1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szabadegyháza Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 2432 Szabadegyháza, Kossuth Lajos utca 2.

(3) Az önkormányzat működési területe: Szabadegyháza község közigazgatási területe.

2. § (1) A képviselő-testület megnevezése: Szabadegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(2) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Szabadegyházai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal)

(3)² A hivatal székhelye: 2432 Szabadegyháza, Kossuth Lajos utca 2.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használati rendjét a helyi címer, zászló és pecsét alkotásáról, használatának rendjéről szóló 11/1996. (I.1.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

4. § (1) A képviselő-testület a helyi kitüntetések, elismerő címek és díjak alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkothat.

5. § (1) Az önkormányzat széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása a képviselő-testület feladata.

(2) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a:

6. § (1) Az önkormányzat a következő bélyegzőket használja: Szabadegyháza Község Önkormányzata,

(2) a) Az önkormányzat körbélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

7. § (1) A helyben szokásos kihirdetés módja: a Szabadegyházai Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététel a jegyző által.

(2) A képviselő-testület a tájékoztatás, a fontosabb önkormányzati döntések előkészítése céljából a lakossággal, a társadalmi szervezetekkel együttműködik, közvetlen kapcsolatot tart.

(3) A kapcsolattartás formái:

8. § (1) A polgármester az általa előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és témájáról az érintetteket a közmeghallgatás szabályai szerint tájékoztatni kell.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

(4) A lakossági fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a hivatal ügyintézőit.

(5) A lakossági fórumról emlékeztető és szükség szerint hangfelvétel készül. Az emlékeztető elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

9. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2)³ A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt legalább 15 nappal a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.

(2a)⁴ A közmeghallgatáson részt vesznek:

(2b)⁵ A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2c)⁶ A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a képviselő-testület határozathozatallal dönt.

(4)⁷ A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot meg kell vizsgálni és a kérdezőknek 15 napon belül írásban választ kell adni.

10. §⁸ Az önkormányzat hivatalos lapja a Szabad1 Lap című kiadvány, mely papír alapon, illetve a www.szabadegyhaza.hu honlapon havi rendszerességgel jelenik meg.

11. § (1) Az önkormányzati kötelező feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) II. Fejezetében meghatározottak szerint a képviselő-testület és szervei látják el.

(2) Az önkormányzat szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület polgármesteri hivatala és a jegyző.

(3) A képviselő-testület az egyes hatásköreit a Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a R. 1. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.

12. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat anyagi és személyi lehetőségeit, feltételeit figyelembe véve az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

(2) A képviselő-testület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

(3) A helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt az önkormányzat előkészítő eljárást folytat le, amelynek során a polgármester - szükség esetén külső szakértő bevonásával - tisztázza a szükséges feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit, különösen:

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak a (3) bekezdésben említett részletes feltételeit.

(5) Az önként vállalt feladatok ellátásának feltételeit a képviselő-testület ciklusonként áttekinti és dönt a feladatellátás fenntartásáról vagy annak megszüntetéséről.

13. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal, járási hivatalokkal és a szabadegyházai székhelyű civil szervezetekkel. A koordináció keretében cél a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

14. §⁹ Az önkormányzat államháztartási szakágazat rend szerinti és az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, ebből 1 fő polgármester, 6 fő települési képviselő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület az üléseit a hivatalban (Községháza) tartja, a közmeghallgatás, valamint a választópolgárok nagy számának érdeklődésére számot tartó napirend megtárgyalásának helyszíne a Nagy László Művelődési Ház nagyterme.

16. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli összehívásáról a megválasztott polgármester, akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik. A meghívót papír alapon kell kiküldeni az ülés előtt 5 nappal megelőzően. Az alakuló ülésről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen:

17. § (1)¹⁰ A képviselő-testület rendes ülését a munkatervben meghatározott időpontokban tartja.

(2) A képviselő-testület évente minimum 6 ülést tart.

(3)¹¹

18. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívását tartalmazó indítványára.

(3)¹² A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni az Mötv. 44. § - ában meghatározott esetben és módon.

(4)¹³ A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőleg az írásos anyaggal együtt – legalább 2 nappal az ülés kezdete előtt kell kézbesíteni. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton (távbeszélő útján) szóban is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével. A rendkívüli ülés napirendjére a kiküldött meghívóban szereplő vagy a távbeszélőn közölt napirendi pontokon kívül más téma nem vehető fel.

19. § (1) A képviselőt-testület az üléseit az éves munkaterv alapján tartja. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév február 28. napjáig.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni:

(3) A munkatervhez benyújtott írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell:

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(5) A munkatervet írásban meg kell küldeni:

(6) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

20. § (1)¹⁴ A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze a képviselő-testület üléseit

(2) A képviselőket, a tanácskozási joggal meghívottakat az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal írásban papíralapon vagy elektronikus úton kell kézbesíteni, továbbá a hivatal és a település hirdetőtábláin, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg a képviselők részére kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell a kiküldés időpontjára. Kivételes esetben – a különösen az előterjesztés nagy terjedelme miatt – a meghívóban jelezni kell, hogy az előterjesztés nem kerül kiküldésre, de az a hivatalban megtekinthető.

(5) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést változtatható napirenddel 8 napon belül össze kell hívni.

21. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Tanácskozási jog illet meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

22. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak, amelyekről a zárt ülések kivételével hang- és filmfelvétel készíthető.

(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható.

23. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A zárt ülésen részt vevők köréről az Mötv. 46. § (3) bekezdése rendelkezik.

(2) A zárt ülés tartását indítványozhatja

(3) A képviselő-testület a zárt ülésre tett javaslatról vita nélkül, határozathozatallal dönt.

(4) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

24. § (1)¹⁵ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(3) Az elnöklést ellátó alpolgármester, illetve korelnök ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(4) A polgármester elnöklési munkáját a jegyző segíti.

25. § (1) A képviselő-testület határozatképességét a Mötv. 47. §-a szabályozza.

(2)¹⁶ A polgármester jelenléti ív felhasználásával az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület tagjainak több mint fele (4 fő) jelen van.

(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollévő képviselők névsorát.

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti, a határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést változtatható napirenddel 8 napon belül össze kell hívni.

26. §¹⁷ A képviselő-testület a polgármester javaslatára vita nélkül, határozathozatallal 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ az ülés elején.

27. § (1) A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló képviselő indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az előterjesztő saját kezű aláírását.

(4) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.

(5) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület vita nélkül, határozathozatallal dönt.

28. § (1) A napirend elfogadása előtt a polgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző nap 10:00 órájáig lehet a polgármesternél benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalása kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt határozathozatal mellőzésével vita nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt első napirendi pontként tárgyalja meg.

(4) Ha a polgármester, vagy képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(5) Ha képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kezeli, és a napirend meghatározása során foglal állást arról, hogy hányadik napirendi pontként tárgyalja.

29. § (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot.

(3) A képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, a javasolt sorrend megváltoztatását.

(4) A napirendre felvenni nem javasolt napirendi pontokról a képviselő-testület egyszerre szavaz.

(5) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, határozathozatallal dönt.

(6) A napirendhez – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel.

30. § (1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

31. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) A tájékoztatót, a jelentést határozati javaslat nélkül lehet előterjeszteni.

32. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, amely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

(3) A szóbeli kiegészítést, illetve bizottsági vélemények ismertetését követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.

(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, egyéb jelenlévőknek is.

(5) Az elfogadott napirendi pontok tárgyalásának sorrendjétől csak indokolt esetben lehet eltérni.

33. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

34. § (1) Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére-e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő 2-2 percre kaphat szót.

(4) Vitának, határozathozatalnak helye nincs.

(5) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy kérdésként terjeszthető elő.

35. § (1) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.

(2) A polgármester a felszólalásra jelentkezőknek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

36. § (1) Ügyrendi felszólalás lehet:

37. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.

(2) Módosító javaslatnak a rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.

(5) A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést vezető polgármesternek időt kell biztosítani.

(6) A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

38. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, illetve a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

39. § (1) A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határozathozatal nélkül dönt.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(3) A vita lezárását követően, a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek szót kell adni, majd a napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.

(4) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat – módosító, kiegészítő javaslat – pontosítható.

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

40. § (1) A polgármester a vita összefoglalása után szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.

(2) Ha a rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – elhangzásuk sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.

(4) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak.

(5) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirenddel kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.

(6) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra lehetőség szerint igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként is lehet szavazni.

41. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást a Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben.

(3) Szavazategyenlőség esetén az Mötv. 47. § (2) bekezdése az irányadó.

42. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles egy alkalommal megismételtetni.

43. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást lehet elrendelni

(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, valamint azt a polgármester indítványozza. Név szerinti szavazást kell tartanai a költségvetési rendelet elfogadásakor, módosításakor.

(3) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

44. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyiségben történik.

(4) A szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(5) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.

(6) Szavazni a szavazólapon szereplő jelölt, döntési alternatíva alatti kettő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet. Az egyik kör fölött az Igen, a másik kör fölött a Nem felirat szerepel. A szavazáshoz tollat kell használni.

(7) Érvénytelen a szavazat, ha

45. § (1) A titkos szavazást a jegyző szakmai segítségével a Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) bonyolítja le. Ha az ülésen nincs jelen a szavazatszámláló bizottság valamennyi tagja, vagy a Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottság nincsen megválasztva, akkor a képviselő-testület az adott alkalomra a szükséges számban tagokat, elnököt választ a szavazatszámláló bizottságba.

(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

46. § (1) Azt a határozati javaslatot, rendelettervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület ugyanazon ülésén az elvetett javaslat továbbtárgyalható.

(3) Ha a képviselő-testület a továbbtárgyalást elveti, dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

(4) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, vagy a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy a két ülés közti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, képviselő-testületi hatáskörben felmerülő önkormányzati ügyben szükséges dönteni, a polgármester az Mötv. 68. § (1)-(4) bekezdése alapján jár el. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

47. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesternek, az alpolgármestereknek, a bizottságok elnökeinek, valamint a jegyzőnek kérdést a képviselő-testület ülése előtt legalább 2 órával írásban vagy az ülésen szóban tehetnek fel.

(4) A polgármester az írásban benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti.

(5) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni.

48. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

(3) Választójoggal nem rendelkező, 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobiltelefonokat ki kell kapcsolni, vagy csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.

(6) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

49. § A képviselő-testület döntései:

50. § (1) A képviselő-testület határozataira a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A testületi határozatokról sorszám szerinti és tárgy szerinti nyilvántartást kell vezetni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, valamint az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(4)¹⁹ A zárt ülésen tárgyalt előterjesztések során hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak az önkormányzat hivatalos lapja Szabad1 Lap című kiadványban kell nyilvánosságra hozni.

(5) A képviselő-testület tagjai – amennyiben igénylik – a határozatokat a legközelebbi testületi ülés anyagával együtt kapják meg.

51. § (1) A képviselő-testület a hatályos magasabb szintű jogszabályok helyi önkormányzatokra vonatkozó felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A Képviselő-testület rendeleteire a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelettervezet szakmai előkészítéséről.

52. § (1)²⁰ A rendelettervezet előkészítése:

(2) A rendelettervezet előterjesztője a polgármester, a jegyző lehet.

(3) A rendelettervezetet megvitatás és véleményezés céljából a Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottság, valamint – adott esetben - a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

(4) A rendelettervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a képviselő-testület elé terjeszti a tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

53. § (1)²¹

(2)²²

(3)²³ A rendelettervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, valamint a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelettervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.

(4)²⁴ Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(5)²⁵ Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelettervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(6)²⁶ A társadalmi egyeztetés formája az önkormányzat honlapján megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés. rendelettervezet előkészítéséért felelős személy más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.

(7)²⁷ A rendelettervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez.

54/A. §²⁹ (1) A társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények közül nem vehető figyelembe az, amely sérti a közerkölcsöt, nem illeszkedik rendelettervezet tárgyához vagy név nélküli.

(2) A beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig a hivatal kezeli. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő fél éven belül törölni kell.

(3) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a (2) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(4) rendelettervezet előkészítéséért felelős személy mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a képviselő-testület elé terjeszt, és a honlapon a véleményezők listájával együtt közzé tesz. rendelettervezet előkészítéséért felelős személyt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

54/B. §³⁰ (1) rendelettervezet tárgyalása során a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően a tervezetben szereplő alternatívákról, majd a rendelet egészéről dönt.

(2) A rendelet megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az elfogadott rendeletet a hivatal aulájában található hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A rendelet kifüggesztett példányára a kifüggesztés és a levétel napját fel kell jegyezni. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(4) A rendeletek folyamatos karbantartásáról, módosítás, illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(5) A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.

55. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni lehet.

(2) A jegyzőkönyvkészítés szabályaira a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(3) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(5) A jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A Képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyveit a www.szabadegyhaza.hu weboldalon közzé kell tenni.

56. §³¹ (1) A polgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseit és az ülések jegyzőkönyveit a Polgármesteri hivatalban, ügyfélfogadási időben, valamint az önkormányzat honlapján tekinthetik meg.

(2) A képviselő-testület a zárt ülések külön törvény szerinti közérdekű adatai és közérdekből nyilvános adatai megismerésének rendjére és eljárására a hivatal e tárgykörben kiadott belső szabályzatát tekinti irányadónak azzal, hogy kiadmányozó alatt a polgármestert kell érteni.

57. § (1) A képviselő jogállását Magyarország Alaptörvénye, valamint az Mötv. 28-40. § rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § 11. pont i) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

(3)³²

58. §³³ (1) A képviselő köteles:

(2) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő a részére megállapított természetbeni juttatását egy hónap időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.

(3) A (2) bekezdés szerinti természetbeni juttatás megvonásáról bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

59. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére kettő állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, munkájának eredményességét.

(3) A testület által létrehozott állandó bizottságok:

(4)³⁵ A bizottságok feladat- és hatáskörének jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza

60. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, mandátuma lejártát követően megszűnik.

61. § (1)³⁶ A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület alakuló vagy az azt követő ülésén választja meg. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(2) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően esküt köteles tenni a képviselő-testület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A bizottsági tagság megszűnik:

(4a)³⁷ A képviselő- testület bizottságának nem képviselő tagjának bizottsági tagsága megszűnik az Mötv. 40. § (2) és (3) bekezdésében foglalt esetekben.

(5)³⁸

62. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek. A bizottság ülését amennyiben az elnök akadályoztatva van a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, valamint a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

(5) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a 23. §-ban meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott információt és személyes adatot megőrizni.

63. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(3) A bizottság által – átruházott önkormányzati hatáskörben, illetve önkormányzati hatósági jogkörben – hozott határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a bizottsági ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

(4) A határozat jelölése: „Szabadegyháza Község Önkormányzata ………. Bizottságának ……/év (hó,nap) bizottsági határozata” .

(5) A bizottsági határozatokat a bizottság elnöke írja alá.

64. § (1) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartani az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.

(2) Több bizottság együttes ülése esetén a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként külön-külön történik.

65. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésére egyebekben a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(2) A bizottság üléséről hangfelvétel is készíthető. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(3) A bizottság döntéseiről a hivatal nyilvántartást vezet, és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységéről az önkormányzati választási ciklus ideje alatt legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

67. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének tagja.

68. § (1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő, a Mötv.-ben meghatározott feladatain túl:

(2) A polgármester a Mötv. rendelkezései szerint látja el a hivatallal kapcsolatos feladatait. A polgármester ügyfélfogadási ideje: minden szerda 9.00 órától 12:00 óráig.

(3) A polgármester a polgármesteri tisztséget főállásban látja el.

(4)⁴⁰ A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5)⁴¹

(5) Az Adonyi Szociális Intézményfenntartó Társulásban az önkormányzatot tagként a polgármester, a polgármester tartós távollétében, valamint tevékenységében való akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű tartós távollétük és akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottság elnöke képviseli teljes jogkörrel.

(6) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, valamint tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor, melynek során a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos teendőket az alpolgármester látja el.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott tartós távollétnek minősül:

69. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdése alapján egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tiszteletdíjára a megválasztásakor a polgármester, majd annak módosítására a Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottság tesz javaslatot.

(3) Az alpolgármester önkormányzati feladatai ellátása érdekében költségtérítésre jogosult, melynek mértékére a megválasztásakor a polgármester, majd annak módosítására a Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottság tesz javaslatot.

(4) Az alpolgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

(5) Az alpolgármester ügyfélfogadási ideje: minden páros héten szerdán15.00-16.00 óráig.

(6) Az alpolgármester részt vesz:

70. § (1) A polgármester a Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző a Mötv. 81. § (1) - (4) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

(4)⁴⁶ A jegyzői tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői, illetve a jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – a hivatal pénzügyi vezetői ügyintézői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselője látja el.

(5)⁴⁷ A (4) bekezdés alapján megbízott köztisztviselőre a rendeletnek a jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)⁴⁸ A képviselő-testület egyes hatásköreit a jegyzőre átruházhatja. Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

71. § (1) A hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A hivatal a Mötv. 84. § rendelkezései, a képviselő-testület által kiadott alapító okirat, e rendelet, valamint a képviselő-testület által jóváhagyott saját szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint működik.

71/A. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

(2) A Képviselő-testület a társulások által ellátásra kerülő feladatokat, valamint a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásokban határozza meg.

72. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület év közben szükség szerint a bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról az Áht. 34. §-ában foglaltak szerint dönt.

(3) Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatosan az Áht. 91. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

73. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló 5 éves gazdasági program alapján működik.

(3) A gazdasági program tartalmazza különösen az Mötv. 116. § (3) bekezdésében meghatározottakat.

(4) A gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

74. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület külső szolgáltatóval kötött szerződés szerint gondoskodik.

75. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: