Hernádbűd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 12.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 02. 15Hernádbűd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 12.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hernádbűd Község Önkormányzata Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) be-kezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a 9. mellékletben meghatározott államigazgatási szervek, a partnerségi egyeztetés szabályaiban megjelöltek, továbbá a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Önkormányzat, a szomszédos önkormányzatok és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. (1.1.1.) Általános előírások
1. § [A Helyi Építési Szabályzat hatálya]
Jelen rendelet Hernádbűd község teljes igazgatási területére terjed ki.
2. § [Szabályozási terv elemei (1. melléklet)]
(1) Kötelező érvényű szabályozási elemek:
a) belterület határa
b) szabályozási vonal
c) építési övezet, övezet határa
d) építési övezet, övezet jele
(2) Más jogszabály által elrendelt, kötelező szabályozási elemek
a) műemlék, műemléki környezet
b) régészeti terület
c) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó, puffer terület
d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
(3) Tájékoztató szabályozási elemek
a) földtani veszélyforrás területe (csúszásveszélyes terület)
b) egyedi tájértékek
3. § [Belterületi határ]
A belterületi határ nem változik. A belterületi határt a Szabályozási terv ábrázolja.
2. (1.1.2.) Közterület alakításra vonatkozó előírások
4. § [Közterület alakítása]
Közterület alakítási terv készíttethető az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján, amennyiben egységes közterület-kialakítás indokolt.
3. (1.1.3.) Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
5. § [Országos művi értékvédelem]
(1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és a hozzájuk tartozó műemléki környezetet a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Műemléki környezet területén csak az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon lehet építkezni.
6. § [Régészeti védelem]
A település régészeti területeinek határát a Szabályozási terv tartalmazza.
4. (1.1.4.) A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. § [A táj és a természet védelme (2. melléklet)]
(1) A települést érintő magasabb szintű jogszabályokkal megállapított, természetvédelemmel érintett területeket a szabályozási terven tartalmazza:
a) Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei Hernádbűdön:
aa) ökológiai folyosó.
ab) pufferzóna
b) Ex lege terület.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység a vonatkozó országos természetvédelmi és térségi területrendezési jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.
(3) Az ökológiai hálózattal érintett építési övezetekben, illetve az országosan védett és nyilvántartott területeken építési tevékenység, épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése az illetékes környezetvédelemért és természetvédelemért felelős szerv bevonásával engedélyezhető.
(4) Hernádbűd területén kijelölt Országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosót, puffer területet, tájképvédelmi területet, egyedi tájértékeket a Szabályozási Terv jelöli.
(5) Az igazgatási területén kijelölt Országos ökológiai hálózat területét, a tájképvédelmi területet, az egyedi tájértékek védelmét, megóvását biztosítani kell.
(6) Közterületi fatelepítések a helyi rendeletben szabályozottak szerint történhetnek.
5. (1.1.5.) Környezetvédelmi előírások
8. § [Környezetvédelem]
(1) Hernádbűdön terület felhasználása, igénybevétele abban az esetben történhet, folytatható, ha az a megengedett környezetterhelési határértékeket nem haladja meg, nem károsítja a környezetet.
(2) Új épület létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telekhatáron kell teljesülniük.
9. § [Felszíni és felszín alatti vizek védelme]
A felszíni és felszín alatti vizek szennyezése tilos.
10. § [Levegő-minőség védelem]
(1) Hernádbűd területén tilos a megengedett határértéket meghaladó légszennyezés okozása, tilos szagos-bűzös tevékenység végzése.
(2) A területen zavaró környezeti hatású, bűzzel járó tevékenység nem folytatható.
(3) Lakóterülettel határos gazdasági területen, a telken belül a lakóterületi határ mentén min. 10,0m széles védelmi célú zöldsáv telepítendő, tájra jellemző őshonos fa- cserjefajok felhasználásával.
(4) Állattartás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény, terület távolsága
a) telken belül lakóépülettől min. 10 m,
b) nem egy telken álló egészségügyi, nevelési, oktatási intézménytől, lakóépülettől, iroda, szállás, élelmiszer elővásárlása, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől legalább 25 m.
(5) Oldal- és hátsókertben gépkocsik közlekedésére, várakozására szánt burkolat a telekhatártól mért 2 m széles sávban nem építhető.
11. § [Zaj és rezgésvédelem]
Üzemi létesítmény, illetve egyéb helyhez kötött zajforrás csak akkor helyezhető el, ha a keletkező zaj- és rezgésterhelés nem haladja meg a hatályos előírások szerinti határértékeket.
12. § [Termőföld-védelem]
(1) A humuszos termőréteg védelméről gondoskodni kell a termőföld védelmére vonatkozó hatályos előírások szerint.
(2) Feltöltésre környezetkárosító anyag használata tilos.
13. § [Hulladék elhelyezése]
Hulladéklerakó, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely az igazgatási területen nem létesíthető.
6. (1.1.6.) Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
14. § [Veszélyeztetett területek]
(1) A szabályozási terven csúszásveszélyesként jelölt területrészeken csak a hatályos magasabb szintű előírások szerint lehet bármilyen terhelés-változtatással járó tevékenységet végezni.
(2) A folyópart továbbá azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad hasznosítani A szabályozási tervben jelölt árvízjárta területen, hullámtéren, vízfolyás tovább holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni a vízügyi igazgatóság területi szerveinek hozzá járulásával lehet.
7. (1.1.7.) Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület alakítás)
15. § [Elővásárlási jog]
A település területén elővásárlási jogot érvényesíthet az Önkormányzat minden olyan településrendezési cél érdekében, amely a helyi építési szabályzat szerint szükséges.
16. § [Telekalakítás]
(1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a Szabályozási terven jelölt feltételeknek eleget tesz a kialakítandó építési telek.
(2) Nyeles telek újonnan nem létesíthető, kivéve, ha telekhatár-rendezési célokat szolgál.
(3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület kialakítása céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy az építési övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb építési telek is kialakítható.
8. (1.1.8.) Közművek előírásai
17. § [Közművesítés mértéke]
(1) A közműellátás mértékét és módját az egyes építési övezetekre a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek határozzák meg.
(2) Lakó- és településközpont övezetekben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról, egyéb övezetekben a kommunális és technológiai vízellátás közüzemi hálózatról vagy fúrt vízkútról történhet.
(3) Egyedi vízellátás csak engedély alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a kút jogerős létesítési engedélyének megléte után adható ki.
(4) Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell, hogy álljon.
(5) Beépítésre szánt területen új épület elhelyezése esetén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.
(6) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület használatbavételére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy vízzáró szennyvíztároló létesítését követően lehet.
18. § [Vezetékes és vezeték nélküli hírközlési létesítmények]
Országos védelem alatt álló területen antenna, hírközlési létesítmény létesítése tilos.
9. (1.1.9.) Építés általános szabályai
19. § [Az építés általános feltételei]
(1) Beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.
(2) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni
a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával,
b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.
(3) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni
a) építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez,
b) kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken minimum 5 m-es előkerttel lehet.
(4) Azon meglévő beépítések esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, csak az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható.
(5) Azon meglévő beépítések esetében, ahol az épület részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető, illetve engedélyezhető. Ezen épületeknél bármilyen, a telek beépítettségét növelő bővítés csak a (2) bekezdés szerinti építési hely területén lehetséges.
(6) Azon meglévő beépítések esetében, ahol a meglévő épület /épületmagasság/ értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás engedélyezhető akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár, bővítés esetén a bővítmény homlokzat/párkány és épületmagasság értéke a szabályozásban meghatározottnál nem nagyobb.
10. (1.1.10.) Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
20. § [Katasztrófavédelmi osztályba sorolás]
(1) A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit Hernádbűd veszély-elhárítási és vízkárelhárítási tervében kell meghatározni. Hernádbűd III. osztályba került besorolásra.
(2) A vonatkozó rendelet értelmében a területen szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani.
(3) A rendelet értelmében, az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat felújítása, átalakítása során érintett meglévő földalatti tűzcsapokat föld feletti tűzcsapokra kell kicserélni.
(4) A 170,0 mBf szint feletti területek beépítésének feltétele új nyomásövezet kialakítása. Az ún. felső zóna létesítésével párhuzamosan el kell végezni a vízellátó rendszer teljes hidraulikai felülvizsgálatát úgy, hogy a vízellátás szempontjából legkedvezőtlenebb helyen is a 2 bar kifolyási nyomás és a megkívánt oltóvíz intenzitás biztosított legyen.
(5) A tűzcsapok a védendő szabadtéri éghetőanyag-tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél távolabb és - a tűzcsapcsoportok kivételével - egymáshoz 5 méternél közelebb nem helyezhetők el.
(6) Élővízfolyások és mellékágaik mindkét oldalán a vonatkozó Korm. rendelet értelmében a 6-6 méteres üzemeltetési és fenntartási sáv biztosítandó. Időszakos vízfolyások, árkok esetében ez az érték 3-3 méter.
11. (1.2.1.) Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
21. § [Beépítésre szánt terület övezetei]
(1) A Szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekbe sorolja:
(2) Lf - falusias lakóterület övezetei
a) Lf-1 Falusias lakóterület övezete
b) Lf-2 Falusias lakóterület övezete
(3) Vt - településközpont terület övezetei
a) Vt-1 Településközpont vegyes terület övezete, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló övezete
b) Vt-2 Jellemzően műemléki védettség alatt álló épület
(4) G - gazdasági terület övezetei: Gá Általános gazdasági terület övezete
(5) Ü - üdülőterület övezetei: Üh Hétvégiházas üdülőterület övezete
(6) K - különleges beépítésre szánt terület övezetei
a) KMü Mezőgazdasági üzemi terület övezete
b) KIf Idegenforgalmi rendeltetésű terület övezete
22. § [Falusias lakóterület övezetei]
(1) Falusias lakóterület (Lf): falusias lakóterület legfeljebb 5,0 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület övezeteinek sajátos előírásait az I. TÁBLÁZAT tartalmazza.
(3) TÁBLÁZAT
a) Övezet jele: Lf-1; Beépítési mód: O Oldalhatáron álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 550; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30; Max. épület magasság (m): 5,0; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: teljes.
b) Övezet jele: Lf-2; Beépítési mód: O Oldalhatáron álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 800; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30; Max. épület magasság (m): 5,0; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: teljes.
(4) Amennyiben 10%-nál meredekebb lejtésű a telek, ott a beépítési magasság elérheti a 6,5 m.-t.
(5) Árvízveszélyes területen a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét – a területen egységesen – a rendezett terepszint magasságának függvényében, ahhoz igazodóan kell meghatározni. A megengedett építménymagasság értéke: 5,0 m, amennyiben a rendezett terepszint a terep feltöltésével kerül kialakításra.
(6) Falusias lakóterületen telkenként egy állattartó épület és trágyatároló helyezhető el legfeljebb 50 m2-es alapterülettel, amennyiben a lakó funkciótól biztosított nagy és közepes haszonállattartó épületnél a 25 m-es védő-távolság, kis haszonállattartó épületnél a 10 m-es védőtávolság. Haszonállattartó építmény és trágya-tároló közintézmény (óvoda, iskola, önkormányzati hivatal, egészségház stb.) élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítmény telekhatárától számított 100 men belül nem építhető.
23. § [Településközpont terület övezetei]
(1) Településközpont vegyes terület (Vt): A településközpont vegyes terület elsősorban lakó és olyan települési szintű pl. hitéleti és egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) A településközpont vegyes terület övezetinek sajátos előírásait a II. TÁBLÁZAT tartalmazza.
(3) II. TÁBLÁZAT - K kialakult
a) Övezet jele: Vt-1; Beépítési mód: O Oldalhatáron álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 600; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40; Max. épület magasság (m): 6,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 20; Közmű ellátás mértéke: teljes.
b) Övezet jele: Vt-2; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): K; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20; Max. épület magasság (m): K; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): K; Közmű ellátás mértéke: teljes.
(4) Állattartó épület, trágyatároló nem létesíthető.
24. § [Gazdasági terület övezete]
(1) Az általános gazdasági terület (Gá) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(3) Az általános gazdasági terület övezetének sajátos előírásait a III. TÁBLÁZAT tartalmazza
(4) III. TÁBLÁZAT: Övezet jele: Gá; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 1000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40; Max. épület magasság (m): 6,5(T); A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 20; Közmű ellátás mértéke: teljes.
25. § [Hétvégiházas üdülőterület összesen]
(1) A hétvégiházas üdülőterületen (Üh) elsősorban a 4,5 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
(2) A hétvégi házas területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.
(3) Az hétvégiházas üdülőterület övezetének sajátos előírásait a IV. TÁBLÁZAT tartalmazza.
(4) IV. TÁBLÁZAT: Övezet jele: Üh; Beépítési mód: O Oldalhatáron álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 600; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15; Max. épület magasság (m): 4,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 60; Közmű ellátás mértéke: teljes.
(5) Állattartó épület, trágyatároló nem létesíthető.
26. § [Különleges beépítésre szánt terület övezetei]
(1) A különleges beépítésre szánt területek övezetei: - mezőgazdasági üzemi terület övezete (KMü) - idegenforgalmi terület övezete (KIf).
(2) Mezőgazdasági üzemi terület (KMü): Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök tárolása és javítása folyik, és nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás befogadására alkalmas.
(3) Az idegenforgalmi terület övezetében (KIf) elhelyezhető vendégház, szállásférőhely, múzeum, lakóház, vendéglátó egység, bemutatás céljából karám és egyéb idegenforgalmi rendeltetésű építmény.
(4) A különleges idegenforgalmi terület övezetében (KIf) nem helyezhető el:
a) árnyékszék, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztet anyag,- folyadék,- és földfelszín feletti gáztároló,
b) az övezeti zajhatárértékeket meghaladó zajterhelés kiváltó létesítmény, rendezvény terület.
c) önálló parkoló terület, garázsépület, mely nem szolgálja a terület igényei szerinti, illetve 3,5 tonna önsúlynál nagyobb gépjárművek elhelyezésére szolgál-
(5) A különleges beépítésre szánt terület övezetének sajátos előírásait az V. TÁBLÁZAT tartalmazza.
(6) V. TÁBLÁZAT: T –vel jelölt érték technológiafüggő érték (daru pálya, torony, siló, elevátor stb.) K** kialakult érték
a) Övezet jele: KMü; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 1000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40; Max. épület magasság (m): 6,5(T); A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: részleges.
b) Övezet jele: KIf; Beépítési mód: O Oldalhatáron álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 600; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40; Max. épület magasság (m): 7,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Közmű ellátás mértéke: részleges.
12. (1.2.2.) Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
27. § [Beépítésre nem szánt terület övezetei]
(1) A Szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekbe sorolja:
(2) Kb - különleges beépítésre nem szánt terület övezetei
a) KbT Temető övezete
b) KbKp Kegyeleti park (zsidó temető) övezete
(3) KÖ - közlekedési és közműterület övezetei
a) KÖu-3 Közúti közlekedési terület övezete – országos mellékút
b) KÖu-5 Közúti közlekedési terület övezete – kiszolgálóút, lakóutca
c) KÖu-6 Közúti közlekedési terület övezete – mezőgazdasági út, üzemi út
(4) E - erdőterület övezetei - Ev Védelmi rendeltetésű erdőterület övezete
(5) M - mezőgazdasági rendeltetésű terület övezetei
a) Má-I Általános mezőgazdasági terület övezete: szántó művelésű terület intenzív használattal
b) Má-E Általános mezőgazdasági terület övezete övezet: gyep, legelő terület – extenzív használattal
c) Mk-1 Kertes mezőgazdasági terület övezete beépítési lehetőség nélkül (belterület)
d) Mk-2 Kertes mezőgazdasági terület övezete (külterületi gyümölcsös)
(6) V - vízgazdálkodási terület övezetei
a) V-1 Folyó, patak, csatorna, árok övezete
b) V-2 Tó (holtág) övezete
c) V-3 Árvédelmi töltés övezete
d) V-4 Vízmű övezete
28. § [Különleges beépítésre nem szánt terület övezetei]
(1) Temető területen (KbT) a temetkezéssel összefüggő kiszolgáló, ravatalozó, egyházi épület, illetve kegyeleti jellegű építmény, emlékhely, sírhely és kripta építmény építhető.
(2) A temető terület övezetének sajátos előírásait a VI. TÁBLÁZAT tartalmazza.
(3) VI. TÁBLÁZAT
a) Övezet jele: KbT; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 1000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5; Max. épület magasság (m): 5,0; Közmű ellátás mértéke: részleges.
b) Övezet jele: KbT; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 1000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5; Max. épület magasság (m): 5,0; Közmű ellátás mértéke: részleges.
(4) A kegyeleti park területén (KbKp) kegyeleti és emlékhely jellegű építmény építhető.
29. § [Közlekedési terület övezetei]
(1) A közlekedési terület (KÖ) az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési és közműterület övezetei:
a) KÖu-3 Közúti közlekedési terület övezete – országos mellékút
b) KÖu-5 Közúti közlekedési terület övezete – kiszolgálóút, lakóutca
c) KÖu-6 Közúti közlekedési terület övezete – mezőgazdasági út, üzemi út
30. § [Erdőterület övezetei]
(1) Az erdő (E)
a) az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület;
b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből álló faállomány, melynek
ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi;
bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;
c) az időlegesen igénybe vett erdő területe;
d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.
(2) Védelmi erdő (Ev): az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdőterület. Védelmi erdőben épületet elhelyezni nem lehet.
31. § [Mezőgazdasági terület övezetei]
(1) A mezőgazdasági terület (M) a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények területe.
(2) Sajátos használat szerint lehet:
a) Kertes mezőgazdasági terület: zöldség, virág, esetleg gyümölcstermesztésre szolgáló terület
b) Általános mezőgazdasági terület
ba) szántó: szántóföldi művelés alatt álló terület
bb) gyep: rét (kaszáló), legelő (legeltetéses állattartás) művelési ágban lévő területek
(3) Mezőgazdasági szántó és gyep területen állattartó épület és trágyatároló elhelyezhető, amennyiben a lakó és üdülő funkciótól biztosított nagy és közepes haszonállattartó épületnél az 50 m-es védőtávolság, kis haszonállattartó épületnél a 25 m-es védőtávolság. Haszonállattartó építmény és trágyatároló élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítménytől, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény, gyógyszertár telekhatárától számított 50 m-en belül nem építhető.
(4) Mezőgazdasági terület övezeteinek sajátos előírásait a VIII. TÁBLÁZAT tartalmazza
(5) VIII. TÁBLÁZAT
a) Övezet jele: Má-I; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 6000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3; Max. épület magasság (m): 5,0; Közmű ellátás mértéke: hiányos.
b) Övezet jele: Má-E; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 6000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3; Max. épület magasság (m): 5,0; Közmű ellátás mértéke: hiányos.
c) Övezet jele: Mk-1; Beépítési mód, A kialakítható telek legkisebb területe (m2), A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, Max. épület magasság (m), Közmű ellátás mértéke: nem beépíthető.
d) Övezet jele: Mk-2; Beépítési mód: SZ Szabadon álló; A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 3000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3,0; Max. épület magasság (m): 5,0; Közmű ellátás mértéke: részleges.
32. § [Vízgazdálkodás terület]
(1) A vízgazdálkodási terület (V) a folyó- és állóvizek medre és parti sávja, közcélú nyílt csatornák, vízbázis területek. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
(2) V - vízgazdálkodási terület övezetei
a) V-1 Folyó, patak, csatorna, árok övezete
b) V-2 Tó(holtág)övezete
c) V-3 Árvédelmi töltés övezete
d) V-4 Vízmű övezete
33. § [Vegyes rendelkezések]
Rendelkezéseit folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
34. § [Záró rendelkezések]
Ez a rendelet 2022. február 15-én lép hatályba.