Füzér Község Önkormányzat képviselő-testületének

 5/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelete

 Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Füzér község Önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, szervezeti és működési rendjéről. a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Füzér Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3996 Füzér Rákóczi út 2.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

                                                         Füzér  Község Önkormányzatának képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Füzér község közigazgatási területe.

(5) Hivatalának megnevezése:

                     Füzér és Pusztafalu Önkormányzatok Körjegyzősége 3996 Füzér Rákóczi út 2.

(6) Az önkormányzat honlapja:  www.fuzer.hu

(7)¹ Az Önkormányzat jelzőszámai:

Adószáma: 15545387-1-05

Statisztikai számjele:, 15545387-8411-321-05

Pir törzsszáma: 545387

Teáor Kódja: 8411

KSH kódja: 0517109

Bankszámlaszáma: 12039807-01000162-00100003  

(8)¹ Az Önkormányzat alaptevékenységi szakágazata:

841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége. Az önkormányzat szakfeladat rendjét a Rendelet 1. számú  melléklete¹ tartalmazza.

2. §

Az önkormányzat jelképei, pecsétjei

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét az önkormányzat - az Ötv. 1.§ (6) a.) pont alapján külön rendeletben szabályozza.

(3) A bélyegzők használatának rendjét a polgármester és a körjegyző határozza meg a kiadmányozás rendjéről szóló szabályzatban. ( 7.sz. függelék tartalmazza

3.§

Az önkormányzat kitüntetései

(1) Az önkormányzat - az Ötv. 1.§ (6) a.) pont alapján - helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat.

(2) A kitüntetések és elismerő címek adományozását  külön rendelet szabályozza.

4. §

 A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza, melyet a körjegyző az önkormányzat honlapján nyilvánosságra hoz.

5. §.

Helyi, hazai és nemzetközi kapcsolatok

(1) Füzér Község Önkormányzata hazai kapcsolati keretében együttműködik különösen a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Önkormányzattal, az önkormányzatok szövetségeivel, Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulásával, a Kistérséghez tartozó önkormányzatokkal, a füzéri kisebbségi önkormányzatokkal, valamint a civil szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, annak fejlesztése érdekében, együttműködik a megyei önkormányzattal, Kistérségi Fejlesztési Társulásokkal.

A koordináció keretében közvetlen cél a megyei, térségi fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) Füzér község nemzetközi kapcsolatainak, határon túli szövetségi tagságainak felsorolását az 2. sz. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. §

 Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdésében foglaltak közül a gazdasági programban maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

7. §

(1)  A képviselő-testület kötelező feladat- és hatáskörét a mindenkor hatályos, Önkormányzati Minisztérium által kiadott Hatásköri Jegyzék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja – az Ötv.1.§ (4) felhatalmazása alapján – helyi közügyek önálló megoldását, ha :

a.) jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe,

b.) a megoldás során jogszabályt nem sért és

c.) a feladat ellátása nem veszélyezteti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

Továbbá:

d.) nem sérti más települések érdekeit és a

e.) hozzá a szükséges feltételek fennállnak.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

(6) Az önkormányzat az Ötv. 8. § (4) bekezdésén túlmenően a következő önként vállalt feladatokat látja el

a) mezőőri szolgálat

b) erdőgazdálkodási feladatok

c.) növénytermesztés

(7) Az Önkormányzat által ellátott feladatok szakfeladat rend szerinti felsorolását tevékenységenként, az 1. számú melléklet¹  tartalmazza

8. §

 (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik a helyi, haza és határon túli szervezetekkel.

 (2) Az együttműködés keretében az e rendelet 5. § -ban meghatározott szervek esetében a polgármester, - megbízása esetében - a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a képviselő-testületet.

9. §

 A körjegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

10. §

(1)  A képviselő-testület a feladatait az Ötv. 9. § (1)–(3) bekezdése szerint látja el, és egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel ruházza át.

(2) Az átruházott hatásköröket az 2. számú melléklet tartalmazza.

11. §

 Az Ötv. 10. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,

b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

c) más önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás kötése és felmondása,

d) önkormányzati ingatlan- és egyéb vagyonügylet,

e)) hitelfelvétel értékhatárra tekintet nélkül

f) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1.A képviselő-testület gazdasági programja és munkaterve

12. §

 (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A gazdasági program időarányos teljesítését a választási ciklus utolsó évében át kell tekinteni és végrehajtását értékelni kell.

13.§

(1) A képviselő-testület működésének alapja az éves - január 1-től december 31-ig terjedő időszakra szóló - munkaterv.

(2) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első ülésén kell előterjeszteni és jóváhagyni.

(3) A munkatervet a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a körjegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a.) a képviselő-testület bizottságaitól

b.) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

c.) a körjegyzőtől

d.) a kisebbségi önkormányzatoktól

e.) civil szervezetektől.

(5) A munkaterv tartalmazza

a) a tárgyidőszak fő feladatait, megjelölve azon ügyeket, amelynek eldöntése lakossági fórum összehívását és közreműködését igényli,

b) az ülések időpontját,

c) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

d) az előterjesztő megnevezését,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket (szóban, írásban).

(6) Ha a munkatervben szereplő napirendi pont nem kerül megtárgyalásra, akkor a munkatervet módosítani kell - a lejárt határidejű határozatokról szóló képviselő-testületi tájékoztatás keretében - a képviselő-testület soron következő ülésén.

2. A képviselő-testületi ülések előkészítése

A testületi előterjesztések

14.§

(1) A testületi ülésre, napirendi pont előterjesztésére jogosult: a polgármester, a bizottság, a körjegyző, illetve az éves munkatervben erre kijelölt személy.

2. Az éves munkaterven kívüli tárgykörökben előterjesztésre akkor jogosult valamely, az első bekezdésben megjelölt személy, a tárgyától függően önkormányzati intézmény vezetője, ha a polgármester előzetesen engedélyezte a képviselő-testületi ülésre bocsátását.
3. A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:
   1. az éves munkatervben előirányzott napirendi pontból vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat,
   2. tájékoztató vagy beszámoló jellegű anyag.
4. Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:
   1.  önkormányzati rendelet megalkotására, vagy
   2.  határozat meghozatalára.

5. A képviselő-testület vagy bizottság ülésére az előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni.   Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál erre utalni kell. Az egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő csak határozati javaslatot készíteni (szóbeli előterjesztés).
6. Írásos előterjesztés készítendő a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben, illetve rendelet-tervezetek beterjesztése esetén.
7. Az írásban történő előterjesztés esetén a szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést.
   

Az előterjesztés benyújtása

15.§

(1) Az írásbeli előterjesztést, továbbá a szóbeli előterjesztést önálló határozati javaslatot az éves munkatervben meghatározott időpontig, – de legkésőbb a képviselő-testület ülése előtt 10 nappal kell a körjegyzőhöz benyújtani. Tartalmáért, törvényességéért és a benyújtási határidő betartásáért előterjesztője felelős.

(2) Az előterjesztést a képviselő-testületnek kell címezni (kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket) az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának megjelölésével.

Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei

16.§

(1) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 12-es betűnagysággal kell készíteni.

(2) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.

(3) Az előterjesztést az önkormányzat szerveinek és vállalkozásainak elektronikus formában is le kell adniuk. A tervek térképek, rajzok, fotók szükség esetén papír alapon is leadhatók, és azokat a polgármesteri hivatalnak digitalizálnia kell.

(4) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

a)    a tárgy- és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből, valamint

b)    a döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat).

(5) Az előterjesztések elkészítése során különös figyelemmel kell lenni a magyar nyelv szabályainak betartására, az idegen kifejezések korlátozott, de helyes használatára.

(6) Zárt ülést igénylő témájú napirend tárgyalásakor a napirend előterjesztője – a polgármester egyetértésével - az előterjesztés végén indokolt javaslatot tehet a zárt ülés tartására.

(7) Amennyiben a polgármester, illetve a körjegyző nem maga készíti, és adja elő az előterjesztést, aláíróként a nevükben a tényleges kidolgozó szerepel. Ebben az esetben őt a napirend tárgyalásakor előadóként kell feltüntetni.

Az előterjesztés első részének tartalmi

követelményei

17. §

(1) Az előterjesztés első részének tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)    Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, mikor, milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.

b)    Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.

c)     Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos, és a döntés szempontjából jelentős tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági és politikai hatását is.

d)    Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek és személyek (bizottság, képviselő) álláspontjának ismertetésére. Meg kell jeleníteni az érintett bizottság eltérő határozati javaslatát is.

e)     A határozati javaslat indokolását, illetve esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.

f)     Külön figyelmet kell fordítani a képviselő-testület által  már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések, koncepciók stb.) megvalósulására.

Az előterjesztés második részének tartalma

18. §

(1) Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak:

a)    A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azok alapján, azokkal összhangban szabják meg a feladatot;

-       szabatosan, pontosan és tömören – az általánosság kerülésével – fogalmazzák meg az elérendő célt;

-       eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat.

b)    Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.

c)     Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően (különösen, amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van) két, vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, illetve hátrányainak tárgyilagos ismertetése kötelező.

d)    A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.

e)     A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért felelős személyeket. Több felelős esetén, – ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik – az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként egyébként a polgármester, a bizottság elnöke, a körjegyző, az intézményvezető nevezhető meg.

f)     A végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható.

g)     A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

h)    Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat teljes szövegét kell írásban kidolgozni.

Egyes előterjesztésekre vonatkozó

külön szabályok

19 §

 (1) A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre, sokszorosításra kész állapotban elkészüljön. A bizottságok elnökei kötelesek az előterjesztések készítése során a jelen szabályzatban foglaltak figyelembe vételére.

(2) Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámoltatása) esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben, sokszorosításra kész állapotban elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.

(3) Nem önkormányzati intézmény, szervezet előterjesztése (beszámoló, tájékoztató) esetén az ágazatilag illetékes hivatali egység vagy referens felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben, sokszorosításra kész állapotban elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.

3. A képviselő-testület ülései

20. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (2) bekezdés szerinti feladatokat.

(4) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a legidősebb települési képviselő hívja össze  és vezeti a képviselő-testület ülését.

(5) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(6) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(7) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(8) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

A képviselő-testület alakuló ülése

21.§

(1) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik.

Az ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök nyitja meg, és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.

(2) Az alakuló ülésen

1. a képviselő-testület meghallgatja a Választási Bizottság önkormányzati választásról szóló tájékoztatóját;
2. a Választási Bizottság elnöke átadja a képviselők megbízólevelét;
3. a testület tagjai (képviselők) a Választási Bizottság elnöke előtt esküt tesznek;
4. a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját;
5. a képviselő-testület a korelnök javaslatára megállapítja a polgármester illetményét és tiszteletdíját;
6. a képviselő-testület megválaszthatja az alpolgármestert, megállapíthatja illetményét és tiszteletdíját, megállapíthatja a képviselők tiszteletdíját, módosíthatja az SZMSZ-t, megválaszthatja a bizottságokat;
7. megbízást ad a hatáskörrel rendelkező bizottságnak az SZMSZ felülvizsgálatára.

A rendes ülés összehívása

22. §.

(1) Évente legalább 6 alkalommal rendes ülést kell tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma

a)    az ülés helye és időpontja,

b)    a javasolt napirendi pontok,

c)     a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása,

d)    utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,

e)     utalás arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet részt a képviselő-testület ülésén, és

f)    mellékletként: az írásbeli előterjesztést és a határozati javaslatot.

(2) A képviselő-testület nyílt ülésére meg kell hívni:

a)    a települési képviselőket,

2. a körjegyzőt,
3. a kisebbségi önkormányzat elnökét,

d)    a napirendi pontok előadóit és egyéb érdekelt személyeket, szerveket,

5. a polgármester által megnevezett személyeket.

 (3) Az ülés meghívóját, a napirendek írásos anyagaival együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívó és az írásos anyag - az erre igényt bejelentő képviselőnek - elektronikus formában is kézbesíthető.

A  rendkívüli ülés összehívása

23.§

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Ötv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik,

d) kisebbségi képviselők kezdeményezésére.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 8 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni. A meghívóban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.

(5) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül is összehívható.

Közmeghallgatás

24.§

(1) A közmeghallgatás időpontját legalább 5 nappal az ülés előtt - írásos meghívás formájában – a község internetes honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján való kihirdetéssel nyilvánosságra kell hozni.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

a)    a képviselő-testület tagjai,

b)    a körjegyző,

d)    a körjegyzőség hivatalának ügyintézői,

5. az önkormányzati intézmények vezetői

(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatás helyét, idejét és az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgyköröket a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.

(5) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta.

(6) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. az éves költségvetés koncepciója, egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv stb.).

(7) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot meg kell vizsgálni és a kérdezőnek 15 napon belül írásban választ kell adni. Erről és a soron következő képviselő-testületi ülés tájékoztatásáról a jegyző gondoskodik.

Az ülések nyilvánossága

25.§

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

A sajtó részére elkülönített helyet szükséges biztosítani, ott csak a sajtó-igazolvánnyal rendelkezők vehetnek részt.

A nyilvános ülésen megjelent állampolgár csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendre utasíthatja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti.

(2) A képviselő-testület rendes nyílt ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot tájékoztatni kell elektronikus formában Füzér község honlapján, és nyomtatott formában az önkormányzat hirdetőtábláján.

(3) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében – a zárt ülési előterjesztések kivételével – valamennyi előterjesztés a községi honlapon közzétehető.

(4) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.

Zárt ülés

26. §

1. A zárt ülésre vonatkozó testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.

(2) Az Ötv. 12.§ (4) bekezdés b.) pontja szerinti, vagyonával való rendelkezés témában a tárgyi ülést megelőző ülésen a polgármester vagy bármely képviselő indokolt javaslatot tehet annak zárt ülésen való tárgyalására, melyről a képviselő-testület - az Ötv.15.§ (1) bekezdés alapján - minősített többséggel határoz.

(3) A zárt ülésen hozott döntésekről – az ülést követő 8 napon belül – a polgármester a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembe vételével a hivatalos honlap útján tájékoztatja a község lakosságát.

A képviselő-testület üléseire meghívandók köre

27.§

A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a körjegyzőn kívül meg kell hívni

a) teljes körű tanácskozási joggal:  a kisebbségi önkormányzatok elnökeit;

b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

b.a) a könyvvizsgálót,

b.b) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, ügyintézőit,

b.c) az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,

   b.d) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

A képviselő-testület ülésének napirendje

28. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület -- az elhalasztás indokolását követően -- vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

A rendkívüli előterjesztés

29. §

(1) Rendkívüli indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző előkészítést követően merült fel, és az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett betartani. A rendkívüli előterjesztéseket a kiküldött napirendi javaslaton fel kell tüntetni, és írásba foglalva az előterjesztések anyagához csatolni kell.

(2) A képviselő-testület a rendkívüli előterjesztés tárgyában egyszerű többséggel dönt.

(3) Rendkívüli előterjesztést nyújthatnak be:a polgármester,

• a bizottsági elnök,
• a képviselő,
• a körjegyző,
• a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke.

(4) Amennyiben a polgármester vagy valamely képviselő nem ért egyet a rendkívüli tárgyalással, akkor ennek eldöntését rövid vitára kell bocsátani.

(5) Ha a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

A sürgősségi indítvány

30. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel.

        A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, bizottság elnöke, az alpolgármester, a képviselők, a körjegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete.

A tanácskozás rendje

31.§

(1) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(3) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata.

Az ülést vezető

a)    figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;

b)    megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;

c)     rendre utasítja azt, aki a képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít;

d)    ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.

(6) Az (4) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(8) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

Az anyanyelv használata

32.§

(1) A képviselő-testület ülésén a valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó képviselők, vagy a kisebbségi önkormányzatok jelenlévő meghívott képviselői anyanyelvüket szabadon használhatják. Ebben az esetben a nem magyar nyelven elhangzó felszólalást követően a képviselők – a jegyzőkönyv számára – magyarul is összefoglalhatják felszólalásukat.

(2) Amennyiben a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó képviselő nem kívánja magyar nyelven is előadni felszólalását, az ülés előtt legalább 5 nappal tolmács iránti igényét jelezheti a jegyzőnek, aki a tolmács közreműködését – a költségvetés terhére – biztosítja.

A felszólalások típusai

33.§

A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b) kérdés, felvilágosítás kérés (interpelláció)

c) közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés,

d) személyes megjegyzés.

Interpelláció

34. §

(1) A képviselő képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárását követően

a.) a polgármestertől

b.) alpolgármestertől

c.) körjegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítás kérhető /interpellálhat/.

Az interpelláció  írásban a testületi ülés előtt 3 nappal nyújtható be. Az így benyújtott interpellációra az ülésen érdemi választ kell adni.

A szóban előterjesztett interpellációra az ülésen, vagy legkésőbb 3 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.

(3) Az interpellációról a körjegyző rendszeresen és folyamatos nyilvántartást vezet.

A napirendek megtárgyalásának szabályai

35.§

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(2) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezetek tárgyalása – a képviselő-testület esetenkénti döntésétől függően – történhet paragrafusonként, fejezetenként, illetőleg az egész tervezetre kiterjedően.

(4) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.

(5) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg.  

(6) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(7) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak.

(8) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(9) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.

36. §

(1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(2) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot pedig a képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

3. A szavazás előtt a körjegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

Közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés

37. §

(1) Közérdekű kérdésnek minősül minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(2) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után –szóban vagy írásban – a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(3) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek.

Személyes megjegyzés

38. §

(1) Személyes megjegyzést a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.

(2) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.

(3) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy – ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban – az ülésen csak egy alkalommal tehet.

A döntéshozatal szabályai

39.§

(1) A képviselő-testület határozatképességéhez legalább három képviselő jelenléte, a javaslat elfogadásához legalább három képviselő  szavazata szükséges. (egyszerű többség)

(2)A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(3) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a) az Ötv. 15.§-ában foglalt esetekben,

b) a képviselő-testület költségvetésének megállapítása, módosítása, zárszámadásának elfogadása, a munkatervének és gazdasági programjának elfogadása,

c) a községi településszerkezeti, szabályozási terv elfogadása,

d) az önkormányzat vagyonával rendelkezés 200.000.-Ft értékhatár felett,

e) hitelfelvétel értékhatárra tekintet nélkül,

f) közalapítvány létrehozása, közalapítványi forrás átvétele és átadása,

g) kötvénykibocsátás,

h) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek megállapítása, használatuk szabályozása, kitüntetés adományozása,

i) helyi népszavazás kiírása,

j) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházása, hatáskör visszavonása,

k) képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén az illetmény meghatározása

l) a bizottság elnökének és tagjának visszahívása,

m) továbbá minden kérdés, ahol a minősített többséget törvény írja elő.

(4) A minősített többséghez legalább három képviselő jelenléte, a döntéshozatalhoz legalább három képviselő egybehangzó szavazata szükséges.

(6) Ha a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

A szavazás módja

40.§

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás a névszerinti szavazás is.

(3) A szavazás módját – ha törvény másként nem rendelkezik – képviselői kezdeményezés alapján meg lehet változtatni.

41.§

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

      Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az ülést vezető a szavazást köteles megismételtetni.

A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a határozatot.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

42.§

(1) Név szerinti szavazást a képviselő-testület -- egyszerű szótöbbséggel -- bármely ügyben elrendelhet.

(2) Név szerinti szavazás szükséges:

 a.) Ötv. 18.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben,

  b.) ha azt törvény írja elő,

  c.) ha azt a polgármester kéri.

(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) Az ülést vezető név szerinti szavazást kérhet, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, kölcsön felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról hoz döntést a képviselő-testület.

(5) A név szerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.

(6) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket -- az ülés elnöke és a körjegyző aláírásával hitelesítve -- az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

Titkos szavazás

43.§

1. Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a.)    a szavazás helyét és idejét,

b.)    a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c.)     a szavazás eredményét,

d.)   a jegyzőkönyvvezető nevét,

e.)     a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

Szavazategyenlőség

44.§

(1) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha

a.)   nyílt szavazásnál az igen és nem szavazatok száma megegyezik;

b.)   titkos szavazásnál a javaslat mellett és ellen leadott szavazatok száma megegyezik.

2. Nyílt és titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást szükség szerinti számban meg kell ismételni. Ismétlődő szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésén újból határozhat.

Önkormányzati döntések

45.§

 A képviselő-testület döntéseinek eredménye lehet:

a.) határozat,

b.) önkormányzati rendelet,

c.) határozat nélküli tudomásulvétel vagy egyetértés.

Önkormányzati rendeletalkotás

46.§

(1) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti:

a)       a polgármester, alpolgármester,

b)       a körjegyző,

c)        a képviselő-testület bizottsága,

d)       a települési képviselők,

e)     kisebbségi önkormányzat testülete,

f)      önkormányzati társulás tagjai

g)   társadalmi, civil szervezetek vezetői

h)   az erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A képviselő, a bizottság, illetve a népi kezdeményezést szervezők az indítványt a polgármesterhez nyújtják be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell benyújtaniuk.

(3) A lakosság széles körét érintő rendelet-tervezeteket az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt szakmai vitára kell bocsátani, indokolt esetben közmeghallgatás elé kell utalni.

(4) A rendelet-tervezetet az önkormányzat hivatala készíti elő, a körjegyző szakmai vezetésével. A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek megalkotása előtt közvélemény kutatást kell végezni.

Amennyiben a rendelet-tervezetet a polgármester tárgyalásra alkalmasnak minősíti, úgy azt a soron következő ülés napirendi pontjára felveszi.

(5) A rendelet tervezetet indokolással együtt a körjegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

A rendelet hiteles és végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg. Rendeletmódosítás esetén - a módosítással egyidejűleg - gondoskodik az önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról is.

(6)   Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján és a község internetes honlapján kell kihirdetni. A kihirdetés a rendelet teljes szövegének kifüggesztésével illetve megjelentetésével történik.

(7) A hirdetőtáblán kifüggesztés időtartama legalább 15 nap. A kihirdetett rendeletre a hirdetőtáblára való kifüggesztés és levétel napját tartalmazó záradékot rá kell vezetni, melyet a körjegyző aláírásával, dátummal, bélyegzővel hitelesít.

8. A rendelet hatályosságát szükség szerint, de legalább kétévenként felül kell vizsgálni. 

Határozathozatal

47.§

(1)  Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza:

a ) képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,

a) a végrehajtás határidejét,

b) a végrehajtásról való beszámolás idejét, ha a testület indokoltnak tartja,

c) a végrehajtásért elsősorban felelős megnevezését,

 (3) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti.

48. §

A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

1. ügyrendi kérdésekben,
2. feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,
3. tájékoztató anyagokról,
4. a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

A határozatok végrehajtásának rendje

49. §

(1)   Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket a 18. § e) pont szerinti személyek kötelesek meghatározni.

(2)   A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában, és a végrehajtás ellenőrzésében. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a körjegyző dönt.

(3)   A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes.

(4)   A végrehajtásról szóló jelentést a körjegyzőnek kell összeállítani. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és – ha szükséges – a felelősségre vonásra is. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

(5)   A jelentést a lejárt határidőtől számított 15 napon belül kell eljuttatni a körjegyzőhöz. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(6)   A határozatok naprakész nyilvántartásáért a körjegyző a felelős.

(7)   A határozatot – a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül – a körjegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

A képviselő-testületi döntések jelzése, nyilvántartása

50. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

(2) A rendeletekről és határozatokról az önkormányzat hivatala betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, melynek biztosítása a körjegyző feladata.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

51.§

 A jegyzőkönyv az Ötv. 17.§ (1) bekezdésének foglaltakon túl tartalmazza:

1. az ülés helyét és idejét,
2. az ülés megnyitásának időpontját,
3. az ülés jellegét (alakuló/rendes/rendkívüli/közmeghallgatás)
4. az ülés módját (nyilvános/zárt)
5. a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét
6. a tanácskozási joggal résztvevők megjelölését,
7. a képviselőknél a később érkezés és ülés bezárása előtti távozás tényét és időpontját,
8. az előadók nevét, beosztását,
9. a határozathozatal módját,
10. a határozat megjelölését, szövegét,
11. a polgármester esetleges intézkedéseit,

l)           a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,

m)           az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(3) A hozzászóló és indítványtevő kérheti, illetve a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet az elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalásáról, melynek megtörténtéről a körjegyző gondoskodik.

(4)  A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá. A jegyzőkönyv két példányban készül. Első példányát a körjegyző gyűjti, és évente bekötteti, másodpéldányát pedig az ülést követő 15 napon belül megküldi a törvényességi ellenőrzési szervnek.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a)    a meghívót,

b)    a jelenléti íveket,

c)     a névszerinti szavazásról készült névsort,

d)    írásbeli előterjesztéseket,

e)     az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat, kérdéseket,

f)     az elfogadott rendeletet, azok egységes szerkezetbe foglalt változatát,

g)     a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

(5) A képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyvét a választópolgárok megtekinthetik.

(6) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvet elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

A képviselő-testület zárt üléseinek jegyzőkönyvébe a polgármester, a körjegyző és a képviselők tekinthetnek be, valamint az adott napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal résztvevők, a csak rájuk vonatkozó részbe.

(7) Jelen paragrafus rendelkezéseit - a (4) bekezdés kivételével - a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.

IV. Fejezet

A települési képviselő

52. §

 A települési képviselő eskü letételének megszervezése a körjegyző feladata.

53. §

A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

54. §

 A települési képviselők tiszteletdíjáról és járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletet alkot.

55. §

(1)           A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2)           A képviselő megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek.

(3)           A képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(4)           A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(5)           Az Ügyrendi Bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

(6)           A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek.

Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.

(7)           Ha a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a Képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésen az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

56. §

Vagyon-nyilatkozattétel eljárási szabályai

(1)        A képviselő a kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak címezve kell benyújtani, amely annak nyilvántartására és ellenőrzésére jogosult.

             Az Ügyrendi Bizottság felel, hogy az adatvédelmi szabályzatnak megfelelően őrizzék és kezeljék a vagyonnyilatkozatokat, s az azokban foglaltakat - a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg.

(2)     A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános.

A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

(3) Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő az Ügyrendi Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas-, vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, az Ügyrendi Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek.

(4) A képviselő megbízatásának megszűnésekor az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja.

57. §

(1)     A vagyonnyilatkozatokat a Körjegyzőség Hivatalában az ügyiratkezeléssel foglalkozó ügyintéző veszi át, és igazolást állít ki az átvételről, illetve végzi a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet.

(2)     A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek oly módon, hogy saját vagyonnyilatkozatát névvel ellátott nyílt borítékban, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Polgármesteri Hivatal körbélyegzőjével lepecsételt borítékban adja át.

(3)     A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben kell tárolni.

58. §

(1)     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a Képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3)     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye.

Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiánypótlásra.
Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(4)     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(5)     Az eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6)     Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz.

(7)     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

59. §

1. A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

• Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő

(2)  A bizottsági tagok névsorát a 3. számú függelék és a bizottságok által ellátandó feladatok részletes felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(3)A bizottságok belső működési szabályaikat az Ötv. és az SZMSZ keretei között maguk állapítják meg.

Az állandó bizottság ülései

60.§

(1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a körjegyzőt. A bizottság ülésére – az előzőeken kívül – meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tart.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot:

a)    a képviselő-testület határozatára,

     b)   a polgármester indítványára,

c)     a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az általa megbízott bizottsági tag veszi át.

(3) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén.

(4)  Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság az indítványt a legközelebbi ülésen köteles napirendre tűzni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni. Az indítványozó távollétében az indítványt megtárgyalni nem lehet.

(5) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.

7. A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.
8. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
9. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményt is tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.
10. A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

61.§

(1) Bármely képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(3) A bizottságok ügyviteli feladatait - az Ötv. 29.§ szerint- a Körjegyzőség  hivatala látja el.

(4) A bizottság ülésének nyilvánosságára a képviselő-testület ülésének nyilvánosságára vonatkozó szabályok az irányadók.

Az ideiglenes bizottság

62. §

(1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes (ad-hoc) bizottságot is létrehozhat.

A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a megalakításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

3. Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

VI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEI ÉS TÁRSULÁSAI

A körjegyzőség

63.§

(1) Füzér és Pusztafalu községek önkormányzatainak képviselő-testületei - a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására – közösen egy hivatalt alakítottak, és tartanak fenn.

2. A hivatal elnevezése: Füzér és Pusztafalu Önkormányzatok Körjegyzősége

A körjegyzőség székhelye: Füzér Rákóczi út 2.

3. A körjegyzőség létszáma: 7 fő

 körjegyző: 1 fő

ügyintéző: 6 fő

64.§

(1) A körjegyzőség fenntartásának költségeihez a két község – az Ötv. 39.§ (1) bekezdés alapján - lakosságszámuk arányában járul hozzá.

(2) A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni.

(3) A Körjegyzőség működésével kapcsolatos szabályokat a Körjegyzőségi Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

(5) A körjegyzőség éves költségvetését és zárszámadását együttes képviselő-testületi ülés fogadja el, határozza meg.

Települési önkormányzatok társulásainak létrehozása és jogállása

65.§

(1) Az önkormányzat a feladatok hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Társulni mind önkormányzati, mind államigazgatási feladat, hatáskör ellátására lehet. A társulási megállapodást a polgármester írja alá; amennyiben a társulási megállapodás államigazgatási feladat, hatáskör társulásos ellátásáról állapodnak meg a társult felek, úgy a megállapodást a jegyző is aláírja.

(3) A Többcélú Kistérségi Társulási Tanácsban a polgármestert az alpolgármester , akadályoztatása esetén a meghatalmazott képviselő helyettesíti.

Az önkormányzat intézményi társulásai

66.§

(1) Az Önkormányzat Kistérségi és Intézményi Társulásainak felsorolását a  4. számú függelék tartalmazza

(2) Az önkormányzat kistérségi társulásaira vonatkozó részletes szabályokat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, az intézményi társulásaira vonatkozó részletes szabályokat - az helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött Társulási Megállapodások tartalmazzák.

Az önkormányzat költségvetési szervei

67.§

(1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek felsorolását a 5. számú függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat költségvetési szerveinek részletes működési szabályait a költségvetési szervek Alapító Okiratai és Szervezeti Működési Szabályzatai tartalmazzák.

VII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI

A polgármester

68. §

(1) A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tiszteletdíját, járandóságait - az ügyrendi bizottság javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.

69. §

 (1) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt helyettes– képviselőnek juttatja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.

A polgármester feladatai

70.§

1) A polgármester Ötv. 35. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a)     képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit, a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja,

b)     biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széles körű nyilvánosságát,

c)     tájékoztatja a község lakosságát a fontos és aktuális kérdésekről,

d)     szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e)     menedzseli az önkormányzat gazdálkodását,

f)      gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,

g)     szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

h)     gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről,

i)      segíti a települési képviselők, a bizottságok munkáját, részt vehet a bizottságok ülésein,

j)         összehívja és vezeti a képviselő-testületi üléseket,

k)     együttműködik a társadalmi szervekkel, egyesületekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, a kistérségi polgármesterekkel,

l)      kapcsolatot tart a helyi pártok vezetőivel, a felsőbb szintű szervekkel, megyei közgyűléssel,

m)    indítványozhatja a bizottság összehívását,

n)     nyilatkozik a sajtónak

o)     bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti,

p)     ellátja a vezetői ellenőrzési feladatokat,

r)      ellátja az átruházott hatásköröket, (2. számú melléklet.)

        végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet hatáskörébe utal.

(2) A polgármester fogadóórája:

Hetente szerdai napon 15-16 óráig

Az alpolgármester

71.§

(1)  A polgármester általános helyettesítését - az Ötv. 34.§ (1) bekezdése alapján - társadalmi megbízatásban – a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester látja el.

(2) Az alpolgármester tiszteletdíjáról a képviselő-testület dönt.

72. §

(1)A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester a polgármester helyettesítését

a.)  távolléte esetén

b.) a polgármester által megjelölt feladatok esetében látja el.

(2) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább havonta, vagy szükség szerint beszámol a polgármesternek.

(3) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája:                      Kéthetente hétfői nap 14-15 óráig

A körjegyző

73.§

 (1) A körjegyző illetményét a képviselő-testületek együttes ülése határozza meg.

(2) A körjegyzőre vonatkozóan az egyéb munkáltatói jogokat a székhely önkormányzat polgármestere gyakorolja.

A körjegyző feladatai

74.§

 (1) A körjegyző feladatai a törvényi előírásokon túlmenően:

a.) a polgármester útmutatásaival elkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket illetőleg állást foglal azok jogszerűségében,

b.) napirend előtti feladatok keretében tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról,

c.) véleményt nyilvánít, állást foglal a polgármester, alpolgármester kérésére jogértelmezési kérdésekben,

d.) igény szerint – de évente legalább egyszer - tájékoztatja a képviselő-testületet a  körjegyzőség munkájáról,

e.) a külön elkészített ütemterv szerint – az Ötv. 40.§ (5) bekezdésének megfelelően – hetente, szerdai napon mindkét község területén fogadónapot tart,

f.) javaslatot tehet az önkormányzati döntések felülvizsgálatára,

g.) ellátja és gyakorolja a polgármesterek által átruházott munkáltatói jogokat, illetőleg véleményt nyilvánít azok polgármesteri gyakorlása esetén,

h.) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakészen tartásáról.

i.) ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.

(2) A Körjegyző által ellátandó részletes feladatok a Körjegyzőség mellékletét képező munkaköri leírás tartalmazza.

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

75.§

 (1) A lakossági fórum lehet

1. a rendelet 24. §-ban szabályozott közmeghallgatás;
2. a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló falugyűlés, továbbá
3. a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás,
4. képviselői fogadó óra,
5. képviselő-testület ülésének nyilvánossága.

(2) A község lakóinak naprakész informálását szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a megyei, helyi napilapban való megjelentetése, a helyi hirdetőtáblán és a község internetes honlapján keresztül történő rendszeres tájékoztatás.

76. §

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Ötv. 13. §-ában foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – a képviselő-testület döntése alapján - rendkívüli közmeghallgatás is tartható a lakosság széles körét érintő kérdésekben.

(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

A Nemzetiségi Önkormányzat¹

76/A. ¹

(1)           A Füzéri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, megalakulását követően az önkormányzatiság szerves része.

(2)           A Képviselő- testület lehetőségeihez mérten, - a két testület által jóváhagyott megállapodásban foglaltak szerint - támogatja a nemzetiségi önkormányzatot.

(3)           Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles következő ülésén napirendre tűzni.

(4)           A Füzér község Önkormányzatának hivatala az együttműködési megállapodás szerint köteles a nemzetiségi önkormányzat munkáját segíteni.

(5)           A Képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzat külön megállapodásban egyezik meg a nemzetiségi önkormányzat által használt vagyonról, illetve rendezi azokat a kérdéseket, amelyekről jogszabály erejénél fogva e megállapodásban rendelkezni kell.

(6)           A Képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat támogatásának éves mértékét a költségvetési rendeletében határozza meg.

(7)           A települési önkormányzat által biztosított források felhasználásáról a nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében eljárva, költségvetési határozatában dönt.

IX. Fejezet

Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

77. §

(1) A képviselő-testület feladati ellátása során a rendelet 6. függelékében felsorolt önszerveződő közösségekkel együttműködik

(2) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén a függelékben felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit.

X. Fejezet

78.

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 19/2009.(XII.16.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Kmft.

     Horváth Jenő                                                                                dr.Kárpát Györgyné  

polgármester                                                                                       körjegyző

¹Módosította a 8/2012.(VIII.01.) önkormányzati rendelet