Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 03. 21Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi. C. törvény 225. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, valamint Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2024. (X. 2.) önkormányzati rendelete 2.1.5. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Társadalompolitikai és Városfejlesztési Bizottsága, 3.1.1 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
Bevezető rendelkezések
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Kazincbarcika Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
2. A helyi védelem célja
2. § A helyi védelem célja Kazincbarcika Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, az olyan területi védelmek kijelölése, amelyek az épített környezet olyan összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint olyan térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
4. A rendelet hatálya
4. § (1) A rendelet területi hatálya Kazincbarcika város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya Kazincbarcika város településkép védelmére terjed ki.
(3) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.
5. Értelmező rendelkezések
5. § A rendelet alkalmazásában
1.2
2.3
3. eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg,
4. értékvizsgálat: építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló dokumentáció is,
5. falfestés: a részben reklámnak nem minősülő bármely építési technológiával, festéssel, vagy azzal rokon technológiával készített grafikai mű,
6.4
7. használaton kívüli, romos, felhagyott épület: emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésű használatra már nem alkalmas, műszakilag leromlott állapotú, élet és balesetveszélyes, hiányos épületszerkezetű, a településképet súlyosan rontó épület,
8.5 helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épület, épületegyüttes, épületbelső: e rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, épületegyüttes, belsőépítészeti kialakítás,
9. helyi értékvédelmi terület: olyan területi védelemmel érintett terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak, és melyeket a Rendelet védetté nyilvánított. A helyi értékvédelmi terület magába foglalja a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a városképi jelentőségű közterületek felületeire is. Magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is.
10. hirdető berendezés: részben reklámnak nem minősülő, közérdeket szolgáló más célú berendezés. Hirdető berendezés különösen
a) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla,
b)6
c) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla,
d)7
e)8
f) egyedi címfestett tábla: olyan rögzített egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, mely a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt,
g) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál,
h)9
i) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,
j)10
k) más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely,
l)11
m) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, építmény mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
n) önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a település lakói számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat,
o) totemoszlop: intézmény, vállalkozás nevét, logóját, vagy arculatára jellemző egyéb adatait, információkat feltüntető műtárgy,
p) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról szóló tájékoztatás vagy egyéb közérdekű tájékoztatás,
q) üzletfelirat: jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága legfeljebb 90 cm, vastagsága 10 cm lehet,
r) zászlótartó: egységes cégek arculati elemeit, márkanevét és az ahhoz tartozó arculati elemeket, cégjelzést tartalmazó részben reklámnak nem minősülő műtárgy,
11.12 településképi illeszkedés elve: a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében, tömegképzésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben a környezetéhez igazodik, a település építészeti karakterét megőrzi, a megfelelő formakultúrát megtartja, léptékhelyes épülettömeget eredményez, és a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
12.13
13. kolónia terület: a településképi arculati kézikönyvben kolónia területként meghatározott terület,
14. látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon,
15.14
16. pasztelles földszínek: a vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek, kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van, fekete nincs,
17. pincebokor: közterületen álló, vagy közterületre nyíló önálló helyrajzi számmal rendelkező pincék, pince építmények, borházak csoportja,
18.15
19.16
20. városközpont terület: a településképi arculati kézikönyvben városközpont területként meghatározott terület,
21. városközpont átalakuló területe: a településképi arculati kézikönyvben a városközpont átalakuló területeként meghatározott terület
22. védett építmény, művészeti alkotás: a települési arculati kézikönyven védett építményként, művészeti alkotásként meghatározott építmény és művészeti alkotás,
23. védett érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi,
24. védőtető: erkély, nyílászáró szélességi méretét meg nem haladó, az épület homlokzati síkjából legfeljebb az erkélylemez széléig, vagy attól legfeljebb 30 cm-re kinyúló eső és nap elleni védelmet biztosító, helyszínen épített vagy kész termékként felszerelt szerkezet,
25. zöldterület: minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a város melyik területfelhasználási egységén belül helyezkedik el, és milyen tulajdonban van.
26. zöldterületi intézmény: olyan különleges területfelhasználási besorolású közcélokat szolgáló és biztosító közintézmény, melynek rendeltetésszerű használatát legalább 60%-ban zöldterületek biztosítják
A helyi védelem
A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati és tulajdonosi kötelezettségek
6. A helyi védelem feladata
6. § (1) Kazincbarcika Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzatának) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség
a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzéséhez, a károsodás csökkentéséhez és elhárításához, esetleges megsemmisülés esetén az újjáépítéshez történő segítségnyújtás,
c) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása,
e) a saját tulajdonú védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyreállítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a városi főépítész irányítja.
7. A helyi védelem alá helyezés általános szabályai
7. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy a védelem alá helyezés iránti írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését,
b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,
c) a védendő érték rövid leírását,
d) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét,
(3) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre- az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot.
(4) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.
8. A helyi védelem megszűnésének szabályai
8. § (1) A helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy a védelem megszüntetése iránti írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.
(3) Helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben
a) műszakilag indokoltható,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték, vagy
(4) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell
a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,
b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.
(5) A helyi védelem megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.
(6) A helyi védelem megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.
(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
(8)17 Amennyiben a helyi védettség megszüntetésére hivatalból kerül sor, a 124. § (8) bekezdésben foglalt 15 éves megszüntetési tilalom mellőzhető.
9. A Képviselő-testület döntésével összefüggő feladatok
9. § (1) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.
(2) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.
(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az Önkormányzatnak értesítenie kell.
(4) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.
(5) A helyi védettség alá kerülő érték használóját, az érték tulajdonosa köteles értesíteni.
10. § (1) A helyi védelemre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték.
(2) A védetté nyilvánítástól, a védettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig, a védettség tényét nem érinti.
11. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a városi főépítész feladata.
(2) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartása a rendelet 3. és 4. számú mellékletét képezi.
(3) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartásának a védelem szakszerű, rövid indokolására és fotódokumentációjára vonatkozó elemeit a rendelet 2. és 3. számú függelékét képező adatlapok tartalmazzák.
10. A védett értékek megjelölése
12. § (1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti értéket,
a) az önkormányzat
b) az épület tulajdonosa
egységes táblával jelölheti meg.
(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, hogy az adott védett értéket Kazincbarcika Város Önkormányzata védetté nyilvánította, és tartalmazza a védetté nyilvánítás évének megjelölését.
(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
(4) A tábla elkészíttetéséről,
a) amennyiben az önkormányzat a kérelmező, akkor a jegyző,
b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a kérelmező, akkor az ingatlan tulajdonosa
gondoskodik.
(5) A tábla elhelyezéséről és eltávolításáról a főépítész gondoskodik.
(6) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok keretei között korlátozható.
A településképi szempontból meghatározó és kiemelt területek
Az épített és természeti környezet településképi szempontból meghatározó területei
14. § (1) Az épített környezet településképi szempontból meghatározó területei közül
a) a településképi szempontból jelentős, meghatározó útvonalak és a mellettük fekvő, az úthoz csatlakozó telkek sora, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 1. melléklete tartalmazza,
b) a településképi jelentőségű meghatározó területek melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 2. melléklete, leírását, adatlapjait a rendelet 1. függeléke tartalmazza,
c) a helyi értékvédelmi területek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 3. melléklete, leírását, adatlapjait a rendelet 2. függeléke tartalmazza,
d) a helyi egyedi építészei értékvédelemmel védett épületek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 4. melléklete, leírását a rendelet 3. függeléke tartalmazza,
e) a helyi védelem alatt álló műalkotások, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
f) a külön jogszabályban megállapított műemlék épület, műemlék épület telke, műemléki környezet felsorolását és térképvázlatát, leírását a rendelet 4. függeléke tartalmazza
g) a régészeti érdekű területek és a régészeti lelőhelyek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 5. függeléke tartalmazza,
h) a természetvédelemmel érintett területek, melyek összefoglaló ábrázolását a rendelet 6. függeléke tartalmazza.
(2) Az épített és természeti környezet településkép védelem szempontjából meghatározó területeinek összefoglaló ábrázolását a 6. melléklet tartalmazza.
Az épített és természeti környezet településképvédelmi szempontból kiemelt területei
15. § (1) Az épített környezet településképvédelmi szempontból kiemelt területei
a) a helyi értékvédelmi terület,
b) a helyi egyedi építészei értékvédelemmel védett épületek,
c) a műemlékek területe és a műemléki környezet,
d) a műemléki jelentőségű terület és műemléki környezete,
e) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely.
(2) A természeti környezet településképi szempontból kiemelt területei
a) a természetvédelemmel érintett területek,
b) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
(3) Az épített és természeti környezet településképi védelem szempontból kiemelt területeit a rendelet a 7. melléklete tartalmazza.
(4) A természetvédelmi területeket, az országos ökológiai hálózat területeit, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelt területeket a rendelet 6. függeléke tartalmazza.
A településképi követelmények
12. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. § (1) Homlokzati felületképzés esetében nem alkalmazható harsány, földszínektől, a pasztell földszínektől eltérő színű homlokzatfestés,
(2) Tetőfedés esetében nem alkalmazható
a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés a gazdasági területek kivételével nem alkalmazható,
b) főépületeken, illetve utcai homlokzaton műanyag hullámlemez,
c) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető.
(3)18
(4) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez valamint a bitumenes hullám- és zsindelyfedés alkalmazása.
(5) A függőleges homlokzatfelületeken az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével nem alkalmazható
a) nád,
b) kezeletlen farost-, pozdorja-, faháncslemez, deszka,
c) kezeletlen fém,
d) műanyag lemez,
e) szürke műpala (Eternit),
f) hagyományos bitumenes lemez.
17. § (1) A fényszennyezés megakadályozása céljából nem alkalmazható az a hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, kizárólag 3000K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhőmérsékletére.
(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyéb építészeti követelmények
Általános építészeti követelmények
13. Általános követelmények
18. § (1) A városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.
(2) A településképi szempontból meghatározó és a településképvédelmi szempontból kiemelt területen lévő építményeket fenntartása, bővítése, átalakítása, illetve új építmény építése esetén nem alkalmazható olyan megoldás, amely nem biztosítja az építmények összehangoltságát, a jellegzetes településképet, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(3) Építmény elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak nem megfelelő növényfajok nem telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 7. függelék tartalmazza.
(4) A településszerkezet és a településkép védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés településképi vizsgálat nélkül nem végezhető.
19. §19
14. Általános területi és egyéb építészeti követelmények
20. § (1) Ikres beépítésű épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén
a) az utcavonalra merőlegesen keresztszárny építhető, azonban ennek területe nem haladhatja meg a teljes homlokzat hosszának felét, a tető attika falának magassága az 1,5 métert,
b) az ikres beépítés másik ingatlan részének beépítésekor a már bővített szomszédos építészeti megoldásokhoz illeszkedni kell.
(2) Oldalhatáron álló beépítési módnál
a) utcaszakaszonként a főépületek esetében egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell megvalósítani,
b) utcaszakaszonként egységes melléképület helyezést kell megvalósítani.
(3) A sajátos, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
21. § A magastető
a) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,
b) építése esetén önálló álló tetőablak nem építhető, kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét,
c) hajlásszöge a 45°-ot nem haladhatja meg,
d) építése esetén Mansard tető nem engedélyezhető,
e) építése esetén nem építhető alacsony hajlásszögű, 15° alatti tetőszerkezet,
f) építése esetén a tetőtérben több önálló hasznos szint nem alakítható ki.
22. § A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó területeken legalább utcaszakaszonként, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével,
b) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,
c) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kis-elemes, nagy-elemes beton),
d) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy területegységen belül egy tárgy-együttest alkossanak, vagy egyedi, vagy típus utcabútor család alkalmazásával,
e) nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése,
f) a közterületekre elhelyezett tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és az elhelyezett többi tárggyal.
23. §20
24. §21
25. §22
26. § (1) A homlokzatok kialakítása során
15. A terepadottságokhoz való alkalmazkodás
27. § (1) Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál az illeszkedés szabályait alkalmazni kell.
(2) Meg kell őrizni az utcák eltérő szintjeinek kialakítását biztosító támfalakat, támfalrendszereket, azok karbantartásáról és növényzettel való befuttatásáról gondoskodni kell.
(3) A terepre ültetés során meg kell őrizni a kialakult állapotot, különösen
a) a rézsűs utcakerteket,
b) a lépcsős rézsűs utcakereteket,
c) a lépcsős telkeket és kerítéseket, támfalakat.
(4) Terepszint alá süllyesztett garázs utca felől nem létesíthető.
16. Egyedi építészeti követelmények
28. § Az anyaghasználatnak
a) időtállónak,
b) minőséget képviselőnek,
c) természetesnek,
d) nem telítettnek és környezetétől nem elütő színűnek, és
e) árnyalatában pasztell földszínűnek vagy fehérnek
kell lennie.
29. § A tömegformálásnak
a) építészeti minőséget tükrözőnek,
b) arányosnak,
c) funkciójával összhangot mutatónak,
kell lennie.
30. § (1) A homlokzat kialakításnak
a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazónak,
b) a tagozatokat visszafogottan használónak,
c) díszítésében egyszerűségre törekvőnek,
d) pasztell földszíneket alkalmazónak vagy fehér színűnek,
e) nyílásrendszerében rendezettnek,
f) természetes anyagokat alkalmazónak
kell lennie.
(2) A homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók színét és jellemző osztását meg kell tartani, kivéve, ha a homlokzaton minden nyílászárót egyidejűleg kicserélnek, azonban az illeszkedés és a történeti anyaghasználat ebben az esetben is megtartandó.
(3) Szabadlépcső legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható.
(4) Építmény utcai homlokzatán égéstermék kivezető nem helyezhető el.
31. § (1) Az előkertben elhelyezett tárgyakat növényzettel kell eltakarni vagy mérsékelni.
(2) Antenna közterület felőli homlokzatra nem rögzíthető.
(3) Szellőzőt és klímaberendezést utcafronti homlokzatra tilos elhelyezni.
(4) Kültéri klímaberendezést erkéllyel rendelkező lakás esetében csak erkélyre lehet kihelyezni úgy, hogy
a) az homlokzati tagozatot ne érintsen és takarjon,
b) a szomszédos lakások használatát ne zavarja,
c) és az erkély által takarásban legyen.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott, sajátos építményfajtákra jellemző előírásokat honvédelmi, katonai, és nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmény esetén nem kell alkalmazni.
A településképi szempontból meghatározó zöldterületekre vonatkozó területi és egyedi követelmények
32. § (1)24
(2) A telek védőzöldsávként meghatározott, valamint a gazdasági területeken lévő telek más besorolású építési telkekkel határos, legalább 5,0 m széles sávját – kertépítészeti terv alapján – fásítani kell. A védőzöldsávban többszintes növényállomány telepítésével környezetvédelmi és látványvédelmi célú takaró fásítást kell kialakítani. A védőzöldsávban tilos épületet, – a közműépítmények kivételével – melléképítményt, és parkolót elhelyezni.
(3) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
(4) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m2 átmérőjű szabad, földes terület maradjon, melyet faverem-ráccsal kell ellátni.
33. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely
a) fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő,
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
c) a művi értékekkel egységben kezelt,
d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
e) nem allergén és nem invazív fajokat tartalmazó, és
f) közterületen, utcaszakaszonként egységes, minőségi megjelenést biztosító
növényzet telepíthető.
(2) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy
a) egységes arculatot teremtsen,
b) ne eredményezzen zavarosan vibráló burkolatot,
c) teremtse meg az építmény és a burkolat összhangját,
d) a burkolt felületeket a szükséges mértékre korlátozza,
e) utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosítson, és
f) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviseljen.
A településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területekre vonatkozó építészeti követelmények
17. Városközpont
34. § (1) A városközponti területen végzett épületrekonstrukció során az energetikai korszerűsítés során hőszigetelés teljes homlokzati felületen alkalmazható, tilos a mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.
(2) Az épületrekonstrukció során az egyes épületek homlokzatait, azonos időben kell megvalósítani kivéve, ha
a) a jelentős közterület felőli homlokzatrekonstrukció önállóan is megvalósítható azzal, hogy a további rekonstrukciós munkák során figyelembe kell venni az első ütemben elkészült építészeti és műszaki megoldásokat,
b) ha a földszint egységes rekonstrukciójára kerül sor.
(3) A homlokzatformálás egy épület, egy épületszekció esetében csak azonos formában és egy időben valósíthatók meg, burkolással és színezéssel, valamint az erkélyek, loggiák korlátjainak cseréjével, előtetők, redőnyök építésével.
(4) Többlakásos, vagy társasház épületben erkély utólagosan nem építhető, bővíthető.
(5) Az egyes nem védett, meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák beépítése akkor engedélyezhető, ha
a) az egy épületen, vagy épületszekción belül egységes megjelenésű, és
b) megvalósítása egy időben történik, vagy teljes homlokzatrekonstrukció keretén belül valósul meg, tervezett, rendezett formában.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában foglaltaktól való eltérés esetén a rendezett formát fenn kell tartani.
(7) Az egyes épületek földszintjét megközelítő lépcsők elhelyezhetők, azonban ezek helyzetét és kialakításának módját az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell megállapítani az eredeti épület építészeti adottságaihoz igazodóan, továbbá a közterületeken egységesen alkalmazott típus megoldások is megjelenhetnek, illetve ha azok jelen vannak, akkor azokat kell alkalmazni.
(8) A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható 18. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően
a) a bitumenes zsindely és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag,
b) a hullámpala és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag, és
c) a cserepes lemez fedés
sem.
(9) A városközpont terei és zöldfelületei csak közterület alakítási terv szerint valósíthatók meg.
(10) A városközponti területen kialakult lakótelepekre a lakótelepek címben szereplő általános és egyedi építészeti követelményeket is alkalmazni kell.
18. A városközpont átalakuló területei
35. § (1) A területen belül az egyes telkek területeit is igénybe véve
a) egységes térburkolati rendszer és közterület jellegű területhasználat kialakítható, vagy
b) telekalakítással kijelölhető egy összefüggő közterület is.
(2) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel nem védett épületek átalakíthatók vagy lebonthatók.
(3) A területen lévő épületek átépítése, rekonstrukciója és egyéb beruházások során
a) magas építészeti minőséget kell képviselni,
b) modern anyagok és színek használhatók.
(4) A Kazincbarcika, 988/3 hrsz alatti ingatlanon található értékes növényállományt meg kell őrizni, és annak visszapótlásáról szükség esetén gondoskodni kell.
(5) Az egységes városképi megjelenés érdekében a településképi jelentőségű útvonal melletti garázstelepeket fel kell számolni.
19. Lakótelepek
36. § (1) A területen végzett épületrekonstrukció során az energetikai korszerűsítés esetében hőszigetelés kizárólag teljes homlokzati felületen alkalmazható, tilos a mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.
(2) A homlokzatformálás egy épület, egy épületszekció esetében csak azonos formában és egy időben valósítható meg, burkolással és színezéssel, valamint az erkélyek, loggiák korlátjainak cseréjével, előtetők, redőnyök és egyéb elemek építésével.
(3) A lakótelepek megújításában megengedett a nagy felületű épülettömegek tagolása, melyet színezéssel, burkolással vagy egyéb építészeti eszközökkel lehet mozgalmassá tenni.
(4) Az épületek színezésénél a világos pasztell-földszíneket kell alkalmazni, egy-egy helyen a középszínek keveredésével látványtervek alapján.
(5) Az épületek homlokzatán utólag el lehet helyezni
a) előtetőt,
b) védőtetőt .
(6) Az (5) bekezdésben szereplő utólagos elhelyezésre kizárólag akkor van lehetőség, ha az a teljes homlokzaton egységesen és egy időben történik.
(7) Erkélyeket, loggiákat érintő beavatkozásokat homlokzatszakaszonként egységesen kell elvégezni.
(8) Gépészeti berendezések elhelyezésére kizárólag az erkélyek korlátján belül, takartan kerülhet sor.
(9) Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében kizárólag a klímaberendezés kültéri egysége helyezhető el az épületen, az épület teljes magasságában ugyanazon homlokzati pozícióban saját ablak alatt, a nyílásosztások tengelyében.
(10) A meglévő lakótelepek, és településközponti övezetek területén a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a kialakult állapotok szerint kell figyelembe venni azzal, hogy
a) lakóövezetben a kialakult építési helyen belül a szekciók alapterülete maximum 20%-kal növelhető egységes épületrekonstrukció esetében, melynek célja kizárólag a homlokzat rekonstrukció, a liftelhelyezés, bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése,
b) a bővítésnek legalább egy szekciót magában kell foglalnia, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető.
(11) Az egyes tömbtelkes területeken belüli úszó, vagy egyedi telkeket – az oktatási és egészségügyi létesítmények kivételével – nem lehet elkeríteni.
20. Kisvárosias karakterű lakóterületek
37. § A kisvárosi karakterű lakóterületek esetében a településképi szempontból meghatározó kisvárosi karakterű lakóterület megjelölés csak a településképi szempontból jelentős utak melletti, ahhoz csatlakozó teleksorra vonatkozik.
38. § Zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület fő gerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani, azzal, hogy a tetőforma merőleges tetőgerincű épületrésszel is megépíthető az oldalkert felőli oldalon.
39. § (1) A jelentős, közterület felőli homlokzat rekonstrukció önállóan is megvalósítható azzal, hogy a később megvalósítandó rekonstrukciós munkálatok során figyelembe kell venni a korábbi ütemben elkészült építészeti és műszaki megoldásokat.
(2) Mozaikszerű homlokzati hőszigetelés nem alkalmazható.
40. § Ikres, oldalhatáros beépítés esetén magastető
a) az oldalhatárhoz csatlakozó épületszárnyon félnyeregtetőként létesíthető,
b) hajlásszöge 35-47° között alakítható ki,
c) a szomszédos épülethez kizárólag utcafronti síkban csatlakozhat.
41. § Lapostető nem létesíthető a kisvárosias lakóterületi karakterek lakóépületeinek főépülete esetében.
42. § A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható a 18. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően
a) bitumenes zsindely és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag,
b) hullámpala és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag, és
c) cserepes lemez fedés
sem.
43. § Egy ingatlanhoz legfeljebb két burkolt közterületi gépkocsi beálló vagy parkoló létesíthető.
44. § Melléképületek elhelyezése során a területen kialakult állapotok szerint, az illeszkedés e rendelet szerinti szabályait figyelembe véve a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható.
21. Kertvárosias karakterű lakóterületek
45. § A kertvárosias lakóterületek esetében a településképi szempontból meghatározó kertvárosias lakóterület megjelölés, csak a településképi szempontból jelentős utak melletti, ahhoz csatlakozó teleksorra vonatkozik.
46. § Hagyományosan kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken az épület fő gerincét az utcával párhuzamosan, vagy az oldalkert felőli oldalon merőleges tetőgerincű kell kialakítani, ha
a) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, a tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 7,5 méternél,
b) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor.
47. § Szabadonálló beépítés esetén megengedett az épületek tagoltabb tömegformálása, azonban figyelembe kell venni az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálást.
48. § Szabadonálló, magastetős épület esetén
a) földszintes épület tetőhajlásszöge 30-47° között,
b) többszintes épület tetőhajlásszöge 23-47° között
alakítható ki.
49. § Ikres, oldalhatáros beépítés esetén
a) az oldalhatárhoz csatlakozó épületszárnyon félnyeregtető létesíthető,
b) a tető hajlásszöge 30-47° között alakítható ki,
c) a magastetőnek a szomszédos épülethez utcafronti síkban kell csatlakoznia.
50. § Lapostető nem létesíthető a kertvárosias lakóterületeken lévő lakóépületek főépülete esetében.
51. § Egy ingatlanhoz legfeljebb két burkolt közterületi gépkocsi beálló vagy parkoló létesíthető.
22. Önálló falusias karakterű, és falusias lakóterületek
52. § A falusias karakterű lakóterületek esetében a településképi szempontból meghatározó falusias terület megjelölés, csak a településképi szempontból jelentős utak melletti, ahhoz csatlakozó teleksorra vonatkozik.
53. § Hagyományosan kialakult beépítésű falusias lakóterületeken
a) legfeljebb kétszintes, elsősorban földszint + tetőtér beépítéses épület építhető,
b) az épület fő gerincét az utcával párhuzamosan, vagy az oldalkert felőli oldalon merőleges tetőgerincű kell kialakítani, ha
ba) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, a tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 7,5 méternél,
bb) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor.
54. § Szabadonálló beépítés esetén megengedett az épületek tagoltabb tömegformálása, azonban figyelembe kell venni az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálásra.
55. § Szabadonálló, magastetős épület esetén
a) földszintes épület tetőhajlásszöge 30-47° között,
b) többszintes épület tetőhajlásszöge 23-47° között
alakítható ki.
56. § Ikres, oldalhatáros beépítés esetén
a) az oldalhatárhoz csatlakozó épületszárnyon félnyeregtető létesíthető,
b) a tető hajlásszöge 30-47° között alakítható ki,
c) a magastetőnek a szomszédos épülethez utcafronti síkban kell csatlakoznia.
57. § Lapostető nem létesíthető a lakóépületek főépülete esetében.
58. § Egy ingatlanhoz legfeljebb két burkolt közterületi gépkocsi beálló vagy parkoló létesíthető.
59. §25
23. Gazdasági területek
60. § (1) Az újonnan kialakítandó gazdasági területeken a telken belül egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább az előírt zöldfelületi terület mértékének 50%-ában. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.
(2) Ahol a gazdasági terület közvetlenül lakóterülettel szomszédos, ott háromszintes növényállománnyal legalább 5 méter széles egybefüggő zöldsávot kell kialakítani
61. § A városközpont átalakuló gazdasági területeire a 34. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
24. Kolónia területek
62. § A kolónia területek esetében a településképi szempontból meghatározó kolónia területek megjelölés csak a településképi szempontból jelentős utak melletti, ahhoz csatlakozó teleksorra vonatkozik.
63. § (1) A kolónia területek beépítési módja sajátos, egyedi telkeken ikres, csoportos beépítéssel, esetenként melléképület sorral. Az épületek azonos építészeti jellemzőkkel rendelkeznek, felújításukat, bővítésüket az illeszkedés szabályai határozzák meg, azonban az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat bármilyen építési beavatkozás elvégzésével egyidejűleg meg kell szüntetni.
(2) Amennyiben az épületek elbontásával teljes rekonstrukcióra kerül sor, azt csak fejlesztési tanulmányterv alapján, egységesen lehet megvalósítani, akár ütemezetten is.
64. § .Melléképület
a) csak az eredetileg is megépített épületek helyén helyezhető el,
b) elő- és oldalkertbe nem helyezhető el.
65. § Amennyiben az épületek elbontásával teljes rekonstrukcióra kerül sor, azt csak fejlesztési tanulmányterv alapján, egységesen lehet megvalósítani, akár ütemezetten is.
66. § . A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható a 18. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően
a) bitumenes zsindely és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag,
b) hullámpala és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag, és
c) cserepes lemez fedés
sem.
25. Pincés területek
67. §26
26. Zártkerti területek
68. §27
69. §28
70. §29
27. Átalakuló zártkerti területek
71. §30
28. Települési zöldterületek és különleges zöldterületi intézmények
72. § (1) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.
(2) A településen található zöldterületek a zöldterület rendeltetése szerint közparkok.
(3) Közparkok létesítése, átalakítása, átépítése csak közterületi terv alapján történhet.
(4) A közparkok legalább 70 %- ban kialakítandó zöldfelületeinek legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal.
73. § (1) A Völgy-parkon végig húzódó, középen elhelyezkedő füves parkrészt meg kell őrizni, abban sem fásítás sem műtárgyak, sem azt zavaró egyéb építmények nem helyezhetők el.
(2) A Völgy-park funkciójához kapcsolódó építmények, különösen a játszótéri eszközök, kutyasétáltatóhoz kapcsolódó építmények, pergolák, sétányok, burkolt felületek, a kerékpárút, a környező utakhoz kapcsolódó parkolók, utcabútorok, pihenőeszközök, kerti építmények, szobrok, emlékművek, műalkotások, ivó kutak, közmű műtárgyak egyedi megoldásokkal elhelyezhetők.
(3) A Völgy-park területén belül épület csak a kijelölt építési helyen belül építhető, rendezvénytér funkcióval a településrendezési eszközökben szabályozott keretek között.
(4) A Völgy-park területétt kiszolgáló egyéb épületek csak fejlesztési tanulmányterv alapján helyezhetők el, abban az esetben, ha az a tulajdonos Önkormányzat vagy az Önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság kezelésében valósul meg és kerül fenntartásra.
(5)31
74. § (1) A közösségi célú zöldterületi intézmények telkeinek, udvarainak rendezése során a közterületeknek megfelelő színvonalú környezetalakítási, zöldterületi tervet kell készíteni.
(2) A zöldterületi intézmények fejlesztése előtt a teljes területre vonatkozó fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni.
(3) Az egyes beruházások a (2) bekezdés előírásainak megfelelően elkészített fejlesztési tanulmányterv ütemei szerint valósíthatók meg, törekedve mindig az egységes városképi megjelenés biztosítására.
(4) A sport célú területeken
a) sportépítmények és ezek kiszolgáló létesítményei,
b) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató létesítmények, valamint
c) parkolók
helyezhetők el.
75. § (1) A temető területének rendezése során a közterületeknek megfelelő színvonalú környezetalakítási és a zöldterületekre vonatkozó fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni.
(2) A temető területeken az urnafalakat a terepadottságok kihasználásával támfal szerűen, vagy részben földdel takartan kell megvalósítani.
(3) Sírbolt, kripta csak földdel takartan helyezhető el.
(4) Sírmezőkön belül az egyes sírok fölé önálló felépítmény nem építhető.
A helyi területi védelemben részesülő területre, a műemléki környezetre és műemléki jelentőségű területre vonatkozó területi építészeti követelmények
29. Általános építészeti követelmények
76. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályokat e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
77. § (1) A helyi területi, műemléki környezet terület védelme érdekében
a) helyileg védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, új telek kialakítása, vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető.
b) a területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelentését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény tekintetében meghatározó jelentőségű az épületek
a) fő tömeg- és tetőformája,
b) külső homlokzata,
c) esetében alkalmazott anyag,
d) színe,
f) felületképzése.
(3) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
(4) A területen meg kell tartani a hagyományos
a) kerítés- és kapuformákat,
b) építményfajtákat,
c) növényzetet.
(5) A területen a közterületek burkolatát, és berendezéseit különösen az utcabútorokat, a hirdető berendezéseket, a világítótesteket, a pavilonokat, az autóbuszvárókat az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni.
(6) A védett területhez illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani, különösen az utakat, a hidakat, az átereszeket, a támfalakat és a közműveket.
78. § A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a területen az utcai díszburkolatok anyaga kis-, közepes-, vagy nagyelemes burkolókő legyen,
b) a kis-elemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kis-kocka kő vagy a nagy-kocka kő jellegéhez hasonlít,
c) a burkolat színe szürke, antracit vagy homok szín lehet, azzal, hogy korlátozott mértékben eltérő színek is alkalmazhatók,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek, különösen aszfalt, beton, kis- és nagy-elemes beton burkolat.
79. § Helyi védettségű építészeti örökségen épületgépészeti berendezés kültéri egysége az épület építészeti karakterét, homlokzati tagolását, nyílás osztásait zavaró módon nem helyezhető el.
80. § Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület alakítási tervet kell készíteni, mely tartalmazza
a) a burkolati terveket,
b) a mikroarchitektúra elemeket, és
c) a zöldfelületi kiviteli terveket.
81. § A közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű tárgyakat, azok kiviteli és színezési terveinek elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, lehetőleg egyedi tervezésű vagy alkalmas, illeszkedő típusú, időtálló kivitelűek legyenek,
b) el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,
c) az utcabútor önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal,
d) a védett közterületre kihelyezett utcabútor együttes, utcabútor család terveinek része lehet az egyes épületekre elhelyezett felirat, reklámhordozó arculatterve is.
82. § (1) A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, kivéve ha az eredeti formában van jelen.
(2) A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megépíthető megszakított vagy végig futó tetőpárkánnyal, amennyiben az az eredeti építészeti karakterhez illeszkedik.
(3) Fekvő tetőablak egyedileg és sorolva is elhelyezhető.
(4) A homlokzaton nagy, összefüggő nyílásfelület, különösen szalagablak, erkélysor nem jelenhet meg.
(5) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést a földszinti portálok esetében is alkalmazni kell.
(7) A területen igazodni kell a meglévő épületek párkánymagasságához.
(8) A területen lévő épület rekonstrukciója során az eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
30. Általános építészeti követelmények
83. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályokat e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
84. § . (1) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület városképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében IX. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Átalakítás során tilos megváltoztatni az épület
a) tömegét,
b) homlokzatát,
c) anyaghasználatát,
d) jellegzetes formai kialakítását,
a falfelületek és nyílászárók arányát.
(4) A homlokzati díszítőelemeket - különösen a műalkoatásokat, a tagozatokat, a mozaikokat, a festett díszítéseket, a szobrokat -, az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat meg kell őrizni.
(5) Az egyedi védelem alatt álló épületek esetében az egységes homlokzati megjelenés érdekében az illetékes hatóság a helyreállítási kötelezettséget elrendelheti.
31. A teljes épület vagy építmény és az építészeti részértékek védelme
85. § (1) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani.
(2) A védett épület, építmény
a) eredeti építészeti tömegét, tetőformáját és homlokzati jellegét meg kell tartani,
b) eredeti nyílásrendje, a nyílászárók osztása, a díszek, a homlokzati és kiegészítő tagozatok nem változtatható meg, szükség esetén helyre kell állítani.
(3) A védett épület bővítése esetén
a) az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat,
b) a tervezett bővítés a meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.
(5) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, az a bontás után a meglévővel azonos, párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.
32. Helyi építészeti örökség fenntartása
33. Helyi védettségű építészeti örökség bonthatósága
87. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(3) A helyi egyedi védettségű épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védettségű építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében, építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható.
A helyi védelemmel érintett eltérő karakterű területekre vonatkozó előírások
34. Belváros
88. § Az egyedi védelemben részesített épületek esetében az általános építészeti követelményeket e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
89. § Az épület a földszinti nyílászárójának anyaghasználata során
a) az eredeti fa szerkezetű, lépcsőházi bejárati ajtókat meg kell őrizni, vagy jellegében azonos módon, fából kell felújítani, vagy pótolni,
b) az üzlet portálok anyaga fa, vagy fém lehet, az eredeti állapotnak megfelelő kiosztással,
c) műanyag portálszerkezet csak abban az esetben létesíthető, amennyiben az épület meglévő nyílászárójának megjelenésével azonos megjelenést biztosít,
d) fehér színű műanyag portálszerkezet és nyílászáró nem alkalmazható.
90. § Az épületeken lévő műalkotásokat és egyéb homlokzati elemeket meg kell őrizni, vagy az eredetivel megegyező módon újra kell gyártatni.
91. § . Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében kizárólag a klímaberendezés kültéri egysége helyezhető el az épületen, az épület teljes magasságában ugyanazon homlokzati pozícióban saját ablak alatt, a nyílásosztások tengelyében.
A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
35. Területi építészeti követelmények
92. § A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni,
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében
ba) földszintes,
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó
épületet kell kialakítani,
c) a kerti építményeket, műtárgyakat
ca) a táji látványt nem zavaró módon,
cb) növényzettel a tájba illesztve,
cc) természetes anyagokból készülően,
cd) a főépülettel összhangban álló építészeti kialakítással
kell elhelyezni.
d)32 közterületi telekhatáron lévő kerítés építés során
da) áttört kerítést, vagy
db) növényzetből kialakított
kerítést kell létesíteni.
e)33 a közterületi telekhatáron lévő kerítés kialakítása és fenntartása során kötelező
ea) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat,
eb) az időtálló, minőségi anyaghasználat
ec) az élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér alkalmazása,
ed) a természetes anyagok használata,
ee) a balesetmentes kialakítás,
ef) a műszaki állapotfolyamatos karbantartása.
36. Egyedi építészeti követelmények
93. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre vonatkozóan
a) az anyaghasználat vonatkozásában a 28. § rendelkezéseit,
b) a tömegformálás tekintetében a 29. § rendelkezéseit,
c) a homlokzatkialakítás során a 30. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
d) a zöldfelületek kialakítása során a 33. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása során a 33. § (2) bekezdésének rendelkezéseit,
f) a sajátos építményfajták elhelyezése során
fa) a tájba történő beillesztését meg kell oldani
fb) antennák nem helyezhetők el;
fc) a légkondicionáló kültéri egységeinek táji megjelenést zavaróan nem helyezhetők el.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, sajátos építményfajtákra jellemző előírásokat honvédelmi, katonai, és nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmény esetén nem kell alkalmazni.
A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
94. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a gazdasági területek,
b) a különleges területek közül
ba) a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,
Cégérekre, cég -és üzletjelzésekre vonatkozó településképi követelmények34
95. §35
96. §36
97. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek
a) a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához,
b) a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(4) Az épület közterületről látható homlokzatának 10%-nál nagyobb felületén nem helyezhető el hirdető berendezés.
98. §37
99. § (1)38
(2)39
(3) Totemoszlop és zászlótartó csak üzemanyagtöltő állomások és 300 m2-nél nagyobb kereskedelmi és szolgáltató egységek esetébenhelyezhető el.
(4)40
100. § (1)41 Hirdető berendezés megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrás használható.
(2)42 Hirdető berendezés analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.
101. § (1) A helyi értékvédelmi területen és műemléki környezetben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2)43
(3)44
(4)45
(5)46
102. § (1) A településképi jelentőségű meghatározó területeken belül az utasváróknak azonos kialakításban és típusban kell megjelenniük.
(2) Közterületen közművelődési célú hirdetőoszlop egymástól legalább 100 méteres távolságra létesíthető, kivéve, ha az intézmény telekszélessége meghaladja az 50 métert, akkor a telekhez kapcsolódó közterületen több közművelődési célú hirdetőoszlop is elhelyezhető.
(3)47 Információs vagy más célú berendezés, közérdekű molinó gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.
(4)48 Információs vagy más célú berendezés, közérdekű molinó létesítése esetén gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ különösen
a) az önkormányzat működési körébe tartozó információ,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információ,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információ, a társadalom egészét vagy széles rétegét érintő, elsősorban állami információ.
(5)49
Az egyéb műszaki berendezések épületen való elhelyezhetőségére vonatkozó településképi követelmények50
103. § Az egyéb műszaki berendezések esetén
a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
b) arányos, és
c) a funkciót tükröző
kialakítás alkalmazható.
104. § Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználata során
a) nem rozsdásodó;
b) minőséget képviselő;
c) könnyen karbantartható;
d) élénk színeket nem használó;
e) az épület vagy építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
anyag használható.
105. § Védett és településképi szempontból meghatározó területen a közműlétesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, a gáznyomásszabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.
106. § Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella)
a) meglévő közműoszlopokon,
107. § (1) Védett és településképi szempontból meghatározó területen magastetős épület esetén, táblás napelem vagy napkollektor nem helyezhető el közterületről látható módon.
(2) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.
(3) Homlokzati napelem elhelyezésének igazodnia kell az épület nyílásméretéhez és kiosztásához.
(4) Védett épületen homlokzati napelem nem helyezhető el.
108. § Műszaki berendezés homlokzaton történő elhelyezésének
a) illeszkednie kell a homlokzat képébe,
b) a középmagas, valamint a legalább öt önálló rendeltetési egységet magába foglaló többszintes épület esetében azonos rend szerint, az épület minden részén egységesnek kell lennie,
c) takart módon kell történnie.
Településkép-érvényesítési eszközök
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
109. § Kötelező a szakmai konzultáció az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre vonatkozó tervezés megkezdése előtt, valamint a településképi értelemben meghatározó és kiemelt jelentőségű területeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés köteles vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység esetében is. Igény esetén a főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít.
110. § . (1) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,
b) tervezett tevékenység rövid leírása;
c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
(2) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:
a) építési helyen belüli építmény elhelyezés
b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése
c) az illeszkedés szabályainak megállapítása esetében
d) egy építési telken több épület elhelyezése esetén.
e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál
f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése esetén, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen.
g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.
h) közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák, és minden egyéb közterületi tárgy esetében
i) közterületről látható változást eredményez
j) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény elhelyezése
k) vízfelület létesítése.
(3) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(4) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet
A településképi véleményezési eljárás és a helyi építészeti tervtanács51
111. §52 A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező kérelmére indul. A kérelmet Kazincbarcika Város Önkormányzatának polgármesteréhez a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 45. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tartalommal és módon, az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
112. §53
113. §54 (1)55 Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Korm.rendelet 44. § (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(2)56
114. § (1)57
(2)58
(3) A polgármester döntésében bármely a rendeletben foglalt településképi követelményt egyedileg meghatározhatja.
114/A. §59 (1) Kazincbarcika Város Önkormányzata a magyar építészetről szóló törvény, valamint az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Tervtanácsi rendelet) előírásai alapján a településképi vélemény beszerzéséhez kötött és más tervtanács feladatkörébe nem utalt építési tevékenységek építészeti-műszaki terveinek véleményezése, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében helyi építészeti tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.
(2) A Tervtanács tagjainak száma - a tervtanács elnökét is ide számítva - legfeljebb 20 fő.
(3) A Tervtanács tagjait Kazincbarcika Város Önkormányzatának polgármestere kéri fel az önkormányzati főépítész javaslata alapján. A Tervtanácsi tagok megbízása öt évre szól. A tervtanácsi tag tervtanácsi tagsága megszűnik a megbízás időtartamának lejártával, a tag lemondása, vagy elhalálozása esetén, és a felkérés visszavonásával.
(4) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az Ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de - az elnökkel együtt - legalább három taggal ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám a Tervtanács határozatképességének feltétele.
(5) A Tervtanács döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A Tervtanács működésének és eljárásának a magyar építészetről szóló törvényben, a Tervtanácsi rendeletben, valamint e rendeletben nem szereplő szabályait a Tervtanács ügyrendjében kell meghatározni, melyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján - a polgármester egyetértésével - a Tervtanács fogad el.
A településképi bejelentési eljárás
115. §60 A településképi bejelentési eljárás az építtető, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa, illetve az általa megbízott tervező kérelmére indul. A kérelmet Kazincbarcika Város Önkormányzatának polgármesteréhez a Korm.rendelet 46. § (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott tartalommal és módon, az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
116. §61 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) a Korm.rendelet 46. § (1) bekezdésében meghatározott építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén,
b) a Korm.rendelet 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységek megkezdését, épületeken való elhelyezhetőségét megelőzően, ha a tevékenységek, épületeken való elhelyezések köre szerepel a Korm.rendelet 13. mellékletében.
117. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a főépítész szakmai álláspontját megismerve, hatósági határozatban dönt.
(3) A főépítész a bejelntéssel érintett építmény szabályossága tekintetében kikérheti az Képviselő-testület bizottságainak álláspontját, azzal, hogy a településképi vélemény nem mentesít az egyéb vonatkozó jogszabályok betartása alól.
(4)62
(5) A polgármester döntésében bármely a rendeletben foglalt településképi követelményt egyedileg meghatározhatja.
A településképi kötelezés, a településképi kötelezési eljárás
118. § (1)63 A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése. A településképi kötelezési eljárás során a jegyző hatósági határozatban dönt.
(2)6465 A településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése vagy végre nem hajtása esetén a településképi kötelezési eljárásra és a településkép-védelmi bírság összegére, kiszabására a magyar építészetről szóló törvény és a Korm.rendelet előírásai irányadók.
(3)66 A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén, amennyiben a bírság befizetésére határidőn belül nem kerül sor, az eljáró hatóság az állami adóhatóságnál kezdeményezi a bírság behajtását.
119. §67
A helyrehozatali kötelezettség
120. § . A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő a XIX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásával.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
121. §68 (1) Az Önkormányzat pályázat keretében támogatást nyújt a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának a fenntartási kötelezettség, különösen a védettséggel összefüggésben felmerülő munkálatok teljesítéséhez, amennyiben azt a tulajdonos vagy képviseletre jogosult kéri.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő pályázat benyújtható a rendelet hatályba lépését követően, a munkavégzés előtt.
122. §69 (1) A pályázatot minden évben az Önkormányzat költségvetésében biztosított forrás keretösszegéig lehet kiírni, amennyiben az Önkormányzat a költségvetési rendeletben erre forrást állapít meg.
(2) A pályázatok benyújtásának és elbírálásának szabályait a pályázati felhívás tartalmazza.
(3) A pályázati felhívás részletes tartalmát - a városi Főépítész közreműködésével – az épített környezet védelmével kapcsolatos feladatok felügyeletével megbízott bizottság (továbbiakban: bizottság) állapítja meg és gondoskodik a pályázat kiírásáról.
(4) A pályázatokat a városi Főépítész javaslata alapján a bizottság bírálja el.
(5) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.
(6) A pályázathoz benyújtandó pályázati kérelem mintát a 13. melléklete tartalmazza.
(7) A pályázat benyújtására és a támogatási összeg elnyerésére csak a helyi védelem alá vont érték tulajdonosa jogosult.
123. §70 A pályázati kérelemhez csatolni kell
a) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát,
b) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
c) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő tartalmú terveket, az elvégzendő építési tevékenység leírását,
d) minimum 5 darab fényképből álló fotódokumentációt az építmény állapotáról, illetve az építési tevékenységgel érintett épületrészről,
e) a felújítás költségeit tartalmazó részletes költségvetést, elkülönítve azzal a többletköltség-igénnyel, mely különösen a homlokzati díszek és egyéb homlokzati elemek eredeti formában történő helyreállítása, a díszesebb kapuzatok, az oromzatok vagy a lábazatok miatt szükséges,
f) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és az építési tevékenység elkészültének határidejét,
g) a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatási összeg elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, illetve amennyiben a támogatási összeg átruházását is megjelölte a pályázati kérelemben, hogy kire kívánja átruházni,
h) társasház esetén a közgyűlés, lakásszövetkezet esetén - az alapító okiratban meghatározott hatásköri szabályok alapján - a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés hozzájárulását tartalmazó határozatot.
124. §71 (1) Az önkormányzati támogatás
a) a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett építési tevékenység költségének legfeljebb bruttó 50 %-áig terjedhet,
b) teljes épületrész felújítása esetében egyedi támogatási összeg is megállapítható.
(2) Az ingatlanra eső támogatás mértékét – költségvetésben rendelkezésre álló forrás és a beérkező pályázatok száma alapján – a bizottság állapítja meg.
(3) A bizottság a benyújtott pályázat kapcsán jogosult a mellékleteként benyújtott költségvetés ár-érték szerinti ellenőrzésére, esetleges felülvizsgálatára, azzal kapcsolatban új ajánlat bekérésére.
(4) A támogatás mértékét, igénybevételének feltételeit a bizottság határozza meg, amelyről a nyertes pályázó és az Önkormányzat támogatási szerződést köt.
(5) A támogatási szerződés tartalmazza legalább a támogatott megnevezését, megítélt támogatás folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét és az ellenőrzés szabályait.
(6) Az elkészült munkát követően a kifizetés előtt az Önkormányzat szakértő bevonását is kezdeményezheti, annak megállapításához, hogy a munka minősége megfelel-e a támogatásban megfogalmazott követelményeknek és műszaki tartalomnak.
(7) A támogatási összeg kifizetésére az elvégzett munkáról szóló eredeti számlával mindenben megegyező hiteles számlamásolatok és fényképek becsatolását követően kerülhet sor.
(8) A felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 15 éven belül.
(9) A tulajdonost a megvalósított homlokzati elem vonatkozásában
a) állandó homlokzati elem esetén 10 év,
b) ideiglenes homlokzati elem esetén legalább 5 év
fenntartási kötelezettség terheli.
125. §72 Nem adható támogatás
a) olyan pályázónak, aki nem tudja igazolni, hogy az önkormányzati támogatáson felüli pénzügyi forrása rendelkezésére áll,
b) a pályázat benyújtását megelőzően elkezdett építési és építés-előkészítő munkákhoz, vagy,
c) azon épületre, mely 15 éven belül már támogatás nyert és a támogatási szerződésben megfogalmazott fenntartási kötelezettségének nem tett eleget.
126. § Amennyiben a támogatást nem a pályázatban megjelölt feladatokra, nem a megfelelő minőségben használják fel, úgy a támogatásban részesülő a támogatás összegét késedelmi kamattal növelten köteles egy összegben visszafizetni a támogatás nyújtó részére.
127. § A támogatás egyéb feltételeit, különösen folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatási szerződésben kell rögzíteni.
128. § A támogatási szerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a Főépítész feladata.
Záró rendelkezések
129. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.
130. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló 47/2014. (X. 03.) önkormányzati rendelet.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi véleményezési, bejelentési es kötelezési eljárásról szóló 28/2013. (X. 25.) önkormányzati rendelet.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezéséről és közzétételéről szóló 27/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendelet.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól szóló önkormányzati rendeletének 6. §. (2) bekezdés b) pontja.
(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 44/2005. (XII. 22.) önkormányzati rendeletének 9. § (4) bekezdése, 9. § (11) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, 11. §-a, 13. §-a, 14. §-a, 17. § (6) bekezdése, 19. §-a, 21/A. §-a, 22. §-a, 23. § (6) -(7) bekezdései, 24. § (5) - (7) bekezdései, 25. § (5) bekezdése, 27. § (5) bekezdésének d)-n) pontjai, 27. § (7) bekezdése, 31. § (5) – (8) bekezdései, 33. § (4) bekezdése, 52. § (1), (2) és (4) bekezdése, 53. § (6) – (13) bekezdései, 54. §-a, 55. § (1) bekezdése, a 3-7. és 10. melléklet.
(6) Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2011. (V. 20.) önkormányzati rendeletének 37. § (8) bekezdése helyébe az alábbi (8) – (9) bekezdés lép:
„(8) A városközpontban lévő Völgy-park területét a végleges telekalakítás után forgalomképtelen ingatlanként kell nyilvántartásba venni. Az érintett helyrajzi számok 1132/15, 1129/34 telekalakítását el kell végezni a városközponti fejlesztések befejezése után.
(9) A Völgy-park területéből a továbbiakban csak közösségi célra, különösen a közparkot és a várost kiszolgáló funkcióra, közmű műtárgy elhelyezésére lehetséges területet kijelölni. A közpark területéből területeket elcsatolni, a közpark funkciótól és annak kiszolgáló funkcióitól eltérően használni nem lehet.”
8. melléklet73
10. melléklet74
11. melléklet75
12. melléklet76
A bevezető a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A(z) 5. § 1. pontját a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 2. pontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 6. pontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A(z) 5.§ 8. pontja a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 2.§-ával megállapított szöveg.
Az 5. § 10. pont b) alpontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 10. pont d) alpontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 10. pont e) alpontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 10. pont h) alpontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 10. pont j) alpontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 10. pont l) alpontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A(z) 5.§ 11. pontja a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 2.§-ával megállapított szöveg.
A(z) 5. § 12. pontját a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 15. pontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 18. pontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 19. pontját a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A(z) 8.§ (8) bekezdése a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 4.§-ával megállapított szöveg.
A(z) 16. § (3) bekezdését a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 19.§-t a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 23.§-t a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 24.§-t a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 25.§-t a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 26.§ (3) bekezdését a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 32.§ (1) bekezdését a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.vül helyezte.
A(z) 59.§-t a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 67.§-t a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 68.§-t a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 69.§-t a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 70.§-t a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 71.§-t a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A(z) 73.§ (5) bekezdését a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 7.§ (2) bekedése hatályon kívül helyezte.
A 92. § d) pont nyitó szövegrésze a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 92. § e) pont nyitó szövegrésze a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A XIV. Fejezet címe a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 95. §-t a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 96. §-t a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 98. §-t a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 99. § (1) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 99. § (2) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 99. § (4) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 100. § (1) bekezdése a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 100. § (2) bekezdése a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 10. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 101. § (2) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 101. § (3) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 101. § (4) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 101. § (5) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 102. § (3) bekezdése a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 102. § (4) bekezdése a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 102. § (5) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A XV. Fejezet címe a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 10. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A XVII. Fejezet címe a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 111. § a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 112. §-t a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A(z) 113.§ a(z) 22/2021.(V.11.) önk.r. 1.§-ával megállapított szöveg.
A 113. § (1) bekezdése a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 113. § (2) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 114. § (1) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.
A 114. § (2) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.
A 114/A. §-t a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 115. § a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 116. § a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 117. § (4) bekezdését a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 118. § (1) bekezdése a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A(z) 118.§ (2) bekezdése a(z) 31/2019.(XII.19.) önk.r. 5.§ a) pontja szerint módosított szöveg.
A 118. § (2) bekezdése a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 118. § (3) bekezdése a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 118. § (3) bekezdése a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 119. §-t a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.
A 121. § a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 122. § a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 123. § a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 124. § a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 125. § a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. mellékletet a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. mellékletet a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. mellékletet a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 11. § 23. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. mellékletet a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A(z) 9. mellékletet a(z) 22/2021.(V.11.) önk.r.3.§.-a hatályon kívül helyezte.