Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ágfalva Községi Önkormányzat

2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9423 Ágfalva, Soproni utca 3.

3. Az önkormányzat telephelyei: az önkormányzat telephelyeinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

4. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

5. A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal

6. Az önkormányzat illetékességi területe: Ágfalva község közigazgatási területe

7. Az önkormányzat honlapjának címe: www.agfalva.hu

8. a) az önkormányzat e-mail címe: agfalva@agfalva.hu

b) polgármester e-mail címe: polgarmester@agfalva.hu

c) jegyző e-mail címe: jegyzo@agfalva.hu

9.  Az Önkormányzat jelzőszámai:

Adószáma: 15728104-2-08

Statisztikai számjele: 15728104-8411-321-08

Pir törzsszáma: 728108

Teáor Kódja: 8411

KSH kódja: 0804880

Bankszámlaszáma:59500382-11010539

2. §

Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. 

3. §

(1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat „Ágfalváért” elismerő címet adományozza. Az elismerő cím adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

4. §

Az önkormányzat hivatalos lapja: az Ágfalvi Krónika.

5. §

A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő (ebből: 1 fő polgármester, 6 fő képviselő). A képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. §

(1) Ágfalva Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)  20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.

7. §

A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza. 

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

8. §

A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

9. §

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámnál több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet a következő évre vonatkozóan minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza

     a) az ülések időpontját,

     b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

     c) az előterjesztő megnevezését. 

10. §

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni

    a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben,

    b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

    c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség. 

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

11. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhely címére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. §

A képviselő-testület üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni, mely a képviselő-testület tagjainak előzetes bejelentése alapján változhat.

13. §

A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

14. §

1. A képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a polgármester által – írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

     a) az ülés helyét,

     b) az ülés időpontját,

     c) a tervezett napirendeket,

     d) a napirendek előadóit,

     e) a képviselő-testület ülése összehívásának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

     a) a települési képviselőknek,

     b) a jegyzőnek, valamint helyettesének,

     c) a Német Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének,

     d) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek (a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező bejegyzett civil szervezetek, melyeket az ülés összehívója az adott napirendi pontnál megjelöl),

     e) a nem állandó meghívottaknak,

     f) az előterjesztőknek és

     g) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(7) A meghívót és mellékleteit elektronikus úton a honlapon is meg kell jeleníteni.

15. §

(1)  A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

     a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

     b) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

16. §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

            a) a jegyzőt, valamint helyettesét,

            b) a Német Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét,

            c) a rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

            a) az önkormányzat intézményének ( megbízott intézmény is) vezetőjét,

            b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

17. §

(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele.

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni. 

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

18. §

 (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, az egyebeken belül tervezett felszólalások  rögzítése

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó

megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) az ülés bezárása. 

19. §

1. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

2. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozat-képtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni. 

20. §

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

21. §

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

22. §

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Az éves költségvetési, zárszámadási-, az előirányzat-átcsoportosításról szóló rendelet megalkotására, a hitelfelvételi kérelem elbírálására a pénzügyi bizottság előzetes véleményezése alapján kerülhet sor.

(3) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélravezetőbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.

(4) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása, határozati javaslat, és a határozati javaslat indokolása.

23. §

(1) Az előterjesztések tartalmi elemei

            a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

            b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések,  

            azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

            c) a téma ismertetése,

            d) a jogszabályi háttér bemutatása,

            e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

            f) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

            g) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása.

(2) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 23. §-ban, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

24. §

(1)A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség, melynek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

25. §

(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

26. §

A ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.

27. §

(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

            a) a határozat szövege

            b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

            ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

            bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

28. §

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

29. §

A képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza.

30. §

(1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.

(2) Az önkormányzat nem él a Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselő-testület döntései

31. §

A képviselő-testület döntései

            a) határozat,

            b) rendelet.

32. §

(1) A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit

       a) nyílt szavazással, ezen belül:

       aa) nem név szerinti nyílt szavazással,

       ab) név szerinti nyílt szavazással,

       b) titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően.

(4) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ( igen, nem, tartózkodom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.

33. §

(1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza, valamint az alpolgármester választásról.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság dönt.

(3) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapot a szavazást követően meg kell semmisíteni.

34. §

Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

Önkormányzati határozatok

35. §

1.  A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi  sorszámmal kell ellátni. a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
2.  A határozatok jelölése a következő formában történik:

…./…(……..) Határozat.

36. §

1. A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

Önkormányzati rendeletalkotás

37. §

1. A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

2. A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

….../……(………) önkormányzati rendelete a …………………….-ról.

3. A képviselő-testület rendeleteinek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 3 munkanapon belül a község hirdetőtábláján kell elhelyezni, és a község honlapján kell megjelentetni. Az önkormányzati rendelet a kifüggesztését követő 10. naptári napon tekintendő kihirdetettnek.

4. A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati rendeletekre vonatkozó előírások szerint kell közzétenni és kihirdetni. 

38. §

(1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felvilágosítás kéréssel élni a testületi ülésen.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás kérésre az ülésen vagy ülést követő 30 napon belül érdemi választ kell adni.

39. §

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kéz-felemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal. 

40. §

(1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszűntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

41. §

A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

42. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés a levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

43. §

 (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia. 

44. §

(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében a rendelet címét és számát kell szerepeltetni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni.

(7) A jegyző köteles a jegyzőkönyvet elektronikus úton a kormányhivatalnak az Mötv 52. § (2) bekezdése szerint megküldeni.

(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

     a) a meghívót,

     b) a jelenléti ívet

      c) az írásos előterjesztéseket,

     d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

     e) a képviselők kérése alapján

     ea) a képviselői indítványokat,

     eb) a képviselői hozzászólásokat.

45. §

(1)   Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás és a falugyűlés

46. §

1. Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

2. A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

3. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. §

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

48. §

(1) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(2) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog meg-adásával egyezik meg. 

49. §

A közmeghallgatás vezetője lehetőséget ad a megjelentek részére javaslatok és kérdések feltevésére.

50. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít. 

51. §

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.

(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A falugyűlésen minden képviselő köteles részt venni.

(4) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

52. §

A települési képviselő esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.

53. §

A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32.-34. §-a tartalmazza.

54. §

(1) Az önkormányzati képviselő megbízatásának keletkezéséről és megszűnéséről az Mötv. 28.-31. §-a rendelkezik.

(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével és az összeférhetetlenségi szabályokkal az Mötv. 36-37 §-a tartalmazza.

(3) Az önkormányzati képviselő méltatlanságával és a méltatlanság szabályaival az Mötv. 38.§-a foglalkozik.

(4) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos kötelezettségét az Mötv. 39. §-a írja elő

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

55. §

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás

6. A polgármester és az alpolgármester

56. §

(1) A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül választott tisztségviselő, megbízását főállásban látja el.

(2)A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről az Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi, méltatlansági eljárás szabályaira az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

57. §

A polgármesteri tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 63.§, 69. § és 70. §-ában foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

58. §

1. A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai:

1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.
4. fogadóórát tart,
5. nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

59. §

A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati ha-táridő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati fő-összeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettség-vállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

60. §

(1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, több alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármesterre képviselő- testületi hatáskör nem ruházható át.

(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

(4) Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

(5) Az alpolgármester megbízatásának keletkezésére és megszűnésére az Mötv 74-78. § előírásait kell alkalmazni.

7. A képviselő-testület bizottságai

61. §

A képviselő-testület feladatinak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

62. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

1. Ügyrendi Bizottság. A bizottság tagjainak száma 3 fő, ebből 3 fő képviselő testületi tag.
2. Pénzügyi Bizottság. A bizottság tagjainak száma 5 fő, ebből 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő testületi tag.
3. Szociális Bizottság. A bizottság tagjainak száma 3 fő, ebből 2 fő képviselő. 1 fő nem képviselő testületi tag.

(2) A bizottság tagjainak felsorolását és feladatait a 2. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályokat a 3. melléklet, a bizottságok feladat-, és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.

63. §

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

64. §

A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61.§-a tartalmazza.

65. §

A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

8. A jegyző

66. §

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról és az önkormányzat honlapján történő közzétételéről.

67. §

A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. A kihirdetési módok:

1. kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
2. az önkormányzat honlapján való megjelentetés  

68. §

(1) A jegyző kinevezése, felmentése: a Mötv. 83. § b) pontja alapján az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása: a jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere a többi település polgármesterének egyetértésével gyakorolja

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője látja el. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, - legfeljebb hat hónap időtartamra - a Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági ügyintézője látja el a jegyzői feladatokat.

9. Közös Önkormányzatai Hivatal

69. §

1. A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre Harka község önkormányzati képviselő- testületeivel. A Közös Önkormányzati Hivatal a székhely szerinti önkormányzat szerve.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 9423 Ágfalva, Soproni utca 3.

Harkai Kirendeltségének címe: 9422 Harka, Nyéki u. 34.

Adószáma: 15812429-2-08

Törzskönyvi azonosító száma: 812423

KSH számjele: 158124-8411-325-08

Számlaszáma: 59500382-11101590

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal Köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat-és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(5) A Közös önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül vagyonnyilatkozat-tételre köteleztettek körét az 5. melléklet tartalmazza.

10. Társulások

70. §

A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz:

a) Sopron és Térsége Önkormányzati Társulás,

b) Sopron és Környéke Szociális – Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás,

c) Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

71. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Német Nemzetiségi Önkormányzat

72. §

(1) Ágfalván közvetlen módon létrejött 4 fős német nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) A nemzetiségi önkormányzat működésére a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény előírásai vonatkoznak.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges:

• a helyi közoktatás
• helyi média, hagyományápolás és kultúra
• kollektív nyelvhasználat kérdéskörben a települési önkormányzat rendeletének megalkotásához

A helyi nemzetiségi önkormányzat a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogsértő.

(4) A települési önkormányzat a német nemzetiségi önkormányzat igényeinek megfelelően köteles biztosítani, hogy a helység- és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, a közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában – a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.

(5) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:

1. a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában biztosítja az önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatal polgármesteri irodáját és viseli a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségeket. A nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközöket az önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal Titkársági irodájában biztosítja.
2. a nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket az önkormányzat a Közös Hivatalának által a székhelytelepülésen foglalkoztatott köztisztviselő és jegyző személyén keresztül, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal eszközein keresztül biztosítja;
3. a testületi ülések előkészítésében a közreműködést (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); az önkormányzat a Közös Hivatalának által a székhelytelepülésen foglalkoztatott köztisztviselő és jegyző személyén keresztül, valamint a Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül biztosítja;
4. a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásában a közreműködést az önkormányzat a Közös Hivatalának által a székhelytelepülésen foglalkoztatott köztisztviselő és jegyző személyén keresztül, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal eszközein keresztül biztosítja;
5. a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásában a közreműködést az önkormányzat a Közös Hivatalának által a székhelytelepülésen foglalkoztatott pénzügyi munkatársak, adminisztrátor és jegyző személyén keresztül, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal eszközein keresztül biztosítja;
6. az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével – az önkormányzat viseli.

(6) A nemzetiségi önkormányzat ülésein a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011, évi CLXXIX. törvény 80. §.-ban foglaltaknak megfelelően részt vesz a helyi önkormányzat jegyzője, akadályoztatása esetén az általa megbízott, jogszabályi feltétteleknek megfelelő személy vesz részt a helyi önkormányzat megbízásából, hogy képviselje a helyi önkormányzatot és jelezze, ha törvénysértést észlel.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

73. §

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. Hatályát veszti Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2015. (VII. 3.) önkormányzati rendelete.

Pék Zsuzsanna                                               Szováti Júlia

polgármester                                                   jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja : 2018. február 2.

                                                                                                        Szováti Júlia

                                                                                                        jegyző