1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

2. §¹ E rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, (3) bekezdés a.) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre.

3. § E rendeletben szabályozott ellátási formák megállapítására Füzesgyarmat Város Önkormányzat Polgármesterének (továbbiakban: Polgármester), Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szociális és Humánügyek Bizottságának (továbbiakban: Bizottság) és a Füzesgyarmati Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének (továbbiakban: Jegyző) van hatásköre. Az egyes ellátások tekintetében jelen rendelet szabályozza, hogy az a Képviselő-testület melyik szervének hatáskörébe tartozik.

4. § A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet - az igénylésre rendszeresített nyomtatványon - egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Füzesgyarmati Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztályán és az önkormányzati szociális intézményekben.

5. § A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

6. § E rendeletben szabályozott eljárás során 5 napos határidő megjelölésével hiánypótlást kell kiadni, ha a kérelem hiányos vagy a tényállás tisztázása érdekében adat szükséges. A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

7. § (1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.

(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

8. § Meg kell szüntetni a rendszeres ellátásként megállapított települési támogatásra való jogosultságot az együttműködés hiányát megállapító hónap utolsó napjával annak a személynek, aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha

9. §² (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítésére vagy önállóan meghatározott esetekben települési támogatást (továbbiakban: támogatás) nyújt a szociálisan rászoruló személyek és családok számára az egyes ellátásoknál előírt feltételek fennállása esetén.

(2) Egy család részére évente maximum 120 eFt. összegben nyújtható jelen rendelet szerint települési támogatás, azzal, hogy a rendszeres támogatásokat az összeghatár szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A rendszeres támogatásban részesülő személy vagy család csak kivételes méltánylást érdemlő esetben - létfenntartását veszélyeztető krízishelyzet - részesülhet más települési támogatásban.

(4) Jelen rendelet alapján az alábbi támogatások állapíthatóak meg:

(5) Az e § szerinti rendkívüli települési támogatást a 9. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatár megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

10. § (1)³ Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz (továbbiakban: gyógyszer) kiadások fedezésére települési támogatása adható annak a szociálisan rászorult személynek, akinek háziorvos által igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a 6.000 forintot, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 70.000 forintot, egyedül élő esetében a 87.500 forintot.

(2) A gyógyszerkiadások támogatására való jogosultság megállapításával a jogosult a (3) bekezdésben meghatározott mértékű gyógyszerkeret 3 havi folyamatos felhasználására szerez jogosultságot. A jogosultság fennállása alatt új kérelem a jelen § szerinti támogatás igénylésére nem nyújtható be.

(3) A támogatás mértéke a kérelmező gyógyszer költségétől és jövedelmi helyzetétől függően negyedévente 6.000-15.000 Ft-ig terjedhet.

(4) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A Bizottság a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemhatártól 30 %-os mértékben eltérhet.

(5) Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátásban részesül.

11. § (1)⁴ TTámogatás adható annak a személynek, aki önhibáján kívül igazolt kórházi kezelésre szorul, és annak költségei - ideértve a kórházba való és az onnan haza való utazás költségeit is-, viselése számára rendkívüli kiadást és terhet jelent, s a családban az egy főre eső jövedelem nem éri el az 52.500 forint, egyedülálló esetén a 70.000 forintot.

(2)⁵ Támogathatóak azok a családok, akik háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 70.000 forint, egyedülálló esetében a 87.500 forintot és a hátralék rendezéséhez önerőt is tudnak vállalni.

(3) A kórházi kezelés támogatására való jogosultság megállapításával a jogosult 10.000 forintos keret 6 havi folyamatos felhasználására szerez jogosultságot. A jogosultság fennállása alatt új kérelem a jelen § szerinti támogatás igénylésére nem nyújtható be.

12. § (1) Támogatás adható azoknak a szociálisan rászorult személyeknek és családoknak, akik lakásánál több mint 100.000 forint közüzemi díjhátralék, így különösen víz- és csatorna, áram, szemétszállítás, vezetékes gáz számla tartozás keletkezett, és a közszolgáltatást kikapcsolták vagy a kikapcsolás végrehajtás folyamatban.

(2) Támogathatóak azok a családok, akik háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 62.700 forint kétszeresét, egyedülálló esetében a 78.375 forintot és a hátralék rendezéséhez önerőt is tudnak vállalni.

(3) A támogatás mértéke a közüzemi díjhátralék 50 %-a, de maximum 100.000 forint lehet. A támogatás az (1) bekezdés szerint vállalt önrész 30 napon belül történő megfizetése esetén nyújtható. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A hátralékkezelési támogatására való jogosultság megállapításával a jogosult a (3) bekezdésben meghatározott keret 24 havi, folyamatos felhasználására szerez jogosultságot. A jogosultság fennállása alatt új kérelem a jelen § szerinti támogatás igénylésére nem nyújtható be.

(5) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik.

13. § (1) Támogatásra jogosult azon újszülött családja,

(2) A támogatás a gyermek születésétől számított 3 hónapos jogvesztő határidőn belül igényelhető. A támogatás mértéke 50.000 forint. A gyermekszületési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(3) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

14. § (1)⁶ Iskolakezdési települési támogatást kaphat az a szülő (gondviselő), akiknek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 70.000 forintot és aki megvásárolta gyermeke általános iskolai vagy középiskolai kötelező tankönyveit és ezt számlával igazolja évente szeptember 30-ig. Az igazolás benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő.

(2) A jövedelem mértékétől függetlenül tanszervásárlási támogatásban részesülhetnek azok a szülők is, akik gyermekük tekintetében magasabb összegű családi pótlékban részesülnek. A támogatás mértéke 10.000 forint.

(3) A támogatás mértéke általános iskolások esetében 6.000 forint, középiskolások esetében 10.000 forint, a rendelkezésre álló keret miatt a támogatás mértéke arányosan csökkenthető.

(4) A Polgármester és a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetőjének véleményének beszerzését követően, amennyiben az önkormányzat megfelelő kiadási előirányzattal rendelkezik, az iskolakezdési támogatás minden óvodás, általános iskolás, középiskolás és nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató tanulóra kiterjeszthető. Jelen bekezdés szerinti esetben a támogatás mértéke:

(5) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik.

15. § (1)⁷ Elemi kár következményeinek enyhítésére szolgáló települési támogatás adható annak a személynek vagy családnak, akiknél elemi csapás miatt lakóházukban súlyos kár vagy testi épségükben súlyos sérülés keletkezett, és a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 105.000 forintot, egyedülálló esetében a 140.000 forintot.

(2) A támogatás megállapítására a kár mértékétől függően a Polgármester illetve a Bizottság hatáskörébe tartozik, azzal, hogy a 20.000 forintot meg nem haladó kárigények esetén a Polgármester, a 20.000 forintot meghaladó kárigények esetében a Bizottság bírálja el a kérelmeket. A kárigényen túlterjeszkedő támogatás nem nyújtható és a támogatás maximális mértéke 50.000 forint. A támogatás a maximális mértéken belül egészében vagy részletekben visszatérítendő formában is nyújtható.

16. § (1) Temetési költségek fedezésére szolgáló települési támogatás adható annak a személynek, aki közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodik és a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 94.050 forintot, egyedülálló esetében a 125.400 forintot.

(2) A támogatás mértéke 30.000 forint.

(3) A jelen § szerinti támogatás felhasználásáról a jogosult, a támogatás nyújtását követő 3 hónapon belül köteles elszámolni. A támogatás kizárólag a hagyatéki költségek fedezésére használható fel.

(4) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

18. § (1) Élelmiszervásárlási támogatásban részesíthetőek azok a személyek, akik időszakosan vagy tartósan önhibájukon kívül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülnek és önmaguk, illetve családjuk megélhetéséről más módon gondoskodni nem tudnak.

(2)⁹ Nem támogatható az a család, amelynél az egy főre eső havi nettó jövedelem meghaladja 52.500 forintot, egyedül élők esetén a 70.000 forintot. Nem állapítható meg támogatás az ápolást végző hozzátartozó részére, amennyiben családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a 70.000 forintot.

(3) A Bizottság a kérelmező életkörülményeire, szociális helyzetére tekintettel a jövedelem határoktól legfeljebb 30 %-os eltérést alkalmazhat.

(4) Az élelmiszervásárlási utalvány formájában nyújtható támogatására való jogosultság megállapításával a jogosult 5.000 forintos keret 3 havi folyamatos felhasználására szerez jogosultságot. A jogosultság fennállása alatt új kérelem a jelen § szerinti támogatás igénylésére nem nyújtható be. A Bizottság különös méltánylást érdemlő esetben az élelmiszervásárlási utalvány keretet 10.000 forintban állapíthatja meg.

(5) A támogatott köteles utólagosan „névre szóló” vásárlási számlát benyújtani a Szociális Csoporthoz a támogatás felhasználásának igazolására. Az elszámolás benyújtásáig, illetve az elszámolás benyújtásának esetén annak határozatban meghatározott időpontjától számított 6 hónapig jelen § szerint nem állapítható meg támogatás a jogosult részére.

(4) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik.

19. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők azok a személyek vagy családok, akik egészségi, családi helyzetében, jövedelmi viszonyaikban önhibájukon kívül bekövetkezett negatív változás létfenntartásukat, megélhetésüket veszélyezteti és ezt saját erőből képtelenek megoldani.

(2) Rendkívüli települési támogatás nyújtható azon személyek részére, akik alkalmanként jelentkező többletkiadásaik miatt anyagi támogatásra szorulnak, így különösen gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások fedezésére, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek e helyzetükből adódó kiadások viseléséhez.

(3) A támogatás vásárlási utalvány vagy készpénz formájában történhet, amelynek mértéke esetenként nem haladhatja meg az 5.000 forintot, kivételes méltánylást érdemlő esetekben a 10.000 forintot.

(4)¹⁰

(5) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

20. § (1) Ápolási települési támogatás adható annak a szociálisan rászoruló hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre-gondozásra szoruló tartósan beteg személy gondozását végzi és e jogcímen más szervtől ellátást nem kap.

(2) Az ápolási szükségletet háziorvosi vagy szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

(3) Nem állapítható meg támogatás az ápolást végző hozzátartozó részére, amennyiben családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a 62.700 forintot.

(4) A támogatás összege havonta 23.600 forint.

(5) Az ápolási települési támogatásra az Szt. 42. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott szabályokat alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy ahol az Szt. ápolási díjat említ, ott ápolási támogatást kell érteni.

(6) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik.

21. § (1) Az önkormányzat által meghatározott keret erejéig a szilárdhulladék szállítási közszolgáltatás díjának megfizetése alól mentesülhetnek azok a helyi lakosok, akik a szolgáltatásért közvetlenül fizetésre kötelezettek, így:

(2) A szilárdhulladék elszállítási támogatás 50 %-nak megfelelő támogatásra jogosultak azok a kérelmezők, akiknél az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének a két és félszeresét, egyedül élők esetében annak háromszorosát.

(3) A támogatás egy közszolgáltatási szerződéssel érintett ingatlan után illeti meg a magánszemélyt.

(4) A Bizottság a kérelmező életkörülményeire, szociális helyzetére tekintettel a jövedelem határoknál 30 %-os eltérést alkalmazhat.

(6) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik.

22. § (1)¹³ Lakhatási települési támogatás nyújtható a lakott lakás céljára szolgáló épület fűtésével kapcsolatos költségek viseléséhez annak a családnak, akinek a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 70.000 forintot, egyedülállók esetén a 87.500 forintot.

(2) A támogatás a fűtési idényre (október-március) korlátozódik és csak tűzifa vagy utalvány formájában nyújtható, illetve a közszolgáltatónak utalható át. Az utalványban nyújtott támogatással az utalvány átvételétől számított 30 napon belül névre szóló számlával kell elszámolni.

(3) A támogatás mértéke fűtési idényenként 18.000 forint. A fűtési idény alatt benyújtott támogatást, az abból eltelt idővel arányosan kell megállapítani. A megállapított támogatás a kérelem benyújtását követő hó 5. napjáig egy összegben kerül kifizetésre.

(4) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Jegyző hatáskörébe tartozik.

23. § (1) Minden füzesgyarmati állandó lakóhellyel rendelkező 60 év feletti személy részére évente egyszeri karácsonyi támogatás adható 3.000 forint értékben, utalvány formájában.

(2) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

24. § (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni a közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a tartásra képes és köteles személy nem gondoskodik az eltemettetésről vagy az nem lelhető fel.

(2) A közköltségen történő eltemetés díja nem haladhatja meg a helyben szokásos legolcsóbb temetési szolgáltatás díját.

(3) A jelen § szerinti támogatás megállapítása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

25. § (1) A Képviselő-testület természetbeni települési támogatás formájában tűzifát biztosíthat azon szociálisan rászoruló személynek, aki Füzesgyarmaton bejelentett állandó lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén életvitelszerűen él és e §-ban meghatározott egyéb feltételeknek megfelel.

(2) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen fával való tüzelésre alkalmas berendezéssel.

(3)¹⁴ Szociális tűzifa természetbeni települési támogatás formájában azon személyeknek nyújtható, akiknek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az 70.000 forintot, egyedülálló esetén a 57.500 forintot.

(4) A természetbeni szociális tűzifa nyújtása iránti kérelmet a Bizottság bírálja el.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben a Bizottság a jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározott jövedelemhatártól 30 %-os mértékben eltérhet.

(6) A támogatás iránti kérelmet egy ingatlan tekintetében egy személy nyújthatja be.

(7) Természetben nyújtott szociális tűzifa iránti támogatásként legfeljebb 1 m³tűzifa biztosítható.

26. § (1) E rendelet által meghatározott szociális célú vásárlási utalvány megtérítésére az önkormányzat felelősséget vállal.

(2) Az utalvány az azon feltüntetett számú személyi igazolvánnyal együtt érvényes.

(3) Az utalvány azon kereskedelmi egységekben váltható be, amelynek üzemeltetőjével a Jegyző előterjesztése alapján a Polgármester megállapodást kötött.

(4) Az utalvány a támogatottat gyógyszer, élelmiszer, tisztálkodó szerek, ruhanemű, tanszer-, tüzelő vásárlására jogosítja fel.

(5) Az utalvány egyéb célra nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni tilos. Az utalvány sem egészben, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható. A támogatott köteles az utalvány felhasználásáról bizonylattal elszámolni.

(6) Az utalvány 1.000-, 5.000.-Ft-os címletekben, címletenként eltérő színben, nyomdai előállítással készül 100 lapos tömbökben. Az utalványtömb előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatvány.

(7) Az utalvány három részből áll a következők szerint:

(8) A Hivatal eljáró dolgozója a kitöltött utalványt az ellenőrző szelvénnyel együtt adja át a kedvezményezett részére, melyről a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást vezet. Az utalványok átvételét a segélyben részesülőknek aláírásukkal igazolniuk kell.

(9) A Hivatal a kereskedelmi egységektől átvett utalványok ellenértékét az ellenőrző szelvények és a belső nyilvántartások ellenőrzését követően egyenlíti ki.

(10) Az utalványtömbök elkészítéséről, bizonylati rendjének megszervezéséről és szabályozásáról, az utalványok felhasználásával kapcsolatos egyéb ügyviteli kérdések rendezéséről és az ellenőrzés megszervezéséről a Jegyző a Pénzügyi Osztály útján gondoskodik.

(11) Az utalványt a kiállítástól számított 6 hónapon belül lehet felhasználni (érvényességi idejük 6 hónap). A fenti határidő jogvesztő.

27. § (1) Az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

(2) Az Önkormányzat szociális alapszolgáltatások működtetését a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás által fenntartott Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény (továbbiakban: ESZI) útján biztosítja.

28. § (1) Az önkormányzat által létrehozott szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a polgármester, a jegyző, a szociális bizottság elnöke, az ESZI Füzesgyarmati Telephely vezetője.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(3)¹⁵ A szociálpolitikai kerekasztal ülésén meghívottként részt vehet a gyámhatóság, a háziorvosok és a védőnői szolgálat képviselője, a településen működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatók képviselői valamint a településen működő általános iskola és az óvoda vezetője.

29. § (1) Az önkormányzat biztosítja, hogy a jelen fejezetben szabályozott ellátásokkal, intézkedésekkel segítséget nyújtson a gyermekek törvényben deklarált jogainak érvényesítéséhez, gondoskodjon a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, segítse a szülőket a gyermekükről való gondoskodásban, a hiányzó szülői gondoskodást pótolja.

(2) Az Önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

30. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az Önkormányzat a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás által fenntartott Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény útján biztosítja, aki feladatát a mindenkor hatályos jogszabályok, valamint e rendelet alapján látja el.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a Gyvt. 39. §-ában foglaltakkal összhangban a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiéniás és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátásához történő hozzájutásának szervezése, szabadidős programok szervezése, a hivatalos ügyek intézésének segítése.

31. § (1) A bölcsőde, mint személyes gondoskodást nyújtó intézmény biztosítja a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését azok számára, akiknek szülői, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközben ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) Bölcsődei ellátásban részesülhet elsősorban az a gyermek

(4) Megszűnik a bölcsődei ellátás:

(5) Meg lehet szüntetni a bölcsődei ellátást, ha a gyermek az ellátást folyamatosan legalább 2 hónapig nem egészségügyi okból nem veszi igénybe.

(6) Nem szűnik meg, ill. nem lehet megszűntetni a bölcsődei ellátást, ha az igénybevételre védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt, más törvényes képviselőt.

31. § (1) A bölcsődei ellátásért gondozási díjat nem kell fizetni. E § nem mentesíti a fenntartót az éves gondozási díj megállapítási kötelezettség alól.

32. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések nyersanyagköltségét és ez alapján intézményi térítési díjának mértékét az Önkormányzat az alábbiak szerint határozza meg:

(3) A képviselőtestület által megállapított intézményi térítési díj alapján, illetve a Gyvt. 148. § (5) bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények figyelembevételével személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg és erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

33. § (1) Ez a 2019. július 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 8/1998. (IV. 23.) önkormányzati rendelet, a térítési díj és tandíjfizetési kötelezettség helyi szabályairól szóló 20/2005. (XI. 31.) önkormányzati rendelet és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 5/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelet.