Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (VII. 21.) önkormányzati rendelete

Felcsút helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2023. 06. 10- 2025. 02. 16

Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (VII. 21.) önkormányzati rendelete

Felcsút helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2023.06.10.

Felcsút Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bek. a/ pontja és 7. §.(3) bek. c/ pontja értelmében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével, Felcsút Község Önkormányzatának 72/2006.(VII.20.) sz. Képviselőtestületi határozatával jóváhagyott településszerkezeti terve alapján az alábbi rendeletet alkotja és elfogadja a rendelet mellékleteit képező belterületi és külterületi szabályozási tervet.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet területi hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya Felcsút Község igazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat, kötelezettségeket és előírásokat fogalmazza meg.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyban arra a rendelet feljogosítja.

A rendelet alkalmazása

2. § (1)¹ A Rendelet előírásait az annak mellékletét képező, a rendelet 1. és 2. sz. melléklete szerinti módosításokat feltüntető szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

Szabályozási elemek

3. § (1)² A szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

a) Kötelező szabályozási elemek:

aa) igazgatási határ, belterületi határ,

ab) tervezett szabályozási vonal, minimális szabályozási szélesség,

ac) építési övezet, övezet határa, építési övezetre, övezetre vonatkozó beírások,

ad) építési hely határa, építési vonal,

ae) művi és természeti értékvédelemre vonatkozó határvonalak és beírások,

af) védőtávolságok határa,

ag) beültetési kötelezettségű területek határa.

b) Irányadó szabályozási elemek:

ba) telekhatárok,

bb) közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje.

(2) A kötelező szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telek-alakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

(3) Az irányadó szabályozási elemeket a továbbtervezés, illetve intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, azok az építésügyi hatósági eljárás (pl. telekalakítás) során pontosíthatók.

A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása

4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:

a) kertvárosias lakóterület

b) falusias lakóterület

c) településközpont vegyes terület,

d) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

e) különleges terület.

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület.

A belterületi határ módosítása

5. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a szabályozási tervlapok alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő (illetve beépítésre szánt) területek rendeltetését, építési övezeti besorolását a szabályozási tervlapok tartalmazzák, határozzák meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, a részletesebb tervek elkészítésekor és jóváhagyásakor, szakaszosan is végrehajtható.

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

6. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. Felcsút lakóterületei a

a) kertvárosias lakóterület (családi házas beépítésű területek), valamint a

b) falusias lakóterület (hagyományos, falusias jellegű beépítésű területek)

építési övezetbe sorolandók.

(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóterület telkein a lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.

(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.

(4) A lakóterületeken belül csak a 28-32. §-okban előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.

(5) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalak irányadó figyelembe vételével kell meghatározni.

(6) Oldalhatáron álló beépítésre kijelölt építési övezetekben kivételesen ikerházas beépítés, valamint (minimum 20 m-es telekszélesség esetén) szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az OTÉK 35-36. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az ilyen (az általánosan jellemzőtől eltérő) jellegű beépítés engedélyezéséhez az utcaképbe való illeszkedés szemléltetésére az 1. fokú építési hatóság által elbírálandó elvi építési engedélyezési terv készítése szükséges.

(7) Azon építési övezetekben, melyekben 'melléképület' építése engedélyezhető, a 'melléképület' a 'főépület' takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építmény-magasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a 'főépületben', vagy a mögé kell elhelyezni. 'Melléképületet' az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény 'melléképületként' elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Szomszédos 'melléképületek' egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható 'melléképületek' a 'főépülethez' igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással, magastetővel építendők.

(8)³

(9)⁴

Kertvárosias lakóterület építési övezete (Lke-1 – Lke-6)

7. § (1)⁵ A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek területén belül elhelyezhető épületek:

a) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben: legfeljebb kettő lakásos lakóépület,

b) az Lke-4 jelű építési övezetben: legfeljebb négy lakásos lakóépület,

c) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek

d) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek

e) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben sportépítmény,f) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,6.

(3)⁶ A kertvárosias lakóterület építési övezetei:

	A	B	C	D	E	F	G
	*Övezeti jel* Szúnyog-pusztai lakóterület bővítése *Szúnyog-pusztai lakóterület I. ütem	*min.kial.* *telekter.* (m²)	*min.kial.* *telekszél.* *(m)*	*max.beép. arány* %	*min. zöldfelület* *aránya* %	*beépítési* *mód* O: oldalhatáron álló beépítési mód; SZ: szabadonálló, CS: csoportos beépítés	*max.* *építm.mag.* *(m)*
1	*Lke - 1*	550	14	30	50	O	5,5
2	Lke- 2*	720	18	30	50	SZ	4,5
3	Lke- 3**	1000	18	30	50	SZ	4,5
4	*Lke - 4*	550	16	30	50	SZ	6,0

6	*Lke - 6*	2000	20	20	50	SZ	7,5
7	*Lke - 7*	1500	20	20	50	SZ	6,0

(4) ⁷ Az Lke-2, Lke-3, Lke-4 jelű építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épület-tömegben helyezhető el.

(5) ⁸ Az Lke-1 és Lke-6 jelű építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezhető. A Szári u. nyugati oldalán lévő Lke-1 jelű építési övezetben a szabályozási tervlapon házikertként lehatárolt területrész kizárólag a Szári u. melletti meglévő lakótelkek bővítésére hasznosítható. A Sósi-ér - Szári víz partélétől számított védőtávolság a belterület felé 20 m. A Sósi-ér - Szári-víz partélétől számított védőtávolságon belüli házikerteken épület nem helyezhető el.

(6) Gépjárműtároló telken belüli elhelyezését a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben kell biztosítani, kivéve az Lke-1 jelű építési övezetet, ahol a gépjárműtároló a hátsókertben, a fő épülettömeg takarásában is elhelyezhető.

(7) ⁹ Az Lke-7 építési övezetben állattartó építmények nem helyezhetők el. A melléképítmények közül csak:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,e) kerti építmény helyezhető el.

(8) ¹⁰

(9) ¹¹

Falusias lakóterület építési övezete (Lf)

8. § (1)¹² A falusias lakóterület építési övezetének területén belül elhelyezhető épületek:

a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(2) A falusias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,5.

(3)¹³ A falusias lakóterület építési övezete:

Övezeti jel	min.kial. telekter. (m²)	min.kial. telekszél. (m) *kialakult állapot esetén a beépíthető minimális telekszélesség: 10 m	max.beép. arány %	min. zöldf. arány %	beépítési mód O: oldalhatáron álló beépítési mód, K: kialakult állapot szerinti beépítés	max. építm.mag. (m)
Lf	550	14*	30	50	O	5,5

(4) Az építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezhető.

(5) Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben, vagy a hátsókertben, a fő épülettömeg takarásában is engedélyezhető.

(6) Az építési övezetben az OTÉK 1. sz. melléklete szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(7) ¹⁴

(8) ¹⁵

Településközpont vegyes terület

9. § (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- (csak a Vt-1 jelű építési övezetben) és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésének figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény és terepszint alatti építmény is, legfeljebb a beépítettség 50 % -áig.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,8.

(3) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Öveze-ti jel	min.kialak. telekter. (m²)	min.kial. telekszél.(m)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód SZ: szabadon álló, K: kialakult beépítési mód	max. ép. mag. (m)
Vt-1	400	14	60¹⁶	20	K¹⁷	7,5
Vt-2	1000	16	40	40	SZ	7,5

(4) A telkeken belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek nem károsodhatnak. Szerelt külső kéményt az épületek utcai homlokzatán elhelyezni nem szabad. Az építési övezetekben csak igényes kialakítású, magastetős épület építhető.

(5) A (3) bek. szerinti Vt-1 építési övezetben a beépíthető minimális telekméret mind lakótelek, mind intézmény-telek esetében 400 m²; a minimális telekszélesség 14 m, a minimális telekmélység 30 m. Meglévő, ennél kisebb méretű (de minimum 10 m széles) építési telkek beépítése engedélyezhető, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával (10-14 m közötti telekszélesség esetén az oldalkert mérete 4 m-re csökkenthető). A Vt-2 jelű (külterületi) vegyes építési övezet beépítési előírásait ugyancsak a (3) bek. táblázata tartalmazza.

(6) ¹⁸

(7) A megengedhető legnagyobb építménymagasság intézmény esetében: 7,5 m, lakóépület esetében 6,0 m. Az épületeket a közterület (közút) felől a kialakult állapothoz igazodó (a szomszédos épületek átlagát figyelembe vevő) előkerttel, a kialakult állapotnak megfelelő (jellemzően oldalhatáron álló) beépítési móddal kell elhelyezni. Az oldal- illetve hátsókert minimális mérete az OTÉK szerinti, illetve az (5) bekezdés szerinti esetben csökkentett érték.

(8) ¹⁹

(9) ²⁰

(10) A településközpont vegyes területeken létesítmények a lakóterületre vonatkozó környezeti feltételek (28-32. §-ok) biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

10. § (1) Az építési övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású (a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, nem nagy szállításigénylő, nem zajos és bűzös, porszennyeződést nem okozó) gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, igazgatási és egyéb irodaépületek, parkolóház, üzemanyagtöltő és sportlétesítmény is. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető még az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembe vételével egyéb közösségi szórakoztató épület is. Terepszint alatti építmények az építési övezetben, elhelyezhetők, talajmechanikai szakvélemény alapján, legfeljebb a beépítettség 35%-áig.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,5.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének előírásai:

Övezeti jel	min.kialak. telekter. (m²)	min.kial. telekszél. (m)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód SZ: szabadon álló beépítési mód	max. építm.mag (m)
Gksz	3000	30	35	25	SZ	12,0

(4) Az építési övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz. mellékletének 54. bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(5) ²¹

(6) A gazdasági területeken létesítmények a vonatkozó környezeti feltételek (28-32. §-ok) biztosítása esetén engedélyezhetők, illetve üzemeltethetők.

Ipari gazdasági - mezőgazdasági üzemi terület

11. §²²

Különleges terület

12. § (1)²³ A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

a) Kt: temető területe

b) Ks: sportterület

c) Kr: rekreációs, idegenforgalmi terület

d) Keü: egészségügyi, szociális létesítmény területe

e) Kb: külszíni bányaterület

f) Kmü: mezőgazdasági üzemi terület

(2)²⁴ A különleges építési övezetekre vonatkozó részletes előírások az alábbiak:

	A	B	C	D	E	F	G
	*építési* *övezet jele*	*a beépítés módja* *SZ: szabadon álló*	*legkisebb beépíthető telekterület* (m²) *K: kialakult,*	*legkisebb beépíthető telekszélesség* *(m)*	*legnagyobb beépítettség* %	*legkisebb zöldfelület* %	*legnagyobb építmény-* *magasság* *(m)* *: a terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el a telkeken belül, azonban a magas építmények tájképbe illesztéséről gondoskodni kell.
1	Kt	SZ	K	K	10	40	5,5
2	Ks	SZ	K	K	40	40	15,0
3	Kr	SZ	10 000	50	15	60	7,5
4	Keü	SZ	2000	25	25	50	7,5
5	Kmü	SZ	5000	50	30	40	7,5*

Temető területe (Kt)

13. § (1) A temető területén ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2)²⁵

Sportterület (Ks)

14. § (1) A sportterület a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.

(2)²⁶ Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) sportépítmények: sportpályák, tornacsarnok, uszoda,

b) sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.,

c) pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb.,

d) a terület fenntartásához szükséges épület,

e) szálloda, panzió, kollégium, oktatási, szociális létesítmények, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei.

(3)²⁷

(4)²⁸

Rekreációs, idegenforgalmi terület (Kr)

15. § (1) A rekreációs terület a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló terület.

(2) Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

b) oktatási, szociális épület,

c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

d) sportépítmény,

e) a terület fenntartásához szükséges épület.

(3)²⁹

(4)³⁰

(5)³¹

Egészségügyi, szociális létesítmény területe (Keü)

16. § (1) A terület elsősorban egészségügyi, illetve szociális jellegű építmények (például: idősek otthona), valamint azokhoz kapcsolódó funkciójú (vendéglátó, szolgáltató, oktatási, sport-) létesítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Kivételesen elhelyezhetők az építési övezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(2)³²

(3)³³

(4)³⁴

Külszíni bányaterület (Kb)

17. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a Szabályozási terven bányaterületként lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján, a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével engedélyezhető.

(2) A külszíni bányaterület övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el. A bányászati létesítmények kialakításához és üzembe helyezéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott épületek, építmények által elfoglalt terület bányatelkenként a 300 m²-t nem haladhatja meg.

(4)³⁵

(5)³⁶

(6)³⁷

Mezőgazdasági üzemi terület (különleges, beépítésre szánt terület - Kmü)³⁸

17/A. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági üzemi területen:

a) a mezőgazdasági termeléshez, az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

b) állattartó épületek,

c) terménytárolók,

d) szerszám- és géptárolók,

e) vegyszertároló,

f) terményfeldolgozó,

g) mezőgazdasági gépjavító,

h) biztonsági okokból szükséges őrházak,

i) termékvezetékek és műtárgyaik,

j) komposztáló telepek építményei,

k) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények

helyezhetők el.

(3) A mezőgazdasági üzemi terület övezet részletes előírásai:

	A	B	C	D	E	F	G
	*övezeti jel*	*a beépítés módja* *SZ: szabadon álló*	*legkisebb beépíthető telekterület (m*²)	*legkisebb beépíthető telekszélesség (m)*	*legnagyobb beépítettség %*	*legkisebb zöldfelület %*	*legnagyobb építmény-* *mag. (m)* *: a terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el a telkeken belül, azonban a magas építmények tájképbe illesztéséről gondoskodni kell.
1	*Kmü*	SZ	5000	50	30	40	7,5*

(4) A mezőgazdasági üzemi területeken kialakításra, átalakításra, illetve felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.

(5) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre meghatározott zöldfelületi feltételek vonatkoznak.

(6) ³⁹ Mezőgazdasági üzemi területeken nagy létszámú állattartás akkor folytatható, ha:

a) a létesítmény levegőtisztaság-védelmi szempontú védőövezetén belül lakóterület, üdülőterület és egészségügyi, szociális, igazgatási funkciójú épületek elhelyezésére kijelölt intézményterület, településközpont vegyes terület vagy különleges terület, valamint rekreációs funkció számára kijelölt különleges terület nem található. A levegőtisztaság-védelmi szempontú védőövezet oly módon jelölendő ki, hogy területén belül nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, vagy a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt;

b) a létesítmény működéséből eredő zajszint a vonatkozó jogszabály szerinti környezeti zajtól védendő területfelhasználású területek határán a zaj környezetterhelési határértékeket nem haladhatja meg.

III. Fejezet

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI

Közlekedési területek

18. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően szabad.

(4) A közlekedési területek szabályozási szélessége az érvényben lévő szabályozási terv szerinti.

(5) Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26. § (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.

(6)⁴⁰

(7) A település közútjai közül az országos utak önálló övezetet alkotnak. Övezeti jelük: Köu.

(8)⁴¹

(9) A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 10,0-10,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(10) A kiskerti területek útjai mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(11)⁴²

(12)⁴³

(14)⁴⁴

(15)⁴⁵

(16) Új utak kialakítása, meglévő utak átépítése vagy felújítása esetén a 12,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén mindkét oldalon, az ennél kisebb szabályozási szélességű utak mentén legalább az egyik oldalon egységes – azonos korú és fajú növényegyedekből álló – fasorok telepítendők. Az utak használatba vételi engedélye kizárólag akkor adható meg, ha az előírt növénytelepítés megtörtént.

(17)⁴⁶ A KÖl jelű légi közlekedési terület a közforgalmon kívüli, nem nyilvános le- és felszállópálya („IV. kategóriájú repülőtér”) övezete, melynek kialakítására, az ott elhelyezhető létesítmények, műszaki berendezések elhelyezhetőségére vonatkozóan a hatályos légügyi előírások érvényesek.

Zöldterületek, zöldfelületek

19. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt, állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) A zöldterületen az alábbi építmények helyezhetők el:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút stb.),

c) kerti építmények (pl. pergola)

Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.

(3)⁴⁷

(4)⁴⁸

(5)⁴⁹

(6)⁵⁰

Erdőterület

20. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

a) Ev: védelmi erdő,

b) Eg: gazdasági erdő.

(2) Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	beépíthető telek min. nagysága (m²)	beépíthető telek legkisebb telekszélessége (m)	beépítés módja SZ: szabadon álló	beépítettség max. mértéke (%)	max. építmény-magasság (m)
Ev	-	-	-	-	-
Eg	100 000 (10 ha)	-	SZ	0,5	4,5

(3) Védelmi erdőterületbe (Ev) tartoznak a tájvédelmi, természetvédelmi szempontból értékes (természeti területen lévő és/vagy az országos ökológiai hálózat részét képező), valamint a védő szerepet betöltő erdőterületek. Az övezetben kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Az övezetben épületek nem helyezhetők el.

(4) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul.

(5) ⁵¹

(6) ⁵²

(7) ⁵³

(8) ⁵⁴

(9) ⁵⁵

(10) ⁵⁶

Mezőgazdasági terület

21. § (1) A Szabályozási terven jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint ún. általános mezőgazdasági területek.

(2) A táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:

a) Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági területek övezete

b) Má-2: lovas farm övezete

c) Má-3: hagyományos árutermelő mezőgazdasági területek övezete

(3)⁵⁷

(4)⁵⁸

Védendő tájhasználatú mezőgazdasági területek övezete

22. § (1) Az övezetbe a vízfolyásokat kísérő, természeti területként és/vagy az országos ökológiai hálózat részeként nyilvántartott tájképi, természet- és környezetvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetbe tartozó területeken nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a hagyományos, természetkímélő tájhasználathoz közelítés érdekében szabad.

(3) Az övezetben – kivéve a mélyfekvésű, nádas művelési ágú területeket - kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel.

(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 20 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódik.

(5)⁵⁹

(6)⁶⁰

(7)⁶¹

Lovas farm övezete

23. § (1) Az övezet lovas farm kialakítására szolgál.

(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) istállóépület, karám,

b) terménytárolók,

c) lovaspályák,

d) lakóépület,

e) lovas, ill. agrárturizmushoz kapcsolódó létesítmények pl.: lovasfogadó stb.,

f) a terület fenntartásához szükséges épület.

(3) Az övezetben egyenként maximum 500 m² bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.

(4)⁶²

(5)⁶³

(6)⁶⁴

(7)⁶⁵

Hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet

24. § (1) Árutermelési mezőgazdasági övezetbe az Má-1 övezeten kívüli mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi, lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el. Lakóépület kialakítása a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.

(3) A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, illetve tájkarakter védelmi szempontból legfeljebb 200 m² lehet.

(4)⁶⁶

(5) Az övezetben legalább 30 ha nagyságú birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t (1 ha) eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg.

(6)⁶⁷

(7)⁶⁸

(8)⁶⁹

(9)⁷⁰

Vízgazdálkodási terület

25. § (1) A vízgazdálkodási terület a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a) V-1: vízfolyás területe

b) V-2: állóvíz területe

c) V-3: víztároló területe

(2) A V-1 övezetbe a vízfolyások medre és parti sávja tartozik, a parti sáv a partéltől számítva 6 m.

(3) A V-2 övezetbe az állóvíz medre és parti sávja tartoznak, az állóvíz parti sávja a partéltől számítva 3 m.

(4) A V-3 övezetbe a belterülettől délre létesített víztároló területe tartozik.

(5) A V-1 és V-2 övezetben:

a) a parti sávot a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni. A parti sávban kizárólag gyep, vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

b) a felszíni vizek mentén környezet- és természetvédelmi szempontból a természetközeli ligetes fás társulások, nádasok, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell,

c) partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők. A partrendezési munkák során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók.

(5a)⁷¹ A V-3 övezetben a vízgazdálkodással, vízi-turizmussal, idegenforgalommal, rekreációval kapcsolatos épületek, építmények elhelyezése engedélyezhető, legfeljebb 2 %-os beépíthetőséggel, 4,5 m építménymagassággal, a vízügyi jogszabályokban előírtak betartásával.

(6)⁷²

Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület előírásai (Kk-Rek)⁷³

25/A. § Az övezetben a turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos, az idegenforgalmat szolgáló kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épületek helyezhetők el, pihenőhelyek, játszóterek, sportpályák alakíthatók ki.

a) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs Kk-Rek övezetre vonatkozó előíráso

b) Az övezetben a legkisebb kialakítható telek mérete 3000 m²

c) Az övezetben a legnagyobb beépítettség 5%.

d) Az övezetben a legkisebb zöldfelület aránya: 60%.

e) Az övezetben az épületeket szabadonálló módon kell elhelyezni,

f) Az övezetben a legnagyobb építménymagasság 10,5 m.

g) Az övezetben a terepszint alatti építmény legfeljebb 5% beépítettségig alakítható ki.

h) Az övezetben az elő-, és oldalkert mérete 5-5 m, a hátsókert mérete 6 m.

i) Az övezetben épület a teljes közművesítettség kialakítását követően helyezhető el.

IV. Fejezet

ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

26. §⁷⁴

Közműellátás, közműlétesítmények

27. §⁷⁵

Az egyes létesítmények engedélyezése esetén biztosítandó környezeti feltételek, A levegő védelme

28. §⁷⁶

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

29. § (1) Felcsút a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, illetve technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.

(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható.

(3) A csatornahálózatba nem bekapcsolható beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítményre építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízkezelő kisberendezés (korszerű csatorna-közműpótló) létesítése esetén lehet. Szippantott szennyvíz kizárólag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállítható. A szennyvizek szikkasztása még átmeneti jelleggel sem engedhető meg.

(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvíz-gyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(5) Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(6) Felcsút nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a település teljes közigazgatási területén be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat jogszabályban meghatározott szabályait.

(7) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében:

a) állattartó telep, komposztáló telep a vízfolyások, állóvizek legalább 200 m-es körzetén belül nem létesíthető;

b) az összegyűjtött csapadékvizek, tisztított szennyvizek élővízfolyásba, illetve befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben a 4. ún. általánosan védett befogadókra vonatkozó előírásoknak megfelel;

c) növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható;

d) a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

A termőföld védelme

30. §⁷⁷

Hulladékelhelyezés

31. §⁷⁸

Környezeti zaj elleni védelem

32. §⁷⁹

Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások

33. §⁸⁰

Műemlék- és településképvédelem, régészeti lelőhelyek védelme

34. §⁸¹

Építési tilalmak és korlátozások

35. §⁸²

A település közigazgatási területére készítendő további tervek

36. §⁸³

37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg az Alcsútdoboz Község Közös Tanácsa 1984. évi 2. sz. Rendelete, valamint a 10/1997.(VI.12.) ÖK rendelet a szúnyogpusztai belterület részletes rendezési tervéről, a 10/1998.(IX.25.) ÖK rendelet Felcsút - Szúnyogpuszta rendezési tervéről és a 6/1999.(VII.20.) ÖK rendelet Felcsút - Szúnyogpuszta melletti terület építési szabályairól hatályukat veszítik.

(3) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló új építési ügyek esetében kell alkalmazni.

1. melléklet

2. melléklet

Módosította a 7/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Módosította a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

Módosította a 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelet 27. §-a.

⁴

Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelet 27. §-a.

⁵

Módosította a 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 2. §a. Módosította a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

⁶

Módosította a 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Módosította a 7/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Módosította a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 3. §-a.