Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 43 /2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2021. 10. 28

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 43 /2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2021.10.28.

Dunaújváros Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, önkormányzatok és államigazgatási szervek véleményének kikérésével Dunaújváros építészeti örökségének és településképének védelme érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének eljárási szabályaira,

b) a helyi építészeti örökség nyilvántartott elemeire vonatkozó szabályokra,

c) a településképi követelményekre, és a követelmények érvényesítésének területeire,

d) a településkép-érvényesítés helyi eszközei alkalmazásának részletes szabályaira, ezen belül

da) a településképi véleményezési eljárás részletes szabályaira,

db) a településképi bejelentési eljárás részletes szabályaira,

dc)1 a településképpel kapcsolatos szakmai konzultáció és tájékoztatás szabályaira,

dd) a településképi kötelezés részletes szabályaira, a nem teljesítés következményeire,

e) a településképi követelmények érvényesítéséhez kapcsolódó teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás mértékére és módjára,

f) az adókedvezmény igénybevételének szabályaira,

terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. civil kezdeményezés: bármely természetes vagy jogi személy, ezek csoportja, egyház, egyesület kezdeményezése;

2. molinó: építményen kifeszített vagy építmények között átfeszített, illetve ahhoz más módon rögzített, írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó;

3.2 mozgatható (mobil) megállító tábla: üzlet, szolgáltató egység (a továbbiakban: üzlet) elé az üzlet nyitvatartási idejében a közterületre kihelyezett információs célú, az üzletet, vagy annak termékét hirdető tábla;

4. sorház: minden olyan épület, vagy épületek sora, amelyen egy-egy lakás, a hozzá tartozó homlokzati egység, egységenként önálló külső bejárattal, legalább 3-szor ismétlődik;

5. üzletfelirat: üzlet rendeltetési egység homlokzatán, vagy a vállalkozás ingatlanán az üzlet nevét, vagy tevékenységét megjelenítő felirat, cégtábla, cégér, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés és a totemoszlop;

6. szerelt jellegű épületszerkezet: olyan épületszerkezet, amely károsodás nélkül szétszedhető, és más területen összerakható;

7. Színterv: olyan homlokzati terv, mely tartalmazza valamennyi előforduló felületképző elem, és homlokzati elem színezését azonosítható módon, az alkalmazott szín egyértelmű meghatározásával, színkódjával;

8. teraszház: a sorház különleges fajtája, amikor az ismétlődő egységek egymás felett, a terep lejtését követve, egymástól eltolva helyezkednek el;

9. totemoszlop: a telken működő vállalkozás(ok), üzlet(ek) neve, egyes esetekben kereskedelmi adatok megjelenítése céljából épített, méreteinél fogva nagy távolságról észlelhető oszlop és felirat

10. más célú berendezés: az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely

11.3 dombház, földház: olyan épület, melynek a földdel borított része meghaladja az épület befoglaló méretének 60%-át;

12.4 mobilház: olyan épület, amelyet az épületszerkezetek megbontása nélkül el lehet mozdítani, át lehet helyezni;

13.5 modern stílusú épület: a HET1 területen található, valamint a HET1 területen kívüli helyi egyedi védett épületek közül az 1950-1952 és 1958-1970 között épült épületek;

14.6 szocreál stílusú épület: a HET1 területen található, valamint a HET1 területen kívüli helyi egyedi védett épületek közül az 1952-1958 között épült épületek.

II. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelme

1. A helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai

3. § (1) A kulturális örökség védelme közérdek, a helyi védelem célja a település múltját reprezentáló, és településképi, település-, vagy építészettörténeti, vagy építészeti értéket képviselő épületek, műtárgyak és képzőművészeti alkotások megőrzése.

(2)7 Helyi területi védelem illeti meg mindazon közterületekből és nem közterületekből álló épített rendszereket, amelyek sajátos tájképi, településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti adottságaik folytán a település épített környezetének jellege és identitása szempontjából meghatározó jelentőségűek.

(3) Helyi egyedi védelem alatt kell álljon bármely épület, építmény, köztárgy egésze vagy meghatározott része, amennyiben építészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, ipartörténeti értelemben a település karaktere szempontjából meghatározó jelentőségű.

(4) A védelem nem akadályozza a védett érték a mai igényeknek megfelelő használatát, korszerűsítését, bővítését, rendeltetése megváltozását, ha az a védettség alapját képező érték létét, állagát nem veszélyezteti, és nem befolyásolja károsan.

4. § (1)8 Ha a védett építmény állagromlása, állapota veszélyezteti annak fennmaradását, vagy a településképet rontja, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 29. § (3) bekezdése szerinti helyrehozatali kötelezettséget kell elrendelni.

(2)9

2. Helyi védelem elrendelése és megszűntetése

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszűntetése történhet:

a) a településrendezési tervhez, a településképi rendelethez vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány értékkatasztere,

b) a helyi építészeti-műszaki tervtanács javaslata, vagy

c) civil kezdeményezés

alapján.

(2) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi védettség megszűnik.

(3) Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, a városi főépítész köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

(4)10 A védettség alá helyezésről vagy megszüntetésről szóló civil kezdeményezést az önkormányzathoz kell benyújtani.

6. § A védettség alá helyezésről benyújtott civil kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását,

b) a javaslat rövid indokolását,

c) a védendő érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését,)

d) a védendő érték legalább 5 fényképből álló fotódokumentációját,

e) helyszínrajzot,

f) a védett érték rendeltetését és használatának módját,

g) a védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait (elmaradhat, ha a többi anyag alátámasztja a kezdeményezés megalapozottságát)

h) védendő terület esetében, annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat, és

i) a kezdeményező nevét és címét.

7. § Az 5. § (1) bekezdés a) és b) pont szerinti javaslattal, vagy civil kezdeményezéssel benyújtott védendő értékhez az önkormányzat elkészíti, vagy elkészítteti az értékvizsgálatot és szakmai indoklást, amelyhez a benyújtott dokumentumok felhasználásával elkészül a helyi értékkataszterben rendszeresített, az érték kategóriájának megfelelő értékvédelmi adatlap.

8. § (1) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),

c) az érintett épület építészeti felmérési rajzait M 1:50 arányban, az egyedi részletek rajzait M 1: 10 arányban és legalább 10 fényképből álló fotódokumentációt,

d) a védelem megszűntetése szükségességének okait,

e) bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indoklást.

(2) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az önkormányzat, -civil kezdeményezés esetén a kérelmező költségére-, elkészítteti az értékvédelmi szakvéleményt.

9. § (1) A helyi védetté nyilvánítással és a védettség megszűnésével kapcsolatos előzetes egyeztetéseket és az eljárást a Polgármesteri Hivatal a városi főépítész közreműködésével folytatja le.

(2)11 A helyi védelem alá helyezési, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról

a) az érdekelteket közzététel útján és

b) társasház esetében a társasházat a közös képviselőnek megküldött postai levélben,

c) nem társasházi tulajdon esetében a tulajdonost vagy tulajdonosokat postai levélben

tájékoztatni kell.

(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Ennek elmaradása a kezdeményezéssel való egyetértésnek minősül.

(4) A védetté nyilvánítást, vagy a védettség megszüntetését kezdeményező közgyűlési előterjesztésben ismertetni kell a megalapozó szakvéleményeket, és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit, valamint a Közgyűlés érintett bizottságainak állásfoglalását.

10. § (1) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése a rendelet 1., 2., vagy a 3. mellékletének módosításával lép hatályba,

(2)12 A településképi és építészeti értékek alapján helyi védett területek megnevezését és területi lehatárolását a rendelet 1. melléklete állapítja meg.

(3)13 A 2. melléklet a helyi építészeti értékek alapján védett épületek, épületrészek és műtárgyak jegyzéke.

(3a) A 2. melléklet jegyzékében szereplő épület, épületrész, műtárgy értékleltári adatlapjainak összessége a rendelet függeléke.

(4) A város védett szobrainak, képzőművészeti alkotásainak jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését közzé kell tenni, és postai úton értesíteni kell:

a) az érintett épület, műtárgy tulajdonosát,

b) a kezdeményezőt, és

c) területi védelem esetén az érintett közműkezelőket.

(6) A védelem elrendelésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról a közgyűlés határoz, a döntését indokolnia kell és azt közzé kell tennie.

11. § (1) A helyi egyedi és területi védelem alá helyezett és megszűnt értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a védettséget elrendelő önkormányzati rendelet adatait,

b) a helyi értékkatasztert,

c) az összes, a védett építészeti értékkel kapcsolatos dokumentumot, adatot, szakvéleményt, dátummal ellátva,

d) a hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát), és

e) a helyi érték helyrehozatalára, jókarbantartására nyújtott támogatás(ok) dokumentációját.

(2) Területi védelem esetén az értékkataszter tartalmazza:

a) a helyrajzi számot, vagy a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

b) a védelem szakszerű, rövid indoklását,

c)14

d)15

(3) Egyedi védettség esetén az értékkataszter tartalmazza:

a) a címet és a helyrajzi számot,

b) a védelem szakszerű, rövid indoklását,

c) fotódokumentációt,

d) a helyi védelem szerinti védettségi kategóriáját,

e) helyszínrajzot, vagy a beazonosításhoz szükséges térképet,

f) a védett érték rendeltetését és használatának módját.

(4) A védettség megszűnése esetén az adott tételt továbbra is nyilvántartásban kell tartani, a törlést elrendelő rendelet adataival együtt.

(5)16 A nyilvántartásba előzetes egyeztetést követően bárki betekinthet a városi főépítész irodájában.

12. § (1) Az önkormányzat a javasolt értéket – a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg – legfeljebb egyéves határozott időtartamra, határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti, ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.

(2) Az ideiglenes védelemre vonatkozó határozatot a bejelentést követően, helyszíni szemle alapján, a veszélyeztetettséget figyelembe vevő időn, de legfeljebb 8 napon belül meg kell hozni.

(3) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó követelmények vonatkoznak.

(4) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, vagy a helyi védelem alá helyezésről szóló rendelet hatálybalépésével, illetve az elutasításról szóló határozat meghozatalával.

III. Fejezet

Településképi követelmények

3. Helyi védett területek területi építészeti követelményei

13. § (1) A helyi védett területeken a telekalakítások és az építések során meg kell őrizni a város történelmileg kialakult

a) utca- és térszerkezetét, az utcakép ritmusát, a légtérarányokat,

b) telekszerkezetét és a beépítés jellegét,

c) jellegzetes építészeti hangulatát, hagyományos karakterét, léptékét,

d) az épített térfalak vonalvezetését, és

e) a közel azonos időben megvalósult, sajátos beépítési módot tükröző, egységesen megmaradt városrészek, utcaszakaszok utcaképeit.

(2) A helyi védett területeken a bontásoknak és az új beépítéseknek igazodniuk kell a meglévő, védett térstruktúrához és törekedni kell a megbomlott összhang helyreállítására.

(3) A helyi védett területen meg kell őrizni, vagy az értékeket figyelembe véve változtatás nélkül meg kell újítani

a) az épületek környezetét jelentő, azokkal harmonikus, táji egységet alkotó zöldfelületeket (parkok, ligetek, fasorok), táji elemeket (vízfolyások, árkok), hagyományos tájalkotó műtárgyakat (hidak, átereszek, támfalak) és a még fellelhető hagyományos utcabútorokat (padok, lámpák, közkutak, stb.), és

b) az értékét képező építészeti részeket (bejárati kapukat, rácsokat, keretezéseket, tagozatokat, profilokat, egyéb díszítéseket).

4.17 Az Újváros helyi védett területeinek településkép-védelmi követelményei

14. § Az 1. mellékletben lehatárolt, HET1 jellel jelölt, túlnyomóan a szocialista-realista (továbbiakban szocreál) stílusban épült városrészek védelmének célja az Újváros építésekor kialakult egyedülállóan egységes arculat megőrzése.

15. § (1) A HET1 területen belül az épületen

a) lapostetős kialakítás esetén új magastető nem alakítható ki,

b)18 lapostető felújítása során az eredeti eresz-, attika-, vagy párkánykiképzést változatlanul meg kell tartani, vagy az eredeti állapotot kell visszaállítani,

c)19 meglévő magastető beépítése az egész épület arculatára készített egységes terv alapján lehetséges, magastetőt úgy lehet beépíteni, hogy az épület egységes arculata ne sérüljön, legalább az alábbi feltételekkel:

ca) a tető tömegét, a nyílászárók tetőfelépítményeit kivéve, meg kell őrizni; térdfal nem építhető és nem magasítható meg,

cb) egy épületen, vagy épületegyüttesen csak egyféle jellegű és anyaghasználatú tetőfelépítmény készülhet, a tetőzeten már korábban elkészült, többféle felépítmény esetén a közvetlen szomszédoshoz kell alkalmazkodni, kivéve a Kossuth Lajos utca 9-41. számú épület, ahol a Kossuth Lajos utca felőli oldalon tetőfelépítmény nem építhető.

cc) a felépítmények színe a homlokzat meghatározó vakolatfelületének színével vagy a tetőhéjalás színével egyezzen,

cd) egy felépítmény legfeljebb egy tetősíkot érinthet, épületsarkon tetőfelépítmény nem készülhet,

ce) a tetőfelépítmény tengelye legyen azonos a homlokzati nyílászárók tengelyével. Azonos megjelenésű homlokzati nyílászárók felett a felépítmények is azonos megjelenésűek (méretek, anyag, szín, forma) legyenek,

cf) tetősíkban fekvő ablakok akkor is alkalmazhatók, ha az épületen a meglévő már elkészült tetőtérbeépítés tetősíkból kiemelkedő felépítményekkel készült,

cg) magastetőn legfeljebb egy sor tetősíkból kiemelkedő felépítménybe épített ablak helyezhető el.

d)20

(2) a HET1 helyi védett területen az épületekre új emeletet építeni tilos.

(3)21 A HET1 helyi védett területeken az épületek homlokzatai nem változtathatók meg, kivéve:

a) az Építők útja 2-14., Görbe u. 2., Vasmű út 1-41., Kőműves u 1-9., Szórád M. u keleti oldala, Korányi S. u. 1., Dózsa György u 1-1/b, és a Devecseri G. u. 2-6. számú épületek, ahol az eddigi átalakításokat kialakult állapotnak kell tekinteni, és esetükben az eredeti állapot helyreállítható,

b) üzletportál

ba) az a) pontban felsorolt épületek véghomlokzatán is kialakítható, a felsőszinti ablakok tengelyében,

bb) homlokzati síkja az épületen kialakult eredeti portálsíkhoz képest nem változhat,

bc) felette előtető csak a portálba építve készülhet, a bejárati ajtó felett, legfeljebb 60 cm-es kiállással,

bd) parapetbontással járó új portál létesítés esetén a meglévő nyíláskeretezést azonos anyaggal, azonos profillal ki kell egészíteni,

be) üzletportál átalakítása, felújítása esetén a földszinti homlokzati fal, lábazat vagy nyíláskeretezés anyaga, felülete, színezése nem változtatható,

c) előtető a lakóépületek bejárata felett, legfeljebb 2,0 m-es kiállással, az épület építészeti jellegével összhangban, épületenként egységesen kezelve alakítható ki,

d) nyílászáró cseréje során az új nyílászáró

da) homlokzati bejárati kapu, portál esetében az eredetivel megegyező anyagból,

db) ablak az eredetivel vagy megegyező anyagból vagy azonos hatású anyagból

azonos osztással, kialakítással és részletképzéssel készüljön.

e) utólagos hőszigetelés külső falsíkon csak akkor,- és olyan vastagságban-, alkalmazható, ha a fal síkjának változása nem eredményezi az épület jellegének megváltozását, értékeinek elvesztését,

f) kőtagozatok cseréje, előlépcsők felújítása, kőlábazatok javítása során az eredetivel anyagában, formájában, részleteiben megegyező kialakítású és textúrájú szerkezeteket kell használni.

(4)22 A HET1 helyi védett területeken az épületek homlokzatain a falak,a rácsok és a korlátok színezése során:

a) az építéskori eredeti színnel megegyező árnyalatban valósuljon meg, amennyiben az megállapítható, épületenként egységesen kezelve,

b) ha az a) pont szerinti szín nem ismert, akkor a szocreál stílusú épületeken a szocreál stílusra jellemző, a falakon telítetlen meleg színeket, a modern stílusú épületeken a törtfehér és a szürke árnyalatait kell alkalmazni.

(5) A Posta telkének lezárásaként a 137 és a 140 helyrajzi számú telkek alakításával létrejövő új telken az új épület tömege ne konkuráljon a meglévő épülettömegekkel, határozottan és könnyen láthatóan különüljön el a környező beépítés építészeti stílusától, és:

a) a kialakuló tömeg ne konkuráljon a meglévő épülettömegekkel,

b) hordozza a mai építészeti stílust, a meglévő építészeti stílustól határozottan eltérő legyen,

c) az épületet zöldtetőként vagy járható tetőként kialakított lapostetővel kell fedni,

d) az épületek tetejét az épület ötödik homlokzataként kell kezelni, a helyi védettséghez méltó módon, és

e) a gépészeti berendezéseket zárt térben kell elhelyezni.

(6) A 139/1 helyrajzi számú telken

a)23 az udvar közhasználatra való megnyitása esetén az udvart csak üvegtetővel szabad lefedni,

b) az udvarban a kő lábazat, a nyílászárók kő keretei, a kovácsoltvas rácsok megtartandók, az üvegmozaik látványa biztosítandó,

c) a hozzáépítés anyaghasználatában, formavilágában a meglévőtől különböző, de azzal harmonizáló legyen

ca) a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében,

cb) homlokzatképzésben és

cc) szín- és anyaghasználatban,

d)24 a földszinti zárófödém fedése is homlokzatként kezelendő.

(7)25 A HET1 területen

a) napelem, napkollektor

aa) magastetős épületen nem helyezhető el,

ab) lapostetős épületen az utcaképet hátrányosan nem befolyásoló módon helyezhető el,

b) az egyedi klímaberendezés kültéri egysége

ba) a homlokzat erkéllyel vagy loggiával takart részén, vagy

bb) ha a helyiség előtt nincs loggia vagy erkély, akkor függőleges ablaksoronként az ablakok ugyanazon oldalán

helyezhető el.

(8) A HET1 területen hírközlő antenna épületen belül helyezhető el.

(9) A HET 1 területen belül a DÉSZ szerinti „közterület felszín alatt beépíthető területe”-ként kijelölt területen elhelyezett építmény

a) teljes egészében a felszín alatt kell elhelyezkedjen, a közterület burkolata folyamatos, szintváltás nélküli, és a közterületet használó gyalogosok és/vagy gépjárművek számára járható kell legyen,

b) a fényáteresztő szerkezeteket átlátszatlan módon kell kialakítani és

c) az építmény megközelítését a csatlakozó épületen belülről kell megoldani, kijárat a közterület felé közvetlenül nem alakítható ki.

(10)26 A nagyvárosias védett (HET1) területeken az épületek földszintjének a környezet átalakításával is járó átalakítása az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) az átalakítandó földszinti helyiségek bejárati szintje és a járdaszint közötti különbség legfeljebb 0,6 m lehet, ennél nagyobb szintkülönbség esetén a földszinti helyiségek megközelítésére a teljes homlokzatra vonatkozó, egységes megoldást kell kialakítani,

b)27 bejárat akadálymentes megközelítését biztosító rámpa a meglévő lábazat és előlépcső anyagával, azok kiképzésével összhangban vagy önálló fémszerkezettel kialakítva építhető,

c) a helyiségek megközelítését szolgáló előlépcsők, rámpák a járdaszélességet legfeljebb 30 %-kal csökkenthetik, az általános szabályoknak megfelelő járdaszélesség sérelme nélkül,

(2) Hasznosított pinceszint esetén a megközelítés épületen kívül csak ott alakítható ki, ahol az utólag létesített külső lejárat a gyalogos forgalomra kialakított terület használatát, esztétikai kialakítását nem befolyásolja hátrányosan.

5.28 Az Óváros helyi védett területeinek településkép-védelmi követelményei

16. §29 Az Óváros az 1. mellékletben lehatárolt, HET2 jellel jelölt területe védelmének célja a történelem során kialakult hagyományos településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal-vezetés és utcakép megőrzése és fejlesztése.

17. § (1)30 A HET2 területen lakóépület és gazdasági rendeltetésű épület elhelyezése során az utcai telekhatártól számított 8 m-en belül a közterület felőli kialakult térfalakat, építési vonalakat meg kell őrizni úgy, hogy:

a) a beépítetlen telken az új épület beépítése a kialakult beépítéshez illeszkedjen,

b) bontás után az új épületet

ba) az elbontott épület utcai homlokzatának vonalára kell elhelyezni, vagy

bb) saroképület esetében mindkét utcai homlokzati vonalra illeszteni kell.

(2) A HET2 területen az utcai kerítést

a) áttörten kell kialakítani úgy, legfeljebb 8 m hosszon lehet tömör, ide számítva a tömör kialakítású kapubehajtót is,

b) a tömör, vagy legfeljebb 50 %-ban áttört kerítés anyaga vakolt tégla, vagy fa kell legyen, színe az anyagától függően az épület falazatával vagy nyílászárójával azonos,

c) az épület előtt áttört kell legyen, legfeljebb 40 cm magas lábazattal.

(3) A HET2 területen támfalak építését kerülni kell, szükség esetén terméskőből kell őket kialakítani, vagy burkolni, a geotechnikai adottságokat figyelembe véve.

(4) A HET2 területen hírközlő antenna épületen belül helyezhető el.

18. § (1)31 A HET2 területen belül az egyedileg nem védett lakóépületekre vonatkozó építészeti követelmények az alábbiak:

a)32 elbontott épület telkére épülő új épületet:

aa) ha az elbontott épület tetőgerince a beépített oldalhatárral párhuzamos volt, akkor oromfallal és a beépített oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel kell kialakítani, ebben az esetben keresztszárny az utcai telekhatártól számított 8 m széles sávon kívül épülhet,

ab) ha az elbontott ház tetőgerince az utcával párhuzamos volt, akkor az utcával párhuzamos tetőgerinccel kell kialakítani,

b) az utcai telekhatártól számított 8 m széles sávban az épület magassága, tömege illeszkedjen a szomszédos épületekéhez,

c) új épület utcai homlokzata

ca) legfeljebb 6,5 m, az oldalkert felőli oldalán létesíthető nyitott tornáccal együtt legfeljebb 8,5 m széles lehet, ha a kialakítás oromfalas

cb) a Pincesoron szélessége legfeljebb 4 m, kialakítása oromfalas kell legyen,

d) az épületeket magastetővel kell kialakítani, annak figyelembevételével, hogy:

da)33 a tető hajlásszöge egy épületen belül azonosan 38-45 fok lehet,

db) íves tető, két domborúan eltérő hajlásszögű tető nem alakítható ki,

dc) a tornác sávja és a fedett terasz felett alacsonyabb hajlásszögű esőcsendesítő készülhet,

e) a tetőhéjalás kerámia anyagú lehet,kivéve a tornác felett és a tetőfelépítményeken alkalmazott fémlemezfedést és üvegfedést.

f) az utcai homlokzatok tetősíkján

fa) a tetősíkból kiemelkedő tetőfelépítmény az épület utcai homlokzata hosszának legfeljebb egynegyedén és a függőleges vetületi sík 1/10-én készülhet,

fb) a Pincesoron pince tetősíkján ablak nem helyezhető el,

g) utcai homlokzaton erkély, terasz, loggia nem alakítható ki,

h) kapu

ha) oldalhatáron álló, vagy szabadon álló épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el,

hb) zártsorúan, a két oldalsó telekhatár között az utcai homlokzat vonalában teljesen beépített telkeken épületenként egy db, legfeljebb 3,60 m széles kapunyílás létesíthető,

i)34 az épületek falazata szerelt szerkezet nem lehet, a homlokzatot vakolni kell, a vakolat színe fehér, vagy telítetlen, világos szín lehet, a lábazat ettől eltérően vakolatlan, kővel vagy téglával burkoltan is kialakítható,

j) gépkocsitároló nem helyezhető el az épület pinceszintjén, ha a lehajtó terepbevágásba kerülne,

k)35 a nyílások csak vakolatdísszel keretezhetőek,

l) az oromfal vakolt tégla vagy fa lehet, az épület egyéb részeivel azonos anyag és színhasználattal.

(2) Napelem, napkollektorok, klímaberendezések kültéri egységei és más műszaki és mérőberendezések utcai homlokzatra, kerítés utcai oldalára nem helyezhetők.

6. A helyi egyedi védelem és a védett elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. § (1)36 A 2. melléklet 1. pontja szerinti egyedi védelem alatt álló épületet átalakítani az alábbiak szerint lehet:

a) védett épület felújítása esetén, értékvizsgálat figyelembe vételével, a védett érték szempontjából az eredeti állapotot kell visszaállítani,

b) meg kell őrizni:

ba) a helyi védett épületet hagyományos, értékes építészeti tömegét, tetőformáját

bb) az eredeti nyílásrendet úgy, hogy új nyílás nem alakítható ki, a nyílások szélessége nem változtatható meg,

bc) az eredeti épülettartozékokat, felszereléseket és

bd) az eredeti színezést, amennyiben az ismert.

c) ha a korábban átalakított, védelem alá vont épület eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és a következtetések sem falkutatással, sem egyébbel nem bizonyíthatók, úgy a homlokzatot - a stílusidegen állapot megszüntetésével - a megfelelően fennmaradt eredeti elemek és helyi analógiák felhasználásával kell helyreállítani,

e) a védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, értékes belső tér esetén a belső átalakításokat, korszerűsítéseket az eredeti szerkezetek tiszteletben tartásával és a védett értékek sérelme nélkül kell megvalósítani.

(1a) A 2. melléklet 2. pontja szerinti utcaképet meghatározó épületnek védett az a része, amely az utca képét meghatározza, azaz védettnek kell tekinteni és a helyi védett épületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:

a) oromfalas utcai homlokzat esetén az épület utcai homlokzatát, a tornácot és az épülettömeget az utcai homlokzattól számított első tartófalig tartó sávban kell védettnek tekinteni, a sávon túl épülhet a védett épületrészhez építészeti megjelenésében illeszkedő keresztszárny vagy új épület,

b) utcával párhuzamos tetőgerincű épület esetén az utcai homlokzatot és az utcáról látható tömeget kell védettnek tekinteni.

(1/b) A 2. melléklet 3. pontja szerinti védett kaput befoglaló épületen védettnek kell tekinteni a kaput, és az azt befoglaló épület térfalának vonalát (homlokzat síkját) az utcai telekhatáron.

(2) A 2. melléklet 1.-3. pontja szerinti helyi védett épület csak úgy bővíthető, hogy az épület jellege, arányai, utcaképi szerepe ne változzon, a védett érték ne sérüljön.

(3) A 2. melléklet 1-4. pontja szerint védett épület homlokzatán, tetőzetén:

a) nem alkalmazható

aa)37 bitumenes zsindely- vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés,

ab)38

ac) szekcionált garázskapu.

b) nyílászáró cseréje során lehetőleg az eredeti nyílászárót kell felújítani, ha ez már nem valósítható meg, akkor kapu, homlokzati bejárati kapu az eredetivel megegyező anyagból, kialakítással és részletképzéssel, az új ablak

ba) a szocreál stílusú épületeken és a modern stílusú épületeken az eredetivel azonos hatású és színű anyagból,

bb) egyéb épületen az eredetivel megegyező anyagból,

azonos méretben és osztással készüljön,

c) utólagos hőszigetelés külső falsíkon csak akkor, - és olyan vastagságban-, alkalmazható, ha a fal síkjának változása nem eredményezi az épület jellegének megváltozását, értékeinek elvesztését,

d)39 a homlokzatot egységesen kezelve lehet felújítani, a homlokzat egy részének önálló felújítása, színezése nem megengedett, kivéve javítás esetén,

e)40 klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el, kivéve:

ea) a 2. melléklet 1. pontja szerinti épületek közül a lapostetős épületen a központi klíma elhelyezése a tetőfelépítmény részeként,

eb) a 2. melléklet 1. pontja szerinti épületek azon homlokzatain, amelyek nem a közúti forgalom számára megnyitott közterület felé nyílnak, ott a homlokzat erkéllyel vagy loggiával takart részén, vagy ha a helyiség előtt nincs loggia vagy erkély, akkor függőleges ablaksoronként az ablakok ugyanazon oldalán,

ec) a 2. melléklet 2-3. pontja szerinti épületek nem védett részein,

ed) a 2. melléklet 4. pontja szerinti épületrészt hordozó épületek nem védett részein a homlokzat erkéllyel vagy loggiával takart részén, vagy ha a helyiség előtt nincs loggia vagy erkély, akkor függőleges ablaksoronként az ablakok ugyanazon oldalán.

(4) Épületdísz, épülettagozat károsítása, eltakarása tilos, a cégtáblákat, cégéreket, üzletfeliratokat, napvédőket, redőnyöket úgy kell elhelyezni, rögzíteni, hogy az építészeti értékhez hozzájáruló elemet ne károsítson, és ne takarjon el.

(5) A 2. melléklet 2. pontja szerinti utcaképet meghatározó épület védett részének a 4. § (2) bekezdés szerinti újraépítése során

a) megváltoztatható a földszinti padlóvonal,

b) oromfalas utcai homlokzat esetén a földszinti padlóvonaltól számítva az eredetivel egyező kell legyen az utcai homlokzat befoglaló formája (tetőhajlászög, szélesség, magasság)

c) utcával párhuzamos tetőgerincű épület esetén a földszinti padlóvonaltól számítva az eredetivel egyező kell legyen azutcai homlokzat hossza, magassága és a tető hajlásszöge, magassága,

d) a tetősíkból kiemelkedő tetőfelépítmény a védett épületrész homlokzata hosszának legfeljebb egynegyedén és a függőleges vetületi sík 1/10-én készülhet,

e) az épület nem pincézhető alá,

f) egyebekben az újraépített védett épületrészre vonatkoznak a védett épületekre vonatkozó szabályok.

(6) A 2. melléklet 3. pontja szerinti védett kaput befoglaló épületen

a) a védett kaput meg kell őrizni, és a befoglaló épület utcai homlokzatán kell tartani,

b) a befoglaló épület átépíthető, újraépíthető úgy, hogy a történelmileg kialakult utcai építési vonalat meg kell őrizni, az új épületet, épületrészt erre kell helyezni,

c) az új épületet úgy kell kialakítani, hogy a megőrzött kapu harmonikusan illeszkedjen az új homlokzatba.

(7)41 Védett épületutcai homlokzata,épület védett része kerítéssel nem takarható el, védett épület, épületrész utcai homlokzata előtt a kerítés tömör lábazata legfeljebb 60 cm magas lehet, a lábazat felett csak legalább 50%-ban áttört kerítés alakítható ki.

20. § (1) A 2. és 3. melléklet szerinti építményrészeket és épülethez nem kapcsolódó, de helyhez kötött képzőművészeti alkotásokat, köztárgyakat lehetőség szerint eredeti helyükön kell megőrizni.

(2) A 2. melléklet. 4. pontja alapján védett épületrészt magába foglaló, így részleges védelem alatt álló építmény felújítását, bővítését úgy kell megoldani, hogy a védelem alatt álló elem ne sérüljön, és az ahhoz való kapcsolódás harmonikus legyen.

(3) A védett építményrészt hordozó építmény bontása, a környezet átalakítása, a védett elem elmozdítása esetén a védett érték megőrzéséről gondoskodni kell, a megőrzés helyét a helyi értékvédelmi nyilvántartásban kell rögzíteni, és szükség esetén a 2. mellékletet is módosítani kell.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

21. § A településképi szempontból meghatározó területeket a 4. melléklet határolja le.

22. § (1) A nagyvárosias nem védett területeken az épületek földszintjének a környezet átalakításával is járó átalakítása az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) az átalakítandó földszinti helyiségek bejárati szintje és a járdaszint közötti különbség legfeljebb 0,6 m lehet, ennél nagyobb szintkülönbség esetén a földszinti helyiségek megközelítésére a teljes homlokzatra vonatkozó, egységes megoldást kell kialakítani,

b) bejárat akadálymentes megközelítését biztosító rámpa a meglévő lábazat és előlépcső anyagával, azok kiképzésével összhangban kialakítva építhető,

c) a helyiségek megközelítését szolgáló előlépcsők, rámpák a járdaszélességet legfeljebb 30 %-kal csökkenthetik, az általános szabályoknak megfelelő járdaszélesség sérelme nélkül,

(2) Hasznosított pinceszint esetén a megközelítés épületen kívül csak ott alakítható ki, ahol az utólag létesített külső lejárat a gyalogos forgalomra kialakított terület használatát, esztétikai kialakítását nem befolyásolja hátrányosan.

23. § (1) A nagyvárosias területek nem védett részén meglévő épületen új magastető úgy épülhet, hogy egy utcaszakaszon vagy lakótelepi egységen belül a meglévő tetők, tetőfelépítmények és az utólagos ráépítések anyaghasználata, tömegformálása, megjelenése összehangolt legyen az alábbi feltételekkel

a) az ötszintesnél magasabb épületeken utólag csak 10 fokosnál kisebb hajlásszögű a tető,

b) a legfeljebb ötszintes épületeken az utólagos magastető egyszerű nyeregtető tetőidommal készülhet, legfeljebb 40 fokos hajlásszöggel, az épület tagozatok nélküli homlokzati síkján legfeljebb 50 cm-rel túlnyújtva,

c) az új magastető kialakításával az épületmagassága legfeljebb 0,8 m-rel növekedhet, az DÉSZ-ben az építési övezetre meghatározott épületmagasság mértékéig,

d) a tetősíkból kiálló új felépítmények az épület nyílásrendszeréhez alkalmazkodnak.

e) magastetőben tetőterasz nem létesíthető, és

f) az új magastető épületenként egy ütemben építhető meg.

(2) Meglévő magastető a nagyvárosias területeken a vonatkozó egyéb előírások és műszaki feltételek teljesülése esetén beépíthető, átépíthető az alábbi feltételekkel

a) a magastető hajlásszöge nem változtatható meg,

b) magastető épületenként egységes tervek alapján szakaszolva is beépíthető,

c) a tetőtér beépítésével az épületmagasság legfeljebb 0,8 m-rel növekedhet,

d) a tetősíkból kiemelkedő felépítmények az épület nyílásrendszeréhez alkalmazkodva alakíthatók ki,

e) magastetőben tetőterasz nem létesíthető és

f) tetőfelújítás során a héjalás anyaga csak a teljes épületen egységesen változhat.

(3) A nagyvárosias területek nem védett részén meglévő épületre utólagosan emeletet építeni nem lehet, kivéve

a)42 ha a nem magastetős épület ötszintes, vagy alacsonyabb, és

b) egy utcaszakaszon az azonos típusú épületeken az emeletráépítés azonos megjelenésű,és

c) az új szint funkciója illeszkedik a meglévő épületéhez,

d) építészeti kialakítása tiszteletben tartja a meglévő épület tömegét, jellegét, formavilágát, és

e) épületenként egy ütemben valósul meg.

(4)

(5)

(6) A nem védett nagyvárosias területeken

a) árkád, erkély nem építhető be, nem üvegezhető be, és nem fedhető le semmilyen szerkezettel,

b) loggia beüvegezhető, de nem építhető be,

c) a lapostetőn, vagy a padlástérben elhelyezhető műszaki berendezéseket a lapostetőn, vagy a padlástérben kell elhelyezni,

d) az egyedi klímaberendezés kültéri egysége

da) a homlokzat erkéllyel vagy loggiával takart részén, vagy

db) ha a helyiség előtt nincs loggia vagy erkély, akkor függőleges ablaksoronként az ablakok ugyanazon oldalán

helyezhető el.

(7)43 Az épületek erkély- és loggia-, valamint a függőfolyosó korlátai épületenként egységesen, egyszerre változtathatók meg, alakíthatók át vagy színezhetők újra.

(8) Az úszótelken elhelyezett, a DÉSZ 3. §. (3) szerinti pavilonra (továbbiakban pavilon) a közterületen elhelyezett építmények településképi követelményei vonatkoznak.

24. § (1)44 A 4. melléklet szerinti sorházas területeken az épületek tetőidoma, a tetőhéjalás anyaga, a homlokzati kialakítása és színezése, nyílászárók cseréje nem változtatható meg, kivéve, ha a változtatás utcaszakaszonként, a teraszházak esetében épületenként egységesen, egyszerre történik.

(2) A teraszházakra magastető nem építhető.

25. § A 4. melléklet szerinti Búzavirág utca zártsorú beépítés területén

a)45 tető hajlásszöge 38-45 fok között lehet

b) a közterületi telekhatártól mért 15 m széles sávban oromfal nem alakítható ki.

26. § (1) Településképi szempontból meghatározó tradicionális családi házas beépítés területén

a) oromfalas, az utcára jellemzően merőleges, vagy az oldalhatárral párhuzamos gerincű tetővel kialakított új épület utcai homlokzatának hossza legfeljebb 7,0 m, az oldalkert felőli oldalán létesíthető nyitott tornáccal együtt legfeljebb 8,5 m lehet,

b) a tető hajlásszöge - kivéve a tornác sávja és a fedett terasz felett, ahol alacsonyabb hajlásszögű esőcsendesítő készülhet

ba)46 38 - 45 fok között lehet,

bb) nem lehet egy épületen belül eltérő,

c) utcai homlokzaton

ca) 2 domborúan eltérő hajlásszögű tetővel határolt oromfal, és

cb) erkély, terasz, loggia

nem alakítható ki,

d)47 bitumenes lemezfedés és bitumenes zsindely héjalás alkalmazása tilos.

(2) A tradicionális családi házas beépítés területen napelem, napkollektorok, klímaberendezések kültéri egységei utcai homlokzatra, kerítésre nem helyezhetők.

27. § (1) A tervezett lakópark úgy alakítható ki, ha arculata, településképi megjelenése egységes és harmonikus, ennek érdekében:

a) az anyaghasználat,

b) a tetők hajlásszöge, a tornácok és teraszok alacsony hajlású lefedésének kivételével és

c) magastető alkalmazása esetén a tetők héjazata,

az egész telep lakóházai esetében azonos.

(2) Az épületek falazatának színezésekor legfeljebb 3 színt, és annak árnyalatait szabad alkalmazni, kerülve a komplementer és a telített színeket.

28. § Az átalakuló kertvárosias lakóterületeken a természeti-táji környezetre, és a tájképi kitettségre tekintettel

a) a kerítéseket vagy kerítéslábazatokat, támfalakat természetes anyagok felhasználásával lehet megépíteni,

b) bitumenes lemezfedés és bitumenes zsindely héjalás alkalmazása tilos,

c) az épület úgy helyezhető el, hogy az előkertben telkenként legalább egy, a táji adottságoknak megfelelő, közepes, vagy nagy lombkoronájú fát lehessen telepíteni.

29. § (1) A 4. melléklet szerinti Duna-part és a szigetek, és az arborétum területén az épületek tömege, homlokzati kialakítása legyen egyszerű, de egyedi, anyaghasználata legyen igényes és alkalmazkodjon:

a) a táji, természeti adottságokhoz és a táji, természeti védelemhez,

b) a Duna-parton az árvízi veszélyeztetettséghez.

(2) A Duna-part és a szigetek, és arborétum területén:

a) a szükséges kerítéseket drótfonatból, vagy vadhálóból kell építeni, legfeljebb 30 cm magas lábazattal,

b) lapostető alkalmazása esetén a rálátásokra is tekintettel a tető zöld-, vagy járható tetőként alakítható ki,

c) bitumenes tetőfedést alkalmazni tilos,

d) homlokzat burkolataként kőburkolatot utánzó műanyag burkolat nem alkalmazható, és

e) a nyolc gépkocsi befogadására alkalmas parkolónál nagyobb parkolók vízáteresztő burkolattal alakíthatók ki.

(3) Az építési telkek zöldfelületei a Duna-parton és a szigeteken a természetesen kialakult fásszárú állomány megtartásával, annak kiegészítésével alakíthatók ki, invazív fajok alkalmazása tilos.

30. § A kertes mezőgazdasági területeken és a hétvégi házas területen a természeti-táji környezetre tekintettel:

a) kerítéseket drótfonatból, vagy vadhálóból kell építeni, legfeljebb 30 cm magas lábazattal,

b) támfalak alkalmazása kerülendő, szükség esetén természetes anyagok felhasználásával kell megépíteni,

c) az oromfal szélessége 5 m-nél, tornáccal együtt 7 m-nél szélesebb nem lehet,

d) a tető hajlásszöge - kivéve a tornác sávja és a fedett terasz felett, ahol alacsonyabb hajlásszögű esőcsendesítő készülhet

da)48 38-45 fok között lehet,

db) nem lehet egy épületen belül eltérő,

e)

ea)

eb)

f)

g) bitumenes lemezfedés és bitumenes zsindely héjalás nem alkalmazható.

31. § (1) A városközpont átalakuló része, az egyetem környéke a város jelentős intézményeinek ad helyet, az épületek és építmények kialakításakor a terület városképi jelentőségéhez méltó anyagok használhatók.

(2) A buszpályaudvar épületeit és építményei egységes építészeti arculattal kell kialakítani.

(3) A zöldfelületeket a táji adottságoknak megfelelően megválasztott fafajokkal, telkenként egységesen alakíthatók ki.

32. § Pálhalma és Sándorháza örökségvédelmi szempontból érzékeny területén a védett épületek körüli területeken a védett értékek feltárulkozásának érdekében:

a) az épületek legfeljebb kétszintesek lehetnek,

b) az épületek anyaghasználata legyen igényes,

c) a zöldfelületek a táji adottságoknak megfelelően megválasztott, nagy lombkoronát növelő fafajokkal alakíthatók ki.

33. § Az érzékeny helyen fekvő, átalakuló gazdasági területeken

a)

b) az épületek anyaghasználata legyen igényes,

c) a kerítéseket legfeljebb 80 cm magas lábazattal, felette legalább 80%-ban áttörten kell kialakítani,

d) a zöldfelületek a táji adottságoknak megfelelően megválasztott, nagy lombkoronát növelő lombos fa fajokkal alakíthatók ki.

8. Általános településképi követelmények

34. § Védett épület környezetében csak úgy lehet építeni, növényt telepíteni, hogy a védett érték ne károsodjon, a rálátás és a térarányok ne sérüljenek jelentősen.

35. § (1)49 Lakóház nem lehet

a) mobilház,

b) dombház,

c) olyan épület melynek homlokzatán - az oromfalon és a nyílászárókon kívül, - a faanyag több, mint 30%-ban jelenik meg.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület

a)50 nem lehet olyan épület, amelynek homlokzatán – a nyílászárókon kívül – a faanyag több, mint 30%-ban jelenik meg, kivéve:

aa) a hétvégi házas üdülőterületen,

ab) a zöldsávok nagy zöldterületű intézményeinek területén,

ac) a Duna-part és a szigetek, Arborétum területén,

ad) a kertes mezőgazdasági területen,

ae) a településképi szempontból nem meghatározó területek közül a külterületként nyilvántartott területen, és

b) tetejének héjalása nem lehet bitumenes zsindely.

36. § Utcabútor, pavilon tetején bitumenes zsindely, kavicsolt lemezfedés nem alkalmazható.

9. Közterületen elhelyezett építmények településképi követelményei

37. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek kell tekinteni Dunaújváros összes közterületét.

(2) Pavilon telkén és annak határain kerítés nem építhető.

(3) Az utcabútorok és a pavilonok terepcsatlakozás átalakítása során a meglévő terepet legfeljebb 60 cm-es szintváltással, földegyenleggel lehet módosítani.

(4) Új pavilon építése, vagy meglévő pavilon bővítése csak szerelt jellegű épületszerkezettel épülhet.

(5) Új utcabútor, vagy pavilon, meglévő utcabútor, vagy pavilon újonnan kialakított tetőformája csak a környezetéhez illeszkedő lehet.

(6) A pavilon tömegformája csak konvex, zárt geometriai forma lehet, amelytől legfeljebb 30 cm-es eltérés lehetséges akár alaprajzi, akár metszeti vonatkozásban, a főbejárat ennél nagyobb beugrással is kialakítható.

(7) Pavilonon konzolos épületrész - az előtető kivételével - nem alakítható ki.

(8) Pavilonhoz tartozó előtető:

a) legfeljebb 2,2 m belmagassággal kialakítva építhető,

b) legfeljebb 2 méterre állhat ki a homlokzatsíkhoz képest, és

c) az előtető külső peremén is alátámasztható.

(9) Pavilonhoz égéstermék-kivezető nem építhető.

(10)51 Vendéglátó terasz

a) a terephez képest legfeljebb 30 cm magasságban alakítható ki,

b) a terasz korlátja legfeljebb 90 cm magas, szerelt szerkezet lehet,

c) a terasz egységes megjelenésű és egységes szerkezetű ponyvával fedhető le, mely akár nem fedett pergolára is rögzíthető, és

d) a terasz más térelhatároló szerkezettel legfeljebb az év egy részében, október 15. és április 15. közötti időtartamban ideiglenesen zárható le.

10. Üzletfelirat elhelyezésére vonatkozó településképi szabályok

38. § (1) Az üzletfeliratot a vállalkozás, ennek hiányában az épület tulajdonosa köteles kifogástalan állapotban fenntartani, vagy maradéktalanul felszámolni.

(2) Az épületen az üzletfeliratot úgy kell kialakítani, hogy az szervesen illeszkedjen a homlokzatok vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Üzletfelirat céljára önálló építmény magassága legfeljebb 3 m lehet, kivéve

a) a totemoszlopot,

b) a zászlótartó rudat.

(4) Kerítésen, kerítéskapun:

a) üzletfeliratot úgy kell elhelyezni, hogy a kerítés kialakításával, színével, anyagával, rendjével és ritmusával összhangban legyen,

b) üzletfelirat, az önálló betűkből álló felirat befoglaló területe legfeljebb 4 m2 lehet.

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló üzletfelirat kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el.

(6) Molinó üzletfelirat céljára nem alkalmazható

39. § (1) Üzletfeliratot a meglévő építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangoltan, azok zavartalan érvényesülése mellett, az épület homlokzatához, a meglévő üzletsorhoz illeszkedő stílusban kell elhelyezni.

(2) Az 1. melléklet szerinti HET1 és HET2 védett területen az üzletfelirat összes felülete a rendeltetési egység:

a) tömör falfelületének 20%-át,

b) vagy az üvegezett felület 15%-át nem haladhatja meg,

c) üzletfelirat csak időjárásálló anyagból készülhet, és festett acél, felületkezelés nélküli horganyzott acél, felületkezelés nélküli alumínium, UV sugárzást nem álló műanyag nem alkalmazható,

d) villogó üzletfelirat alkalmazása tilos.

(3) A védelem alatt nem álló nagyvárosias területeken az üzletfelirat összes felülete a rendeltetési egység:

a) tömör falfelületének 100%-át, vagy

b) az üvegezett felület 40%-át

nem haladhatja meg.

(4) A védelem alatt nem álló nagyvárosias területeken villogó üzletfelirat alkalmazása tilos.

11. Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

40. § (1) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(2) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területeken.

(4) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(5) A reklámhordozók, reklámhordozó berendezések a városképi szempontból egységet képező tereken és útszakaszokon azonos szempontok alapján, egységes arculat kialakítását figyelembe véve alakíthatók ki.

(6) Nem helyezhető el reklámhordozó, plakát:

a) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben,

b) utcabútoron, műtárgyon festett kivitelben,

c) közterületen álló fákon,

d) emlékműveken, szobrokon, műalkotásokon,

e) temető területén és a telekhatártól számított 20 m-es sávban, kivéve a temetkezési szolgáltatásra utalókat.

(7) Reklámhordozót, hirdetőoszlopot úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, az ehhez kapcsolódó jogokat ne sértse.

41. § (1) Közút, közlekedési célú közterület fölé molinót kihelyezni nem szabad.

(2) A nem közlekedési célú közterület fölé molinót egyszerre legfeljebb 30 nap időtartamban, az adott közterület vonatkozásában évente összesen 84 napra lehet kihelyezni, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges.

42. §52

IV. Fejezet

A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építményekre vonatkozó településképi szabályok

43. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a Dunaújváros településszerkezeti terve szerinti

a) gazdasági területek,

b) az ökológiai hálózaton kívül eső általános mezőgazdasági területek.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a Dunaújváros településszerkezeti terve szerinti

a) lakóterületek,

b) vegyes területek,

c) az üdülőterületek,

d) a különleges területek közül a rekreációs területek,

e) a közparkok,

f) a kertes mezőgazdasági területek,

és az ezek határától mért 100 m széles sáv.

(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek még a helyi védett épületek

a) belterületen 100 m,

b) a külterületen 300 m-es

környezete.

44. § A Dunaújváros településszerkezeti terve szerinti, és az Erdőállomány adattár szerinti erdőterületeken, valamint a tájképvédelmi terület övezetében az elektronikus hírközlés felszíni építményeit jellemzően fa tartószerkezettel kell megvalósítani.

44/A. §53 Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településképvédelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 8. §-ban foglalt önkormányzati hatásköröket Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző) ruházza át.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉS HELYI ESZKÖZEI

13. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

45. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező:

a) minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá esik és helyi védett, helyi védett területen, vagy településképi szempontból meghatározó területen valósul meg, vagy

b) közterületen építési engedélyhez és bejelentéshez sem kötött

ba) építmény elhelyezéséhez,

bb) fasor telepítéséhez,

bc)54 park, zöldfelület, burkolat kialakításához vagy átalakításához,

bd) közterület-alakítási tervhez.

(2) A kérelmet az építtető, vagy megbízottja a 7. melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával

a) személyesen,

b) postán, vagy

c) e-mailben

nyújthatja be, a városi főépítész az önkormányzat honlapján közölt elérhetőségén.

(3) A kérelemhez papír alapon, vagy pdf. formátumban kell mellékelni a szakmai tájékoztatáshoz és konzultációhoz alkalmas terveket.

(4) A konzultáció felelőse gondoskodik az általa készített emlékeztető

a) közléséről a kérelmező felé,

b) az emlékeztető visszakereshető nyilvántartásáról, megőrzéséről.

14. Településképi véleményezési eljárás

46. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az 5. melléklet szerinti építéshatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően.

(2)55 A jegyző településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye az 5. melléklet 1. pontjában meghatározott esetekben Dunaújváros Megyei Jogú Város Főépítésze (a továbbiakban: városi főépítész), a 2. pontjában meghatározott esetekben a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontján alapul.

(3) A településképi vélemény kialakításának során az e rendeletben meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett az alábbi szempontokat kell vizsgálni:

a) az elhelyezni kívánt rendeltetés be tud-e illeszkedni a környezetbe, a beillesztés megtörtént-e (terület-felhasználás megfelelősége),

b) az épület szintszáma, homlokzatának nyitottsága vagy zártsága nincs-e hátrányos hatással a kialakult településképre (magassági illeszkedés),

c) a védendő és más meglévő adottságokat figyelembe vették-e, a tervezett építés nincs-e hátrányos hatással az épített örökségre, az épített és természeti környezetre,

d) a környezet tervezett, távlati, a településszerkezeti tervben rögzített terület-felhasználását figyelembe vették-e,(távlati adottságokat figyelembevevő megfelelőség),

e) többütemű beépítés esetén az egyes ütemek önállóan is befejezett, egységes képet mutatnak-e,

f) a rálátás és a kilátás szempontjából megfelelő-e az épület telepítése, kialakítása,

g) az épület, vagy műtárgy tetőformája, anyaghasználata és színezése megfelel-e az illeszkedés követelményének,

h) az építési telken belül a zöldfelületeket a szabályozási terven ábrázolt védőfásításokat megtervezték-e, a zöldfelületek tervezett kialakítása megfelel-e az előírásoknak.

(4) A véleményezési eljáráshoz a tervdokumentációt 2 példányban papíralapon és egy példányban digitálisan kell mellékelni.

15. Településképi bejelentési eljárás

47. §56 (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek megkezdése előtt, amelyek a 6. melléklet alapján településképi bejelentési eljáráshoz kötöttek.

(2) A bejelentési kérelmet a 8. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt két példányban papír alapon kell mellékelni.

(4) A színtervet színesben kell dokumentálni két példányban.

(5) A színterv legalább egy olyan homlokzatot ábrázoljon az építészeti engedélyezési terveknek megfelelő méretarányban, vagy fotóval a homlokzat(ok)ról és színkód képével kiegészítve, illetve színes látványtervekkel, látványfotókkal illusztrálva, melyen az épületen előforduló összes építészeti elem megtalálható.

(6) A színtervnek tartalmaznia kell:

a) a panelos technológiával készült épület esetében legalább a változtatással érintett szekcióval közvetlenül szomszédos 1-1 szekció meglévő színeit,

b) hagyományos technológiával készült épület esetében az épülettömb épületeinek színeit.

16. A településképi kötelezés

48. § (1) A településkép javítása és a helyi örökség védelme érdekében az építmény meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét kell előírni, és a védett épület, építmény, épületrész eredeti állapotának megfelelő állapot helyreállítására kell kötelezni

a) azt, aki védett építményt károsít, elbont, megsemmisít,

b) az építmény tulajdonosát, ha az építmény műszaki állapota, és emiatt településképi megjelenése nem megfelelő, vagy a műszaki állapot építészeti értéket veszélyeztet.

(2)57 Településképi kötelezés bocsátható ki, és az építmény átalakítására, vagy a településképi követelményeknek meg nem felelő építmény elbontására kötelezhető az építmény tulajdonosa, ha

a) a helyi egyedi védelem vagy helyi területi védelem alatt álló építményhez annak megjelenését zavaró, az örökségvédelmi érték csökkenését okozó módon épületrészt, épületdíszt, vakolatot, egyéb elemet hozzáépítenek, üzletfeliratot, kirakatszekrényt helyeznek el, a tetőt átalakítják,

b) az új vagy felújított épület, építmény megjelenése, tömege, anyaghasználata, színezése nem felel meg a településképi követelményeknek,

c) az építéssel érintett telek és környezete az építkezés és kapcsolódó munkálatok ideje alatt településképet rontó módon van bekerítve,

d) a műszaki berendezések elhelyezése, kialakítása nem felel meg a településképi követelményeknek,

e) a településképet rontó üzletfeliratok megszüntetése és eltávolíttatása érdekében, ha azok mérete, anyaga, elhelyezése, megjelenése nem felel meg a szabályoknak, és

f) az építés bejelentését elmulasztották.

(3) Az épület homlokzatának felújítására kell kötelezni azt a tulajdonost, akinek az épületének a műszaki állapota a településképet rontja.

49. §58 A jegyző ültetési kötelezettséget ír elő, ha az építéssel összefüggésben a zöldfelületek kialakítása, parkolók fásítása, növényzettelepítés nem valósult meg, vagy nem megfelelő, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.

50. §59 A jegyző hivatalból jelzi az építésügyi hatóságnak, ha

a) a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne;

b) a telek beépített, vagy be nem épített területét nem a rendeltetésének megfelelően használják.

51. § (1)60 A jegyző a hatósági kötelezés végrehajtására határidőt szab. Védett érték veszélyeztetettsége esetén a kötelezés végrehajtását azonnal meg kell kezdeni. Egyéb esetben a szabálytalan állapot megszüntetésére a jegyző a döntés kézbesítésétől számított legfeljebb hat hónapos határidőt adhat, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

(2) Ha a kötelezés címzettje nem állapítható meg, és jogszabály másképp nem rendelkezik, akkor a tulajdonosnak kell helytállnia.

(3) A kötelezettséget úgy kell elrendelni, különösen a határidőt úgy kell megállapítani, hogy teljesítése a kötelezett méltánylást érdemlő életviszonyaiban az arányosnál nagyobb zavart ne okozzon.

(4)61 A kötelezés teljesítéséhez, különösen védett épületet érintő esetben, a jegyző hatósági szerződést köthet a kötelezettel, amelynek keretében a teljesítéshez önkormányzati támogatás adható.

17. A településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

52. § (1) A polgármester a 48. § szerinti hatósági határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld a kötelezettnek.

(2) Amennyiben a felszólításra a kötelezett 30 napon belül:

a) nem teljesíti a határozatban foglaltakat, vagy

b) nem nyújt be kérelmet a feladat ütemezett teljesítésére vonatkozóan,

településképi bírságot kell kiszabni.

(3) A kötelezés teljesüléséről helyszíni szemlével kell meggyőződni.

(4) A településképi bírság összegét a 9. melléklet alapján kell kiszabni. A mellékletben nem szereplő esetekben egyedi elbírálás alapján szabható ki a bírság.

(5)62 Az ismételten kiszabható bírságot a kötelezés teljesítéséig vagy a Tktv. 8. § (2) bekezdés e) pontban foglalt intézkedésig, ezek elmaradása esetén évente egyszer, legalább 5 évig ki kell szabni.

(6) A kötelezettség teljesülésekor a korábban kiszabott bírságok mérsékelhetők, vagy elengedhetők.

VI. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

18. Védett építményt megillető adókedvezmény nyújtásának részletes feltételei

53. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességről szóló 13/A §-hoz kapcsolódó kedvezmény igénybevételének jogosságának igazolására a polgármester műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkező felelőst, vagy legalább 1 ilyen szakember részvételével működő munkacsoportot (a továbbiakban örökségvédelmi munkacsoport) hoz létre.

(2) A helyi adókról szóló törvény szerint támogatás illeti meg – adókedvezmény formájában –azon helyi védelem alatt álló épület tulajdonosát, aki a védelem szem előtt tartásával felújítja, korszerűsíti az épületét, és az adókedvezményt a polgármesternek benyújtott levélben kérelmezi.

(3) A felújítás, helyreállítás befejezését

a) építési engedély köteles tevékenység esetében az illetékes hatóság,

b) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenyég esetében az örökségvédelmi munkacsoport

által kiállított dokumentummal kell igazolni.

19.63 Helyi védett épületek vagy helyi területi védelem alatt álló területen álló épületek helyreállításának támogatása

54. § Az ingatlan tulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok tervezéséhez – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat, vagy a tervezést, szakértést maga végzi, vagy végezteti el.

55. § (1) Az önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére Pénzügyi Alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap elsősorban az 1.-3. sz. melléklet szerinti védett értékek szokásos jókarbantartási munkálatain túlmenően, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő örökségvédelmi többletköltség finanszírozására szolgál.

(3) Az alap forrása:

a) az önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,

b) a magyar és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,

c) a vállalkozók és magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető így rendelkezett,

d) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok,

e) a településképi bírságokból befolyt összegek,

f) egyéb bevételek.

(4) A Közgyűlés a költségvetésről szóló rendeletében határozza meg az alapot a költségvetés részeként.

(5) Az alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni, év végi maradványa nem vonható el, a következő költségvetési évre át kell vinni.

56. § (1) Az örökségvédelmi feladatok kivitelezéséhez kapcsolódó többletköltségekhez hozzájárulás támogatási szerződés alapján nyújtható.

(2) A támogatást a 10. melléklet formanyomtatványán lehet kérelmezni. A támogatási szerződés megalapozására a támogatás megítéléséhez szükséges műszaki terveket és költségvetést kell mellékelni.

(3)64 A kérelem elbírálásával kapcsolatos döntést az örökségvédelmi munkacsoport készíti elő.

(4) Kérhető támogatás a településképi kötelezés teljesítéséhez is.

(5) A támogatási szerződés megkötéséről a Közgyűlés a benyújtási határidőt követő 90 napon belül dönt.

57. § (1) A helyi védett érték helyreállítója az örökségvédelmi többletköltség fedezésére az örökségvédelmi többletköltség 80%-ára lehet jogosult, amit az önkormányzat, az 56. § (1) bekezdése szerinti szerződés alapján fizet meg.

(2) A teljesítést, részteljesítést a polgármester által kijelölt, műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkező felelős, vagy az örökségvédelmi munkacsoport kijelölt tagja igazolja.

(3) Az önkormányzat az elismert költségeket utólag, a (2) bekezdés szerinti igazolás benyújtásától számított 30 napon belül fizeti meg.

(4) A támogatás tényét, részletes adatait, dokumentációit a helyi védett elemek nyilvántartásában nyilván kell tartani,

(5) Ugyanarra a munkára

a) tíz évente egyszer

b) a fa felületek karbantartására három évente egyszer nyújtható támogatás.

20. Fasorok kialakításához nyújtott támogatás

58. §65

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) a Dunaújváros településképének alakításáról és védelméről szóló 12/1999. (III.24.) önkormányzati rendelet

b) a közterületek hirdetési célú hasznosításának engedélyezéséről szóló 5/2010. (II.12.) önkormányzati rendelete 6. § -a,

c) az építészeti örökség helyi védelméről szóló 27/2013. (VIII.30.) önkormányzati rendelet,

d) a Dunaújváros településképi eljárásairól és az önkormányzati építészeti-műszaki tervtanácsról szóló 15/2013.(IV.26.) önkormányzati rendeletének az 1-6. §-a, a 7. § (2) bekezdése, továbbá az 1-6 melléklete.

e) a DÉSZ 3. § 4., 5., 11., 12- 14. pontja, 5. §-ának (2) és (4) bekezdése, 6. §-ának (2) - (7) bekezdése, 7. §-ának (2) bekezdése, 8. §-ának (2) bekezdése, 10. §-ának (1) - (2) bekezdése, 12. § -16. §-a, 54. §-a, 55. §-ának (3) - (4) bekezdése, 58. § (3) bekezdésének d) - g) pontja, 62. §-ának (1) bekezdés és (3) bekezdésének a) pontja, 67. §-ának (2) bekezdése, 69. §-ának (3) bekezdése, 71. §-ának (2) bekezdése, 80. §-ának (3) bekezdése, 82. § (3) bekezdésének a) pontja, 82. § (4) bekezdésének c) pontja, 84. §-ának (7) bekezdése, 86. §-ának (5) bekezdése, 88. § (3) bekezdésének a) pontja, 93. §-ának (2) és (4) bekezdése, és 94. §-a

(3) Hatályát veszti a DÉSZ 86. § (2) bekezdésének a) pontjában „a tájba illő” szövegrész.

2. melléklet67

1. VÉDETT ÉPÜLETEK

A

B

C

1.

hrsz

cím

külön védett elem, kötelezettség

2.

1/2

Bercsényi u. 8-10.

felújítás a műemléki helyreállítás szabályai szerint
Mátyás anyja – 2 mészkő dombormű

3.

14

Vörösmarty Mihály u. 2.

az épületrészek egysége, tömeg, részletek

4.

21/2

Balogh Ádám utca 16-22. – Munkácsy Mihály utca 1-7. – Esze Tamás utca 13.

a két épület szimmetriája
tömeg, kőburkolatok, lépcsőházi kapuk és keretezésük, az eredeti 4-es osztású ablakok ablakosztása, erkélykorlátok

5.

27/3

Balogh Ádám utca 8-14. – Munkácsy Mihály utca 2-8. – Esze Tamás utca 7-11.

6.

23

Semmelweis u. 5.

ablak- és erkélyrács, ablakkeretek, ablakosztás, bejáratok és környékük, loggia-kialakítás, belső mészkőlap burkolat

7.

24/2

Dózsa György út 24. – Bocskai István utca 2. – Balogh Ádám utca – Semmelweis utca

tömeg, homlokzatképzés, különösen a kőburkolatok, kapukeretek
domborművek (Farkasvölgyi István)

7.a

42/36

Dózsa Gy. út 4/c

7.b

54/10

Apáczai Csere János u. 13.

a több mint 10 méter magas, egybefüggő üvegfal

8.

74/2, 74/3, 74/4

Városháza tér 1-3.

az épülettömegek egymáshozi viszonya,
a torony homlokzatképzése, óra

9.

111/1

Guttenberg köz

minden utcai homlokzati elem (ablakok, tagozatok, rácsok
az udvari szárny értékei vizsgálandók

10.

111/3

Táncsics Mihály utca 3-3/a. – Dózsa György út 27-31.

tömeg, részletek, különösen a loggiasor a sarkon, Dózsa György úti lépcsőházkapuk és keretezésük
Tetőfelépítmény, álló tetőablak nem alakítható ki.

11.

112

Táncsics Mihály u. 1/a

Kapubejárat, vakolatdíszek, felirat: „főiskola bejárat”

11.a

125

Széchenyi István köz 3/b

az épület tömege, cserép héjalás
tornácok, tornácok oszlopai
ablakok mérete, osztása
a megmaradt eredeti ablakok, ha vannak, „tanúként” megtartandók

12.

130

Kossuth Lajos u. 10/A

az épületegyüttes egysége
a trapézlemezzel zsaluzott nyersbeton lábazat, vörös terméskő burkolat, a nyersbeton, vagy műkővel burkolt attikák és tetőlemezek, a zártszelvény oszlopok és a nyílászárók színe és osztása

13.

133

Bartók Béla u 6/b

kőburkolat, kovácsoltvas rácsok, korlátok, zászlótartók

14.

139/1, 139/2

Vasmű út 39-41. és Dózsa György út 1.

a kő lábazat, a nyílászárók kőkeretei, a kovácsoltvas rácsok
az udvarban az üvegmozaik

15.

144/1

Vasmű út 35-37, Kossuth Lajos u. 2a, 2b

Vasmű úti és Dózsa György térre néző homlokzatok, szimmetriák megőrzése

16.

146/2

Kossuth Lajos utca 27/a. – Petőfi liget 3-7. – Görbe utca 9.

átjáró kialakítása,
minden homlokzati elem, kivéve a nem eredeti nyílászárók és a tetőátalakítások
sgrafitto díszítés (Medveczky Jenő, 1954)

17.

150

Szórád Márton u 6/a

árkádos pavilonsor, átjáró

18.

159/1

Bartók Béla tér 1.

minden részlet
színes üvegablak (Z. Gács György)

19.

162

Petőfi Liget 2.

az egész épület, részleteivel együtt

20.

159/2,

Bartók Béla tér 3-7.

árkádos pavilonsor, átjáró

21.

166

Bartók Béla tér 8.

az üzlethelyiség neoncsillárjai
az épület külső homlokzatának mozaikjai

22.

169

Kossuth Lajos utca 7/b

ablakosztás, ablakkeretek, vakolatarchitektúra

23.

171/2

Vasmű út 27-35.

Vasmű úti és a keresztutcákra néző homlokzatok, tulipán mintás ablakrács
a keresztutcákra néző (vég)homlokzatok beépített loggiáira homlokzat-felújításnál egységes megoldást kell alkalmazni

24.

173/7

Vasmű út 17-25.

25.

175/7

Vasmű út 7-15

26.

177/5

Vasmű út 1-5.

27.

180/3, 180/4, 180/5, 183

Vasmű út 10. 12.14.,
Korányi Sándor u. 1.

a 4 (tulajdonképpen egy) épület egysége
javasolt a híd visszaépítése, az egységes színezés helyreállítása

28.

181

Városház tér 4.

29.

184/1

Korányi Sándor utca

tömeg, homlokzatok burkolatai, értékes belső részletek

30.

196/2

Gagarin tér 3-23.

minden homlokzati elem, kivéve a nem eredeti nyílászárók és a tetőfelépítmények

31.

207/2

Kisdobos utca 1 -5

G4 jelű ház: árkád belső kialakítása, erkélymellvéd, lépcsőház-ajtó a vasrácsokkal, ablakosztás, ablakkeretek
G5 jelű ház: függőfolyosók műkő és vas korlátai

32.

209

Úttörő utca 1.

elsősorban a déli és keleti térfallal határolt udvar térfala, a nyílászárók rendje, osztása, kőburkolatok, korlátok
a bejárati rész nyílászárói nem eredetiek

33.

254/4, 254/5, 254/2

Barátság útja 2, 2/a, 2/b

az épületegyüttes egysége, a lapostetős kialakítás

34.

325/3

Építők útja 2.

homlokzati üvegfal, épület tömege, fémburkolat

35.

324/2

Építők útja 7.

víztorony, minden elem

36.

331/1

Vasmű tér 1-3.

Kő burkolatok, elemek, oszlopok
Munkás-paraszt szövetség – freskó (Domanovszky Endre)
Főkapu – kovácsoltvas (Lehoczky János)

37.

331/1

Dunaferr, Öntöde

tömeg, homlokzatok

38.

331/1

Dunaferr Heller Hűtőtorony

ipartörténeti emlék

39.

331/1

Dunaferr, Szénmosó, Szárító, Iszapoló

tömeg, homlokzatok

40.

331/1

Dunaferr, Kis Energia Iroda

tömeg, homlokzatok

40.a

358

Vasmű tér 3.

tömeg, szalagablakos kialakítás

40.b

477/2

II. János Pál pápa tér 1.

egyedi az épület szerkezete
megőrzendő a templom tömege, homlokzatai (színe, anyaghasználata) és üvegablakai
megőrzendő érték a telken belül közterületi jelleggel kialakított burkolt tér és zöldfelületek

40.c

487

Bercsényi Miklós u. 2.

az épület tömege (szintszám, lapostetős kialakítás, a tető átalakítható járható, vagy zöldtetővé)
a bejárat és a bejárati tömb kialakítása, kőburkolata
a szárnyak homlokzatának szalagablakos kialakítása

41.

772/12

Kandó Kálmán tér

vasútállomás + 2 épület téralakítása, szimmetrikus elrendezése

42.

772/14

43.

772/35

44.

1453

Petőfi Sándor u. 5.

minden eredeti elem, struktúra, részlet, a belső udvarban is
a kaput javasolt az épülethez jobban illő fakapura visszacserélni

45.

1455

Petőfi Sándor u. 3.

minden eredeti elem, struktúra, részlet, a belső udvarban is

46.

1459

Magyar út 33.

ablakok, ablakkeretezés, egyéb vakolatarchitektúra

47.

1460

Magyar út 31.

ablakok, ablakkeretezés, ornamentika, egyéb vakolatarchitektúra, a hátsó szárnyon is, hátsó kis portikusz oszlopai

47.a

1487

Kis temető utca, Temető köz, Aranyvölgyi út

védendő az egész épület az összes részletével, anyaghasználatával együtt

48.

1576/5

Baracsi út 30.

ipartörténeti és történelmi emlék is
tömeg, az oromfal kialakítása és a nyílásrend, vakolatarchitektúra, az épület színe (fehér, törtfehér, halvány szürkés árnyalatok)
az épület átfogó, műemléki szempontrendszerű helyreállítása javasolt

49.

1526/4

Szilágyi Erzsébet u. 34.

minden elem (tömeg, nyílászárók, burkolat, stb.), kerítés

50.

1865

Magyar út 14.

minden részlet is és a kerítés

51.

2004/2

Tisza u. 9.

Minden megőrzött, eredeti elem, különösen az ablakok és a tornác. Az épület belső értékei átépítéskor vizsgálandók.
Az épület homlokzatain készülő hőszigetelő rendszer alkalmazása nem szerencsés.
A telken új épület, épületrész nem helyezhető el, kivéve a 3 m épületmagasságot meg nem haladó télikert. Az épület a tetőtér irányába bővíthető.

52.

2107

Szent István u. 7.

minden elem (tömeg, nyílászárók, burkolat, stb.)

53.

2112/2

Szent István út 15.

tömeg, az ablak és tornácbejárat befoglaló formája

54.

2126

Táltos utca 1.

tömeg, a Mohácsi utcára néző ablakok
a tornác befalazását vissza kell bontani

55.

2137

Mohácsi u. 12.

Madonna – Tondó műkő dombormű (Berán Lajos)

56.

2143

Halász sor 2.

tömeg, nyílásrend, korlátok, kerítés

57.

2163

Magyar út 49.

tömeg, nyílásrend és osztás
a tető homogenitását megbontani tetőfelépítménnyel, álló tetőablakkal nem szabad

58.

2441

Temető u. 1.

tömeg, eredeti ablakok

59.

2450

Magyar út 53.

minden elem (tömeg, nyílászárók, burkolat,stb.)

60.

2944/1

Magyar út 78.

minden megőrzött, eredeti elem (utcai ablakok, ajtó), a fehér szín és a vakolatarchitektúra, fa oromfal részletei, a kerítés
az utcai homlokzatra új tetőfelépítményt építeni nem szabad, az utcára néző tetőn csak tetősíkban fekvő ablak helyezhető el.

61.

3355

Szalki-sziget, Hajóállomás

anyaghasználat, tömeg, modern stílusa

62.

052/8

Sándorháza, Sigray Kúria

az egész épület helyreállítása javasolt

63.

069/14

régi vasútállomás

az eredeti állapot helyreállítása és új hasznosítás javasolt

64.

078/36

Pálhalma Dóra kastély

minden elem (tetőszellőzők is)
a tető homogenitását megbontani tetőfelépítménnyel, tetőablakkal nem javasolt, a terasz fölött és a tornyon nem megengedett

65.

078/29

Pálhalma, majorépület

tömeg, homlokzat

66.

078/41

Pálhalma víztorony

víztorony, minden elem

67.

078/41

Pálhalma istálló

jól karbantartott, legalább a jelenlegi állapotában megőrzendő
értékei: tömeg, homlokzat, téglaburkolat, kapuk

2697

Temető u. 14.

utcai homlokzat befoglaló formája, utcai homlokzat nyílásai és nyílászáróinak osztása

2. UTCAKÉPET MEGHATÁROZÓ ÉPÜLETEK

A

B

C

1

hrsz

cím

védett elem, kötelezettség

2

1789/2

Arany János u. 4.

az utcai ablakok részletképzése

3

1439

Petőfi Sándor u. 35.

utcai homlokzat, tetőidom, tornác

4

1444

Petőfi Sándor u. 23.

tornác, fa oromfal, utcai tornáckapu

5

1452

Petőfi Sándor u. 7.

fa oromfal, eredeti ablak, tömör kerítés

6

1461

Magyar út 29.

eredeti ablakok, vakolt ablakkeretezések

7

1471/1

Magyar út 25.

8

1482

Kistemető u. 2.

eredeti ablakok

9

1488

Kistemető u. 8.

az eredeti deszka oromfal, eredeti ablakok

10

1494

Magyar út 17.

az utcával párhuzamos gerincű házon az ablakok, a másik épületen a tornáckapu

11

1813

Arany János u. 34.

tornác fafaragásai

12

1815/1

Arany János u. 38.

a tornác fa oszlopai, gerendás födéme, a fafaragások

13

1817

Arany János u. 42.

tömeg, tornáckapu

14

1837

Arany János u. 39.

15

1839

Arany János 35.

16

1864

Magyar út 12.

fa oromfal, ablak, tornáckapu, tornácüvegezés, kerítés

17

1866

Magyar út 16.

utcai homlokzat, tornác, kerítés

18

1894

Tisza u. 6.

nyílászárók, tagozatok, homlokzati vakolatarchitektúra

19

1918

Pince sor 9.

homlokzat minden eleme

20

1943

Öreghegyi út 14.

eredeti fa oromfal, a tornác kapuja,

21

2188

Bem utca 2.

ablak, vakolatarchitektúra, fa oromfal

22

2217

Lengyel köz 7.

az eredeti deszka oromfal, eredeti ablak

23

2250/1

Petőfi Sándor u. 42.

a deszka oromfal, ablakok

24

2264

Petőfi Sándor u. 52

kerítés is

25

2274

Petőfi Sándor u. 64.

eredeti ablakok, vakolatarchitektúra

26

2278

Petőfi Sándor u. 72.

eredeti ablakok

27

2279

Petőfi Sándor u. 74.

a 2005-ben dokumentált utcai homlokzat helyreállítandó, a kerítés megtartandó

28

2461

Temető u. 13.

az egész épületegyüttes, de különösen az utcai ablakok és vakolatarchitektúra

29

2548

Temető u. 37.

a 2005-ben dokumentált ablakosztás helyreállítandó

3. VÉDETT KAPU ÉPÜLETE

A

B

C

1

hrsz

cím

védett elem, kötelezettség

2

2155

Magyar út 39.

kapu eredeti állapotának megőrzése

3

2715

Magyar út 55.

kapu eredeti állapotának megőrzése

4

1868

Magyar út 20.

kapu eredeti állapotának megőrzése

4. VÉDETT ÉPÜLETRÉSZEK

A

B

C

30.

hrsz

cím

védett elem

31.

63/2

Liszt F. kert 1-17

Műkő erkélymellvédek, franciaerkély mellvédrácsok, lábazat

32.

65

Liszt Ferenc kert 18.

Árkád, mellvédrács

33.

69/2

Erkel F. kert 1-17

Műkő erkélymellvédek, franciaerkély mellvédrácsok, lábazat

34.

61

Vasmű u 16.

1848 – kő dombormű (ismeretlen szerző)

35.

132/3

Kőműves utca 1-13.

portálok, kapubejáratok, kapuk, földszinti kőburkolat

36.

168/4

Kossuth Lajos u. 9-17.

lépcsőház zárterkély

37.

168/3

Kossuth Lajos u. 19-27.
Bartók B. u. 3.

lépcsőház zárterkély

38.

146/3

Kossuth Lajos u. 29-41.

lépcsőház zárterkély, erkélykorlát

39.

168/2

Babits Mihály u 2-16

mozaik, kapu vasrácsai, erkélykorlát

40.

173/3

József Attila u 2-14

mozaik, kapu vasrácsai, erkélykorlát

41.

175/2

Ady Endre u 2-16.

mozaik, kapu vasrácsai, erkélykorlát

42.

151/3

Építők útja 2-4

erkélykorlát

43.

153

Liget köz 1-5.

erkélykorlát

44.

137

Dózsa György út 3.

Allegória – 2 kő dombormű, Gyenes Tamás)

45.

212/2

Nagy Imre u. 2.

lépcsőház homlokzati részletképzése (kivéve a kapu), végszekciók tömege, erkélymellvédek

46.

212/6

Nagy Imre u. 4.

lépcsőház homlokzati részletképzése (kivéve a kapu), végszekciók tömege, erkélymellvédek
színezés (Iparművészeti Főiskola hallgatói készítették)

47.

212/5

Nagy Imre u. 6.

lépcsőház homlokzati részletképzése (kivéve a kapu), végszekciók tömege, erkélymellvédek

48.

212/3

Nagy Imre u. 8.

lépcsőház homlokzati részletképzése (kivéve a kapu), végszekciók tömege, erkélymellvédek

49.

212/4

Nagy Imre u. 10.

lépcsőház homlokzati részletképzése (kivéve a kapu), végszekciók tömege, erkélymellvédek

50.

21/3

Balogh Ádám u 24-26, Bocskai István u. 4-8,
Esze Tamás u. 15-19.

erkély lemezmellvéd, műkőkeretes bejáratok, kapuk

51.

10/6

Bocskai István u. 10-14, Esze Tamás. u. 8-12, Rákóczi tér 4-6.

erkély lemezmellvéd, műkőkeretes bejáratok, kapuk

52.

10/2

Bocskai István u. 16-20, Rákóczi tér 1-3, Bercsényi Miklós u. 7-11.

erkély lemezmellvéd, műkőkeretes bejáratok, kapuk

53.

368/1

Papírgyári út 37.,
Ferrobeton Rt. bejárata

Mozaikkép – kerámia

5. ÉPÜLETEN ELHELYEZETT EMLÉKMŰVEK

A

B

C

1

hrsz

cím

védett elem témája, jellege, alkotó

2

489

Bercsényi u 4. homlokzat

Weiner Tibor bronz dombormű, Cyranski Mária

3

144/1

Dózsa György tér

Gagarin emléktábla – bronz, Palotás József

4

2755

Pentelei Molnár János u. 1.

Pentelei Molnár János – kő domborműves emléktábla, Berán Lajos

5

2163

Magyar út 49. az iskola falán

I. világháborús emlékmű, Bory Jenő 1924.

6. EMLÉKTÁBLÁK

A

B

1

cím

téma

2

Kodály Zoltán u 1-3. - lakóház falán

1952, társadalmi munka

3

Május 1. u. – lakóház falán

4

Római körút – Petőfi Sándor ált. iskola előtt

5

Magyar u 32. – lakóház falán

6

Martinovics Ignác u 30., 34. - lakóház falán

3. melléklet

3.1. Képzőművészeti alkotások

Alkotó

Mű címe

Helye

Hrsz

Birkás István

Őrzők

Aranyvölgyi út, park

179

Boda Gábor

Bagoly

Vidámpark, Eszperantó út

Borbás Tibor

Ady Lédával

Építők útja, park

177/1

Cyranski Mária

Hajnal

Dózsa György út

Cyranski Mária

Sellő (Lighea)

Építők u. 9. uszoda előtt

326

Fodor Sándor

Barsi Dénes – bronz mellszobor

Apáczai Csere J. u. 9. park

54/6

Fodor Sándor

Verebély László – bronz mellszobor

Verebély L. u. 1. park

Friedrich Ferenc

Díszkút – mészkő, krómacél

Vasmű út, kórház előtti park

223

Friedrich Ferenc

Díszkút – mészkő, márvány

Dózsa György út 15/a park

128

Győri Dezső

Teniszező lány - kőszobor

Eszperantó u. sporttelep park

ismeretlen

Feszület, 1856

Öreghegy, Kálvária utca, park

ismeretlen

Feszület, 1871

Magyar út 53. r.k. templom park

2450

ismeretlen

Szentháromság - kőszobor

Magyar út 53. r.k. templom park

2450

ismeretlen

Pingvin – műkő szobor

Vidámpark, Eszperantó u.

Jálics Ernő

Vincellér fiú

Dózsa György tér, park

142

Kamotsay István

Vívó – kőszobor

Eszperantó u. sporttelep, park

Kiss Kovács Gyula

Dózsa György – bronz szobor

Dózsa György út park

490/2

N. Kovács Mária

Ülő lány – kőszobor

Dózsa György út 15/a, gimnázium udvar

128

N. Kovács Mária

Lányka – kőszobor

Építők útja 9. uszoda parkja

Palotás József

1848/49-es hősi emlékmű

Kistemető

1941

Palotás József

56-os emlékmű

Október 23. tér

87/8

Palotás József

Építők – vasbeton térplasztika

Béke tér, park

681

Palotás József

Gárdonyi Géza – bronz mellszobor

Pajtás u. 2. Óvoda udvara

464

Palotás József

Kopjafa 1956

Köztemető

Palotás József

Térplasztika

Dunaferr Rt Hengermű, park

Péter Zsuzsa

Napbanéző

Bercsényi u. 6. iskola előtti park

1/2

Rajki László

Ikrek

Vasmű tér 1. iskola előtti park

Seregi József

Lány bagollyal

Apáczai Csere János u. 9. park

54/6

Somogyi József

Martinász

Vasmű út, park

179

Somogyi József

Aratók

Dunapart, park

190

Somogyi József

Öntelt mackó – kőszobor

Építők útja, park, szökőkút

163/1

E. Tóth Ila

Bábozó – bronz szobor

Bartók Béla tér, park

Ungvári Lajos

Labdarúgó – kőszobor

Eszperantó út, sporttelep park

Varga Imre

Bartók – Kodály – bronz kompozíció

Petőfi liget

157/1

Őrző szamurájok

101

Veres Kálmán, Lehoczky János, Vadász Bence

Széchenyi – Kossuth – bronz, acéllemez kompozíció

Széchenyi tér

Wagner Nándor

Korsós lány, szökőkút kompozíció

Dózsa György tér

142

Emlékmű a II. világháború és a fasizmus áldozatainak

Köztemető

3.2. Dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpozion Szoborpark 1974-2000 között elhelyezett műalkotások jegyzéke

(Készült: 2009. május 14.)

Alkotó

Mű címe

Hrsz

AngelVelit, Miguel

Kék ház, a mozgó Hold és háromszög

87/15

Bakos Ildikó

Hold-szekér

87/15

Bakos Ildikó

Hold

372/19

BaldaufDelaney, Karen

Bár különbözőek vagyunk, egy földön élünk

372/19

Barry Parker

Mátyás gyűrűje

213/1

Billy Lee

Mátyás király emlékére

372/19

Birkás István

Figura

213/1

Bohus Zoltán

Hengerek

372/19

Buczkó György

Térplasztika

372/19

Buczkó György

Plasztika

372/19

Budahelyi Tibor

Plasztika

372/19

Csáji Attila

Keresztforma

372/19

Csíkszentmihályi Róbert

Háború

213/1

Drabik István

Párban állók

Felső Duna-part

Fodor Sándor

Dunai szél

Felső Duna-part

Friedrich Ferenc

Kapcsolat

87/15

Friedrich Ferenc

Érintés után

372/19

Friedrich Ferenc

Viszony 2000

87/15

Gaál Tamás

Part-pár

372/19

Galántai György

½ X = V (Félix = Viktória)

372/19

Galántai György

Lemezplasztika

372/19

Galántai György

Jövőbejárat

372/19

Glass, Ingo

Alfa+Omega

372/19

Gulyás Gyula

Csoport

372/19

Halász Károly

Térplasztika

372/19

Heritesz Gábor

Acélmű

87/15

Hudson, JonBarlow

Ablakok a végtelenre

87/15

Hudson, JonBarlow

Plasztika

MMK – EU udvar

Jin, WangSheng

Kelet és Nyugat

372/19

Karl, Helmut Sommerauer Peter

Rómeó és Júlia 1956

213/1

Kitchin, Roy

Kicsi hengerész

372/19

Klikov, Vladiszlav

Békeszekér

Vasmű tér

Klikov, Vladiszlav

Köszönet Magyarországnak

372/19

Kopteff, Vladimir

Konstrukció 50

213/1

Mackenna, Tracy

Finnbar'sFounding

372/19

Magyar József

Vitorlák

372/19

Martyn Ferenc

Kalapácsok

Vasmű tér

Móder Rezső

Guruló kozmosz

87/15

Moran, Joe

Anya

87/15

Palotás József

Őroszlop

213/1

Palotás József

Térplasztika

MMK – EU udvar

Palotás József

Világfa

372/19

Palotás József

Életfa

MMK – EU udvar

Péter Ágnes

Közösség

213/1

Samu Géza

Halottvivők

372/19

Schéner Mihály

Berlinerkendős nyanya

372/19

Schéner Mihály

Csikóhal huszár

87/15

Seregi József

Térplasztika

372/19

Seynhaeve, Paul

A szabadság felé

372/19

Szanyi Péter

Mementó

87/15

Szeift Béla

Judástányér

372/19

Szöllőssy Enikő

Csomópont

372/19

Szöllőssy Enikő

Ép és roncsolt csövek

213/1

Szöllőssy Enikő

Vasvirág

MMK-val szemben

Todorov, Todor

Viktória

372/19

Trombitás Tamás

Plasztika

Kórház kert

Trombitás Tamás

Napszobor

Sportcsarnok előtt

Vanen, Frits

Városkapu – nyitott térben te adsz nekem nevet

Északi bejáró

Várnai Gyula

Tanácsadó

372/19

Vilt Tibor

Emlékmű-terv

213/1

Ef Zámbó István

Nem véletlen alakzat

372/19

3.3. Műtárgy másolatok, tárgyak:

Alkotó

Mű címe

Helye

Hrsz

Balázs István

Kerpely Antal – bronz mellszobor

Dózsa György u. 35.

102/2

Birkás I. Palotás J.

Hészionét megszabadító Héraklész

Váci Mihály u. 8. park

Birkás I. Palotás J.

Intercisai oszlop

Városháza tér

Birkás I. Palotás J.

Kosarat vivő leány

Váci Mihály u. park

„Lajos kövek”

Béke tér

Vájár csille

Dózsa Gy. u 33, park

110/5

Hirdetőoszlopok

Vasmű út

179

5. melléklet69

1. A jegyző a településképi véleményét a főépítész szakmai véleményére alapozza az alábbi építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében.

2. Beépítésre szánt területen megvalósuló

új épület építése.

a) 500-2000 m2 összes bruttó szintterületű kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű;

b) 500-1000 m2 összes bruttó szintterületű egyéb rendeltetésű;

c) mérettől függetlenül az utasváró,

d) 3-5 önálló rendeltetési egységet tartalmazó

3. Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő, valamint minden közhasználatú épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100,0 m2 alapterületet.

4. Helyi területi védelemmel érintett ingatlanon épület építése, bővítése, bontása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100,0 m2 alapterületet.

5. Helyi egyedi védelemmel érintett ingatlanon épület

a) építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100,0 m2 alapterületet;

b) nem védett épület, épületrész bontása részben, vagy egészben.

6. Helyi területi védelemmel érintett ingatlanokon álló és helyi egyedi védelemmel érintett épületeken új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága meghaladja a 6,0 m-t.

7. Helyi területi védelemmel érintett ingatlanokon és helyi egyedi védelemmel érintett épületeken, közterületen vagy önkormányzati tulajdonban illetve kezelésben lévő területen nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

8. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, bontása, ha annak talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 6,0 m-t.

9. Emlékfal építése, bontása melynek talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 3,0 m-t.

10. Közterületen megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló

építése.

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek);

d) ideiglenes fedett lovarda

11. A 6,0 m vagy annál nagyobb magasságú, a 60 m3 vagy annál nagyobb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

12. Veszélyes folyadék tárolója, veszélyes anyagot tartalmazó föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése mérethatár korlátozás nélkül.

13. Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen közhasználatú vízmedence, fürdőmedence, tó építése mérethatár korlátozás nélkül.

14. Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen a telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 m-t meghaladó, végleges jellegű megváltoztatása.

15. Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel meghaladja a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.

16. Közterületen vagy helyi területi védelemmel érintett ingatlanokon és helyi védelemmel érintett épületeken zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, bontása melynek terepszinttől mért magassága meghaladja a 6,0 métert.

17. Helyi területi védelemmel érintett ingatlanokon és helyi egyedi védelemmel érintett ingatlanokon az építési tevékenységhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó bruttó 50 m3 térfogatot meghaladó felvonulási építmény építése.

18. Helyi területi védelemmel érintett ingatlanokon és a helyi egyedi védelemmel érintett épületeken, ingatlanokon elektronikus hírközlési építmény:

a) műtárgynak minősülő önálló antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete meghaladja a bruttó 6,0 m-t, vagy

b) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete meghaladja a 4,0 m-t.

19. A jegyző a településképi véleményét a városi tervtanács szakmai véleményére alapozza az alábbi építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében.

A polgármester településképi véleményét a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai véleményére alapozza az alábbi építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében:

20. Bármely területen megvalósuló

a) 2000 m2 összes bruttó szintterület meghaladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű;

b) 1000 m2 összes bruttó szintterület meghaladó egyéb rendeltetésű;

c) ötnél több önálló rendeltetési egységet tartalmazó új épület építése.

21. Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen, valamint minden közhasználatú épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 100,0 m2 alapterületet.

22. Helyi területi védelem alá helyezett területen lévő ingatlanon épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 100,0 m2 alapterületet.

23. Helyi területi védelem alá helyezett területen lévő ingatlanokon és a helyi egyedi védelem alá helyezett épület

a) építési engedélyköteles bővítése, amennyiben az építési tevékenység a közterületre néző homlokzati megjelenést befolyásolja;

b) építési engedélyköteles építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 100,0 m2 alapterületet.

24. Tömbtelken vagy úszótelken épület építése, bővítése.

25. Minden olyan építési engedéllyel végezhető építési tevékenység, melyet a főépítész vagy a polgármester a településképi véleményének kialakításához a tervtanács elé utal.

6. melléklet70

Településképi bejelentési eljárást követően, építési és bontási engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
A jegyző az alábbi építési és bontási engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetében folytat le településképi bejelentési eljárást.

1. Helyi védett területen építmény bontása, vagy nem engedélyköteles átalakítása.

2. Helyi területi védelemmel érintett területen, valamint a lakóterületeken és település-központi vegyes területen meglévő építmény homlokzatának megváltoztatása utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3. Meglévő közintézmények és közforgalmat érintő épületek főbejárata és ezen épületekben a közlekedők átépítése, felújítása, korszerűsítése, akadálymentessé alakítása, valamint a közforgalommal összefüggő vizesblokkot tartalmazó épületek (pl. étterem, üzlet) vizesblokkjainak átépítése, felújítása, korszerűsítése, akadálymentessé alakítása.

4. Helyi egyedi védelemmel érintett vagy helyi védett területen fekvő ingatlanon, valamint nagyvárosias lakóterületen és település-központi vegyes területen új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény, vagy építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg, megváltoztatása vagy bontása.

5. Helyi egyedi védelemmel érintett vagy helyi védett területen fekvő, vagy vendéglátó rendeltetésű épület, épületrész homlokzatához illesztett zászlótartó, korlát, előtető, védőtető, ernyőszerkezet, építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, bontása.

6. Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen vagy helyi védett területen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

7. Helyi területi, valamint egyedi védelemmel érintett ingatlanon, továbbá közterületen vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

8. Közterületen reklámtartó építmény (pld. tábla) építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.

9. Helyi egyedi védelemmel érintett vagy helyi védett területen fekvő vagy közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

10. Helyi egyedi védelemmel érintett vagy helyi védett területen fekvő vagy közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen emlékfal építése, bontása melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

11. Közterületen megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

d) ideiglenes fedett lovarda építése.

12. Beépítésre szánt területen – kivéve a gazdasági és különleges terület - 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

13. Helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett ingatlanon, valamint a lakóterületeken és település-központi vegyes területen kerítés építése, meglévő kerítés átalakítása, színezésének megváltoztatása, bontása.

14. Helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett ingatlanon, vagy vendéglátó teraszhoz kapcsolódó, vagy közterületen elhelyezett, vagy közterülettel határos korlát építése, átalakítása, bontása.

15. Közterületen önálló (nem épületre szerelt) növénytámasz, növényt felfuttató rács, pergola építése, meglévő átalakítása, bővítése.

16. Településképi szempontból meghatározó terület közterületén mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése.

17. Helyi területi és egyedi védelemmel érintett területen építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

18. Akadálymentes rámpa és egyéb műtárgyak, építése és bontása, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, úszótelkes ingatlanokon, a helyi területi értékvédelem alá helyezett területeken, területi egységeken a közterülettel határos ingatlanhatáron és a helyi egyedi értékvédelem alá helyezett épületeken és helyi védett területeken.

19. Helyi területi és egyedi védelemmel érintett ingatlanon és közterületen szellőző, klíma, csomag-, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése.

20. Közterületen utasváró építése.

21. Közterületen vagy helyi területi védelemmel érintett ingatlanon zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, bontása melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

22. Helyi területi és egyedi védelemmel érintett ingatlanon építési tevékenységhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat mérethatár nélkül, bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése (építési palánk is).

23. Helyi területi védelemmel vagy egyedi védelemmel érintett ingatlanon valamennyi üzletfelirat létesítése, elhelyezése.

24. Építmény, építményrész rendeltetésének megváltoztatása.

25. Az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása.

26. Reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

7. melléklet71

Településképi véleményezési eljárás kérelem nyomtatvány
Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Városi Főépítész
2400 Dunaújváros, Városháza tér 1.
Telefon: (25) 544- 182, -317, -335
E-mail: foep@dunaujvaros.hu
KÉRELEM
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ

1. Építtető*/kérelmező* neve:..................................................................................................................

2. Építtető*/kérelmező* címe:..................................................................................................................

3. Építtető*/kérelmező* elérhetősége (levelezési cím, telefonos elérhetősége, elektronikus címe...):

…..............................................................................................................................................................

4. Az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás:

helye:.........................................................................................................................................................

helyrajzi száma:.........................................................................................................................................

5. Az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás, egyéb rövid leírása:

…..............................................................................................................................................................

…..............................................................................................................................................................

…..............................................................................................................................................................

6. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás vagy reklámozás tervezett időtartama:

….......................(év)...............(hó)................(nap)-tól

….....................(év)...............(hó)................(nap)-ig.

7. Mellékelt tervdokumentáció (az építési tevékenység tárgyától és tartalmától függően):

- papírra nyomtatott, az ÉTDR tárhelyre feltöltöttel azonos építészeti-műszaki tervdokumentáció 1 pld,

- egyéb: …................................................................................... ….....................pld,

…................................................................................... …......................pld,

…................................................................................... ….......................pld.

8. Az ÉTDR tárhelyre feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentáció ÉTDR azonosítója:

…...............................................................................................................................................................

* A megfelelő rész aláhúzandó.

Dunaújváros, …....................................

…...............................................................................

Építtető/ kérelmező aláírása”

8. melléklet72

Településképi bejelentési eljárás kérelem nyomtatvány
Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Városi Főépítész
2400 Dunaújváros, Városháza tér 1.
Telefon: (25) 544- 182, -317, -335
E-mail: foep@dunaujvaros.hu
KÉRELEM
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ

1. Bejelentő / kérelmező neve: ...................................................................................................................

2. Bejelentő / kérelmező címe:....................................................................................................................

3. Bejelentő/ kérelmező elérhetősége (levelezési cím, telefonos elérhetősége, elektronikus címe):

….................................................................................................................................................................

4.Bejelentéssel/kérelemmel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás helye:

....................................................................................................................................................................

helyrajzi száma: ……..................

4. Településképi bejelentési eljárás megjelölése (aláhúzandó):

a) bejelentéshez kötött építési tevékenység

b) reklámelhelyezés

c) rendeltetésváltoztatás

5. A bejelentéssel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás rövid leírása:

…................................................................................................................................................................

…................................................................................................................................................................

…................................................................................................................................................................

6. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás vagy reklámozás tervezett időtartama:

..........................(év)...............(hó)................(nap)-tól,….......................(év)...............(hó)................(nap)-ig.

7. Bejelentéshez melléklet tervdokumentáció (a bejelentés tárgyától és tartalmától függően):

- műszaki leírás ( telepítésről, építészeti kialakításról, új rendeltetésről..)* ...............…......................pld,

- helyszínrajz, közterületi elhelyezkedés min. M 1:500 léptékben (szomszédos építmények, környezet és terepviszonyok feltüntetésével)* …...................................pld,

- alaprajz* …...................................pld,

- homlokzat* …...................................pld,

- utcaképi vázlat, színterv**, látványterv, fotómontázs, fotódokumentáció*…............................pld,

- egyéb*:…..................................................................................................................................pld.

* Minimum 2 példány kell az elbíráláshoz (1 pld-t záradékolva az ügyfél visszakap.)

** Színterv készítése szükséges a homlokzatszínezések elbírálásában.

Dunaújváros, ….................................... …...............................................................................

Bejelentő aláírása”

9. melléklet73

A településképi bírság kiszabható legnagyobb összege
9.1.Ismételten kiszabható bírságok

A

B

1

településképi bírság kiszabásának alapja

kiszabható bírság legnagyobb összege

2

helyi védett építmény és helyi védett területen található építmény károsítása, elbontása, megsemmisítése

2.000.000,-Ft

3

helyi védett építményhez és helyi védett területen található építményhez annak megjelenését zavaró, vagy az örökségvédelmi érték csökkenését okozó módon épületrész, épületdísz, vakolat, stb. hozzáépítése, saját hirdetőfelületet, kirakatszekrényt elhelyezése, tető átalakítása

1.000.000,-Ft

4

az építmény műszaki állapota, és emiatt településképi megjelenése nem megfelelő, vagy a műszaki állapot építészeti értéket veszélyeztet

500.000,-Ft

5

helyi védett épületen a nyílászárók eredetitől eltérő anyagú, osztású, méretű nyílászáró cseréje, új, nem illeszkedő nyílás kialakítása

nyílászáróként
150.000 Ft,-

6

helyi védett épület és helyi védett területen található épület utcai homlokzatán hőszigetelés kialakítása, ha a homlokzaton vakolatdísz, tagozat, tégla- vagy kőlapburkolat kerül eltakarásra, vagy megsemmisítésre

800.000 Ft

7

az új vagy felújított nem védett épület, építmény megjelenése, tömege, anyaghasználata, színezése nem felel meg a településképi követelményeknek

500.000,-Ft

8

az építéssel összefüggésben a zöldfelületek kialakítása, parkolók fásítása, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg;

50.000 Ft / telepítendő fa Ft

9

a műszaki berendezések elhelyezése, kialakítása nem felel meg a településképi követelményeknek

100.000,- Ft

10

A településképet rontó üzletfelirat elhelyezése, ha mérete, anyaga, megjelenése, elhelyezkedése nem felel meg a településképi követelményeknek

minden megkezdett fél m2 felület után 10.000,-Ft, de legfeljebb 100.000,-Ft
9.2. Egyszer kiszabható bírságok

A

B

1.

településképi bírság kiszabásának alapja

kiszabható bírság legnagyobb összege

1.

helyi védett érték vagy helyi védett területen található épület szabálytalan színezése

10.000 Ft/m2

2.

egyéb szabálytalan színezés

2.000 Ft/m2

3.

növénytelepítés nem megfelelő fafajjal

5.000 Ft/fa

4.

bejelentés elmulasztása, ha egyébként a bejelentésre kötelezett tevékenység megfelel a követelményeknek

20.000 Ft

10. melléklet74

Örökségvédelmi támogatás kérelem nyomtatvány
Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Városi Főépítész
2400 Dunaújváros, Városháza tér 1.
Telefon: (25) 544- 182, -317, -335
E-mail: foep@dunaujvaros.hu
KÉRELEM ÖRÖKSÉGVÉDELMI TÁMOGATÁS IRÁNT

1. Kérelmező neve:....................................................................................................................................

2. Kérelmező címe:....................................................................................................................................

3. Kérelmező elérhetősége (levelezési cím, telefonos elérhetősége, elektronikus címe):

…...............................................................................................................................................................

4. Kérelemmel érintett felújítási, vagy helyrehozatali tevékenység

- helyének címe, helyrajzi száma: Dunaújváros,........................................................................................

- az épület, épületrész rendeltetése:..……………………………………………………………………………

5. A helyreállítani, felújítani kívánt épületszerkezetek felsorolása, anyaga, a változtatás jellege:

…..............................................................................................................................................................

…..............................................................................................................................................................

6. Az építési tevékenység tervezett időtartama:

…...................(év)...............(hó)................(nap)-tól,….....................(év)...............(hó)...............(nap)-ig.

7. Tervezett tevékenység és költségek (pl. tervezés, örökségvédelmi szakértés, kivitelezés)

…................................................................................................................................................................

…................................................................................................................................................................

…................................................................................................................................................................

Dunaújváros, ….................................…

…...............................................................................

Kérelmező aláírása”

1

Az 1. § d) pont dc) alpontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 2. § 3. pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 2. § 11. pontját a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

4

A 2. § 12. pontját a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

5

A 2. § 13. pontját a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

6

A 2. § 14. pontját a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

10

Az 5. § (4) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

Módosította a 14/2019. (III.22.) önkormányzati rendelet 4. §-a A 10. § (2) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 11. § (5) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § c) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 15. § (1) bekezdés b) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 15. § (6) bekezdés a) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 15. § (6) bekezdés d) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § d) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 15. § (10) bekezdés b) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

30

Módosította a 14/2019. (III.22.) önkormányzat rendelet 9. §-a

32

A 18. § (1) bekezdés a) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A 18. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § e) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 18. § (1) bekezdés i) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 18. § (1) bekezdés k) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

36

Módosította a 14/2019. (III.22.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdése A 19. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § f) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 19. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 19. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontját a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 20. §-a hatályon kívül helyezte.

39

A 19. § (3) bekezdés d) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 19. § (3) bekezdés e) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 19. § (7) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § g) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 23. § (3) bekezdés a) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 23. § (7) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 24. § (1) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

45

A 25. § a) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

46

A 26. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 26. § (1) bekezdés d) pontját a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.

48

A 30. § d) pont da) alpontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

49

A 35. § (1) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 35. § (2) bekezdés a) pontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 37. § (10) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

53

A 44/A. §-t a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be.

54

A 45. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

55

A 46. § (2) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § h) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 47. § a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.

57

A 48. § (2) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.

58

A 49. §-a a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § i) pontja szerint módosított szöveg.

59

Az 50. § nyitó szövegrésze a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § j) pontja szerint módosított szöveg.

60

Az 51. § (1) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § k) pontja szerint módosított szöveg.

61

Az 51. § (4) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § l) pontja szerint módosított szöveg.

62

Az 52. § (5) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § m) pontja szerint módosított szöveg.

63

A 19. alcím címe a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.

64

Az 56. § (3) bekezdése a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 19. § n) pontja szerint módosított szöveg.

66

Az 1. melléklet a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

67

A 2. melléklet a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

68

A 4. melléklet a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

69

Az 5. melléklet a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

70

A 6. melléklet a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

71

A 7. melléklet a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

72

A 8. melléklet a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

73

A 9. melléklet a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

74

A 10. melléklet a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.