Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 7.) önkormányzati rendelete
Mindszent város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 10. 08Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 7.) önkormányzati rendelete
Mindszent város Helyi Építési Szabályzatáról
Mindszent Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 9/B. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet – 2022. június 30-án hatályos szövegállapotának – 38. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal, Állami Főépítészi Iroda; Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály; Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság; Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Országos Vízügyi Főigazgatóság Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság; Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi Osztály; Budapest Főváros Kormányhivatala, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály; Technológiai és Ipari Minisztérium, Közlekedésért Felelős Államtitkárság, Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság, Légiközlekedési hatóság; Technológiai és Ipari Minisztérium, Közlekedésért Felelős Államtitkárság, Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság, Katonai légügyi hatóság; Honvédelmi Minisztérium, Állami Légügyi Főosztály; Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Műszaki Engedélyezési Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Közlekedési és Útügyi Osztály; Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály; Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály; Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály; Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Főosztály; Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Bányászati és Gázipari Főosztály; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala; Országos Atomenergia Hivatal; Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály, valamint Baks Község Önkormányzata, Derekegyház Község Önkormányzata, Dóc Község Önkormányzata, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Mártély Község Önkormányzata, Szegvár Nagyközség Önkormányzata, továbbá Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 17/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendeletében nevesített Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
1. § (1) Mindszent város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Mindszent város vonatkozó önkormányzati rendeletei, különösen Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelete, valamint e rendelet betartásával kell.
(2) Az OTÉK előírásait az e rendeletbe foglalt kiegészítésekkel és – amennyiben erre külön utalás szerepel – eltérésekkel együtt kell alkalmazni. E rendelet előírásait az OTÉK 2021. július 15-ig hatályos II. fejezete, 1. és 2. számú melléklete, valamint az OTÉK 2022. január 11-től hatályos további fejezetei és mellékletei figyelembevételével kell alkalmazni.
(3) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Mindszent Város Szabályozási Terve - Jelmagyarázat
b) 2. melléklet: Mindszent Város Szabályozási Terve - Szelvényháló
c) 3. melléklet: Mindszent Város Belterületi Szabályozási Terve M=1:4000
d) 4. melléklet: Mindszent Város Külterületi Szabályozási Terve M=1:8000
e) 5. melléklet: Mindszent város építési övezetei és övezetei
f) 6. melléklet: Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok
g) 7. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága.
(4) A rendelet 3. mellékletét alkotó Mindszent Város Belterületi Szabályozási Tervének Mindszent város belterületére, valamint tervezett belterületére vonatkozó normatartalmát kell alkalmazni.
(5) A rendelet 4. mellékletét alkotó Mindszent Város Külterületi Szabályozási Tervének Mindszent város belterületén, valamint tervezett belterületén kívüli területére vonatkozó normatartalmát kell alkalmazni.
1. Fogalommagyarázat
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Be nem építhető útsáv: a fejlesztés előtt álló főúti elemnek, vagy fejlesztési terület későbbi közterületi szabályozásának helyet biztosító, a jövőbeli közterület elépülését megakadályozó, kötelező szabályozási elemnek minősülő sáv.
2. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
3. Kialakult állapot: olyan telekre használt jelző, amelynek beépítése során, a telken és a környezetében meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.
4. Legkisebb telekszélesség: a telek építési határvonalának építési helyet meghatározó szakaszainak végpontján mért legkisebb, telekhatárokra merőleges szélessége.
5. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.
6. Pavilon: közterületen álló, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciónak helyet adó építmény.
(2) A fenti fogalmak között nem szereplő, e rendeletben használt szakmai kifejezések az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az OTÉK 2021. július 15-ig hatályos szövegállapota szerinti 1. számú mellékletében, a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2022. június 30-án hatályos szövegállapotában, a telekalakításról szóló 85/2000.(XI.8.) FVM rendeletben alkalmazott fogalommagyarázatokkal megegyezőnek kell tekinteni.
2. Elemek hierarchiája
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját a következők szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó belterületi határ, meglévő-megszűnő belterületi határ, tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő határvonalon,
4. építési övezet, övezet határa, valamint
5. javasolt telekhatár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő elemek egyazon nyomvonalon való elhelyezkedése esetén, mindig a hierarchiában előbb álló kerül legfelül ábrázolásra.
(3) Közigazgatási határ alatt sem szabályozási vonal, sem építési övezet, övezet határa nem kerül ábrázolásra.
3. Határelemek
4. § A szabályozási terv határelemei:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő, valamint tervezett belterületi határ.
4. Kötelező szabályozási elemek
5. § (1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:
1. szabályozási vonal,
2. szabályozási vonal határvonalon,
3. építési övezet, övezet határa, jele.
(2) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:
1. közúti közlekedési terület – országos közút, helyi gyűjtőút
2. nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület – helyi lakóút, kerékpárút
3. kötöttpályás közlekedési terület,
4. zöldterület – közkert,
5. védelmi rendeltetésű erdőterület,
6. vízgazdálkodási célú védelmi rendeltetésű erdőterület,
7. gazdasági rendeltetésű erdőterület,
8. vízgazdálkodási célú gazdasági rendeltetésű erdőterület,
9. vízgazdálkodási terület,
10. egyéb vízgazdálkodási terület,
11. különleges beépítésre szánt terület,
12. különleges beépítésre nem szánt terület,
13. be nem építhető útsáv.
(3) A szabályozási terv sajátos jogintézményei:
1. telekcsoport újraosztással, útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett terület
2. elővásárlási joggal érintett terület,
3. kisajátítással érintett terület.
5. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
6. § (1) Művi értékvédelmi elemek:
1. műemlék telke,
2. műemlék telkén lévő épület,
3. műemléki környezet,
4. nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
5. helyi egyedi védelem alatt álló épület telke,
6. helyi egyedi védelem alatt álló épület,
7. helyi egyedi védelem alatt álló köztéri alkotás, műszaki emlék,
8. helyi területi védelem alatt álló terület – Halászfalu.
(2) Táj- és természetvédelmi elemek:
1. Natura 2000 – különleges madárvédelmi terület (HUKN10007: Alsó-Tisza-völgy),
2. Natura 2000 – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKN20031: AlsóTisza hullámtér),
3. „ex lege” védett kunhalom,
4. országos ökológiai hálózat –ökológiai folyosó,
5. tájképvédelmi terület,
6. helyi jelentőségű természetvédelmi terület – Köztársaság téri közpark, Szabadság téri közpark,
7. helyi védett természeti emlék – fa, fasor.
(3) Egyéb korlátozó tényezők:
1. bányatelek
2. nagyvízi meder területe
a) elsődleges levezető sáv,
b) másodlagos levezető sáv
c) átmeneti zóna
d) áramlási holttér
3. fakadóvízzel veszélyeztetett terület (töltéstől mért 110 m-es védősáv),
4. belvízzel veszélyeztetett terület,
5. védőterület, védőtávolság, védősáv,
6. hidrogeológiai „B” védőidom,
7. közlekedési és közmű infrastruktúra hálózatok és létesítmények védősávja,
6. Javasolt szabályozási elemek
7. § (1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
1. javasolt telekhatár,
2. tervezett kerékpárút,
3. tervezett híd,
4. tervezett nagynyomású földgázszállító vezeték (Nabucco).
(2) A javasolt szabályozási elemek nyomvonalától – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.
(3) A szabályozási tervlapon feltüntetett kerékpárút szélességének és burkolatának meghatározása során a természeti értékek, területek (védett, fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelye; jó természetességi állapotú élőhelyek; őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő fajokból álló gyepes, cserjés, fás területek) megőrzése, fennmaradása, károsodásának, degradálódásának megelőzése az irányadó.
7. Tájékoztató elemek
8. § (1) Alaptérképi elemek:
1. földrészlet határ,
2. alrészlet határ,
3. épület,
4. művelési ág,
5. szintvonal, szintvonal magassági értéke (m.Bf.)
6. helyrajzi szám,
7. házszám.
(2) Meglévő közlekedési elemek, létesítmények:
1. szerkezeti jelentőségű út tengelye,
2. közforgalmú vasút tengelye,
3. szintbeni vasúti kereszteződés,
4. vasútállomás,
5. kompkikötő,
6. kerékpárút.
(3) Meglévő közmű létesítmények:
1. vízmű, vízműkút
2. hidroglóbusz, víztározó medence,
3. szennyvíztisztító telep,
4. szennyvízátemelő,
5. transzformátor állomás,
6. települési gázátadó állomás.
(4) Meglévő közművezetékek:
1. középfeszültségű elektromos vezeték
2. nagyközépnyomású földgázszállító-vezeték,
3. hírközlési kábel.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
8. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Az előkert méretét:
a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak,
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek,
c) gazdasági és különleges terület építési övezeteiben, kizárólag portaépület számára 0 méternek
kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti „az utcában jellemzően kialakult állapot” meghatározására:
a) elsődlegesen a szomszédos 3‐3 telken szereplő előkert mérete a meghatározó,
b) ha az a) pont szerinti vizsgálat nem ad egyértelmű értéket, akkor az utcában legalább 66%‐ban előforduló átlagos előkert méret a meghatározó,
c) a b) pont szerinti eset egyértelműségének hiányában a közvetlen rálátásban szereplő 5‐5 telek alapján meghatározott, utcaképpel igazolt épületelhelyezés szerinti előkert méretet kell alkalmazni.
(3) Az oldalkert méretét:
a) szabadon álló beépítési módnál:
aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek
b) oldalhatáron álló beépítési módnál
ba) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnak,
bb) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 4,0 méter, akkor 4,0 méternek
kell tekinteni.
(4) A hátsókert méretét:
a) kialakult telekállapot esetén, 25 m telekmélységig 0 méternek,
b) minden más esetben:
ba) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnak,
bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek
kell tekinteni.
(5) Oldalhatáron álló beépítési módnál:
a) Az építési határvonallal egybeeső oldalsó telekhatár egyben építési vonal.
b) Az építési vonalra az épület hosszának legalább 60%-át rá kell illeszteni.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek esetében az építési helyet a teleknyúlvány területe nélkül kell meghatározni.
9. Utakra vonatkozó rendelkezések
10. § (1) Utak szabályozási szélességét a szabályozási tervlapon feltüntetett szabályozási szélesség szerint kell kialakítani.
(2) Magánút bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(3) A magánút legkisebb szélessége
a) Lk, Lke, Vt, Vi, Üh, K-Km, K-T építési övezetben:
aa) legfeljebb 2 telek feltárására szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 10 méter,
ab) minden más esetben 12 méter.
b) Gksz, Ge, K-Mü, K-Re építési övezetben:
ba) legfeljebb 2 telek feltárására szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 12 méter,
bb) minden más esetben 16 méter.
(4) 100 métert meghaladó hosszúságú magánutat végfordulóval kell kialakítani.
10. Parkolásra vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után.
(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
11. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy lombkoronájú fa,
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy talajtakaró növényzet
telepítése megtörtént.
(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál a többszintes növényállomány elhelyezhetőségét biztosítani kell.
12. Védőterületek, védőtávolságok
13. § (1) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e rendelet 7. mellékletében foglaltak az irányadóak.
(2) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan a hatályos szabványokban [jelenleg: az MSZ 7482/2-80, az MSZ 7048, valamint a MSZ 151/5-86] foglaltak az irányadóak.
(3) Hidrogeológiai védőövezetben a vonatkozó jogszabály [a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet] előírásai az irányadóak.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
13. Belvízzel veszélyeztetett terület
14. § (1) Mindszent ekként lehatárolt területe belvízzel veszélyeztetett területnek minősül.
(2) A területen új épület nem létesíthető, meglévő épület nem bővíthető.
14. Nagyvízi meder terület
15. § (1) Mindszent ekként lehatárolt területe nagyvízi meder területnek minősül.
(2) A területen új lakóépület nem létesíthető, meglévő lakóépület nem bővíthető.
(3) Épület MÁSZ + 0,30 méter, azaz 86,46 m.Bf padlóvonal szinttel, lábakra állítva létesíthető. [74/2014. (XII. 23.) BM rendelet: Mindszent, v.m. LNM=1062 bal parti töltés: 56,400 MÁSZ=86,16 m.Bf]
(4) Nagyvízi mederben az áramlást akadályozó építmény újonnan nem létesíthető.
(5) Az Átmeneti sávban és az Áramlási holttérben új építmény kizárólag az ATIVIZIG‐nek a víz, a jég és a hordalék levezetésére gyakorolt hatását egyedileg vizsgáló, kedvező eredmények ismeretében, a beépítettség növekedése nélkül helyezhető el.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
15. Telekalakítás
16. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátorház) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(2) Új építési telek – telekösszevonás, telehatárrendezés és közterületi szabályozás kivételével – legalább a következő legkisebb telekszélességgel alakítható ki:
a) Lk, Lke, V és Vi építési övezet esetében 18 méter,
b) Gksz, Ge, K-Mü és K-Re építési övezet esetében 30 méter,
c) Üh, K-Km, K-T építési övezet esetében nincs előírt legkisebb telekszélesség.
(3) Új nyúlványos (nyeles) telek meglévő telekállapot közlekedési kapcsolatának biztosítására, meglévő szolgalmi jog felszámolása céljából alakítható ki.
(4) Telekösszevonásra kizárólag az alábbi előírások együttes teljesítése esetén kerülhet sor:
a) az építési övezetben előírt minimális telekszélesség kétszeresét, valamint
b) a 3-3 szomszédos telek meglévő telekszélességének a 1,5-szeresét
nem haladja meg.
16. Elővásárlási jog
17. § (1) A településfejlesztési dokumentumokban meghatározott célok megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti meg Mindszent Város Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon ekképp feltűntetett, e rendelet Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok című 6. melléklet, Elővásárlási joggal érintett ingatlanok című 6.2. pontjában szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében.
(2) A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg Mindszent Város Önkormányzatát a többségi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok esetében a tervszerű vagyongazdálkodás megvalósítása érdekében.
17. Beültetési kötelezettség
18. § (1) Beültetési kötelezettség terheli a közúti közlekedési területtel (KÖu/1), a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési területtel (KÖu/2), valamint a magánúttal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját
a) a kereskedelmi, szolgáltató területbe (Gksz),
b) az egyéb ipari területbe (Ge),
c) a szennyvíztisztítónak helyet adó beépítésre szánt különleges közműterületbe (K-Km),
d) a beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi területbe (K-Mü), valamint
e) a beépítésre szánt különleges temetőterületbe (K-T)
sorolt ingatlannak.
(2) Beültetési kötelezettség terheli a lakóterületbe, a településközpont területbe, az intézményi területbe, az üdülőházas területbe, a mezőgazdasági területbe, a vízgazdálkodási területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját
a) a kereskedelmi, szolgáltató területbe (Gksz),
b) az egyéb ipari területbe (Ge),
c) a szennyvíztisztítónak helyet adó beépítésre szánt különleges közműterületbe (K-Km),
d) a beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi területbe (K-Mü), valamint
e) a beépítésre szánt különleges temetőterületbe (K-T)
sorolt ingatlannak.
(3) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.
(4) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át többszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható, közműlétesítmény elhelyezhető.
(5) Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területe(ke)n a (4) bekezdésben előírt többszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzet kialakítása elvárt.
Közművek előírásai
19. § (1) Belterületen a közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(2) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(4) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.
(5) Mindszent teljes közigazgatási területén tilos a szennyvizek szikkasztása.
(6) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
Építés általános szabályai
20. § (1) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkek esetében a beépítési paraméterek számításánál, a beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.
(2) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.
(3) Az építési helyen kívül:
a) elő- és oldalkertben kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték és - amennyiben a kerítéssel egységet alkot - hulladéktartály-tároló létesíthető,
b) hátsókertben mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi- és egyéb tároló épület nem létesíthető.
(4) Lakókocsi, konténer – építési tevékenység felvonulási időszaka, valamint rendezvényhez kapcsolódó, három hónapot meg nem haladó időtartam kivételével – ingatlanon épületként nem létesíthető.
(5) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(6) Zártsorú beépítési módú saroktelek esetén, az építési övezet szerinti beépítettség legfeljebb 20%-kal megnövelhető az OTÉK 2. számú melléklet, „A beépítésre szánt területek beépítési paraméterei” megnevezésű táblázatban szereplő megengedett legnagyobb beépítettség mértékéig.
21. § (1) Külterületi utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) mentén – az el nem építhető útsávval érintett utak kivételével – az út tengelyétől mért 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 m-en belül épület nem létesíthető.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén, a telken belüli közmű becsatlakozási és közműpótló műtárgy a kerítésen belül létesíthető.
(3) A „be nem építhető útsáv” területén építmény – a közművezetékek és a közlekedési műtárgyak kivételével – nem létesíthető.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
22. § (1) Mindszent II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település. [Forrás: a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet]
(2) Elégséges védelmi szintnek a hatályos jogszabályban [Forrás: a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet] szereplő elemek teljesítése minősül.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
23. § Az építési övezetekben, övezetekben az OTÉK 10. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
18. Lakóterületek
24. § (1) Lakóterület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Az építési helyen belül a főépületet a melléképülethez képest mindig az utca felől kell elhelyezni. Az előírás portaépületre nem vonatkozik.
19. Kisvárosias lakóterület [Lk]
25. § (1) Kisvárosias lakóterület építési övezetében:
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda, valamint
g) sport célú
rendeltetés elhelyezhető.
(2) A 306/2 hrsz.-ú telken az előírt telekcsoport újraosztást követően, beépítési terv alapján, zártsorú – sorházas beépítési módban is elhelyezhetők az épületek.
20. Kertvárosias lakóterület [Lke]
26. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezetében:
a) lakó
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) szállás jellegű, valamint
f) sport célú
rendeltetés elhelyezhető.
(2) 1 telken max. 2 rendeltetés létesíthető.
(3) A kertvárosias lakóterület telkeinek közterülettől, vagy magánúttól számított 40 méteres sávján túli része hátsókertnek minősül.
21. Vegyes területek
27. § Vegyes terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
22. Településközpont terület [Vt]
28. § (1) Településközpont terület építési övezetében:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató, valamint
g) sport célú
rendeltetés elhelyezhető.
(2) Településközpont területen kizárólag gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
23. Intézményi terület [Vi]
29. § (1) Intézményi terület építési övezetében:
a) igazgatási,
b) nevelési,
c) oktatási,
d) egészségügyi,
e) szociális,
f) iroda,
g) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
h) kulturális, közösségi szórakoztató,
i) hitéleti, valamint
j) sport célú
rendeltetés elhelyezhető.
(2) Intézményi területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás mellett önkormányzati bérlakás is kialakítható a következő feltételek együttes betartása mellett:
a) csak az emeleti szinte(ke)n és
b) maximum 10 db lakás helyezhető el.
(3) Intézményi területen kizárólag gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
24. Gazdasági területek
30. § (1) Gazdasági terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(3) Az előírt számú parkoló hely kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
(4) Technológiai indok esetén az építési övezetben előírt épületmagasságtól, annak igazolható, de max 2,5 szeres mértékéig el lehet térni.
25. Kereskedelmi, szolgáltató terület [Gksz]
31. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében:
a) kereskedelmi,
b) szolgáltató,
c) jelentős hatást nem gyakorló gazdasági, valamint
d) raktár
rendeltetés elhelyezhető.
(2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
26. Egyéb ipari terület [Ge]
32. § (1) Egyéb ipari terület építési övezetében környezetre jelentős hatást nem gyakorló
a) ipari,
b) kereskedelmi,
c) szolgáltató,
d) raktár,
e) energiaszolgáltatási, valamint
f) településgazdálkodási
rendeltetés elhelyezhető.
(2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
27. Hétvégiházas terület [Üh]
33. § (1) Hétvégiházas terület építési övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Hétvégiházas terület építési övezetében
a) üdülő,
b) a területet kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, valamint
c) sport célú
rendeltetés elhelyezhető.
(3) Hétvégiházas terület építési övezetében, telkenként legfeljebb 1 rendeltetési egység helyezhető el.
28. Különleges területek
34. § (1) Különleges terület építési övezetében – a különleges közműterület kivételével – a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Különleges területeken
a) a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta) és a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetést tartalmazó épület
elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 33–37. § előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni, ahol az fizikailag lehetséges, ott a telekhatárok mentén.
(5) Technológiai indok esetén az építési övezetben előírt épületmagasságtól, annak igazolható, de max 2,5 szeres mértékéig el lehet térni.
29. Különleges közműterület [K-Km]
35. § (1) Különleges közműterület építési övezetében – a kizárólag műtárgyaknak helyet adó ingatlanok kivételével – a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) A kizárólag műtárgyaknak helyet adó ingatlanok övezetére a közművesítettség mértéke a hiányos közművesítés
(3) Különleges közműterület építési övezetében elsődlegesen közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló épület(ek) és műtárgyak helyezhető(k) el.
30. Különleges mezőgazdasági üzemi terület [K-Mü]
36. § Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében:
a) mezőgazdasági üzemi célú,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetés elhelyezhető.
31. Különleges rekreációs terület [K-Re]
37. § Különleges rekreációs terület építési övezetében:
a) kikapcsolódást szolgáló,
b) strandolást szolgáló,
c) sport célú,
d) vízi sport, horgászsport célú,
e) turisztikai és idegenforgalmi,
f) szálláshely szolgáltató és vendéglátó,
g) sportcélú állattartó, valamint
h) művelődési, egészségügyi, oktatási
rendeltetés elhelyezhető.
32. Különleges sportterület [K-Sp]
38. § Különleges sportterület építési övezetében:
a) sport célú,
b) sportrendezvényeket lebonyolító,
c) szálláshely szolgáltató és vendéglátó, valamint
d) művelődési, egészségügyi, oktatási
rendeltetés elhelyezhető.
33. Különleges temetőterület [K-T]
39. § Különleges temetőterület építési övezetében:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kápolna, kereszt, harangláb, emlékoszlop, valamint
g) virág- és kegyeleti kellék árusításához szükséges
rendeltetés elhelyezhető.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
34. Közlekedési terület [KÖu, kt., KÖk]
40. § (1) Közlekedési területen
a) közlekedési,
b) közmű,
c) az a)–b) pontokat szolgáló környezetvédelmi,
d) járda, gyalogút,
e) közlekedést kiszolgáló,
f) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
g) a területet igénybe vevők ellátását szolgáló szállás, valamint
h) az e)–g) pontokkal közös épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetés elhelyezhető.
(2) A KÖu jelű közúti közlekedési terület, valamint a kt. jelű nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület övezetében kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.
35. Zöldterület – közkert [Zkk]
41. § (1) Zöldterület Zkk/1 jelű – pihenést és testedzést szolgáló – övezetben
a) játszó,
b) sport célú, valamint
c) vendéglátó
rendeltetés elhelyezhető.
(2) Zöldterület Zkk/2 jelű– kegyeleti parknak helyet adó – övezetben épület nem létesíthető.
(3) A Zkk/1 és a Zkk/2 jelű övezetben az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell kialakítani.
36. Erdőterület [Ev, Ev/V, Eg, Eg/V]
42. § (1) Erdőterület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Erdőterületen – az Ev/V és az Eg/V övezetek kivételével – az erdő fenntartását szolgáló rendeltetés elhelyezhető.
(3) Erdőterület Ev jelű övezetében:
a) erdei kilátó, valamint
b) magasles
rendeltetés elhelyezhető.
(4) Az Ev/V és az Eg/V övezetben épület nem létesíthető.
37. Mezőgazdasági területek
43. § (1) Mezőgazdasági terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Mezőgazdasági terület övezetében:
a) növénytermesztéssel, állattartással, állattenyésztéssel kapcsolatos,
b) az a) pont szerinti termék feldolgozására, tárolására, árusítására szolgáló
rendeltetés elhelyezhető.
(3) Mezőgazdasági terület övezetében lakó rendeltetés – az Má/1 és az Má/2 övezet kivételével – nem helyezhető el.
(4) Az Mk/V, az Má/V és az Mko/V övezetekben épület, kerítés nem létesíthető.
(5) Mezőgazdasági területen épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
38. Kertes mezőgazdasági terület [Mk]
44. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezetében az 5.2.2. „Övezeti paraméterek” című táblázat 13. és 14. sorában szereplő paramétereket, valamint az 5.2.3. melléklet „Mk, Má, Mko övezetek részletes paraméterei” című táblázatában szereplő korlátozásokat kell figyelembe venni.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.
39. Általános mezőgazdasági terület [Má]
45. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetében az 5.2.3. melléklet „Mk, Má, Mko övezetek részletes paraméterei” című táblázatában szereplő korlátozásokat kell figyelembe venni.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont kialakítható. Birtokközpontra sem az 5.2.2. „Övezeti paraméterek” című táblázat 15 és 16. sorában szereplő paraméterek, sem az 5.2.3. melléklet „Mk, Má, Mko övezetek részletes paraméterei” című táblázatában szereplő korlátozások nem vonatkoznak.
40. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület [Mko]
46. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetében az 5.2.3. melléklet „Mk, Má, Mko övezetek részletes paraméterei” című táblázatában szereplő korlátozásokat kell figyelembe venni.
(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen kizárólag gyepfenntartást szolgáló állattartó építmény létesíthető.
(3) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.
41. Vízgazdálkodási terület (V)
47. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Vízgazdálkodási terület V jelű övezetében:
a) árvízvédelmi,
b) felszíni vízrendezési,
c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai,
d) vízi sporttal, horgászsporttal összefüggő, valamint
e) híd elhelyezésével összefüggő
rendeltetés elhelyezhető.
42. Egyéb vízgazdálkodási terület [Ve]
48. § (1) Egyéb vízgazdálkodási terület Ve jelű övezetében épület nem helyezhető el.
(2) Egyéb vízgazdálkodási terület Ve jelű övezetében:
a) árvízvédelmi,
b) felszíni vízrendezési,
c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai, valamint
d) híd elhelyezésével összefüggő
rendeltetés elhelyezhető.
43. Természetközeli terület [TK]
49. § (1) Természetközeli terület övezetében kizárólag a terület fenntartását, fennmaradását szolgáló építmény(ek) helyezhető(k) el.
(2) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.
44. Különleges beépítésre nem szánt területek
50. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területen:
a) a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta) és a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetést tartalmazó épület
elhelyezhető.
(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges beépítésre nem szánt területek övezetére vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – az 49–51. § előírásait kell figyelembe venni.
(3) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(4) Technológiai jellegű építmények esetében az övezetben előírt épületmagasságtól, annak igazolható, de max. 2,5-szeres mértékéig el lehet térni.
45. Különleges beépítésre nem szánt közműterület [Kb/Km]
51. § (1) Különleges közműterület építési övezetében – a kizárólag műtárgyaknak helyet adó ingatlanok kivételével – a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) A kizárólag műtárgyaknak helyet adó ingatlanok övezetére a közművesítettség mértéke a hiányos közművesítés.
(3) Különleges közműterület építési övezetében elsődlegesen közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló épület(ek) és műtárgyak helyezhető(k) el.
46. Különleges beépítésre nem szánt magánzöld terület [Kb/Mz]
52. § (1) Különleges beépítésre nem szánt magánzöld terület övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Különleges beépítésre nem szánt magánzöld terület övezetében:
a) kikapcsolódást szolgáló, valamint
b) sport célú,
rendeltetés elhelyezhető.
(3) A Kb/Mz jelű övezetben az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell kialakítani.
47. Különleges beépítésre nem szánt strandterület [Kb/Str]
53. § (1) Különleges beépítésre nem szánt strandterület övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Különleges beépítésre nem szánt strandterület övezetében:
a) kikapcsolódást szolgáló,
b) strandolást szolgáló,
c) sport célú,
d) vízi sport, horgászsport célú,
e) turisztikai és idegenforgalmi,
f) szálláshely szolgáltató,
g) vendéglátó, valamint
h) egészségügyi,
rendeltetés elhelyezhető.
(3) A Kb/Str jelű övezetben az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell kialakítani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
54. § Hatályát veszti Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Mindszent Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2004. (V. 14.) önkormányzati rendelete.
55. § Ez a rendelet 2022. október 8-án lép hatályba.