Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (II.5.) önkormányzati rendelete

Battonya város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2017. 10. 29

Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (II.5.) önkormányzati rendelete

Battonya város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2017.10.29.

Battonya város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja :

I. Általános előírások

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen előírások területi hatálya Battonya város közigazgatási területére terjed ki.

(2) ^[1] Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetést megváltoztatni jelen rendelet és a szabályozási terv rendelkezései szerint lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) ^[2] Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település Szabályozási terv –Belterület(SZA-1/1-1/2), Szabályozási terv – Külterület (SZA-2/1-2/2). A rendelet előírásai csak a szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazhatók.

Szabályozási elemek

2. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosítása esetén lehetséges.

(2) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,

b) szabályozási vonal,

c) területegység határa és előírása,

d) építési övezet határa és tartalma,

e) védett területek határa, és azokra vonatkozó előírások,

f) védő területek határa, és azokra vonatkozó előírások,

g) építési hely.

(3) ^[3] A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő.

(4) A helyi építési szabályzat a jogszabályi előírások mellett, kiegészítő magyarázatokat is tartalmaz, melyek az előírások után dőlt betűvel jelennek meg (pl.: fogalom meghatározások).

Településrendezési eszközök, sajátos jogintézmények

3. § ^[4] Közterület alakítási terv készítendő a település-szerkezetileg vagy forgalom-technikailag együtt kezelendő területekre a képviselő-testület határozata alapján.

A szabályozási terv területfelhasználási egységei

4. § ^[5] (1) Battonya város közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

1. Kisvárosias lakóterület (L₂)

2. Kertvárosias lakóterület, (L₃)

3. Falusias lakóterület, (L₄)

4. Településközpont vegyes terület, ( Vt)

5. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, (Gksz)

6. Ipari gazdasági terület, (Gip)

7. Temető és kegyeleti park területe, (K-t-1 - K-t-2)

8. Veszélyes-hulladékkezelő telep, (K-vh)

9. Szennyvíztisztító területe, (K-sz)

10. Nyersanyaglelőhely területe (K-ny)

11. Külszíni bányaterület (K-b).

12. SOS-Gyermekfalu területe (K-gy)

13. Mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)

(2) A szabályozási terv beépítésre nem szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

1. Zöldterület, (Z)

2. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

3. Általános mezőgazdasági terület, (Má-1 - Má-2)

4. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko-1 - Mko-3)

5. Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg),

6. Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev-1 - Ev-2)

7. Közlekedési és közmű terület, (K)

8. Egyéb vízgazdálkodási terület. (V)

Telekalakítás

5. § (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(3) A településszerkezeti okból indokolt telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(4) ^[6] A szabályozási terven nem szereplő telekalakításnál a kialakításra kerülő telek (telkek) minden paraméterének az övezeti előírásoknak meg kell, hogy feleljen

(5) ^[7]

(6) ^[8] Telekcsoport újraosztás esetén, illetve ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, telekalakítási tervet kell készíteni. A telekalakítás feltételeként az önkormányzat a telekalakítás kezdeményezőjét az utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti.

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-értékvédelmi követelményeknek.

(8) A telkek beépítési módja az övezeti előírásoknak megfelelően oldalhatáron álló, illetve szabadonálló lehet. Új épület oldalhatáron állóan csak a 16 méternél keskenyebb telkeken helyezhető el.

(9) Az építési helyet a szabályozási terv szabályozza előkertre vonatkozó határvonallal. A szabályozási terv eltérő jelölése hiányában:

a) ^[9] az előkert méretét az illeszkedés szabályaihoz igazodóan, mégpedig a jobbról balról elhelyezkedő két-két telek beépítésének megfelelően kell meghatározni.

b) szabadonálló beépítési módnál az oldalkert az épület oldalkertre néző átlagos homlokzatmagasságának fele, de legalább 3,0 méter, oldalhatáron álló beépítésnél az építmények közötti távolság legalább 6,0 méter,

c) a hátsókert legalább 6,0 méter.

(10) Közterületet határoló kerítést legalább 0,5 méteres kőlábazattal, a telek hosszának minimum 40%-ban áttörten kell kialakítani.

(11) Közterületen új építmény, közműlétesítmény, transzformátorház, nyilvános illemhely, telefonfülke, utasváró, 0,5 m²-nél nagyobb reklámfelület, gyepes árok, támfal, egyéb mérnöki létesítmény kivételével csak közterületrendezési terv alapján helyezhető el.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Lakóterület

6. § ^[10] (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

Jelen szabályzatban a lakóterület az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódik:

a) kisvárosias lakóterületek

b) kertvárosias lakóterület

c) falusias lakóterület

(2) A telkek szélességükön nem oszthatók meg. Minden kialakult telek beépíthető. Új telek alakítás az előírásoknak megfelelő telekméretek betartásával lehetséges.

(3) Elsősorban hagyományos szerkezetű lakóépület építése engedélyezhető. Lakóterületen a kialakult beépítési forma és anyaghasználat követése engedélyezhető. Ajánlott a szomszédos telkek beépítési karakteréhez való illeszkedés.

(4) Az épületek tetőformája: jellemzően az utcával párhuzamos gerincű, 35-45 fokos hajlásszögű magastető lehet. A magastető fedési anyaga cserép vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet, sárga – terrakotta – barna – sötétzöld színek használatával (világoszöld, kék, fekete szín nem alkalmazható).

Kisvárosias lakóterület

7. § ^[11] (1) A városba bevezető utak mentén a kisvárosias településkép erősítése érdekében szabályozott telkek övezete. A kisvárosias lakóterület elsősorban oldalhatáron álló és szabadonálló, földszint + emelet + tetőtér beépítéses lakóépületek elhelyezésére szolgál.

A kisvárosias lakóterületen legfeljebb 7,5-es építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK-ban előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) szálláshely szolgáltató épület,

b) igazgatási épület.

(4) Az L2 jelű kialakult kisvárosias lakóterület egyedi övezeti előírásai.

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások			Építményekre vonatkozó előírások
	Legkisebb telek-			Legkisebb			legnagyobb
	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldterület %	Beépítettség %	Építmény magasság m
L2	-600	16	35	-O,SZ	-	20	35	7,5

Kertvárosias lakóterület

8. § ^[12] (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban oldalhatáron álló, földszintes lakóépületek elhelyezésére szolgál. A legfeljebb 5,5-es építménymagasságú lakóházakhoz elsősorban díszkertek kialakítására alkalmas építési telkek alakultak, alakíthatók ki.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a)legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b)a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK-ban előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a)1500 m² -t meghaladó telekterület esetén legfeljebb négylakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

c) sportépítmény,

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

b) üzemanyagtöltő állomás,

c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

d) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

(5) A kertvárosias lakóterületekre vonatkozó előírásokat az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások
	Legkisebb telek-			Legkisebb			legnagyobb
	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldterület %	Beépítettség %	Építmény magasság m
L3	600	16	35	O	0	65	20	4,2

Falusias lakóterület

9. § (1) A falusias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, utcai fronton legfeljebb 4,5 m-es (melléképület esetén legfeljebb 6,0 m) épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mezőgazdasági építmények (állattartási rendelet szerint szabályozott módon), továbbá a helyi lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) legfeljebb négylakásos lakóépület,

b) mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemi építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) közműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális

g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

h) sportépítmény.

(3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

a) Üzemanyagtöltő

(4) ^[13] A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezet

- L 4 a város jellemző lakóterülete

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások			Építményekre vonatkozó előírások
	Legkisebb telek-			Legkisebb			legnagyobb
	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldterület %	Beépítettség %	Építmény magasság m
L4	1200	16	75	O	0	70	15	4,2

Vegyes terület

10. § (1) A vegyes terület lakó és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

a) településközpont vegyes terület,

b) központi vegyes terület.

(3) ^[14] A vegyes területeken a 2000 m²-t meghaladó területű telkeken az engedélyezést megelőzően beépítési tervet kell készíteni.”

(4) A területen lakóépület építése esetén a OTÉK-ban előírt személygépkocsi-szám elhelyezési lehetőségéről telken belül kell gondoskodni.

(5) A területen közforgalom számára megnyitott kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén elegendő a funkcióhoz szükséges, OTÉK által előírt parkolómennyiség 60%-nak telken belüli biztosítása. Az önkormányzat parkolási rendeletének feltételei alapján a közterületen kialakított parkolók igénybevehetők.

(6) Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépjármű állásonként legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.

Településközpont vegyes terület

11. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A fent említett funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény.

(3) A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az

ilyeneket szállító járművek számára.

b) termelő kertészeti építmény,

c) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás.

(5) ^[15] A Vt jelű településközpont vegyes területbe a belterületen, elsősorban a városközpontban lévő lakóépületeket, lakásokat is magába foglaló intézményjellegű beépítések tartoznak.

(5a) ^[16] Új építés vagy átépítés során az épületek lekontyolt tetővel, sátortetővel helyezhetők el. A telkek maximális beépíthetősége: 35%. Az építménymagasság 6,0 m lehet. Az építési telkek zölddel való fedettsége 30%. Terepszint alatt legfeljebb – 3,0 méter padlószintű létesítmény helyezhető el. Az övezetben legalább utcaszakaszonként (két keresztutca közötti szakaszon, a beépítéssel szemben lévő oldallal együtt) egységes beépítésnek kell megjelennie. A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat a környezethez igazodó módon kell megtervezni.

(6) ^[17] A településközpont vegyes területekre vonatkozó előírásokat az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások			Építményekre vonatkozó előírások
	Legkisebb telek-			Legkisebb			legnagyobb
	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldterület %	Beépítettség %	Építmény magasság m
Vt	800	16	40	Sz, Z	0	30	35	7,5

Központi vegyes terület

12. § (1) A Vk építési övezet több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, elsősorban városi, illetve kistérségi szintű intézmények, igazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A központi vegyes területen elhelyezhető:

a) igazgatási épület,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportépítmény,

f) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

g) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a

személyzet számára szolgáló lakások.

(3) A központi vegyes területen nem helyezhető el :

a) önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

b) üzemanyagtöltő állomás.

(4) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-ának, illetve az önkormányzat parkolási rendeletének megfelelő parkoló számot telken belül kell biztosítani.

(5) ^[18]

(6) A Vk jelű építési övezetbe tartoznak a város hagyományos közintézményei, elsősorban a Hősök tere környéke.

(7) A Vk-1 jelű övezet elsősorban az önálló telekkel rendelkező alapfokú intézmények, oktatási és egészségügyi, kulturális és kereskedelmi létesítmények övezete.

(8) A Vk-2 jelű építési övezet a városon belüli sportlétesítmények övezete.

(9) A központi vegyes területekre vonatkozó előírásokat az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások			Építményekre vonatkozó előírások
	Legkisebb telek-			Legkisebb			legnagyobb
	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldterület %	Beépítettség %	Építmény magasság m
Vk	K	K	K	Sz, Z	0	25	40	9,0
Vk-1	1200	20	50	Sz, Z	0	45	30	6,0
Vk-2	5000	50	80	Sz, Z	0	60	15	6,0

Gazdasági terület

13. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

- kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

- ipari terület (Gip).

(3) ^[19]

(4) A gazdasági területeken az elhelyezett létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi tárolót, parkolóhelyet telken belül kell biztosítani. A területen csak, az OTÉK szerinti fásított parkoló alakítható ki.

(5) A gazdasági területek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

14. § ^[20] (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás,

e) sportépítmény.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK-ban előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, és egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4) A Gksz-1 jelű építési övezetben elsősorban a városi kis telkes kereskedelmi, gazdasági területek tartoznak

(5) A Gksz-2 jelű építési övezetben a nagy telekkel rendelkező kereskedelmi gazdasági létesítmények helyezhetők el.

(6)¹ A Gksz-3 jelű építési övezetben a napenergia park kereskedelmi gazdasági

létesítményei helyezhetők el.

(7) ² A kereskedelmi-gazdasági területekre vonatkozó előírásokat az alábbi összefoglaló

táblázat tartalmazza.

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások			Építményekre vonatkozó előírások
	Legkisebb telek-			Legkisebb			legnagyobb
	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldterület %	Beépítettség %	Építmény magasság m
Gksz-1	1500	30	40	Sz	5	30	35	7,5
Gksz-2	1 ha	70	120	Sz	5	30	35	10,5
Gksz-3	1400	19	75	Sz	5	20	60	10,5

Ipari gazdasági terület

15. § (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Ipari területen nem helyezhető el:

a) lakóépület,

b) egyházi, oktatási épületek,

c) szórakoztató, szolgáltató épületek.

(3) ^[23] Az ipari gazdasági terület egy építési övezetre tagolódik: Ipari terület (Gip)

(4) ^[24] A Gip övezetben a megengedett maximális beépítettséget jelenleg is elérő, illetve azt meghaladó beépítettségű telken a beépítettség felső határa csak egy alkalommal, és csak környezetvédelmi beruházás végrehajtása érdekében maximum 5%-kal, maximum 50%-os mértékig megemelhető.

(5) A tájkép védelmét befolyásoló, kialakult tevékenységű területeken, a nem kívánt látványt a telekhatáron belül min 10m széles, háromszintű védőfásítással keli eltakarni.

(6) ³ A Gip jelű ipari gazdasági területekre vonatkozó előírásokat az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások			Építményekre vonatkozó előírások
	Legkisebb telek-			Legkisebb			legnagyobb
	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldterület %	Beépítettség %	Építmény magasság m
Gip	1 ha	100	120	Sz	-	25	30	10,5

Különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület ^[26]

16. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A Kmü jelű, mezőgazdasági üzemi területen:

(3) A mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

a) állattartó épületek,

b) terménytárolók,

c) szerszám- és géptárolók,

d) vegyszertároló,

e) terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító,

f) biztonsági okokból szükséges őrházak,

g)termékvezetékek és műtárgyaik,

h) komposztáló telepek építményei,

i) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági üzemi terület gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

(5) A mezőgazdasági üzemi terület épületei körül, a telekhatáron belül 10 m szélességű beültetési kötelezettségű sávban többszintű - fák alattuk cserjék - telepítendők.

(6) ^[27]

(7) A Kmü jelű mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó előírásokat az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások			Építményekre vonatkozó előírások
	Legkisebb telek-			Legkisebb			legnagyobb
	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldterület %	Beépítettség %	Építmény magasság m
Kmü	3000	50	50	Sz	10	40	25	4,5*

- kivéve terménytároló és -szárító építmények

Különleges terület

17. § (1) ^[28] A különleges területekre vonatkozó előírásokat az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:

övezeti jel	beépíthető min. teleknagyság (m²)	beépítés mód	max. beépítési %	Megengedett építmény magasság (m)	Zöldfelületi fedettség mértéke %
K-t-1	K	SZ	2	K	95
K-t-2	K	SZ	K	K	70
K-vh	K	SZ	25	K	60
K-sz	K	SZ	25	K	60
K-ny	K	SZ	K	K	10
K-b	K	-	-	-	5
K-gy	K	SZ	25	K	60

K: kialakult, tovább nem osztható telek

(2) ^[29] A település területén különleges területek:

a) temető (K-t-1),

b) kegyeleti és emlékpark (K-t-2),

c) veszélyes-hulladék kezelő telep (K-vh)

d) szennyvíztisztító (K-sz)

e) nyersanyaglelőhely (K-ny)

f) külszíni bányaterület (K-b).

g) gyermekfalu (K-gy)

(3) A különleges terület - temető, és kegyeleti parkként (K-t-1 - 2) szabályozott terület "kertépítészeti tervkészítési kötelezettség"-gel érintett terület, amelyre az általános előírásokban szereplőek vonatkoznak.

(4) A különleges terület - temető, és kegyeleti park (K-t-1 - 2) övezeteire vonatkozó részletes előírások a következők:

a) A régi temetőrész kegyeleti parkként kezelendő.

b) A temetők területére az 1999. évi XLIII. törvény és a 145/1999(X.1.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

c) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők

d) Urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki. A temető területén szabadon álló urnafal nem létesíthető.

e) ^[30]

f) A temető területén a fejlesztési tervnek megfelelően előfásítást kell végezni.

g) A területen a teljes közműellátás, és burkolt út biztosítandó

(5) A különleges terület - veszélyes hulladékkezelő telep (K-vh) övezetének előírásai a belterülettől É-i irányban a 4443. sz. út mentén található 0185/2 hrsz-ú ipartelep területére vonatkoznak. Az ipartelepen (állati hulladékból képződött) fehérje feldolgozás folyik.

(6) ^[31] A Különleges terület – veszélyes hulladékkezelő telep (K-vh) területe körül a védőtávolságon belül lakóépület, egészségügyi, oktatási és élelmiszer feldolgozási tevékenységet szolgáló épületet nem lehet kialakítani.

(7) A különleges terület - nyersanyaglelőhely (K-ny) övezetébe a Battonya területén található kőolaj- és földgáznyerő kutak telkei tartoznak.

(8) Külszíni bányaterület (K-b) övezetbe a 0131/4 hrsz-ú telken található tömör tégla ásványi nyersanyag lelőhely tartozik. Az övezetben épületek, építmények nem helyezhetők el. A művelés felhagyását követően a terület tájrendezési terv szerint rekultiválandó.

(9) ^[32] A belterületen a 3442-es hrsz-ú területen elhelyezkedő gyermekfalu (K-gy) területe tartozik ide, az övezetre vonatkozó előírásokat az (1) bekezdésben található táblázat tartalmazza.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Zöldterületek, zöldfelületek

18. § ^[33] (1) A zöldterület: az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

Közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(2) A zöldterület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	beépíthető min. teleknagyság (m²)	beépíthető min. telek szélesség (m)	Beépítés mód	max. beépítési %	Megengedett építmény magasság (m)
Z	K	K	SZ	2	4,5

(3) Z jelű zöldterület övezetben elhelyezhetők:

a) pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),

b) sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),

c) kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon stb.),

d) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),

e) vendéglátó létesítmény,

f) a terület fenntartását szolgáló épület, valamint

g) nyilvános illemhely

h) parkolók

Erdőterület

19. § (1) Az erdőterületek használatuk szerint lehetnek:

- gazdasági erdő (Eg)

- védelmi rendeltetésű erdő (Ev-1-Ev-2)

(2) Erdőterület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 1 ha, szélessége min. 50m.

(3) Az erdőterület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	beépíthető min. teleknagyság (m²)	beépíthető min. telek szélesség (m)	Beépítés mód	max. beépítési %	Megengedett építmény magasság (m)
Eg	10 ha	50	SZ	0,5 %	4,5
Ev-1	-	-	-	0	-
Ev-2	-	-	-	0	-

(4) ^[34]

(5) Gazdasági erdő övezetbe (Eg) tartoznak azok a gazdasági célokat szolgáló erdőterületek, melyek területe nem áll természetvédelmi oltalom alatt, illetve nem sorolható a Békés Megye Területrendezési Terve Védett természeti terület övezetében lehatárolt természeti területek közé, valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet melléklete szerint nem NAURA 2000 terület.

Védelmi rendeltetésű erdő területe

20. § (1) Az elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdők az alábbi övezetekbe tartoznak:

- Ev-1, védett erdő: területébe tartoznak a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületek, valamint a Békés Megye Területrendezési Terve Védett természeti terület övezetében természeti területként jelölt erdőterületek valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet melléklete szerint NAURA 2000 területeken található erdőterületek.

- Ev-2, védő erdő: területéhez tartoznak azok az erdőterületek, melyek település-, talaj- és környezetvédelmi funkciót töltenek be.

(2) Védett erdő (Ev-1) és védő erdő (Ev-2) övezetben épületek nem helyezhetők el.

(3) ^[35] A védett erdő (Ev-1) övezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet-közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.

(4) A védett erdő (Ev-1) övezetben tarvágás csak nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban (összefüggően max. 3 ha kiterjedésben) engedélyezhető, új erdő telepítése csak őshonos, a táj jellegének megfelelő fafajokból lehetséges.

(5) A védett erdő (Ev-1) övezetben erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

(6) ^[36]

Mezőgazdasági területek

21. § (1) Battonya területén a természetvédelmi értékek és a gazdasági érdekek figyelembe vételével a mezőgazdasági területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

- kertes mezőgazdasági területek (Mk)

- általános mezőgazdasági területek (Má-1 -Má-2)

- korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek (Mko-1 - Mko-3)

(2) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetők el

(3) Kertes mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telek nagysága 1500m², szélessége min. 14m, általános-, korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m², szélessége min. 30 m.

(4) A kertes mezőgazdasági övezetben csak a kertes műveléshez kapcsolódó funkcióval rendelkező gazdasági célú építmény létesíthető. Az övezetben egy telken legfeljebb egy épület helyezhető el.

(5) A kertes mezőgazdasági övezetben kerítés kizárólag sövénnyel vagy cserjesávval takart drót fonatból vagy fából készíthető

(6) A mezőgazdasági területek övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	Épület típus	Beépíthető teleknagyság m²	beépíthető min. telek szélesség m	Beépítési mód	max. beépítési %	Megengedett építmény magasság (m)
Mk	G	1500	14	SZ	3%	4,5
Má-1	G	5 ha*	-	SZ	0,5%	5,5
	G+L	10 ha			G+L: 0,5% L: max. 300 m²	G: 5,5 L: 4,5
Má-2	G	5 ha*	-	SZ	0,5%	5,5
	G+L	10 ha			G+L: 0,5% L: max. 300 m²	G: 5,5 L: 4,5

övezeti jel	Épület típus	Beépíthető min. Teleknagyság m²	beépíthető min. telek szélesség (m)	Beépítési mód	max. beépítési %	Megengedett építmény magasság (m)
M ko-1	-	-	-	-	0	-
Mko-2	-	10 ha	50	SZ	0,5%	4,5
Mko-3	-	20 ha	50	SZ	0,5%	4,5

SZ: szabadon álló

G: mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági épület

G+L: gazdasági és lakóépület

*lásd általános mezőgazdasági övezetekre vonatkozó szabályok (2) bekezdés

(7) Az Mk övezetben az építési hely határvonalai:

építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 5 m-re,

építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 3 m-re,

építési határvonai a hátsókertben: az előkerti építési határvonaltól 20 m-re húzódik.

(8) Az Má-1, Má-2, Mko-1 és Mko-3 övezetekben az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.

Általános mezőgazdasági területek

22. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet az alábbi övezetekre tagozódik:

- Má-1: az övezetbe a kiváló termőhelyi adottságú területek,

- Má-2: a területi tervekben erdősítésre javasolt mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági övezetekben (Má-1 - Má-2) gazdasági épület:

- szántó és gyep művelési ág esetén 5 ha

- gyümölcsös, szőlő és intenzív kert művelési ág esetén 3 ha nagyságot meghaladó

telekméret esetén helyezhető el.

(3) ^[37] Az általános mezőgazdasági övezetben (Má-l és Má-2) lakóépület kizárólag 10 ha-nál nagyobb nagyságú telken legfeljebb kétlakásos épület helyezhető el, de legfeljebb 300 m²-es területtel.

(4) Az általános mezőgazdasági övezetekben 10 ha-t meghaladó terület részeként tanyagazdaság épületei, építményei számára legfeljebb egy darab 6000 m² nagyságú tanyaudvar elkülöníthető, de az így kialakult terület külön helyrajzi számra nem kerülhet.

(5) ^[38] A tanyaudvart, illetve birtokközpontot úgy kell kialakítani, hogy a szomszédos területek felől két fasor kerüljön elhelyezésre.

(6) A tanyaudvar határán legalább 2 sorban fasor létesítése kötelező.

(7) Jelen rendelet hatályba lépését megelőzően már meglévő, egy hrsz-on belül lévő tanyák, ahol a telek albetéteinek összes területe 3000 és 6000 m² közötti nagyságú, épületek, építmények 3%-os beépítettséggel helyezhetők el. Abban az esetben, ha a jelenlegi beépítettség a 3%-ot meghaladja, de 5%-nái nem több, az épületek felújíthatók, átépíthetők, de a későbbi beépítettség a jelenlegi mértéket nem haladhatja meg.

(8) Az Má-1 övezetben több telekből álló, legalább 50 ha nagyságú birtoktest alakítható ki. Birtoktestbe bevont telkek közül legalább 25 ha nagyságú területűnek egymással határosnak kell lenni. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a birtokközpont telkének területe legalább a 10 000 m²-t (1 ha) eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti.

(9) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok³ előírásain túlmenően kertészeti tervet⁴ is tartalmaznia kell. A Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1:500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet.

(10) A Szabályozási terven megjelölt, országos védettséget (ex lege) élvező kunhalmok védelme érdekében:

a) a gyeppel borított kunhalmok térségében a művelési ág nem változtatható meg,

b) szántó művelési ágú kunhalmok estében vissza kell állítani a gyep művelési ágat,

c) kunhalom 100 m-es térségében épület, építmény nem helyezhető el,

d) kunhalom nem bontható el, a mezőgazdasági tevékenység oly módon folytatható,

hogy a kunhalom jellegzetes formája (magassága, alakja) megmaradjon.

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

23. § (1) A hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:

a) Mko-1: országos természetvédelmi oltalom alatt álló, fokozottan védett területek övezete

b) Mko-2: helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek övezete

c) Mko-3: az ökológiai hálózat elemeinek övezete: ide tartoznak az ökológiai hálózat által érintett területek, melyek lehetnek a NATURA 2000 területei, és a Körös-Maros Nemzeti Park által lehatárolt természeti területek, valamint az előbb felsorolt védett területek közé nem tartozó, de a település területén található állandó, vagy időszakos vízfolyások menti nedves élőhelyek.

(2) A gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás, valamint nem védelmi tevékenység céljából történő gyepfeltörés nem engedélyezhető.

(3) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezeteiben (Mko-1 - Mko3) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot, a védett természeti területek állagát, állapotát, művelési ágát, hasznosítási formáját, ill. módját a természetvédelmi célokkal ellentétes módón megváltoztatni nem lehet, illetve kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(4) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezeteiben ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

(5) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezeteiben tömör kerítés nem létesíthető. A kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli, vadvédelmi célú kerítés építhető.

Vízgazdálkodási terület

24. § (1) Vízgazdálkodási területbe (V) a vízfolyások medre és partja, valamint a vízműterületek tartoznak.

(2) A Vízgazdálkodási terület az alábbi övezetekre tagozódik:

a) V-1: vízfolyások medre és partja

b) V-2: állóvizek medre és partja

(3) A vízgazdálkodási területek övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	Épület típus	Beépíthető min. Teleknagyság m²	beépíthető min. telek szélesség (m)	Beépítési mód	max. beépítési %	Átlag építmény magasság (m)
V-1	-	-	-	-	-	-
V-2	-	K	-	SZ	5% max. 100 m²	3,5

(4) A vízfolyások parti sávja a part-élektől számítva 6-6 m.

(5) ^[39] Az övezetben kizárólag vízgazdálkodási létesítmények építhetők.

(6) ^[40]

(7) A vízfolyások parti sávjában kizárólag gyepművelésű terület alakítható ki.

(8) Az állóvizek medre és partja övezetbe (V-2) a belterület É-i és K-i oldalához közel található, agyagbányászat során kialakult gödrök vízzel feltöltődött területe és parti sávja tartozik.

(9) A V-2 övezettel lehatárolt területek a telekalakításra vonatkozó javaslatok. Az így kialakult telkek tovább nem oszthatók, újabb telkek nem kialakíthatók, a telkeken legfeljebb 1-1 épület, építmény helyezhető el.

(10) A V-2 övezetben horgásztóként működő vízfelületek partján telkenként legfeljebb 1 db 100 m2-es a horgászathoz kapcsolódó, közösségi célokat szolgáló épület, építmény helyezhető el, maximum 3,5 m-es homlokzatmagasságig.

(11) Az állóvizek alakja nem megváltoztatható, az építés számára tófeltöltés nem engedélyezhető, a tavakon szigetek nem kialakíthatók.

(12) ^[41] Az állóvizek környezetének kialakításakor, fásításakor honos fafajok használata kötelező.

IV.KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Közlekedési területek általános előírásai

25. § ^[42] (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységekbe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

(2) ^[43]

(3) ^[44]

(4) ^[45] Az építési (szabályozási) szélességen belül csak a közlekedés építményei, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcai fásítás és parkosítás telepíthető.

(5) Battonya közigazgatási területén több távlati (fő-és mellékút) tervezett nyomvonala halad. A tervezett utak nyomvonala, és védőtávolsága a szabályozási tervben irányadó jelleggel szerepel, a nyomvonalak a terület felhasználással kapcsolatos jogokat nem keletkeztetnek.

(6) A közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap rögzíti.

(7) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

- tervezett főút K.IV.A.

- összekötő utak, tervezett mellékutak K.V.A.

- belterületi országos úthálózat B.IV. bC. vagy B. IV. cB.

- helyi külterületi utak K.VIII.B.

- gyűjtőutak B.V.c-C.

- egyéb belterületi utak B.VI.d-C.

(8) Az önkormányzati úthálózaton belül gyűjtőúti szerepet tölt be az Eper u., a Hársfa u.-Dózsa György u., a Somogyi Béla u., a Fő utca, a Hunyadi u., a Köztársaság u.-Aradi utca, és a Fő utcát a tompapusztai úttal összekötő utca. A József Attila, az Ady Endre, a Bajcsy-Zsilinszky, a Géja, az Új élet, a Pakurár Demeter, a Vorosilov utca, a Köztársaság utca, a Hunyadi János, a Hermann Gmeiner és a 44331 jelű útszakasz közötti Állomás utca utolsó szakasza, a Hermann Gmeiner és a Vörösmarty utcák, Damjanich János utca, Puskin utca, Ságvári Endre utca.

(9) Az országos mellékutak (4442j., 4444j., 44136j., 44331j. utak) külterületi szakaszai mentén, valamint a település nyugati közigazgatási határán húzódó a 4444sz. útból kiindulóan Románia irányába Peregu Mic felé tervezett mellékúton a tengelytől mért 50-50 méteres, a távlati főút nyomvonalát alkotó útszakaszok (4443j., 4455j. utak érintett szakaszai) mentén 100-100 méteres védőtávolság van. A védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(10) A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, mező- és erdőgazdasái üzemi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(11) Az egyes övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani.

(12) A jelenleg is működő, eredetileg közterületi parkolóval kialakított intézmények kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása helyi parkolási rendelet alapján továbbra is megoldható közterületi parkolóval.

(13) Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás helyi parkolási rendelet alapján közterületen is lehetséges.

(14) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben határozza meg.

(15) ^[46]

(16) A 125/a sz. vasútvonal fejlesztését tervezi az önkormányzat a Battonya – Pécska vasútvonal és vasúti határátkelő ismételt kiépítésével. Védőtávolsága 50-50 méter. /15/

Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének előírásai

26. § (1) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

(2) A közművek területigényes létesítményeit, az azok számára szükséges építési terület szélességét és a védőtávolságot a szabályozási terv ábrázolja.

(3) ^[47]

(4) A település belterületén a közművek felújítása, vagy új közmű építése esetén:

a) a villamosenergia-ellátás közép- és kisfeszültségű (kommunális és közvilágítási) hálózat

b) az országos műemléki környezet és helyi védelemre javasolt műemléki környezet területén kizárólag a térszín alatt földárokba fektetve földkábellel

c) a belterület egyéb részén földkábellel vagy légvezetékkel,

d) a vízellátást ivóvízvezetékkel, a tűzoltóvizet föld feletti tűzcsapokról, illetve tűzvíztárolóból,

e) szennyvízelvezetést közcsatornával kell megoldani,

f)a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával fedett vagy nyílt árokrendszerrel is kialakítható,

g) a közműves hőenergia-ellátást földgázvezetékkel kell biztosítani,

h) a hírközlő és kábeltelevízió-hálózat légkábel esetén csak közös oszlopokon, illetve a villamosenergia-ellátást is biztosító oszlopsoron vezethető el.

(5) A belterületen - közcsatorna hiányában, átmenetileg - csak zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) alkalmazható. Az egyéb belterületként szabályozott Tompapuszta a közműves szennyvízelvezetés hiányában hatóságilag engedélyezett korszerű közműpótló berendezés is alkalmazható, amennyiben a tisztított szennyvíz minősége és a befogadója biztosítható. Megvalósíthatósági tanulmányterv alapján a hatóságok hozzájárulásával a csatorna-közműhálózat kiépítése és kis kapacitású szennyvíztisztító berendezés megvalósítása is engedélyezhető.

(6) A belterületeken a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető, a zárt szennyvíztározók rendszeres és ellenőrizhető ürítéséről gondoskodni kell. A meglévő létesítmények tulajdonosait a közművezeték megléte esetén a jelen rendelet jóváhagyását követő, vagy a közművezeték kiépítése után két éven belül kötelezni kell a közmű-bekötésre. Új épület a közművezeték megléte esetén csak a rákötés kiépítésével, közművezeték hiányában zárt szennyvíztároló létesítésével engedélyezhető.

(7) ^[48]

(8) ^[49]

(9) A Királyhegyesi-Száraz-ér főcsatorna mentén, a vízfolyás mindkét oldalán legalább 6,0-6,0 méter széles, a település határa mentén haladó Élővíz-csatorna, valamint az igazgatási területén lévő többi felszíni vízelvezető csatorna medre mellett legalább egyoldali, vagy mindkét oldalon 3,0-3,0 méter kezelősávot kell biztosítani. Kezelősávnak minősül a fenntartási gépek számára is méretezett sétaút, kerékpárút is.

(10) A település területén lévő nyílt csapadékvíz elvezető csatornák, és műtárgyaik vízelvezető képességét rendszeres karbantartással biztosítani kell.

(11) A városképvédelem és a balesetveszély elkerülése érdekében a telekről a csapadékvizet a közterületi felszíni vízelvezető közműhálózatba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.

(12) A szippantott szennyvizek kizárólag a Battonya városi szennyvíztisztító e célra kialakított műtárgyon ereszthetők le. A szippantott szennyvizek engedély nélküli helyen és módon történő ürítése tilos, környezetvédelmi bírsággal sújtható tevékenység.

(13) Az új építésű transzformátor állomásokat a lakóterületen kívül, építményben elhelyezve kell telepíteni. Önálló építményben történő elhelyezésnél az építési hatóság csak a környezetbe illeszkedő építményt engedélyezhet.

(14) A városi szennyvíztisztító kizárólag úgy üzemeltethető, hogy a szomszédos mezőgazdasági területek használatát ne korlátozza.

(15) ^[50]

A közművekre vonatkozó általános előírások

27. § (1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A területen a szennyvizek talajban történő elszikkasztása a vízbázisok, felszíni vizek és a környezet védelme érdekében szigorúan tilos!

(3) ^[51] A meglévő közműhálózat védelmét a környezetében végzett építési és tereprendezés munkáknál biztosítani kell.

(4) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, bűz) figyelemmel kell lenni.

(5) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a vonatkozó szabvány szerint.

(6) A megvalósításra kerülő új létesítményeket az üzemeltetéshez szükséges közművesítéssel kell ellátni.

(7) ^[52] A szennyvíztisztító 500 m-es környezetében lakóépület nem építhető, meglévő nem bővíthető.

(8) ^[53]

(9) ^[54]

(10) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítésről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

(11) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(12) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőséget kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(13) ^[55]

Vízellátás

28. § (1) ^[56]

(2) ^[57]

(3) ^[58]

(4) ^[59] Új, huzamos emberi, illetve állati tartózkodásra szánt épület építésével egyidejűleg az ingatlant be kell kötni a vezetékes vízellátásba.

(5) ^[60] Új, szennyvizet kibocsátó épület építésével egyidejűleg, ahol van közcsatorna, ott be kell kötni a hálózatra.

(6) ^[61]

(7) ^[62]

(8) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként lehet kiépíteni; közterületi ágvezeték kialakítása szaktervezői döntés alapján lehetséges.(9) A település vízellátását teljes körűvé kell tenni.

(10) A településtől keletre lévő zártkerti, tanyás térség (Tompapuszta) területére a fejlesztések során vízellátó hálózatot kell kiépíteni.

(11) ^[63]

Szennyvízelvezetés

29. § (1) Battonya város szennyvízcsatorna hálózatát a keletkező szennyvízmennyiség 90 %-ának elvezésére kell kiépíteni.

(2) A területen a szennyvizek talajban történő elszikkasztása a vízbázisok, felszíni vizek és a környezet védelme érdekében szigorúan tilos!

(3) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani!

(4) ^[64]

(5) A még nem csatornázott területeken új létesítményre házi víz-bekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó medence megvalósítását követően engedélyezhető.

(6) Azokon a területeken, ahol a későbbiekben csatornázásra kerül sor, ott közműpótló berendezés csak ideiglenes jelleggel engedélyezhető.

(7) ^[65]

(8) ^[66]

(9) A strandfürdő hőszennyezést okozó elfolyó vizét (termál) külön nyomóvezetéken keresztül kell a szennyvíztisztító-telepre vezetni.

(10)

(11) A szennyvíztisztító védőtávolsága:

- vegyes gazdasági, üdülő és különleges területektől 500 méter

- lakó területektől, egészségügyi, nevelési-oktatási funkciótól 1 000 méter

(12) ^[67]

(13) ^[68]

(14) ^[69]

(15) Szennyvíz átemelő védőterülete a műtárgy szélétől mért 10,0 méteres területsáv

Felszíni vizek és csapadékvíz elvezetés

30. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését egyedi előírások alapján zárt csatornahálózat, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

(3) A település központi területén, a Fő utca és környékén (Rózsa, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Puskin és Táncsics Mihály utcák), zárt csapadékcsatorna rendszer kiépítése szükséges.

(4) ^[70]

(5) A közigazgatási területen található Királyhegyesi-Száraz-ér Főcsatorna Tompapuszta környéki szakaszát eredeti állapotára kell visszaállítani.

(6) A vízfolyások, galéria növényzetét, mocsaras rét, legelők, bokrosodó területek növényzetét meg kell őrizni.

(7) A vízfolyások, csatornák (Királyhegyesi-Száraz-ér főcsatorna, Élővíz csatorna) karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.

(8) A Királyhegyeis-Száraz-ér főcsatorna és az Élővíz csatornába jutó hordalék mennyiségét csökkenteni kell.

(9) A fejlesztési területek beépítése során be kell tartani a parti sávok, vízjárda és fakadó-vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló Kormány rendelet rendelkezéseit.

(10) A csatornák meder szélétől számított legalább 3,0 méter széles szabad eljárást kell biztosítani a vízfolyás kezelője részére.

(11) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesülhetnek.

Gázvezeték hálózatok

31. § (1) ^[71]

(2) ^[72]

(3) A földgáz hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó szabványokban rögzített előírásokat az alábbiakkal, együtt kell biztosítani:

a) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a vonatkozó szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

b) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

c) Házi nyomáscsökkentő, mérőóra szekrény, egyéb gépészeti berendezés utcai kerítésben és utcai homlokzaton, közterületről nem látható módon helyezhető el.

d) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzati falon szerelt kémény nem építhető.

e) földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a vonatkozó szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

f) Az iparterületi telephelyek részére nagyközépnyomású (6 bar-os) hálózatot kell építeni.

(4) Vezetékes gázellátással rendelkező területen (ingatlanon) PB-gáztároló berendezés csak földalatti tartály alkalmazásával engedhető meg. A tartályos PB ellátás lehetőségét biztosítani kell.

(5) ^[73]

Villamosenergia-hálózatok

32. § (1) ^[74]

(2) Új építés, vagy rekonstrukció során mind a közép-, mind a kisfeszültségű hálózatot földkábelként kell kialakítani az alábbi városrészekben:

- városközpont

(3) ^[75]

(4) A település központi területein kívüli és a főutak, illetve gyűjtőutak mentén fekvő területeinek ellátás mind primer, mind szekunder oldalon szabadvezeték, illetve légkábel hálózattal is biztosítható.

(5) A hálózat légkábeles kialakítása esetén törekedni kell a kisfeszültségű villamos energia ellátó és közvilágítási hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezésre.

(6) ^[76]

Távközlési hálózatok

33. § (1) ^[77]

(2) Hálózatbővítési munkában a területfejlesztési igényeihez igazított a jelenlegi adottságoknak megfelelően a szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.

a./A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és

zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, oszlopsorok elhelyezésére alkalmas

területsávja.

b./Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A

távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére gyalogos közlekedés

területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában.

c./Nyilvános távbeszélő állomás elhelyezését a tervezett kereskedelmi-szolgáltató épületek

közterületi frontján lehet megvalósítani.

(3) Alépítmény, vagy földkábel hálózatot kell építeni a Város központi belterületén.

(4) Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen csak a külterületi szakaszokon, ahol nincs vagy nem helyezhető el alépítmény, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, a 0,4 kV-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhető.

(5) ^[78]

VI. ÉPÜLETEK, LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSEKOR BETARTANDÓ KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

A levegő védelme

34. § (1) ^[79]

(2) ^[80]

(3) A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik:

a) kéndioxid: F,

b) nitrogéndioxid: F,

c) szénmonoxid: F,

d) szilárd (PM₁₀): E,

e) benzol: F.

f) talajközeli ózon: B⁷

a. A közigazgatási területen található erdőterületek (kivéve a településvédelmi erdők), valamint a természetvédelem alá vont területek (a Körös-Maros Nemzeti Park törzsterületéhez tartozó Kistompai löszpuszta, a Pécskai gyep mint helyi jelentőségű természetvédelmi terület) légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek kezelendők. 8

b. Légszennyezettség szempontjából védelmi övezetet igénylő létesítmény, tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a szükséges védőövezet lakó-, vegyes-, üdülő-, zöldterületet, továbbá az egészségügyi és rekreációs funkciójú (pl.: sportterület) területet és a természeti védettséget élvező területeket nem érint.

c. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

35. § (1) ^[81]

(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(3) A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.

(4) ^[82]

(5) ^[83]

(6) ^[84]

(7) ^[85]

(8) ^[86]

(9) ^[87]

A termőföld védelme

36. § (1) Talajszennyezés veszélyévei járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(3) ^[88]

(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

Hulladékkezelés

37. § (1) ^[89] A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell.

(2) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).

(3) ^[90]

(4) A közigazgatási területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

Környezeti zaj elleni védelem

38. § (1) ^[91]

(2) Az üzemi létesítményektől (kisipari, szolgáltató, szórakoztató zajforrástól) származó környezeti zajszint:

lakóterületen nappal az 50 dB, éjjel a 40 dB;

vegyes területen nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB;

gazdasági területen nappal a 60 dB, éjjel az 50 dB

zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.

(3) ^[92]

Településkép védelmi és egyéb környezetvédelmi előírások

39. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) A település lakó- és vegyes területein nem engedélyezhető a telephely engedélyezési eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenység.

(3) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

Egyéb rendelkezések

40. § (1) A város központi belterületére a jelen rendelet jóváhagyása után 3 éven belül Helyi Értékvédelmi rendeletet módosítani kell.

(2) A régészeti lelőhelyek területén az Örökségvédelmi Hatástanulmányban elfogadott védelmi javaslatokat be kell tartani.

(3) A város közigazgatási területén lévő védett kunhalmok területén építési munka nem folytatható.

(4) Ez a rendelet 2007. február 5. napján lép hatályba.

(5) Jelen endelet hatálybalépésével egyidejűleg a Battonya Város Rendezési tervéről szóló 1/1989.(V.25.) számú tanácsrendelet, valamint az azt módosító 16/1997.(V1.26.) ÖK. sz. rendelet hatályát veszti.

[1] Módosította a 12/2017. (VI.30) önkormányzati rendelet

[2] Módosította a 2862010. (XII.16.) önkormányzati rendelet

[3] Módosította a 12/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet

[4] Módosította a 12/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet

[5] Módosította a 28/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelet

[6] Módosította a 12/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet

[7] Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet

[8] Módosította a 12/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet

[9] Módosította a 28/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelet

[10] Módosította a 12/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet

[11] Módosította a 28/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelet

[12] Módosította a 28/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelet