1. § E rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

2. § E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló l993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.), illetve Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, (továbbiakban: Mötv.), foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

3. § (1) A tulajdonosi jogok gyakorlása során, e rendeletben meghatározott bérbeadói jogok érvényesítése és támogatás nyújtása érdekében, az Önkormányzat és a képviselő-testület szervei, továbbá a bérbeadói minőségben eljáró Vagyonkezelő – az adatvédelmi jogszabályok keretei között, a szükséges mértékben – kezelik mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása és a bérbeadói hozzájárulásról való döntés, bérbeadói szerződés végrehajtása, lakásértékesítés, támogatás nyújtása érdekében, illetve e rendelet végrehajtása során a tudomásukra jutottak.

(2) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni, továbbítani csak az adatvédelmi jogszabályoknak és az Önkormányzat Belső Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatának megfelelően lehet, illetve azok kizárólag e rendeletben szabályozott bérbeadás feltételeinek megállapításához, a bérbeadói hozzájáruláshoz való döntéshez, bérbeadói szerződés végrehajtásához, szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez és jogosultságok érvényesítéséhez, lakásértékesítéshez, követelések érvényesítéséhez, illetve támogatás nyújtásához használhatók fel.

(3) Az adótitoknak minősülő helyi adó adatok és a lakáskérelmező, a bérlő, a bérlővel együtt költöző, illetve utólag befogadott személyek, vagy a jogcím nélküli lakáshasználó személyes adatai, lakásigénylési jogosultságot alátámasztó szociális helyzete és különleges adatnak minősülő egészségügyi adatai, az önkormányzati lakás bérletére, megvásárlására való jogosultsága ellenőrzésének, a lakbér mértékének megállapítása, továbbá a bérleti díj, a különböző tartozások és a közüzemi díj, valamint közös költség fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából az igénylési kérelem elbírálásáig, a bérleti jogviszony, illetve a támogatási szerződés időtartama alatt és az követően öt évig, illetve a részletfizetéssel történő lakásvásárlás esetében a törlesztés időtartama alatt és azt követően öt évig kezelhető.

(4) Az Önkormányzat és a Vagyonkezelő jogosult a követelések kezelését és behajtását végző, általuk megbízott szervezetek részére a bérlők, a jogcím nélküli lakáshasználók, a támogatottak adatait adatkezelésre, adatfeldolgozásra átadni.

(5) A követelések kezelésével és behajtásával megbízott szervezetek az adatfeldolgozásra átvett személyes adatokat – az adatvédelmi szabályok betartásával – kizárólag követeléskezelési és -behajtási tevékenységük gyakorlása céljából, a tevékenység végzésének időtartama alatt és a tevékenységhez szükséges módon és mértékben használhatják fel.

4. § E rendelet célja az Ltv. rendelkezéseivel összhangban az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadása és elidegenítése részletes feltételeinek, a mohácsi közintézmények, valamint a vállalkozások szakember-ellátásának, az önkormányzati foglalkoztatás-politikai koncepció érvényre juttatásának, valamint a lakáscélú támogatási rendszer feltételei és eljárási rendjének szabályozása, biztosítva ezzel az önkormányzati ingatlanvagyonnal való átlátható és eredményes gazdálkodást.

5. § A rendelet hatálya alá tartozó lakások feletti e rendeletben szabályozott jogokat gyakorolja és a kötelezettségeket teljesíti:

6. § (1) Rendelettel szabályozza az önkormányzati tulajdonban levő lakások bérletének és elidegenítésének feltételeit, szabályait.

(2) A Mohácsi Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályának (a továbbiakban: Népjóléti Osztály) javaslatára, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) előzetes állásfoglalása alapján

(3) Költségvetésében dönt az elidegenítésből származó pénzeszközök Ltv.-ben, valamint e rendelet 34. § (6) bekezdésében szabályozott célokra történő felhasználásáról.

7. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján, a képviselő-testület határozatában foglalt feltételekkel az Önkormányzat nevében megköti az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó Vagyonkezelői szerződést, adásvételi szerződéseket.

(2) A Pénzügyi-, és Gazdasági Bizottság javaslata alapján dönt a Budai Nagy A.u.14. számú társasházban lévő önkormányzati bérlakások bérlőjének személyéről.

(3) Felszólíthatja a bérlőt, a jogcímes, illetve jogcím nélküli lakáshasználót a bérleti szerződésben, az Ltv-ben, a vagy Ptk.-ban és e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésére.

(4) Jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetése érdekében pert, vagy közigazgatási eljárást indíthat és végrehajtási eljárást kezdeményezhet.

(5)⁴ A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslatával egyezően rendelkezik az Önkormányzat javára bejegyzett elővásárlási jog, illetve visszavásárlási jog, valamint az ennek biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozat kiadásáról.

(6)⁵

(7) A Népjóléti Osztály útján adatkezelést végez.

(8)⁶ Méltányossági jogkört gyakorol.

8. § (1) a Vagyonkezelő/Bérbeadó javaslatot tesz a Képviselő-testületnek:

(2) A Vagyonkezelő köteles gondoskodni:

(3) A Vagyonkezelő kiemelt feladatkörébe tartozik:

(4)⁹ A Vagyonkezelő jogosult e rendelet által átruházott feladatai kapcsán felmerülő költségei finanszírozása okán a lakások bérbeadásából származó – beszedett – bérleti díj és egyéb díjak összegére, illetve a tartozások naprakész követése és a hátralékok felhalmozásának elkerülése érdekében, a bérleti díj megfizetésével egyidejűleg a közös költség és egyéb díjak beszedésére is.

(5) Vagyonkezelő bérleti díjtartozás esetén jogosult egyszeri részletfizetést engedélyezni.

9. § (1) A Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztálya köteles elkészíteni és folyamatosan aktualizálni az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakások nyilvántartását (a továbbiakban: lakásnyilvántartás).

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

(3) A Népjóléti Osztály feladata az e rendelet hatálya alá tartozó üres, vagy megüresedő lakások – szociális bérlakások kivételével – bérbeadására vonatkozó felhívások megszerkesztése és közzététele, kérelmek és az Ltv.-ben, illetve e rendeletben előírt mellékleteik ellenőrzése, befogadása és nyilvántartása.

(4) A lakásnyilvántartás vezetéséhez a kérelmező, az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles, illetve az Önkormányzat és a képviselő-testület szervei ezen személyes adatok kezelését kötelesek ellátni:

(5) Az egészségi állapotra vonatkozó adatok esetében a jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés az érintett hozzájárulásával egészül ki.

(6) Ezen adatszolgáltatás a kérelmezővel közös háztartásban élő valamennyi személyre vonatkozik.

10. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások, a lakás hasznosításának célját tekintve, lehetnek:

(2)¹⁰ Bérleti jogviszony csak e rendeletben meghatározott jogcímeken és módon létesíthető, hosszabbítható és tartható fenn, illetve önkormányzati tulajdonú lakásban csak a rendelet előírásainak megfelelő személyek lakhatnak, tartózkodhatnak.

(3) Az üres vagy megüresedett, illetőleg új építésű lakások bérbeadási jogcímének bármilyen módosításról -, ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Képviselő-testület dönt.

(4)¹¹

11. § (1) Önkormányzati bérlakásra csak határozott idejű bérleti szerződés köthető és tartható fenn.

(2) Szociális bérlakások esetében a határozott idejű bérleti szerződés legfeljebb 1 naptári évre köthető, de indokolt esetben ennél rövidebb időre is létrehozható bérleti jogviszony.

(3) Szakemberlakások és piaci alapon bérbe adható lakások esetében a bérleti jogviszony időtartama legfeljebb 5 év lehet. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a szolgálati jogviszony időtartama. ¹²Eltérő időtartamú határozott időre szóló munka/szolgálati jogviszonnyal rendelkező bérlőtársak esetén a bérleti jogviszony időtartamának meghatározásakor a hosszabb időtartamú határozott idejű munka/szolgálati jogviszony időtartamát kell alapul venni. Határozott és határozatlan idejű munka/szolgálati jogviszony fennállása esetén a bérleti jogviszony időtartama legfeljebb 5 év lehet.

12. § (1) A 11. §-ban meghatározott határozott idő leteltét megelőző 2 (kettő) hónapon belül a bérlő írásban kérelmet nyújthat be a bérbeadóhoz a bérleti szerződés meghosszabbítása iránt, melyről a bérlőt a vele kötött szerződésben tájékoztatni kell.

(2)¹³ A kérelmező a kérelemhez a 8. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott közüzemi szolgáltatóktól igazolást csatol arról, hogy nincs díjtartozása, valamint igazolni köteles, hogy közös költség tartozása, köztartozása vagy más jellegű tartozása nem áll fenn az Önkormányzattal és a képviselő-testület szerveivel szemben.

(3) Amennyiben a kérelmező bérlő eleget tett a (2) bekezdés feltételeinek, a bérleti jogviszonyt a bérbe adó és a bérlő, újabb határozott időre meghosszabbíthatja. Bérleti díj tartozás esetén a bérbe adó egy alkalommal részletfizetési megállapodást köthet, mely esetben a meghosszabbított bérleti szerződés időtartama megegyezik a részletfizetési megállapodásban rögzített határidővel.

(4) A meghosszabbítás időtartama szociális bérlakás esetén legfeljebb 1 naptári év, szakemberlakások és piaci alapon bérbe adható lakások esetében legfeljebb 2 naptári év lehet.

(5) Az így meghosszabbított szerződésekről bérbeadó a tulajdonos Mohács Város Önkormányzatát a Népjóléti Osztályon keresztül, a bérleti szerződés meghosszabbítására vonatkozó megállapodás megkötését követően haladéktalanul, írásban tájékoztatja.

13. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(2)¹⁴ Önkormányzati tulajdonú lakás nem adható albérletbe, társbérletbe, illetve szívességi lakáshasználatba.

(3)¹⁵

(4)¹⁶

14. § (1) A szociális lakásokra vonatkozó bérleti szerződést a bérbeadó a rendelet 4. számú melléklete szerinti tartalommal köti meg a 7. számú mellékletben szereplő Igénylő és Adatbejelentő lap, valamint a kapcsolódó igazoló dokumentumok és nyilatkozatok benyújtását követően. A szakemberlakásokra vonatkozó – a rendelet 5. számú mellékletét képező - bérleti szerződés megkötését megelőzően az igénylő a rendelet 8. számú mellékletét képező Igénylő és Adatbejelentő lapot, valamint csatolmányait nyújtja be elbírálásra. A piaci alapon bérbe adható lakások bérleti szerződése 6. számú mellékletben található, melyre az igénybejelentés a rendelet 9. számú mellékletét képező nyomtatványon kell megtenni.

(2) A bérleti szerződéshez mellékelni kell a Vagyonkezelő által, a birtokba adáskor felvett, a lakás berendezéseinek és tartozékainak tételes felsorolását és műszaki állapotát tartalmazó jegyzőkönyvet.

(3) A lakásbérleti szerződést, bérbeadó részéről, a Vagyonkezelő képviselője írja alá.

(4)¹⁷

15. § (1) A lakásbérleti szerződést a döntéshozó határozata alapján, az abban foglalt feltételekkel kell megkötni. A döntésről a kérelmezőt a Népjóléti Osztály írásban értesíti.

(2) A döntésről szóló írásbeli értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a kijelölt bérlő köteles a bérbeadóval e rendelet feltételeinek megfelelően bérleti szerződést kötni. Ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni, mely a rendelet 12. § szerint hosszabbítható.

(3) Ha a kijelölt kérelmező mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik és a bérbeadó erről a kérelmezőt írásban értesíti.

(4) Az ajánlati kötöttség megszűnéséről szóló értesítés ellen 15 napon belül igazolási kérelemmel lehet élni.

(5) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban a lakást nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül.

(6) A kijelölt bérlővel történő szerződéskötést követő 8 napon belül a Népjóléti Osztály írásban értesíti azon kérelmezőket is, akiknek kérelmük elutasításra került, közölve ezen tényt.

(7) A szociális bérlakás bérlője a bérlakás kiutalásának időpontjában gondoskodik a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény 64-65. §-a, valamint a földgázellátásról szóló 2008.évi XL törvény 65-66 §-a szerinti „védendő fogyasztói” státusz megszerzéséről a gáz-, és a villamosenergia szolgáltató felé annak érdekében, hogy a szociális bérlakásban a két közüzemi szolgáltató felé az előre fizetős mérő felszerelése biztosított legyen.

(8) Új bérleti szerződés esetén a szerződés megkötését követő 15 napon belül a bérlő köteles a közüzemi mérőórákat saját nevére átíratni, ugyanakkor meghatalmazást adni Vagyonkezelő javára a közművekkel való egyeztetés, adatigénylés céljából. Az átíratás költségei a bérlőt terhelik.

16. § (1) Amennyiben az önkormányzati bérlakásban a bérleti jogviszony megszűnését követően olyan személy tartózkodik, illetve marad vissza, aki az Ltv. szerint nem tarthat igényt elhelyezésre, illetve lakáshasználata e rendelet előírásaival ellentétes: jogcím nélküli lakáshasználónak minősül.

(2) A bérbeadó a jogcím nélküli lakás használót köteles felhívni a lakás 30 naptári napon belüli kiürítésére és rendeltetésszerű állapotban történő visszaadására. Egyúttal felhívja az érintett, jogcím nélküli használó figyelmét a jogkövetkezményekre.

(3) A határidő eredménytelen eltelte után a bérbeadó haladéktalanul köteles eljárást indítani a lakás kiürítése érdekében.

(4) A lakás egy havi használati díja, a jogcím nélküli használat

17. § (1) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét, de ebben az esetben is bejelentési kötelezettséggel tartozik a Népjóléti Osztály felé. A bejelentés elmulasztása esetén a Népjóléti Osztály a 25. § szerinti elismerést nem adja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a lakásba a bérlő kizárólag a Ptk. 8:1 § 1. pontja szerinti közeli hozzátartozóit fogadhatja be a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján.

(3) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulás csak határozott időre adható.

(4) Az engedélyezett idő lejártakor a bérlő köteles gondoskodni a befogadott személy lakáshasználatának megszüntetéséről.

(5) Amennyiben a bérlő az önkormányzati lakásba törvényi felhatalmazás vagy bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, illetve engedélyezett idő lejártakor nem gondoskodik a befogadott személy lakáshasználatának megszüntetéséről, a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó elhelyezési és kártalanítási, vagy egyéb költségtérítési kötelezettség nélkül felmondhatja.

(6)¹⁹

(7) A hozzájárulás megtagadható, ha

(8) Bérlő lakásba történő befogadásra hivatkozva nem tarthat igényt nagyobb vagy magasabb komfort fokozatú lakásra.

(9) Bérbeadó a (7) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére más intézményektől adatokat, tájékoztatást illetőleg környezettanulmányt kérhet különösen: rendőrségtől, szociális és egészségügyi intézményektől.

18. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitel szerűen a lakásban lakni. Életvitelszerű a lakás használata, ha nincs másik lakóingatlan, amelyet a bérlő ténylegesen lakhatása céljára használ, és az általa lakott önkormányzati lakás az otthona. Az életvitelszerű tartózkodás egyik ismérve, hogy a közüzemi mérőórák által rögzített fogyasztás megfelel egy hasonló mohácsi lakás átlagos fogyasztásának.

(2) A bérlő a lakásból történő, két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles előzetesen írásban a bérbeadó részére bejelenteni és távolléte idején a lakással járó terhek viseléséről gondoskodni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt előzetes írásbeli bejelentési kötelezettség nem vonatkozik váratlan előre nem látható egészségügyi ok miatt történő távollétek esetére.

19. § (1)²⁰ A bérlő a lakáshasználat ellenértékeként szerződésben meghatározott bérleti díjat és a külön szolgáltatások díját köteles fizetni. A bérlői jogviszonnyal nem rendelkező lakáshasználó a vagyonkezelő által megállapított díjat köteles fizetni.

(2) A bérleti díj (lakbér) mértékét e rendelet 10. melléklete határozza meg. A bérleti díj mértéke a szerződés megkötésekor írásban rögzítésre kerül azzal, hogy a bérleti díj mértéke – a szerződés külön módosítása nélkül – e rendelet módosításával változik és az infláció függvényében bérbeadó által kiigazítható.

(3)²¹ A bérleti díjat és a külön szolgáltatások díját a bérlő havonta köteles előre egy összegben megfizetni a szerződésben meghatározott módon a bérbeadó részére.

(4)²² A bérleti díj és a külön szolgáltatások díjának megfizetési határideje: előre minden hónap 15. napjáig.

(5) A közüzemi díjak (áramdíj, víz- és csatornahasználati díj, vezetékes gáz díja stb.), a közös költség fizetése a bérlőt terhelik.

(6) A közüzemi díjakat közvetlenül a közüzemi szolgáltató felé köteles a bérlő megfizetni.

(7) A mellékvízmérők felszerelése és cseréje a bérlő költségére történik.

(8) A bérleti szerződésben a bérbeadó és a bérlő más díjfizetési kötelezettségben is megállapodhat.

20. § (1) A bérlő előzetes írásos kérelmére a bérbeadó hozzájárulhat, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségét vállalja, és a lakás rendeltetésszerű használata kedvezőbbé válik, fenntartása nem válik költségesebbé.

(2)²⁴ A tervezett átalakítás/korszerűsítés megkezdése előtt a bérlő köteles benyújtani a bérbeadónak az elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervet. Amennyiben a bérbeadó a benyújtott kérelem alapján az átalakítás/korszerűsítés szükségességét megállapítja, a bérlővel írásos megállapodást köt, amely tartalmazza a költségviselés és bérbeszámítás tárgyában kötött megállapodásukat is. Az átalakítás vagy korszerűsítés elszámolható összege az elvégzett munkák bruttó költségének 50 %-a, maximum 1 millió Ft.

(3) Kivitelezés közben a bérbeadó köteles, a bérlővel egyeztetett időpontban rendszeres ellenőrzést tartani és az ott tapasztaltakat írásban dokumentálni.

(4) Ha a bérlő az (l) bekezdésen foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, valamint megszűntetheti a bérleti jogviszonyt.

(5) A lakás átalakítása:

(6) A lakás korszerűsítése: egyedi vagy elektromos fűtő, illetőleg meleg víz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési, szerelési munka elvégzése.

(7)²⁵ Korszerűsítés esetén bérbeadó a bérleti jogviszony időtartama alatt a korszerűsítést megelőző komfortfokozat szerinti lakbért érvényesíti, az elvégzett munkák bruttó költségének 50 %-a, maximum 1 millió Ft összegig, amennyiben a költségeket a bérlő viselte. Ez az időtartam csak addig tarthat, ameddig a korszerűsítési munkák számlával igazolt ráfordítási összege eléri a lakbérkedvezményt. Átalakítás esetén (amennyiben az átalakítás következtében a lakás komfortfokozata nem változik meg) a bérbeadó a komfortfokozat szerinti lakbért érvényesíti, az elvégzett munkák bruttó költségének 50 %-a, maximum 1 millió Ft összeg erejéig.

(8) Ha a korszerűsítés költségeit a bérbeadó viselte, a bérlő a komfortfokozatnak megfelelő lakbért fizeti.

(9)²⁶ Bérlő saját költségen köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról azon időpontban és olyan módon, ahogyan azt a lakás illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. Ennek elmulasztása megalapozza a Bérbeadó megtérítési igényét, akkor, amikor a Bérlő(társ) a bérleményt elhagyja.

(10)²⁷ Bérbeadó gondoskodik a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések szükség szerinti cseréjéről és pótlásáról. Amennyiben a cserét, vagy a pótlást a bérbeadó helyett a bérlő maga végzi el, úgy a csere vagy pótlás költségeinek lakbérbe történő beszámítására jogosult a költségek az elvégzett munkák bruttó költségének 50 %-a, maximum 1 millió Ft összeg erejéig.

21. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésére Ltv. 23. §. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen túlmenően amennyiben a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti szerződés megszűnik.

(2)²⁸ A bérleti szerződést bérbeadó az Ltv. 25. § (1) és (3) bekezdésében továbbá a Ptk. 6:342. § és 6: 348. §-ban foglalt okból és módon jogosult felmondani (rendkívüli felmondás).

(3) Ezen rendelet IV. Fejezetének 1. pontjában szabályozott szociális bérlakások tekintetében az Ltv. 26. § (1) bekezdésében foglalt rendes felmondási jogot a bérbeadó csak az Ltv. 26. § (7) bekezdésében foglalt célból gyakorolhatja a 32. §-ban foglalt jogkövetkezményekkel.

(4) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik.

22. § A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő külön felszólítás és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni a bérbeadónak, azaz sem a bérlő vagy az általa befogadott, illetve a bérlővel bármely jogcímen, vagy jogcím nélkül együtt lakó személyek cserelakásra, egyéb elhelyezésre, a lakásváltoztatással kapcsolatosan felmerült költségeik megtérítésére nem tarthatnak igényt.

23. § (1) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat írásba kell foglalni.

(2) Nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(3) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetését, vagy az ellenérték megtérítését illetőleg nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(4) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

(5)²⁹

(6)³⁰

(7) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, illetve közüzemi díj vagy közös költség hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös a örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

(8) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy annak költségének megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság biztosítására.

(9) Amennyiben a bérlő a lakásból jogszerűen két hónapot meghaladó időtartamra eltávozik, akkor köteles e rendelet 18. § (2) bekezdése szerint eljárni, és távolléte idején a lakással járó terhek viseléséről gondoskodni.

(10)³¹

(11)³²

(12)³³ A közüzemi és közös költség-tartozást a tulajdonos és a bérbeadó jogosult ellenőrizni, illetve a bérbeadó a közös-költséget, egyéb díjakkal egyetemben, beszedni.

(13) A bérbeadó a (11) és (12) bekezdés szerinti eljárása során köteles megvizsgálni, hogy a bérlő tartozásainak mielőbbi kiegyenlítésére milyen módon kerülhet sor. Ennek érdekében a bérlő képviseletében tárgyalást folytathat a szolgáltatókkal és jogosult adatokat, információkat igényelni a bérlő fogyasztásával, illetve tartozásával kapcsolatban, a bérlő nevében részletfizetési feltételekben megállapodni.

24. § (1) Az Önkormányzat a Ltv.-ben előírt kötelező cserelakás biztosítási eseteken túlmenően, nem biztosít cserelakást.

(2) Amennyiben előzetes egyeztetés alapján két bérlő lakáscserét kezdeményez, a cserére irányuló kérelem benyújtására a bérlőknek az első megkötött szerződés időtartamának lejárta előtt van lehetősége.

(3) Önkormányzati bérlakás cseréjéhez a hozzájárulást a képviselő-testület tárgyban illetékes bizottsága adja meg. Ez alapján bérbeadó megköti a bérleti szerződést.

(4) A bérbeadó megtagadhatja a cseréhez való hozzájárulást, amennyiben a bérlőnek lakbérhátraléka, illetve közmű szolgáltatókkal szemben közüzemi hátraléka, közös költség tartozása, illetve köztartozása, vagy más jellegű tartozása van az Önkormányzat, vagy a képviselő-testület szervei vonatkozásában.

25. § (1) A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított lehetőleg harminc napon belül, de legkésőbb 60 napon belül kell kérni jogosultsága elismerését.

(2) Ha lakásbérleti jog folytatására van olyan jogosult személy, aki e jogának elismerését az (l) bekezdésben előírt határidőben nem kérte, a Polgármesteri Hivatal a Népjóléti Osztályon keresztül köteles őt felhívni, hogy nyolc napon belül nyilatkozzék, kíván-e jogával élni.

(3) A lakásbérleti jogot a jogosult személy változatlan feltételek mellett, az eredeti szerződés időtartamáig folytatja, ha jogosultságát a Népjóléti Osztály elismerte.

25/A. § A szociális intézményből elbocsátott személy részére, amennyiben az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, és arra jogosult másik lakás adható bérbe.

26. § (1)³⁵ Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az a nagykorú magyar, európai uniós, továbbá állandó letelepedési engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár jogosult,

(2)³⁶ Nem jogosult szociális helyzet alapján bérlakásra, akinek a tulajdonában vagy a vele együtt költöző családtagja tulajdonában olyan ingó vagy ingatlan vagyon van, illetve olyan vagyoni értékű joggal rendelkezik, melynek értéke meghaladja a szociális vetítési alap százszorosát.

(3) A szociális bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni.

(4) Vagyontárgyról, vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni a szociális bérlakás bérbeadása előtt. Az eljárás során a szociális helyzet kivizsgálásában közreműködik a Népjóléti Osztály.

27. § (1)³⁷ Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető vagy hosszabbítható bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők, illetve az életvitelszerűen együttlakók számát kell figyelembe venni.

(2) A jogos lakásigény mértékének meghatározása vonatkozásában irányadó rendelkezés a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 7/1995.(V. 30.) KHVM rendelet 20. §-nak (2) bekezdése.

28. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti kérelmeket a jelen rendelet 7. számú melléklete szerinti Önkormányzati szociális bérlakás igénylő és adatbejelentő lapon, a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályán kell benyújtani, megtéve az ott feltűntetett nyilatkozatokat.

(2) A bérbevételi kérelemhez csatolni kell:

(3) A Népjóléti Osztály munkatársai a benyújtott kérelmeket megvizsgálják, ellenőrzik, és amennyiben hiányosságot vagy ellentmondást észlelnek, környezettanulmányt készítenek, majd a vizsgálat eredményéről– beleértve lakásbérbeadási névjegyzék kielégítési sorrendjére vonatkozó javaslatot is- a Képviselő-testület tárgyban illetékes bizottságát írásbeli előterjesztés formájában tájékoztatják.

29. § (1) A lakásbérbeadási névjegyzéket a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján évente, a Képviselő-testület határozza meg. A lakásbérbeadási névjegyzék éves felülvizsgálata során a szociális rászorultságot a 28. §-ban meghatározottak szerint – függetlenül az igénylés benyújtásának évétől – minden kérelmező esetében el kell bírálni.

(2) A jóváhagyott lakásbérbeadási névjegyzéket – mely kielégítési sorrendet jelent - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 30 napra ki kell függeszteni.

(3) A kifüggesztett névjegyzék néven, lakcímen, a család létszámán és jogos lakásigény nagyságán kívül más adatot nem tartalmazhat.

(4) A szociális bérlakások kiutalása során, a névjegyzéken kialakított sorrendet kell figyelembe venni. Ettől való eltérésre abban az esetben van lehetőség, ha a rendelkezésre álló lakás szobaszáma ezt indokolja. Azt a kérelmezőt, aki a lakásigénylési névjegyzékben első helyen áll, és a részére felajánlott lakást – kivéve, ha annak nagysága a kérelmezővel együtt költözők létszámára tekintettel jogos lakásigényének nem megfelelő – nem fogadja el, a lakásügyben hatáskörrel rendelkező Szociális és Egészségügyi Bizottság a névjegyzékben az utolsó helyre sorolja.

(5)³⁸

30. § (1) A Mohács közigazgatási területén működő intézmények, ott székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozások megfelelő szakember-ellátása érdekében a –lakásbérbeadási névjegyzék mellőzésével-, közcélból lakás biztosítható annak a szakembernek:

(2)³⁹ Szakember elhelyezés céljára lakást legfeljebb 5 éves időtartamra lehet bérbe adni, ezt követően a bérlő kérelmére a bérleti szerződés a 12. §-ban foglaltak szerint meghosszabbítható. Amennyiben a hosszabbításra - bármilyen okból - nem kerül sor saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.

(3) A bérlő három munkanapon belül köteles munkaviszonya megszűnését jelezni a bérbeadó felé. A bérlőnek három hónapon belül új mohácsi munkaviszonyt kell létesítenie, ellenkező esetben a bérleti szerződés megszűnik.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti írásbeli bejelentést a bérlő elmulasztja megtenni, úgy a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogcím nélküli használat idejére jelen rendelet 16. § (4) bekezdése szerinti használati díjat köteles megfizetni.

(5) Szakember-elhelyezés céljából lakást bérbe adni a Képviselő-testület határozata alapján lehet annak a személynek, aki mohácsi intézménnyel vagy a város területén működő vállalkozással közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll. Az Önkormányzat és a képviselő-testület szervei, valamint mohácsi költségvetési szervek köztisztviselői és munkavállalói előnyben részesülnek a bérlőkijelölés során.

(6) Bérlőkijelölési joggal rendelkező intézmények, szervezetek ezen jogukat az 2. számú mellékletben megjelölt szakemberlakások vonatkozásában gyakorolhatják.

31. § (1)⁴⁰ Piaci alapon bérbe adható önkormányzati lakásokban elsősorban a mohácsi székhelyű intézmények és vállalkozások szakemberei nyerhetnek elhelyezést, a munkaviszony fennállásának időtartamára, legfeljebb 5 évre. Ezt követően a bérlő kérelmére a bérleti szerződés a 12. §-ban foglaltak szerint meghosszabbítható. Amennyiben a hosszabbításra - bármilyen okból - nem kerül sor saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.

(2) Nem igényelhet, illetve nem helyezhető el az a személy, illetve család, akinek Mohács közigazgatási területén saját tulajdonú lakóháza, lakása van.

(3) A bérleti jogviszony tartama alatt a bérlő köteles:

(4) Bérlőnek csak az jelölhető, aki mohácsi munkahellyel rendelkezik. Házaspár esetén legalább az egyik mohácsi munkahellyel kell rendelkezzen. A bérlő mohácsi munkahelyének megszűnése a bérleti jogviszony megszűnését eredményezi.

(5) A piaci alapon bérbe adható társasházban lévő lakás bérlőjét a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslatára a Polgármester jelöli ki. A lakásbérleti szerződést a Bérbeadó ügyvezetője köti meg.

(6)⁴¹ A bérleti díj-tartozást, a közüzemi díj tartozást, a közös költség-tartozást, egyéb jellegű tartozást az Önkormányzat vagy a képviselő-testület szervei vonatkozásában fennálló köztartozást vagy bármilyen más jellegű tartozás összegét a bérbeadó az óvadékból a (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolás során kiegyenlítheti.

32. § (1) ⁴³Az Önkormányzat saját forrásaiból – az önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében képzett lakásalap terhére – kamatmentes támogatást nyújt új lakóház építéséhez, új- és használt lakás vásárlásához, saját tulajdonú lakás felújításához. A kamatmentes támogatást öt év alatt kell visszafizetni.

(2) Kamatmentes támogatást igényelhetnek házaspárok, tartós élettársi kapcsolatban élők, kettő vagy több gyermeket eltartó családok, gyermeküket egyedül nevelő szülők, ha lakáshelyzetüket új lakás építésével, új vagy használt lakás vásárlásával kívánják megoldani. Lakásvásárlási támogatásban csak az első lakáshoz jutók részesülhetnek.

(3) Lakóház építésére kamatmentes támogatást azok igényelhetnek, akik saját tulajdonú építési telekkel rendelkeznek. A kamatmentes támogatást mértéke a telekár 50 %-áig terjedhet, de nem haladhatja meg az egymillió forintot. A telekár az adás-vételi szerződés kérelmező általi bemutatása alapján kerül megállapításra.

(4) ⁴⁴Használt vagy új otthon vásárlására vagy saját tulajdonú otthon felújítására 1.000.000 Ft-ig terjedő kamatmentes támogatás igényelhető.

(5)⁴⁵ Támogatásban azok a kérelmezők részesülhetnek, akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem eléri a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, de a 120 000 Ft-ot nem haladja meg.

(6) A támogatást egy személy, illetve egy család csak egy alkalommal veheti igénybe. Kivételt jelent az első tulajdonú lakásvásárláshoz igényelt kamatmentes támogatás letörlesztése után új lakóház építéséhez igényelt támogatás.

(7) A támogatással érintett ingatlan elidegenítése esetén a kamatmentes támogatás az újonnan vásárolt ingatlanra a Polgármester hozzájárulásával átvihető. A hozzájárulás feltétele, hogy az adós a támogatást rendszeresen törlesztette, hátraléka, köztartozása, illetve semmilyen más jellegű tartozása nem legyen az Önkormányzat és a képviselő-testület szervei vonatkozásában.

(8) A rendelet 12. számú mellékletét képező Támogatási szerződésben az adós kötelezettséget vállal arra vonatkozóan is, hogy az adásvételi szerződéstől való elállási, illetve felbontási jogát csak a polgármester hozzájárulásával gyakorolhatja. Amennyiben az adásvétel a jelzett ingatlanra utóbb meghiúsul, azt az adós haladéktalanul köteles a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályán bejelenteni, és a támogatást visszafizetni. A visszafizetésre a polgármester legfeljebb egy évre részletfizetési kedvezményt engedélyezhet. Újabb ingatlan vásárlása esetén az adós élhet a 32. § (7) bekezdésében biztosított lehetőséggel.

(9) A kamatmentes önkormányzati támogatást már igénybe vett családok esetében a polgármester akkor járul hozzá a családok otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez szükséges jelzálogjog bejegyzési ranghely megváltoztatásához, amennyiben a kedvezményezettek egyéb biztosítékot nyújtanak.

(10) Azon családok esetében, akik a jövőben kívánják igénybe venni a családok otthonteremtési kedvezményét és az önkormányzati kamatmentes támogatást is, csak akkor részesülnek az Önkormányzat kamatmentes támogatásában, amennyiben tudnak olyan ingatlant vagy egyéb olyan biztosítékot ajánlani, amely az önkormányzat számára megfelelő biztosíték a kamatmentes támogatást visszafizetésére.

(11) Kamatmentes támogatásra mohácsi állandó lakcímmel rendelkező személy jogosult és a kamatmentes támogatás kizárólag Mohács város közigazgatási területén lévő/létesítendő ingatlan megszerzése/megépítése céljából nyújtható.

(12) A támogatás folyósításának feltétele, az önkormányzat által elfogadható tartalommal közvetlen végrehajtásra alkalmas közjegyzői okiratba foglalt, a támogatott(ak) által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, amely minimálisan az alábbiakat tartalmazza:

33. § (1) A támogatást a Polgármesteri Hivatal által rendszeresített– a jelen rendelet 11. számú melléklete szerinti- nyomtatványon lehet igényelni. A kérelmekről a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt. Nem nyújtható támogatás annak a kérelmezőnek, aki nem tud kérelméhez olyan tulajdoni lapot mellékelni, melyen az adott ingatlan adatai között feltüntetést nyert az adásvételi szerződés befogadása (széljegy). A kérelmek jóváhagyása a kamatmentes támogatás biztosítására rendelkezésre álló keret erejéig tehető meg.

(2) Ha a tárgyévben rendelkezésre álló keret kimerül, és további pénzeszköz nem biztosítható, a jogos kérelmeket nyilvántartásba kell venni az újabb támogatási lehetőség megnyílásáig.

(3)⁴⁶ Nem jogosult kamatmentes támogatásra az a korábban önkormányzati bérlakásban élő személy, aki a bérleti jogviszonya alatt közüzemi tartozást, közös költségtartozást, egyéb jellegű tartozást, köztartozást vagy az Önkormányzat vagy a képviselő-testület szervei vonatkozásában bármilyen más jellegű tartozást halmozott fel és a kamatmentes támogatás igénylésekor a tartozása még fennáll.

34. § (1) A 13. számú melléklet szerinti ingatlanok értékesítésére a Képviselő-testület egyedi döntése alapján kerülhet sor.

(2) A 14. számú melléklet tartalmazza azokat az ingatlanokat, melyeket az önkormányzat saját költségvetéséből vásárolt, és a vételárat egy összegben kell megfizetni.

(3) Az Önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit az alábbi célokra használja fel:

(4)⁴⁷ Elővásárlási jog illeti meg

(5)⁴⁸ Az önkormányzati helyiségek elidegenítésekor a vagyonrendelet szabályait megfelelően kell alkalmazni.

34/A. § (1) Az Ltv. 49. §-a alapján, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság döntése érelmében, elidegeníteni tervezett lakások jegyzékét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat lapjában közzé kell tenni. Amennyiben a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a lakások vételárának mértéke az ingatlan hivatalos értékbecslő által meghatározott értéke.

(2) A helyi forgalmi érték megállapítása céljából igénybe vett hivatalos értékbecslés díját a vevő fizeti. A megvásárolni kívánt önkormányzati lakás vételárának megfizetéséhez önkormányzati támogatás nem vehető igénybe.

(3) A vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben köteles kiegyenlíteni, vagy kérelmére azt tizenöt évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg. A megállapított vételár 50 %-át a szerződés megkötésekor egyösszegben kell befizetni.

(4) Ha a vételi jog vagy elővásárlási jog jogosultja az egyösszegű teljesítést vállalja és a teljes vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, a kiszámított vételár 5%-ának megfelelő összegű vételárengedményt kell megállapítani.

(5) Részletfizetés esetén az adásvételi szerződésben a vételárhátralékra kamatot kell kikötni, melynek mértéke: jegybanki alapkamat + 2%, de minimum 6% kamat.

(6) A teljes vételár kifizetéséig az ingatlanra a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, illetve annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. Az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a lakás tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egyidejű kiegyenlítése mellett lehet.

(7) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a megállapított vételár 75%-ának egyösszegű megfizetésével és a vételár 1 év alatti havi egyenlő részletekben történő megfizetését vállalja, a részletfizetés – annak teljes időtartama alatt – kamatmentes.

(8) Amennyiben vevő a vételár kifizetésére pénzintézeti hitel felvételével vállal kötelezettséget, úgy az adásvételi szerződés megkötésére az eladó tulajdonjogának a teljes vételár kifizetéséig történő fenntartásával kerül sor. A tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye, illetve a pénzintézeti hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog az ingatlan – nyilvántartásba bejegyzésre kerül. A szerződésben egyoldalú elállási jogot kell kikötni az Önkormányzat javára azon esetre, ha vevő vagy a pénzintézet a teljes vételárat a szerződésben vállalt határidőig nem fizeti meg.

(9) Az ingatlan megterheléséhez és elidegenítéséhez a Bizottság hozzájárulása szükséges. Az ingatlan további jelzálogjoggal a jelzálogszerződés megkötésének időpontjára vonatkozó napi forgalmi értékének 50 %-os mértékéig terhelhető.

34/B. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. §. (1) bekezdés e) pontjában foglalt ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap. Amennyiben vevő pénzintézeti hitel felvételével vállalkozik a vételre, úgy az eladó azt további 40 munkanappal meghosszabbíthatja.

34/C. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítéséről a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság szükség szerinti alkalommal dönt.

(2) Amennyiben a lakást az elővásárlási jog jogosultja nem vásárolja meg, – a törvényben meghatározott határidő eltelte után vagy a jogosult nyilatkozata alapján – lehetőség nyílik, az üres lakás (helyiség) pályázat útján történő elidegenítésére.

(3) A pályázat kiírásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt.

(4) A pályázat útján megszerezhető lakás és helyiség induló eladási árát ingatlan értékbecslő által megállapított forgalmi érték figyelembevételével a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság határozza meg.

(5) Az ingatlant annak kell értékesíteni, aki pályázati ajánlatában a vételárra vonatkozó legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(6) A lakás megvételére vonatkozó adásvételi szerződést a pályázati eljárás eredményének, a nyertes pályázóval való közlésétől számított 30 napon belül kell megkötni. A vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni.

(7) A pályázati kiírást 30 napra a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára és az önkormányzat hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(8) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell legalább:

(9) A pályázati eljárás nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogi alany részt vehet.

(10) A pályázat nyertese amennyiben önhibájából 30 napon belül az adásvételi szerződést nem köti meg, elveszíti a szerződéskötésre vonatkozó jogát és a biztosíték összegét. Ebben az esetben az ingatlan a másodikként legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó részére értékesíthető.

(11) Az elidegenítés tekintetében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata dönt.

34/D. § (1) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgároknak, jogi személyeknek és jogi személyiséggel jogi alanyoknak azokat az adatokat kell szolgáltatniuk, amelyeket a hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratok esetében ír elő.

(2) Az elidegenítéssel kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal Népjóléti osztálya a következő feladatokat teljesíti:

35. § (1) Az e rendeletben felsorolt bérbeadói feladatokat, továbbá mindazokat a bérbeadói feladatokat, melyeket a Ltv., vagy e rendelet nem telepít más szervhez, szervezethez, a vagyonkezelő/bérbeadó jogosult, egyben köteles ellátni a tulajdonos önkormányzattal kötött Vagyonkezelői szerződés alapján.

(2) A bérleti szerződéseket a Polgármesteri Hivatal értesítése alapján a Bérbeadó köti meg a bérlővel, ő gyakorolja a tulajdonost megillető bérbeadói jogosítványokat és teljesíti a tulajdonosi kötelezettségeket.

(3) A Bérbeadó felhatalmazást kap e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú lakások jogviszonyának – e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belüli - felülvizsgálatára, illetve amennyiben rendeleti szabályozással ellentétes állapotot, lakáshasználatot tapasztal köteles megtenni minden indokolt intézkedést a jogszerű állapot helyreállítása érdekében.

(4) E rendelet hatálybalépésekor a már létező és e rendelet előírásaival ellentétes bérleti jogviszonyok a rendelet erejénél fogva megszűnnek, illetve jogcímes vagy jogcím nélküli lakáshasználatok megszűntetésre kerülnek.

36. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit alkalmazni kell a már meglévő jogviszonyok vonatkozásában is.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 18/1994.(IX.21.)ör. számú rendelet hatályát veszti.