1. § (1) Jelen rendelet hatálya Vámosszabadi község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Vámosszabadi község területén telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, építési tevékenységet folytatni és rendeltetést megváltoztatni a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.), a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a TÉKA), az egyéb általános érvényű jogszabályok és hatósági előírások, valamint e rendelet alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

(3) A rendelet a mellékleteivel együtt alkalmazandó

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) Közművek műtárgyainak, valamint a (4) bekezdés szerinti magánút telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatók.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telek megengedett legkisebb szélességét

(3) A már beépült telkek telekalakítására az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint kerülhet sor.

(4) Lakóterületek építési övezetében magánút maximum 3 építési telek kiszolgálásáig és maximum 50 méter úthosszig alakítható ki, 12 méter legkisebb szélességgel és az utak végére a műszakilag szükséges forduló kialakításával. A közforgalom elől elzárt magánút szélessége lehet kevesebb, de minimum 5 m, amennyiben csak 2 ingatlan megközelítésére szolgál.

(5) Egyéb építési övezet és övezet területén a szabályozási terven közútként nem jelölt közforgalom elől el nem zárt magánút megszüntethető, illetve új közforgalom elől el nem zárt magánút kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével, melynek minimális szélessége beépítésre szánt területek építési övezetében esetében 12 m, a beépítésre nem szánt területek övezetében 6 m.

(6) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közútként vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell kialakítani és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(7) Ha a szabályozási terv kialakult utca hosszú telkeit új utca kiszabályozásával megoszthatónak jelöli, akkor az új utcáról feltárandó telkeknél kell figyelembe venni az övezetben megengedett kialakítható legkisebb telekméretet. A meglévő kialakult utcáról feltárt telkek akkor is megoszthatók, ha a visszamaradó telkek a megengedett kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb méretűek, de méretük nem kisebb, mint az övezetben megengedett beépíthető legkisebb telekméret.

(8) A lakóterület építési övezet területén belül új nyúlványos telek kialakítható.

(9) Amennyiben a telekosztás nem a szabályozási terven jelölt „javasolt telekhatár” mentén valósul meg, ott az építési helyet értelemszerűen a kialakuló telekhatártól kell értelmezni.

4. § (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el.

(2) Közterületen az övezeti rendeltetésen kívül csak közmű- és közlekedési építmény számára alakítható ki önálló telek.

(3) Az útcsatlakozás közterületen a csapadékvíz elvezetésének biztosításával a tulajdonos, illetve a kezelő előzetes hozzájárulásával alakítható ki.

5. § (1) Az építési övezetek és övezetek területén minden épületet és építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az építési övezet és övezet területének a kialakult állapothoz illeszkedő szabályozása esetén azok rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek, épületek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az építési övezet, övezet területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(2) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, a telken az építési helyet meghatározni, valamint közmű műtárgyat elhelyezni a szabályozási terven jelölt szabályozási vonal figyelembevételével lehet.

(3) A szabályozási vonallal jelölt telkek közlekedési célú területrészén, valamint közlekedési terület céljára fenntartott területen a közlekedési és közmű építmény kivételével egyéb építmény nem helyezhető el.

(4) A beépítési magasság meghatározások a hírközlési építményekre nem vonatkoznak. Elektronikus hírközlési szolgáltatók táv- és hírközlési antennája huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 50 méter sugarú körzetén belül nem építhető. Új adótorony lakóövezet területétől 250 méternél közelebb nem létesíthető.

(5) Az építési övezetek és övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépületet

(6) A megengedett legnagyobb párkánymagasság szerinti párkányvonalra illesztett 45°-os sík fölé

6. § Meglévő beépítések esetében,

7. § (1) Az előkert mérete

(2) A hátsó- és oldalkert mérete

(3) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 2,00 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzat magassága legfeljebb 3,50 méter lehet.

(4) A falusias és kertvárosias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén

(5) A beépítésre szánt területek építési övezetében és a kertes mezőgazdasági övezetben az oldalhatáron álló beépítés esetén az egyes telkeken az épületeket

(6) A lakóövezetek területén az előkertben kapuépítmény, annak részeként tároló az Lk-2 és Lk-3 jelű kisvárosias lakóterületen legfeljebb 15 m², egyéb lakóterületen legfeljebb 4 m² hasznos alapterülettel helyezhető el.

8. § (1) Haszonállatok tartására szolgáló építményeket, valamint trágyatároló építményt a hatóság által megállapított távolság, valamint a kormányrendeletben rögzített előírások, és a 13. melléklet szerinti elhelyezési távolság betartásával szabad kialakítani a szomszédos telken lévő, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyhez és telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és a rendelet 13. melléklete szerinti távolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.

(3) A haszonállatok tartásával összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására. A saját szükségletet meghaladó állattartás esetén a hígtrágya tároló és az almostrágya tároló zárt fedését kötelező kialakítani.

(4) Haszonállatok tartására szolgáló építmény – a kedvtelésből tartott állat számára szolgáló építmény kivételével - a kisvárosias és a kertvárosias lakóterület építési övezetében nem helyezhető el, míg egyéb építési övezetek és övezetek esetében kizárólag abban az esetben helyezhető el, amennyiben az építési övezetre, illetve övezetre meghatározott előírások szerint a telek területe eléri vagy meghaladja az övezetben előírt kialakítható minimális telekméretet.

(5) A haszonállatok tartására szolgáló épületre vonatkozó szabályokat rendeltetés módosítás esetén is alkalmazni kell.

9. § (1) A telek természetes terepfelületét a rendeltetésszerű építmény, illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében a talaj állékonyságának biztosítása mellett lehet megváltoztatni.

(2) A terepkialakítás során rendezett terepszint a telkek közös határa mentén legfeljebb 1,00 méteres szintkülönbséggel a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre.

(3) A beépítésre szánt építési övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 0,50 méter lehet.

10. § (1) Új épület építése és a meglévő épület rendeltetés módosítása esetén a rendeltetésszerű használatához a gépjármű elhelyezés lehetőségét

(2) A gépjármű elhelyezésére szolgáló terület nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjármű elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága épületen kívül 1 gépjármű esetén 5,00 x 5,00 méter.

(3) A gépjármű elhelyezésére szolgáló területet úgy kell kialakítani, hogy minden gépjármű várakozóhely akadálytalanul megközelíthető legyen. A gépjármű tárolására szolgáló hely gépjárművel történő megközelítését szolgáló közlekedési út szélessége minimum 2,5 méter. A gépjárműtároló megközelítését szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe.

(4) A lakóövezetek területén melléképület, illetve főépülethez kapcsolódó, de tömegében és funkciójában elkülönülő mellékfunkciójú épületrész a közterület irányába, a főépület elé nem helyezhető.

11. § (1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

12. § (1) Az országos jelentőségű természetvédelmi területeken és a Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területeken a rendeltetésmódosítás és építés csak a vonatkozó előírások szerint történhet.

(2) Az ökológiai hálózat magterületének, az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével és az ökológiai hálózat pufferterület övezetével érintett területeken a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben foglalt korlátozások irányadók.

(3) A tájképvédelmi terület övezetével érintett területeken a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra hálózatokat, továbbá – a TÉKA-ban foglalt kivételekkel – az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani. Új épület beépített alapterülete a 300 m²-t nem haladhatja meg.

(4) A nap és szélerőmű létesítésének korlátozásával érintett terület a szabályozási terven jelölt, amelyen a TÉKA-ban foglaltak betartása mellett az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

(5) Ha egy telek az ökológiai hálózat övezetei által csak részben érintett, akkor a természetvédelmi érintettségre vonatkozó előírásokat csak az érintett telekrészen kell alkalmazni, a nem érintett telekrészen az övezeti szabályokban meghatározott beépítési paraméterek alkalmazhatók és teljes egészében érvényesíthetők.

(6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

(7) A szabályozási tervben telken belüli kötelező fásítással jelölt területet fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területen közmű- és kapuépítmények, valamint a telek bejáratát szolgáló út kivételével más építmény nem helyezhető el. E területen a fásítás inváziós és termőhelyi idegen növényfajok kivételével legalább 200 nagy lombkoronájú fa/ha mennyiségű legalább kétszer iskolázott egyed felhasználásával, kétszintes növényállomány kialakításával történhet. A fásítást új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, építés esetén a használatbavételig kell megvalósítani.

(8) A szabályozási terven jelölt, a telken belül zöldfelületként kialakítandó terület legalább fe1ét kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A zöldfelületet új telephelyek létesítése esetén az építési engedély kiadásától számított egy éven belül kell megvalósítani. építési tevékenység esetén a zöldfelület megvalósítása a használatbavételi engedély kiadásának, hatósági bizonyítvány kiállításának, vagy használatbavétel tudomásulvételének feltétele. E területen közmű- és kapuépítmények, valamint a telek bejáratát szolgáló út kivételével más építmény nem helyezhető el.

(9) A szabályozási tervben jelölt a kötelező fásítással szabályozott parkoló területe, ahol inváziós és termőhelyi idegen növényfajok kivételével legalább 100 m² területenként 1 db nagy lombkoronájú, kifejlett állapotában minimum 7,00 méter lombkorona átmérőjű fa telepítése kötelező a TÉKA járművek elhelyezésére vonatkozó szabályozásnak betartásával.

(10) A védelmi és közjóléti erdőtelepítés, telken belüli kötelező fásítás és a telken belül zöldfelületként kialakítandó terület fásítása kizárólag őshonos fafajokkal végezhető, a fásítás során a rendelet 12. mellékletében meghatározott inváziós fajok alkalmazása település teljes területén tilos.

13. § (1) A település közigazgatási területén található országos főútvonalak külterületi szakaszai mellett a szabályozási terven jelölt úttengelytől számított 100-100 m-es védőtávolság, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási terven jelölt úttengelytől számított 50-50 m-es védőtávolság az előírt. A védőtávolságokra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Külterületen a közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3-3 m-en belül szilárd akadályt, fás szárú növényzetet elhelyezni nem lehet. A telekalakítást követően az út kiépítéséig fennálló időszakban az útingatlanon az ingatlan tengelyétől számított 4-4 m-en belül szilárd akadályt, fás szárú növényzetet elhelyezni nem lehet.

(3) A településen a felszíni víz parti sávja a szabályozási terven jelölt. A vízgazdálkodási, mederkezelési, karbantartási szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A településen a fakadó vízzel veszélyeztetett terület a szabályozási terven jelölt, melynek területén nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az építési övezetek és övezetek telkein belül a szabályozási terven feltüntetett közművezetékek és védősávjaik biztosítása szükséges.

(6) A meglévő villamos energia közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamos művek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A természeti területen a vizes élőhelyek védőterületén a vízfolyások partvonalától számított 50 méteren, illetve az állóvizek partvonalától számított 100 méteren belül a természet védelméről szóló törvényben meghatározott korlátozások érvényesek.

(8) Az árvízvédelmi szivárgási sáv területe a szabályozási terven jelölt, melynek területén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A község területén a belvízjárta terület a szabályozási terven jelölt, mely területen folytatott területhasználat és építési tevékenységek az illetékes vízügyi igazgatási szervvel folytatott egyeztetés szerint történhetnek.

(10) Az ivóvízbázis védőövezettel érintett ingatlanok hasznosítása kizárólag a kijelölő határozatban, valamint a vízbázisok védelméről szóló jogszabályban foglalt előírások betartásával lehetséges.

(11) A szabályozási terven az ivóvízbázis védőövezet hidrogeológiai „A” és „B” védőövezete jelölt, amelynek területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabályban meghatározott védelmi korlátozásokat kell figyelembe venni.

(12) Az ivóvízbázis védőövezet „A” és „B” hidrogeológiai védőövezetek területén folytatott területhasználat és építési tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet.

(13) A község területét érinti a győri adótorony 250-500 méteres védőterülete, amelynek területén 30 méteres maximális beépítési magasság érvényes és légkábel nem építhető. A Vámosszabadi 0146/18 hrsz-ú ingatlanon lévő adótorony védőtávolsága 200 méter.

14. § (1) A szabályozási terv jelöli a településrendezési szerződés alapján fejleszthető területeket, melyek építési övezeti vagy övezeti besorolása kijelöli a fejlesztési akcióterület általános használatát, hasznosíthatóságát.

(2) A településrendezési szerződés alapján fejleszthető területen telekalakításra és az ingatlan beépítésére telepítési tanulmányterv alapján és településrendezési szerződés megkötését követően kerülhet sor, továbbá az építési engedély kiadásának feltétele településrendezési szerződés megkötése és az abban rögzítettek megvalósítása.

(3) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a rendelet 15. melléklete szerint a Vámosszabadi

15. § (1) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.

(2) A településen az új lakóterületeken, településközponti vegyes területeken új utcák kialakításánál és meglévők felújítása során a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni.

(3) A megújuló energiaforrás műtárgyai közül a szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerék – a nap- és szélerőmű létesítésének korlátozásával érintett terület kivételével – az általános gazdasági terület és a különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében, az általános mezőgazdasági terület, kertes mezőgazdasági terület és a különleges beépítésre nem szánt sport terület övezetében elhelyezhető a TÉKA rendelkezéseinek betartásával, ha az a településképi szempontból elfogadható és környezetére nincs jelentős zavaró hatással.

(4) A megújuló energiaforrás műtárgyai közül - a háztartási méretű kiserőmű kivételével - napelemes erőmű a nap- és szélerőmű létesítésének korlátozásával érintett terület figyelembevételével a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezetében tájba illesztve helyezhető el.

(5) A település területén a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

16. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.

17. § (1) A megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén

(2) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehetséges.

(3) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.

(4) A település területén a nem közművel gyűjtött szennyvíz engedély nélkül nem helyezhető el.

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a település teljes közigazgatási területén tisztított szennyvizek szikkasztása talajvédelmi engedéllyel történhet.

18. § (1) Bármely építési övezetben közterületi csapadékvíz elvezető hálózat hiányában az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül telken belül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani.

(2) Bármely építési övezetben a telekről csak a nem hasznosítható, nem elszivárogtatható és hasznosítási célból nem tárolható csapadékvíz vezethető be a közterületi csapadékvíz elvezető hálózatba.

(3) Bármely építési övezetben nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók építése és egyéb közlekedési létesítménnyel való keresztezés kialakítása során áteresz létesítése kötelező.

(4) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer üzemeltetője köteles a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelően karbantartani.

(5) A szabályozási terven csapadékvíz elvezetési nyomvonallal jelölt, illetve a további rendezetlen csapadékvíz elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését az ingatlan tulajdonosának biztosítani kell, melyre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szolgalmi jog bejegyezhető.

(6) A csapadékvizet természetes felszíni víz medrébe kell vezetni, ha azonban ennek befogadása korlátozott, akkor tárolóban vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni és késleltetve lehet a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni. A természetes vízbe vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell.

(7) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos, felújításukról szükség esetén gondoskodni kell.

(8) Nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok esetében az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a felszíni vizek elvezetését.

(9) Zárt csapadékvíz elvezetés esetén az idegen ingatlanon lévő csapadékcsatornára szolgalmi jogot kell bejegyezni. A vízelvezetési szolgalmi joggal jelölt területen – az üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízelvezetési szolgalmi jog gyakorlása a csapadékcsatorna üzemeltetőjét, szolgáltatóját megilleti.

19. § A település területe a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló jogszabály rendelkezései alapján II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

20. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) és beépítésre nem szánt területként került besorolásra.

(2) A beépítésre szánt terület általános használata szerint lehet

(3) Beépítésre nem szánt terület általános használata szerint lehet

(4) Vámosszabadi község területén megállapított építési övezetek és övezetek lehatárolását az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. melléklet szerinti szabályozási terv határozza meg.

(5) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 9. melléklet határozza meg.

21. § (1) A kisvárosias lakóterület alacsony intenzitású lakótelepek területe és a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen a lakó főrendeltetésen kívül önállóan vagy vegyesen elhelyezhető

(3) Az Lk-1 jelű kisvárosias lakóterület építési övezetében építési telkenként a kialakítható lakó rendeltetési egységek száma

(4) Az Lk-5 jelű kisvárosias lakóterület építési övezetében építési telkenként legfeljebb egy lakó főrendeltetés helyezhető el.

(5) Kisvárosias lakóterületen a társasházi lakóépület építési telkén, annak hátsó- vagy oldalkerti részén a társasházi főépület anyaghasználatához, színvilágához, homlokzatának képzéséhez és tetőfedéséhez illeszkedő építészeti kialakítást alátámasztó építészeti terv alapján, társasházi lakásegységenként legfeljebb egy darab kerti eszköztároló egységes melléképületként, egységenként legfeljebb 5,00 m² bruttó alapterülettel és legfeljebb 2,50 m párkánymagassággal, közterületről csak korlátozottan, növényzettel részben takartan helyezhető el.

(6) A kisvárosias lakóterületen építési övezetben haszonállatok tartására szolgáló épület, azt kiszolgáló melléképület, állatkifutó és trágyatároló melléképítmény nem helyezhető el.

22. § (1) A kertvárosias lakóterület építési övezete laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető

(3) Kertvárosias lakóterületen a társasházi lakóépület építési telkén, annak hátsó- vagy oldalkerti részén a társasházi főépület anyaghasználatához, színvilágához, homlokzatának képzéséhez és tetőfedéséhez illeszkedő építészeti kialakítást alátámasztó építészeti terv alapján, társasházi lakásegységenként legfeljebb egy darab kerti eszköztároló egységes melléképületként, egységenként legfeljebb 5,0 0 m² bruttó alapterülettel és legfeljebb 2,50 m párkánymagassággal, közterületről csak korlátozottan, növényzettel részben takartan helyezhető el.

(4) A kertvárosias lakóterületen építési övezetben haszonállatok tartására szolgáló épület, azt kiszolgáló melléképület, állatkifutó és trágyatároló melléképítmény nem helyezhető el.

23. § (1) Az Lf jelű falusias lakóterület építési övezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető

(3) A falusias lakóterületen a főrendeltetésű épületek az építési telek utcafrontól számított 50 m-es területrészén helyezhetők el.

(4) A haszonállatok tartására szolgáló épület és építmény beépíthető alapterülete a telek megengedett legnagyobb beépítettsége mértékének megfelelő terület legfeljebb 10%-a lehet.

(5) A falusias lakóterület építési övezetében nem helyezhető el parkolóterület/parkolóház és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(6) A falusias lakóterület építési övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezetben e rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) A falusias lakóterület építési övezete az országos ökológiai hálózat pufferterületének övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat pufferterületének övezetével részben érintett területen e rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

24. § (1) A településközponti vegyes terület építési övezete - a településszerkezet központi funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint közösségi és sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen önállóan vagy vegyesen elhelyezhető

(3) A településközponti vegyes terület építési övezetben gazdasági rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza. A Vt-1 jelű településközponti vegyes terület építési övezetben állattartási és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el. A Vt-2 jelű és Vt-3 jelű településközponti vegyes terület építési övezetben kizárólag kishaszonállat tartására szolgáló építmény helyezhető el.

(4) Zártsorú építési móddal szabályozott övezet területén

(5) A településközponti vegyes terület építési övezete az országos ökológiai hálózat pufferterületének övezetével részben érintett övezet. Az országos ökológiai hálózat pufferterületének övezetével részben érintett területen e rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

25. § (1) Az intézményi vegyes terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményi vegyes területen önállóan vagy vegyesen elhelyezhető

26. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önállóan vagy vegyesen elhelyezhető

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el és egy telken kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki a gazdasági tevékenységi célú épületen belül.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezete az országos ökológiai hálózat pufferterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

27. § (1) Az általános gazdasági terület építési övezetek a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen önállóan vagy vegyesen elhelyezhető

(3) Az általános gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

(4) Az általános gazdasági területen az alábbi, gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (a továbbiakban TEÁOR) meghatározott:

(5) Az általános gazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

28. § (1) A különleges beépítésre szánt nagykiterjedésű sportolási célú terület jellemzően a sport rendeltetésű és rekreációs célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges beépítésre szánt nagykiterjedésű sportolási célú terület önállóan vagy vegyesen elhelyezhető

29. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi terület a művelésből kivont major területe.

(2) A különleges mezőgazdasági üzemi területen önállóan vagy vegyesen elhelyezhetőek

(3) A különleges mezőgazdasági üzemi területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

30. § (1) A közúti közlekedési terület övezetek az országos mellékút, a helyi közút, a kerékpárút, a közterületi gépjármű-várakozóhelyek, a járda és gyalogút, a köztér építményei, a közúti közlekedés, a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgálnak, továbbá biztosítják a jogszabályban előírt és a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi igények kiszolgálását.

(2) A közúti közlekedési terület övezetek területén elhelyezhető

(3) A közúti közlekedési terület övezetben lakás és szolgálati lakás és szállás jellegű épület nem helyezhető el, helyi lakosság ellátását szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület pedig úgy helyezhető el, hogy azok a közlekedést és az utak beláthatóságát ne korlátozzák vagy akadályozzák.

(4) A közúti közlekedési terület övezetében a közlekedési és közmű építmények méretét úgy kell meghatározni, hogy az a jogszabályokban előírt és a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi, gyalogosközlekedési, valamint csapadékvíz-szikkasztási igényeket ki tudja szolgálni.

(5) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(6) A közúti közlekedési terület övezete az országos ökológiai hálózat magterület övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) A közúti közlekedési terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(8) A közúti közlekedési terület övezete az országos ökológiai pufferterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(9) A közúti közlekedési terület övezete Natura 2000 terület övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(10) A közúti közlekedési terület övezete a tájképvédelmi terület övezetével részben érintett övezet, mely területen e rendelet 12. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

31. § (1) A közpark zöldterület övezete állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A közpark zöldterület övezetben önállóan elhelyezhető

(3) A közpark zöldterület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) A közpark zöldterület övezete az országos ökológiai pufferterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

32. § (1) A közkert zöldterület övezete állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település zöldinfrastruktúrával történő ellátását, a klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A közkert zöldterület övezetben a rendeltetésszerű használathoz szükséges építményként a közmű-becsatlakozási műtárgy, a közműpótló műtárgy, a hulladéktartály-tároló, a hulladékgyűjtő edénytároló, az épülettől különálló és építménynek minősülő kirakatszekrény, a kerti építmény, a pergola, a zászlótartó oszlop, a szolgáltató automata helyezhető el.

(3) A közkert zöldterület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) A közkert zöldterület övezete az országos ökológiai pufferterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

33. § (1) A védelmi célú erdőterület övezete az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a környezeti elemek védelmét, a környezeti terhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló védőerdő, a természet védelméről szóló törvény szerinti védett erdő, továbbá a területrendezési és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló védőerdő.

(2) A védelmi célú erdőterület övezetében föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése – a magasfeszültségű hálózat kivételével – csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

(3) A védelmi célú erdőterületen a szabályozási tervben jelölt térségi közlekedési és energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok építési területén a forgalom lebonyolítását és biztonságát, a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

34. § (1) Az egyéb erdőterület övezetébe jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelminek nem minősülő erdők tartoznak.

(2) Az egyéb erdőterület övezetében elhelyezhető

(3) Az egyéb erdőterületen a szabályozási tervben jelölt térségi közlekedési és energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok építési területén a forgalom lebonyolítását és biztonságát, a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

(4) Az egyéb erdőterület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai magterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) Az egyéb erdőterület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) Az egyéb erdőterület övezete az országos ökológiai pufferterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) Az egyéb erdőterület övezete Natura 2000 terület övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(8) Az egyéb erdőterület övezete a tájképvédelmi terület övezetével részben érintett övezet, mely területen e rendelet 12. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

35. § (1) A rekreációs erdőterület övezete a közjóléti célt szolgáló, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A rekreációs erdőterület övezetében elhelyezhető

(3) A rekreációs erdőterület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) A rekreációs erdőterület övezete az országos ökológiai pufferterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

36. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezet alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) A kertes mezőgazdasági terület övezetben 1 ha -nál nagyobb telken bruttó 150 m²-nél nem nagyobb alapterületű és egy rendeltetési egységet tartalmazó egy lakóépület helyezhető el, amennyiben a közműellátás – ideértve a közműpótló berendezést is – biztosított.

(3) A kertes mezőgazdasági terület övezetben a 9. mellékletben meghatározott feltételek szerint a 720–1500 m² közötti területnagyságú telken a mezőgazdasági művelés célját szolgáló egy rendeltetési egységet tartalmazó egy gazdasági épület és egy pince helyezhető el.

(4) A Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetben a 9. mellékletben meghatározott feltételek szerint az 1500 m²-nél nagyobb mezőgazdasági területen, önállóan vagy vegyesen elhelyezhető

(5) A kertes mezőgazdasági terület övezet területén birtokközpont kialakítható.

(6) A kertes mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat magterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

37. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetébe a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit szolgáló területek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezetben a 2 ha -nál nagyobb telken bruttó 150 m²-nél nem nagyobb alapterületű és egy rendeltetési egységet tartalmazó egy lakóépület helyezhető el, amennyiben a közműellátás – ideértve a közműpótló berendezést is – biztosított.

(3) Az általános mezőgazdasági terület övezetben a 9. mellékletben meghatározott feltételek szerint a 720–1500 m² közötti területnagyságú telken a mezőgazdasági művelés célját szolgáló egy rendeltetési egységet tartalmazó egy gazdasági épület és egy pince helyezhető el.

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetben a 9. mellékletben meghatározott feltételek szerint az 1500 m²-nél nagyobb mezőgazdasági területen, önállóan vagy vegyesen elhelyezhetők

(5) Az általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont kialakítható.

(6) Az általános mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat magterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) Az általános mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(8) Az általános mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai pufferterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(9) Az általános mezőgazdasági terület övezete Natura 2000 terület övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(10) Az általános mezőgazdasági terület övezete a tájképvédelmi terület övezetével részben érintett övezet, mely területen e rendelet 12. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

38. § (1) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete alapvetően természetközeli használatú telkekből áll, amely jellemzően gyep (rét, legelő) területekből és védett területbe sorolt szántóterületekből áll.

(2) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető

(4) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat magterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

39. § (1) A vízgazdálkodási területbe a folyóvizek és a közcélú nyílt csatornák tartoznak, ahol építményt elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet, azzal, hogy

(2) A V jelű vízgazdálkodási terület övezete az országos ökológiai hálózat magterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(3) A V jelű vízgazdálkodási terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) A V jelű vízgazdálkodási terület övezete az országos ökológiai hálózat pufferterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) A V jelű vízgazdálkodási terület övezete Natura 2000 terület övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) A V jelű vízgazdálkodási terület övezete a tájképvédelmi terület övezetével részben érintett övezet, mely területen e rendelet 12. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) A V-Sp jelű vízgazdálkodási és sportcélú terület övezetébe a vízisport és rekreációs célú tevékenységeket szolgáló területek tartoznak.

(8) A V-Sp jelű vízgazdálkodási és rekreációs célú területen önállóan vagy vegyesen elhelyezhető

(9) A V-Sp jelű vízgazdálkodási és sportcélú terület övezete a tájképvédelmi terület övezetével részben érintett övezet, mely területen e rendelet 12. § (5) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

40. § (1) A természetközeli területbe tartoznak a vízgazdálkodással és a mezőgazdasággal kapcsolatos területek határán elhelyezkedő, a vízfolyásokhoz kapcsolódó, mocsaras, nádas, sziklás területek, az ökológiai folyosó szerves részei.

(2) A természetközeli területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A természetközeli terület övezetében zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység nem folytatható, a terület feltöltése és a természetes vízháztartás megváltoztatása tilos.

(4) A természetközeli terület övezete az országos ökológiai hálózat magterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) A természetközeli terület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) A természetközeli terület övezete az országos ökológiai pufferterületének övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) A természetközeli terület övezete Natura 2000 terület övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(8) A természetközeli terület övezete a tájképvédelmi terület övezetével részben érintett övezet, mely területen e rendelet 12. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

41. § (1) A különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület övezete a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló sport- és szabadidős tevékenységek céljára szolgál.

(2) A különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület övezetében elhelyezhető

(3) A különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület övezete a tájképvédelmi terület övezetével részben érintett övezet, mely területen e rendelet 12. § (5) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

42. § (1) A különleges beépítésre nem szánt bányászati terület övezetbe tartoznak a bányatelekként nyilvántartott és annak bővítésére szolgáló területek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt bányászati területen a bányászathoz szükséges építmények telepíthetők, a rendeltetéséhez tartozó és az azt kiszolgáló melléképületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható.

43. § (1) A különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetébe a sport célú tevékenységeket szolgáló területek tartoznak.

(2) A különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetében elhelyezhető

(3) A különleges beépítésre nem szánt sportterület övezete az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével részben érintett övezet, mely területen a rendelet 12. § (3) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

44. § (1) A különleges beépítésre nem szánt temető terület övezete a kegyeleti célokat szolgáló temető telkét jelöli.

(2) A különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetében elhelyezhető

45. § (1) A helyi értékvédelem feladata a helyi jelentőségű különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes egyedi helyi emlékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése, melynek megvalósítása a tulajdonos kötelezettsége, amihez az önkormányzat támogatást nyújthat.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűntetéséről a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával dönt. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez az önkormányzati főépítész szakmai véleménye szükséges, ami az értékvizsgálaton alapul.

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(4) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell

(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell

(6) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 10 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot a döntés meghozataláig a helyben szokásos módon közhírré kell tenni. A közhírrététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(7) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell

(8) A helyi emlékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a helyi emlék

46. § (1) A helyi emlékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a helyi emlék minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A helyi emlék megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) A védelemben részesített épületek korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a helyi emlék létét, állagát nem veszélyeztetheti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatja. A helyi emlékként nyilvántartott épület, illetve építmény nem bontható el.

(3) A helyi emlékként nyilvántartott épület közterületről látható tömege nem változtatható, bővítése csak a meglévő épülettömeg dominanciájának megtartásával, közterület irányából takart oldalon történhet. A helyi emlékként nyilvántartott épület közterület irányából látható homlokzata nem átalakítható, felújítása, nyílászárók cseréje csak a meglévő védett értékek megtartásával, annak megfelelő korszerűsítéssel történhet. Az épület utólagos hőszigetelése során az ereszpárkány és falfelület csatlakozási arányát meg kell tartani, a homlokzati vakolt felületet simított festett felületként kell kialakítani, megtartva, vagy visszaállítva a tagozatokat. A homlokzat színezését egységesen, a korabeli színezéshez igazodva kell elkészíteni. A helyi emlékként nyilvántartott épület tetőzetén felépítmény nem helyezhető el, annak héjazatát csak piros színű agyagcserép alkalmazásával lehet felújítani.

(4) A helyi emlékként nyilvántartott épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek lehetőség szerinti megtartásával kell megoldani.

(5) A helyi emlékként nyilvántartott épületen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, zavaró módon nem helyezhető el.

(6) A helyi emlékként nyilvántartott szobor, szoborcsoport, emlékmű elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során törekedni kell az egységes tömeghatás elérésére és az eredeti anyaghasználatra. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, felújítását, tisztítását megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni.

47. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a rendelet 11. melléklete jelöli.

48. § (1) A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A már beépített területeken építési tevékenység során a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy az építmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését.

(2) A telek homlokvonalán álló kerítés legfeljebb 1,80 méter magassággal létesíthető, mely 1,00 méter magasságig tömör, a fennmaradó felület 50%-át áttört kialakítású. A kerítés áttörtnek akkor minősül, ha legalább 50%-ban átlátható. Az oldal és hátsó telekhatáron tömör kerítés építhető, melynek magassága nem haladhatja meg az 2,00 métert.

(3) Égéstermék homlokzaton történő kivezetése közterület irányába nem engedhető meg.

(4) Az épületgépészeti berendezések kültéri egységei utcafronton, valamint oldalhatáron álló beépítés esetén a beépített oldalhatár irányába kizárólag hanggátló takarással helyezhetők el.

(5) Az ófalu, falusias lakó- és vegyes területeken

(6) A falusias- és kertvárosias átmeneti területeken

(7) Az új beépítésű lakó- és vegyes területeken

(8) Az építési telek 9. mellékletben meghatározott minimális zöldfelületének, valamint a 12. §-ban meghatározott kötelező fásítás megvalósítását és fenntartását biztosítani kell és arra az ingatlan tulajdonosa kötelezhető.

49. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít minden építési, bővítési, átalakítási, felújítási munka esetében.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelem elektronikus formában, az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) felületén nyújtható be.

(3) A szakmai konzultáció keretében az önkormányzati főépítész a nyilatkozatairól és javaslatokról jegyzőkönyvet készít, amelyet a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküld a kérelmező részére.

50. § (1) A településképi véleményezési eljárással kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester jár el.

(2) A településképi véleményezési eljárás iránti kérelem elektronikus formában az ÉTDR felületén nyújtható be.

(3) Településképi véleményezési eljárást folytat kérelemre a polgármester az önkormányzati főépítész szakmai véleménye alapján az alábbi esetekben

(4) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(5) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó

(6) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó

51. § (1) A településképi bejelentési eljárással kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester jár el a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

(3) A településképi bejelentési eljárás iránti, a rendelet 14. melléklete szerinti kérelmet természetes személy papír alapon, míg jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az ÉTDR felületén a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban Kr.) meghatározott mellékletek csatolásával lehet benyújtani.

(4) A polgármester az önkormányzati főépítész javaslatára a benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.

(5) A településképi bejelentési eljárás részletes szabályait, a kérelem kötelező mellékleteit, az eljárási határidőt, a döntés meghozatala során irányadó szempontokat a Kr. határozza meg.

(6) A bejelentő a polgármester döntésével szemben, annak kézhezvételtől számított 15 napon belül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben szabályozott fellebbezéssel élhet Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez.

52. § (1) A településképi kötelezési eljárással kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester jár el.

(2) Településképi kötelezési eljárás célja a rendeletben meghatározott a településképi követelmények teljesítése érdekében, a meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása.

(3) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges, amennyiben az ingatlantulajdonos az ingatlant érintően a Méptv. 100. § (1) bekezdésében meghatározott esetekkel összefüggésben a polgármester részéről meghozott önkormányzati hatósági döntésben meghatározott jogszabálysértést az előírt határidőben nem szünteti meg.

(4) A településképi kötelezési eljárás során a polgármester önkormányzati hatósági döntésében az ingatlan tulajdonosát kötelezi az előírások betartására és egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(5) A településkép-védelmi bírság Méptv.ben meghatározott összege a Kr.-ben foglaltak alapján közigazgatási bírságnak minősül, amely ismételten kiszabható.

53. § (1) Ez a rendelet 2026. április 27. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 22/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelete.