1. § Ligetfalva község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a hozzá tartozó táblázatos mellékletek, valamint a mellékletét képező Szabályozási terveknek az együttes alkalmazásával lehet.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A Szabályozási terv kötelező elemei, melyek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók:

(2) Más jogszabályból következő szabályozási elemek, melyek módosítása, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes államigazgatási szervek egyetértésével lehetséges:

(3) Javasolt szabályozási elemek, amelyektől eltérés, pontosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül is lehetséges:

4. § (1) Az építési övezetekre és övezetekre vonatkozó telekalakítási méreteket a 3. melléklet és 4. melléklet tartalmazza.

(2) Új építési telkek esetében a 3. mellékletben előírt telekszélességnek kell teljesülnie.

(3) Oldalhatáron álló beépítési módú beépített telek megosztása esetén a telekszélesség 14 m is lehet.

(4) Közmű műtárgy, köz-és magánút kialakítására az építési övezeti, övezeti paraméterekben meghatározott telekmérettől kisebb méretű telek is kialakítható.

(5) Amennyiben a tervezett szabályozási vonal kialakítása miatt kerül sor a telekalakításra, úgy a visszamaradó telek telekmérete az építési övezetben, övezetben meghatározott minimum értéknél kisebb is lehet.

(6) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek csak kialakult zárvány telek megközelítése céljából alakítható ki úgy, hogy a visszamaradó telek szélessége a 3. melléklet szerinti méreteknek megfeleljen, ebben az esetben a visszamaradó telek területe és beépítettsége a 3. mellékletben foglalt méretekről eltérő is lehet.

(7) A Szabályozási vonal, építési övezethatár illetve övezethatár, egyben a beépítés feltételeként végrehajtandó kötelezően kialakítandó telekhatárt jelent.

(8) Kialakult telekosztású telektömbben telekhatárrendezés esetén a telekalakítással érintett telkek területe 10 %-al eltérhet az adott építési övezetben meghatározott minimális kialakítható telekterülettől.

5. § (1) Magánút csak közterülethez csatlakoztatva alakítható ki.

(2) Kettőnél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.

(3) Lakótelkek megközelítését szolgáló, közforgalom elől nem elzárt magánút minimum 6,0 m, közforgalom elől elzárt magánút 25 m-ig nyomvonal hosszúságig minimum 4,0 m, a fölött minimum 6,0 m telekszélességgel alakítható ki.

(4) Gazdasági területet kiszolgáló magánút szélessége legalább 12 m legyen.

6. § (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása csak a Szabályozási Terv szerint hajtható végre.

(2) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha az

(3) Közterületen garázs nem építhető.

(4) Új épület építése esetén közterület alá építményrész nem nyúlhat be.

(5) Új közutak, utcák kialakításánál a 12,0 szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani.

7. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

(2) Ligetfalva teljes területén lakókocsi, lakókonténer, mobilház, utánfutó és egyéb forgalomból kivont közlekedési eszköz építményként ideiglenesen sem helyezhető el.

(3) Konténer állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területeken konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építési tevékenység időtartamáig helyezhető el kizárólag felvonulási létesítményként.

(4) Melléképület, melléképítmény (kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény) beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el.

(5) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.

8. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény a telekhatároktól min. 3-3- m-re alakítható ki, ha a rendelet másként nem szabályozza.

(3) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet.

(4) Szabályozási vonallal érintett telken, kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető.

(5) Kerítés külterületen, beépítésre nem szánt területen csak drótfonattal illetve vadhálóval vékony tartóoszlopokkal létesíthető.

(6) Meglévő épületekre vonatkozó szabályok:

(7) Az előkert mérete

(8) Előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák csak

(9) Oldalkert minimális mérete nem lehet kisebb

(10) Oldalkert teljes méretében – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerinti - benyúló épületrészeken a főépület oldalkert felőli homlokzatának mélységében csak

(11) A hátsókert minimális mérete az övezeti előírások eltérő rendelkezése és a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában legalább 6,0 m, az 50 m telekmélységet el nem érő telkek esetében 0 m.

(12) A falusias lakó építési övezetek saroktelkein, oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, de a szabadon álló beépítés a szomszédos építési telkek építési jogait nem korlátozhatja.

(13) Oldalhatáron álló beépítésnél a főépületet az oldalhatártól legfeljebb 1,0 m távolságra kell elhelyezni .

(14) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépületet az utca felőli előkert határára kell helyezni.

(15) Melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület mögött kell elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal- illetve hátsókert előírásainak megfelelően, kivéve ahol a kialakult állapot szerint az egyik oldalhatáron a főépület, a másik oldalhatáron a melléképület áll.

9. § (1) A hitéleti és kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó) tornyának épületmagasságát kialakultnak kell tekinteni.

(2) Többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

10. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor az utak alatt a közművek elrendezésénél lehetőleg a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy az előírt utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.

(4) Új főépület elhelyezéshez a közmű feltételek az alábbiak:

(5) Beépítésre szánt területen új villamosenergia hálózat kiépítés és bekötés vagy a meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukció lehetőség elsődlegesen földkábeles elhelyezéssel történhet.

11. § (1) A Szabályozási terv feltünteti a település területét érintő magasabb szintű jogszabály által előírt területeket, melyek az alábbiak:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területeken építési tevékenység a jelen rendelet előírásai mellett a vonatkozó jogszabályokban rögzített előírások együttes figyelembevételével történhet.

(3) Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzendők.

(4) Telken belül fák és cserjék a telek határától a következő távolságok betartásával ültethetők:

(5) Ahol a HÉSZ a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítését írja elő, ott a következő telepítési távolságokat kell figyelembe venni: fasor telepítése esetében max. 6 m, cserjesor esetében max.3 m.

12. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.

(2) A zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke nem haladja meg a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket.

(3) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek, gazdasági területek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzemek, gazdasági területek területén megtörtént.

(4) Állattartás céljára szolgáló épületek építése csak a rendelet építési övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.

(5) Lakóterületen csak olyan gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató) tevékenység folytatható ill. olyan épület építhető, amely elsődlegesen a helyi lakosság ellátását szolgálja.

(6) Lakóterületen zavaró hatású, nagy forgalmú gazdasági tevékenység számára telephely nem létesíthető.

(7) A település igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.

(8) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megtisztítani.

(9) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.

(10) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.

(11) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(12) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(13) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell, kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.

(14) Veszélyes anyagok, vagy hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, új hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.

(15) Állattartó telep, nagylétszámú állattartó telep, a belterülettől 500 m védőtávolságon belül nem létesíthető.

(16) Lakóterület határáról 500 m védőtávolságon belül külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, külszíni bányaművelés nem folytatható.

(17) A vízfolyások mentén 3-3 m széles parti sávot mederfenntartási célokra szabadon kell hagyni, ezen parti sávon belül építményt létesíteni nem lehet.

13. § (1) A helyi védett egyedi művi értékeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási terv jelöli.

(2) A helyi védett egyedi művi értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép-védelmi önkormányzati rendelet tartalmazza.

14. § (1) A településen található régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervlapok az adatszolgáltatás alapján jelölik, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) A régészeti lelőhelyeken a földmunkával járó beruházásokat lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben a lelőhely elkerülése nem lehetséges vagy túl költséges lenne, a beruházás megvalósítása előtt a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.

15. § (1) A beépítésre szánt területek sajátos építési használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

(2) Az egyes építési övezetek paramétereit a 3. melléklet, az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet tartalmazza.

16. § (1) A falusias lakóterület elsősorban lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Oldalhatáron álló beépítéssel átellenes oldalon kialakult állapot szerint csak melléképület állhat.

(3) Új főépület elhelyezése esetén gépkocsitároló elsődlegesen a főépülettel egy tömegben ill. ahhoz csatlakozóan alakítható ki.

(4) Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.

(5) Ha az Lf1, Lf2 jelű építési övezetekben a teleknagyság legalább 50 %-kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 %-a -érvényesíthető, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagysághoz tartozó beépítettség kétszeresét.

(6) Falusias lakóterületen az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át, és nem lehet több 60 m²-nél. Állattartó épület kizárólag a lakóépület mögött helyezhető el oldalhatáron álló kialakítással a lakóépülettől min. 10,0 m-re.

(7) A telek közterületi határvonalától 20 m mélységű területrészén állattartó épület, építmény állatkifutó, trágyatároló és egyéb - az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető.

17. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A Vt övezetben meglévő épület kialakult állapotú, bővítése nem lehetséges.

18. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

(3) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény legmagasabb pontja meghaladhatja az építési övezetben meghatározott maximális épületmagasságot, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

(4) Az építési övezetben lakás csak a gazdasági rendeltetésű épületen belül alakítható ki.

(5) Az építési övezetben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő, a lakóterület felőli oldalon dupla fasor és cserjesor telepítése szükséges.

19. § A Szabályozási terven „Ktt” jellel szabályozott építési övezetben a turizmushoz kapcsolódó, az 5. melléklet szerinti rendeltetésű építmények létesíthetők.

20. § A Szabályozási terven „Kvg” jellel szabályozott építési övezetben a vadgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági építmények továbbá a vadászturizmushoz kapcsolódó kereskedelmi szállásépület, vadászház létesíthető, az 5. mellékletben felsoroltak szerint.

21. § (1) A Szabályozási terven „Kmű” jellel szabályozott építési övezetben az 5. melléklet szerinti rendeltetésű építmények létesíthetők.

(2) A Kmü építési övezetben csak olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.

(3) Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

(4) A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.

22. § A beépítésre nem szánt területek az egyes övezetek paramétereit a 4. melléklet, az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 6. melléklet tartalmazza.

23. § (1) Közúti közlekedési területen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei, tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények valamint közművek helyezhetők el.

(2) A közlekedési hálózatok elemei számára a szabályozási terven jelölt szabályozási szélességet kell biztosítani.

(3) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva: országos főutak mentén: 100-100 m, országos mellékutaknál 50 – 50 m. Védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(4) A helyi külterületi utak (mezőgazdasági kiszolgáló utak), illetve külterületi, közforgalom elől nem elzárt magánutak mentén kerítés és egyéb építmény az úttengelytől számított 6-6 méteren belül nem helyezhető el.

(5) Bármely közút, illetve közforgalom elől nem elzárt magánút esetében az úttengelytől számított 3-3 méteren belül nem helyezhető el fás szárú növényzet.

24. § (1) Zöldterület közpark a Szabályozási Terveken Zkp jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közterület.

(2) A Zkp-0 jellel szabályozott zöldterület közpark övezetben a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak helyezhetők el.

(3) A Zkp-1 jelű építési övezetében a (2) bekezdésben szabályozott épületnek nem minősülő építmények és a 6. mellékletben meghatározott rendeltetésű épületek helyezhetők el.

25. § (1) Erdőterület az üzemtervezett erdők és a szabályozási terv szerint tervezett erdők területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

(3) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet létesíteni nem lehet.

(4) Er jelű rekreációs erdőterület övezetében kialakíthatók az erdei turizmust, a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő építmények (pihenőhely, erdei tornapálya, sportolási létesítmény, turistaút, kerékpárút, esőbeálló továbbá az erdei turizmust szolgáló, 6. sz. mellékletben meghatározott rendeltetésű épület létesíthető.

26. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a védett természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:

(2) Mezőgazdasági területen lakó rendeltetés csak akkor létesíthető,

(3) A lakó rendeltetés a mezőgazdasági üzemi tevékenység gazdasági épületén belül az alapterület 50 %-át nem haladhatja meg.

27. § (1) Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe, ahol a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és –tárolás építményei, továbbá lakóépület, lakás helyezhető el.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben az építmény elhelyezés területi feltételei a következők:

(3) Általános mezőgazdasági terület Má övezetében épület a telekhatároktól legalább 10 m-re helyezhető el.

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében, ha valakinek a tulajdonában álló mezőgazdasági művelési ágú telkek (földrészletek) összes területe eléri az 5 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület és vendéglátó épület is elhelyezhető.

(5) A birtokközpont kialakításának feltételei:

(6) A birtokközpont területén épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.

28. § Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület jellemzően a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a hagyományos tájkarakter megőrzése szempontjából jelentős, Mt jellel szabályozott terület.

29. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben, 80 %-ban művelt telek esetében egy gazdasági épület helyezhető el, továbbá egy terepszint alatti önálló építmény (pince) alakítható ki.

(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető épület alapterülete legfeljebb bruttó 60 m² lehet, a pince, legfeljebb 60 m2 alapterülettel alakítható ki.

(4) Új épület az közút határától legalább 5 m-re létesíthető.

30. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő terület a vízfolyások, árkok területei.

(2) Vízgazdálkodási területen csak a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

31. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott övezet, ahol csak a temető funkciójával összhangban lévő építmények helyezhetők el.

(2) A temető rendeltetésének megfelelő épület a telekhatároktól legalább 5-5 m-re helyezhető el.

32. § A terület a Szabályozási terven Közm jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

33. § (1) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetén a bővítésből, átalakításból, vagy az új rendeltetésből adódó többlet gépjármű elhelyezéséről az OTÉK-ban előírtaknak megfelelően kell gondoskodni a meglévők megtartása mellett, az adott ingatlanon belül.

(2) Lakásonként 1 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani a telken belül.

(3) Közösségi épületekhez tartozó parkolók 50 %-a közterületen is elhelyezhető.

34. § Ligetfalva területén a védendő területeket, védőtávolságokat (közlekedési területek, közművek nyomvonalai mentén) a Szabályozási terv tünteti fel.

35. § Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a magántulajdonban lévő, zöldterület övezetbe sorolt alábbi telkek esetében: 38, 67, 68/1, 68/2, 69 hrsz-ú telkek.

36. § A rendelet mellékletei:

37. § Hatályát veszti a Ligetfalva község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló Ligetfalva község önkormányzata képviselő testületének 5/2007 (VI.19..) önkormányzati rendelete.

38. § Ez a rendelet 2024. december 30-án lép hatályba.