Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 11. 29Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Aba Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi közügyek intézését, a képviselő-testület szervezetének és működésének részletes szabályait a jogszabályokban megfogalmazott jogaival és kötelezettségeivel összhangban, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése érdekében állapítja meg.
[2] Aba Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Aba Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8127 Aba, Rákóczi utca 12.
(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.aba.hu
(4) Az Önkormányzat Képviselő-testületének a hivatalos neve: Aba Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(5) Az Önkormányzat hivatalának neve: Abai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(6) A Hivatalának székhelye: székhelye: 8127 Aba, Rákóczi utca 12.
(7) Az Önkormányzat működési területe: Aba város közigazgatási területe
(8) Az Önkormányzat intézményei:
a) Abai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde
b) Abai Idősek Otthona
c) Abai Járóbeteg Szakellátó Intézet
d) Abai Fórum Étterem
e) Tanka János Közösségi Ház és Városi Könyvtár
2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Aba Város címere és a zászlaja.
(2) Az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről a Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot.
(3) A Képviselő-testület díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz.
(4) A kitüntetések adományozására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazza.
3. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
3. § (1) Az Önkormányzat együttműködik más országok helyi önkormányzatával.
(2) A Város testvértelepülési kapcsolatot tart fenn:
a) a svájci Bätterkinden,
b) a németországi Ebergötzen, Holzerode és Langhennersdorf,
c) a romániai Szamosújvár és Borszék,
d) a lengyelországi Werbkowice és Zwierzyniec,
e) a szlovákiai Tallós,
f) a törökországi Ipsala,
g) szlovákiai Donovaly településekkel.
(3) A hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása a polgármester irányítása és szervezése mellett a Képviselő-testület feladata.
4. Bélyegzők és használatuk
4. § (1) Az Önkormányzat és a Hivatal körbélyegzőt és fejbélyegzőt és címeres körpecsétet használ.
(2) A körbélyegző közepén Magyarország címerét kell feltüntetni.
(3) A körbélyegző körirata a következő lehet:
a) ABA VÁROS POLGÁRMESTERE,
b) ABA VÁROS ALPOLGÁRMESTERE,
c) ABA VÁROS JEGYZŐJE,
d) Aba Város Önkormányzata,
e) ABAI POLGÁRMESTERI HIVATAL
f) Szociális, Oktatási Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága, Aba
g) Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság, Aba
h) ANYAKÖNYVVEZETŐ, ABA
(4) A körbélyegzőt kell használni aláírás hitelesítésre.
(5) A címeres körpecsét, mely Aba Város pecsétje, kör alakú, Aba Város címerét ábrázolja. Aba Város pecsétje kizárólag a díszokleveleken használható.
(6) Fejbélyegző tartalma a következő lehet:
a) ABA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 8127 Aba, Rákóczi utca 12. Adószám: 15727361-2-07 Tel.: (22) 430-002
b) ABAI POLGÁRMESTERI HIVATAL 8127 Aba, Rákóczi utca 12. Adószám: 15362797-2-07 Tel.: (22) 430-002
(7) A bélyegzőkről a jegyző nyilvántartást vezet. A bélyegzők használatának rendjét jegyzői utasítás szabályozza.
(8) A jegyző gondoskodik a (3) és (5) bekezdésben felsorolt bélyegzők nyilvántartásáról.
5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás
5. § A képviselő-testület nyilvános üléseivel, közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
6. § A nyilvánosság elvéből eredően, a közmeghallgatás, vagy a képviselő-testület üléseinek időpontjáról, a tárgyalandó napirendek feltüntetésével, a lakosságot az önkormányzati rendelet kihirdetésének módjával azonos módon értesíteni kell. Az értesítést a település hirdető tábláin is ki lehet kifüggeszteni, az esemény előtt legalább 3 naptári nappal.
7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, lakossági fórumot tarthat.
(2) A lakossági fórum idejét, helyét és témáját, a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(3) A lakossági fórumon elhangzottakról, a polgármester a lakossági fórum időpontját követő munkaterv szerinti ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
8. § A képviselő-testület zárt ülésén hozott döntését - önkormányzati hatósági ügy kivételével - a polgármester, a képviselő-testület nyílt ülésén hirdeti ki.
9. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény a Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezése minősül.
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti Általános közzétételi lista közzététele az önkormányzat honlapján történik.
(3) A lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett médium az önkormányzat hivatalos honlapja.
(4) A lakossági tájékoztatása szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a polgármester és a jegyző feladata.
6. Együttműködés a lakossággal
10. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.
(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és bizottsága ülésén.
(3) A képviselő-testület és a bizottságai ülésén tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg a településen működő társadalmi szervezeteket.
(4) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása.
7. Együttműködés egyéb szervekkel
11. § (1) A Képviselő-testület feladatai körében – különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben – együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, továbbá támogatja a civil szervezetek helyi közügyekben való részvételét.
(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(3) Az együttműködés keretében a szervezet vezetőjét, a tevékenységi körükhöz kapcsolódó kérdések tekintetében a testületi, bizottsági üléseken tanácskozási jog illeti meg.
(4) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
8. Az önkormányzat feladata
12. § (1) Az képviselő-testület hatásköreit saját maga, vagy szervei útján biztosítja.
(2) Az önkormányzat kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységének felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző.
(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit, annak gyakorlását, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott keretek között, szerveire ruházza át.
(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
13. § Az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények felsorolását, jogállását, alapfeladatát a 3. melléklet tartalmazza.
9. Önként vállalt feladatok
14. § (1) Az önkormányzat által önként vállalt feladatai:
1. települési elismerő és kitüntető címek adományozása,
2. egyházak, sport és civil szervezetek támogatása,
3. települési rendezvények megtartása,
4. köztéri alkotások elhelyezése,
5. sport célú létesítmények fenntartásának támogatása,
6. közbiztonság helyi feladatainak támogatása,
7. Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatban való részvétel.
(2) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg - a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
10. A képviselő-testület ülése
15. § (1) A képviselő-testület, a képviselő személyes megjelenésével az ülésén fejti ki tevékenységét.
(2) A képviselő-testület, alakuló-, soros ülést, közmeghallgatást tart, soron kívüli ülést tarthat, zárt ülést tart vagy tarthat.
(3) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Hivatal emeleti Tanácskozótermében tartja.
(4) A képviselő-testület - a napirend jellegétől függően, indokolt esetben, a Hivataltól eltérő helyszínen - kihelyezett ülést tarthat, ez esetben is biztosítani kell a nyílt ülés megtartására vonatkozó szabályokat.
16. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a Hivatal köztisztviselőjét, a köztisztviselő feladatkörét érintő napirendnél,
c) a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagját,
d) a településen székhellyel, telephellyel rendelkező, közfeladatot ellátó intézmény vezetőjét az intézményt érintő napirendnél,
e) azt a személyt, akinek jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál a polgármester, vagy az előterjesztő megítélése szerint szükséges,
f) alakuló ülés esetén a Helyi Választási Bizottság Elnökét,
g) járási hivatal vezetőjét.
17. § (1) A képviselő-testület ülésvezető elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a tartós akadályoztatása esetén, a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) Tartós akadályoztatásnak, minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, vagy
b) 30 napot meghaladó szabadság, fizetés nélküli szabadság, vagy
c) külszolgálat, vagy
d) az Mötv. 70. §-a szerinti felfüggesztés, vagy
e) képviselő-testület által megállapított önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága, kizárása tárgyában hozott képviselő-testületi határozatra vonatkozó bírósági eljárás időtartama a jogerős bírósági döntés napjáig.
18. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót és az előterjesztést, úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 naptári nappal, az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) és a meghívott részére kézbesítésre kerüljön. A kézbesítésről a jegyző vagy a polgármester gondoskodik.
(2) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőjének nevét és funkcióját,
c) szóbeli előterjesztés esetén utalást az előterjesztés szóbeli jellegére.
(3) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az előterjesztéseket is.
(4) Amennyiben olyan tény vagy körülmény merül fel, amely jellegénél fogva a képviselő-testület azonnali döntését igényli, az előterjesztés legkésőbb a képviselő-testület ülésének kezdetéig is kiosztható.
11. A képviselő-testület alakuló ülése
19. § (1) Az alakuló ülés összehívására és az ülés vezetésére a képviselő-testület soros ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) az alakuló ülés napirendjének tárgyalása előtt történik:
aa) a polgármester eskütétele,
ab) a képviselő eskütétele,
b) tárgyalandó napirendi pontok:
ba) döntés a polgármester illetményéről, idegennyelv-tudási pótlékáról, költségtérítéséről,
bb) döntés a polgármester ki nem vett szabadságának megváltásáról, az adott évi időarányos szabadságáról, annak kivételéről,
bc) alpolgármester választása, eskütétele,
bd) döntés az alpolgármester tiszteletdíjáról, költségtérítéséről,
c) az alakuló ülésen szükség szerint tárgyalható:
ca) a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata,
cb) a bizottságok személyi összetételének megállapítása,
cc) a képviselő-testület tagjának társulásba történő delegálása, megválasztása,
cd) olyan rendkívüli ügy tárgyalása, amely az Önkormányzat és szervei működésének, az Önkormányzat kötelező feladatainak folyamatos ellátását veszélyezteti.
(2) A polgármester, a képviselő és a nem képviselő bizottsági tag eskütétele során, esküvevő a helyi választási bizottság elnöke vagy elnökhelyettese, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindhármójuk távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.
(3) Az alakuló ülésre, a képviselő-testület tagjain kívül, meg kell hívni:
a) a helyi választási bizottság elnökét,
b) a jegyzőt.
12. A képviselő-testület soros ülése
20. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart soros ülést.
(2) Soros ülésnek a munkatervben szereplő soron következő ülés minősül.
(3) A képviselő-testület július 1. és augusztus 31. közötti időszakban soros ülést nem tervez, ülésszünetet tart.
13. A munkaterv
21. § (1) A képviselő-testület üléseit – a képviselő-testület alakuló ülése és az önkormányzat rendkívüli, halaszthatatlan ügyeiben történő döntéshozatal kivételével – éves munkaterv szerint tartja.
(2) A munkaterv összeállításakor, annak tartalmára javaslatot tehet:
a) a képviselő-testület tagja,
b) az önkormányzati bizottság,
c) a jegyző,
d) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői és
e) a kormányhivatal vezetője.
(3) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és a tervezett napirendi pontok megnevezését,
b) a tervezett napirendi pontok előadóit, előterjesztőit.
(5) A munkaterv év közben jogszabály módosítás, közérdekű javaslat, valamint a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján módosítható.
14. A képviselő-testület soron kívüli ülése
22. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az soron kívüli ülésnek minősül.
(2) A polgármester soron kívüli ülést hív össze, ha azt
a) szükségesnek tartja, vagy
b) jogszabály kötelezővé tesz,
c) a települési képviselők egynegyedének indítványára,
d) a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
e) képviselő-testület bizottságának indítványára.
(3) A soron kívüli ülésre szóló meghívót és mellékleteit a 16. §-ban foglaltaknak megfelelően kell megküldeni a következő eltérésekkel:
a) sürgős, halasztást nem tűrő esetben, az ülés napját megelőzően legalább 24 órával kell kézbesíteni a meghívót, továbbá az előterjesztéseket,
b) bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát közölni kell,
c) engedélyezhető az előterjesztés képviselő-testületi ülésen történő kiosztása.
15. Közmeghallgatás
23. § (1) A képviselő-testület évente, a munkatervében meghatározott időpontban közmeghallgatást tart.
(2) A polgármester a közmeghallgatás helyszínéről, időpontjáról, napirendjéről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével legalább 15 nappal a közmeghallgatást megelőzően tájékoztatja a nyilvánosságot.
(3) A közmeghallgatáson a lakosok és a településen működő jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben kérdést intézhetnek a képviselő-testülethez, a polgármesterhez és a jegyzőhöz, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.
(4) A közmeghallgatás nyilvános képviselő-testületi ülésnek minősül.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, felvetésekre a megkérdezett a közmeghallgatáson, szóban vagy a közmeghallgatást követően 15 napon belül írásban válaszol. Az írásos választ közzé kell tenni a helyben szokásos módon, valamint ismertetni kell a következő nyilvános képviselő-testületi ülésen.
(6) Közmeghallgatást kezdeményezhet a képviselő-testület vagy a polgármester közérdekű ügyben, jelentősebb döntések előkészítése érdekében, továbbá a lakosság tájékoztatása céljából.
(7) Az összehívható közmeghallgatás eljárási szabályai - ha törvény másként nem rendelkezik - megegyeznek az éves, kötelezően megtartandó közmeghallgatás szabályaival.
24. § (1) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.
(2) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.
16. Az ülésvezetés szabályai, a tanácskozás rendje
25. § (1) Általános érvénnyel a képviselő-testület ülésének nyilvánosságát biztosítani kell, az ülés helyszínének, a személyi tartózkodásra vonatkozó korlátozásmentes rendelkezésre állásával.
(2) Ha a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell írásban hitelt érdemlően valószínűsíteni, az ülésre szóló meghívó megküldésének napjáig.
(3) A napirendi pont nyilvános tárgyalása az önkormányzat üzleti érdekét sérti, ha a tárgyalandó ügy, vagy az ülésen előadottak nyilvánosságra hozatala az önkormányzat gazdasági döntéshozatali lehetőségeit szűkítené, vagy az önkormányzat számára kárt okozna, vagy vagyoni előny elmaradását eredményezné.
26. § (1) Ha a képviselő-testület határozatképes, az ülést a polgármester, vagy helyettesítése esetén az alpolgármester vagy a 16. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel, a korelnök (a továbbiakban: ülésvezető) nyitja meg.
(2) Az ülésvezető az ülés vezetése során:
1. megnyitja az ülést,
2. megállapítja a képviselő-testületi ülés összehívásának szabályszerűségét,
3. megállapítja a határozatképességet,
4. előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
5. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
6. ismerteti az előterjesztést, és a módosító javaslatokat,
7. megállapítja a szavazás eredményét,
8. kimondja a képviselő-testület döntését,
9. biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,
10. a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
11. hozzászólásonként megadja, megtagadja, vagy megvonja a szót,
12. bezárja az ülést.
27. § Határozatképtelenség esetén, a határozatképesség biztosítása érdekében az ülésvezető az ülés megkezdésére 15 perc várakozási időt rendel el. Amennyiben a határozatképesség a várakozási időtartam leteltekor sem biztosított a képviselő-testület ülését 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni változatlan napirenddel.
17. A napirend
28. § (1) A képviselő-testület ülését a napirend alapján tartja.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elnapolására az előterjesztő vagy a képviselő-testületi tagja javaslatot tehet. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. Egy napirend tárgyalását csak egy alkalommal lehet elnapolni.
18. Előterjesztés, sürgősségi indítvány
29. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület által meghozandó határozat, vagy megalkotandó önkormányzati rendelet érdekében tett javaslat vagy indítvány.
(2) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.
(3) Előterjesztést nyújthat be:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága,
c) a jegyző,
d) a kormányhivatal vezetője.
(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni elektronikus formában, vagy papír alapon.
(5) A jegyző jogszerűségi észrevételt tehet, - az ülést megelőzően legalább öt nappal – és gondoskodik, a képviselő-testületi ülés meghívójának és az ülés valamennyi előterjesztésének, kézbesítéséről, mely történhet papír alapon vagy elektronikus úton.
(6) Az ülésvezető csak halaszthatatlan esetben engedélyezheti az előterjesztés képviselő-testületi ülésen történő kiosztását.
30. § (1) Szóbeli előterjesztést kivételes esetben, lehet felvenni a napirendek közé.
(2) Rendeleti formát igénylő döntés, vagy szerződés megkötését érintő napirend szóbeli előterjesztés alapján nem tárgyalható.
31. § (1) Az írásos előterjesztés két fő részből áll:
a) az előterjesztő részből (első rész)
b) döntési javaslat (második rész):
ba) rendelet-tervezet, vagy
bb) határozati javaslat.
(2) Az első részben meg kell határozni:
a) az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, (képviselő-testületi döntéseket, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, azok véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
b) szükség szerint, gazdasági, pénzügyi kihatású javaslatoknál, gazdaságossági számítást, a megvalósításhoz szükséges eszközöket, a pénzügyi fedezet biztosításának módját,
c) a lehetséges döntési változatokat.
(3) A második rész tartalmazza:
a) az egyértelműen megfogalmazott rendelet tervezetet vagy határozati javaslatot,
b) a végrehajtásért felelős megnevezését,
c) a határidők (részhatáridők) megjelölését.
(4) Rendeleti formát igénylő előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotási eljárás szabályaira vonatkozó előírások szerinti tájékoztatási formákat és tartalmakat.
(5) Az előterjesztések döntési javaslatainak törvényességét a jegyző előzetesen véleményezi. E tekintetben biztosítani kell a 28. § (3) bekezdésében meghatározottakat.
32. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén új napirendi pont szerint kell napirendre venni és tárgyalni.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a jegyző.
(3) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be az ülésvezetőnél.
(4) Az indítványozó gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről.
(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak napirendre vételéről vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét. A határozati javaslatot ezen esetben is írásba kell foglalni.
19. A vita
33. § (1) Az ülésvezető, az ülés meghívójában feltüntetett sorrendben, külön – külön bocsátja vitára az előterjesztéseket. Kivételes esetben a meghívóban feltüntetett sorrendtől el lehet térni, melyről a képviselő-testület a meghívó szerinti napirendi pontok elfogadásakor egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Az előterjesztések tárgyalásakor:
a) az előterjesztő a vita előtt az előterjesztéshez legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,
b) az előterjesztéssel kapcsolatban az előkészítéssel megbízott személy felkérése esetén kiegészítést tehet,
c) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni,
d) ha a napirendet a képviselő-testület bizottsága tárgyalta, a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét, melynek időtartama maximum 3 perc.
(3) A képviselő-testület bizottsága, az előterjesztéshez - az ehhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(4) Módosító indítványt, a döntés jellegére vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett írásban kell benyújtani, vagy amennyiben megengedett, az indítványozó a szóbeli módosító javaslatát, a döntés tartalmához jogilag és szerkezetileg igazodóan, szó szerint a jegyzőkönyvbe diktálja.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a módosító javaslat benyújtására jogosult a javaslatát, a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(6) Az ülésvezető hozzászólást engedélyezhet az ülésen részvételi joggal megjelentek részére 2 perc időtartamra.
(7) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(8) A vita lezárása után a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát lezárja.
20. A szavazás
34. § (1) Szavazásra csak az egyértelműen megfogalmazott és ismertetett javaslat bocsátható.
(2) A szóban tett előterjesztés esetén a határozati javaslatot egyértelműen megfogalmazott formában jegyzőkönyvbe kell diktálni.
(3) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület - az elhangzás sorrendjében - majd az elfogadott módosító indítványokkal egységes szerkezetű javaslatról.
(4) Minősített többségű döntés szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának, munkatervének az elfogadásához,
b) az Önkormányzat ingatlanvagyonának, tulajdonának elidegenítéséhez,
c) hitelfelvételhez,
d) kitüntetéshez vagy elismerő cím adományozásához,
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához, a hatáskör visszavonásához,
g) titkos szavazás elrendeléséhez,
h) név szerinti szavazás elrendeléséhez.
35. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem” vagy "tartózkodom" szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem”, végül a "tartózkodom" szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
36. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály írja elő.
(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglalt előfeltételek teljesülnek.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét. A képviselő-testület tagja, a neve elhangzását követően igen-el vagy nem-el szavazhat, melyet az ülésvezető rögzít.
(4) A név szerinti szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg és szó szerint ismerteti a döntést.
37. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt akkor, ha azt jogszabály kötelező jelleggel előírja, vagy ha azt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben minősített többséggel elrendeli.
(2) A titkos szavazást a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, mely feladat ellátása során:
a) szükség szerint elkészíti a szavazólapokat;
b) ismerteti a szavazás módját;
c) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, dátumát,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a bizottság tagjainak aláírását,
f) jegyző aláírását.
21. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye
38. § Amennyiben a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a polgármester – a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság elnöke – figyelmezteti.
22. Az önkormányzati rendelet
39. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezet vezetője.
(2) Az önkormányzati rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ismerteti.
(3) A képviselő-testület a kezdeményezésről folytatott vita során dönt a szabályozás szükségességéről, meghatározza a szabályozás tárgykörét és főbb elveit, a rendelet-tervezet elkészítésének módját, határidejét és felelősét.
(4) A képviselő-testület a rendelet-tervezet előkészítéséhez igénybe veheti külső szakértő közreműködését.
(5) A tervezet véleményezése:
a) Ha jogszabály előírja, a tervezetet megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Az ülésre külső szakember is meghívható.
b) A polgármester, törvényben meghatározott kivétellel egyes rendelettervezeteket, a képviselő-testület jóváhagyásával - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.
c) A rendelet-tervezetet szakmai véleményezésére a jegyzőnek is meg kell küldeni.
(6) Rendeletalkotás keretében, módosító indítvány csak írásban, a jogalkotásról és jogszabályszerkesztésről szóló jogszabályok betartásával nyújtható be.
(7) A rendelet végleges szövegének megszerkesztéséről, a kihirdetésről a tervezet elfogadása után a jegyző gondoskodik.
(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja, a rendeletnek a Hivatal hirdetőtábláján 10 napra történő kifüggesztése.
(9) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
(10) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
23. Az önkormányzati határozat
40. § (1) A képviselő-testület határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.
(2) A képviselő-testület határozata, a megjelölésén kívül, tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A normatív határozatokat helyben szokásos módon közzé kell tenni.
24. A jegyzőkönyv
41. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:
a) a távol maradt képviselő nevét,
b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
c) a képviselő az írásban is benyújtott hozzászólását,
d) a képviselő-testület bélyegző lenyomatát,
e) a meghívót,
f) jelenléti ívet,
g) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, határozatot,
h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(3) A képviselő-testület üléséről, a jegyzőkönyv elkészítését megkönnyítő céllal hangfelvétel készül.
(4) Ha a képviselő hozzászólásának, megjegyzésének szó szerinti rögzítését kéri köteles azt egyértelműen, közérthetően jegyzőkönyvbe diktálnia.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Jogszabály szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülés jegyzőkönyveinek elkülönített tárolásáról a jegyző gondoskodik.
42. § (1) A képviselő-testület nyílt ülései jegyzőkönyveinek naptári évenkénti, könyv formájában történő beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Hivatalban található irattárban kell tárolni. Az aláírt jegyzőkönyveket – a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével - a www.aba.hu honlapon kell közzétenni.
(3) Az Mötv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
25. Kérdés, interpelláció, bejelentés
43. § (1) A képviselő az ülésen szóban vagy az ülést megelőzően írásban a polgármestertől, az a jegyzőtől, a bizottság elnökétől az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetést vagy tudakozódást, felvilágosítást kérhet, mely megválaszolásának szabályaira az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja vonatkozik.
(2) A kérdés szóbeli ismertetésének, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.
(3) A kérdést az ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig lehet írásban bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.
(4) Visszavontnak kell tekinteni a kérdést, és a tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.
44. § (1) A képviselő az ülésen szóban vagy az ülést megelőzően írásban az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy annak valamely az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe tartozó ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, a jegyzőhöz, mely megválaszolásának szabályaira az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja vonatkozik.
(2) Az interpelláció szóbeli ismertetésének, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.
(3) Az interpellációt az ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig lehet írásban bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tartalmi összefoglalását, az interpelláció címzettjét, és annak feltüntetését, hogy az interpelláló azt szóban elő kívánja-e adni.
(4) Nincs helye interpellációnak
a) államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,
b) olyan ügyben, amely nem minősül az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügynek,
c) előkészítést és testületi döntést igénylő önálló napirend esetében,
d) olyan személyi ügyben, amelyben a kinevezés, választás, megbízás nem a képviselő-testület hatásköre.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az azt előterjesztő képviselőnek a válasz közlését követő 30 napon belül írásban nyilatkoznia kell, melyet a polgármester a következő ülésén a képviselő-testülettel ismertet. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt annak elfogadásáról.
(6) A kérdésekről, a kérdésekre adott válaszokról, az interpellációkról, az interpellációkra adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(7) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyi ügyekkel összefüggésben a kérdés, az interpelláció az érintett kérésére zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát a kérdés, interpelláció előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés, interpelláció bejelentéséhez.
(8) A bejelentés közérdekű információ közlése, melyet a polgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselő az ülésén szóban ismertet. A bejelentéshez írásbeli kiegészítés készíthető.
A KÉPVISELŐ, A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A BIZOTTSÁG
26. A Képviselői egyes jogok és kötelezettségek
45. § (1) A képviselő-testület és bizottsága tagjainak névsorát az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(2) A közzétételről a jegyző gondoskodik.
46. § (1) A települési képviselőt megilletik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és a jelen Szabályzatban foglalt jogok, és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A települési képviselő és a polgármester a megválasztásától, majd ezt követően az Mötv. 39. § (1) bekezdése értelmében minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(3) A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztés és Településrészi Bizottság látja el. A bizottság feladata a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítéséhez szükséges nyilatkozatok átadása és átvétele, valamint annak ellenőrzése, hogy a polgármester és a települési képviselők az Mötv. szerint megfelelő számú nyomtatványt vegyenek át és adjanak le a bizottság részére. A vagyonnyilatkozatok kezelését, ellenőrzését a bizottság a 4. melléklet szerint végzi. A vagyonnyilatkozat leadási határidejét követően a bizottság elnöke a polgármester erre irányuló kérelmére tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítéséről.
(4) A polgármester a képviselő-testület februári ülésén nyilatkoztatja a bizottság elnökét a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről, az esetlegesen elmaradt nyilatkozatok pótlásáról.
(5) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.
(6) Amennyiben az önkormányzati képviselő az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. Az összeférhetetlenség vizsgálata az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladata. A vizsgálat eredményéről a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
(7) Az önkormányzati képviselő köteles a vele szemben fennálló méltatlanságról az ok beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(8) Amennyiben az önkormányzati képviselő az (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a méltatlanság megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A méltatlanság vizsgálata a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztés és Településrészi Bizottság feladata. A vizsgálat eredményéről a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt a méltatlanságról.
(9) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba.
47. § A települési képviselő
a) az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz,
b) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
c) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, különféle vizsgálatokban,
d) az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben interpellálhat, illetve kérdéseket tehet fel, felvilágosítást kérhet,
e) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
f) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni,
g) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,
h) képviselő-testülettől kapott megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
i) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
j) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,
k) írásban vagy szóban előzetesen a polgármesterhez köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
l) a képviselői tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot köteles megőrizni,
m) kapcsolatot tart a város polgáraival, választóival, tájékoztatja őket a végzett munkáról,
n) vele szemben felmerült kizárási okot a vita előtt köteles bejelenteni,
o) az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba, jegyzőkönyvbe betekinthet,
p) a város ellátásában, üzemeltetésében, működtetésben résztvevő vállalatoktól, intézményektől felvilágosítást kérhet,
q) felelősséggel tartozik a képviselő-testületnek, képviselőtársainak saját megnyilvánulásáért és nyilatkozataiért,
r) képviselői fórumot szervezhet,
s) köteles a magánéletében is olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető képviselői minőségével, közéleti tevékenységével,
t) a képviselő köteles az Mötv. 39. § (1) bekezdés szerint vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének teljesítésére, a 4. melléklet szerint.
u) az eskütételét követő 3 hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.
27. Az állandó bizottságok
48. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1) - (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.
49. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottságot (rövid neve: Pénzügyi Bizottság) 7 fővel, melyből elnöke és 3 tagja képviselő és 3 tagja nem képviselő (külsős) jogállású;
b) Szociális, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságot (rövid neve: Szociális Bizottság) 7 fővel, melyből elnöke és 3 tagja képviselő és 3 tagja nem képviselő (külsős) jogállású.
(2) A bizottság tagjainak névsora az önkormányzat honlapján kerül közzétételre.
(3) A bizottságok ügyviteli feladatait a Hivatalban látják el.
50. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke – a bizottsági munkaterv szerint – hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a bizottság korelnöke hívja össze és vezeti.
(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a bizottsági tagok 50%-ának indítványára.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábban kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, valamint az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét.
(6) A bizottsági ülésre a bizottság tagjaihoz a meghívót és az írásos előterjesztéseket elektronikus úton, vagy papír alapon, a többi bizottsági meghívottnak is a meghívót elektronikus úton, vagy papír alapon kell megküldeni.
(7) Több bizottság feladatkörét érintő előterjesztés véleményezésére összevont bizottsági ülést is lehet tartani.
(8) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó.
(9) A bizottság határozathozatalára, a szavazati arányra a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(10) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.
(11) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a bizottság elnöke és egy jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv egy példányát nyilvántartás és megőrzés végett a jegyzőnek kell átadni.
(12) A bizottság üléséről, a jegyzőkönyv elkészítését megkönnyítő céllal hangfelvétel készül.
(13) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint. A határozatokat a Hivatal irattárában kell elhelyezni.
51. § Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
52. § A bizottságok feladatköreit a 5. melléklet tartalmazza.
28. Ideiglenes bizottság
53. § (1) Egy feladat ellátására, annak megvalósítására vagy felügyeletére a képviselő-testület, ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság nevéről, létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladatának elvégzését követően, a képviselő-testület részére tett jelentésének, tájékoztatásának közlésével egyidejűleg.
(4) Az ideiglenes bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Elkészítésére, tartalmára a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, az Mötv-ben maghatározott sajátosságokkal.
29. A polgármester
54. § (1) A polgármester főállásban látja el megbízatását.
(2) A polgármester feladatkörében:
1. segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját,
2. véleményt nyilvánít a város életét érintő kérdésekben,
3. nyilatkozik a hírközlő szerveknek,
4. gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a város érdekének megfelelő propaganda tevékenységről,
5. gondoskodik a lakosság pontos és gyors tájékoztatásáról,
6. részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben,
7. részt vesz a lakosság katasztrófavédelmi felvilágosításában,
8. jogszabályok keretei között együttműködik a menekültügyi hatóságokkal,
9. ellátja a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben kapott feladatait,
10. ellátja azon feladatokat, melyeket jogszabály a hatáskörébe utal,
11. két ülés közötti időszakban dönt az önkormányzatot anyagilag nem terhelő (100%-os pályázati forrásból megvalósuló) pályázatok benyújtásáról.
(3) Amennyiben a képviselő-testület a Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak szerint két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, - a Mötv. 42. §-ában felsorolt ügyek kivételével – a képviselő-testület helyett polgármester jogosult a döntés meghozatalára.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, valamennyi halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
55. § (1) A polgármester minden héten szerdán 9.00 órától 12.00 óráig és 13.00 órától 15.00 óráig tart fogadóórát.
(2) Amennyiben a polgármester az (1) bekezdés szerinti napon a fogadónap megtartásában akadályoztatva van, akkor előzetesen, a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett értesítőben kell közzétenni, hogy az elmaradt fogadónap mikor kerül megtartásra.
30. Az alpolgármester
56. § (1) A képviselő-testület tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 2 fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.
(3) Az alpolgármesterek feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.
(4) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat, e körben különösen részt vesznek:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztés kidolgozásában,
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, valamint a lakossággal való kapcsolattartásban,
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
d) azon feladatok ellátásában, melyek nem tartoznak a polgármester személyéhez kötött feladat és hatáskörök közé, vagy amelyek ellátásával a polgármester megbízza.
(5) Az alpolgármesterek az általuk ellátott feladatokról havonta, vagy a polgármester által meghatározott időközönként beszámolnak a polgármesternek.
57. § (1) Az alpolgármesterek előre egyeztetett időpontban ügyfélfogadást tartanak.
(2) Amennyiben az alpolgármester az (1) bekezdés szerinti napon a fogadónap megtartásában akadályoztatva van, akkor előzetesen, a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett értesítőben kell közzétenni, hogy az elmarad.
A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ ÉS A POLGÁRMESTERI HIVATAL
31. A jegyző és az aljegyző
58. § (1) A jegyző, aljegyző kinevezésére vonatkozó előírásokat, feladatait az Mötv. tartalmazza.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
b) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről
c) gondoskodik a közös önkormányzati hivatal dolgozóinak képzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, és állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
f) javaslatot tesz az önkormányzati döntések felülvizsgálataira.
59. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - kapcsolt munkakörű aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(2) A kinevezés határozatlan időre szól.
60. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatás esetén a jegyzői feladatokat a Pénzügyi Osztály vezetője látja el legfeljebb hat hónap időtartamra.
32. A Polgármesteri hivatal
61. § (1) A képviselő-testület Abai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A hivatal a jegyző által készített Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, szervezeti tagozódását és a belső (szervezeti egységek és a dolgozók közötti) munkamegosztást. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a képviselő-testület határozattal fogadja el.
62. § Ez a rendelet 2025. október 1-jén lép hatályba.
63. §1
1. melléklet a 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez
|
1 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
2 |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
|
3 |
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
|
4 |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
5 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
6 |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
7 |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
|
8 |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
|
9 |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
10 |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
11 |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
122 |
042180 |
Állat-egészségügy (kivéve: kóbor állatokkal kapcsolatos feladatok) |
|
13 |
045120 |
Út, autópálya építése |
|
14 |
045150 |
Egyéb szárazföldi személyszállítás |
|
15 |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
16 |
046020 |
Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek |
|
17 |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
18 |
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
19 |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
20 |
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
21 |
053020 |
Szennyeződésmentesítési tevékenységek |
|
22 |
061020 |
Lakóépület építése |
|
233 |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
24 |
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
|
25 |
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
26 |
064010 |
Közvilágítás |
|
274 |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
28 |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
29 |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
30 |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
31 |
072210 |
Járóbetegek gyógyító szakellátása |
|
32 |
072220 |
Járóbetegek rehabilitációs szakellátása |
|
335 |
072230 |
Járóbetegek gyógyító gondozása |
|
346 |
072240 |
Járóbetegek egynapos ellátása |
|
357 |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
36 |
072410 |
Otthoni (egészségügyi) szakápolás |
|
378 |
072420 |
Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások |
|
389 |
072430 |
Képalkotó diagnosztikai szolgáltatások |
|
39 |
072450 |
Fizikoterápiás szolgáltatás |
|
40 |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
41 |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
|
42 |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
43 |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
|
44 |
081043 |
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
|
45 |
081044 |
Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása |
|
4610 |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
|
47 |
081061 |
Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás |
|
48 |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
4911 |
082043 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
|
50 |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
51 |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
52 |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
53 |
082093 |
Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
|
54 |
082094 |
Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
55 |
083020 |
Könyvkiadás |
|
56 |
083030 |
Egyéb kiadói tevékenység |
|
57 |
083050 |
Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása |
|
58 |
084070 |
A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése |
|
59 |
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
|
60 |
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
|
61 |
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
|
62 |
091120 |
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai |
|
63 |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
64 |
095020 |
Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés |
|
65 |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
66 |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
67 |
101240 |
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő képzések, támogatások |
|
68 |
101270 |
Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások |
|
69 |
102050 |
Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok |
|
7012 |
104031 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
|
7113 |
104035 |
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében |
|
72 |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
73 |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
74 |
105020 |
Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások |
|
75 |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
|
76 |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
77 |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
7814 |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
2. melléklet a 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez
1. Jegyzőre átruházott hatáskörök:
|
ügyfajta |
a hatáskör jogalapja |
a hatáskör átruházó döntés megjelölése |
|---|---|---|
|
házszám megállapítása |
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdés (a továbbiakban: Mötv.) |
a közterületek elnevezéséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 11/2014. (IX. 24.) önkormányzati rendelet |
2. Polgármesterre átruházott hatáskörök:
|
ügyfajta |
a hatáskör jogalapja |
a hatáskör átruházó döntés megjelölése |
|---|---|---|
|
Ápolási települési támogatás |
a szociála szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (4) bekezdés g) pontja |
a helyi szociális ellátásokról szóló 15/2025.(X. 9.) önkormányzati rendelet |
|
Temetési települési támogatás |
a rendelet 22. § (1) bekezdése |
|
|
Óvoda- és iskolakezdési támogatás |
a rendelet 23. § (2) bekezdése |
|
|
Köztemetéssel kapcsolatos ügyek |
a rendelet 28. § (4) |
|
|
Az önkormányzat tulajdonában lévő szolgálati |
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és |
|
|
Jelképek használatának engedélyezése |
a közösségi címer és zászló használatról, |
|
|
Közterület használat engedélyezése |
Mötv. 13. §, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 54. § (1) bekezdés |
Közterületi használt díjának megállapításáról szóló 23/2020. (X.29.) önkormányzati rendelet |
|
Közútkezelői nyilatkozatok kiadása |
1998. évi I. tv. 46. § (1) bekezdés a) pontja |
Közútkezelői hatáskör átruházásáról szóló 15/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet |
|
Dönt településkép védelmével kapcsolatos |
Mötv. 13. § (1) bekezdés 1) pontja |
A helyi építési szabályzatról szóló 21/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelet |
|
Dönt minden a partnerségi egyeztetéssel |
Mötv. 23. § (5) bekezdés 5) pontja |
A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő |
|
Költségvetés végrehajtása |
Áht. 9. § |
Mindenkori tárgyévi költségvetési rendelet |
|
Áht-n kívüli forrás átvétel-átadás |
Mötv. 41. § (9) |
Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 14/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet |
|
Vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok |
Mötv. 107. § |
Aba Város Önkormányzatának vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet |
|
Gondoskodik az önkormányzat vagyonát |
Mötv. 107. § |
Aba Város Önkormányzatának vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet |
|
Forrásfelhasználás egyedi 5 millió Ft |
Mötv. 68. § (4) |
Mindenkori költségvetési rendelet |
|
Szabad pénzeszközök betétként való lekötése |
2011. évi CXCV. tv. 6. § |
Mindenkori költségvetési rendelet |
|
Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás |
Áht. 1. § (5) |
Mindenkori költségvetési rendelet |
3. melléklet a 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez
1. Tanka János Közösségi Ház és Városi Könyvtár
1.1. Székhely: 8127 Aba Rákóczi utca 4/B.
1.2. Alaptevékenység államháztartási szakágazata: 910110 Közművelődési intézmények tevékenysége
2. Abai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde
2.1. Székhely: 8127 Aba Dózsa utca 105.
2.2. Alaptevékenység államháztartási szakágazata: 851020 Óvodai nevelés
3. Abai Idősek Otthona
3.1. Székhely: 8127 Aba, Kossuth utca 154.
3.2. Alaptevékenység államháztartási szakágazata: 873000 Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása.
4. Abai Fórum Étterem
4.1. Székhely: 8127 Aba, Rákóczi u. 4/A.
4.2. Alaptevékenység államháztartási szakágazata: 841117 Kormányzati és önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai.
5. Abai Járóbeteg Szakellátó Intézet
5.1. Székhely: 8127 Aba, Dózsa utca 34/M.
5.2. Alaptevékenység államháztartási szakágazata: 86220 Szakorvosi járóbeteg-ellátás.
5. melléklet a 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelethez
1. Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság:
1.1. Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat költségvetését és zárszámadását.
1.2. Közreműködik az önkormányzat költségvetésének összeállításában.
1.3. Figyelemmel kíséri év közben az önkormányzat gazdálkodásának menetét.
1.4. Ellenőrzést gyakorol a költségvetési átcsoportosítások felett.
1.5. Javaslatot tesz hitelek felvételére.
1.6. Ellenőrzi, illetve rész vesz az önkormányzatnál folyó gazdálkodási folyamatok ellenőrzésében.
1.7. Javaslatot tesz a településfejlesztési, beruházási feladatok megvalósítására.
1.8. Felméréseket végez az önkormányzati vagyon hasznosítására, fejlesztésére vonatkozóan.
1.9. A Közbeszerzési Szabályzatban leírt feladatokat ellátja a beruházások során.
1.10. Ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
1.11. Ellátja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat.
1.12. Ellátja az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításával kapcsolatos feladatokat.
2. Szociális, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság:
2.1. Közreműködik, javaslatot tesz a települési egészségügyi és szociális igényei kielégítésére.
2.2. Közreműködik a közművelési, oktatási, ifjúsági, testnevelési és sportfeladatok végrehajtásában, azok fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításában.
2.3. Figyelemmel kíséri az óvodai, iskolai ellátottság helyzetét
2.4. Véleményt nyilvánít a településen folyó egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatban.
2.5. Ellátja a Képviselő-testület által átruházott, a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben rögzített valamennyi feladatot, kivéve a polgármesterre átruházott hatásköröket.
2.6. Vizsgálja a szociális ellátás tárgyi és személyi feltételeit, javaslatot dolgoz ki javítására.
2.7. Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett kiskorúak helyzetét, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet.
2.8. Véleményezi a szociális ellátásokról szóló rendelet-tervezetet.
A 63. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 12. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 23. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 27. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 33. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 34. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 35. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 37. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 46. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 49. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 70. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 71. sora az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 78. sorát az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.