Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 03. 02- 2021. 10. 01

Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2018.03.02.

Mindszent Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 24. § (1) b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 11. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a Csongrád Megyei Építész Kamara, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi járási Hivatal Hatósági Főosztálya és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 17/2017. (IX.14.) önkormányzati rendelet szerint bevont partnerek véleményének figyelembe vételével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Mindszent város sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer és településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.

2. A helyi védelem célja

2. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti környezet összhangjának méltó megőrzése, megteremtése, védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. A rendelet területi hatálya

4. § A rendelet hatálya Mindszent város közigazgatási területére terjed ki.

II. Fejezet

HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem feladata

5. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

a. meghatározása, dokumentálása,
b. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c. megőrzése, megőriztetése és
d. a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

6. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Mindszent Város Képviselő-testületénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a. a kezdeményező megnevezését;
b. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d. a védendő érték rövid dokumentálását;
e. a kezdeményezés indokolását.
(3) Kezdeményezésnek minősülnek a településre készülő örökségvédelmi hatástanulmányok helyi épített értékek védelmére vonatkozó javaslatai is, illetve természetvédelmi értékek felmérésével, értékelésével kapcsolatos tanulmányok szakmailag megindokolt javaslatai is.
(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.
(5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedi határozattal dönt a védetté nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jegyző 30 napon belül értesíti:
a. a kezdeményezőt,
b. az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
c. területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b. a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d. a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

7. Nyilvántartási szabályok

7. § A helyi védett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

8. § A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének jogi jellegként való feljegyzésének vagy törlésének tényét az önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

9. § A védett építmény, illetve terület „Helyi védettségű épület" „Helyi védettségű terület” táblával jelölhető meg.

10. § A védelem alá vont természeti területeket és emlékeket a védettségre utaló táblával (p1. „védett fa”, „védett fasor”, „helyi természetvédelmi terület”) kell ellátni.

8. Területi védelem

11. § Külön helyi területi védelem alatt áll az egykori halászfalu területe (helyi értékvédelmi terület), valamint a helyi természeti védelemben részesül a Köztársaság tér, Szabadság tér területe.

12. § A helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolását a rendelet 1. melléklet 1. és 2. fejezete tartalmazza. A védelem a meghatározott területek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

9. Egyedi védelem

13. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 3. fejezete tartalmazza.

10. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

14. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, tulajdonosi jogokat gyakorló, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

15. § A helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti érték esetében a fenntartási és jókarbantartási kötelezettség kiterjed a sajátos építészeti értéket képviselő képző-, és iparművészeti elemekre, tartozékokra, felszerelési tárgyakra.

16. § A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett természetvédelmi terület minden alkotóelemére és részletére, valamint a védett természeti emlék fák, fasorok alatti területre is.

17. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

18. § Minden természetes és jogi személy kötelessége a helyi természeti területek, emlékek védelme. Ennek érdekében kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, azok következményeinek megszüntetésében és a károsodás előtti állapot helyreállításában.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

11. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

19. § Mindszent település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

a. Ősi településrész
b. Településközpont
c. Lakóterület
d. Tófenék
e. Gazdasági területek
f. Tanyavilág
g. Tisza és Kurca vidéke
h. egyéb külterület.

20. §1 A 19. §-ban definiált, településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, tájképet hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

21. § A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

22. § Az építési telek közterületről látható részén a tulajdonosnak az épületeket, kerítéseket gondozottan, rendben kell tartania. Ugyanez vonatkozik a közterületeken lévő építményekre, műtárgyakra, növényzetre.

23. § A kerítésépítés általános szabályain túl, az utcavonalon a kialakult helyzethez illeszkedő, illetve tervezett övezetekben max. 2,0 m magas, legalább 50%-ban áttört kerítés építendő, a tömör lábazat max. 0,8 m magas lehet.

24. § A Tófenék valamint a Tisza és Kurca vidéke területén lévő korábbi zártkertek esetében max. 1,8 m magas, áttört, drótháló-, vagy deszka-kerítés építhető. A tömör lábazat magassága max. 0,6 m lehet.

25. § A Tanyavilágban az udvar körül max. 1,8 m magas, áttört, drótháló-, vagy deszkakerítés építhető. A tömör lábazat magassága max. 0,6 m lehet. A kerítés vonala – egyéb előírás hiányában – a határoló dűlőút középvonalától min. 8,0 m, csatorna partvonalától min. 6,0 m távolságba helyezendő.

26. § Közparkokat, kegyeleti parkokat, közkerteket, szabadstrandokat a helyi védelem alatt álló zöldfelületi értékeket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőt érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) esetén közterület alakítási terv készítése kötelező.

13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

27. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.

28. § Az utak mellett növényzetet telepíteni az útburkolat szélétől min. 2,0 m távolságra lehet. Az ezen belüli sávot az útpadkáig, illetve a burkolat széléig gyepesíteni kell. A tulajdonos a telekhatártól az útburkolat széléig terjedő zöldsávot gondozni köteles.

29. § Nem közterülettel határos kerítésszakasz mentén a legkisebb növénytelepítési távolság az ingatlan határától:

a) 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-bokor és díszcserje: 1,0 m,

b) 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb díszfa: 1,5 m,

c) 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és díszfa, valamint gyümölcs-bokor és díszcserje (élősövény): 3,0 m.

30. § További zöldfelületi előírások:

a. A közterületi zöldfelületek (közparkok, közterek, kegyeleti parkok, szabadstrandok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleges kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében, és a fa biológiai pusztulása esetén.
b. Meglévő fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, ill. kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő.
c. Az utak kiépítése során a legalább 12 m szélességű út esetén mindkét oldalon, egyéb esetben az egyik oldalon fasort kell telepíteni és fenntartani; kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné (felnövésük után a közúti űrszelvényt nem csökkenthetik), illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé.
d. Új, legalább 18 m szélességű közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést kell végezni.
e. Az utcák fásításánál az utak tervezett mintaszelvényeit kell figyelembe venni.
f.2
g. A telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek növénytelepítését 80%-ban a kistáj őshonos fafajaiból kell kialakítani. A telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját háromszintes növényállományú sűrű ültetéssel kell biztosítani. A védőfásításnak legalább egy sor előnevelt faegyedekből álló fasort is tartalmaznia kell. A telken belüli védőfásítást a telek megközelítésére szolgáló bejárat létesítése céljából legfeljebb 6,0 m szélességben szabad megbontani.
h.3
i. A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.

31. § A település területén telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni (3. sz. melléklet).

14. Ősi településrész, Településközpont, Lakóterület - egyedi építészeti követelmények

32. § Az ősi településrész területén a tetőidom 35°-45° közötti hajlásszögű lehet.

33. § Az illeszkedés érdekében a beépített településrészeken, és azon területeken ahol a beépítés már megkezdődött – a szomszédos épületeket, épületrészleteket (kerítés, kapu stb.) meghatározó környezeti elemként kell figyelembe venni. Új építés esetében az új épület általában a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó szomszédos épülethez illeszkedjen, kivéve, ha annak tömegaránya, formavilága és anyaghasználata igénytelen, alacsony építészeti színvonalú, környezet-, vagy tájidegen.

34. § Épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

35. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületeken az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

(2) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. Így ezen telkeken új épület építése esetén, vagy jelentős átalakítás esetén:

a. az új épület magassága nem haladhatja meg az egyedi védelem alatt álló épület homlokzatmagasságát, és nem lehet attól több mint 0,5 m-rel alacsonyabb.
b. a tető típusát, a tetőgerinc utcavonalhoz viszonyított helyzetét a védett épület ugyanezen tulajdonságai határozzák meg. A tető hajlásszöge a védett épületek tetőhajlásszögéhez képest ± 5%-kal eltérhet, de nem lehet több 45 foknál.

15. Tófenék, Tisza és Kurca vidéke, Tanyavilág, Egyéb külterületek

- egyedi építészeti követelmények

36. § Az egyéb külterületeken is csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő jellegű, magastetős (dominánsan nyeregtetős) épület létesíthető. Lakóépület esetén minimum 38°, maximum 45°, mezőgazdasági épület esetén minimum 30°, maximum 45° tetőhajlásszögű épület engedélyezhető. Épületcsoportnál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.

37. § A Tófenék, valamint a Tisza és Kurca vidéke területén lévő korábbi zártkertek esetében a tetőtér nem építhető be. A tetőidom 35°-45° közötti hajlásszögű félnyereg, vagy nyeregtető lehet.

38. § A Tanyavilágban a létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedve történhet. A lakóépület földszintes lehet. A tetőidom 35°-45° közötti hajlásszögű nyeregtető lehet.

16. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre, műemléki környezetre vonatkozó építészeti követelmények

39. § Mindszent területén a kulturális örökség meghatározó részeként védeni kell a kialakult építészeti, településképi hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit. A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.

40. § Az ősi településrészen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, az utcák vonalvezetését, azok szabálytalanságával együtt.

41. § (1) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat, az eredeti szerkezetet és belső értékeket tiszteletben kell tartani.

(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerkezete ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lennie.

42. § A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok nem megváltoztathatók. A védett épületek, építmények környezetében az új építmények magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

43. § Védett érték károsítása tilos, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

44. § (1) Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.

(2) A védett épület csak abban az esetben bontható el, ha védett épület életveszélyessé vált és helyreállítására nincs műszaki megoldás vagy aránytalanul nagy költséggel jár.

45. § Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

46. § Zöldfelületi értékvédelem:

a. A helyi védett természeti terület és természeti emlék jelentős mértékű megváltoztatásának engedélyezéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik.
b. Védett növények, fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható ki, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.
c. Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a helyi védelem alá vont természeti területek és értékek állapotát közvetlen, vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja, vagy veszélyezteti.
d. A helyi természetvédelmi területek és természeti emlékek kezelési tervét a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

47. § (1) A műemléki környezet területen, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő épület nem engedélyezhető, a terület telekadottságai meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé. A műemléki környezet területén az épületek homlokzata, a kerítések, kapuk anyaghasználata, színezése csak a környezethez illeszkedő módon alakítható ki.

(2) A műemléki környezetben annak történelmi jellegét, hangulati hitelességét veszélyeztető tárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények nem helyezhetők el.

17. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

48. § Meglévő és tervezett nyomvonal jellegű közműlétesítmény és azok biztonsági övezetei számára elsősorban a közlekedési területen, közterületen, közműterületen vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók.

49. § (1) A közművezetékek, járulékos közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályzó) elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására figyelemmel kell lenni.

(2) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a közüzemi hálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni, kivéve azon légvezetékeket, amelyek létesítése rendkívül indokolt esetben, általában kivitelezési munkákkal összefüggésben, ideiglenes jelleggel meghatározott időre megengedett. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, ill. a beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás, a távközlési vezeték hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(3) Új közműépítés, illetve jelentős közmű-rekonstrukció során belterületen (a nagyfeszültségű villamosvezetékek kivételével) légkábelek nem helyezhetők el, a villamosenergia, hírközlés, telekommunikáció összes vezetékeit földkábelként kell kialakítani. A meglévő terepszint feletti hálózatok mielőbbi átalakítása szükséges.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

50. § Az utcai és a közútról látható homlokzaton egyéb műszaki berendezések (épületre szerelt műszaki eszközök) elhelyezése tilos. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

51. § A rálátási háromszöget a csomópontokban és útcsatlakozásoknál (kapubehajtóknál) biztosítani kell. A szabadlátást gátló létesítményeket valamint az 1,20 m-nél magasabbra kiálló közmű műtárgyakat elhelyezni, illetve ennél magasabb növényzetet ültetni tilos.

52. §4

53. § Az országos ökológiai hálózat által érintett területen, a természeti területeken, a helyi természetvédelmi területen illetve tájképvédelmi szempontból értékes területen adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.

54. § Természeti érintettségű (Natura 2000, országos ökológiai hálózat) erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető, meglevő felújítása nem engedélyezhető.

55. § Reklám-, és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni tilos.

V. Fejezet

REKLÁMOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

18. Értelmező rendelkezések

56. § E fejezet alkalmazásában:

a) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

b) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

c) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

d) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

e) jelentős esemény: a Mindszenti Napok rendezvény, valamint más, közérdekből jelentős (pl. évfordulós, stb.) esemény;

f) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

g) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

h) más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely

i) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

j) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

k) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

19. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

57. § A város közigazgatási területén tiltott valamennyi, e rendeletben, a Tvtv.-ben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

58. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán a tömegközlekedési utasváróktól számított ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

59. § (1) Reklám közzététele, illetve reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése beépítésre szánt közterületen a településközpontban, valamint intézményi területen és lakóterületen kizárólag utcabútor igénybevételével történhet.

(2) A város közterületein kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(3) Funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(4) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(5) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

60. § (1) A város közigazgatási területén utcabútor – az egyéb jogszabályok keretei között – kizárólag az e rendelet, valamint Mindszent Város Települési Arculati Kézikönyve (a továbbiakban: TAK) rendelkezéseinek figyelembe vételével alkalmazott technológiával létesíthető.

(2) Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(3) Információs célú berendezés az alábbi, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(4) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (3) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

(5) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

61. § (1) A város közterületein

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül (ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését)

reklámhordozó sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

20. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

62. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

21. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

63. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

22. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére

64. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv.-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

23. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

65. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a hiánytalan tervdokumentációval benyújtott 7. számú melléklet szerinti kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

a) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozott írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

b) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti a főépítész szakmai álláspontjára alapozott javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

66. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

(2) A településképi követelményeknek való megfelelést igazolására az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, ebben:

- metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
- valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);
- látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
- fotódokumentáció (színes fotók, amik bemutatják az ingatlant és környezetét, valamint a kapcsolódó közterületeket).
b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
c) a rendeltetés meghatározását, valamint
d) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.

24. Településképi véleményezési eljárás

67. §5 Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az 5. sz. melléklet szerinti területeken.

68. §6 A településképi véleményezési eljárással érintett területeken a polgármester az építmények építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásaihoz ad településképi véleményt. A polgármester a településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

69. § A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és a 8. sz. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul, amely tartalmazza az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhely (továbbiakban: ÉTDR) azonosítóját. A kérelmező a kérelem benyújtásáig a véleményezendő tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az ÉTDR rendszerbe, és „Előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresést” kezdeményez Mindszent Város Polgármesterének településképi vélemény megkérése céljából.

70. § (1)7 A tervdokumentációnak a 66. §-ban meghatározott adatokat, információkat és dokumentumokat kell tartalmaznia.

(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a. javasolja,
b. feltétellel javasolja, illetve
c. nem javasolja.
(3) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi szakvéleményt.

71. § A településképi véleményezési eljárás díjmentes.

25. Településképi véleményezés szempontjai

72. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervdokumentáció

a. megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;
b. figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t.
(2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a. 8a telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c.9
d. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
I. biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
II. a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) 10
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
b. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér és üzletfelirat épületen megjelenő kialakítására,
c. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
d. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) 11
(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi vélemény kialakításakor egyaránt figyelembe kell venni.

26. Településképi bejelentés eljárási szabályai

73. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a 9. sz. melléklet szerint benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A tervdokumentációnak tartalmaznia kell — a bejelentés tárgyának megfelelően — legalább az alábbi munkarészeket

a) a 6. sz. melléklet I. pontja esetében:

I. műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
II. helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
III. alaprajzot,
IV. valamennyi homlokzatot,
V. utcaképben való megjelenés esetén utcaképi vázlatot vagy látványtervet, színtervet.
b) a 6. sz. melléklet II. pontja esetében:
I. műszaki leírást,
II. közterületet érintő elhelyezés esetén m=1:500 léptékű helyszínrajzot,
III. a reklám berendezés elhelyezési és rögzítési módjának műszaki megoldását,
IV. az érintett felület egészét érintő homlokzatot,
V. fotómontázst vagy látványtervet, világító reklámeszköz esetén éjszaki látványtervet is.
c) a 6. sz. melléklet III. pontja esetében:
I. műszaki leírást, mely tartalmazza
- az új rendeltetésnek megfelelő használatot, technológiai leírást,
- a szomszédos és környező ingatlanokat érintő változásokat és hatásokat,
- továbbá a szükségessé váló esetleges beavatkozásokat,
II. helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
III. szükség szerint alaprajzot, valamint
IV. szükség szerint homlokzatot és/vagy látványtervet, amely a közterületről látható változást mutatja be.

74. § A településképi bejelentés tárgyáról szóló polgármesteri döntés a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.

75. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a

a. bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló korm. rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló korm. rendeletben előírt követelményeknek,
b. a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek.
(2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.
(4) A határozat hatálya a tudomásulvételtől számítva:
a. állandó építmény esetén határozatlan idejű,
b. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
c. reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése esetén 1 év,
d. cégér, valamint cégjelző és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig,
e. útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig.

76. § A településképi bejelentési eljárás díjmentes.

27. Településképi kötelezési eljárás

77. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

a. településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
b. amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,
c. amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére és az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezhető határidő megjelölésével.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 50.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.

78. § A településképi kötelezési eljárásokban a polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

28. Települési főépítész

79. § (1) Mindszent Város közigazgatási területén a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációhoz kapcsolódó, a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásokban a polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(2)12

80. §13

VII. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

29. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

81. § A helyi épített örökség védelmével kapcsolatosan az önkormányzat költségvetési pénzeszközöket különíthet el, melyek az alábbi feladatok költségeire fordíthatók:

a. A hatóság által a tulajdonos helyett elvégeztetett munkák,
b. A fenntartást és a méltó hasznosítást szolgáló önkormányzati fejlesztési programok,
c. A védettséggel járó többletköltségek.
VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. Hatálybalépés

82. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

83. § (1) Hatályát veszti a Mindszent város településképi védelméről szóló 15/2016. (IV.18.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti a helyi építészeti örökség védelmének szabályozásáról szóló 15/2009. (VI. 26.) önkormányzati rendelet.

(3)14 Hatályát veszti a Mindszent Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2004. (V. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése, 5. § (4), (5), (10), (11) és (14) bekezdései, 6. § (8) bekezdése, 17. § (9), (10) és (17) bekezdése, 19. § (2) – (7) bekezdései, 20. § (1/B) bekezdése, (3) bekezdés b), c) és h) pontja, (4) bekezdés f), g), i) és j) pontja, 22. §-a, 22/A §-a, 22/B § (5) – (9) bekezdései, 24. § (4) és (15) bekezdése, 25. § (16) bekezdése és a 26. § (9) bekezdés a) pontja.

1. melléklet a 33/2017 (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

1. fejezet:

a. A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása

Sorsz.

lehatárolás, hrsz

név

1.

Az alábbi ingatlanok által határolt terület:
Szabadság utca páratlan oldala a 95. számtól a 77. számig - Dobó utca –Szabadság utca 75. számtól a 39. számig a Hunyadi utcai ingatlanok közös hátsó telekhatárvonal - Horváth Gy. utca 7. számú ingatlan keleti határvonala - a Batthyány utca 22. számú ingatlantól a 8. számú ingatlanig a telkek közös telekhatárvonala - Malom zug 2. számú ingatlan keleti határvonala - Malom zug - Bene utca 2. számú ingatlantól a Bene utca, Szabadság utca sarok - Szabadság utca 1. és 3. számú ingatlanok keleti határvonala - Szabadság tér nyugatai oldala - Kossuth utca 2.-től a Kossuth utca és Tisza utca sarok - Vörösmarty utca nyugati oldala -Tóalj sor déli oldala - Északi kül- és belterületi határ - Nyugati kül- és belterületi határ - Déli kül- és belterületi határ – Hunyadi u. 59. számú ingatlannal bezárólag.

Helyi értékvédelmi terület:
Halászfalu

2.

térképi lehatárolás szerint

Helyi természeti védelem területei:
Köztársaság téri közpark
Szabadság téri közpark

2. fejezet:

b. A helyi területi védelem alatt álló területek térképi bemutatása

3. fejezet:

Helyi egyedi védelem alatt álló elemek

Sorsz.

hrsz.

cím

Megnevezés,
védendő érték

Épületek, építmények

1.

3082

Szabadság tér 2.

Általános Iskola

2.

3083

Szabadság tér 4.

Óvoda

3.

2948/1

Vörösmarty u. 3.

Ipartestület

4.

2801

Kossuth u. 48.

Plébánia

5.

1/5

Köztársaság tér 31.

Városháza

6.

1923

Köztársaság tér 25.

Helytörténeti Múzeum

7.

417/9

Vasút u. 3.

Vasútállomás

8.

3080/2

Köztársaság tér 11.

Bankpalota

9.

1922

Árpád u. 2.

Birka csárda

10.

2895

Kossuth L. u. 43.

lakóház

11.

2783

Kossuth L. u. 36.

lakóház

12.

2804

Kossuth L. u. 52.

lakóház

13.

2992

Szabadság tér 8.

lakóház

14.

2494

Szabadság tér 22.

lakóház

15.

2488

Szabadság tér 26.

áruház

16.

2485

Szabadság tér 28.

lakóház

17.

2014

Köztársaság tér 14.

lakóház

18.

2024

Köztársaság tér 19.

lakóház

19.

2035

Bajcsy Zs. u. 5.

lakóház

20.

2093

Szabadság u. 62/a.

lakóház

Köztéri alkotások

21.

2322

Horváth Gy. u.- Bethlen G. u. sarok

Kút

22.

2845

Kossuth L. u. – Széchenyi u. sarok

Kút

23.

1853

Szent István – Budai Nagy A. u. sarok

Kút

24.

3084

Szabadság tér

Feszület és Szűz Mária

25.

3084

Szabadság tér

Szobor

Műszaki emlék

26.

078/6

Külterület

Kurca árvízkapu

Helyi jelentőségű védett természeti emlékek

1.


Megnevezése: a Kossuth utca elején a 1-35. és a 2-22. számú ingatlanok előtti közterületen, továbbá a Szabadság és a Köztársaság tér északi oldalán található platán (Platanus hybrida) fasorok
Természeti Emlék helye (érintett hrsz.): 2845 hrsz.
Tulajdonos: Magyar Állam
Kezelő: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Természeti Emlék helye (érintett hrsz.): 3084 hrsz., 1/5 hrsz.
Tulajdonos: Mindszent Város Onkormányzata
Kezelő: Mindszent Város Onkormányzata

2.


Megnevezése: a Dózsa György utca - Iskola utca sarkán található idős kocsányos tölgy (Quercus robur)
Természeti Emlék helye: (érintett hrsz) 1146 hrsz.
Tulajdonos: Mindszent Város Onkormányzata
Kezelő: Mindszent Város Onkormányzata
Törzskönyvi száma: 5/94/TE/04.

3.


Megnevezése: a Károly Óvoda és Bölcsöde (Mindszent, Szabadság tér 4.) udvarán található idős kocsányos tölgy (Quercus robur)
Természeti Emlék helye (érintett hrsz.): 3083 hrsz.
Tulajdonos: Mindszent Város Onkormányzata
Kezelő: Mindszent Város Onkormányzata

4.


Megnevezése: a Mindszenti Általános Iskola Dózsa-telepi Tagintézmény (Mindszent, Iskola u. 72-76.) udvarán található két idős kocsányos tölgy (Quercus rob u r)
Természeti Emlék helye (érintett hrsz.): 1318 hrsz.
Tulajdonos: Mindszent Város Onkormányzata
Kezelő: Mindszent Város Onkormányzata

5.


Megnevezése: a Mindszent, Észak u. 9. szám alatti ingatlan udvarán található idős mocsári ciprus (Taxodium distichum)
Természeti Emlék helye (érintett hrsz.): 638 hrsz.
Tulajdonos: magánszemély
Kezelő: az ingatlantulajdonos

2. melléklet a 33/2017 (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása
településrész_04

3. melléklet a 33/2017 (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája

1. Őshonos fafajok

1.

Tudományos név

Magyar név

2.

Acer campestre

mezei juhar

3.

Acer platanoides

korai juhar

4.

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

5.

Acer tataricum

tatár juhar

6.

Betula pendula

közönséges nyír

7.

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

8.

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica

magyar kőris

9.

Fraxinus excelsior

magas kőris

10.

Fraxinus ornus

virágos kőris

11.

Malus sylvestris

vadalma

12.

Populus nigra

fekete nyár

13.

Populus termula

rezgő nyár

14.

Prunus avium

madárcseresznye

15.

Prunus padus

zselnicemeggy

16.

Pyrus pyraster

vadkörte

17.

Quercus cerris

csertölgy

18.

Quercus petraea

kocsánytalan tölgy

19.

Quercus pubescens

molyhos tölgy

20.

Quercus robur

kocsányos tölgy

21.

Salix alba

fehér fűz

22.

Sorbus aria

lisztes berkenye

23.

Sorbus aucuparia

madárberkenye

24.

Sorbus domestica

házi berkenye

25.

Sorbus torminalis

barkóca berkenye

26.

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

27.

Taxus baccata

tiszafa

28.

Tilia cordata

kislevelű hárs

29.

Tilia platyphyllos

nagylevelű hárs

30.

Ulmus glabra

hegyi szil

31.

Ulmus laevis

vénicszil

32.

Ulmus minor

mezei szil

2. Őshonos cserjefajok

1.

Tudományos név

Magyar név

2.

Berberis vulgaris

közönséges borbolya

3.

Cerasus fruticosa

csepleszmeggy

4.

Cornus mas

húsos som

5.

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

6.

Coryllus avellana

közönséges mogyoró

7.

Cotinus coggygria

cserszömörce

8.

Cotoneaster niger

fekete madárbirs

9.

Crataegus laevigata

kétbibés galagonya

10.

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

11.

Euonymus europeus

csíkos kecskerágó

12.

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

13.

Hedera helix

közönséges borostyán

14.

Ligustrum vulgare

közönséges fagyal

15.

Lonicera xylosteum

ükörkelonc

16.

Prunus spinosa

kökény

17.

Prunus tenella

törpemandula

18.

Rosa canina

gyepűrózsa

19.

Rosa pimpinellifolia

jajrózsa

20.

Rubus caesius

hamvas szeder

21.

Salix cinerea

rekettyefűz

22.

Spiraea media

szirti gyöngyvessző

23.

Viburnum lantana

ostorménfa

24.

Viburnum opulus

kányabangita

25.

Vinca minor

kis télizöld meténg
Az erdősítésre javasolt területen a következő szárazságtűrő fajok telepítése ajánlott:
Fák – fehér vagy szürke nyár (Populus alba, P.x canescens), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre).
Cserjék – vadrózsa (Rosa canina), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), veresgyűrűsom (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spinosa).
Utcafásításra, ill. cserére javasolt fafajok:
ezüsthárs (Tilia tomentosa), ostorfa (Celtis occidentális), csörgőfa (Koelreuteria paniculata), magas kőris (Fraxinus excelsior) és vérszilva (Prunus cerasifera „Nigra”). Szűk utcákban ill. a légvezetékek alatt díszkörte (Pyrus nivalis „Kartalia”) és piros virágú galagonya (Crataegus oxyacantha „Paul’ s Scarlat) telepítendő.
Parkoló-fásításra javasolt fafajok:
csörgőfa (Koelreuteria paniculata), virágos és magas kőris (Fraxinus ornus, F. excelsior), kínai nyár (Populus simonii) és gömbjuhar (Acer platanoides ’Globosum’).

4. melléklet a 33/2017 (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Helyi jelentőségű védett Természetvédelmi Területek és Emlékek kezelési terve
Helyi jelentőségű védett Természetvédelmi Terület kezelési terve
a. Köztársaság téri közpark
b. Szabadság téri közpark
- A Közparkokban található őshonos fákat és cserjéket meg kell őrizni, pusztulásuk esetén azonos fafajú fákkal kell pótolni.
- A védett területek gyeppel borított részeit rendszeresen gondozni kell.
- A területeken élő fák nem igényelnek aktív kezelést, koronaalakítást, a száradó ágak gallyazása a balesetveszély elhárítása miatt alkalmanként szükséges.
Helyi jelentőségű védett Természeti Emlékek és területük kezelési terve
a. a Kossuth utca, Szabadság és Köztársaság tér Jelölt részein található platán (Platanus hybrida) fasorok
b. a Dózsa György utca - Iskola utca sarkán idős kocsányos tölgy (Quercus robur)
c. a Károly Óvoda és Bölcsőde (Mindszent, Szabadság tér 4.) udvarán idős kocsányos tölgy (Quercus robur)
d. a Mindszenti Általános Iskola Dózsa-telepi Tagintézmény (Mindszent, Iskola u. 72-76.) udvarán két idős kocsányos tölgy (Quercus robur)
e. 1a Mindszent, Észak u. 9. szám alatti ingatlan udvarán idős mocsári ciprus (Taxodium distichum)
- A kezelés célja az idős fák, fasorok hosszútávú fenntartása.
- A fák pusztulása esetén ugyanolyan fafajú fával történő pótlást kell végezni.
- A területeken élő fák nem igényelnek aktív kezelést, koronaalakítást, a száradó ágak gallyazása a balesetveszély elhárítása miatt alkalmanként szükséges.

5. melléklet a 33/2017 (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezési eljárást igénylő esetek

1. Helyi területi védelem alatt álló területen (halászfalu) az egyedi védelem alatt nem álló ingatlanok építményei.

2. A Csokonai utca — Köztársaság tér - Szabadság tér — Kossuth L. utca mentén fekvő ingatlanok közterülettel vagy előkerttel határos építményei.

3. Szabadság utca mentén fekvő ingatlanok közterülettel vagy előkerttel határos építményei.

4. Észak utca mentén fekvő ingatlanok közterülettel vagy előkerttel határos építményei.

5. Beépítésre szánt területek, különleges területén lévő építményei közül az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet (továbbiakban: OTEK) 24. § (2) bekezdésben meghatározott esetkörök.

6. Beépítésre nem szánt területek különleges területén lévő építményei közül az OTEK 30/B. § (2) bekezdésben meghatározott esetkörök.

7. Építési engedély köteles reklámtartó építmények.

8. Közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 6,00 m-t.

6. melléklet a 33/2017 (XII. 21.) önkormányzati rendelethez15

Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek

I. Építési tevékenységek

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

2. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

3. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

4. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

5. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

II. Reklámok elhelyezése

1. Helyi védelemmel érintett terület, és műemléki környezet határán belül.

2. Helyi egyedi védett épületeken.

Ill. Építmények rendeltetésének megváltoztatása

1. Új rendeltetés esetén, ha a parkolószám igény növekedik.

2. Lakás rendeltetésű egység más rendeltetésre változik.

7. melléklet a 33/2017 (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ IRÁNTI KÉRELEM
Kérelmező (építtető)
neve:……………………………………………………………………………………………………………………………………..
címe, szervezet esetén székheIye: ………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
(egyéb elérhetőség): ……………………………………………………………………………………………………………….
tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye:
…………………………………………..…………………………………………………………………………………………………….
érintett telek HRSZ-a:
…………………………………………..…………………………………………………………………………………………………….
Kérem a megjelölt építési tevékenységre vonatkozóan önkormányzati településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatását.

5. A bejelentéshez mellékelem a Mindszent város településképi védelméről szóló rendelet településképi bejelentési eljárásról szóló rendeletben előírt tervdokumentációt.

Kérelem benyújtása papíralapon:

- Személyesen I postai úton: Mindszent Város Polgármesteri Hivatal, (6630 Mindszent, Köztársaság tér 31.)

Mindszent, ……………………………………………………………

………………………………………………………

építtető aláírása

8. melléklet a 33/2017 (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSIELJÁRÁS IRÁNTI KÉRELEM
Kérelmező (építtető)
neve:……………………………………………………………………………………………………………………………………..
címe, szervezet esetén székheIye: ………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
(egyéb elérhetőség): ……………………………………………………………………………………………………………….
tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye:
…………………………………………..…………………………………………………………………………………………………….
érintett telek HRSZ-a:
…………………………………………..…………………………………………………………………………………………………….
Kérem a megjelölt építési tevékenységre vonatkozóan önkormányzati településképi vélemény megadását.
Az építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltöltöttem az ETDR rendszerbe, melynek száma a következő:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………

5. A bejelentéshez mellékelem a Mindszent város településképi védelméről szóló rendelet településképi bejelentési eljárásról szóló rendeletben előírt tervdokumentációt.

Kérelem benyújtása papíralapon:

- Személyesen I postai úton: Mindszent Város Polgármesteri Hivatal, (6630 Mindszent, Köztársaság tér 31.)

Mindszent, ……………………………………………………………

………………………………………………………

építtető aláírása

9. melléklet a 33/2017 (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS

1. Bejelentő (építtető)

neve:……………………………………………………………………………………………………………………………………..

címe, szervezet esetén székheIye: ………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

(egyéb elérhetőség): ……………………………………………………………………………………………………………….

2. Bejelentem, hogy bejelentéshez kötött

építési tevékenységet,
reklámelhelyezést,
rendeltetésváltoztatást
kívánok folytatni a Mindszent…………………………………………………………………………………………………….
……………………………………………. cím alatti, ……………………………………………………………. hrsz-ú telken.

3. A folytatni kívánt tevékenység megnevezése:

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………

4. A tevékenység tervezett időtartama:

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………

5. A bejelentéshez mellékelem a Mindszent város településképi védelméről szóló rendelet településképi bejelentési eljárásról szóló rendletben előírt tervdokumentációt.

Melléklet: 2 pid. tervdokumentáció

Kérelem benyújtása papíralapon:

- Személyesen I postai úton: Mindszent Város Polgármesteri Hivatal, (6630 Mindszent, Köztársaság tér 31.)

Mindszent, ……………………………………………………………

………………………………………………………

bejelentő aláírása

1

Módosította a 10/2018. (III. 1.) Ör.

2

Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (III. 1.) Ör.

3

Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (III. 1.) Ör.

4

Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (III. 1.) Ör.

5

Módosította a 10/2018. (III. 1.) Ör.

6

Módosította a 10/2018. (III. 1.) Ör.

7

Módosította a 10/2018. (III. 1.) Ör.

8

Módosította a 10/2018. (III. 1.) Ör.

9

Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (III. 1.) Ör.

10

Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (III. 1.) Ör.

11

Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (III. 1.) Ör.

12

Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (III. 1.) Ör.

13

Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (III. 1.) Ör.

14

Beiktatta a 10/2018. (III. 1.) Ör.

15

Módosította a 10/2018. (III. 1.) Ör.