Csór Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019.(III.26.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2021. 12. 18- 2024. 03. 01Csór Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019.(III.26.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Csór Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében, a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerint a véleményezésben részt Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízügyi és vízgazdálkodási hatósági jogkörben, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, Budapest Főváros Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztály Útügyi Osztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Innovációs és Technológiai Minisztérium Légügyi Hivatala, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, a Székesfehérvári Megyei Rendőr-főkapitányság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, az Országos Atomenergia Hivatal, az Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § (1) E rendelet hatálya Csór község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: az építési övezetek beépítési határértékei
2.1 melléklet: SZT-1 Belterület szabályozási terve M=1:4000, SZT-1/1M. jelű Szabályozási terv, SZT-1/2M. jelű Szabályozási terv
3. melléklet: SZT-2 Külterület szabályozási terve M= 1:10000
(3) Jelen építési szabályzat függelékei:
2. § E rendelet alkalmazásában:
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
1. szabályozási vonal;
2. építési övezet, övezet határa és jele;
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
1. védőtávolságok;
2. műemlék;
3. műemléki környezet;
4. régészeti terület;
5. Országos ökológiai hálózat magterület;
6. Országos jelentőségű természetvédelmi terület határa;
7. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. § (1) Gyalogátkelőhelyeket akadálymentesen kell megépíteni.
(2) A közterületi parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően kell átalakítani.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
5. § (1) A település régészeti területein a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A régészeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
6. § (1) A település egyedi védett műemlékein és a műemlékek környezetben történő építés esetén a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A műemléki értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
8. § A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az országos ökológiai hálózat magterülete (magterület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
9. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
1. a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
2. kizárja a környezetkárosítást,
3. következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
10. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Csór település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(4) Hidrogeológiai védőövezet területen belül épületet elhelyezni, csak a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével lehet.
(5) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók.
(6) Belvízzel veszélyeztetett területen minden tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a felszíni vizek ne szennyeződhessenek el.
(7) Belvízzel veszélyeztetett területen épületet elhelyezni nem lehet.
11. § (1) Csór község az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
12. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
15. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:
1. közlekedési területek,
2. közművek, közműlétesítmények,
3. vízbázis védőterülete
4. szennyvízátemelő
5. természet közeli folyó és állóvizek
6. természeti területek
7. honvédelmi területek
(2) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 21. § előírásai az irányadók.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
16. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Meglevő, már kialakult és beépített lakótelek megosztása akkor is engedélyezhető, ha a kialakult telekszélesség nem éri el az építési övezetre előírt méretet.
(3) A település közigazgatási területén nyeles telek csak kivételes esetben, műszaki szükségszerűség miatt alakítható ki.
(4) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(5) Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
(6) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.
(7) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.
(8) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
17. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
18. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
19. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település beépítésre szánt területein tilos.
(3) Szennyvíz bevezetés:
20. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
1. a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;
2. a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
21. § (1) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 10 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.
(2) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.
22. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Csór település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.
(2) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.
23. § (1) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(3) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(5) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
24. § (1) Belvízzel veszélyeztetett területeken terepszint alatti építmény (pince) nem építhető.
(2) Belvízzel veszélyeztetett területen valamennyi építési övezetben és övezetben történő építés esetén a keletkező csapadékvíz nem szivárogtatható el, a csapadékvíz elvezetése csak kiépített csapadékvíz-elvezető rendszerbe történhet.
25. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat közlekedési és közműterületen vagy közforgalom céljára el nem zárt magánúton kell elhelyezni.
26. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:
1. Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) pont figyelembevételével,
2. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna
3. silók, tornyok, továbbá egyéb, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna – az építmény magasságától függetlenül.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
27. § (1) Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető rendeltetési egységeket és azok számát az övezeti előírások tartalmazzák. Ahol a rendeltetési egységek száma nem korlátozott, ott több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartása mellett.
(2) Építési övezetekben a terepszint alatti építményeket építési helyen belül kell elhelyezni. A terepszint alatti beépítés mértéke az építési hely területével azonos is lehet, amennyiben az egyéb övezeti előírások azt lehetővé teszik.
28. § (1) Az állattartó épületet az utcafronti építési vonaltól számított 20 m-en túl, építési helyen belül lehet elhelyezni.
(2) A meglevő, jelen rendelet előírásainak nem megfelelő állattartó épületek felújíthatók, azonban bővítésük nem lehetséges.
29. § (1) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(2) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(3) Melléképület építési helyen belül építhető.
(4) Belvízzel veszélyeztetett területen az épületek földszinti padlóvonalát a mértékadó belvízszint felett kell kialakítani. Az érintett területen pinceszint nem építhető.
(5) Valamennyi építési övezetben és övezetben elhelyezhetők nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik. Kizárólag e célra kialakíthatóak önálló ingatlanként olyan földrészletek, melyek nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik elhelyezésére szolgálnak, a kialakításkor az adott övezetre vonatkozó előírásokat (telekméret, építési hely, beépítettség, zöldfelületi mutató, valamint az elhelyezhető építmények fajtája és száma) nem kell alkalmazni, a nyomvonal jellegű építmények és azok műtárgyai korlátozás nélkül elhelyezhetők a telkeken.
30. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(2) Az előkert mérete és az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.
(3) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége min. 5 m.
(4) Az építési övezetekben az előkert mérete
1. vegyes- és lakó építési övezetben: a telektömbben kialakult, ha ez nem határozható meg, akkor legalább 5 m. A lakófunkciótól eltérő rendeltetésű épületek az utcai telekhatártól 5 m-nél távolabb is elhelyezhetők.
2. gazdasági építési övezetek esetében: 10 m, kivéve ha az utca beépítettsége más építési vonalat határoz meg.
3. egyéb övezet esetében: min. 5 m.
(5) Építési telken oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
aa) lakóterületen és vegyes területen a telektömbben kialakult vagy 4,5 m,
ab) a többi építési övezetben a telektömbben kialakult vagy 6 m.
(6) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 m kell legyen.
(7) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve:
1. ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
2. a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 m, vagy a kialakult.
3. Fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 m is lehet.
(8)2 Vt-2 építési övezetben az építési hely a szabályozási tervben rögzített.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
31. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
1. Falusias lakóterület (Lf)
2. Településközpont terület (Vt)
3. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
4. Különleges területek
32. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület
33. § (1) A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
34. §3 (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jellel jelölt építési övezeiben elhelyezhető épület:
36. § Különleges terület - temető a K-temető jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkeit hiányos közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.
(4) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
37. § (1) Különleges terület - sportterület a K-sport jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények (szabadtéri sportpályák, fedett sportlétesítmények, kiszolgáló létesítmények, szabadtéri színpad, szállásépületek) elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület sport és ehhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, szállás, lakó és gazdasági rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési övezet építési telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.
(4) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
38. § (1) Különleges Idegenforgalmi (K-I) jelű építési övezetben szálláshely szolgáltató épület, panzió, szállás és vendéglátó épület, szolgálati lakás, sportpályák, és kiszolgáló létesítményei (pl. öltöző, raktár, szociális létesítmények), falusi turizmushoz kapcsolódó épületek és létesítmények, állatfuttató, istállóépület helyezhető el.
(2) Az építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(3) Az idegenforgalmi terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
39. § (1) Különleges terület - vízmű terület, a K-Vízmű jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag vízkivétellel kezeléssel, ivóvíz hasznosításával összefüggő építmények, és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) K-vízmű jelű építési övezeteiben elhelyezhető épület a tevékenységet szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) K-vízmű jelű építési övezeteinek építési telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.
(4) Az építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
40. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
1. Közlekedési terület
41. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére, valamint ezekkel összefüggő tevékenységes elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen elhelyezhető épületek a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhatnak.
(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:
(4) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki.
(5) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
42. § (1) Zöldterület - közkert a Z-kk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Z-kk övezetben elhelyezhető
44. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
45. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület az Eg jellel jelölt övezet, mely elsősorban a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.
a) Beépíthető legkisebb telekterület: 1 ha (10 000 m2)
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legfeljebb 0,5 %, de maximum 300 m2 alapterülettel telkenként
d) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m
46. § (1) A honvédelmi rendeltetésű erdőterület az Ev-h jellel jelölt övezet, mely honvédelmi és katonai érdekek védelmére szolgál.
(2) Ev-h övezetben a honvédelmi és katonai épületek kivételével épületet elhelyezni nem lehet.
47. § (1) Az Má-1 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(3) Má-1 jelű övezetben elhelyezhető:
1. növénytermesztéshez kapcsolódó;
2. állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
3. az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
4. lakóépület.
(4) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. Állattartó telep, belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos jelentőségű védett természeti terület határától, vízfolyástól, vízfelülettől legkevesebb 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.
(5) Általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK.) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
48. § (1) Az Má-2 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.
(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.
(3) Az övezetben elhelyezhető:
1. növénytermesztéshez kapcsolódó;
2. állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
3. az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
(4) Az övezetben a (3) bekezdés szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok a természeti, táji értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad.
(5) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) 1500 m2 telekméretig épület nem építhető, a 1500 m2-t meghaladó telkeken a beépítettség mértéke legfeljebb 3% lehet
b) a területen önálló lakóépület nem építhető
c) a beépíthető telek szélessége legalább 50 m,
d) a kialakítható telek területe legalább 2,0 ha (20 000 m2), a telekhatárrendezés kisebb telkek esetén is megengedett
e) a beépítés módja szabadon álló,
f) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,
g) az épületmagasság legfeljebb 6,0 m.
(6) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
(7) Má-2 jelű övezet belvízjárta területtel érintett ingatlanain épület nem építhető.
49. § (1) Az Má-3 jelű övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetűek és a természetvédelmi terülen vannak.
(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.
(3) Az övezetben épület nem építhető.
(4) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
50. § (1) A kertes mezőgazdasági terület az Mk jellel jelölt, a kiskerti jellegű termelést illetve saját ellátás biztosítását szolgáló terület.
(2) Mk övezetben az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett elhelyezhető építmények:
1. kertészeti termelés és ezzel összefüggő gazdasági építmények
2. szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;
3. kertgazdálkodáshoz kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás és pihenés építményei.
(3) Mk-1 és Mk-2 övezetben lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10 %-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 6,0 m lehet.
(4) Kizárólag az Mk-1 és Mk-2 övezetben helyezhető el lakóépület az OTÉK művelési ágra és beépítettségre vonatkozó, valamint jelen rendelet övezetre vonatkozó rendelkezéseinek megtartása mellett.
(5) Hidrogeológiai védőövezettel érintett ingatlanon lakóépületet építeni csak a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével lehet.
(6) Kertes mezőgazdasági terület Mk-1 jelű övezet (Csór-Iszkai-hegy területe)
1. a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 10%
2. a beépítés módja szabadon álló,
3. az előkert legalább 6 m, fekvő telek esetében legalább 3 m.
4. az oldalkert legalább 3 m,
5. az épületmagasság legfeljebb 6,0 m,
6. állattartó telep nem létesíthető.
(7) Kertes mezőgazdasági terület Mk-2 jelű övezete (Belátó-hegy területe)
1. a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 10 %, de 120 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épület nem létesíthető,
2. az épületmagasság max. 4,5 m lehet,
3. a beépítés módja szabadon álló,
4. az előkert legalább 5 m fekvő telek esetében legalább 3 m,
5. az oldalkert 3 m
6. állattartó telep nem létesíthető.
(8) Kertes mezőgazdasági terület Mk-3 jelű övezete (Baglyas-hegy területe)
51. § (1) AV jellel jelölt övezetbe vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak:
52. § (1) Természetközeli területek a TK jellel jelölt
a) mocsár
b) nádas
c) sziklás területek területei
(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 m magas kilátó, stég, esőbeálló stb.) helyezhető el.
53. § ((1) Különleges beépítésre nem szánt honvédelmi terület a Kb- Hv jellel jelölt övezet, mely a honvédelmi feladatok ellátására és a honvédelmi létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az övezet területén a honvédelmi feladatok ellátására céljára szolgáló és ezzel összefüggő építmények helyezhetők el.
(3) A kialakított telkek területén több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.
(4) Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
54. § (1) Különleges beépítésre nem szánt bánya terület a Kb-B jellel jelölt övezet, mely elsősorban bányászattal összefüggő tevékenységhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén a bányászat és bányaművelés, tőzeg kitermelés céljára szolgáló és ezzel összefüggő építmények helyezhetők el.
(3) A kialakított telkek területén több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.
(4) Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
1. a beépítés módja szabadonálló;
2. a beépítettség mértéke 2 %
3. legnagyobb megengedhető épületmagasság: 6,0 m.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
55. § (1) E rendelet 2019. május 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csór Község Önkormányzata Képviselő-testületének Csór Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2002.(VIII.31.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
2. |
új |
beépítési módja |
kialakítható telek legkisebb szélessége |
kialakítható legkisebb telek-terület |
megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
megengedett legnagyobb épület-magasság |
legkisebb zöldfelület mértéke |
egyéb |
3. Falusias lakóterületek |
||||||||
4. |
Lf-1 |
O |
18 |
600 |
30 |
5,0 |
50 |
|
5. |
Lf-2 |
O |
18 |
800 |
30 |
5,0 |
50 |
|
6. |
Lf-3 |
O |
18 |
900 |
30 |
5,0 |
50 |
|
7. |
Lf-4 |
O |
16 |
900 |
30 |
6,0 |
50 |
|
8. |
Lf-5 |
O |
16 |
800 |
30 |
6,5 |
50 |
|
9. Településközponti vegyes területek |
||||||||
10. |
Vt-1 |
SZ |
30 |
600 |
40 |
8,0 |
20 |
|
11. |
Vt-2 |
SZ |
20 |
600 |
30 |
6,5 |
30 |
|
12. |
Vt-3 |
O |
20 |
800 |
30 |
6,5 |
30 |
|
13. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek |
||||||||
14. |
Gksz-1- |
Sz |
30 |
3000 |
45 |
6,0 |
30 |
|
15. |
Gksz-2 |
Sz |
30 |
3000 |
35 |
6,0 |
40 |
|
16. |
Gksz-3 |
Sz |
30 |
3000 |
45 |
8,0 |
30 |
|
17. |
Gksz-4 |
Sz |
30 |
3000 |
50 |
14,0 |
25 |
|
18. |
Gksz-5 |
Sz |
30 |
1500 |
60 |
8,0 |
20 |
|
19. |
Gksz-6 |
Sz |
30 |
1500 |
50 |
8,0 |
20 |
|
20. |
Gksz-7 |
Sz |
30 |
2000 |
50 |
6,5 |
20 |
*üzemanyag töltő építhető |
21. Különleges területek |
||||||||
22. |
K-tem |
Sz |
K |
K |
10 |
5,0 |
40 |
|
23. |
K-sp |
Sz |
30 |
2000 |
40 |
8,0 |
40 |
|
24. |
K-I |
Sz |
20 |
800 |
40 |
7,5 |
40 |
|
25. |
K-Vízmű |
Sz |
K |
K |
10 |
K |
40 |
Az 1. § (2) bekezdés 2. pontja a Csór Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (8) bekezdését a Csór Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 34. § a Csór Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Csór Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.