1. § (1) E rendelet hatálya Csór község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:

• 1. melléklet: az építési övezetek beépítési határértékei
• 2.^[1] melléklet: SZT-1 Belterület szabályozási terve M=1:4000, SZT-1/1M. jelű Szabályozási terv, SZT-1/2M. jelű Szabályozási terv
• 3. melléklet: SZT-2 Külterület szabályozási terve M= 1:10000

(3) Jelen építési szabályzat függelékei:

• 1. függelék: Műemlékek
• 2. függelék Régészeti területek
• 3. függelék: Természetvédelem
• 4. függelék: honvédelmi területek
• 5. függelék: Mintakeresztszelvények

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
• 2. Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélessége
• 3. Főépület: olyan építmény, amely az adott építési övezetben vagy övezetben jelen rendelet szerint elhelyezhető funkciók céljára épül.
• 4. Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyárikonyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, állattartó épület, fedett úszómedence, szauna, sport-és fitnesz épület.
• 5. Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek a táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztését látványtervvel kell igazolni.
• 6. Telek be nem építhető része: a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen épület nem helyezhető el.
• 7. Kialakult: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott az építési övezetre, övezetre jellemző beépítési módot a telektömbben jellemző beépítés szerint kell meghatározni. A telek legnagyobb beépítettsége és az építménymagasság „K” jelölés esetén legfeljebb az övezetre jellemző mértékszámtól + 10 %-al térhet el. A kialakítható legkisebb telekterület „K” jelölése esetén az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, telekhatár-rendezés és szabályozás a telek területét legfeljebb 10 %-al változtathatja meg.

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:

• 1. szabályozási vonal;
• 2. építési övezet, övezet határa és jele;

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

• 1. védőtávolságok;
• 2. műemlék;
• 3. műemléki környezet;
• 4. régészeti terület;
• 5. Országos ökológiai hálózat magterület;
• 6. Országos jelentőségű természetvédelmi terület határa;
• 7. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;

(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:

• 1. közigazgatási határ;
• 2. belterületi határ
• 3. javasolt megszüntetés;
• 4. javasolt telekhatár,
• 5. kerékpárút
• 6. gyalogút

4. § (1) Gyalogátkelőhelyeket akadálymentesen kell megépíteni.

(2) A közterületi parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően kell átalakítani.

5. § (1) A település régészeti területein a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A régészeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.

6. § (1) A település egyedi védett műemlékein és a műemlékek környezetben történő építés esetén a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A műemléki értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.

8. § A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az országos ökológiai hálózat magterülete (magterület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

9. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

• 1. a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
• 2. kizárja a környezetkárosítást,
• 3. következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

• 1. Állattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
• 2. Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME

10. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Csór település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(3) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.

(4) Hidrogeológiai védőövezet területen belül épületet elhelyezni, csak a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével lehet.

(5) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók.

(6) Belvízzel veszélyeztetett területen minden tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a felszíni vizek ne szennyeződhessenek el.

(7) Belvízzel veszélyeztetett területen épületet elhelyezni nem lehet.

11. § (1) Csór község az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.

• 1. A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a jogszabályokban rögzített határértéket meghaladó szennyezéssel járó
• 1. tevékenységet folytatni,
• 2. új építményt elhelyezni, illetve meg lévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
• 2. A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.

A TERMŐFÖLD VÉDELME

12. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.

(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.

(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.

15. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:

• 1. közlekedési területek,
• 2. közművek, közműlétesítmények,
• 3. vízbázis védőterülete
• 4. szennyvízátemelő
• 5. természet közeli folyó és állóvizek
• 6. természeti területek
• 7. honvédelmi területek

(2) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 21. § előírásai az irányadók.

16. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.

(2) Meglevő, már kialakult és beépített lakótelek megosztása akkor is engedélyezhető, ha a kialakult telekszélesség nem éri el az építési övezetre előírt méretet.

(3) A település közigazgatási területén nyeles telek csak kivételes esetben, műszaki szükségszerűség miatt alakítható ki.

(4) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(5) Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.

(6) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.

(7) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

(8) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.

17. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

• 1. vízellátás,
• 2. vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
• 3. energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás),
• 4. elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.

(2) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

18. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(2) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

19. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település beépítésre szánt területein tilos.

(3) Szennyvíz bevezetés:

• 1. nyílt árokba,
• 2. időszakos vagy állandó vízfolyásba
• 3. felhagyott kutakba

szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

20. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m³-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:

• 1. a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;
• 2. a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

21. § (1) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 10 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.

(2) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.

22. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Csór település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.

(2) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.

23. § (1) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(3) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.

(5) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

24. § (1) Belvízzel veszélyeztetett területeken terepszint alatti építmény (pince) nem építhető.

(2) Belvízzel veszélyeztetett területen valamennyi építési övezetben és övezetben történő építés esetén a keletkező csapadékvíz nem szivárogtatható el, a csapadékvíz elvezetése csak kiépített csapadékvíz-elvezető rendszerbe történhet.

25. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat közlekedési és közműterületen vagy közforgalom céljára el nem zárt magánúton kell elhelyezni.

26. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:

• 1. Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) pont figyelembevételével,
• 2. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna
• 3. silók, tornyok, továbbá egyéb, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna – az építmény magasságától függetlenül.

27. § (1) Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető rendeltetési egységeket és azok számát az övezeti előírások tartalmazzák. Ahol a rendeltetési egységek száma nem korlátozott, ott több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartása mellett.

(2) Építési övezetekben a terepszint alatti építményeket építési helyen belül kell elhelyezni. A terepszint alatti beépítés mértéke az építési hely területével azonos is lehet, amennyiben az egyéb övezeti előírások azt lehetővé teszik.

28. § (1) Az állattartó épületet az utcafronti építési vonaltól számított 20 m-en túl, építési helyen belül lehet elhelyezni.

(2) A meglevő, jelen rendelet előírásainak nem megfelelő állattartó épületek felújíthatók, azonban bővítésük nem lehetséges.

29. § (1) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.

(2) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.

(3) Melléképület építési helyen belül építhető.

(4) Belvízzel veszélyeztetett területen az épületek földszinti padlóvonalát a mértékadó belvízszint felett kell kialakítani. Az érintett területen pinceszint nem építhető.

(5) Valamennyi építési övezetben és övezetben elhelyezhetők nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik. Kizárólag e célra kialakíthatóak önálló ingatlanként olyan földrészletek, melyek nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik elhelyezésére szolgálnak, a kialakításkor az adott övezetre vonatkozó előírásokat (telekméret, építési hely, beépítettség, zöldfelületi mutató, valamint az elhelyezhető építmények fajtája és száma) nem kell alkalmazni, a nyomvonal jellegű építmények és azok műtárgyai korlátozás nélkül elhelyezhetők a telkeken.

30. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.

(2) Az előkert mérete és az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

(3) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége min. 5 m.

(4) Az építési övezetekben az előkert mérete

• 1. vegyes- és lakó építési övezetben: a telektömbben kialakult, ha ez nem határozható meg, akkor legalább 5 m. A lakófunkciótól eltérő rendeltetésű épületek az utcai telekhatártól 5 m-nél távolabb is elhelyezhetők.
• 2. gazdasági építési övezetek esetében: 10 m, kivéve ha az utca beépítettsége más építési vonalat határoz meg.
• 3. egyéb övezet esetében: min. 5 m.

(5) Építési telken oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete:

• a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
  • aa) lakóterületen és vegyes területen a telektömbben kialakult vagy 4,5 m,
  • ab) a többi építési övezetben a telektömbben kialakult vagy 6 m.

(6) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 m kell legyen.

(7) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve:

• 1. ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
• 2. a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 m, vagy a kialakult.
• 3. Fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 m is lehet.

31. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:

• 1. Falusias lakóterület (Lf)
• 2. Településközpont terület (Vt)
• 3. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
• 4. Különleges területek

32. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület

• 1. lakó;
• 2. mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
• 3. a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
• 4. szállás jellegű;
• 5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• 6. kulturális, közösségi szórakoztató;

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni, közüzemi szennyvízelvezetés mellett.

(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek 1400 m2 területet meg nem haladó építési telkein egy főépület építhető, melyben több rendeltetési egység helyezhető el. A melléképületek száma legfeljebb kettő lehet.

(5) Az 1400 m²-nél nagyobb telkek esetében a beépítési % keretein belül több főépület is elhelyezhető. Több főépület építése esetén a lakófunkciót kiegészítő funkciókat a lakóépülettel egy épülettömegben kell elhelyezni, kivétel a több gépkocsi elhelyezésére szolgáló garázsépület.

(6) Földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,5 m-rel túlléphető, amennyiben az építési hely közterület felé eső részén már épült önálló főépület.

(7) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület(kivéve felvonulási épület), egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

(9) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.

(10) Kerti építmény az oldalkert legkisebb méretén belül és a hátsókertben is elhelyezhető.

33. § (1) A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• 1. lakó;
• 2. igazgatási, iroda;
• 3. kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
• 4. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• 5. kulturális, közösségi szórakoztató;
• 6. sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Önálló lakóépületek a területen elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával.

(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítetséggel kell ellátni.

(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület (kivéve felvonulási épület), egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(5) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• 1. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
• 2. állattartó építmény
• 3. trágyatároló, komposztáló;
• 4. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• 5. építménynek minősülő antennaszerkezet.

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET

34. § ^[2] (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jellel jelölt építési övezeiben elhelyezhető épület:

• 1. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
• 2. kereskedelmi, szolgáltató;
• 3. a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységhez tartozó iroda;
• 4. gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás;

rendeltetést is tartalmazhat

(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4) A technológiai berendezések, építmények (pl: kémények, tornyok, tároló tartályok, stb), magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatják.

(5) Gksz-7 jelű építési övezet falusias lakó építési övezettel határos, még be nem épített oldalkerti és hátsókerti telekhatárai mellett 5 m széles többszintes növényállományú zöldfelületet kell létesíteni.

36. § Különleges terület - temető a K-temető jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkeit hiányos közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.

(4) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.

37. § (1) Különleges terület - sportterület a K-sport jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények (szabadtéri sportpályák, fedett sportlétesítmények, kiszolgáló létesítmények, szabadtéri színpad, szállásépületek) elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület sport és ehhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, szállás, lakó és gazdasági rendeltetést tartalmazhat.

(3) Az építési övezet építési telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

38. § (1) Különleges Idegenforgalmi (K-I) jelű építési övezetben szálláshely szolgáltató épület, panzió, szállás és vendéglátó épület, szolgálati lakás, sportpályák, és kiszolgáló létesítményei (pl. öltöző, raktár, szociális létesítmények), falusi turizmushoz kapcsolódó épületek és létesítmények, állatfuttató, istállóépület helyezhető el.

(2) Az építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az idegenforgalmi terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

39. § (1) Különleges terület - vízmű terület, a K-Vízmű jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag vízkivétellel kezeléssel, ivóvíz hasznosításával összefüggő építmények, és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) K-vízmű jelű építési övezeteiben elhelyezhető épület a tevékenységet szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3) K-vízmű jelű építési övezeteinek építési telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.

(4) Az építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.

40. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:

• 1. Közlekedési terület

41. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére, valamint ezekkel összefüggő tevékenységes elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Közlekedési területen elhelyezhető épületek a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhatnak.

(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:

(4) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki.

(5) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.

42. § (1) Zöldterület - közkert a Z-kk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Z-kk övezetben elhelyezhető

• 1. a pihenést és testedzést szolgáló és vendéglátó rendeltetést tartalmazó építmény,
• 2. a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.
• 1. Z-kk övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel és 6,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén.

ERDŐTERÜLET

44. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

45. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület az Eg jellel jelölt övezet, mely elsősorban a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.

• a) Beépíthető legkisebb telekterület: 1 ha (10 000 m2)
• b) Beépítési mód: szabadonálló
• c) Beépítettség legfeljebb 0,5 %, de maximum 300 m2 alapterülettel telkenként
• d) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m

46. § (1) A honvédelmi rendeltetésű erdőterület az Ev-h jellel jelölt övezet, mely honvédelmi és katonai érdekek védelmére szolgál.

(2) Ev-h övezetben a honvédelmi és katonai épületek kivételével épületet elhelyezni nem lehet.

47. § (1) Az Má-1 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(3) Má-1 jelű övezetben elhelyezhető:

• 1. növénytermesztéshez kapcsolódó;
• 2. állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
• 3. az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
• 4. lakóépület.

(4) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. Állattartó telep, belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos jelentőségű védett természeti terület határától, vízfolyástól, vízfelülettől legkevesebb 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.

(5) Általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK.) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:

• a) a beépítettség mértéke legfeljebb 10 % lehet,
• b) a beépíthető telek szélessége legalább 30 m,
• c) a kialakítható új telek területe legalább 1,0 ha (10 000 m2), a telekhatárrendezés kisebb telkek esetén is megengedett
• d) a beépítés módja szabadon álló,
• e) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,
• f) az épületmagasság legfeljebb 7,0 m.
• g) lakóépület 6000 m2 telekterület felett építhető, az önálló lakóépület a telek területének legfeljebb 3 %-át foglalhatja el.

(6 ) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében 5 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

(7) (5) Hidrogeológiai védőövezettel érintett ingatlanon lakóépületet építeni csak a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével lehet.

48. § (1) Az Má-2 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.

(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

• 1. növénytermesztéshez kapcsolódó;
• 2. állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
• 3. az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;

(4) Az övezetben a (3) bekezdés szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok a természeti, táji értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad.

(5) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:

• a) 1500 m2 telekméretig épület nem építhető, a 1500 m2-t meghaladó telkeken a beépítettség mértéke legfeljebb 3% lehet
• b) a területen önálló lakóépület nem építhető
• c) a beépíthető telek szélessége legalább 50 m,
• d) a kialakítható telek területe legalább 2,0 ha (20 000 m2), a telekhatárrendezés kisebb telkek esetén is megengedett
• e) a beépítés módja szabadon álló,
• f) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,
• g) az épületmagasság legfeljebb 6,0 m.

(6) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható ki.

(7) Má-2 jelű övezet belvízjárta területtel érintett ingatlanain épület nem építhető.

49. § (1) Az Má-3 jelű övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetűek és a természetvédelmi terülen vannak.

(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.

(3) Az övezetben épület nem építhető.

(4) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható ki.

50. § (1) A kertes mezőgazdasági terület az Mk jellel jelölt, a kiskerti jellegű termelést illetve saját ellátás biztosítását szolgáló terület.

(2) Mk övezetben az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett elhelyezhető építmények:

• 1. kertészeti termelés és ezzel összefüggő gazdasági építmények
• 2. szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;
• 3. kertgazdálkodáshoz kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás és pihenés építményei.

(3) Mk-1 és Mk-2 övezetben lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10 %-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 6,0 m lehet.

(4) Kizárólag az Mk-1 és Mk-2 övezetben helyezhető el lakóépület az OTÉK művelési ágra és beépítettségre vonatkozó, valamint jelen rendelet övezetre vonatkozó rendelkezéseinek megtartása mellett.

(5) Hidrogeológiai védőövezettel érintett ingatlanon lakóépületet építeni csak a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével lehet.

(6) Kertes mezőgazdasági terület Mk-1 jelű övezet (Csór-Iszkai-hegy területe)

• 1. a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 10%
• 2. a beépítés módja szabadon álló,
• 3. az előkert legalább 6 m, fekvő telek esetében legalább 3 m.
• 4. az oldalkert legalább 3 m,
• 5. az épületmagasság legfeljebb 6,0 m,
• 6. állattartó telep nem létesíthető.

(7) Kertes mezőgazdasági terület Mk-2 jelű övezete (Belátó-hegy területe)

• 1. a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 10 %, de 120 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épület nem létesíthető,
• 2. az épületmagasság max. 4,5 m lehet,
• 3. a beépítés módja szabadon álló,
• 4. az előkert legalább 5 m fekvő telek esetében legalább 3 m,
• 5. az oldalkert 3 m
• 6. állattartó telep nem létesíthető.

(8) Kertes mezőgazdasági terület Mk-3 jelű övezete (Baglyas-hegy területe)

• 1. a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 2 %,
• 2. a telken egy épület építhető,
• 3. az épületmagasság max. 4,0 m lehet,
• 4. a beépítés módja szabadon álló,
• 5. az előkert legalább 5 m, az oldalkert 3 m legyen.
• 6. egy telken csak egy épület építhető,
• 7. állattartó telep nem létesíthető.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

51. § (1) AV jellel jelölt övezetbe vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak:

52. § (1) Természetközeli területek a TK jellel jelölt

• a) mocsár
• b) nádas
• c) sziklás területek területei

(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 m magas kilátó, stég, esőbeálló stb.) helyezhető el.

53. § ((1) Különleges beépítésre nem szánt honvédelmi terület a Kb- Hv jellel jelölt övezet, mely a honvédelmi feladatok ellátására és a honvédelmi létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az övezet területén a honvédelmi feladatok ellátására céljára szolgáló és ezzel összefüggő építmények helyezhetők el.

(3) A kialakított telkek területén több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

(4) Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

• 1. a beépítés módja szabadonálló;
• 2. a beépítettség mértéke 10 %
• 3. legnagyobb megengedhető épületmagasság: 6,0 m.

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT BÁNYA TERÜLET

54. § (1) Különleges beépítésre nem szánt bánya terület a Kb-B jellel jelölt övezet, mely elsősorban bányászattal összefüggő tevékenységhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a bányászat és bányaművelés, tőzeg kitermelés céljára szolgáló és ezzel összefüggő építmények helyezhetők el.

(3) A kialakított telkek területén több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

(4) Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

• 1. a beépítés módja szabadonálló;
• 2. a beépítettség mértéke 2 %
• 3. legnagyobb megengedhető épületmagasság: 6,0 m.

55. § (1) E rendelet 2019. május 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csór Község Önkormányzata Képviselő-testületének Csór Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2002.(VIII.31.) önkormányzati rendelete.