Tolcsva Község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § - ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rész

A rendelet célja

1. § A település sajátos településképének védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával,

b) védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,

c) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

d) a településképi követelmények meghatározásával,

e) a településkép - érvényesítési eszközök szabályozásával

valósul meg.

2.§ (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3.§ A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

a) az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos építményfajtákra is,

b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,

c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

Értelmező rendelkezése

4. § E rendelet alkalmazásában:

a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50`%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott,

b) eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

c) épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.

d) helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló elemek összessége.

e) önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára maíjt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.

f) kockaház típusú építmény: megközelítően négyzet alaprajzú egy vagy két szintes, sátortetővel fedett lakóház.

g) pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

h) pasztelles földszínek: a vörös - narancs - sárga - barna színtartomány természet-közeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve)

i) részben tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50% és 90 % között korlátozott.

j) tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

k) üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 - 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.

l) vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.

m) transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

n) cégfelirat, cégtábla: vállalkozás, kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény- (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

o) cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazható, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló (anyaghasználattól függetlenül).

p) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hírdető- berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitva tartásáról, megközelítéséről ad információt;

q) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan útasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

r) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

s) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

t) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

u) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

v) létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

w) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

II. FEJEZET

A helyi védelem

A helyi területi és egyedi védelem alá helyezés elrendelése, illetve megszüntetése

5.§ A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése,

d) a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

6.§ (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a polgármesterhez írásban benyújtott - kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi

védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve a vis-maior helyzetet.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) A helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a képviselő-testület dönt.

7.§ (1) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költség nem áll arányban annak értékével, vagy

b) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy

c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy

d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy

e) magasabb fokú (műemléki vagy fővárosi) védettséget kap

f) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban

esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.

(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

8.§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, építmény, emelet, ajtó, helyszínrajz),

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

h) lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,

i) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték adatait,

j) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

Helyi védelem alatt álló érték fenntartása'

9.§ (1) Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a tulajdonost terhelik. A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

 (2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra kötelezheti a használót.

III. FEJEZET

Településképi szempontból meghatározó területek

10.§ A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek:

a) a település belterületének világörökségi helyszíne és a település történeti területe, amelybe a helyi védelemben részesülő területek és elemek, valamint külön védelem alá nem sorolt területek is tartoznak, (1.melléklet)

b) a helyi egyedi védelem alatt lévő építészeti értékek, (2. melléklet),

c) a műemlék területe, műemléki környezet területe, (1. sz. függelék),

d) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe, (2. sz. függelék),

e) a táj és természetvédelmi területek (értve ez alatt a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege" védett-természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe, a tájképvédelmi terület, egyedi tájérték (3.sz.függelék) és annak 25 méteres körzetének területe.

IV. FEJEZET

Településképi szempontból meghatározó területek

A településképi követelmények

11.§ (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.

(2) Az értékes épületállomány védelme érdekében meg kell őrizni a középkori szerkezetüket megtartó műemlékeinket, a kultúrtáj kiemelkedő értékű elemeit, a kortárs építészeti kultúra értékes örökségét.

(3) Történeti településrészen elsőbbséget élvez a felújítás, a meglévő épületek hasznosítása.

(4) Új épületek létesítésénél a világörökségi környezetbe illesztés kell, hogy kiemelt szerepet kapjon mind a történeti, mind az átalakuló településrészen, mind a beépítésre nem szánt területen.

Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

12.§ (1) Főépületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

(2) Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható.

(3) A tetőfedő anyagok közül az élénk (piros, kék, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatók.

(4) Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

(5) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló színezés.

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános

építészeti követelmények

13.§ (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan - a helyi építési szabályzat keretein belül - kell meghatározni.

(2) A jellemző szintszámot, a környezem adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

14.§ A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző

a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz, b) kialakult párkánymagasságokhoz,

c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,

d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.

15.§ (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.

Az épület szélességi és hosszanti méreteit, azok arányait a környezetre jellemző kialakult állapotokhoz igazodóan lehet megválasztani

(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.

(3) Lakóépület építésekor, vagy- meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magastetővel alakítandók ki.

a) a község területén lakóépületeket, lapos tetősen, 40° alatti és 55° feletti hajlásszögű tetővel nem szabad építeni.

b) Az új épületeket a mind a történeti, mind az átalakuló településrészeken a környezetbe illesztve, azokkal harmonizálva szabad elhelyezni.

c) A zártsorú kisvárosias beépítésű házak közé épülő új házaknak hasonló magassággal, hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint környezetük.

d) A mediterrán, alacsonyhajlású, tördelt tetőformák nem illeszkednek a hagyományos utcaképbe, nem engedélyezhetők.

16.§ (1) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.

(2) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni.

(3) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

(4) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.

(5) A nyílászárók és a redőnyök egységes színűek lehetnek.

17.§ (1) Tetőfedésre egy tetőfelületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható.

(2) A falusias területeken a házak kontyolt nyeregtetősek, tetőhajlásszögük 35-45°. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőformával és tetőhajlásszöggel kell épülniük. A túl magas illetve a túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek az utcaképbe. Amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős, kontyolt nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda a szomszédokhoz hasonló nyeregtetős, kontyolt nyeregtetős, sátortetős tetőformájú épület kerülhet. Ügyeljünk, hogy oromfalas épületek közé ne kerüljön kontyolt nyeregtetős, sátortetős épület.

(3) Beépítésre szánt területen főépületen és közterületről látható melléképületen a tető fedésére, felújítására bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, fém trapézlemez vagy hullámpala nem alkalmazható.

(4) Beépítésre nem szánt területen a tető és előtető fedésére, felújítására bitumenes zsindely, bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, hullámpala nem alkalmazható.

18.§ (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.

(2) A történeti településrészen a meglévő épületek színvilágához illeszkedő új épületek építése engedélyezhető.

(3) Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikítószínű fémlemez fedés és burkolat.

(4) Mind a homlokzatnál, mind pedig a lábazatnál kövessük a természetes anyaghasználatot: vakolat, kő, kerüljük az egyenes vágású, felületcsiszolt, vagy a csempeszerűen ragasztott kőlapka alkalmazását. Ne alkalmazzunk a hagyományos megjelenéstől idegen, dörzsölt, kapart, vagy egyéb struktúrájú vakolatot, helyette használjunk homlokzati vékonyvakolatot és homlokzatfestést. Javasolt a vidám, meleg föld színek alkalmazása, megőrizve az összkép harmóniáját: terrakotta, okkersárga, fehér, kapucsínó, tojáshéj stb.

(5) Kerüljük a tetőtérben beugró loggiák használatát a hőhíd problémák, illetve beázási veszély miatt.

(6) Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.

19.§ (1) A telek utcavonalán legfeljebb 1,6 m magas elsősorban áttört léckerítés, kovácsoltvas-, vagy acélszelvényekből hegesztett kerítés létesíthető.

(2) A kerítés tömör lábazata legfeljebb 60 cm.

 (3) Településkép védelmi okokból a beépített belterületi ingatlanok elkerítése az (1)-(2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kötelező.

20. § (1) Iparterület esetén: Irányadó a (tagolt) magastető használata, cserépfedéssel, v. lemez/ fémlemez fedéssel, barna vagy szürke színben.

(2) A hajlásszög tekintetében elfogadható a csarnok fesztávhoz igazodó alacsonyabb érték is.

(3) Ha a településkép része az épület, lapos tető csak kavicsszórással vagy gondozott zöldtetővel javasolt.

(4) Javasolt a fogadóépület nem könnyűszerkezetes, természetes anyagú igényesebb kialakítása

(5) Nem elfogadható a védett tájképi környezetben a rikító színekben pompázó acélvázas csarnokok kialakítása. Homlokzaton javasolt a környezetbe olvadó – talaj, égbolt – színek, például grafitszürke, antracit, vagy a meleg, visszafogott föld színek használata.

(6) Nem javasolt a feltűnő, harsány, a teljes homlokzatot vagy tetőt elfoglaló cégnevek, logók megjelenítése.

(7) Fontos az épületeket takaró és árnyékoló növényzet telepítése, a parkolók kulturált, parkosított kialakítása.

(8) Javasolt megoldás az egyszerű épülettömeg (csarnokszerkezet) közterületi fő homlokzatának megbízhatóságot sugalló hagyományos építőanyagokkal történő kialakítása. Az arculatot kifejező főhomlokzat mögött – kellő építészeti átmenettel - az oldal és hátsó homlokzat elemei már egyszerű, jó arányúak lehetnek.

21 § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:

a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,

b) a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban az 4. sz. függelék 1. pontban meghatározott növények telepítésével.

(2) A zöldfelület kialakítása során

a) kerülni kell a 4. sz. függelék 2. pontban meghatározott fajok telepítését

b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.

c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat

keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett

előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra.

22 § (1) Beépítésre nem szánt terület magába foglalja a belterületi temetőket, parkokat, kerteket, külterületi tanyákat, szőlő és mezőgazdasági területeket.

(2) A településképi szempontból meghatározó külterületi, beépítésre nem szánt és természetvédelmi területekre vonatkozóan a tanyák vonatkozásában a falusi beépítésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(3) A temetők estében fontos azok ápoltságának növelése, növényzettel kultúrált, méltóságteljes kialakítása. Igyekezni kell a zsúfoltság csökkentésére.

(4) A parkok, kertek állapota, gondozása közérdek.

(5) Az utakat, utcákat ha szélesebb zöldsáv kíséri, lehetőség van egységes fasorok kialakítására.

(6) A borvidéki tájra jellemző a nagytáblás művelés. Az új birtokokon is csak különleges eljárással, az ANP és a Világörökségi Tervtanács egyetértésével szabad új borászatot létrehozni. Igyekezzünk tájba simuló épületeket elhelyezni, fontos a táji jelleg megjelenítése az anyaghasználatban is.

(7) A borászati üzemeknél törekedjünk a klasszikus anyagok (vakolt, kő) használatára.

(8) Fontos tájba simuló épületeket elhelyezni, nem elfogadható a tartályok épületen kívül történő, szabad elhelyezése.

(9) A borfeldolgozás már ipari jellegű épületek építésével jár manapság, gyakran a termőterület központjában, mely táj- és tájképvédelmi kérdéseket is felvet. Természetesen az üzemi méretek indokolhatják a nyers beton használatát, mely, ha megfelelő építészeti minőséggel párosul, akár építészeti minőséget képviselő felület is lehet.

(10) A Tokaj Hegyalja területeken az állattartó épületeink telepítése, megjelenése, illeszkedése a természeti környezethez fontos

(11) Az állattartó és gazdasági épületeknek megvan a maga formai racionalizmusa, ugyanakkor nemes arányokat, célszerű, természetes anyaghasználatot kell, hogy tükrözzön.

(12) Nem elfogadható a védett tájképi környezetben a rikító színekben pompázó acélvázas csarnokok kihelyezése.

(13) Nagyon fontos az épületeket takaró és árnyékoló honos növényzet telepítése.

(14) A tájképvédelmi jelentőségű területeken reklámfelület elhelyezésére szolgáló önálló építmény, felszíni elektromos hálózati vagy hírközlési elem elhelyezése nem ajánlott.

(15) Általánosan javasolt a területek beépítetlen jellegének megőrzése a már kialakult és értéket képviselő építmények megóvása mellett.

23.§ Új épületet, meglévő városképi jelentőséggel bíró épületet a világörökségi történeti táji védelem miatt mind a belterületen, mind a külterületen engedélyezés előtt véleményeztetni kell a BAZ Megyei Építészeti tervtanáccsal (Világörökségi Tervtanáccsal).

V. FEJEZET

Helyi védelemmel érintett értékekre vonatkozó követelmények

24.§ (1) Helyi területi védelemmel érintett területen az új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.

(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett és a védelemre tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.

(3) Helyi egyedi védelemmel érintett építmények közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett.

(4) Helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti

a) beépítési síkját, b) osztását, c) anyagát, d) színét, e) arányait.

(5) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.

(6) A településkép védelme érdekében a helyi védelemmel érintett területen lévő építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.

(7) A helyi védelemmel érintett területen vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületen - látszó - redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.

(8) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen 1,20 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei védett építményen nem helyezhetők el.

(9) Helyi területi védelemmel érintett területen telekalakítás nem engedélyezhető.

Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

25. § A község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

26.§ (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy- helyezhető el, hogy- az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.

(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.

(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.

(4) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy- az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.

(5) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.

(6) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(7) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

27.§ (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.

(2) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m'-t, vastagsága a 0,3 métert.

(3) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.

(4) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

1. azok mérete, arán-a, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,

2. naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,

3. épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.

28.§ (1) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklám berendezés nem alkalmazható.

(2) Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10% -át fedhetik be.

(3) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy' a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag [80 lumen/Watt] mértéket meghaladó hatékonyságú, [statikus meleg fehér színű] fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

29.§ (1) Közmű-létesítmények, ide értve a nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.

(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.

(4) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.

30.§ (1) A fényszennyezés korlátozása érdekében a LoNNe ( Loss of the Night Network, „ Az égbolt elvesztése” kutatói hálózat) ajánlásait alapul véve.

(2) El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb. hullámhosszúságú fényt tartalmaz: Ennek megfelelően 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.

(3) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van. Megfelelő ernyőzés esetén a kibocsátott fényt nem látjuk közvetlenül. A megfelelően irányított fény nem jut a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy éppen az égbolt irányába. A fényeknek - még a díszvilágítás esetén is - lefelé kell irányulniuk. Így például a talajszintbe épített fényvetőket, melyek felfelé sugároznak, el kell kerülni.

(4) Az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással világítsuk meg: Vidéki utakon a 0,3 cd/m’ fénysűrűség elegendő, amely kb. 4 lux megvilágítással elérhető. Ez az EU útvilágítás i szabványoknak (EN 13201) megfelelő legalacsonyabb útosztály. Az EU szabványok gyakran sokszor erősebb megvilágítást ajánlanak, mint ami jelenleg a legtöbb európai településen megvalósult.

(5) Igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez. Este 10 óra, vagy éjfél után jóval kevesebb fényre van szükség, ennek megfelelően az közvilágítás fénye csökkenthető. A megvilágítási szintek akár 50-80%-os csökkentése is lehetséges. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.

31.§ (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére

a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,

b) a belterületen fekvő védelemmel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatárától mért

10 méteres környezete nem alkalmasak.

(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére

a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,

b) belterületi védelemmel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete - ide nem értve a templomtornyokban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.

Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

32.§ (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(2) klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége

a) védett elem és védett terület esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

b) nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedte, takart módon helyezhető el és a kondenzvíz evezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;

c) új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.

d) oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton nem helyezhető el.

(3) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett.

(4) Antenna vevőegysége csak az épületek az utcafronti homlokzati síkjától mért 3,0 méteren túl helyezhető el.

(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.

VI. FEJEZET

A településkép érvényesítése

33.§ A község közigazgatási területén található városrészi értékek megőrzése érdekében, az önkormányzat

a) településkép - védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít, valamint

b) településképi véleményezési,

c) településképi bejelentési és

d) településképi kötelezési eljárást folytat le.

Konzultáció

34. § (1) Településképi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: konzultáció) az építési tevékenységgel érintett személy kérhet. A konzultáció különösen javasolt településképi véleményezés és bejelentés előtt. A konzultációt az önkormányzat főépítésze folytatja

le. A kérelmező egyeztetési igényét papír alapon vagy elektronikus levelezés nyújtja be, amelyre a főépítész a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: konzultáció) biztosít.

(2) A konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzítésre kerül a felvetett javaslatok lényege, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozata.

(3) Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik az önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

(4) Az önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számít fel.

A településképi véleményezési eljárások

35. § (1) A rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Építési Kódex) meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, illetve

b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

(2) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye, a településképi bejelentés igazolása, valamint a településképi kötelezési eljárás az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) a helyi egyedi védelem alatt álló épületeken végzendő építési engedély köteles tevékenységek esetén,

b) az 500 m2 szintterületet elérő új épület építése esetén,

c) az 500 m2 szintterületet elérő meglévő épületeken végzett építési engedély köteles munkák esetén,

d) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t meghaladja,

(4) A településképi vélemény kialakítása során az alábbi szempontokat figyelembe kell venni:

a) kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelőség,

b) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,

c) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,

d) a magassági megfelelőség,

e) a területfelhasználás megfelelősége.

36. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott elektronikus vagy papír alapú kérelemre indul.

(2) A kérelem mellékleteként benyújtott településképi tervdokumentáció a

a) műszaki leírást,

b) helyszínrajzot a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények tetőfelülnézeti

ábrázolásával, a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításával,

c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d) metszeteket,

e) valamennyi homlokzatot,

f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g) látványtervet vagy modellfotót tartalmazza.

(3) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja, vagy

c) nem javasolja.

(4) A polgármester véleménye tartalmazza

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) a (3) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.

(5) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, papír alapon és elektronikusan, aki az átvételt tértivevénnyel vagy elektronikus levéllel igazolja.

A településképi bejelentési eljárások

37. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

a) az építészeti értékei alapján a helyi védelem alatt álló épületeken, valamint a helyi

értékvédelmi területen álló épületeken az Építési Kódex 1. melléklete 1., 2., 4., 5. pontjaiban felsorolt külső homlokzati megjelenést érintő építési munkák, valamint

b) az építészeti értékei alapján a helyi védelem alatt álló épületeken, valamint a helyi

értékvédelmi területen álló épületeken a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén,

c) reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

d) utcabútor létesítése esetén.

(e) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(f) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(g) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(h) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott elektronikus vagy papír alapú kérelemre indul.

(2) A településképi bejelentési tervdokumentáció a településképi véleményezési eljárásnál ismertetett tervdokumentáció értelemszerű munkarészeit tartalmazza.

(3) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül

a) a bejelentés tárgyát képező az építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy

rendeltetésváltoztatást tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, vagy

b) megtiltja megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a rendelet 14. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek vagy a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe.

(4) A településképi bejelentési eljárás igazolása tartalmazza

a) a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,

b) a kérelmező nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d) a bejelentés előterjesztésének napját, valamint

e) azt az időtartamot, amelyre a bejelentés szól.

(5) A településképi bejelentési eljárás érvényességi ideje - ha az igazolás másképpen nem rendelkezik:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c) önálló reklámhordozót tartó építmény építése, utcabútor létesítése esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig.

(6) Amennyiben a polgármester igazolást nem állít ki, azt megadottnak kell tekinteni a (4) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan

Településképi kötelezési eljárások

39. § Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

a) a rendelet előírásainak nem megfelelően megvalósított, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság hatáskörét nem érintő, nem építési engedély vagy tudomásulvétel köteles és nem településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetében a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésre az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozóan, különösen az épületek jó-karbantartása érdekében, valamint

b) a településképi bejelentési eljáráshoz kapcsolódóan

ba) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

bb) a településképi bejelentés elmulasztása,

bc) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó és más hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységnek a településképi bejelentést követően, a tevékenység végzésének polgármesteri megtiltására nyitva álló 8 napos határidőn belül megkezdett építési tevékenység esetén.

40. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, és a polgármester az érintett ingatlan tulajdonosát kötelezi.

(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai által meghatározottak szerint folytatja le.

(3) A polgármester településképi kötelezési határozati javaslatát a hivatal készíti elő.

(4) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz

településrendezési kötelezettségről szóló határozat formájában.

41. § A településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.

VII. FEJEZET

Záró rész

42. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1.  napján lép hatályba.

Csoma Ernő                                     Szabó Ferenc

polgármester                                         jegyző