Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2017. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01- 2021. 10. 28Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2017. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 15/2017. (IX. 13.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) Szirmabesenyő Nagyközség településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Szirmabesenyő Nagyközség sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása. A Nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség, mint a nemzeti közös kulturális kincs része, fenntartásának, védelmével összhangban lévő használatának és bemutatásának biztosítása:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
g) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A Rendelet területi hatálya – az 5. § (2) bekezdésében, a 19. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a 21. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt eltérésekkel – Szirmabesenyő Nagyközség teljes közigazgatási területe.
(3) A Rendelet mellékletei:
1. melléklet Szirmabesenyő Nagyközség egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése, valamint
d) a lakossággal történő megismertetése
(2) Helyi védelem alá helyezés általános szabályai:
a) Védelem alá helyezést Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 15/2017. (IX. 13.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata kezdeményezhet.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés)
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi)
bc) a kezdeményezés rövid indoklása
bd) a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása, valamint
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota).
c) A kezdeményező a védelem alá helyezést Szirmabesenyő nagyközség polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő, írásos javaslattal kezdeményezi.
d) A helyi védelem alá helyezéshez szükséges, okl. építészmérnök által készített értékvizsgálati lap tartalma:
da) cím,
db) helyrajzi szám,
dc) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,
dd) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,
de) védelem alá helyezés indoklása, tervezett védelmi kategória megnevezése,
df) a védelemre javasolt elemet bemutató legalább 3 db fénykép, valamint
dg) a védelemre javasolt elem elhelyezkedését jelölő alaptérképi kivágat.
(3) Helyi védelem megszüntetésének általános szabályai:
a) A védelem megszüntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata kezdeményezheti.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) a védett elem beazonosítására alkalmas adatok (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) a megszüntetés kezdeményezésének rövid indoklása, valamint
bd) a megszüntetést kezdeményező adatai.
c) A kezdeményező a védelem megszüntetését a Polgármesternek címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.
d) Helyi védelem megszüntetésére:
a) műszaki indokok alapján,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése okán, vagy
d) jelentős települési érdekből
3. Az egyedi védelem meghatározása
3. § (1) Szirmabesenyő Nagyközség egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Egyedi védelem kiterjedhet:
a) építmény egészére,
b) építmény részletére,
c) alkalmazott anyaghasználatra,
d) tömegformálásra,
e) homlokzati kialakításra,
f) táj- és kertépítészeti alkotásra,
g) egyedi tájértékre,
h) növényzetre,
i) szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint
j) utcabútorra.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
4. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi érték mindenkori tulajdonosát terhelő kötelezettségek:
a) A védett elem, elemrészlet használatával nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását.
b) A védett elem, elemrészlet jókarban-tartása, állapotának megőrzése. A kötelezettség kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
c) A védett elemen, elemrészleten végzett építési munka során a védett elem, elemrészlet értékóvó átalakítása, karakterének megőrzése, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartása.
d) A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla megőrzése és karbantartása.
(2) A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.
5. A helyi védelemhez kapcsolódó helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje
5. § (1) A településkép javítása érdekében, a helyi védelem alatt álló építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő:
a) Helyrehozatali kötelezettséget a Polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:
ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),
cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,
cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését,
cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét,
ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,
cf) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit, valamint
cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településképi bírság).
(2) Helyrehozatali kötelezettséggel érintett Szirmabesenyő – a Rendelet 1. melléklete szerinti – egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének területe.
6. A helyi védett építmények felújításához igénybe vehető önkormányzati támogatás
6. § (1) A védett épület tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokat meghaladó mértékű, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást nyújthat.
(2) A támogatás mértékét és részletes feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
A településképi szempontból meghatározó területek
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § (1) Szirmabesenyő Nagyközség településképi szempontból meghatározó területét a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt terület,
b) a történeti települési terület, valamint
c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület
együttes halmazát.
(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt területet a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) Az áthaladás szempontjából meghatározó terület:
a) az országos közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező 1-1- teleksor, valamint
b) a településkapuk.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:
A településképi követelmények
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános követelmények
8. § (1) A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.
(2) A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazható:
a) hullámpala,
b) üvegszál-betétes műanyag,
c) áttetsző hullámlemez,
d) rozsdásodó bádog,
e) cserepeslemez, valamint
f) bitumenes zsindely.
(3) A nyílászáróknál nem alkalmazhatók:
a) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint
b) igénytelen formai kialakítású elemek.
(4) A világításnál nem alkalmazható:
a) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé irányított fény,
b) égbolt felé irányuló, talajszintbe épített fényvető,
c) egyenetlen, villogó, vibráló, magas intenzitású világítás,
d) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, különösen az éjfél utáni fényerő-csökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.
9. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:
10. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:
11. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti –területére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni:
ba) az épülettömeget,
bb) a geometriai formát és arányrendszert, valamint
bc) a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető felálló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem a védett épületre, sem az utcaképre.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni az eredeti:
ca) homlokzatképzést a részletekkel,
cb) anyaghasználatot,
cc) tetőkialakítást, vízelvezetést, tetőépítményeket,
cd) nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint
ce) épülettartozékokat.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind külterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint
dg) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő
növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, valamint
ee) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő
metódus alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módjára– honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – vonatkozó előírások:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
(2) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő védett épületekre vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, követelmények:
a) karakter megtartása, helyreállítása,
b) arányrendszer megőrzése,
c) stílusidegen részek eltávolítása,
d) új elemeiben a megmaradt részekhez igazodás,
e) az utcai homlokzat színezésének egységben történő kezelése,
f) esztétikum, minőség megtartása, valamint
g) építészeti érték teremtése.
(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések esetén:
a) időtálló,
b) minőségi,
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) élénk színeket kerülő,
e) állagát hosszútávon megőrző, valamint
f) a település karakterével összhangban lévő
anyagot kell használni.
12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, sajátos területi és egyedi építészeti követelmények
12. § Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szirmabesenyő Nagyközség Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2005. (IV. 25.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: HÉSZ) szerinti kertvárosias lakóterületre vonatkozó követelmények:
(1) Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m összmagassággal létesíthető.
(2) Utcára teljesen zárt (áttörés nélküli) kerítés a kertvárosias utcakép biztosítása miatt nem építhető.
(3) Élőzöld sövénykerítés az utcai kerítésnél is telepíthető.
13. § A HÉSZ szerinti védelmi célú, másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületre vonatkozó követelmények:
(1) Sétautak, sétányok, azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők) elhelyezhetők.
14. § A HÉSZ szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó követelmények:
(1) A dűlőutak menti fasorokat, cserjesávokat meg kell őrizni, hiányzó fasorokat, cserjesávokat pótolni kell. A telepítést honos, a területen természetesen is jelenlévő fajokkal, illetve hagyományos, nagy ellenálló képességű gyümölcsfajokkal kell megvalósítani.
13. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
15. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,
c) közlekedési és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek) területek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek,
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek,
h) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek.
14. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A település közigazgatási területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:
a) 8 m2-nél nagyobb plakát a település belterületén nem helyezhető el.
b) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények:
ba) nem rozsdásodó,
bb) állékony,
bc) könnyen karbantartható, valamint
bd) élénk színeket nem használó
kialakítás alkalmazható.
(2) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől való eltérési lehetőségek esetei és időtartama:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett, valamint
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett.
(3) A nyilvánosság biztosítására – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére –, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés időkorlát nélkül, a település teljes területén elhelyezhető.
15. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
ab) arányos,
ac) a funkciót tükröző
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő,
ae) a táji látványt nem zavaró, közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, különösen látványát növényzettel eltakaró
kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények:
ba) nem rozsdásodó,
bb) minőséget képviselő,
bc) könnyen karbantartható,
bd) élénk színeket nem használó,
be) az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.
Szakmai konzultáció
16. Rendelkezés a szakmai konzultációról
18. § (1) Szakmai konzultációt kell lefolytatni Szirmabesenyő közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.
(2) Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában – a Polgármester feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi.
c) A kezdeményezés tartalma:
ca) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),
cb) tervezett tevékenység rövid leírása,
cc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához, valamint
cd) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
d) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzítésre kerül:
da) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,
db) felvetett javaslatok, valamint
dc) a települési főépítész, vagy a Polgármester lényegi nyilatkozata.
Településképi véleményezési eljárás
17. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
19. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében nem szereplő, építési engedélyhez kötött építési tevékenységek esetében, a (3) bekezdés területi hatályával:
(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni a homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
(3) Településképi véleményezési eljárással érintett
a) a település – a Rendelet 2. melléklete szerinti – településképi szempontból meghatározó teljes területén valamennyi építési engedélyköteles tevékenység, valamint
b) a településképi szempontból meghatározó területen kívüli teljes közigazgatási területen az alábbi építési tevékenységek:
ba) a 9,00 m-es építménymagasságú, illetve az F+2 szintes, vagy azoknál magasabb új építmények, valamint az ilyen magasságot eredményező emeletráépítések, tetőtér-beépítések,
bb) valamennyi 300 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes, valamint 1000 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes új építmény építése,
bc) a bb) pontban szereplő nagyságrendeket meghaladó, meglévő építmény rendeltetésének – a működést és a környező beépítéshez való viszonyt érintő – megváltoztatása,
bd) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően meghaladó méretű, közterületről látszó kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése,
be) minden építési engedély köteles köztéri műalkotás környezetalakítására vonatkozó építési munka, valamint
bf) minden olyan esetben, amelyre vonatkozóan az építési hatóság településképi véleményezési eljárást kezdeményez azzal az indokkal, hogy a környezethez illeszkedés nem egyértelmű, vagy vitatható.
18. A véleményezési eljárás részletes szabályai
20. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesternek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (1), (2) (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) Az építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a településrendezési eszközöknek való megfelelést,
c) az illeszkedés követelményének teljesülését, valamint
d) településképi megjelenést.
(4) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél
da) biztosított-e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(5) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a földszinti alaprajz - a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(6) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(7) A határoló közterülettel való kapcsolatot kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, valamint
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
Településképi bejelentési eljárás
19. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
21. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység közül:
aa) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
ab) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
ac) Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
ad) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
ae) A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
af) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
ag) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
ah) Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
ai) A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
aj) Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
ak) Napenergia-kollektor, szellőző-, klímaberendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
al) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
b) építmények rendeltetésének megváltoztatása, valamint
c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
(2) A településképi bejelentése eljárás területi hatálya:
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a település – a Rendelet 3. melléklete szerinti – településképi szempontból meghatározó területe, valamint
b) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.
20. A bejelentési eljárás részletes szabályai
22. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa, vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesternek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás, vagy reklámok és reklámhordozók elhelyezése:
a) illeszkedik-e a településképbe,
b) megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint
c) megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt követelményeknek.
A településképi kötelezés, településképi bírság
21. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei
23. § (1) A jogkövetkezmény:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi bírság.
22. A településképi kötelezési eljárás
24. § (1) A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.
b) A településképi kötelezési eljárás során vizsgált esetek:
ba) településképi szakmai konzultáció elmulasztása,
bb) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
bc) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
bd) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy
be) a Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
c) A településképi kötelezési eljárást a Polgármester folytatja le, és – szükség esetén, önkormányzati hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
d) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény, építményrész
da) felújítására,
db) átalakítására, vagy
dc) elbontására
kötelezheti.
23. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
25. § (1) A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településképi bírság:
aa) településképi szakmai konzultáció kezdeményezésének elmulasztása,
ab) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ac) a bejelentésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
ad) a településképi követelmények be nem tartása, valamint
ae) döntés végre nem hajtása
esetén szabható ki.
b) A településképi bírság:
ba) felső határa 1.000.000,- forint,
bb) alsó határa 10.000,- forint,
24. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
26. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
25. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
27. § (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat anyagi támogatást nyújthat.
(2) Az ösztönzési rendszer nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.
(3) Az ösztönzési rendszer pontos feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
Záró rendelkezések
26. Hatálybalépés
28. § (1) A Rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
27. Hatályon kívül helyező rendelkezések
29. § (1) Hatályát veszti Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete A településképi véleményezési eljárásról szóló 8/2015. (V. 28.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete A településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2015. (V. 28.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete A településképi kötelezésről szóló 10/2015. (V. 28.) önkormányzati rendelete.
(4) Hatályát veszti Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szirmabesenyő Nagyközség Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2005. (IV. 25.) önkormányzati rendeletének:
1. 10. § (4), valamint (5) bekezdései,
2. 20. § (1) bekezdése,
3. 21. § „Érzékeny természeti területek – Tájképvédelmi terület” című (25)-(28) bekezdései,
4. 22. § (2) bekezdése,
5. 23. § (2)-(6) bekezdései,
6. 26. § (5) bekezdése,
7. 41. § „Védelmi célú erdők – Ev” című (18) bekezdése,
8. 41. § Védelmi célú erdő, másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéssel – Ev/e” című (22) bekezdése,
9. 42. § „Kertes mezőgazdasági terület – Mk” című (26) bekezdése,
10. 42. § (5) bekezdés „7. sz. melléklet: Helyi építészeti értékvédelem a) Helyi védelemre javasolt épületek és objektumok b) Településképi jelentőslégű épületek c) Településképi jelentőségű területek” szövegrésze,
11. 42. § (6) bekezdés „1. sz. függelék: Tájidegen (invazív) fajok jegyzéke”-szövegrésze,
12. 7. sz. „Helyi építészeti értékvédelem” című melléklete,
13. 1. sz. „Tájidegen (invazív) fajok jegyzéke” című függeléke,
1. melléklet a 20/2017. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1 |
megnevezés |
cím |
hrsz. |
2 |
Görög katolikus templom és kertje |
Iskola utca 28. |
1415/3 |
3 |
Református templom |
Széchenyi utca 12. |
498 |
4 |
Római katolikus templom és kertje |
Kossuth Lajos utca 26. |
265 |
2. melléklet a 20/2017. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
Törzsszám |
Azonosító |
Név |
Hrsz. |
2 |
1218 |
23134 |
ált. iskola, v. Szirmay kastély ex-lege műemléki környezete |
482/2, 476, 477, 478, 479, 480, 206/2, 206/6, 483, 492, 493, 494, 495, 206/4, 555, 556, 557, 558, 559, 560, 562, 205/2, 1420, 204/2, 200, 205/1, 201, 208/1, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 216/1, 216/2, 227, 228/2, 229, 230, 231, 232, 233, 482/1, 463, 461, 554 |
3 |
1218 |
3208 |
ált. iskola, v. Szirmay kastély* |
206/5 |
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
azonosító |
Lelőhelyszám |
Név* |
Hrsz. |
2 |
16808 |
1 |
Sajópart |
024/3, 059/3, 059/5, 059/1, 026/1, 057 |
3 |
16809 |
2 |
Akác utca 27.sz. |
1020, 1023, 1024, 1028, 1027, 1193, 1194, 1215, 1192, 1042 |
4 |
16810 |
3 |
Berek-dűlő |
036, 024/8, 028, 027 |
5 |
16811 |
4 |
Kenderföldek |
024/3, 059/3, 059/5, 059/1, 062 |
6 |
16812 |
5 |
Sajópart II. |
066/16, 066/15, 066/14, 066/12, 066/13, 066/11, 071/2, 071/1, 063/3, 063/1, 066/5, 066/6, 066/7, 066/8, 066/9, 066/4, 066/3, 073, 075, 066/10, 063/2 |
7 |
16813 |
6 |
Margit-dűlő |
0114, 012/17, 012/16, 012/18, 014/3, 014/2 |
8 |
17013 |
7 |
Gárdonyi u. 4. |
1102, 1126, 1117, 1109, 1108, 1127, 1128, 1129, 1105, 1104, 1103, 1107, 1106, 1244 |
9 |
17024 |
8 |
Óvár |
4802, 4801, 4800, 4835, 4837/1, 4831, 4833/1, 4833/2, 4830/1, 4830/2, 4833/3, 4834, 4829, 4799, 4798, 4797, 4796, 4803, 4789/1, 4788, 4791, 4787, 4786, 4792, 4790, 4789/2, 4793, 4794, 4795, 4807/5, 4807/1, 4826/4, 4824, 4826/7, 4826/5, 4807/4, 4807/2, 4805, 4804, 4806, 4828/1, 4828/2, 4827, 022, 4826/6, 023 |
10 |
17025 |
9 |
Sajópart III. |
0215/2, 024/3, 059/1, 026/1, 024/11, 024/10, 024/2, 024/8, 024/12 |
11 |
52684 |
10 |
Hegy alatti földek-dűlő |
5397/3, 5397/2, 5398, 5400, 5399, 5396, 5397/1, 4676, 5404, 4675, 5403, 5402, 5401/3, 5401/1, 5401/2, 0129/81, 0131, 0129/66, 0129/60, 0129/62, 0129/63, 0129/59, 0129/58, 0129/64, 0129/67, 0129/65, 0129/80, 0133/1, 0129/56, 0129/61, 0129/57, 0136 |
12 |
36100 |
11 |
Homokbánya |
703, 083/7, 083/5, 083/19, 083/15, 083/9, 083/16, 083/8, 083/6, 083/10, 083/11, 083/12, 704 |
13 |
85197 |
13 |
Köteles |
053 |
14 |
88793 |
16 |
Szög- rét |
056 |
15 |
88815 |
17 |
Margit- dűlő, Háború- sánc |
014/3 |
16 |
88817 |
18 |
Berek 2., Berek- dűlő |
036 |
17 |
88835 |
19 |
Margit- dűlőtől Ny- ra |
012/16, 012/17 |
18 |
92147 |
20 |
Sajóra járó-dűlő |
084/3 |
19 |
92213 |
21 |
Margit-tábla - Sánc |
014/29, 014/31, 014/46, 014/30, 0114, 014/3 |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Megnevezés |
Hrsz. |
2 |
Natura 2000 terület: |
* |
3. melléklet a 20/2017. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 20/2017. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Növény |
Legkisebb telepítési (ültetési) távolság szomszédos ingatlantól |
2 |
virág, hagyma |
0,30 m |
3 |
1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor |
1,50 m |
4 |
szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa |
2,00 m |
5 |
3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa |
2,50 m |
6 |
4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa |
3,50 m |
7 |
alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa |
4,00 m |
8 |
cseresznyefa, továbbá az 2–7 sorban fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár, fűz, akác, fenyő |
5,00 m |
9 |
dió és gesztenyefa |
6,00 m |
5. melléklet a 20/2017. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Magyar elnevezés |
Tudományos (latin) elnevezés |
2 |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
3 |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
4 |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
5 |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
6 |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
7 |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
8 |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
9 |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
10 |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
11 |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
12 |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
13 |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
14 |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
15 |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Magyar elnevezés |
Tudományos (latin) elnevezés |
2 |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
3 |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
4 |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
5 |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
6 |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
7 |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
8 |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
9 |
Alternanthera philoxeroides |
|
10 |
Microstegium vimineum |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Magyar elnevezés |
Tudományos (latin) elnevezés |
2 |
akác |
Robinia pseudo-acacia |
3 |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
4 |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
5 |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
6 |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
7 |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
8 |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
9 |
kései meggy |
Prunus serotina |
10 |
zöld juhar |
Acer negundo |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Magyar elnevezés |
Tudományos (latin) elnevezés |
2 |
alkörmös |
Phytolacca americana |
3 |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
4 |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
5 |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
6 |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
7 |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
8 |
süntök |
Echinocystis lobata |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Magyar elnevezés |
Tudományos (latin) elnevezés |
2 |
parlagfű |
Ambrosia artemisiifolia |
3 |
keserű csucsor |
Solanum dulcamara |
4 |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
5 |
aranka fajok |
Cuscuta spp. |
6. melléklet a 20/2017. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Tudományos (latin) elnevezés |
Magyar elnevezés |
2 |
Acer campestre |
mezei juhar |
3 |
Acer platanoides |
korai juhar |
4 |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
5 |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
6 |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
7 |
Alnus incana |
hamvas éger |
8 |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
9 |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
10 |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
11 |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
12 |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
13 |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
14 |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
15 |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
16 |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
17 |
Juglans regia |
közönséges dió |
18 |
Malus sylvestris |
vadalma |
19 |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
20 |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
21 |
Populus canescens * |
szürke nyár |
22 |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
23 |
Populus tremula |
rezgő nyár |
24 |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
25 |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
26 |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
27 |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
28 |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
29 |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
30 |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
31 |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
32 |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
33 |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
34 |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
35 |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
36 |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
37 |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
38 |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
39 |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Tudományos (latin) név |
Magyar elnevezés |
2 |
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Tudományos (latin) név |
Magyar elnevezés |
2 |
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
3 |
Cornus mas |
húsos som |
4 |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
5 |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
6 |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
7 |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
8 |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
9 |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
10 |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
11 |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
12 |
Prunus spinosa |
kökény |
13 |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
14 |
Ribes uva-crispa |
- |
15 |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
16 |
Salix caprea |
kecskefűz |
17 |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
18 |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
19 |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
20 |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
21 |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
22 |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
23 |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
24 |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
25 |
Viburnum opulus |
kányabangita |