Veszkény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Veszkény Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9352 Veszkény, Fő utca 63.

(3) Az önkormányzat működési területe: Veszkény község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Osli Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsétek. A település főbb adatait az 1. függelék tartalmazza.

(6) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(7) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Veszkény Község Önkormányzata *Veszkény*” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(8) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

(9) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven a következő felirat olvasható: „Önkormányzati Képviselő Testület *Veszkény*”.

(10) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni

a) a képviselő-testület által adományozott kitüntetések oklevelein,

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

(11) Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított kitüntetések, díjak és egyéb elismerések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

2. Az önkormányzati feladatok

2. §

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező, és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét az Mötv. 13. §-a rögzíti.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

3. §

(1) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet sorolja fel.

(2) Az alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. A képviselő-testület összehívása

4. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselő-testület névsorát a 3. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

(4) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül kell megtartani. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(5) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet július és augusztus hónapban állapítja meg. A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott napokon tartja.

(6) A polgármester halaszthatatlan, rendkívüli ügyben rendkívüli testületi ülést hívhat össze.

(7) A polgármester a rendkívüli ülést 15 napon belüli időpontra köteles összehívni:

a) a képviselők 1/4-ének,

b) a képviselő-testület bizottságának, valamint

c) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének

a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(8) Az ülés meghívóját és – amennyiben az 5. § (4) bekezdése alapján arra jogosultak – az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell – a feltételek fennállása esetén elektronikus úton – megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(9) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, de az írásbeliségtől el is lehet tekinteni. A sürgősség okát közölni kell.

(10) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével – küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell.

(11) A képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a lakosságot a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével kell tájékoztatni.

5. §

(1) A képviselő-testület ülésére a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a napirendi pontok előterjesztőit,

b) a megbízott könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó napirendi pontok tárgyalásához, és

c) akiket a polgármester vagy a képviselők, illetve az előterjesztő a napirendhez kapcsolódóan javasolnak.

(2) A képviselő-testületi és a bizottsági ülésre tanácskozási joggal meghívhatóak a község életében meghatározó szereppel bíró, a 2. mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek képviselői, a tevékenységi körüket érintő napirendekhez.

(3) A meghívóval együtt a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a zárt ülésen tárgyalásra kerülő ügyek kivételével – kell kikézbesíteni az írásos előterjesztéseket. A zárt ülésen tárgyalásra kerülő ügyekhez készített írásbeli előterjesztéseket a képviselőknek kell megküldeni, továbbá a zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján résztvevőknek küldhetőek meg.

(4) Az (1) bekezdésben megjelöltek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelyben érintettek, vagy amelyhez meghívásuk kapcsolódik.

(5) A polgármester engedélyével a képviselő-testület ülésén osztható ki:

a) kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,

b) esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése.

(6) A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

4. A munkaterv

6.§

(1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv egy évre készül.

(2) A munkaterv tervezetének előkészítése a polgármester feladata. A tervezet előkészítése során javaslatot kér az alpolgármestertől, képviselőktől és a jegyzőtől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirendi pontok előterjesztőit,

c) az előkészítésben résztvevő további személyek, szervek megjelölését (ha van ilyen),

d) azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, és

e) azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni.

(4) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől a polgármester az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott.

5. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

7. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt esetekben. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt esetekben.

(3) A zárt ülésen résztvevők körét az Mötv. 46. § (3) bekezdése határozza meg.

(4) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok tekintetében.

8. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök (a továbbiakban a polgármester, az alpolgármester és a korelnök együtt: ülésvezető) vezeti.

(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg, megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt-e, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van.

(3) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt folyamatosan köteles figyelemmel kísérni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülésvezető kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Ha a képviselő-testület ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti. Ebben az esetben a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg. A következő képviselő-testületi ülést 3 napon belül, a határozatképtelen ülést követő 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

(5) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.

(6) A napirendről a képviselő-testület határozattal dönt.

6. Az előterjesztés

9. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) a munkatervbe felvett beszámoló,

b) egyéb, döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat,

c) a képviselő, a jegyző, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A polgármester – az ügy halaszthatatlanságára, illetve fontosságára hivatkozva – engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.

(3) A határozathozatalra irányuló javaslatot tartalmazó előterjesztés főbb elemei:

a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság, a szakértő, más közigazgatási szervek és személyek véleményét, és mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a rendelkezés, a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével. Az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.

7. A sürgősségi indítvány

10. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság elnöke és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását, a napirenden szereplő ügyek napirendről történő levételét, illetve a napirendi pontok tárgyalása sorrendjének módosítását.

(3) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig, a polgármesternél kell benyújtani. Az indítvány meg kell, hogy feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.

(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt – kivéve, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét megváltoztatja – az írásban megküldött napirendi pontok között utolsóként, az egyebek napirendi pont előtt tárgyalja meg. Ha a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.

8. A tanácskozás rendje

11. §

(1) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(3) Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni 2 percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett – a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével – vitát nyit.

(4) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.

(5) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott egyszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás legfeljebb 2 perc, a további hozzászólás legfeljebb 1 perc időtartamban történhet.

(6) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól az ülésvezető megvonhatja a szót.

(7) Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő,

b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben – kivéve a 12. § (5) bekezdésben foglalt esetben – vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni, és

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, 1 percben javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben a vita lezárását nem lehet javasolni.

12. §

(1) A vita során a képviselők a 11. § (5) bekezdése szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(2) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt az ülésvezető kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében az ülésvezető a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(3) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.

(4) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.

(5) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(6) Az előterjesztő válasza után az ülésvezető az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadja-e.

13. §

(1) A képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak a testületi ülés napirendjének elfogadásakor jelezhetik az egyebek napirend keretében hozzászólási igényüket.

(2) A rendes képviselő-testületi ülésen a testületi ülés végén – zárt ülés elrendelése esetén annak megkezdése előtt – az (1) bekezdés alapján a képviselő 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend után felszólalni a község életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, illetőleg kérdésként vagy interpellációként előterjeszthetők.

(3) Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalása után szót ad a felszólalásra jelentkezett képviselőknek.

(4) A napirend utáni felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

(5) A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hozhat.

(6) A polgármester a napirendek tárgyalása előtt tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, szükség szerint a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.

9. Szavazás

14. §

(1) A javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges – az Mötv.-ben meghatározottakon túl – e rendelet 16.§ (4) bekezdésében foglalt esetben történő döntéshez. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) Ha az önkormányzati képviselő az Mötv. 49. § (1)-(1a) bekezdései szerinti, a személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén, a képviselő-testület soron következő ülésén dönthet az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíja egyszeri csökkentésének mértékéről.

15. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.

(3) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(4) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni –, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(5) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(6) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

16. §

(1) A képviselő-testület név szerinti szavazást az ülésen elhangzott indítvány esetén a tárgyalt napirendhez kapcsolódva rendelhet el.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásáról és megbízatása visszavonásáról a titkos szavazás kötelező. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(5) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.

10. Interpelláció, kérdés

17. §

(1) Interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetve intézkedés elmulasztása kapcsán terjeszthet elő a képviselő-testület tagja a testület ülésén – a napirendek előtt – a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.

(2) Az interpellációt a képviselő-testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben jelzett határidő után vagy a képviselő-testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, az érintettnek arra csak abban az esetben lehet az ülésen választ adnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(4) Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, amelyet a következő képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik, ha a választ nem fogadja el, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület is dönt a válasz elfogadásáról. Ha a testület sem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, amely a következő ülésen véleményét ismertetve tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét, illetve a tanácsnokot.

(7) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – köteles választ adni a megkérdezett.

(8) Államigazgatási hatósági ügyben interpellálni és kérdést feltenni nem lehet.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

18. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:

a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít,

c) ha a második figyelmeztetés is eredménytelen, akkor megvonja a szót a képviselőtől, hozzászólótól, vagy

d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.

12. A jegyzőkönyv

19. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni az Mötv.-ben meghatározott előírások betartásával. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző és a testület által megválasztott 2 jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet, a mellékleteit, a meghívót és a jelenléti ívet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

III. Fejezet

A képviselő-testület döntései

13. A határozat és az önkormányzati rendelet jelölése

20. §

(1) A képviselő-testület határozatait – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, a következők szerint: „Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…(…hó…nap) határozata”. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

(2) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

(3) Az önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben –

a) Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének megjelölését,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét

foglalja magában.

14. Az önkormányzati rendeletalkotás

21. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a jegyző, és

e) a bizottság.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző – a Hivatal tárgy szerint érintett ügyintézőjével együttműködve – készíti el. A képviselő-testület által megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, az ideiglenes bizottság és külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző is tehet javaslatot.

(3) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.

(4) A rendelet-tervezetet a jegyzőhöz kell benyújtani.

(5) Az előterjesztő a tervezetet indokolással és a jegyző jogszerűségre vonatkozó véleményével együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

22. §

(1) Az önkormányzati rendeletet a Hivatal Veszkényi Kirendeltségének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a hirdetőtáblán való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként kell feltüntetni.

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító rendeletek tervezetének előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület a bizottsága hatáskörébe utalhatja.

(4) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(5) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal részére, valamint az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(6) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

IV. Fejezet

Az önkormányzati képviselő

15. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei

23. §

(1) A képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(2) A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl jogosult:

a) részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) a Hivataltól igényelni a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

(3 A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) kapcsolatot tartani a község választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösséggel,

e) előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

(4) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 3 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

16. A bizottságok működése

24. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság (3 tagú).

(3) Az állandó bizottság tagjainak a névsorát a 4. függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

25. §

(1) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga határozza meg.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A képviselőket a képviselő-testület valamennyi állandó bizottsági ülésére meg kell hívni.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottság ülését:

a) a képviselő-testület határozata alapján,

b) a polgármester indítványára.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(5) A bizottság elnöke csak a jegyző útján jogosult a Hivatal dolgozóinak feladatot előírni, beszámolót kérni, ellenőrzést tartani.

(6) A bizottságra az Mötv. 57-59. §-aiban foglaltakat, a bizottság működésének alapvető szabályaira az Mötv. 60-61. §-ait kell alkalmazni.

26. §

(1) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

a) a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

b) a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése, vizsgálata,

c) a polgármester, alpolgármester tiszteletdíjával kapcsolatos, valamint jutalmazására vonatkozó javaslat előkészítése,

d) állást foglal, véleményt nyilvánít minden olyan ügyben, amelyre a képviselő-testület esetenként felkéri.

(2) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatait a külön jogszabályok rendelkezései szerint végzi.

(3) A képviselő-testület nem határoz meg olyan előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

17. A polgármester

27. §

(1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester alapvető feladatait az Mötv. 67. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat saját forrást nem igénylő pályázat benyújtásában, amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(4) A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az alábbiakra terjed ki:

a) saját forrást nem igénylő pályázat benyújtása,

b) a pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,

c) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,

d) folyamatban lévő beruházások esetén a kivitelezés során felmerülő halaszthatatlan döntések meghozatala,

e) vis maior események okozta károk helyreállítása iránti intézkedések megtétele, legfeljebb nettó 1 millió forint értékhatárig.

18. Az alpolgármester

28. §

(1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(4) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

19. A jegyző

29. §

(1) A Hivatal jegyzőjének kinevezése az Mötv. 82-83. §-ai alapján történik.

(2) A Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat, valamint

a) előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület és a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) évente beszámol a képviselő-testületnek a Hivatal tevékenységéről.

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Hivatal igazgatási ügyintézője látja el.

VII. Fejezet

A Hivatal és a társulások

20. A Hivatal

30. §

(1) A Hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

(2) A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(3) A Hivatal működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket, a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.

(4) A Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.

21. A társulások

31. §

(1) Az önkormányzat egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testület társulásait a 3. melléklet tartalmazza.

VIII. Fejezet

22. Közmeghallgatás, lakossági fórum

32. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján és a község honlapján kell tájékoztatást adni a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal.

(3) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(4) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(5) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására és a meghívandók körére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

33. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat költségvetésének előterjesztését a bizottság előzetesen véleményezheti.

(3) A Képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét az Mötv. 116.§-ában meghatározott tartalommal fogadja el.

(4) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente a község honlapján közzéteszi.

X. fejezet

Záró rendelkezések

34. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a) a helyi iparűzési adóról szóló 10/2015. (XII. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a és 1-2. mellékletei, és

b) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2017. (VII. 31.) önkormányzati rendelete.