási terület határa;
b) művi értékvédelem, műemlék;
c) táj- és természetvédelem
ca) ex lege (országos jelentőségű természeti emlék) védett természeti érték – forrás
cb) egyéb nyilvántartott forrás
cc) ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete és határa;
cd) ökológiai hálózat pufferterület övezete és határa;
ce) tájképvédelmi terület.
d) korlátozások és védelmek
da) ivóvíz-gerincvezeték;
db) vízminőségvédelmi terület;
dc) gáznyomáscsökkentő;
dd) meglévő 400 kV-os villamos energia hálózati vezeték és védőterülete;
de) meglévő nagy-középnyomású földgáz gerincelosztó vezeték.
df) védőtávolság (védőterület, védősáv, biztonsági övezet határa)
(3) Egyéb sajátos jogintézmény:
a) elővásárlási joggal érintett terület és
b) beültetési kötelezettség.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, telepítendők;
c) a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.
(3) A település területén az országos jelentőségű védett természeti emlék az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek (a továbbiakban együtt: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket is érvényesíteni kell.
(4) Védett területen
a) új épület elhelyezése ahol az övezeti előírások lehetővé teszik, ott a természeti terület megőrzése és az ehhez kapcsolódóan oktatási, kutatási, ismeretterjesztési és ökoturisztikai céllal és tájgazdálkodási céllal létesíthető;
b) a természetvédelmi kezelési terv előírásait be kell tartani;
c) csak extenzív gazdálkodás folytatható;
d) vizes élőhelyek mentén feltöltést, burkolást végezni nem lehet.
(5) Tájképvédelmi terület övezetében új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A látványterv részeként be kell mutatni
a) lokális és tájkapcsolati nézetben
b) fotórealisztikus képen
a beavatkozás mértékét.
5. A környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértékeket meghaladó környezeti terhelést és igénybevételt nem okoz;
b) kizárja a környezetkárosítást;
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(4) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(5) Csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(6) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(7) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy
a) a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg
b) az épületben elhelyezhető rendeltetést ne zavarja és
c) takarásban legyen.
(8) Állattartó építményeket az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően lehet létesíteni vagy arra rendeltetést megváltoztatni.
(9) Az állattartást úgy kell folytatni, hogy az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő.
6. A felszíni és felszín alatti vizek védelme, vízminőségvédelem
6. § (1) Az építési tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőiben kedvezőtlen irányú változásokat nem eredményezhet.
(2) A gazdasági területekről érkező csapadékvizet a befogadóba vezetés előtt tisztítani kell.
(3) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz és a tisztított szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.
(4) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy - ha a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(5) Élő vízfolyásba szennyvizet bevezetni nem lehet. Használatban lévő vagy felhagyott kútba szennyvizet vagy tisztított szennyvizet bevezetni nem lehet.
7. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
7. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek;
b) közművek, közműlétesítmények;
c) természetközeli folyóvizek.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
8. Sajátos jogintézmények
8. § (1) Elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot az 5. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában.
(2) A település területén beültetési kötelezettség terheli az 5. melléklet szerinti ingatlanokat.
(3) Beültetési kötelezettséggel érintett telekrész a terület megközelítését, feltárását szolgáló területrészen, illetve a közmű infrastruktúra védőövezetében megszakítható. A háromszintű növényállomány részeként legalább 1 sor, előnevelt, honos faegyedek telepítését kell elvégezni legalább 5,0 m-es közönként, közönként és a terület legalább 50%-ában fás szárú cserje telepítendő.
9. A telekalakítás
9. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telek alakja a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. A telek alakítás során előnyben kell részesíteni az egyenes vonalú telekhatárok kialakítását és az indokolatlanul bonyolult telekformák elkerülését.
(2) A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki.
(3) Közműterület, közműlétesítmény, közlekedési építmény céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(5) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek, kivéve, ha a telekalakítás nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kialakítása céljából történik.Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 8,0 m-nél.
Közlekedés, közműellátás és hírközlés
10. Közlekedés, parkolás
10. § (1) Új épület létesítése vagy új rendeltetési egység kialakítása esetén minden lakó és üdülő rendeltetési egység után telken belül legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
(2) Az építési telkek megközelítését szolgáló magánút csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki.
11. A közműellátás általános előírásai
11. § (1) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) a közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(2) Új út építésénél, rekonstrukciónál
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglévő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) beépítésre szánt területen közforgalmú út esetén a közvilágítás, magánút esetén a térvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(3) A beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
a) 12,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
b) 12,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali
fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(4) A külön övezettel nem rendelkező közmű műtárgyak bármely övezetben elhelyezhetők.
12. A közművesítés mértékének előírása
12. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
e) beépítésre szánt területen – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – a teljes közműellátás biztosított – mely történhet a közüzemi ellátással egyenértékű alternatív energiaellátással is.
13. Vízellátás
13. § Beépítésre szánt területen új közüzemi vízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
14. A szennyvízelvezetés
14. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(3) Közműpótlóként zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(4) A beépítésre szánt részleges közműellátással rendelkező, illetve beépítésre nem szánt vízminőség védelmi területen létesíthető építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezelése az alábbi esetekben és szabályok szerint megengedett:
a) amennyiben a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül, a közhálózati csatlakozást ki kell építeni;
b) amennyiben 200 m-nél nagyobb távolságra érhető csak el a közcsatorna hálózat, és a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a helyi szippantó-kocsi kapacitását, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre elszállíttatni;
c) amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a maximum napi egy szippantással elszállíttatható mennyiséget, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha
ca) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll és arra befogadó nyilatkozattal rendelkezik
cb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
cc) amennyiben a ca)-cb) pontok bármelyike nem teljesül, a közcsatorna-hálózatra való csatlakozás az elérési távolságtól függetlenül kötelezően kiépítendő.
(5) A beépítésre nem szánt területen létesíthető építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezelése az alábbi esetekben és szabályok szerint megengedett:
a) amennyiben 200 m-nél nagyobb távolságra érhető csak el a közcsatorna hálózat, és a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a helyi szippantó-kocsi kapacitását, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre elszállíttatni;
b) amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a legfeljebb napi egy szippantással elszállíttatható mennyiséget, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha
ba) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll és arra befogadó nyilatkozattal rendelkezi,
bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bc) amennyiben a ba)-bb) pontok bármelyike nem teljesül, a közcsatorna-hálózatra való csatlakozás az elérési távolságtól függetlenül kötelezően kiépítendő.
15. A felszíni vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
15. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani.
(2) Vízgazdálkodási területen (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb célú hasznosítása csak szakhatósági engedély alapján változtatható meg kizárólag abban az esetben, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(3) Amennyiben a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak a szakhatóság hozzájárulásával rendelkező változási vázrajznak megfelelően módosítható.
(4) Vízgazdálkodási terület karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal kijelölése hiányában a rendeletben előírt parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.
(5) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a vízelvezető hálózat befogadó képességét, a csapadékvíz helyi visszatartására telken belül helyi záportárolót kell létesíteni. A záportároló méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után minimum 1 m3 helyi záportároló térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője nem kéri), amelyből a csapadékvizet késleltetve, csökkentett kifolyással (a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője által meghatározottak szerint) kell a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni. A záportárolót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító és szikkasztó képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy a vízszállítás akadálymentes legyen.
16. Földgázellátás
16. § A telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető be nem épített telek bekötése esetén.
17. Villamosenergia-ellátás
17. § A telekhatár és az épület között villamosvezeték csak földben építhető be nem épített telek bekötése esetén.
Építés általános feltételei
18. Az építés általános feltételei
18. § A III. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a település teljes területére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
19. § (1) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető.
(2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető, de alapterülete csak építési helyen belül bővíthető.
(3) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet, a támfalgarázs és az előkertben kialakítható terepszint alatti gépjármű lehajtó kivételével.
(4) Az építési övezetekben az épületmagasság számításánál a természetes terepszintet kell figyelembe venni.
(5) A Szabályozási terven jelölt telek be nem építhető részén épület nem helyezhető el.
(6) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:
a) hírközlési antenna;
b) víztorony vagy
c) háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű
elhelyezése esetén.
(7) Közterületen és közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha
a) a közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők,
b) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza meg, és
c) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza.
(8) Az építési övezetekben az előírt zöldfelület legkisebb mértékét biztosító zöldfelületbe nem számítható be a gyeprácsos és gyephézagos térburkolat.
(9) A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli zöldfelületként megtartandó telekrész be nem építhető részén épület és burkolat nem helyezhető el, azt zöldfelületként kell megőrizni.
(10) A szabályozási tervlapon jelölt közlekedési terület céljára fenntartott területen épület, úthoz nem kapcsolódó egyéb építmény – kerítés kivételével - nem helyezhető el.
(11) A szabályozási tervlapon jelölt karbantartási sáv területén épület, vízgazdálkodáshoz nem kapcsolódó egyéb építmény nem helyezhető el.
19. A beépítési mód és az építési hely
20. § (1) A rendelet 2. mellékletében szereplő beépítési módok:
a) oldalhatáron álló (O) vagy
b) szabadon álló (SZ).
(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. A déli irányhoz közelebb eső telekhatár kizárólag abban az esetben lehet az építési hely határvonala, amennyiben a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza. Ebben az esetben kialakult utcaképnél a szomszédoshoz hasonlóan, ikres épületcsatlakozás is kialakítható.
(3) Új épület elhelyezése, meglévő épület bővítése esetén az épület közterület felőli homlokvonala
a) igazodjon a kialakult állapothoz, és
b) saroktelek esetén igazodjon legalább az egyik csatlakozó utca épületeinek kialakult homlokvonalához.
c) Az a)-b) pont előírásaitól el lehet térni, amennyiben geotechnikailag igazolható, hogy az épület élet- és vagyonbiztonsága szempontjából az eltérés indokolt.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti, az épület közterület felőli homlokvonala nem határozható meg, az előkert
a) lakóterületek építési övezeteiben: 3,0 m,
b) településközponti vegyes terület építési övezetében: 3,0 m,
c) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: 1,0 m vagy
d) egyéb építési övezetben: 5,0 m.
(5) Az építési telek oldalkertje
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetében 5,0 m vagy
b) szabadon álló beépítési mód esetében 3,0 m.
(6) Az építési telek hátsó kertje az építési övezetben megengedett legnagyobb épület magasság mérték, de minimum 6,0 m.
(7) Legfeljebb 20,0 m telekmélységű fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza,
a) az előkert 2,0 m és
b) a hátsókert 1,0 m.
20. Melléképítmények elhelyezése
21. § (1) Melléképítmény kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Önálló melléképítmény legnagyobb magassága legfeljebb 4,0 m.
(3) Lakóterület építési övezeteiben, amennyiben a 3. melléklet szerint állattartó épület, állatól, állatkifutó elhelyezhető
a) a hátsókertben a szomszédos telek építési határvonalától legalább 10,0 m távolságot kell tartani.
b) a telek közterületi határvonalától mért 15,0 m mélységű telekrészén nem helyezhető el és
c) legfeljebb 80 m2 nettó alapterülettel és 300 m3 térfogattal építhető.
(4) Az előkertben az oldalhatártól legalább 3,0 m-re, legfeljebb 6 m2 alapterületű hulladékgyűjtő edénytároló helyezhető el.
(5) A hátsókertben melléképítmény nem helyezhető el.
21. A tereprendezésre, rézsű, támfal kerítés építésére vonatkozó előírások
22. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.
(2) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje legfeljebb 0,5 m-rel változtatható meg – a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan.
(3) Tereprendezés építési helyen kívül kizárólag az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása érdekében lehetséges.
(4) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(5) Támfal kialakítása során a természetes terepszint
a) felfelé legfeljebb 1,5 m-rel,
b) lefelé legfeljebb 1,5 m-rel,
de együttesen legfeljebb 2,0 m-rel változtatható meg.
23. § (1) A kerítés magassága
a) utcafronton legfeljebb 1,80 m illetve
b) oldal és hátsó telekhatáron legfeljebb 2,0 m
lehet.
(2) Szabályozási vonallal érintett ingatlanon utcafronti kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető.
(3) Erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető.
A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások
22. A beépítésre szánt területek
24. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Falusias lakóterület (Lf)
b) Településközponti vegyes terület (Vt)
c) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
d) Különleges beépítésre szánt területek
da) Rekreációs terület (K-Rek)
db) Turisztikai terület (K-Tur)
dc) Temető (K-T).
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban
a) betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet
b) elhelyezhető és tiltó rendelkezéseket a 3. melléklet
határozza meg.
23. Falusias lakóterület
25. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezet telkein kizárólag egy főépület helyezhető el, kivéve ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.
(3) Falusias lakóterület építési övezetben a nem zavaró hatású gazdasági jellegű rendeltetés akkor helyezhető el, ha az épület szomszédos lakóépülettől való távolsága legalább 20 méter.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben állattartási, állattenyésztési rendeltetést tartalmazó épület- a telek közterületi határvonalától mért 15,0 m mélységű telekrészén nem helyezhető el.
(5) Lf-2 építési övezetben az előkert mérete 5 méter.
(6) Lf-3 építési övezetben több főépület elhelyezhető.
24. Településközponti vegyes terület
26. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközponti vegyes terület építési övezet telkein több főépület is elhelyezhető.
25. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
27. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezetében nem zavaró hatású ipari jellegű rendeltetés akkor helyezhető el, ha az épület szomszédos lakóépülettől való távolsága legalább 20 méter.
26. Különleges beépítésre szánt terület – Rekreációs terület
28. § (1) Különleges beépítésre szánt terület – Rekreációs terület a Szabályozási terven K-Rek jellel jelölt építési övezet, mely rekreációs tevékenységhez kapcsolódó épületek és kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre szánt terület – Rekreációs terület építési övezeteiben szállás jellegű rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.
27. Különleges beépítésre szánt terület – Turisztikai terület
29. § (1) Különleges beépítésre szánt terület – Turisztikai terület a Szabályozási terven K-Tur jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre szánt terület – Turisztikai terület építési övezeteiben kereskedelmi, vendéglátó jellegű rendeltetés legfeljebb 100 m2 nettó alapterületen helyezhető el.
28. Különleges beépítésre szánt terület – Temető
30. § (1) Különleges beépítésre szánt terület - Temető a Szabályozási terven K-T jellel jelölt építési övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) K-T-1 övezet telkein az épületeket a telekhatártól legalább 5,0 m-re kell elhelyezni.
(3) K-T-1 övezetben a temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5,0 m széles háromszintű növényállománnyal való takarás biztosítandó, ahol a terület legalább 50%-án fás szárú cserjét és 100 m2-ként legalább egy – nagy vagy közepes lombtömeget növesztő - , legalább kétszer iskolázott lombos fát szükséges elhelyezni.
A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
29. A beépítésre nem szánt területek
31. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület - közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi célú (Ev)
bb) Egyéb (Ee)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület-szántó (Má)
cb) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt)
d) Vízgazdálkodási terület (Vg)
e) Közműelhelyezési terület (KÖm)
f) Közúti közlekedési terület (KÖu)
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban
a) betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet
b) elhelyezhető és tiltó rendelkezéseket a 3. melléklet
határozza meg.
30. Zöldterület
32. § Zöldterület a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt közkert övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést szolgáló közterület.
33. § Zkk-1 telkein épület nem helyezhető el.
31. Védelmi erdőterület
34. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.
32. Egyéb erdőterület
35. § (1) Az egyéb erdőterület a Szabályozási terven Ee jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása. Emellett egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgál.
(2) Egyéb erdőterület övezeteinek telkein az erdő művelési ág ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig épület nem építhető.
(3) Egyéb erdőterület övezetben építmény elhelyezhetőségéhez az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulását is be kell szerezni.
(4) Ee-2 övezet telkein épületet elhelyezni a szerkezeti méretezés geotechnikai tervezési beszámoló, vagy geotechnikai jelentés alapján lehetséges.
33. Általános mezőgazdasági terület
36. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezetének telkein tanya nem helyezhető el.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezetének telkein mezővédő erdősávok kialakításáról gondoskodni kell.
(4) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben a trágyatároló elhelyezésének feltételei:
a) huzamos emberi tartózkodásra szolgáló lakás, vendéglátó, szállás jellegű épületektől mért 200 méteren belül nem helyezhető el és
b) a talaj vagy a felszín alatti víz szennyezését nem okozhat.
(5) Má-1 övezet telkein birtokközpont kivételével épület nem helyezhető el.
(6) Má-1 övezetben birtokközpont az alábbi feltételekkel alakítható ki:
a) a birtoktest esetében a 0,5%-os beépíthetőség a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak a birtokközpont telkén is kihasználható;
b) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe legalább 60 ha (600.000 m2);
c) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes teleknek Pusztaberki község közigazgatási területén belül kell elhelyezkednie;
d) a birtokközpont telkének területe legalább 1 ha (10.000 m2);
e) a birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 10% lehet;
f) birtokközpont telkén lakás rendeltetés – a 2. mellékletben meghatározott – megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség 20%-án, legfeljebb 200 m2 beépített bruttó alapterülettel;
g) épület beépített bruttó alapterülete legfeljebb 1000 m2 lehet
h) épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető
i) épületeket a telekhatártól legalább 10,0 m-re kell elhelyezni.
(7) Má-2 övezet telkein mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.
(8) Má-2 övezet telkein építmény nem helyezhető el.
(9) Má-3 övezet telkein épületeket a vízfolyásoktól legalább 50,0 m-re, egyéb telekhatártól és ároktól 10,0 m-re kell elhelyezni.
(10) Má-3 övezet telkein lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb a létesített szintterület 50%-án helyezhető el.
34. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
37. § (1) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mt jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természetközeli, tájgazdálkodási használatot folytató telkekből áll.
(2) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezet telkein építményt a vízfolyásoktól legalább 50,0 m-re, egyéb telekhatártól és ároktól 10,0 m-re kell elhelyezni.
(3) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezet telkein tó létesíthető.
35. Vízgazdálkodási terület
38. § Vízgazdálkodási területek a Szabályozási terven Vg jellel jelölt az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja, továbbá, a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.
36. Közúti közlekedési terület
39. § Közúti közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu jellel jelölt övezet, mely a közlekedési, a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgáló terület, ahol a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el.
37. Közműelhelyezési terület
40. § Közműelhelyezési terület a Szabályozási terven KÖm jellel jelölt övezet, mely a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál.
38. Záró rendelkezések
41. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pusztaberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének helyi építési szabályzatáról szóló 3/2003. (VIII.01.) számú önkormányzati rendelete, valamint Pusztaberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (VII. 10.) önkormányzati rendelete Pusztaberki Község Szabályozási Tervének megállapításáról.
42. § Ez a rendelet 2025. július 27-én lép hatályba.