Uzsa  Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés  1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ   RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet célja Uzsa sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) egyes településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Uzsa településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Uzsa egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(4) Jelen rendelet a Tvtv.-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Jelen rendelet a hatályos helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival együtt alkalmazandó.

2. § E rendelet hatálya Uzsa község közigazgatási területére terjed ki.

3.§ E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága;
2. hirdető-berendezés, hirdetőtábla: minden olyan a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendeletben vagy ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek az a célja, hogy a közterületen közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, stb.;
3. önálló hirdető-berendezés: minden olyan hirdető-berendezés, amely nem építményen vagy nem építményhez rögzítetten kialakított;
4. pasztell színek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs, a pigment minimális kötőanyaggal van keverve;
5. tájba illeszkedő: az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa.

6. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

7. City Board formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 métermagasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

 8 .funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;   

  9 .információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

 10 .közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

11 .közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

12 .más célú berendezés: közterületi pihenő pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely

13  .önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

14 .önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős döntések, információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

15. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai
   

4. § (1) A helyi védelem feladata

a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Uzsa helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

2. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetése

5.§ (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

a) hivatalból, vagy

b) természetes és jogi személy által írásban Uzsa Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körül határolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);

d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,

e) a kezdeményezés indokolását.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét/megnevezését;

b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körül határolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);

d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,

e) a kezdeményezés indokolását.

(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.

3. Nyilvántartási szabályok

6. § (1) A helyi védett értékekről Uzsa Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

a) a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,

b) a védelem típusát,

c) a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),

d) a védelem rövid indokolását,

e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő - testületi előterjesztést és a döntés másolatát,

f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,

g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,

h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Polgármester gondoskodik.

7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének megállapítását követően az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.

4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

8. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

5. Az egyedi védelem meghatározása

9. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki

6. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények

10. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Az épületek telepítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(3) A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem építhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók.

(4) A védett épületek, építmények környezetében az új építmények magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

7. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

11. § A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, ezek:

a) Falusias lakó,

b) Erdésztelep

c) Ipari, gazdasági.

(2) A településképi szempontból meghatározó területtel nem érintett terület egyéb településképi szempontból meghatározó területnek tekinthető.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. A településképi szempontból meghatározó területekre és az egyéb településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények

13. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg az adott területre jelen és a 14. §  - ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, a szürke szín és ezek árnyalatai, továbbá a föld- és pasztellszínek alkalmazhatók.

(3) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(4) Építményeket, sajátos építményfajtákat, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a tájba illesztett módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni.

14. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) A természeti és építészeti értékek védelme érdekében olyan tevékenység nem folytatható, amely a természeti értékeket, a táj jellegét, a védett növény-  és állatvilágot valamint az adott terület rendeltetését zavarja.

(3) A külterületen folyó gazdálkodást és építést a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni.

(4) A település közterületi zöldfelületeinek aránya nem csökkenthető. Ahol a HÉSZ zöldfelület létesítését írja elő, ott a létesítmény használatba vételéig a telepítést el kell végezni.

10. A falusias lakó településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

15. § (1) A falusias lakó településképi szempontból meghatározó területre (a továbbiakban a 15-17. § - ban: a terület) vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (21) bekezdések tartalmazzák,  kivéve ha a részterületekre vonatkozó követelmények eltérően nem rendelkeznek.

(2) Az épületek fő tömegének gerinciránya az újonnan beépítésre kijelölt, még nem beépült területeken utcavonalra merőleges legyen. A tetőforma kialakításának az épülettömeghez kell igazodnia, a túl bonyolult tetőszerkezet nem megengedett.

(3) Az újonnan beépítésre kijelölt, még nem beépült területeken az oldalkert irányába történő épületkiugrás létesítése esetén az épületkiugrásnak az épület homlokvonalától számított minimális távolsága legalább az utcai homlokzat szélessége legyen.

(4) Az épületek – a főépület takarásában álló melléképület kivételével – 30-45°-os hajlású magas tetővel készüljenek a lakóépületeknél, ill. 30- 45° fok között a közösségi épületeknél a fő-tetőre vonatkoztatva.

(5) Az újonnan beépítésre kijelölt, még nem beépült területeken a tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 30 %-a 30°-nál kisebb hajlású magas tetővel, 10°-nál kisebb hajlású fémlemez héjalású tetővel, vagy tetőteraszként kialakított járható lapos tetővel is fedhető.

(6) A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kis elemes lemez, piros vagy barna sík pala, vagy nád. Bitumenes zsindely, hullámlemez, rikító színű vagy egyéb mesterséges hatású fedés és fémlemez nem alkalmazható. Utóbbinál kivételt képez a hagyományosnak tekinthető szürke tónusú korcolt fémlemezfedés.

(7) A tetőtér beépíthető. A tetőtéri ablakfelületek összmérete a tetőfelület legfeljebb 20 %-a lehet.

(8) Tetőablak tetősíkban fekvő, vagy a tető hajlásszögét és fő tömegét nem megváltoztató tetőfelépítményben álló lehet.

(9) A kialakult, ikres beépítésű területen meglévő épület tetőterének beépítése esetén a csatlakozó épület tetőhajlásszögéhez illeszkedni kell.

(10) A kialakult, ikres beépítésű területen a meglévő épületek felújítása esetén a csatlakozó épületek építészeti kialakításának, anyaghasználatának összhangban kell lennie.

(11) Az épületeken hagyományos építőanyagok alkalmazandók - kő, fa, világos színű, elsősorban fehér vakolat, a homlokzaton fehér, pasztell, és természetes, anyagszerű színek alkalmazhatók.

(12) A melléképület az oldalhatáron álló beépítés esetén a telek azon oldalán helyezendő el, ahol a lakóépület áll. Szabadon álló és ikres beépítésnél az épület takarásában.

(13) A telken elhelyezendő épületek építészeti kialakítása egymással összhangban legyen.

(14) Az utcai kerítés alacsony lábazattal készüljön. Anyaga lehet fa, tömör kő, világos színű vakolt tégla. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.

(15) Az áttört kerítések utólagos lefedése nádszövettel vagy egyéb anyaggal nem megengedett.

(16) Szerelt kémény nem építhető.

(17) A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.

(18) Az előkerteket parkosítani kell

(20) A kertekben többszintes növényállomány telepítendő, a 3. és 4. melléklet szerinti növényfajok figyelembevételével.

16. § A területen belül a HÉSZ-ben településközpont területként meghatározott területen a be nem épített és a legszükségesebb burkolt területek feletti terület-részeket zöldfelülettel kell fedni.

17. § A területen belül a HÉSZ-ben temető területként meghatározott területen a temető erdős jellegét meg kell őrizni.

11. Erdésztelep településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) Erdésztelep településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (17) bekezdések tartalmazzák.

(2) Új épületek az utcában kialakult előkertméret figyelembevételével telepíthetők.

(3) Új épület építése esetén az épület tetőgerinc irányának illeszkednie kell az építéssel érintett telekhez közvetlenül kapcsolódó 2-2 telken lévő épületéhez.

(4) Oldalkert irányába történő épületkiugrás létesítése esetén az épületkiugrásnak az épület homlokvonalától számított minimális távolsága legalább az utcai homlokzat szélessége.

(5) Új épület építése esetén az épület magasságának illeszkednie kell az építéssel érintett telekhez közvetlenül kapcsolódó 2-2 telken lévő épületek magassághoz.

(6) A tetőforma kialakításának az épülettömeghez kell igazodnia, a túl bonyolult tetőszerkezet nem megengedett.

(7) Az épületek – a főépület takarásában álló melléképület kivételével – 30-45°-os hajlású magas tetővel készüljenek a lakóépületeknél, ill. 30- 45 fok között a közösségi épületeknél a fő-tetőre vonatkoztatva. A tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 30 %-a 30°-nál kisebb hajlású magas tetővel, 10°-nál kisebb hajlású fémlemez héjalású tetővel, vagy tetőteraszként kialakított járható lapos tetővel is fedhető.

(8) A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kis elemes lemez, piros vagy barna sík pala, vagy nád. Bitumenes zsindely, hullámlemez, rikító színű vagy egyéb mesterséges hatású fedés és fémlemez nem alkalmazható. Utóbbinál kivételt képez a hagyományosnak tekinthető szürke tónusú korcolt fémlemezfedés.

(9) A tetőtér beépíthető. A tetőtéri ablakfelületek összmérete a tetőfelület max.20 %-a lehet.

(10) A meglévő, ikresen csatlakozó épületek felújítása esetén a csatlakozó épületek tömegének, építészeti kialakításának, anyaghasználatának összhangban kell lennie.

(11) Az épületeken hagyományos építőanyagok alkalmazandók - kő, fa, világos színű, elsősorban fehér vakolat, a homlokzaton fehér, pasztell, és természetes, anyagszerű színek alkalmazhatók.

(12) A telken elhelyezendő épületek építészeti kialakítása egymással összhangban legyen.

(13) Az utcai kerítés alacsony lábazattal készüljön. Anyaga lehet fa, tömör kő, világos színű vakolt  tégla. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.

(14) Tömör kerítés legfeljebb 1,5 méter magasságú lehet és csak helyi terméskőből építhető. A tömör kerítéseken áttört kapu létesítendő.

(15) Szerelt kémény nem építhető.

(16) A telkek be nem épített részét kertként kell fenntartani. Az előkerteket parkosítani kell.

(17) A kertekben többszintes növényállomány telepítendő, a 3. és 4. melléklet szerinti növényfajok figyelembevételével.

12. Az ipari, gazdasági településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) Az ipari, gazdasági településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (8) bekezdések tartalmazzák.

(2) Egy ingatlanon belül a különböző méretű és tömegű épületek utólagos egybeépítése csak nyaktaggal megengedett, a területen egyszerű formájú épületek építhetők.

(3) A lakóterületbe beágyazott ipari, gazdasági területeken új épület építése esetén a lakóépületek magasságához illeszkedni kell.

(4) Az épületek fedésére legfeljebb 45° hajlásszögű nyeregtető, 25° félnyeregtető vagy lapos tető alkalmazható.

(5) A tetőforma kialakításának az épülettömeghez kell igazodnia, a túl bonyolult tetőszerkezet nem megengedett.

(6) Az épületek homlokzatán vakolt homlokzatképzés, tégla, kő, fémlemez vagy faburkolat megengedett. Kizárólag fehér, szürke, természetes anyagszerű színek és pasztell színek használhatók, rikító színek kizárólag a cégprofil megjelenítése érdekében, kis felületen, a környezetbe illesztve alkalmazhatók.

(7) A lakóterületbe beágyazott ipari, gazdasági területeket a lakóterületektől saját területen telepített zöld sávval kell elválasztani.

(8) A területek határa mentén 10 m. széles 3-szintű zöld sáv létesítendő előnevelt egyedekkel, a beruházás első fázisában.

13. Az egyéb településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) Az egyéb településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (10) bekezdések tartalmazzák.

(2) A külterületen lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény nem helyezhető el.

(3) Kerítés csak élősövényből létesíthető, kivéve az erdővel, gyeppel határos területeken a vadvédelmi célú kerítést. (növényzettel kísért vadvédelmi háló)

(4) A vízárkok partjait és oldalait védő növényzet kivágása a talajvédelem biztosításával történhet.

(5) Az utak, patakok, árkok mentén az élővilágot és a táj esztétikai megjelenését gazdagító erdősávok, fasorok telepítendők.

(6) A meglévő fasorok védelméről, kiöregedésük előtt új egyedek telepítéséről és neveléséről a terület tulajdonosa gondoskodik.

(7) Szerelt kémény nem építhető.

14. A kerítésépítésre vonatkozó általános szabályok

21. § (1) Kerítés anyaghasználatában, formai kialakításában elsődlegesen az utcaképet meghatározó kerítések anyaghasználatához, formai kialakításához, másodlagosan az épület homlokzatának anyaghasználatához, homlokzati architektúrájához illeszkedő módon telepíthető vagy végezhető rajta építési tevékenység. Nem létesíthető az utcaképbe nem illő, vagy túltagolt architektúrájú és az utcaképre nem jellemző tömör kerítés, kivéve ha azt építmény rendeltetése indokolttá teszi, de ebben az esetben sem alkalmazható homogén falszerű felület.

(2) Az áttört kerítés mellé telken belül a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.

(3) Az áttört kerítés az utcában kialakulthoz illeszkedő módon

a) növényekből természetes,

b) teljesen áttört drótfonatos, vagy

c) 1/3 lábazat és 2/3 áttört résszel kialakított oszlopos

kialakítású lehet.

(4) A kerítés színezése során nem alkalmazható harsány, rikító szín.

15. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

22. § (1) A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el. Külterületen az engedélyezésnél a Balaton-felvidéki Nemzeti Park véleményét ki kell kérni.  Távközlési magas építmény, adótorony, antenna Uzsán nem helyezhető el.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb településképi szempontból meghatározó területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

(3)  A villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.

 (4) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

 (5) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max 15^o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

 (6) Belterület már beépített területén, valamint külterületen a HÉSZ beépítésre szánt területként meghatározott területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

(7) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(8) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

 (9) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos.

(10) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(11) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz. A kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000 K alatti érték az irányadó.

(12) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb településképi szempontból meghatározó területek, helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

16. Közterületekre és közterületi zöldfelületekre vonatkozó követelmények

23. § (1) Az utcákat fásítani kell. A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítás biztosítandó, ahol a szélesség rendelkezésre áll.

(2) Az utak melletti fasorokban új fasor telepítése esetén azonos fafajták alkalmazandók, meglévő fasor esetén a hiányzó egyedek pótlása során az utcában megtalálható fafajták alkalmazhatók.

(3) Az utak mentén nem telepíthető szemmagasságban takaró növényzet.

(4) A járdák, terek gyalogos és vegyes forgalmát szolgáló felületein és a közterületi parkolóhelyeken szürke , illetve díszítő sorként egyéb  színű kis elemes térburkolat, bazalt zúzottkő burkolat, és aszfalt burkolat alkalmazható.

(5) A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani.

(6) A meglévő és tervezett zöldterületek fenntartásáról és felújításáról folyamatosan gondoskodni kell.

(7) Közút és vasút keresztezésénél a 20/1984 (XII.21.)Km. rendeletben meghatározott rálátási háromszög területén belül az út és vasút szintjétől számított 50 cm-nél  magasabb fát, növényzetet ültetni tilos.

17. A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének szabályai

24. § (1) Tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag [80 lumen/Watt] mértéket meghaladó hatékonyságú, [statikus meleg fehér színű] fényforrások használhatók.

(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.

(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

      18. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

25.§ (1)  Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr..-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (2) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(3) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével

a) utcabútor alkalmazásával alábbi

aa) település központi vegyes

ab) falusias lakó

területfelhasználású közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon lehet.

            kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron

ba) település központi vegyes

bb) falusias lakó

bc) kertvárosias lakó

területfelhasználású és megnevezésű területeken lehet.

(4) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

a) a műemléki védelem alatt álló építményen,

b) a helyi védelem alatt álló építményen.

19. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

26.§ (1) A településképi szempontból  meghatározó  jelentőségű , az 1. mellékletben megjelölt  területeken kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) Az  (1) bekezdés szerinti  területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete, vagy homlokzata vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

20. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

27.§ (1) Az utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(2) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.  Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(4) A közművelődési intézményekkel  megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető.

(5) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

b) az önkormányzati működés körébe tartozó információk;

c) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

d) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

e) idegenforgalmi és közlekedési információk;

f) a társadalom egészét vagy széles rétegét érintő, elsősorban állami információk;

(6) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

21. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

28.§ (1) Reklámhordozón reklám

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Uzsa  Község Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

22. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

29.§ E rendelet 11.§ szerint meghatározott építmények előtti területen nem helyezhető el közművelődési célú hirdetőoszlop.

23. Építési reklámháló kihelyezése

30.§ Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

24.Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére

31.§  (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(4) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben

32. § (1) Uzsa  szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

(3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése kérelemre a vonatkozó településképi bejelentési eljárásban történik. A polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárás során dönt. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az (1) bekezdés szerinti eltéréshez településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni.

26. Cégérekre, tájékoztató táblákra, hirdető-berendezésekre, hirdetőtáblákra, plakátokra vonatkozó településképi követelményeknek

33. § (1) Helyi egyedi védelem vagy műemléki védelem alatt álló épülethomlokzaton 1 m² -nél nagyobb tábla nem helyezhető el.

(2) A lakó TSZM területen műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, az adott épülethez megtervezett és elkészített, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású cégér elhelyezhető.

(3) Az épület homlokzatán elhelyezett cégérek, tájékoztató táblák, hirdető-berendezések, hirdetőtáblák anyagának és színének illeszkednie kell az épülethez.

27.A reklámhordozókra vonatkozó követelmények

34. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan. (4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el, építési állványzaton.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) A reklámhordozó folyamatos karbantartása, tisztán tartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklámot  közzé tevőnek   egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi. Amennyiben a karbantartást, tisztán tartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterület kezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.

28. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken

35. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott erre alkalmas területfelhasználású területeken lehet.

 (3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés műemléki védelem alatt álló építményen.

29. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok

36. § (1) A 20. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(2) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.  Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

37. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

38. § Jelen rendelet előírásai szerint Uzsa közigazgatási területén végzett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

30.A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések

39. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

31.A bejelentési eljárás részletes szabályai

40. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr.) 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

(3) A Polgármester településképi bejelentést tudomásul veszi , vagy   azt elutasítja.

(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

41. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

  42. §  (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetésében településüzemeltetési előirányzat terhére meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható. A támogatás biztosítása nem kötelező önkormányzati feladat.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.

(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének 10 %-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően az Önkormányzat Képviselő-testülete írhatja ki.

(6) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a Polgármester készíti elő. A beérkezett pályázatokról a Képviselő-testület dönt.

43. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázóval a Polgármester átruházott hatáskörben megállapodást köt.

(3) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

(4) A jegyző - átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.

X. FEJEZET

ZÁRÓ   RENDELKEZÉSEK

44. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

45.. § (1) Hatályát veszti Uzsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatának valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 2/2007(II.14.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésében „A be nem épített és a legszükségesebb burkolt területek feletti terület-részeket zöldfelülettel kell fedni” szövegrész, a 4. § (3) bekezdésében „A területek határa mentén 10 m. széles 3-szintű zöldsáv létesítendő előnevelt egyedekkel, a beruházás első fázisában” szövegrész, az 5. § (1) bekezdés A/. pontjának a/. alpontja és a g/ alpontjában a „,50 cm.-nél  magasabb fát, növényzetet ültetni” szövegrész, az 5. § (2) bekezdés B/. pontjában a „Részletes szabályozás” szövegrész és az a-f/. alpont, az 5. § A/. pontjának b/. alpontjában „A terület erdős jellegét meg kell őrizni, minimális fa-kivágással.” szövegrész, a 6. §, a 7. § (1) bekezdés d/. alpontja, a 6. § (2) bekezdése, a 8. § (2) bekezdése, a 10. § (1)-(3) és (8). bekezdése, a 11. § b), d), i)-m) pontjai, és a 12. § (6)-(7) bekezdése.

(2) Hatályát veszti Uzsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 11/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete.

   Szántói Imre sk.                                                                        Dr. Gelencsér Ottó sk.

    Polgármester                                                                                 jegyző

A rendelet 2017. december 27. napján kihirdetésre került.

Dr . Gelencsér Ottó sk.

          jegyző