Sajószöged Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011.(IX.1.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról a módosításokkal egységes szerkezetben
Hatályos: 2013. 09. 01- 2014. 10. 31Sajószöged Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011.(IX.1.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról a módosításokkal egységes szerkezetben
2013-09-01-tól 2014-11-01-ig
Sajószöged Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörébe eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. Általános rendelkezések
1.§ (1) E rendelet hatálya Sajószöged Község Önkormányzata Képviselő-testületére és a
képviselő-testület szerveire terjed ki.
(2)10
2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Sajószöged Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
Székhelye: 3599 Sajószöged Ady Endre út 71. szám
Működése: Sajószöged Község közigazgatási területe.
Honlapjának elérhetősége: www.sajoszoged.hu
- 10Az Önkormányzat hivatalos pecsétje:
„Sajószöged Község Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
- Az Önkormányzat hivatalos jelképei: Sajószöged Község címere, zászlója melyek leírását, valamint azok használatát az Önkormányzat 5/1993.(IV. 27.) önkormányzati rendelete szabályozza.
- Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket, díjakat a képviselő-testület 9/2010.(V.27.) önkormányzati rendelete tartalmazza.
- Az Önkormányzat működési területe Sajószöged község közigazgatási területe. Sajószöged község főbb adatait a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
2. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
3.§ (1)10 Az Önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreit az 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény és az ágazati törvények állapítják meg.
(2) Az önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl, költségvetésében meghatározottak
szerint biztosítja:
- a településen működő civil szervezetek – pályáztatási eljárás keretében történő – anyagi
támogatását,
- a községben lakó fiatal házasok első lakása megszerzésének támogatását a 3/2001.(I.31.) önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint,
- ingyenes közérdekű kiadvány időszakonként történő megjelentetését, évfolyamonként
történő lefűzését és öt évenkénti bekötését a községtörténeti munkák feldolgozásának elősegítése érdekében.
(2a)1 Az Önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását az SZMSZ
5. függeléke tartalmazza.
- A képviselő-testület egyes hatásköreit bizottságaira és a polgármesterre ruházza át. Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4.§ (1)10
(2)2,10
5.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
- A képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét, telefon és e-mail elérhetőségüket a 2. függelék tartalmazza.
II. fejezet
A képviselő-testület működése
- A Képviselő-testület ülései
6.§ (1) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti (rendes) és rendkívüli ülést, valamint
közmeghallgatást tart.
- A képviselő-testület alakuló ülését a megválasztott polgármester – a választást követő tizenöt napon belüli időpontra – hívja össze.
- Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester(ek) választásáról, a polgármester és az alpolgármester(ek) illetményéről, tiszteletdíjáról, költségátalányáról, a képviselők tiszteletdíjáról.
- A képviselő-testület az alakuló ülésen az alpolgármester(ek) választásának titkos szavazással történő lebonyolításához a tagjai sorából 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
2. A rendes és rendkívüli ülés
7.§ (1)10 A képviselő-testület munkaterv alapján ülésezik, az ülések kezdési időpontja: 09:00 óra, helye a Polgármesteri Hivatal házasságkötő terme.
(2)10 A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.
- 10
3. A képviselő-testület munkaterve
8.§ (1) A képviselő-testület munkatervét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a
polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(2) Az önkormányzat féléves munkatervet készít. Az I. féléves munkatervet tárgy év január
havi, a II. féléves munkatervet augusztus havi ülésén hagyja jóvá a képviselő-testület.
(3)A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni a lakossági fórumokon elhangzott
javaslatokat, észrevételeket és elfogadása előtt javaslatot kell kérni:
- a képviselő-testületi tagoktól,
- a képviselő-testület bizottságaitól,
- az önkormányzati intézmények vezetőitől.
- A munkaterv tartalmazza:
- az ülések tervezett időpontját, napirendjét és ezek előterjesztőit,
- a közmeghallgatás időpontját
- a napirendhez meghívandókat,
- az egyéb szervezési feladatokat.
- A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető
legyen. A munkatervet közzé kell tenni a Művelődési Ház és Könyvtárban, az önkormányzat faliújságján és honlapján is.
4. A meghívó
9.§ (1) A képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak írásbeli meghívót kell kézbesíteni.
- Az ülés meghívóját olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
- A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
- a javasolt napirendi pontokat,
- a napirendek előterjesztőit.
- A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
- a képviselőket
- a jegyzőt,
- mindazon személyeket, akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges és erre az előterjesztő javaslatot tett.
- A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
5. Az előterjesztés
10.§ (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, továbbá a képviselő-testület tagja, vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
- Az előterjesztés szóban is benyújtható, de a rendelet- és határozat-tervezetet a testületi ülés megkezdése előtt írásban ki kell osztani a képviselőknek.
- Az előterjesztéseket elektronikus formában kell a meghívottak e-mail címére kézbesíteni és letölthetővé kell tenni a www.sajoszoged.hu portálról is, de a nagy terjedelmű, nehezen áttekinthető előterjesztéseket nyomtatott formában is meg kell küldeni.
- A bizottság nem képviselő tagjai részére az őket érintő előterjesztések – amennyiben internetes hozzáféréssel rendelkeznek – a (2) bekezdés szerint kerülnek kézbesítésre, ennek hiányában hagyományos módon (írásban) történik a kézbesítés.
- Az előterjesztéseknek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztők, elkészítők pontos megnevezését,
c) utalást arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e korábban a tárgykörrel, ha igen, milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
d) azokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntési javaslat elfogadását indokolják,
e) az eltérő vélemények megjelölését és annak indokait.
- Az előterjesztést a munkatervben megjelölt időpont figyelembe vételével legalább az ülést megelőző 6 munkanappal korábban kell leadni a polgármesternek, vagy a jegyzőnek. A határidő alól fontos közérdekből, vagy méltányolható egyéb okból – a polgármester előzetes engedélyével - lehet eltérni.
- Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak és tömörnek kell lennie. Az előterjesztéseket a feladatkörükben érintett bizottságoknak előzetes megvitatásra ki kell adni.
6. A képviselő-testület ülése
11.§(1) A képviselő-testület nyilvános üléséről kép- és hangfelvétel készül.
- Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A képviselő-testület esetenként – vita nélkül –egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad-e, amelynek időtartama maximum 3 perc lehet.
- A személyi ügyek tárgyalásakor a képviselő-testület ülése előtt a jegyző feladata beszerezni az érintett nyilatkozatát az ülés jellegét érintően.
7. Az ülés vezetése
12.§ (1)3 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy távolléte esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Az ülés vezetőjének munkáját a jegyző segíti.
- A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 4 települési képviselő jelen van. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.
- A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.
- A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt félbeszakított ülést 15 napon belül újból össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.
13.§ (1) A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a meghívóban szereplő – tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatokat. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását (sürgősségi indítvány). A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.
- A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – ügyrendi javaslatra – el lehet térni.
8. A tanácskozás rendje
14.§ (1) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása során minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is javasolhatja.
- Tájékoztató jellegű napirend esetében általában nincs vita. Vitát kell nyitni a polgármester, vagy legalább két képviselő javaslatára.
- A vitát megelőzően a napirend előadója az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet. A napirendi pont előadójának kiegészítését követően a bizottságok véleményét kell meghallgatni, ha tárgyalták az előterjesztést.
- A napirend előadója a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.
- Az előadóhoz és a szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.
- A hozzászólás joga a jelentkezés sorrendjében a képviselő-testületi tagokat, majd a tanácskozási joggal rendelkezőket illeti meg.
- A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
- A vita lezárására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Amennyiben további hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.
15.§ (1) A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.
- Az ügyrendi javaslat, az észrevétel a testületi ülés vezetésével, rendjével, a szavazás módjával, a vita lezárásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozhat.
- Az ügyrendi javaslat, észrevétel előterjesztőjének a polgármester elsőbbséggel adja meg a szót. Az ügyrendi javaslatról, észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal határoz.
- Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem azonnali döntést igénylő ügyrendi javaslat, észrevétel, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
9. Kérdés, interpelláció
16.§ (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem dönt.
- Az interpelláció olyan felvilágosítás kérés, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával, illetőleg az valamely szervének, intézményének feladat- és hatáskörét érinti.
- Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban megkapta.
- Amennyiben a (3) bekezdésben írt határidőn túl, vagy az ülésen nyújtanak be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell a testületi ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, ellenkező esetben a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni
- Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról – ha az interpelláló nem fogadta azt el – a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy külön napirendben folytatott vitában dönt a szükséges intézkedésről. Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.
- A bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben interpellálónak az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi testületi tagnak meg kell küldeni.
- Az interpellációkról a jegyző – a hivatal útján - rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
10. Az ülés rendjének biztosítása
17.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
- rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
- a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,
- az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.
- A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.
- Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.
11. Döntéshozatal
18.§ (1) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza meg. Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
- Minősített többség (legalább 4 fő települési képviselő „igen” szavazata) szükséges:
a) a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható valamennyi kérdésben,
b) a jelen rendeletben meghatározott esetekben,
c) azon határozatok elfogadásához, amelyek végrehajtása költségvetési előirányzat módosítását teszi szükségessé.
- Szavazategyenlőség esetén a polgármester ismételt szavazásra teszi fel a kérdést. Amennyiben a szavazategyenlőség továbbra is fennáll, szünetet rendel el. Ha érvényes döntés nem születik, az előterjesztést a soron következő ülésen ismételten napirendre tűzi.
- Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő döntési javaslatokat kell az elhangzás sorrendjében egyenként szavazásra bocsátani. Átfogalmazott és írásba nem foglalt határozati javaslat esetén az ülés levezetője a szavazás megkezdése előtt szó szerint köteles ismertetni az új határozati javaslatot.
- A módosító, kiegészítő indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetben is – ugyanolyan szavazati arány (egyszerű többség, vagy minősített többség) szükséges, mint a döntés egészéhez.
- Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges többséget, nem kell szavazásra bocsátani a többi javaslatot.
- Ha a szavazás tárgya vagy eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.
19.§ (1) A szavazás történhet:
- nyílt szavazással (kézfelemeléssel)
b) titkos szavazással.
(2) 4 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást kell elrendelni. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) Név szerinti szavazás „igennel”, vagy „nemmel” és „tartózkodással” történhet. A képviselők a polgármester felkérésére személyesen, élő szóval közlik szavazatukat, amelyet a jegyző a képviselő neve mellett rögzít.
20.§ (1) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyzőnek kell biztosítani.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik. Lebonyolítása az alakuló ülésen létrehozott Szavazatszámláló Bizottság, ezt követően pedig a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladata.
12. A képviselő-testület döntései: az önkormányzati rendelet és
a határozat
21.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetnek:
- a települési képviselők,
- a képviselő-testület bizottsága,
c)4 a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) a helyi társadalmi és civil szervezetek vezető testülete,
- sajószögedi választópolgárok.
(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
22. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal készíti el és társadalmi egyeztetés céljából az önkormányzat honlapján közzéteszi. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, vagy külső szakértő.
- A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a sajoszoged@gmail.com elektronikus levélcímen, vagy írásban. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.
- A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.
- Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a költségvetésről szóló,
b) a helyi adókról szóló,
c) a költségvetés végrehajtásáról szóló,
d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló
önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint
e)az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás
magasabb szintű jogszabály rendelkezése miatt szükséges.
- A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.
23.§ (1) A képviselő-testület rendeletének megjelölése:
„Sajószöged Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./… év (…hó … nap) önkormányzati rendelete………………………………(ról/ről) (a rendelet címe)”
- Az önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.
- Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.
- A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban tartani.
- Az önkormányzati rendeletek a döntést követően 5 munkanapon belül, kivételes és sürgős esetben 1 munkanapon belül elkészítésre és kihirdetésre kerülnek. A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése. Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet.
- A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről a község lakossága, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek.
- A kihirdetett rendeletek egy példányát a Művelődési Ház és Könyvtár részére meg kell küldeni és Sajószöged község honlapján (www.sajoszoged.hu) közzé kell tenni a jegyzőkönyv elkészültét követő 15 napon belül.
24.§ (1) A testület határozatainak megjelölése:
„Sajószöged Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./…év (… hó…nap) határozata
……………………………….. (tárgya)”.
(2) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni.
- A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet és felelős a határozatok írásba foglalásáért és kiadásáért. A határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti.
- A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá azoknak, akikre nézve rendelkezést tartalmaz.
25.§ A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
- a napirend meghatározásáról,
- az ügyrendi kérdésekről,
- a tájékoztató jellegű anyagok tudomásulvételéről,
- a képviselő interpellációjára adott válasz elfogadásáról,
- a rendelet-tervezet, vagy a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványokról.
13. A jegyzőkönyv
26.§10 A jegyzőkönyv a Mötv. 52.§ (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az előterjesztésre „nem”-mel szavazó nevét, ha azt kéri.
- 10
- 10
14. Lakossági fórumok
27.§ (1)10 A közmeghallgatásra a Mötv. 54.§ foglaltak az irányadók.
- A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy a jegyző a képviselő-testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről a következő ülésen tájékoztatást ad és a kérdés feltevőjét is tájékoztatja.
- A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testületet és szerveit érintő feladat- és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.
(4)10 A Sajószögeden működő civil szervezeteket az 6. függelék tartalmazza.
III. fejezet
1. A képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei
28.§ (1) A települési képviselő jogállását az Ötv. 19.§ (1) bekezdése szabályozza.
- Minden önkormányzat képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
- A képviselő köteles:
- a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
- rendszeres kapcsolatot tartani a község polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
- írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
- a Képviselő-testületi vagy bizottsági felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
- közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni.
f)10 személyes érintettségére vonatkozó bejelentést tenni.
(4)10 A képviselő-testület bármely tagja javaslatára két havi időtartamra 20%-kal csökkenti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a (3) bekezdés f) pontjában foglaltakat elmulasztja.
2. A képviselő-testület bizottságai
29.§ (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság - 3 fő
b)5 Szociális és Egészségügyi Bizottság - 4 fő.
- A bizottságok személyi összetételét a 3. függelék, feladat és hatáskörüket az 1. melléklet tartalmazza.
- A bizottságok tevékenységüket munkaterv alapján végzik, amelynek összhangban kell lennie a képviselő-testület munkatervével,
- A bizottságok elnökei a ciklus folyamán egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a megválasztásuk óta végzett tevékenységükről.
- A képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen a bizottságok működésére is alkalmazni kell.
30.§ A képviselői vagyonnyilatkozatot a képviselő-testület Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és visszaadásáról az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.
3.6 A polgármester, az alpolgármester
31.§ (1) A polgármester megbízatását főállásban, kötetlen munkaidőben látja el. Tartós távolléte esetén (betegség, szabadság, kiküldetés, stb.) köteles a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökét tájékoztatni.
- A polgármester feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkörét törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet állapítja meg.
- A polgármester jutalmazására, illetményének emelésére a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
32.§ (1)7 A képviselő-testület - a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel - tagjai közül két fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)8
IV. fejezet
1. A polgármesteri hivatal
2. A jegyző
34.§ (1)10 A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónapra az anyakönyvvezető látja el.
- A képviselő-testület hivatalának szervezetét a jegyző vezeti. Az önkormányzati és közigazgatási feladatait a Hivatal bevonásával látja el.
35.§ (1) A jegyző főbb feladatai:
a) Az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, e körben:
aa) előkészíti, koordinálja, és ellenőrzi a bizottságok és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések törvényességét,
ab) megszervezi a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
ac) tanácskozási joggal részt vesz a testület, a bizottságok ülésein és köteles jelezni, ha a döntéshozatalnál jogszabálysértést észlel,
ad) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére,
ae) gondoskodik a képviselő-testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére való megküldéséről,
af) tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzatot érintő új jogszabályokról,
ag) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
ah) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg ,
ai) irányítja a jogpropagandával és a közigazgatási munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok végrehajtását,
b) A hivatal vezetésére irányuló tevékenysége keretében:
ba) elemzi, értékeli, ellenőrzi a hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
bc) előkészíti a hivatal működési rendjéhez kapcsolódó, a köztisztviselők munkakörülményeit érintő szabályzatokat,
bd) biztosítja a hivatal működési rendjét és fegyelmét.
c) Törvényességi felügyeletet gyakorol az intézmények működésével kapcsolatban.
d) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban ellátja a jogszabályokban számára meghatározott feladatokat.
e) Egyéb feladatai:
ea) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
eb) a polgármester megbízása alapján egyéb feladatokat is ellát.
V. Fejezet
Az önkormányzat gazdasági alapjai
1. Az önkormányzat gazdálkodása, költségvetése, vagyona
36.§ (1) A képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és költségvetéséről évente rendeletet alkot.
- A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik
- Az Önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét a 2/2004.(I.29.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
2. A gazdálkodás ellenőrzése
37.§ Az Önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása a Tiszaújvárosi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodásban foglaltak szerint történik.
38.§ (1) Ez a rendelet 2011. szeptember 05.-én lép hatályba.
- Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007.(IV.26.) önkormányzati rendelet.
Sajószöged, 2012. szeptember 11.
dr. Boros István dr. Gulyás Mihály
címzetes főjegyző polgármester
Kihirdetési záradék:
Jelen rendelet az SZMSZ-ben meghatározott módon 2012. szeptember 11. napján kihirdetésre került.
Sajószöged, 2012. szeptember 11.
dr. Boros István
címzetes főjegyző
1Kiegészítette: a 17/2012.(IX.11.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2012.09.12-től.
2Módosította a 14/2012.(IV.26.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2012.05.09-től.
3Módosította a 14/2012.(IV.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2012.05.09-től.
4Módosította a 14/2012.(IV.26.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2012.05.09-től.
5 Módosította a 14/2012.(IV.26.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2012.05.09-től.
6 Módosította a 14/2012.(IV.26.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2012.05.09-től.
7 Módosította a 14/2012.(IV.26.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2012.05.09-től.
8 Hatályon kívül helyezte a 14/2012.(IV.26.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályát vesztette: 2012.05.09.
10Hatályon kívül helyezte a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatálytalan: 2013.03.13-tól.
10Módosította a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2013. 03.13-tól.
10Módosította a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2013. 03.13-tól.
10Hatályon kívül helyezte a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatálytalan: 2013.03.13-tól.
10Módosította a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2013. 03.13-tól.
10Módosította a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2013. 03.13-tól.
10 Hatályon kívül helyezte a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatálytalan: 2013. 03.13-tól.
10Módosította a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2013. 03.13-tól.
10 Hatályon kívül helyezte a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatálytalan: 2013. 03.13-tól.
10 Módosította a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2013. 03.13-tól.
10Beiktatta a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2013. 03.13-tól.
10Beiktatta a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2013. 03.13-tól.
10Módosította a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos: 2013. 03.13-tól.
10Módosította a 6/2013.(III.12.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2013.03.13-tól.