Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2024. 10. 31- 2025. 04. 03

Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2024. 10. 31- 2025. 04. 03

Kapuvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a partnerségi egyeztetés lefolytatását követően a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja Kapuvár Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a) a helyi építészeti és természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények szabályozásával,

d) a településkép-védelmi szakmai konzultáció szabályozásával,

e) a településképi bejelentési eljárás szabályozásával,

f) a településképi kötelezés szabályzásával,

g) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(2) A helyi védelem célja Kapuvár Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(3) E rendelet hatálya Kapuvár Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.

(5) E rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:1

a) 1. melléklet: Kapuvár Város egyedi és területi védelem alatt álló helyi értékek jegyzéke

b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása – Külterület

c) 3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása – Belterület

d)2 Hatályát vesztette.

e)3 Hatályát vesztette.

f)4 Hatályát vesztette.

(6) E rendelet alkalmazásában:

a) áttört kerítés: A legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.

b) cégér: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a

vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés;
c) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
d) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
e) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó, közszolgáltató tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyilvántartásáról, megközelíthetőségéről ad információt; amelynek mérete a 9 m2nem haladhatja meg.
f) fényreklám: a saját fényforrással rendelkező, világító felületű, vagy megvilágított reklám, felirat, ábra, kép, mely lehet állandó vagy váltakozó fénykibocsátású;
g) illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
h) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, egyedi tájékoztató tábla, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
i) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
j) más célú berendezés: a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát, közterületi illemhely;
k) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
l) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
m) településkapu: a különböző közlekedési eszközzel (közúti, kerékpáros, vagy gyalogos) érkezők települési szövetbe való belépési pontjai.
II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata és fajtái

2. § (1) Az épített és természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem fajtái

a) egyedi védelem,

b) területi védelem.

3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

3. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indoklását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

4. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A Képviselő-testület értékvizsgálat nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Kapuvár Város építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

5. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok, szobor, műtárgy stb. tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket,

d) az illetékes építésügyi hatóságot,

e) Kapuvár Városi Önkormányzatot.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az 5. § (1) bekezdésében meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 5. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(4) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(5) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

7. § (1) Helyi védelem megszüntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:

a) A megszüntetésre

aa) műszaki indokok alapján, vagy

ab) életveszély-elhárítása miatt, vagy

ac) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy

ad) jelentős települési érdekből kerülhet sor, amit a képviselő-testület annak ítél meg, és határozatban dönt róla.

b) A helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént,

c) A megszüntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.

d) A jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 14/2012. (XII.12.) Korm. rendelet 23/D §.-ban foglaltakat.

4. Egyedi védelem meghatározása

9. § Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:

a) építmény egészére,

b) építmény részletére,

c) építmény földrészletére,

d) alkalmazott anyaghasználatra,

e) tömegformálásra,

f) homlokzati kialakításra,

g) táj- és kertépítészeti alkotásra,

h) egyedi tájértékre,

i) növényzetre,

j) szoborra, képzőművészeti alkotásra,

k) utcabútorra.

5. Területi védelem meghatározása

10. § Területi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:

a) épületcsoportra,

b) közterületre,

a) táj- és kertépítészeti alkotásra,

b) növényzetre.

6. Az egyedi és területi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:

a) A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását,

b) A védett elem/elemrészlet jó karbantartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell,

c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.

d) A védett érték teljes bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor. Kivételt képez ez alól, ha a bontás az életveszély elhárítása miatt válik haladéktalanul szükségessé.

e) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(4) A védelemben részesülő fákat óvni kell minden olyan hatástól, amely a fennmaradásukat veszélyezteti.

(5) Tilos a fák törzsének rongálása, az ágrendszerének indokolatlan csonkítása.

(6) Tilos a fák veszélyeztetett környezetében

a) égetni,

b) ipari hulladékot, trágyát (szervestrágyát és mésziszapot) tárolni,

c) a fákat is érintő vegyszerezést folytatni,

d) a fákon és azok közvetlen környezetében hirdetéseket, tárgyakat elhelyezni,

e) építményeket elhelyezni és fásítást végezni, ami az addigi fényviszonyokat megváltoztatja.

(7) Az ápolási, gondozási teendők ellátásáról a tulajdonos gondoskodik.

(8) Az ápolási, gondozási teendők a következők:

a) a fák és közvetlen környezetük folyamatos rendben tartása,

b) természeti kártétel (szél, villám stb.) esetén a megrongálódott fák letört, elszáradt ágainak eltávolítása.

(9) Az elpusztult védett fát azonos fafajjal, előnevelt sorfával kell pótolni.

(10) A fák védelméhez fűződő érdekeket a várostervezési, terület- és településfejlesztési, ill. rendezési döntések, valamint hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

12. § (1) Kapuvár Város településképi szempontból meghatározó területét e rendelet 2. és 3. melléklete tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük az alábbiakban felsorolt településrész együttes halmazát:

a)5 belváros,

b) műemléki környezet,

c) áthaladás szempontjából meghatározó terület,

d) Hanság,

e) egyéb védett terület,

f) régészeti lelőhely.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

13. § (1) A település teljes területén az alábbi általános építészeti követelmények vannak érvényben:

a) utcafronti homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:

aa) erős, élénk, kontrasztos színű anyagok – kivéve a fehér használatát,

ab) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) homlokzati használatát,

ac) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek használatát.

b) a tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:

ba) pala (kivéve a természetes pala),

bb) rozsdásodó bádog, valamint

bc) műanyag.

c) a nyílászáróknál nem alkalmazhatók az alábbiak:

ca) domború üvegezés,

cb) egymással nem harmonizáló anyagok.

9. A településképi szempontból meghatározó belváros terület művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények6

14. § (1) A településképi szempontból meghatározó belváros7 terület művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) oldalhatáron álló beépítési módnál utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést,
ab) a településen megjelenő, kialakulttól eltérő telepítésű épület-elhelyezésnél:
a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület elhelyezést kell alkalmazni.
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) a területfelhasználás függvényében az alábbi szintmagasságot kell alapul venni a beépítés jellemző, túl nem léphető szintszámának kiszámítása során:
1. lakóterületeken min. 3,0 méter
2. vegyes területen min. 3,3 méter
3. további területeken nincs rögzítve.
bb) tetőtérben csak egy önálló szint alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni az alábbi kivételek figyelembevételével:
caa) portaépület előkertben is elhelyezhető.
cab) földbe süllyesztett pince oldalkertben is elhelyezhető.
cac) közműbecsatlakozási műtárgy, kizárólag növényzettel takartan, előkertben
és oldalkertben is elhelyezhető.
cad) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) a településen áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:
daa) forgalmi terhelések mérséklésére,
dab) történeti hagyományok megtartására,
dac) építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható.
db) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
dba) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
dbb) időtálló, minőségi anyaghasználat,
dbc) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,
dbd) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,
dbe) növényzet alkotta kerítés lehetősége,
dbf) tilos a balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű),
dbg) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
dbh)8Hatályon kívül
(2) 9 A településképi szempontból meghatározóbelváros terület művi elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) természetes (pl. kő, tégla, fa),
ad) környezetétől nem elütő színű, valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen
eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) földszíneket, vagy fehér színt alkalmazó,
ce) nyílásrendszerében rendezett,
cf) logikát tükröző, valamint
cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen
eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolatot nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyező.
f) 10 A településképi szempontból meghatározóbelváros területen a főépület tetőhajlásszöge 30-45 fok között változhat, az épület bruttó alapterületének 40 %-án, a telekre beforduló épületszárnyon, melléképületek esetében lapostetős kialakítás is engedélyezett.
(3) 11 A Víztorony utcai új lakóterületre a következő szabályok vonatkoznak:
a) A sorházas, földszinttel és tetőtérrel rendelkező beépítést egységes építészeti arculattal, harmonikus homlokzati arányokkal kell megtervezni.
b) A párkánymagasság egységesen 4,0 m legyen. Az egyes épületek homlokzati hosszának legfeljebb 25 %-ában ettől eltérő párkánymagasság is kialakítható (pl. homlokzati dísz, kisebb építészeti hangsúlyok stb.), amely az előírt értéktől legfeljebb 1 m-rel térhet el.
c) Tömbönként kötelező az egységes homlokzati megjelenés, a homlokzati tagolás épületenként egyformán ismétlődő legyen.
d) Épületen belül legalább egy személygépkocsi tároló kialakítása kötelező, melynek elhelyezése épülettömbönként egységes legyen. A szomszédos telkeken épületen belül utcafronton a garázsok páronként egymás mellé kerüljenek.”

10. Az áthaladás szempontjából meghatározó terület művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Az áthaladás szempontjából meghatározó terület művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) oldalhatáron álló beépítési módnál utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést,
ab) a településen megjelenő, kialakulttól eltérő telepítésű épület-elhelyezésnél:
a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület elhelyezést kell alkalmazni.
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) a területfelhasználás függvényében az alábbi szintmagasságot kell alapul venni a beépítés jellemző, túl nem léphető szintszámának kiszámítása során:
1. lakóterületeken min. 3,0 méter
2. vegyes területen min. 3,3 méter
3. további területeken nincs rögzítve.
bb) tetőtérben több önálló szint nem alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni az alábbi kivételek figyelembevételével:
caa) portaépület előkertben is elhelyezhető.
cab) földbe süllyesztett pince oldalkertben is elhelyezhető.
cac) közműbecsatlakozási műtárgy, kizárólag növényzettel takartan, előkertben
és oldalkertben is elhelyezhető.
cad) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) a településen áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:
daa) forgalmi terhelések mérséklésére,
dab) történeti hagyományok megtartására,
dac) építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható.
db) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
dba) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
dbb) időtálló, minőségi anyaghasználat,
dbc) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,
dbd) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,
dbe) növényzet alkotta kerítés lehetősége,
dbf) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,
dbg) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
dbh)12Hatályon kívül
(2) Az áthaladás szempontjából meghatározó terület művi elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) természetes (pl. kő, tégla, fa),
ad) környezetétől nem elütő színű, valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen
eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) földszíneket, vagy fehér színt alkalmazó,
ce) nyílásrendszerében rendezett,
cf) logikát tükröző, valamint
cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen
eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolatot nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyező.
f) Az áthaladás szempontjából meghatározó területen a főépület tetőhajlásszöge 25-45 fok között változhat, az épület alapterületének 40 %-án, a telekre beforduló épületszárnyon, melléképületek, valamint ipari épületek esetében lapostetős kialakítás is engedélyezett.

11. A településképi szempontból meghatározó Hanság és egyéb védett terület táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

16. § (1) A településképi szempontból meghatározó Hanság és egyéb védett terület táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

a) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
aa) földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses,
ab) pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.
b) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ba) a táji látványt nem zavaró,
bb) a növényzettel harmonikus,
bc) természetes anyagokból készülő,
bd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
c) kerítéskialakítás tekintetében:
ca) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni,
cb) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve
fenntartani:
1. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
2. időtálló, minőségi anyagok használata,
3. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín
alkalmazása,
4. elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,
5. növényzet alkotta kerítés lehetősége,
6. balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,
7. kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
(2) A településképi szempontból Hanság és egyéb védett terület táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) természetes (pl. kő, tégla, fa),
ad) környezetétől nem elütő színű, valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) funkciójával összhangot mutató,
bc) arányos tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ugyanakkor funkciójában a környezetét szolgáló építmény (pl. magasles, kilátótorony stb.) is engedélyezhető.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) földszíneket, vagy fehér színt alkalmazó,
ce) nyílásrendszerében rendezett,
cf) logikát tükröző, valamint
cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében
bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolatot nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyezó.
(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség területén lévő védett épületek átépítésénél az alábbi követelményeknek kell együttesen eleget tenni:
a) karaktert megtartó,
b) arányrendszert megőrző,
c) új elemeiben a régihez illeszkedő,
d) esztétikát, minőséget hozó, valamint
e) építészeti értéket teremtő.
(4) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelmények kell alkalmazni:
a) időtálló,
b) minőségi,
c) élénk színeket kerülő,
d) állagát hosszútávon megőrző,
e) a település karakterével összhangban lévő.

12. A helyi védelemben részesülő egyedileg és területi védelemmel ellátott területekre vonatkozó építészeti követelmények

17. § (1) Az egyedi és területi védelem alatt álló helyi építészeti örökség területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa) időtálló,

ab) minőséget képviselő,

ac) természetes (pl. kő, tégla, fa),

ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű, valamint

ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.

b) a tömegformálás tekintetében bármely:

ba) építészeti minőséget tükröző,

bb) funkciójával összhangot mutató,

bc) arányos tömegformálás használható.

c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb) tagozatokat visszafogottan használó,

cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd) földszíneket, vagy fehér színt alkalmazó,

ce) nyílásrendszerében rendezett,

cf) logikát tükröző, valamint

cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.

d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc) a művi értékekkel egységben kezelt,

dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint

df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ea) egységes arculatot kialakító,

eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee) az utcaszakaszonkénti megjelenést előtérbe helyező.

13. A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

18. § A település alábbi területei alkalmasak a település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos önálló építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a) gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató-ipari, gazdasági-, ipari, mezőgazdasági jellegű, gazdasági terület;

b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (kivéve temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület és a kórház, egészségügyi központ területe) területek;

c) beépítésre nem szánt területek.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. § A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,

b) gépészeti berendezés kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni,

c) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

ca) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;

cb) arányos,

cc) a funkciót tükröző,

cd) a településképet kedvezőtlenül nem érintő kialakítás alkalmazható.

d) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

da) nem rozsdásodó,

db) minőséget képviselő,

dc) könnyen karbantartható,

dd) élénk színeket nem használó,

de) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló

kialakítás alkalmazható.

V. Fejezet

A REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS CÉGÉREKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

15. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

20. §13 Hatályon kívül

21. § (1)14 Hatályon kívül

(2)15 Hatályon kívül

(3)16 Hatályon kívül

(4)17 Hatályon kívül

(5)18 Hatályon kívül

(6)19 Hatályon kívül

(7)20 Hatályon kívül

(8)21 Hatályon kívül

(9)22 Hatályon kívül

16. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok

22. §23 Hatályon kívül.

23. § (1)24 Hatályon kívül

(2)25 Hatályon kívül

(3)26 Hatályon kívül

17. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

24. § (1) Kapuvár közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

(3) A közművelődési célú hirdetőoszlop létesítésének feltétele a létesítési költség használattal arányos részének megtérítése az önkormányzat részére.

18. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

25. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

19. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

26. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

20. Cégér létesítésének szabályozása

27. § (1) Cégér épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő cégér létesíthető.

(3) Az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, az adott épülethez megtervezett és elkészített, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású cégér elhelyezhető.

VI. Fejezet

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

21. Rendelkezés a szakmai konzultációról

28. §27 (1) Szakmai konzultáció kötelező a településképi szempontból meghatározó belváros területére minden építési, átalakítási, felújítási tevékenység megkezdése előtt.

(2) A szakmai konzultáció általános szabályai:

a) A szakmai konzultáció lefolytatása a polgármester vagy az általa megbízott személy feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi
az alábbi tartalmi követelménnyel:
ba) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),
bb) tervezett tevékenység rövid leírása,
bc) építmény(rész) építése esetén helyszínrajz, a méreteket ábrázoló alaprajzi vázlat, tömegvázlat, látványterv, színterv, fotómontázs, amely az építendő építményt a környezetében ábrázolja.
bd) meglévő építmény átalakítása, felújítása esetén helyszínrajz, látványterv, színterv, fotómontázs, amely az építményt a környezetében ábrázolja.
c) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
ca) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő –
kötelező településképi követelmények,
cb) felvetett javaslatok,
cc) a polgármester vagy az általa megbízott személy lényegi nyilatkozata.
VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

22. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

29. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a

nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz
történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) az alábbi építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység:
aa) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik, esetén,
ab) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,
ac) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén,
ad) az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
ae) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
af) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, esetén.,
ag) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
ah) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
ai) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
aj) közterületi kerítés építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,
ak) szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén.
al) építménynek minősülő háztartási célú hulladékgyűjtő és hulladéktároló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén.
b) építmények rendeltetésének megváltoztatása, amennyiben:
ba) a korábbi rendeltetéshez képest
baa) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bab) megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve
bac) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé közterületen,
bb) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
c) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre, valamint
d) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén,
e) cégér létesítése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárással érintett:
a) a város teljes területe tekintetében az (1) bekezdés a) pont ad)- ae) alpontjai b) és d) - e) pontjaiban meghatározott ügycsoportok,
b) 28 abelváros vonatkozásában valamennyi, az (1) bekezdésben foglalt ügycsoport.

23. A bejelentési eljárás részletes szabályai

30. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet polgármesterhez az 1. függelék szerinti nyomtatványon az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a 29. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás:

a) illeszkedik-e a településképbe,

b) megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint

c) a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek

(3) A közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó határozat alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

32. § (1) A polgármester a 29. § (1) bekezdésben foglalt tevékenységeket – kikötéssel vagy anélkül – határozattal tudomásul veszi és a bejelentőt erről határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a 30. § (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek,

b) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek,

c) a tervezett építési tevékenység illetve reklám illeszkedik a településképbe,

d) a tervezett rendeltetés változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(2) A polgármester a 29. § (1) bekezdésben foglalt tevékenységeket határozatban megtiltja és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg a 30. § (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek,

b) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek,

c) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám nem illeszkedik a településképbe,

d) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(3) A határozat érvényességi ideje 1 év. Ennek letelte után – amennyiben az abban foglalt tevékenységet nem végezték el - a bejelentés ismételten benyújtandó.

VIII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

33. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

a) településképi kötelezés, valamint

b) településképi bírság.

24. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

34. § (1)29 A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a) kötelező szakmai konzultáció elmaradása

b) a szakmai konzultáció során tett javaslatok, ajánlások alkalmazásának hiánya, azoktól való eltérés

c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy

e) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.

(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész

a) felújítására,

b) átalakítására, vagy

c) elbontására

kötelezheti.

25. A felújítási kötelezettség előírásának rendje

35. § (1) A településkép javítása érdekében, azt a leromlott állapotú építményekre felújítási

kötelezés írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével
:a) Felújítási kötelezést a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Felújítási kötelezés kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
(2) A felújítási kötelezésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),
b) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,
c) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését,
d) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét,
e) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,
f) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi bontási kötelezés, településképi bírság).
(3) Felújítási kötelezéssel élni a település teljes közigazgatási területén található építmény esetében lehet.

26. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

36. § (1)30 Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:

a) kötelező szakmai konzultáció elmaradása

b) a javaslatban, az ajánlásban meghatározottól eltérő tevékenység végzése

c) a településképi követelmények be nem tartása,

d) döntés végre nem hajtása.

(2) A településképi bírság:

a) felső határa 1.000.000,- forint,

b) alsó határa 10.000,- forint,

(3) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny értékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

23. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

37. § Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert nem vezet be és nem alkalmaz.

X. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

24. Hatálybalépés

38. § (1) Ez a rendelet 2018. január 15. napján lép hatályba.

(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

25. Hatályon kívül helyező rendelkezések

39. § Hatályát veszti

a) a fák védetté nyilvánításáról szóló 38/2004.(VIII. 31.) önkormányzati rendelet,

b) a városképet meghatározó épületek, építmények védelméről szóló 2/2006 (I.31.) önkormányzati rendelet,

c) a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 19/2007.(VI.26.) önkormányzati rendelet.

d) a helyi építési szabályzatról szóló 41/2004. (XI.16.) önkormányzati rendelet 7. § (15) bekezdése, a 12. §. (11) – (13) bekezdése, a 24. §, a 25. §

1

A R. 1. §. (5) „és függelék” szövegrészét hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

2

A R. 1 § (5) bekezdés d. pontját hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

3

A R. 1. §. (5) bekezdés e) pontját hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

4

A R. 1. §. (5) bekezdés f) pontját hatályon kívül helyezte a 7/2024. (IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

5

A R. 12. § (2) bekezdés a) pontját megváltoztatta a 22/2019.(X.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

6

A R. IV. fejezet 9. pontjában szereplő „városközpont” szöveget „belváros” szövegre változtatta a 22/2019.(X.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

7

A R. 14. § (1) bekezdését megváltoztatta a 22/2019.(X.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

8

A R. 14. § (1) bekezdés dbh) pontját hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

9

A R. 14. § (2) bekezdését megváltoztatta a 22/2019.(X.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

10

A R. 14. § (2) bekezdés f) pontját megváltoztatta a 22/2019.(X.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

11

A R. 14. §-át (3) bekezdéssel egészítette ki a 22/2019.(X.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

12

A 15. § (1) bekezdés dbh) pontját hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

13

A R. 20. §-át hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet 4. §-a, mely 2024. október 31-én lép hatályba.

14

A R. 21. §. (1) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, mely 2024. október 31-én lép hatályba.

15

A R. 21. §. (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

16

A R. 21. §. (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

17

A R. 21. §. (4) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

18

A R. 21. §. (5) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, mely 2024. október 31-én lép hatályba.

19

A R. 21. §. (6) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, mely 2024. október 31-én lép hatályba.

20

A R. 21. §. (7) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, mely 2024. október 31-én lép hatályba.

21

A R. 21. §. (8) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, mely 2024. október 31-én lép hatályba.

22

A R. 21. §. (9) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, mely 2024. október 31-én lép hatályba.

23

A R. 22. §-át hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

24

A R. 23. §. (1) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

25

A R. 23. §. (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet, mely 2024. április 26-án lép hatályba.

26

A R. 23. §. (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a 7/2024.(IV.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a, mely 2024. október 31-én lép hatályba.

27

A R. 28. §-át megváltoztatta a 22/2019.(X.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

28

A R. 29.§ (2) bekezdés b) pontját megváltoztatta a 22/2019.(X.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

29

A R. 34. § (1) bekezdését megváltoztatta 22/2019.(X.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

30

A R. 36. § (1) bekezdését megváltoztatta a 22/2019.(X.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.