Csór Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019.(XI.20.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2019. 11. 21- 2022. 03. 03

Csór Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019.(XI.20.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

2019.11.21.

Csór Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Csór Község Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 8041 Csór, Fő tér 10.

(3) Testülete: Csór Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő testület létszáma 7 fő, tagjainak névsorát jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(5) A képviselőtestület hivatalának neve: Táci Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8121. Tác Kossuth Lajos utca 129. Kirendeltségei: 8122 Csősz, Bartók Béla utca 8., 8041 Csór, Fő tér 10. (a továbbiakban: hivatal)

(6) Az önkormányzat működési területe: Csór Község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat intézménye: a Csóri Csivitelő Óvoda (a továbbiakban: óvoda)

2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései:

2. § Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, bélyegző (leírását az 1. melléklet tartalmazza).

3. Hazai és nemzetközi kapcsolatok

3. § Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn. A testvérvárosi kapcsolatok működtetése a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozik. A polgármester évente beszámol ez irányú tevékenységéről és munkája eredményességéről a képviselő-testületnek.

4. Nyilvánosság, lakosság tájékoztatása

4. § (1) Az önkormányzat és a hivatal részéről a lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása a rendeletek kihirdetése, az ülésre szóló meghívónak, továbbá hirdetménynek, közleménynek, dokumentumnak, információnak a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, megtekinthetőségének hozzáférhetőségnek biztosításával valósul meg.

(2) A önkormányzat hivatalos honlapja a www.csor.hu.

5. Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

5. § Tevékenységi körében kizárólag az őket érintő napirendek vonatkozásában tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:

a) Mátyás Király Általános Iskola Tanulóiért” Tehetséggondozó Alapítvány

b) Vigyázz Rám” Alapítvány a Csóri Csivitelő Óvoda Gyermekeiért

c) Csór Truck-Trailer FC

d) Csóri Alkotó Közösség Egyesülete

e) Jó Barátok Nugdíjas Egyesület

f) Family Rock Klub

g) Csóri Polgárőrség Közhasznú Egyesület

h) Református Egyház

i) Katolikus Egyház

6. Az önkormányzat feladat és hatásköre

6. § (1) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását jelen rendelet 4. függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a jegyző, az aljegyző, a hivatal, társulás és az óvoda útján látja el.

7. A képviselő-testület működése

7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést illetve közmeghallgatást tart.

8. § (1) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(2) A meghívót és az előterjesztéseket első sorban elektronikus úton kell meg küldeni. A képviselő kérésére részére a meghívót és az előterjesztéseket papír alapon kell megküldeni.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni és ezzel egyidejűleg telefonon is értesíteni kell a meghívottakat.

(4) A közmeghallgatás napirendet is tartalmazó meghívóját, legalább 10 nappal a közmeghallgatás kitűzött időpontja előtt meg kell hirdetni a hivatal faliújságján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététellel.

(5) Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a képviselők Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 32. § (2) bekezdésének k) pontja alapján tájékoztatást nyújtanak képviselői tevékenységükről, a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek,

(6) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a 2 hónapot meghaladó akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti le a képviselő-testület ülését.

(7) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt,

2. a napirendi pontok előadóit,

3. a 5. §-ban meghatározottak szerint az önszerveződő közösségek képviselőit,

4. akiket az ülés összehívója megjelöl.

9. § Amennyiben a képviselő testület ülése félbeszakad, az összehívott ülés határozatképtelen vagy határozatképtelenné válik, a polgármester a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal az ülést 3 napon belül újra összehívja, a már kitűzött napirend nem változtatható meg.

8. Munkaterv

10. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával a bizottságok, helyi érdekvédelmi szervek javaslatainak figyelembe vételével - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé, minden év utolsó rendes képviselő-testületi ülésére.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

1. a képviselő-testületi rendes ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

2. a napirend előterjesztőjének a megjelölése.

(4) A munkatervet a képviselő testület határozattal fogadja el.

9. A képviselő-testület ülése

Az ülés vezetésének szabályai

11. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(2) Zárt ülésen hozott határozatot a polgármester nyilvános ülésen ismerteti kivéve, ha annak közzététele személyiségi jogokat sért vagy üzleti titokként az önkormányzat vagy más érdekeit sérti.

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,

c) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,

d) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,

e) tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat,

h) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,

i) berekeszti az ülést.

10. A napirend

12. § (1) A napirendet a polgármester terjeszti elő annak módosítására bármely képviselő és a jegyző javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A nyílt ülés utolsó napirendi pontjaként az „Egyebek” napirendi pont, amelynek keretében bejelentések, közérdekű információk közlése történhet.

11. Az előterjesztés

13. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgyra vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

(4) Csak a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslatával lehet az alábbi előterjesztéseket a képviselő- testületnek tárgyalásra bocsátani. Állásfoglalásával kerülhet a testület elé:

1. Az éves, negyedéves költségvetési beszámolók, éves költségvetési koncepció;

2. Az önkormányzati pénzügyi vonatkozású rendeletek tervezetei;

3. Az önkormányzat vagyonában bekövetkező változásokról szóló javaslatok;

(5) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

1. rendeletalkotás,

2. szervezet kialakítása,

3. helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,

4. testületi munkatervben szereplő napirendi pontokban,

5. önkormányzati jelképek meghatározásában,

6. gazdasági program, költségvetés meghatározása, végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása tárgyában,

7. településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyekben,

8. intézményalapítás, megszüntetés és átszervezés esetén,

9. társulások létrehozása, csatlakozása, kilépéskor,

12. A tanácskozás rendje, vita, szavazás

14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a) az előadó a napirendhez a kérdések és a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) a bizottság elnöke vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat,

c) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,

d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

15. § (1) A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás történhet:

a) kézfelemeléssel ,

b) név szerinti szavazással.

(3) Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, és bármely képviselő azt kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

(4) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz

16. § (1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a képviselő a személyes érintettségét egy adott napirend tárgyalásánál nem jelentette be, a polgármester a napirendi pont újbóli beterjesztéséről dönthet és felhívja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségére.

(2) A személyes érintettség elmulasztásának tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A képviselő-testület a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával érintett témát ismételten napirendre tűzheti

17. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

18. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást rendelhet el.

a) a képviselő-testületi tag ,
b) a bizottság és
c) a polgármester javaslatára
a javaslatról a képviselőtestület egyszerű többséggel dönt
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A szavazólapokat 3 tagú – ad hoc bizottság gyűjti össze. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
1. a szavazás helyét, napját kezdetét és végét,
2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket.
A titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.
(3) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el:
a) a képviselő-testületi tag ,
b) a bizottság és
c) a polgármester javaslatára.
A javaslatról a képviselőtestület egyszerű többséggel dönt.
(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig, a nevük felolvasásakor "igen"- el vagy "nem"- el szavaznak a határozati javaslatról
(5) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni oly módon, hogy a számszerű eredmény mellett megállapítható legyen a jegyzőkönyvből az is hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak (igennel vagy nemmel).

13. Kérdés, interpelláció

19. § (1) A napirendek megtárgyalását követően sor kerülhet az interpellációkra.

(2) Interpelláció csak testületi ülésen tárgyalható. Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.

(3) A kérdést, az interpellációkat szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

(4) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat szervező- szükségletkielégítő munkájával és annak valamely önkormányzat alá rendelt szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor kerül, valamint ha az ügy természete és a válaszadó felkészültsége megengedi, úgy arra az ülésen kell válaszolni.

(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert vagy valamely bizottságot is. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, de arról a képviselő-testület külön dönt.

14. A tanácskozás rendjének fenntartása

20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(4) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti.

15. A jegyzőkönyv

21. § (1) A képviselő-testületi ülésekről 1 példányban jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) a meghívót,

b) jelenléti ívet,

c) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

d) képviselők által írásban benyújtott hozzászólását.

(3) A képviselő-testület esetenként dönthet egy napirend tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készítéséről, amelyet képviselői javaslat alapján, egyszerű többséggel hozott döntéssel rendelhet el.

(4) A jegyzőkönyvet a Mötv. 52.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl az ülésvezető javaslata alapján, az ülés elején, a képviselő-testület által, egyszerű többséggel ülésenként megválasztott 2 fő képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(5) A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveit (a zárt ülések jegyzőkönyvei kivételével) hivatali idő alatt a Csóri Kirendeltségen ügyfélfogadási időben bárki megtekinthesse.

16. Az önkormányzati rendeletalkotás

22. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a képviselők,

2. bizottság,

3. a polgármester,

4. az alpolgármester,

5. a jegyző,

6. aljegyző

7. választópolgárok, népi kezdeményezés útján

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) Az önkormányzati rendeletet a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeteket a hivatalban a hivatalos ügyfélfogadási időben bárki megtekintheti.

17. A képviselő-testület bizottsága

23. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére, különböző folyamatos feladatok megoldása érdekében bizottságot választ. A bizottságok nevét, létszámát, feladat és hatáskörét jelen rendelet 2. melléklete, tagjainak névsorát az 3. függeléke tartalmazza.

24. § (1) A települési képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság vizsgálja, tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselővel, a polgármesterrel kapcsolatos összeférhetetlenséget vagy méltatlanságot a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság vizsgálja.

25. § (1) Az alkalmanként felmerülő feladatok ellátására a képviselő-testület minősített többséggel 3 tagú ideiglenes bizottságokat alakít.

(2) Ideiglenes bizottságot különösen a közvetlen feladatok megoldására szükséges létrehozni:

1. egy-egy önkormányzati rendelet vagy döntés előkészítésére, végrehajtásának ellenőrzésére,

2. a képviselő-testület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendnek az előkészítése, amelyek külön vizsgálatot, összehangolt és széles körű tájékozódást igényelnek,

3. társulási, együttműködési megállapodások előkészítésére.

26. § (1) A polgármesterrel szemben indított fegyelmi eljárás lefolytatására a képviselő-testület 3 tagú eseti bizottságot hoz létre, melynek elnöke a korelnök, tagja a legfiatalabb képviselő, és egy a polgármester által megnevezett képviselő

18. Tanácsnokok

27. § (1) A képviselő-testület - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára – meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére a képviselők közül tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnokok egyéni feladatait és névsorát a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A tanácsnok tevékenységéről minden rendes ülésen beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) A tanácsnokok fokozottan együttműködnek egymással és a polgármesterrel.

(5) Költségvetést érintő intézkedések előtt a tanácsnok köteles előzetesen egyeztetni a polgármesterrel, akinek egyetértési joga van. A polgármester egyetértésének hiányában az intézkedés nem hajtható végre.

(6) A nagyobb horderejű beruházásoknál költségbecslést készít, amit a képviselő testület elé terjeszt.

(7) A képviselő-testület az alábbi feladatok ellátásának felügyeletére választ tanácsnokokat:

1. településüzemeltetési feladatok,

2. településfejlesztési feladatok,

3. kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység támogatása és civil ügyekkel kapcsolatos feladatok,

4. sport és ifjúsági ügyek és külső kapcsolattartási feladatok.

(8) A tanácsnoki megbízás megszűnik:

1. a tanácsnoki tisztségről történő lemondással,

2. a tanácsnoki tisztség képviselő-testület általi visszavonásával, vagy

3. a képviselő megbízatása megszűnésével.

19. A helyi önkormányzat tisztségviselői

Polgármester

28. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje megegyezik a hivatal ügyfélfogadási idejével.

(3) A (2) bekezdésben foglalt időn kívül a polgármester munkarendje kötetlen.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott írásbeli döntések esetében a polgármesternek utalnia kell az átruházás tényére.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a soron következő rendes testületi ülésen beszámol.

Alpolgármester

29. § (1) A képviselő-testület- tagjai közül- egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármester ügyfélfogadási ideje: minden hónap első szerdai napja.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester eseti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.

(4) Az alpolgármesteri tisztség ellátásának tartós akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő látja el az alpolgármesteri feladatokat.

Jegyző és az aljegyző

30. § (1) Tác, Csősz és Csór Község polgármesterei a jegyző javaslatára aljegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra a Csőszi Kirendeltség vezetője látja el a jegyzői feladatait.

(3) A jegyző minden év első képviselő-testületi ülésén beszámol a hivatal tevékenységéről.

31. § (1) E rendelet kihirdetését követő napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidőben hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015 (I. 30.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Az Önkormányzat jelképei

2. melléklet

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság létszáma

3. melléklet

Tanácsnoki rendszer

1. számú függelék

Csór Község Önkormányzat Képviselő-testületének névsora

2. számú függelék

Csór Község Önkormányzat Képviselő-testületének átruházott hatásköreiről

3. számú függelék

Csór Község Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai

4. számú függelék

Csór Község Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása