Csongrád Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

27/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelete

CSONGRÁD VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

ELSŐ RÉSZ

I. Fejezet

Bevezetés

Csongrád Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Csongrád Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:

II. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat és szervei

1. §

(1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése:      Csongrád Városi Önkormányzat

                                                        székhelye:  6640 Csongrád, Kossuth tér 7.

(2)   Az önkormányzat működési területe: Csongrád város közigazgatási területe.

(3) Az Önkormányzat Képviselő-testülete önálló Hivatalának elnevezése:

                                Csongrádi Polgármesteri Hivatal (Székhelye: 6640 Csongrád, Kossuth tér 7.)

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulások látják el.

(5) Az önkormányzat bizottságai:

a) Városgazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság

b) Egészségügyi és Szociális Bizottság

c) Oktatási, Művelődési, Vallási-és Sport Bizottság

(6) Az önkormányzat társulásai:

a) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

     b) Csongrád és Csanytelek Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

     c) Alsó-Tisza-Menti Önkormányzati Társulás

(7)  A Szervezeti- és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke a képviselő-testület névsorát, 2. függeléke az alpolgármesterek, a bizottságok és a bizottsági tagok névsorát tartalmazza.

2. Jelképek

2. §

(1)   A Csongrád várost jelképező címer csücskös pajzs, a kék színű pajzsmezőben vörös szív. A szívből növekvő három vörös rózsa, zöld szárakon, a középső, egyenes szárú rózsán ezüstszínű galamb. A pajzson 5 ágú nyitott aranykorona, a koronát és a pajzsot kétoldalt címertakaró díszíti, aminek színe arany, visszája vörös.

(2)   Csongrád város zászlajának alapszíne kék, a zászlólap optikai középpontjában a városcímer, alatta lefelé hajló ívben a címertakaró színével megegyező színű „CSONGRÁD” felirattal.

(3)   A Képviselő-testület pecsétje kör alakú, „Csongrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - Csongrád” körirattal, középen a város címerével.

(4) A pecsétet

a) a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvein, rendeletein és határozati kivonatai hitelesítése során,

b)  a képviselő-testület által adományozott okleveleken és

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon

      kell feltüntetni.

(5) A Csongrád Városi Önkormányzat jelképeiről (címer, zászló) részletes szabályairól, továbbá a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról külön helyi rendeletek rendelkeznek.

(6) Csongrád Városi Önkormányzat hivatalos honlapja: www.csongrad.hu

(7) Csongrád Városi Önkormányzat helyi újságja a Csongrádi Hírek.

3. Külkapcsolatok

3.§

(1)   Az önkormányzat feladatai ellátása és hatáskörei gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más helyi önkormányzatokkal.

(2)   Külföldi önkormányzattal való együttműködésről, hazai és nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról a képviselő-testület dönt.

(3)  Csongrád városa hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn

Raisio                                                                             (Finnország - 1989. )

Bečej (Óbecse)                                                            (Szerbia - 2002.)

Elan Limousin Avenir Nature (ELAN)                    (Franciaország - 2003.)

Belchatow                                                                     (Lengyelország - 2005.)

Beregszász Járás                                                         (Ukrajna – 2017.)      

településekkel, településszövetségekkel.

(4)   A nemzeti, illetve nemzetközi kapcsolatokból eredő utazások delegációjának személyi összetételét a polgármester határozza meg.

(5)   Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület legalább 5 évenként értékeli.

4. Társadalmi kapcsolatok

4.§

(1) Csongrád városában Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.

(2) Csongrád Városi Önkormányzat együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére

ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint

bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(3) A bírósági nyilvántartásban szereplő, Csongrád városban működő helyi önszerveződő (civil) közösségek amennyiben a képviselő-testületben vagy annak bizottságaiban képviseleti joggal nem rendelkeznek, úgy képviselőjükön keresztül tevékenységi körükben a képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alapján a képviselő-testület ülésére az SZMSZ 1. melléklete szerinti önszerveződő közösségeket kell meghívni.

(5) Az önkormányzat kapcsolatot tart a városban működő Közművelődési Kerekasztallal.

MÁSODIK RÉSZ

III. fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre

5. Kötelező és önként vállalt feladatok, hatáskörök

5. §

(1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.  (a továbbiakban: Mötv.). 10. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

a) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását és

c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.  A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önkormányzati tevékenységi körben ellátott szakfeladatoknak a vonatkozó pénzügyi törvényi és egyéb szabályok szerinti felsorolását az SZMSZ 8. melléklete, a szakfeladat jegyzék tartalmazza.

6.§

(1) Az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, illetve a társulására ruházhatja át.

(2) Az SZMSZ által a polgármesterre, az egyes bizottságokra, a jegyzőre és társulásokra átruházott hatáskörök felsorolását az SZMSZ 2-7. mellékletei tartalmazzák.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület működése

6. A képviselő jogállása

7.§

(1)       A képviselőt az Mötv. 32.§ (2) bekezdésében meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, valamint terhelik. 

(2) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást vagy ügyviteli közreműködést,

c) bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet,

d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei: 

a) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, döntéseiben,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) kapcsolattartás a város választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösséggel,

e) a polgármester felé előzetesen bejelenti, ha a testület ülésén nem tud részt venni, vagy         egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

f) személyes érintettséget valamint a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelentése és

g) külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat tétele.

(4) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek, és a 2016/679 EU rendeltnek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(5) A képviselő-testület zárt ülésen hozott minősített többségi döntése alapján legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja azon képviselő tiszteletdíját, aki a (3)-(4) bekezdésben, valamint az Mötv. 32.§ (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit neki felróható módon megsérti. A döntés meghozatalát bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél. Az erre vonatkozó javaslat előterjesztését megelőzően a polgármester kikéri a Városgazdasági, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottság véleményét. Az érintett képviselő a bizottság ülésén részt vehet, a kötelezettségszegéssel kapcsolatban írásban vagy szóban észrevételt tehet.

8.§

A polgármester, alpolgármesterek, a képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatai kezelésének, nyilvántartásának szabályait és az ellenőrzésének eljárási rendjét az SZMSZ 9. melléklete tartalmazza.

9.§

A képviselők, a bizottsági elnökök és a tagok tiszteletdíját külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

7. A képviselő kérdezési jogosítványai, az interpelláció és a kérdés

10.§

(1) A képviselőt megilleti az interpelláció és a kérdezés joga. Az interpellációkra és kérdésekre a képviselő-testület rendes ülésén, a napirend tárgyalását követően legfeljebb 1 óra időtartam áll rendelkezésre - ide értve az interpellációkra kapott válaszok elfogadását is.

(2) Az interpellációra és kérdésre biztosított időkeretbe a 11.§ (8) bekezdésében foglaltak nem számítanak bele.

(3) Az interpelláció és kérdés az a közérdekű, a város területének vagy lakosságának jelentős részét érintő probléma-felvetés vagy panasz, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat és szervei által ellátott feladatokkal, intézkedéseivel, illetve azok elmaradásával.

11. §

(1)   Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, valamint intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez, és a jegyzőhöz.

(2) Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott,    ismételten előterjesztett interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merül fel.

(3)   Az interpellációra az interpellált az elhangzástól, illetve benyújtástól számított 15 napon belül köteles írásban választ adni.

(4)   Amennyiben az interpellációt az interpelláló képviselő az ülés előtt legalább 5 nappal írásban benyújtja a polgármesteri hivatal felé, az interpellált az interpellációra az ülésen köteles választ adni.

(5)   Az interpelláló képviselő, az interpellációját követő soros képviselő-testületi ülést megelőző legalább 3 nappal a hivatal polgármesteri hivatal felé írásban közli, amennyiben az interpellációjára kapott választ nem fogadja el.

(6)   Az interpellációra adott válaszról - ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el - elhangzása után a képviselő-testület dönt. Írásbeli válasz esetén a válaszról soron következő testületi ülésén kell dönteni. A képviselő interpellációjára adott írásbeli választ elfogadottnak kell tekinteni, ha ennek ellenkezőjéről előzőleg írásban nem nyilatkozott.

(7)   Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadta el, az ülést követő 5 napon belül az interpellációt és a választ ki kell adni vizsgálatra a tárgya szerint illetékes bizottságnak. A bizottság megvizsgálja, hogy a válaszban foglaltak megfelelnek-e a valóságnak, a válaszadó a tőle elvárható gondossággal járt-e el.

(8)   A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A vizsgálat eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületet a soron következő rendes ülés interpellációs időszakában tájékoztatja, témánként legfeljebb 3 percben. 

  (9)   Indokolt esetben a képviselő-testület részletes - a felelősségre is kiterjedő - vizsgálatot is elrendelhet.

12.§

(1)       Kérdés: a polgármester, alpolgármesterek, bizottsági elnökök vagy a jegyző felé intézett, az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) Amennyiben a képviselő a kérdést az ülés előtt legalább 5 nappal írásban benyújtja a polgármesteri hivatal felé, a kérdezett az ülésen köteles a választ megadni. Az ezt követően, vagy az ülésen felvetett kérdésre lehetőleg szintén az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül köteles a kérdezett a választ megadni.

(3) Nem önkormányzati feladatkörbe tartozó ügyben érkezett kérdést az érintett szervhez, hatósághoz kell továbbítani.

(4) A kérdésre adott válaszról – amennyiben az nem az ülésen hangzott el – a megérkezését követő soros ülésen a testületet tájékoztatni kell.

8. A képviselőcsoport (frakció)

13.§

(1) A képviselők jogosultak legalább két fő részvételével képviselőcsoport (frakció) alakítására.

(2) A frakció tagjai sorából vezetőt választ. A képviselőcsoport megalakulását, tagjait és a vezető személyét a polgármesternek írásban be kell jelenteni. A frakció saját tagját kizárhatja, amely kizárás a képviselői jogviszonyt nem érinti.

(3) A képviselőcsoportot a vezető képviseli, a csoport nevében indítványokat, kezdeményezéseket tehet.

(4) A képviselőcsoport bármely előterjesztést véleményezhet. Véleményét a csoport vezetője a testület ülésén, a napirend tárgyalása során, a bizottsági vélemények után ismertetheti.

(5) A képviselőcsoport vezetője a vélemény-nyilvánítási jogát a csoport másik tagjának – ha a vita során hozzászólásra jelentkezett – átengedheti, amit a polgármesternek jeleznie kell.

(6) A frakció az önkormányzatnak nem szerve, így az önkormányzati feladatot nem láthat el, a képviselő csoportra önkormányzati hatáskör nem ruházható át.

9. Gazdaság program és fejlesztési terv

14. §

(1)   A képviselő-testület - megbízatásának időtartamára - gazdaság programot és fejlesztési tervet készít.

(2)   A gazdasági programot és fejlesztési tervet a polgármester javaslatára, a megbízatás kezdetét követő fél éven belül készíti el a képviselő-testület.

(3)   A gazdasági program és fejlesztési terv előkészítéséhez a polgármester kikéri a városban működő civil szervezetek, kamarák, érdekvédelmi szervezetek és gazdálkodó szervezetek véleményét.

10. A képviselő-testület munkaterve

15.§

(1) A Képviselő-testület gazdasági és fejlesztési terve végrehajtására évente I. és II. félévi munkatervet készít.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A munkatervben foglaltaktól a képviselő-testület indokolt esetben eltérhet.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a település országgyűlési képviselőjétől,

b) a képviselő-testület tagjaitól,

c) a képviselő-testület bizottságaitól,

d) a jegyzőtől

e) a polgármesteri hivatal irodavezetőitől,

f) önkormányzati intézményvezetőktől

g) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőitől,

h) a nemzetiségi önkormányzattól és

i) az országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek helyi képviselőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek idejét, napirendjét, kihelyezett ülés esetén annak helyét,

b)a napirend előadóját,

c) az előterjesztések jegyzőhöz történő leadásának határidejét

d) a közmeghallgatás tervezett időpontját.

(5) A képviselő-testület a munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.

(6) Az elfogadott munkatervet a város internetes honlapján közzé kell tenni.

11. A képviselő-testület ülései

16.§

(1) A képviselő-testület tagjainak száma - a polgármesterrel együtt - 12 fő.

(2) A Képviselőtestület alakuló-, rendes-, rendkívüli és ünnepi ülést tart. A július hónap kivételével általában havonta egy ülést tart, de évente minimum hat alkalommal ülésezik (rendes ülés). Önkormányzati érdekből, sürgős esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülést tart.

(3) Az alakuló ülést - az Mötv. 43.§-ban foglaltaknak megfelelően - a választást követő 15 napon belül meg kell tartani. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

(4)   A képviselő-testület a munkatervben meghatározott időpontban a külön rendeletében szabályozott helyi kitüntetések és elismerő címek átadására ünnepi ülést tart.

17.§

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester által meghatározott sorrendben a kijelölt főállású, illetve társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén, vagy akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásáról a Városgazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke gondoskodik és a testület ülését a bizottság elnöke vezeti.

(3) A képviselő-testület rendes ülése az, amelyet a munkatervnek megfelelően hívnak össze. A rendes ülés a munkatervben meghatározott napokon és időpontban kezdődik, és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart. A tárgyalt napirendek és előterjesztések számától függően, az ülést a polgármester ettől eltérő időpontra is összehívhatja. 

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart az Mötv. 44.§-ában meghatározottak kezdeményezésére.  Az összehívására irányuló indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtását követő 3 napon belül dönt arról, hogy az ülés időpontját az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül mely időpontra tűzi ki.

18.§

(1)  A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni. Rendkívüli sürgősségű esetben, ha a testületi döntés hiánya önkormányzati érdeket sértene, az ülés rövid úton (távbeszélőn) is összehívható.

(2) A meghívót és az ülés írásos anyagát – elektronikus formában – technikai feltételek hányában nyomtatásban – úgy kell kiadni, hogy azt valamennyi előterjesztésre kiterjedően a képviselők és egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják. Ettől el lehet térni a sürgősséggel tárgyalt előterjesztéseknél, valamint, ha a testületi ülés szóban került összehívásra.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)a választókerület országgyűlési képviselőjét,

b)a képviselőket

c) a jegyzőt,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

              e)  a bizottságok nem képviselő tagjait,

f) a hivatal irodavezetőit,

g) a kormányhivatal vezetőjét,

h) a városi rendőrkapitányság vezetőjét

i) a katasztrófavédelem helyi vezetőjét és

j) az 1. melléklet szerinti önszerveződő közösségek vezetőit.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl érintettség esetében kell meghívni:

a) a belső ellenőrt,

b) az önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetőjét,  a felügyelő bizottság elnökét,

c) a városi bíróság elnökét,

d) a városi ügyészség vezetőjét,

e) az országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási  közösségek helyi képviselőit,

f) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, szakértőt,

g) a napirend által érintettet, ha meghívását törvény előírja.

(5) Az ülések állandó meghívottja a Délmagyarország napilap tudósítóját, a helyi újság szerkesztője és a Csongrád Televízió képviselője.

19.§

A testületi ülés összehívásáról a lakosságot tájékoztatni kell. Az ülés írásos anyagát a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeumban és a város honlapján közzé kell tenni.

12. Előterjesztés

20.§

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) beszámoló és tájékoztató - ez utóbbi azzal az eltéréssel, hogy ahhoz határozati javaslat nem szükséges és arról tudomásul vétellel dönt a testület.

b) írásbeli előterjesztés: döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat

c) szóbeli előterjesztés: döntést igénylő javaslat.

(2) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza:

a) az előterjesztő megnevezését,

b) a tárgyat,

c) az ügyirat iktatószámát,

d) a témafelelős nevét,

e) a mellékletek számát és tárgyát,

f) a jegyző szignóját,

g) az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalásának tényét,

h) ha a határozati javaslat elfogadásához minősített többségű döntési eljárás szükséges, annak megjelölését.

(3) Az írásbeli előterjesztés szöveges része tartalmazza:

a) a határozati javaslat, vagy rendelettervezet megértéséhez szükséges előzményeket,

b) magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályokat,

c) annak említését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen

d) milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását,

e) szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal.

(4) Az írásbeli előterjesztés határozati javaslatot, illetve rendelettervezetet tartalmaz. Az írásbeli előterjesztés határozati javaslatában meg kell jelölni:

a) a rendelkező részt,

b) az esetleges döntési változatokat,

c) a végrehajtási határidőt,

d) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(5) Az írásbeli előterjesztéseket a munkatervben megjelölt határidőben, ennek hiányában az ülést megelőzően legalább 7 nappal kell a polgármesteri hivatal jegyzőjének leadni.

(6) A témafelelős a zárt ülésre készített előterjesztésen köteles feltüntetni a felhívást a személyiségi jogok védelmére, illetve az adatvédelemre.

21.§

 (1) A beszámoló

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

c) az interpellációk kivizsgálásáról,

d) a képviselő-testület és szervei működéséről,

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről

készíthető.

(2) A Polgármesteri Hivatal a jegyző irányítása mellett minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület döntést hoz.

22.§

(1) A tájékoztató olyan írásos információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát segítik elő, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében nem kötelező vitát nyitni.

23.§

(1) A képviselő-testület ülésén előterjesztők lehetnek, illetve beszámolót készíthetnek vagy tájékoztatást adhatnak:

a) a polgármester és az alpolgármesterek,

b) a bizottsági elnökök,

c) a képviselők,

d) a jegyző és az aljegyző,

e) a nemzetiségi önkormányzat

f) az önkormányzat saját tulajdonú gazdasági társaságának vezetői,

g) mindazok, akiket erre jogszabály feljogosít, illetve a testületi munkaterv kijelöl és

h) az, akit a jegyző vagy a polgármester felkér.

24.§

A képviselő-testület minden évben köteles napirendjére felvenni a költségvetés előző évi végrehajtásáról szóló, illetve a tárgyévi költségvetés megállapításáról szóló előterjesztést.

25.§

(1)  Indokolt esetben, halaszthatatlan döntést igénylő ügyek megtárgyalására a polgármester a 20. § (5) bekezdésében meghatározott határidő után kiadott, vagy a szóbeli előterjesztések tárgyalására sürgősségi indítványt tehet. Sürgősségi indítványt - a sürgősség okának megjelölésével - bizottsági elnök és képviselő is benyújthat.

(2) Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Ha a képviselő-testület a sürgősséggel nem ért egyet az előterjesztést - fenntartása esetén - a testület következő rendes ülésén tárgyalja.

(3) A döntést igénylő szóbeli előterjesztéshez is köteles az előterjesztő a határozati javaslatot legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően írásban kiosztani - kivéve ha annak előkészítésére nem állt rendelkezésre elegendő idő.

(4) A határozati javaslat tanulmányozására, törvényességi ellenőrzésre kellő időt kell biztosítani.

13. Nyilvános és zárt ülés

26. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület alakuló ülését, valamint amennyiben a munkaterv ettől eltérően nem rendelkezik, rendes üléseit a Városháza Dísztermében tartja. A polgármester várospolitikai szempontból indokolt esetben önállóan, vagy képviselői indítványra az ülést más helyszínre is összehívhatja.

(2)   A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3) A képviselő-testület Csongrád Televízió útján biztosítja, hogy a lakosság a nyilvános üléseket felvételről, televíziós közvetítésen keresztül is figyelemmel kísérhesse.

27. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart, ha az érintett személy legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig írásban nyilatkozik arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(2)  A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Ennek érdekében legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester – a jegyző véleményének a figyelembevételével - elrendelheti, hogy a bizottságok az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.            

(3)   Minden résztvevőt titoktartási kötelezettség terhel a zárt ülésen tudomására jutott személyes adatok és egyéb információk tekintetében.

14. A Képviselő-testület tanácskozási rendje

28. §

(1)   A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén e rendelet 17.§ (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármestereknek, vagy azok akadályoztatása esetén a Városgazdasági, Ügyrendi, és Összeférhetetlenségi Bizottsági elnökének átadhatja. Az ülés vezetője az ülés során bármely témához időkorlát nélkül hozzászólhat, ill. véleményt nyilváníthat.

(3) A Képviselő-testület ülése a nyilvános üléssel kezdődik, majd a zárt napirendek tárgyalására, illetve az interpellációs időszakra kerül sor. A polgármester a zárt ülésen hozott döntéseket az interpellációs időszak előtt nyilvános ülésen ismerteti.

(4) Az ülés megnyitását követően a polgármester megállapítja a határozatképességet.

(5) A képviselő-testület határozatképes, ha a testület tagjainak több, mint fele – hét fő – jelen van.

(6)   Ha a képviselő-testület ülése nem határozatképes, a polgármester az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha a határozatképesség ezt követően sem áll helyre, az ülést berekeszti.

(7) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(8)   A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek napirendi pontjaira főszabály szerint a kiküldöttek szerint tesz javaslatot, a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel állapítja meg.

29. §

(1)   Bármely képviselő a napirend előtt egy alkalommal, legfeljebb 3 percben felszólalhat a napirenden nem szereplő olyan rendkívüli ügyben, amely városi jelentőségű, vagy amely tartalmánál fogva érinti az önkormányzat és szervei, intézményei működését, megítélését, a város lakosságának közérzetét, vagy olyan bírálatot tartalmaz, amely nyilvános közlést igényel (a továbbiakban: napirend előtti felszólalás). A felszólalási szándékot legkésőbb az ülés megkezdéséig a polgármesternek kell jelezni.

(2)   A napirend előtti felszólaláshoz a polgármester vagy bármelyik képviselő egyszer 2 percben hozzászólhat. A hozzászólásokra a napirend előtti felszólalás előterjesztője további 3 percben reagálhat.

30.§

(1) A napirendi pont egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz, egyben rendelkezik az újratárgyalás határidejéről is.

(2) A napirendi pont elnapolása esetén a képviselő-testület az ülés vezetője, vagy bármely képviselő javaslatára az adott napirendi pontot előzetes bizottsági tárgyalásra adhatja át.

31. §

(1)   A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.

(2) A napirend előterjesztője legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet. Ezt követően a tárgyban érintett bizottság elnöke, távollétében helyettese - legfeljebb 5-5 percben - ismerteti a bizottság véleményét az előterjesztésről. Amennyiben a bizottság az előterjesztéssel kapcsolatban vita nélkül foglalt állást, a bizottsági szavazás eredményét a polgármester ismerteti.

(3) A felszólalási szándékot a vita megkezdésekor a polgármesternek a „szót kérek” gomb megnyomásával kell jelezni, a szavazógép hibája esetén, kézfelemeléssel. 

(4) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívottak egyszer szólhatnak hozzá. Az első hozzászólás legfeljebb 3 perc, a további hozzászólás legfeljebb 2 perc időtartamban történhet.

(5) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól az ülésvezető megvonhatja a szót.

(6) A tanácskozási joggal nem rendelkező napirendhez kapcsolódó felszólalását legfeljebb 5 perc időkeretben a képviselő-testület egyszerű többséggel engedélyezi. A felszólalási szándékot írásban, a napirend megjelölésével az ülés megkezdéséig lehet jelezni a polgármesternek, vagy kézfelemeléssel a napirend vitája során.

(7) A polgármester, vagy képviselő bármely napirendi ponthoz kapcsolódóan módosító indítványt nyújthat be. A módosító javaslat olyan javaslat, amely az írásban előterjesztett rendelet-tervezet és határozati javaslat érdemi részét érinti. A módosító javaslat nem irányulhat számítási és szám-név elírási, vagy más formai pontosításokra.

(8)   A módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A szavazás előtt a polgármester és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását, ez esetben az ülésvezető a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el. A módosító javaslatot indokolni kell.

(9) A felszólalások után a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra – ideértve az ügyrendi kérdéseket is - nincs lehetőség.

32. §

(1) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(2) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, 1 percben javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására, az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) Az (1)-(4) bekezdésekben szabályozott javaslatot a szavazógép „ügyrendi” gombjának a megnyomásával kell jelezni, meghibásodása esetén kézfelemeléssel.

33.§

Szavazás előtt a polgármester tárgyalási szünetet javasolhat, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. A tárgyalási szünet legfeljebb 1 óra lehet.

15. A szavazás menete

34. §

(1)   Az előterjesztett és a vitában elhangzott bizottsági és képviselői javaslatokat a polgármester szavazásra bocsátja. Ha a döntési javaslat elfogadása jogszabályt sértene, a szavazás előtt a jegyző köteles ezt közölni a képviselő-testülettel. A hozzászólás joga ebben az esetben a jegyzőtől nem tagadható meg. Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatra vonatkozóan kizárólag annak törvényességét érintő észrevételt kíván tenni.

(2) Először az elhangzás sorrendjében az eredeti javaslatot módosító, kiegészítő - az előterjesztő által el nem fogadott - javaslatokról kell dönteni.

(3) A képviselő-testület a döntéseit – a 36.§-ban meghatározott ügyek kivételével (titkos szavazás) - nyílt szavazással hozza.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). Szavazategyenlőség esetén – mivel a döntést igénylő javaslat a többségi támogatást nem kapta meg – a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(5) Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§-ban meghatározottakon túl:

a) gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, vagy abban való részvételhez, kilépéshez,

b) a képviselő összeférhetetlensége megállapításához, kizárásához az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerint,

c) zárt ülés elrendeléséhez az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) a testületi hatáskör gyakorlásának átruházásához;

f)  az önkormányzatot terhelő hitel felvételéhez vagy kezességvállalásához,

g) a gazdasági- és fejlesztési terv elfogadásához,

h) ha önkormányzati rendelet minősített többséget ír elő,

i) a testület tanácskozási rendjétől való eseti eltéréshez,

j) az 50 mFt értéket meghaladó önkormányzati vagyontárgy elidegenítéséhez;

k) alapítvány létrehozásához és meglévő alapítványhoz való csatlakozáshoz, alapítványi célú befizetéshez;

l) településszerkezeti terv jóváhagyásához.

(6) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester olyan halaszthatatlan ügyekben, melyekben a döntéshozatal mellőzése valószínűsíthetően kárral járna – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(7) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, döntést igénylő, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben:

a) bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;

b) bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését;

c) a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai között szükség szerint átcsoportosítás és kötelezettségvállalás megtétele;

d) a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén e helyzet megszűnéséig önkormányzati ingatlan használatának átengedése;

e) az önkormányzat nevében kötendő - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó – együttműködési és bármilyen más megállapodás megkötése, és nyilatkozat, igazolás kiadása az önkormányzat nevében

f) rendkívüli és halaszthatatlan esetben az önkormányzat működési kiadásai kiemelt előirányzatai és szakfeladatai között esetenként 5.000.000 Ft erejéig átcsoportosítást végezhessen. Ez az átcsoportosítási felhatalmazás fennáll a felújítási, fejlesztési feladatokra is.

 (8) A határozathozatal formájától függetlenül a szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

35.§

 (1) Az Mötv. 49.§ (1) bekezdés értelmében a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Amennyiben a döntéshozatalban részvevő képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, az ülésen bármely képviselő indítványozhatja a személyes érintettség megállapítását, illetőleg az ügy érdemében az ismételt szavazást. Az ülés lezárultát követően a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára az Városgazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság vizsgálatot végez. A bizottság a képviselő-testületnél kezdeményezheti ismételt döntéshozatali eljárás lefolytatását, melynek során a képviselő-testület a személyes érintettség kérdésben is dönt.

36.§

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazásról a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára egyszerű többséggel határoz.

(2) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester választásáról és a polgármester javaslatára az alpolgármester megbízásának visszavonásáról.

(3) A titkos urnás szavazást a képviselő-testület tagjai közül egyszerű többséggel választott 3 fős ideiglenes (szavazatszámláló) bizottság bonyolítja le. A lebonyolításban a jegyző által kijelölt egy fő köztisztviselő jegyzőkönyvvezetőként közreműködik. Az urnás szavazás eredményéről  jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az ideiglenes bizottság tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv mellékletét a képviselők által aláírt névsor és a szavazásra leadott szavazólapok képezik.

(4) A szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyv a testületi ülésről készült eredeti jegyzőkönyv mellékletét képezi. A szavazólapokat a szavazást követő harmincadik napon meg kell semmisíteni. A megsemmisítés tényét az urnás szavazás jegyzőkönyv eredeti példányára utólagosan rá kell vezetni.

37.§

(1)   A képviselő-testület név szerint szavaz a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű többségi döntése alapján.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben kérdezi a képviselő-testület tagjait. A képviselő igennel vagy nemmel szavazhat. A szavazás eredményét a jegyzőkönyv név szerint tartalmazza.  A névsorban rögzített szavazatok alapján az eredményt a polgármester hirdeti ki.

16. A testületi ülések rendjének fenntartása

38.§

(1) A képviselővel szemben nem alkalmazhatók olyan szankciók, melyek megakadályoznák vagy megtiltanák a testület munkájában való részvételét, különösen a döntéshozatalban történő részvételét.

(2) A polgármester

a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti –ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet meg nem követi –széksértést követ el; a széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg; szankcionálása rendbírsággal történhet.

(4) A képviselővel szemben kiszabott rendbírság tekintetében a képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, vagy természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

(5) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel az ülést határozott időre félbeszakítja.

(6)  Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.

17. Eltérés a tanácskozás rendjétől

39. §

(1) A képviselő-testület e rendeletben szabályozott esetenként - amennyiben törvény, illetve más jogszabály rendelkezésébe nem ütközik -

(2)   Az eltérésre indokolt esetben a polgármester, vagy a képviselők legalább egynegyede tehet indítványt.

(3)   Az indítványról a testület minősített többséggel dönt.

18. A Képviselő-testület rendeletei és határozatai

40.§

(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően, a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület rendeleteit, valamint határozatait naptári évenként újrakezdődő, folyamatos sorszámozással kell ellátni.

(3) Az önkormányat rendeleteit és normatív határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019.(III. 13.)IM rendelet 11.§ (2) bekezdés és 15 §-a alapján.

(4) Az önkormányzat egyedi határozatait számozása arab számmal, a döntéshozatal idejének és a döntéshozó képviselő-testület megnevezésével - zárójelben a határozat meghozatalának dátumával – történik a következők szerint: Csongrád Városi Önkormányzat …/201… (…hó…nap) önkormányzati határozata.

(5) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

(6) Az (1)-(5) bekezdések alá nem tartozó, a testületi ülésen hozott az ülés vezetésével, ügyrendi javaslatokkal kapcsolatban hozott határozatokat külön sorszám nélkül, az ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

(7) Az önkormányzati rendeletek és határozatok számítógépes nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A határozatokat úgy kell nyilvántartani, hogy annak alapján a végrehajtásuk követhető legyen.

41.§

 (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a polgármester

b) a képviselő-testület bizottsága

c) a jegyző

d) a települési nemzetiségi önkormányzat

e) az SZMSZ 1. mellékletében felsorolt civil szervezetek képviselői.

(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, aki az előkészítés során:

a) meghatározza a tervezet szakmai tartalmát;

b) megszervezi a kodifikációs munkát

d) gondoskodik a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról

e) érvényesíti az elvi célkitűzéseket, biztosítja a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntését

f) kapcsolatot tart az érintett társszervekkel

g) megszervezi az adminisztrációs munkát

h) részt vesz a tervezet testület előtti megvitatásában.

(3) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület –szükség esetén –más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.

(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(6) A rendelet egy példánya megtekinthető a polgármesteri hivatalban.

(7) A rendeletek kihirdetéséről a polgármesteri hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztés útján (a továbbiakban: helyben szokásos mód) a jegyző gondoskodik, valamint a hatályos rendeleteket a város honlapján is megjelenteti.

(8) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

19. A Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

42. §

(1) A Képviselő-testület minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő hangfelvétel és 2 példányban jegyzőkönyv készül. A hanganyagot elektronikus úton (digitálisan) is meg kell őrizni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 53.§ (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések,

c) a képviselői módosító indítványok,

d) az interpellációk,

e) az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege.

f) a jelenléti ív,

g) a titkos szavazás jegyzőkönyvének egy példánya,

h) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása, a jegyzőkönyvben rögzített véleménye.

(4)   A jegyzőkönyv első példányát, évenként bekötve, irattárban kell elhelyezni, a második példányt a Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központnak kell megküldeni.

(5) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel. Vita esetén e kérdésben a képviselő-testület az Városgazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi bizottság véleményének kikérése után dönt.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvét és anyagát az általános szabályok szerint, de elkülönítetten kell tárolni és megőrizni. A zárt ülés testületi anyagát az elektronikus kézbesítés során is csak az előterjesztés készítője és a Képviselő-testület zárt ülésén részvételi joggal rendelkező személy jogosult megismerni. Az annak megismerésére jogosult személy köteles úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelen személynek nem adhat felvilágosítást. A polgármester figyelmezteti a zárt ülés résztvevőit az ügyben elhangzott információk bizalmas kezelésére, az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. A zárt ülés jegyzőkönyvébe a zárt ülésen résztvevő betekinthet.

 (7) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a jegyzőnek kell benyújtani, aki az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak alapján annak eleget tesz.

(8) Az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendeletnek megfelelően a képviselő-testület tanácskozásáról készült hang- és képfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvételről nem készíthető másolat, de a képviselő kérheti hozzászólásának szószerinti leírását.

20. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás és várospolitikai fórum

43. §

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

44.§

(1)   A képviselő-testület évenként legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart.

(2)   Közmeghallgatást kell tartani:

a)     az éves költségvetésről,

b)    helyi adó bevezetéséről,

c)     a város általános rendezési tervéről,

d)    ha a képviselők több mint fele, azonos téma megjelölésével kezdeményezi,

e)     ha legalább 200 lakos, a téma megjelölésével, írásban kezdeményezi.

(3)   A közmeghallgatás időpontját, napirendjét legalább 10 nappal előbb a helyben szokásos módon és a város honlapján meg kell hirdetni, a lakosság számára megismerhetővé kell tenni. Kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban kell eljuttatni a hirdetményben közölt helyre.

(4)   A közmeghallgatáson a résztvevőknek tanácskozási joguk van, egyebekben az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

45. §

(1)   A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése érdekében várospolitikai fórumokat tarthat.

(2)   Ezek szervezése történhet a város lakossága, társadalmi szervezetei, egyes városrészek lakossága, érintett lakossági rétegek (életkor, foglalkozás, stb.) részére.

(3)   A fórumok megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdésekre, javaslatokra a válaszok megadásáról is.      A szóban meg nem válaszolt felvetésekre 15 napon belül kell választ adni.

(4)   Fórumot tarthatnak egyes települési képviselők, vagy a képviselők csoportjai is. Ezek szervezéséhez, lebonyolításához – egyeztetést követően – a polgármester segítséget nyújt.

HARMADIK RÉSZ

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, az aljegyző

21. A polgármester

46. §

(1)   A polgármester megbízatását főállásban látja el.  A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(2)   A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját;

b) összehívja és vezeti a testület üléseit;

c) képviseli az önkormányzatot;

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését;

f) ellátja a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket.

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottságok összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottságok döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz;

c) dönt a bizottsági elnök összeférhetetlensége jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(5) A polgármester a polgármesteri hivatallal összefüggő, az Mötv. 67.§-ában szabályozott feladatkörén túl az általa meghatározott körben egyetértést gyakorol a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

(6) A polgármester tájékoztatót készít a két testületi ülés között végzett munkájáról, mely tartalmazza az alpolgármesterek által végzett tevékenységet is.

(7) A polgármester minden hónap első csütörtökökén 8-12 óráig tart fogadóórát a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében.

(8)   A polgármester évenként tájékoztatja a lakosságot az aktuális várospolitikai ügyekről.

22. Alpolgármesterek

47. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A képviselő-testület mind a két alpolgármestert saját tagjai közül választja meg.

(2) A polgármestert – távolléte esetén – általános helyettesként a főállású alpolgármester helyettesíti. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén a polgármestert a Városgazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke helyettesíti.

(3) A főállású alpolgármester minden hónap második hétfői napján 8-12-ig tart fogadóórát a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében.

(4) A társadalmi megbízatású alpolgármester minden hónap első és második hetének szerdáján 14-16 óráig tart fogadóórát a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében.

23. Jegyző és aljegyző

48. §

(1)   A polgármester - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2)   Az önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatokat és hatásköröket az Mötv. 81. § (3) bekezdése tartalmazza.

(3)   A polgármester – pályázat alapján – a jegyző helyettesítésére határozatlan időre aljegyzőt nevez ki.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(5) A jegyző minden hét szerdai napján 8-12-ig tart fogadóórát a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében.

VI. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

24. A bizottságok működése

49.§

(1) A képviselő-testület működésének megkönnyítése érdekében előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel az 1.§ (4) bekezdésében meghatározott bizottságokat hoz létre (állandó bizottság)

(2) A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság létrehozására, létszámára, tagjaira, feladataira a polgármester és bármely önkormányzati képviselő javaslatot tehet. Az ideiglenes bizottság nem képviselő tagjaivá olyan személyek választhatóak, akik a bizottsági feladatok végrehajtásában kellő jártassággal és szakismerettel rendelkeznek. Az ideiglenes bizottság feladatait és működésének meghatározott idejét a létrehozásakor pontosan meg kell jelölni, mivel ez a bizottság a feladatának végrehajtásával megszűnik. Az elvégzett munkájukról jelentés formájában tájékoztatják a képviselő-testületet. A titkos szavazást lebonyolító ideiglenes (szavazatszámláló) bizottságra a 36.§ (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3)   A bizottságok egyes kiemelten fontos feladataik eredményes ellátása érdekében a bizottság tagjai közül  albizottságot hozhatnak létre. Az albizottság vezetőit és tagjait az illetékes bizottság választja meg azzal, hogy a vezetője kizárólag a képviselő-testület tagja lehet.

50.§

(1)   A Bizottság I. és II. féléves munkaterv alapján látja el feladatait. Munkatervére a 15.§-ban foglalt rendelkezések irányadók.

(2) A bizottságok – egyes komplex kérdéskör megvitatására – együttes ülést is tarthatnak. Ez esetben a határozathozatalra vonatkozóan minden bizottságnál külön-külön kell vizsgálni a határozatképességet és a szavazás számszerű eredményét is.

(3)   A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a bizottság elnöke a képviselő tagok közül választja és jelöli ki helyettesét.

(4) Az elnök köteles a bizottságot összehívni:

a) a képviselő-testület,

b) a polgármester,

c) a bizottság tagjai több mint felének,

d) a nemzetiségi önkormányzat indítványára.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) Az egyes bizottságok határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal - zárójelben a határozat meghozatalának dátumával – kell ellátni a következők szerint: Csongrád Városi Önkormányzat ………… Bizottságának …/20... (…hó…nap) sz. határozata.

(7) A polgármesteri hivatal a bizottság kérésére köteles feladatkörében munkaanyagokat, írásos előterjesztéseket készíteni, adatot szolgáltatni, javaslatot tenni.

(8) A bizottság elnöke csak a jegyző és a polgármester útján jogosult a hivatal dolgozóinak feladatot előírni, beszámolót kérni, ellenőrzést tartani.

(9)   A bizottság ciklusonként beszámol a képviselő-testületnek a végzett munkájáról, az átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről.

25. A Városgazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság sajátos feladatai

51.§

(1) A Városgazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság feladata:

a) az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

b) a polgármester, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése.

(2) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatait a külön jogszabályok rendelkezései, valamint az SZMSZ 9. mellékletei szerint végzi.

(3) A polgármester, az alpolgármesterek béremelésére és jutalmazására vonatkozó javaslatot az Városgazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság készíti elő.

VII. fejezet

26. Az önkormányzat gazdasági alapjai

52.§

Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat – az önkormányzati vagyonra vonatkozó törvények mellett - külön önkormányzati rendeletek határozzák meg. Az önkormányzati vagyont érintően az Mötv. 106.§ - 110.§ rendelkezései az irányadók.

53.§

 (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a polgármesteri hivatal külön megállapodás alapján gondoskodik. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény; a gazdálkodás szabályait az államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendelete; a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét pedig az állami költségvetési törvény határozza meg.”

 (2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (1) – (3) bekezdés, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vonatkozó rendelkezései szerinti érdekegyezetést a polgármester folytatja le. A Városgazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság véleményét írásban csatolni kell a költségvetési rendelet tervezetéhez.

54.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

(2) E körben különösen:

a) a jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetés tervezetét, a költségvetési beszámolót, valamint a pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) igényli a Magyar Államkincstártól a központi támogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

biztosítja az önkormányzat módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,

e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, valamint teljesítéséről.

(3) Az önkormányzat által alapított és fenntartott – önállóan működő és gazdálkodó illetve önállóan működő – intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, vagy vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli többletbevételével szabadon rendelkezik, azt – alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja.

55.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Mötv. 119-120. §-ban foglaltaknak megfelelően (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is) az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(4) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

(5) Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet

a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél,

b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,

c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és

d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.

IV.RÉSZ

ZÁRÓ- ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

VIII. fejezet

27. Törvényességi felügyelet

56.§

(1) Az önkormányzat törvényességi felügyeletét a Csongrád Megyei Kormányhivatal látja el.

(2) A kormányhivatal számára – az Alaptörvényen túl – rendelkezésre álló felügyeleti eszközöket részletesen az Mötv. 132.§ - 142.§ rendelkezései tartalmazzák.

28. Az SZMSZ mellékletei és függelékei

57. §

Az SZMSZ mellékletei :

1.) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal résztvevő önszerveződő közösségek jegyzéke

2.) A polgármester önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörei

3.) A Városgazdasági, Ügyrendi-és Összeférhetetlenségi Bizottság feladatai és átruházott hatáskörei

4.) Az Oktatási, Művelődési, Vallási- és Sport Bizottság feladatai és átruházott hatáskörei

5.) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság feladatai és átruházott hatáskörei

6.) A jegyző önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörei

7.) A társulásokra önkormányzati rendeletekben átruházott feladatok és hatáskörök

8.) Csongrád Városi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

9.) Az önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármesterek és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának nyilvántartási szabályai, és az ellenőrzési eljárás rendje

58. §

Az SZMSZ függelékei:

1.)A képviselő-testület tagjainak névsora

2.) Az alpolgármesterek és a bizottságok tagjainak névsora

29. Záró rendelkezések

59.§

(1) A rendelet 2019. december 1. napján hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013.(I.31.) önkormányzati rendelete.

60.§

A Szervezeti és Működési Szabályzat a polgármesteri hivatalban, a Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központban és a város honlapján megtekinthető.

            Bedő Tamás sk.                                                               Dr. Juhász László sk.

polgármester                                                                       jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja 2019. november 22.

                          Dr. Juhász László sk.

                                  jegyző