Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Az előírások hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya Vésztő város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2)^[1] Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerű-síteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos érvényű szabályozásokon túlmenően jelen rendelet és ennek mellékletét képező szabályozási tervlapok (SZA-1/1, 1/2; SZA-2/1, 2/2) szerint szabad.

Szabályozási elemek

2. §

A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges. Ezek az elemek a következők:

a) közigazgatási határ,

b) szabályozási vonalak,

c) övezet határ,

d) az egyes övezeteken belüli szabályozási előírások.

3. §

Beépítésre szánt területen az 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás és a közművesítés végrehajtása után lehet engedélyezni.

A település területének felhasználása

4. §

(1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába. Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

a) lakóterületek,

b) vegyes területek,

c) gazdasági területek,

d) különleges területek.                                                                                                                                                               (2) A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:

a) közlekedési és közmű területek,

b) zöldterületek,

c) erdőterületek,

d) mezőgazdasági területek,

e) vízgazdálkodási területek.

Beépítésre szánt területek előírásai

5. §

(1)  épített és beépítésre szánt területek határát az SZA-1/1, SZA-1/2 és SZA-2/1 és SZA-2/2 tervek tüntetik fel.

 (2) építésre szánt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (utcaszélesítés, előközművesítés) el kell végezni.

 (3)^[2] Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig az övezetre előírt közművesítettség biztosítandó.

 (4)^[3]   Az egyes építési övezeteken belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl. lakóterületen lévő intézmény vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény), kivéve a technológiai építményeket, amelyeknél az építménymagasság - a szükséges védőtávolságok - betartásával az adott övezetekre előírt értéknél nagyobb is lehet.

Építési övezetek

6. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi építési

      övezeteket jelöli ki:

a) lakóterületek:

aa)       Lk – kisvárosias;

ab)       Lke – kertvárosias;

ac)       Lf – falusias besorolásúak.

b) vegyes terület:

ba)       Vt – településközpont vegyes terület,

c) gazdasági területek:

ca)       Gksz – gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató terület,

cb)       Gip – gazdasági-ipari terület,

cc)       Gm – mezőgazdasági területen lévő majorok, telepek, termékfeldolgozók területe,

d) különleges területek:

da)       Kt – temetők területe,

db)      Ks – sportterületek,

dc)       Ksz – szociális otthon területe,

dd)^[4]    

de)       Ke – történelmi emlékhely,

df)       Kka – kiskastély,

dg)       Kke – kemping,

dh)^[5]

di)       Kk – kommunális telepek.

(2)^[6]  Meglévő épület funkcióváltása esetén is be kell tartani a gépkocsi várakozóhelyek

       kialakítására vonatkozó előírásokat.

(3)  Az övezetekben, illetve területeken szennyvizet csak szennyvízcsatornába, annak

       kiépítéséig vízzáró szennyvízgyűjtő aknába szabad elvezetni.

Lk jelű építési övezetek előírásai

7. §

Az Lk jelű kisvárosi lakóövezet területén a kialakult kisvárosias beépítés figyelembe véve jellemzően lakóházak helyezhetők el^[7]

       a) Beépítési mód: oldalhatáron álló. A Kossuth utcai védett utcakép szakaszon

           zártsorú, az utcával párhuzamos gerincű tetőkialakítással.

       b) Beépítés mértéke max. 40 %.

 c) Építmények legnagyobb magassága 7,5 m lehet.

 d) A szintterületsűrűség 1,00

 e) A telek területének min. 30 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

 f) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.

 g) A telekmélység min. 25,00 m.

 h)^[8] Oldalkert mérete legalább 4,50 m.

 i) Hátsókert min. 6,00 m.

 j) A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m,

    gerincmagassága max. 5,50 m.

 k) Az épületeken legalább 35^o-os hajlásszögű utcával párhuzamos gerincű

      magastető építhető, félnyeregtetős épület csak a zártsorú beépítési mód esetén

      építhető.

l) Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben

    kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).

     m) Állattartási épület és helyiség nem létesíthető.

Lke jelű építési övezetek előírásai

8. §

Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, jellemzően kertes családi házak helyezhetők el. ^[9]

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló.

b) Beépítés mértéke max. 30 %.

^c) [10]Építmények legnagyobb magassága 6,00 m lehet.

d) A szintterületsűrűség 0,5

e) A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

f) Utcai telekszélesség legalább 18,00 m.

g) A telekmélység min. 30,00 m.

^h) [11]Oldalkert mérete legalább 4,50 m.

i) Hátsókert min. 6,00 m.

j) A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.

k) Az épületeken legalább 35^o-os hajlásszögű magastető építhető,

l) Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).

Lf jelű építési övezetek előírásai

9. §

Az Lf jelű falusias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak helyezhetők el ^[12]

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló.

b) Beépítés mértéke max. 30 %.

c) Építmények legnagyobb magassága 6,00 m lehet^[13].

d) A szintterületsűrűség 0,5.

e) A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

f) Utcai telekszélesség legalább 18,00 m.

g) A telekmélység min. 40,00 m.

h)^[14] Oldalkert mérete legalább 4,50 m.

i) Hátsókert min. 6,00 m.

j) A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.

k) Az épületeken legalább 35^o-os hajlásszögű magastető építhető,

l) Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).

Vt jelű építési övezet előírásai

10. §

 A Vt jelű településközpont vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe  véve jellemzően lakóházak, szolgáltató-kereskedelmi létesítmények és intézmények helyezhetők el.^[15]

a) Beépítési mód a kialakult állapot szerint. Az adott telek beépítését elvi engedélyezés során kell megállapítani. (beépítési mód jele:E)

^b) [16]Beépítés mértéke max. 75 %.

^c) [17]Az építmények magassága legfeljebb 9,50 m lehet, kivéve a templomok vagy emlékművek létesítését.

d) A szintterületsűrűség 1,2.

^e) [18]A telek területének min. 20 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

f) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.

g) A telekmélység min. 25,00 m.

h) Az épületeket előkert nélkül, utcafrontra kell építeni, kivéve a közparkhoz csatlakozó nagy kiterjedésű intézményi zöldterülettel rendelkező telkekre kerülőket, amelyek előkertesek is lehetnek.

^i) [19]Oldalkert mérete legalább 4,50 m.

j) Hátsókert min. 6,00 m.

k) A telken nem a főépület célját szolgáló épület csak azzal összeépítve, legfeljebb 1,50 m-rel kisebb építménymagassággal létesíthető.

l) Az épületeken legalább 35^o-os hajlásszögű magastető építhető, lapostetős épületek felújítása esetén is.

m) közterület felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán csak áttört kerítés létesíthető max. 60 cm-es magas tömör lábazattal.

n) Állattartási épület és helyiség nem létesíthető.

Gksz jelű építési övezet előírásai

11. §

A Gksz jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, nagyobb védőtávolságot nem igénylő, gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál^[20]

a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni.

b) Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.

c) Az építménymagasság max. 6,50 m, kivéve a technológiai berendezéseket, vagy építményeket.

^d) [21]A beépítés mértéke a telekterület 60 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 20 %-a növényzettel borított legyen.

e) A teleknagyság  új telek kialakítása esetén min. 2000 m².

f) Oldalkert min. 6,00 m.

g) Hátsókert min. 6,00 m.

h) A telek hátsó kertjének 6,00 m és előkertjének 5,00 m szélességében beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken megépült épület használatbavételi engedélye csak a fásítás elkészülte után adható ki.

i) Szintterületsűrűség: 1,5.

Gip jelű építési övezet előírásai

12. §

A Gip jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál.

a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.

b) Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.

c) Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.

^d) [22]A beépítés mértéke a telekterület 60 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 20 %-a növényzettel borított legyen.

e) A teleknagyság új telek kialakítása esetén min. 2.000 m².

f) A telek utcai homlokvonala új telek kialakítása esetén min. 25,00 m.

g) Előkert 10,00 m.

h) Oldalkert min. 6,00 m.

i) Hátsókert min. 10,00 m.

j) Szintterület-sűrűség: 1,5.

^k) [23]A lakóövezettel határos telkeken 15,00 m szélességben beültetési kötelezettségük van a lakóterület felőli telekhatár mellett, kialakult telkek esetében is.

Gm jelű építési övezet előírásai

13. §

A Gm jelű övezetek területe a mezőgazdasági területeken lévő meglévő és létesülő majorok, állattartó telepek, termékfeldolgozó üzemek, valamint a kialakuló birtokközpontok

a) A meglévő telepeken a legkisebb új telekméret 3.000 m².

b) Lakóépület csak szolgálati lakás céljára építhető.

c) Birtokközpontok az OTÉK előírásai szerint létesíthetők.

d) Az övezetben a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el

^e) [24]

f) Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.

g) Előkert min. 10,00 m.

h) Oldalkert min. 6,00 m.

i) Hátsókert min. 10,00 m.

j) Szintterület-sűrűség: 1,0.

K jelű különleges területek

14. §

^(1) [25]A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat a (3) bekezdés tartalmazza.

(2) Egy telken több épület is elhelyezhető.

(3) Különleges területekre tartozó létesítmények:

a) Ks jelű sportterület:                                                                                                                                                                aa)       szintterület-sűrűség max. 0,1

ab)       beépítettség max. 5 %,                                                                                                                                           ac)       építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a nézőtéri lelátó építménymagassága lehet,

ad)       legkisebb zöldfelület 80 %,

ae)       előkert min. 10,00 m,

af)       oldalkert min. 6,00 m,

ag)       hátsókert min. 6,00 m.

b)         Kt jelű temetőterület:

ba)       szintterület-sűrűség max. 0,1

bb)      beépítettség max. 2 %,                                                                                                                                             bc)       építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a kápolna építménymagassága lehet,

bd)      legkisebb zöldfelület 50 %,

be)       előkert min. 30,00 m,

bf)       oldalkert min. 30,00 m,

bg)       hátsókert min. 30,00 m.

c) Ksz jelű szociális otthon:

ca)    szintterület-sűrűség max. 0,8

cb)    beépítettség max. 30 %,

cc)    legkisebb zöldfelület 50 %,

cd)    építménymagasság max. 6,5 m

ce)  A beépítés egyéb feltételeit egyedileg elvi építési engedély alapján kell megállapítani

^d) [26]

e) Ke jelű történelmi emlékhely:                                                                                                                                           ea)       A meglévő műemlékek fenntartásán és a szoborparkban elhelyezhető szobrok létesítésén kívül építési tevékenység nem folytatható.

f) Kka jelű kiskastély:                                                                                                                                                           fa)       beépítettség ,max. 20 %                                                                                                                                           fb)       a telek területe nem csökkenthető                                                                                                                           fc)        építési tevékenység csak a természetvédelmi hatóság előírásai szerint folytatható. A beépítés egyéb feltételeit elvi építési engedély alapján kell megállapítani.                                                                                                                        fd)       szintterület-sűrűség max. 0,5

g) Kke jelű kemping:

ga)       szintterület-sűrűség max. 0,5

gb)       beépítettség max. 20 %,                                                                                                                                         gc)       építménymagasság max. 6,50 m, ettől nagyobb csak fedett uszodaépület építménymagassága lehet,

gd)       legkisebb zöldfelület 50 %,

ge)       előkert min. 5,00 m,

gf)       oldalkert min. 6,00 m,

gg)       hátsókert min. 10,00 m.

^h) [27]

i) Kk jelű kommunális telepek:

ia)       szintterület-sűrűség max. 0,1

ib)^[28]     beépítettség max. 10 %,                                                                                                                                               ic)^[29]     építménymagasság max. 5,50 m, ettől nagyobb csak a technológiai építmény magassága lehet,

id)       legkisebb zöldfelület 40 %,

ie)       előkert min. 10,00 m,

if)        oldalkert min. 10,00 m,

ig)       hátsókert min. 10,00 m.

A beépítésre szánt területek övezeti előírásait az 1. sz. melléklet összesítve tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési területek

15. §

^(1) [30]

2.  Köu-2 Országos mellékutak (összekötő utak) külterületi szakasza:
   • Szabályozási szélesség 30,00 m.    

Közút tervezési osztályba sorolása : K.IV. – A az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

Más előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában legalább a következő szabályozási szélességű területet kell biztosítani.

a)    4222 j. Komádi –Körösujfalu – Vésztői összekötő út külterületi szakasza:(kialakult)
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség 30,00 m. A kialakult szabályozási szélesség 19-28,00 m között változó az érintett területen. Bővítése a fejlesztések hiánya miatt nem lehetséges. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

b)    4223 j. Csökmő – Sarkadkeresztúri összekötő út külterületi szakasza (kialakult):
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség 30,00 m. A kialakult szabályozási szélesség 19-22,00 m között változó az érintett területen. Bővítése a fejlesztések hiánya miatt nem lehetséges. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

c)    4234 j. Szeghalom– Vésztő - Gyulai összekötő út külterületi szakasza (kialakult):
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség 30,00 m. A kialakult szabályozási szélesség 21-26,00 m között változó az érintett területen. Bővítése a fejlesztések hiánya miatt nem lehetséges. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

d)    4235 j. Okány – Vésztő összekötő út külterületi szakasza (kialakult):
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség 30,00 m. A kialakult szabályozási szélesség 22-24,00 m között változó az érintett területen. Bővítése a fejlesztések hiánya miatt nem lehetséges. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

e)    42338 j. Vésztő állomáshoz vezető út (kialakult): 
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség kialakult. A szabályozási szélesség 19-4 m. között változó az érintett területen . Az országos hosszú távú közútfejlesztési terv regionális jelentőségű mellékútnak minősíti. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

f)    Vésztő –Köröskadány regionális jelentőségű összekötő út külterületi szakasza:        
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség 30 m.

(3) Köu-5kk Országos mellékutak területén (Köu-2) tervezett külterületi kerékpárutak. Szabályozási szélesség min. 4,00 m :

Közút tervezési osztályba sorolása : K.IX.  az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

a) Vésztő - Okány – Zsadány útirányú országos jelentőségű kerékpárút: érintett 4235, 4236, 4219 sz. Országos mellékutak szabályozási területe.

• A kerékpárutak kiépítéséhez szükséges szabályozási szélesség az országos mellékutak szabályozási szélességén belül rendelkezésre áll (4,00m). Burkolat szélesség hálózati (turisztikai) jelentőségű kerékpárút esetén min. 2,00 m. Egyéb esetben min. 1,60 m. Az Okány belterületi szakaszán kivételes esetben helyszűke miatt 1,50 m.
• A kerékpárút nyomvonal tervezése során a KKHT- val és a Közlekedési Felügyelettel történő egyeztetés szükséges.
• Érintett vasútvonal: 128 sz. Vésztő – Kötegyán vasútvonal és az AS 64+36. fénysorompó. A minimális biztosítási mód a meglévő fénysorompós biztosítás. A minimális biztosítási mód a meglévő fénysorompós biztosítás.
• A meglévő helyrajzi számú közlekedési területeken tervezett kerékpárutak a meglévő, vagy módosított területű közlekedési területen belül nem képez további alcsoportú közlekedési területet. A terület jellemzően (Köu-2) besorolása nem változik.                                                                                                                                                                                       b) Vésztő - Szeghalom útirányú országos jelentőségű kerékpárút: érintett 4234 j. Országos mellékutak szabályozási területe.
• A kerékpárutak kiépítéséhez szükséges szabályozási szélesség az országos mellékutak szabályozási szélességén belül rendelkezésre áll

(4,00 m ). Burkolat szélesség hálózati (turisztikai) jelentőségű kerékpárút esetén min. 2,00 m. Egyéb esetben helyszűke miatt min. 1,60 m.

• ^[31]
• Érintett vasútvonal: 128/127 sz. Szeghalom - Vésztő –  vasútvonal.
• A meglévő helyrajzi számú közlekedési területeken tervezett kerékpárutak a meglévő, vagy módosított területű közlekedési területen belül nem képez további alcsoportú közlekedési területet. A terület jellemzően (Köu-2) besorolása nem változik.                                                                                                                                                                                       c) Vésztő – Békéscsaba útirányú térségi jelentőségű kerékpárút: érintett 4234 j. Országos mellékutak szabályozási területe.
• A kerékpárutak kiépítéséhez szükséges szabályozási szélesség az országos mellékutak szabályozási szélességén belül rendelkezésre áll (4,00 m). Burkolat szélesség hálózati (turisztikai) jelentőségű kerékpárút esetén min. 2,00 m. Egyéb esetben helyszűke miatt min. 1,60 m.
• A kerékpárút nyomvonal tervezése során a KKHT- val és a Közlekedési Felügyelettel történő egyeztetés szükséges.
• A meglévő helyrajzi számú közlekedési területeken tervezett kerékpárutak a meglévő, vagy módosított területű közlekedési területen belül nem képez további alcsoportú közlekedési területet. A terület jellemzően (Köu-2) besorolása nem változik. 

(4) Köu-4 Országos mellékutak (összekötő utak,) átkelési szakaszai. Szabályozási szélesség 30,00 m

Közút tervezési osztályba sorolása : B.IV. – A az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

a) 4222 j. Komádi –Körösujfalu - Vésztő összekötő út. (kialakult) belterületi szakasza:
-A szabályozási szélesség a belterületen kialakult 17-28,00 m között változó. Bővítését a forgalom nagysága nem indokolja A szabályozási szélesség a belterületen kialakult.

A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

b) 4234 j. Szeghalom – Vésztő - Gyula összekötő út. (kialakult) belterületi szakasza:
-A szabályozási szélesség a belterületen kialakult 17-35,00 m között változó. Bővítését a forgalom nagysága nem indokolja. A szabályozási szélesség a belterületen kialakult.

A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

c) 4235 j. Okány – Vésztő összekötő út. belterületi szakasza:
-A szabályozási szélesség a belterületen kialakult 19-33,00 m között változó. Bővítését a forgalom nagysága nem indokolja A szabályozási szélesség a belterületen kialakult.                                                                                                                      A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.                                                                                 d)    42338 j. Vésztő - vasútállomáshoz vezető út (kialakult):
-A szabályozási szélesség kialakult 14-21 m. között változó az érintett belterületen, szélesítését a forgalom nagysága és a várható forgalom nem indokolja . A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

(5) Köu-6 Tervezett gyűjtőutak: részben a meglévő kiszolgáló utak átminősítése gyűjtőúttá. Szabályozási szélesség kialakult, burkolat szélesség min 6,00 m.

Közút tervezési osztályba sorolása : K.VII. C.  az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

a)   Tervezett gyűjtőutak: 0289/28 Hrsz, Táncsics, M, Köztársaság, József A, Bezerédi, Szőlöskert, Szeles, Északi, Újtelep, Bartók B, Liszt F, Mikes K, Rozgonyi utcák. A meglévő burkolatok szélessége 4,00-6,00 m között változó A tervezett gyűjtő utak kiépítési szélessége min. 6,00 m. A meglévő kialakult szabályozási szélesség, megtartandó. Új telekosztás esetén min. 22,00 m szabályozási szélesség a mértékadó.

b) A kialakult utcák (közterületek) esetén – ott ahol a meglévő közlekedési területek méretei csak  aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyébként indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, műszaki zár, stb.), kell megtervezni, vagy (és) forgalomkorlátozásokat (súly, méret, sebesség, időszak, stb.) kell alkalmazni.

(6) Belterületi kerékpárutak szabályozási szélesség 3,00 m :

Közút tervezési osztályba sorolása : B.IX.  az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

a) Tervezett belterületi kerékpárutak: Kóti és a Bartók B. utak Érintett országos mellékutak (4222, 42338 j. utak). A felsorolt utcáknál meglévő szabályozási szélesség megtartandó, a 3,00 m szabályozási szélesség biztosított.

b) A tervezett kerékpárút hálózat kialakításánál elsődleges szempontként vettük figyelembe a városközpont, az intézményterületek, kulturális és közösségi létesítmények, oktatási és vallási létesítmények, temetők, városközponttól távol eső részekről történő megközelíthetőségét is. Továbbá az egységes kerékpárút hálózat kialakíthatóságát.

c) ^[32]A kerékpárutak kiépítéséhez szükséges szabályozási szélesség (3,00 m) a belterületi utak szabályozási szélességében rendelkezésre áll.

d) A kialakult szabályozási szélességű utak  esetén – ott ahol a meglévő közlekedési területek méretei csak  aránytalan ráfordítás mellett növelhetők (kerékpárút építése esetén) az egyébként indokolt méretre  a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, műszaki zár, kiemelt szegély, kerékpárforgalmi korlát stb.), kell megtervezni.  Vagy és forgalomkorlátozásokat (a meglévő utaknál súly, méret, sebesség, időszak, terelősziget stb.) kell alkalmazni.

(7) Belterületi lakóutak: Köu-10 szabályozási szélessége: új utca nyitása esetén min. 12,00 m . Burkolat szélesség min 5,50 m. Egy forgalmi sávos útnál min 3,00 m.

Közút tervezési osztályba sorolása: B.VI. d-A,B vagy B.V. c.-B  az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

a) Tervezett lakóutak: 446 Hrsz, 221 Hrsz, utak. Meglévő utcáknál a szabályozási szélesség változatlan. Burkolat szélessége min 3,50 m. Új telekkiosztásnál a szabályozási szélesség min. 12,00 m. Javasolt burkolat szélesség min. 2x1 sávos, sávonként 2,75 m szélességben.

b) Meglévő kiépült lakóutak:

Burkolat szélesség kiépült 3,00 - 4,00 m szélességben. A meglévő szabályozási szélesség megtartandó.

c) Tervezett utcanyitás:

0289/ Hrsz 22 m tervezett szabályozási szélesség, 0289/28,24 Hrsz 30 m tervezett szabályozási szélesség, 446 Hrsz 17 m tervezett szabályozási szélesség, 440 Hrsz, 17 m tervezett szabályozási szélesség, 443 Hrsz, 12 m tervezett szabályozási szélesség, 206 Hrsz, 14 m tervezett szabályozási szélesség, 1229 hrsz, 14-20,30 m tervezett szabályozási szélesség.

Az 1393 Hrsz, 14 m tervezett szabályozási szélesség, 2665 Hrsz, 12 m tervezett szabályozási szélesség, 1367 Hrsz, 1367 Hrsz, 14 m tervezett szabályozási szélesség, 1198 Hrsz, 14 m tervezett szabályozási szélesség.

Zöldterületek

16. §

^(1) [33]

(2) A Z jelű közparkokat a szabályozási terv jelöli.

(3) A közparkokat más célra igénybe venni tilos!

(4) A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles a telek határától az útburkolat széléig.

(5) A nagyobb, 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó parkoló felületeket 4 parkoló- helyenként 1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni.

Erdőterületek

17. §^[34]

Az E jelű erdőterületeken elhelyezhető épületek helyi építési szabályozást nem

igényelnek.

Mezőgazdasági területek

18. §

^(1) [35]

^(2) [36]Az Má-1 jelű szántó művelési ágú övezetek területén-a következő helyi szabályokat is be kell tartani.

^(3) [37]Az Má-2 jelű korlátozott funkciójú szántó művelési ágú mezőgazdasági területekre építeni csak a természetvédelmi- és az Má-1 jelű övezetekre előírt szabályok betartásával lehet.

^(4) [38]Az Má-gy jelű értékes gyepfelületeken építési tevékenység csak a természetvédelmi-szabályok betartásával folytatható.

(5) A –ht- jelű területeken folytatható építési tevékenységet a helyi értékvédelmi rendeletben kell meghatározni.

(6) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területek a lakosság saját részre történő zöldség és

gyümölcs termesztése célját szolgáló övezet. Csak tárolóépület építhető az OTÉK 29§ (3) szerinti feltételekkel.

Vízgazdálkodási területek

19. §

^(1) [39]A V jelű területeken építési tevékenység csak külön jogszabályok szerint folytatható.

(2) A település területén V jelű terület: csatorna nyomvonalak, melyek mindkét partja mentén 6,00-6,00 m széles sávot kell szabadon hagyni, illetve biztosítani a csatorna kezelése érdekében.

(3) V-n jelű területek értékes nádasok területén építési tevékenység nem folytatható.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Levegőtisztaság védelem

20. §

^(1) [40]Levegőterhelés (emisszió) szempontjából az előírt határértékeket kell betartani.

^(2) [41]Légszennyezettségi (imisszió) határérték szempontjából Vésztő város területére az „F” zónacsoportra vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.

(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.

^(4) [42]A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni a védőövezetekre vonatkozó előírásokat.

(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.

^(6) [43]

^(7) [44]

(8)Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos!

Zajvédelem

21. §

^(1) [45]Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb, helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani a zajvédelmi követelményeket függetlenül attól, hogy a tervezett zaj- (rezgés-) forrás épületen belül vagy kívül helyezkedik el, illetve mozgó vagy helyhez kötött.

(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.

^(3) [46]Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését megelőzően a zajvédelmi követelmények betartását igazoló szakvéleményt kell készíteni.

^(4) [47]A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek a zajvédelemre vonatkozó követelmények.

^(5) [48]Zajforrást üzemeltetni csak az arra vonatkozó zajkibocsátási határérték megállapítását követően lehet. Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség.

Talaj- és vízvédelem

22. §

(1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, illetve a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2) ^[49]Külterületen szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére - a vonatkozó előírások betartásával közműpótló - zárt tározó is létesíthető.

(3) ^[50]A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. Csapadékvíz csatornába, illetve árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.

(4) ^[51]

(5) Talajt és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.

(6) ^[52]

(7) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.

(8) ^[53]A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében a hatályos rendeletek előírásait kell figyelembe venni.

(9) ^[54]

Hulladékkezelés

23. §

(1) A szabályozási területen lévő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.

(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybe veendő településtisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.

^(3) [55]

^(4) [56]

Épített környezet védelme

24. §

^(1) [57]A település területén országos védelem alatt álló épített örökségek (műemlékek és műemléki környezetek) a 2. mellékletben szerepelnek.

^(2) [58]

^(3) [59]

^(4) [60]

^(5) [61]

^(6) [62]

^(7) [63]

^(8)[64]                                                                                                                                                                                          (9)  A települési önkormányzat – a jóváhagyott rendezési terv alapján - a helyi  (településtörténeti, építészeti, néprajzi, termeléstörténeti vagy régészeti) értékek megóvása érdekében helyi védelmet rendelhet el.

a) A helyi védelem vonatkozhat épületre (az épület, építmény teljes tömegére és homlokzati részleteire, vagy csak az épület, építmény részértékeire), illetve területre (tér, utca, utcaszakasz, utcakép) és természeti értékekre, területekre.

b) A védett építmények és területek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére, esetleges bontására vonatkozóan a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(10) Védett helyi művi értékek:

a)   Külterület: hrsz.: 0744/8 Kertmegi Vadászház

 b) Wesselényi Miklós u. 9. sz. alatti Római Katolikus templom

c) Wesselényi Miklós u. 14, 15. sz. alatti iskolaépületek

d) Zsebengő u. 5. sz. alatti malomépület

e) Kossuth Lajos u. 124. sz. alatti „Móra” iskola

f) Báthori István u. 2. sz. alatti lakóépület

g) Békési u. 52, 54. sz. alatti Komlódi falvi iskolaépületek

h) Kossuth Lajos u. 94. sz. alatti lakóház

(11) Helyi védelemre javasolt művi értékek:

a)   Vörösmarty Mihály u. 10/a, 19. sz. alatti gazdaházak

b)  Csokonai Vitéz Mihály u. 10 sz. alatti gazdaház

c)   Kossuth Lajos u. 34. sz. alatti lakóház és melléképülete

d)  Damjanich János u. 4. sz. alatti gazdaház

e)   Kölcsey Ferenc u. 4. sz. alatti gazdaház

f)   Várdomb u. 10. sz. alatti gazdaház

g)   Szőlőskert u.14. sz.

h)   Ady Endre u. 18. sz.

i)   Külterület: hrsz.: 0560/2 „Kastély iskola”

j)   Kossuth u. 14. sz.

(12) Utcakép védelem:

a)   Kossuth Lajos u. 67-81. sz.

b)  Táncsics Mihály utca

c)   Sinka István utca

d)  Akácos utca

e)   Úttörő utca

f)   Bem József utca

g)   Jókai Mór 2-14. sz.

h)   Várkonyi u. 44-48. sz.

(13) A település történeti, halmazszerkezetű több mint kétszáz éve meglévő területe szerkezeti védelemben (helyi értékvédelmi terület határa) részesül, az alábbi lehatárolás szerint:

a)   Jókai Mór utca, Vörösmarty Mihály utca, Bartók Béla tér, Kossuth Lajos utca, Báthori István utca, Baross Gábor utca, Széchenyi István utcák által körbefogott településrész.

Országos jelentőségű természetvédelmi terület

25. §

Védett területen az épített és/vagy természeti környezeti értékeket (építmény, illetve azok csoportja, azok részei, berendezések, növényzet, meg kell tartani, azokkal kapcsolatosan bármely építési jellegű tevékenység csak engedéllyel végezhető.^[65]

a)a Körös-Maros Nemzeti Park területe (országos jelentőségű védett természeti terület),

b) a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett területek, ill. természeti emlékek: a kunhalmok (országos jelentőségű védett természeti terület), valamint

c) a fontos Érzékeny Természeti Területek

Helyi jelentőségű védett természeti területek

26. §

(1) Meglévő védett értékek:

a)         a Református Templomkert 1 db platánfája

b)        a Kossuth utcai Általános iskola udvarán lévő tölgy és platán

(2)Védelem alá kerülő értékek:

a)                    a Mágori részen lévő Missziós Szolgálat területén és környékén lévő idős tölgyeket és vadgesztenyéket,

b)                    az egykori Wenckheim-kastély, ma vadászház körüli idős hárs, vöröstölgy, galagonya és virginiai boróka növény-együttest, illetve

c)         a Kertmegi réti vasúti átjáró környékén lévő tölgycsoportot

Folytonos és megszakított ökológiai folyosók

Természeti területek

27. §^[66]

Az igazgatási terület szabályozási tervén jelölt természeti területeken építési tevékenység csak a természetvédelmi előírások betartásával folytatható.

A régészeti értékek védelme

28. §

^(1) [67] Bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunkával járó fejlesztés és beruházás megkezdése előtt a területileg illetékes régészeti feladatokat ellátó szervet értesíteni kell. A régészeti lelőhelyek adatait a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az ismert régészeti lelőhelyeken kívüli - földmunkával járó - építési munka folytatása során váratlanul előkerült régészeti leleteket be kell jelenteni a település jegyzőjének és a területileg illetékes múzeum régészeti osztályának.

Védőterületek, védősávok

29. §

^(1) [68]

(2) Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.

(3) Külterületen a közművek részére az alábbi védőterületeket – biztonsági övezetet – kell biztosítani:

a) elektromos légvezeték – 20 kV:                      10,0-10,0 m,

b) ellátó gázvezeték – GKN:                                   9,0-9,0 m,

c) vízelvezető csatorna:                                          6,0-6,0 m,

d) vízellátó vezeték:                                                2,0-2,0 m.

(4) Vízügyi létesítmények védősávjai

a)   Sebes Körös balparti védőmű:                                13,0 m,

b)   Holt-Sebes Körös balparti védőmű:                        13,0 m,

c)   Kövizig kezelésű csatornáknál :                          6.0-6,0 m,

d)   társulati csatornáknál:                                         3,0-3,0 m

^(5) [69]Az állati melléktermék gyűjtőhelye körül 500 m védőtávolságot kell biztosítani. Ezen belül lakóépület nem létesíthető A szennyvíztisztító telep védőterülete 500m.

Egyéb rendelkezések

30. §

(1) A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott magasságok figyelembevételével kell megállapítani.

Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere

31.§

(1) A települési önkormányzat – külön önkormányzati rendelet hatályba lépésével – elővásárlási jogot állapít meg, a HÉSZ-ben és a SZT-ben lehatárolt területeken az alábbi célok megvalósítása érdekében:

a) a közúti- és a vasúti közlekedés feltételeinek kialakítása,

b) védett épületek megőrzése,

c) védett területek megőrzése,

d) a város szerkezetét meghatározó területek kialakításának biztosítása, illetve befolyásolása.

(2) A SZT-ben meghatározott kiszolgáló és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet (területrészt) az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok keretei között lejegyezheti.

^(3) [70]

(4) ^[71]

Záró rendelkezések

​

32. §

Jelen rendelet a területi főépítész szakmai véleményének megérkezése után lép hatályba és egyidejűleg a 16/1991. (VII.17.) sz. rendelet hatályát veszti.

Molnár Sándor                                                      Dr. Petri Béla

             polgármester                                                             jegyző