1. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya a Konyár Község teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) A település igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok mellett a Konyár Község Településképének védelméről szóló 1/2020.(I.30.) önkormányzati rendelettel (továbbiakban TvR) Rendelete és jelen Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) alapján szabad.

(3) E rendeletet az „országos településrendezési és építési követelményekről” alkotott 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelettel, és „Konyár Község Településképének védelméről” alkotott 1/2020.(I.30.) sz. önkormányzati rendelettel, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénnyel, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(4) JELEN RENDELET

(5) A szabályozási terven ábrázolt vonalas szabályozási elemek helyzete, méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában, digitális méréssel állapítandó meg, az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.

3. § A szabályozási elemek jelkulcsát e rendelet mellékletét képező Szabályozási tervlapok - (kötelező-, más jogszabályból következő-, javasolt- és tájékoztató szabályozási elemek formájában) tartalmazzák.

4. § Oldalhatáron álló beépítési mód:

5. § A közterület-szélesítéssel érintett teleksávon, valamint az utak szabályozási vonallal kijelölt szélesítési sávjában új közműbekötést a szabályozási vonal, mint jövőbeni közterületi telekhatár figyelembevételével kell létesíteni.

6. § (1) Vendéglátóipari terasz zárt kialakítással közterületen nem létesíthető.

(2) Vendéglátó terasz közterületen csak akkor létesíthető, ha a terasz ülőhelyeit is számításba véve a szükséges illemhely kapacitás 20 m-es körzeten belül biztosított.

(3) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület mellett visszamaradó gyalogos járófelület szélessége legalább

1,5 m.

7. § (1) Telkek kialakítása, telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés csak a HÉSZ előírásaival összhangban történhet. Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telkek kialakítása, telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés során előírt legkisebb telekterületet jelenti.

(2) A telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új és visszamaradó telek eléri az övezetben előírt telekterületet, telekszélességet és mélységet.

(3) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de utcai homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. A telek nyúlványos része legalább 3,0 m szélességű és legfeljebb 50 m hosszúságú. A nyúlványos telekrész a telek beépítettségének számításakor telekterületként nem vehető figyelembe.

8. § (1) A beépítésre szánt telektömbök belsejének feltárására a szabályozási tervben szereplő utakon kívül közforgalom elől el nem zárt magánutak is létesíthetők. Ezen esetekben az útterület-szélességet az adott út révén megközelítendő építési telkek beépíthetőségéhez szükséges út és közműigényeket együttesen figyelembe véve, és az útügyi műszaki előírásoknak megfelelően kell meghatározni.

(2) Az új magánutak (szabályozási) szélessége 80 m hosszúságig legalább 8,0 m, 150 m hosszúságig legalább 10,0 m, 150 m hosszúság felett legalább 12,0 m lehet. A 100 m hosszúságot meghaladó zsákutca csak méretezett, a közforgalmú városüzemeltetést és a katasztrófavédelmet is kiszolgáló fordulási sugarat biztosító végfordulóval alakítható ki.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásban magánútként bejegyzett telek használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha csak olyan tel(k)ek megközelítését szolgálja, amely(ek)nek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad. Ezen magánutak megszüntetése esetén a tulajdonosnak a meglévő közműveket szükség esetén át kell helyezni, a felszíni csapadékvíz-elevezető árkot ki kell váltani, vagy a part élétől számított 3,0 m-es karbantartási sávval együtt önálló telekként kell megtartani.

(4) Magánút alakításával egy építési telek eredeti pozíciója –közbenső telek- nem változtatható meg. A magánút nyitásával nem válik saroktelekké, így az abból adódó építési többlet lehetőségek sem illetik meg.

9. § A településen található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatásának felhasználásával a szabályozási tervlapon kerülnek feltüntetésre.

10. § Az építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető tiltott rendeltetéseket, jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

11. § (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke:

(2) Általános előírások

12. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket a hatályos jogszabályokban meghatározott mennyiségben, helyen és módon kell biztosítani.

(2) Kettőnél több lakásos lakóépület esetében, legalább a lakások száma felének megfelelő gépkocsi elhelyezését épületen belül – garázsban, teremgarázsban, fedett gépkocsi beállóban- kell biztosítani.

(3) Új építésű kereskedelmi szállásépületek esetében, a telken belül elhelyezendő gépjármű parkoló legalább 25%-át épületen belül – garázsban, teremgarázsban, fedett gépkocsi beállóban- kell biztosítani.

13. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítmény, berendezés számára szolgáló építményt csak akkor és úgy szabad elhelyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(3) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(4) A szállópor terhelés mérséklésére az új (tervezett) utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

(5) Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 30 méter széles védőövezet. Ezen védőövezetben építmény nem helyezhető el.

14. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(2) A tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat a Településkép védelméről szóló helyi rendelet szabályozza.

15. § (1) Azon építési övezetekben, ahol a Hész. alapján teljes közművesítettség kötelező, a szennyvíz- és ivóvíz hálózat kiépítéséig közműpótló létesíthető, a megvalósuló közüzemi hálózatra való rákötési kötelezettséggel.

(2) Belvízzel érintett telken akkor lehet építeni, ha a telket, vagy a telek belvízzel érintett részét feltöltik, vagy a belvizet elvezetik, az épület olyan alapozással, lábazattal, fal és padlószigeteléssel készül, hogy az eseti kisebb belvíz az épületre nézve veszélyt nem jelent, valamint az épület károsodás nélkül használható marad.

(3) Az építési telkeken belül keletkezett csapadékvíz szennyvízcsatornába való bevezetése tilos!

16. § (1) Belterületen állattartó épület (az idegenforgalmi célú lótartás épületének kivételével) csak főépítménnyel rendelkező telken építhető.

(2) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való közvetlen megközelítését szolgáló közterület vagy magánút terület között árok, vízfolyás, vízmosás, patak, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, akkor a telek közvetlen megközelítését lehetővé tevő műszaki műtárgy (híd) közbe iktatásával építési teleknek tekintendő

17. § (1) A meglévő és új kialakítású tetőtérben csak egy hasznos szint alakítható ki, felette csak üres padlástér lehet.

(2) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult épületmagassága nagyobb, mint a szabályozásban megengedett legnagyobb épületmagasság értéke úgy az átalakítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatása esetén megtartható, de nem növelhető. Lapostetős épületre – az (a) pont szerintiek betartásával– magastető építhető.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtti, előírásoknak megfelelően épült épületek az épületmagasság növelése nélkül, bővíthetők.

18. § A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

19. § (1) A kismélységű telkek beépítése:

(2) Lakóházakra, utcákra telekvéggel forduló telkek (kétutcás telek) beépítése:

20. § (1) Építési vonal

(2) Építési oldal meghatározása: Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési oldalt a területen kialakult építési rendnek megfelelően kell figyelembe venni. Azokban az esetekben, amikor a két szomszédos ingatlan valamelyikén a kialakult rendtől eltérő építési oldal alakult ki, úgy kell az építési oldalt egyedileg meghatározni, hogy a lakóhelyiségek tájolása sorrendben déli, keleti, esetleg nyugati (vagy ezek átmenete) legyen, a szomszédos épületektől az előírt homlokzatok közötti távolság biztosított legyen, és a telek beépítése ne akadályozza meg a szomszéd telkek azonos beépítési lehetőségét.

21. § (1) Az előkert mérete és az épület homlokvonalhoz viszonyított elhelyezése és annak típusai: Előkert nélküli építési hely: utcavonalon vagy attól hátrébb, de legfeljebb 3 méterre meghatározott elhelyezkedésű építési vonallal, de oktatási, művelődési, közösségi rendeltetésű épületek esetében nincs meghatározott kötelező építési vonal.

(2) A (1) bekezdés szerint meghatározható építési helyen belül, de nem az ott meghatározott kötelező építési vonalon, hanem attól hátrébb elhelyezkedő meglévő épület elhelyezkedése is megfelelőnek számít, és az adott építési övezetben megengedett építési tevékenység folytatható rajta, építési helyen belül bővíthető is. Ha a meglévő épület elé új épület/ épületrész épül, vagy a meglévő épület lebontásra kerül, az új épület elhelyezésekor már azt a kötelező építési vonalon kell elhelyezni.

(3) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:

(4) A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb:

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha új épület kerül elhelyezésre, az épületet az építési oldalt képező telekhatárra, vagy a telekhatártól 1,0 m-es csurgó távolságra kell elhelyezni. Amennyiben a szomszédos ingatlanon az építéssel érintett ingatlan építési határvonalától számított 2,0 méteren belül épület található, akkor az új épületet az építési oldalt jelentő telekhatártól, az illetékes tűzrendészeti hatóság által meghatározott telepítési távolságra kell helyezni.

(6) Hátsó kertben az Oték szerinti melléképítmények közül, a kerti építmények helyezhetők el.

22. § (1) A közterület felöl minden önálló építési telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.

(2) Az előkertben terepszint feletti építmény – közmű műtárgyak kivételével – nem helyezhető el. Az építési helyen kívül az egyébként elhelyezhető építmények közül az üvegházakat vagy fóliasátrakat a hátsókertben a szomszéd telekkel közös határtól legalább 1,50 m távolságra szabad telepíteni.

(3) Építmények telken belüli elhelyezésére vonatkozó, külön előírások:

23. § (1) Az építési övezetbe sorolt (beépítésre szánt területen) elhelyezkedő ingatlanok esetében nem csak a közterület határán, hanem az ingatlan oldalsó és hátsó határán is kerítést kell létesíteni, mely legfeljebb 2,00 méter magasságú lehet. A szomszédos ingatlanok a közös telekhatáron, az általános előírásoknak megfelelően osztoznak a kerítés építési kötelezettségen. Az ingatlan tulajdonosára kerítés építési kötelezettség vonatkozik a közterület határán, a telek építési oldalt jelentő telekhatárán és az ehhez csatlakozó hátsó telekhatár felén.

(2) A teljes közigazgatási területre meghatározott, általános építészeti követelmények: A lakást tartalmazó ingatlanokat, a szabályozási terv szerinti közterület határán kerítéssel kell lezárni. Ez alól kivételt képeznek, a mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő tanyák, ahol nem kötelező kerítést építeni, illetve a művelésből kivett terület határvonalán is el lehet a kerítést helyezni.

(3) A kerítések anyaghasználatára vonatkozó általános követelmények:

(4) A településképi szempontból meghatározó területnek minősülő területekre vonatkozóépítészeti követelmények:

24. § Telken belüli kötelező fásítás: A szabályozási terv meghatározott területeken, elsősorban gazdasági (Gipe, Gksz) és különleges mezőgazdasági üzemi (Kmü) övezetekben környezetvédelmi, és (vagy) környezetalakítás miatt, telken belüli, méretezett kötelező védő zöldterület kialakítását jelöli. A kijelölt területre vonatkozóan a tulajdonost legalább 4 m2/fa sűrűségű kötelező védő zöldfelület kialakítása terheli. E terület az előírt zöldterületbe beszámítandó.

25. § A szabályozási tervben és Hész-ben meghatározott településrendezési célok megvalósíthatósága érdekében Konyár Községi Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba: a Hész. 4, mellékletében felsorolt ingatlanokra, az ott felsorolt célok megvalósítása érdekében.

26. § A beültetési kötelezettség jogintézménye a közérdekű környezetalakítás érdekében rendelhető el. Ennek értelmében az ingatlan növényzettel történő beültetését rendelheti el a polgármester, hatósági döntéssel. Beültetési kötelezettség érinti a szabályozási terven „telken belüli kötelező fásítás” megnevezéssel megjelölt ingatlanokat.

27. § Amennyiben a beépítésre szánt területekre kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak létesítési költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

28. § Beépítésre szánt területek

29. § (1) Az telekalakítás, és építés feltételeit:

(2) Az építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket, jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

30. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő terület felhasználási egységekre tagolódnak:

(2) A Hész. 2. melléklete „Elhelyezhető és tiltott rendeltetések” felsorolásában, feltétellel elhelyezhetőnek jelöltekhez tartozó feltételek meghatározása: A lakókörnyezet használatát „nem zavaró gazdasági tevékenység” igazolása esetén helyezhetők el, a feltétellel elhelyezhetőnek jelölt rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, melléképítmények, Egyéb építmények.

31. § (1) Konyár területén a lakóterületek és intézmények, vegyesen történő elhelyezésére. Elsősorban a kiskörúton belüli, városközponti vegyes rendeltetésű területek sorolhatók ebbe a terület felhasználási kategóriába. Ebből a célból: Vt településközpont területek és Vt-1 Településközponti vegyes terület.

(2) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Az e célra kialakított kocsiáthajtó legkisebb szabad szélessége és belmagassága legalább 3,00 méter legyen.

(3) A Hész. 2. melléklete „Elhelyezhető és tiltott rendeltetések” felsorolásában, feltétellel elhelyezhetőnek jelöltekhez tartozó feltételek meghatározása: A településközpontot és intézményterületet nem zavaró hatás igazolása esetén helyezhetők el, a feltétellel elhelyezhetőnek jelölt rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, melléképítmények, Egyéb építmények.

32. § (1) A gazdasági területek tagozódása: A város területén, elsősorban ipari-kereskedelmi, szolgáltató célú építmények elhelyezésére:

(2) A gazdasági övezetbe tartozó telkek beépítésének részletes szabályai:

(3) A Hész. 2. melléklete „Elhelyezhető és tiltott rendeltetések” felsorolásában, feltétellel elhelyezhetőnek jelöltekhez tartozó feltételek meghatározása: A feltétellel elhelyezhetőnek jelölt rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, melléképítmények, egyéb építmények, csak a gazdasági területen dolgozók ellátása érdekében, valamint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó célokkal helyezhetők el, a káros környezeti zavaró hatások kizárásának igazolása esetén

33. § (1) A település területén azon létesítmények számára, melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) Beépítésre szánt különleges területek tagozódása:

(3) Az övezetbe tartozó telkek beépítésének részletes szabályai:

34. § (1) Az építési övezet a sport- és szabadidő eltöltését szolgáló különleges beépítésre szánt terület övezete, ahol különböző sportolási célú, testedzést, illetve a terület fenntartását szolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezet rendeltetéséhez szükséges gépjárműparkolók közterületi parkolóval, vagy egyéb terület telkén kialakított parkolóval is biztosítható.

35. § (1) Az építési övezetbe a vasútállomás előtt kijelölt azon ingatlanok tartoznak, ahol a környezethez megfelelő módon igazodó, döntően lakossági ellátást szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A beépítés módja oldalhatáron álló, előkert nélküli. (oldalkertet a vasúti terület felöl kell biztosítani.) A telkek délkeleti oldalán kötelező utcafronti építési vonal van meghatározva, míg a telkek rövid oldalán az épületet utcavonalon, vagy választható módon a telekhatártól 5,0 m távolságra kell elhelyezni. A saroktelken elhelyezett épületet átforduló tetőzettel, sarokházként kell megépíteni.

(3) Az övezetben a telekosztás kialakultnak tekintendő, ahol a meglévő telkek tovább osztása nem megengedett, telekösszevonás azonban engedélyezhető.

36. § Az építési övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezésére biztosít területet.

37. § (1) Az építési övezetbe a gázfeldolgozó üzem különleges területe tartozik.

(2) A megengedett legnagyobb épületmagasság értéke kizárólag a huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiségeket befogadó épületre értelmezendő. A technológiai építmények magasságát a technológiai igények és méretezések határozzák meg, ezekre az épületmagassági felső határérték nem vonatkoztatható.

38. § (1) Az építési övezet a szennyvízfogadás, kezelés felszín feletti és felszín alatti mérnöki létesítményeit, valamint a működtetéshez szükséges igazgatási és szociális létesítményeket fogadja be.

(2) A szennyvíztisztító telep építési övezetében a megengedett legnagyobb épületmagasság értéke kizárólag a huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiségeket befogadó épületre értelmezendő. A technológiai építmények magasságát a technológiai igények és méretezések határozzák meg, ezekre az épületmagassági felső határérték nem vonatkoztatható.

39. § Beépítésre nem szánt területek

40. § (1) Az telekalakítás, és építés feltételeit:

(2) Az övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket, jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A Hész. 2. melléklete „Elhelyezhető és tiltott rendeltetések” felsorolásában, feltétellel elhelyezhetőnek jelöltekhez tartozó feltételek meghatározása: A feltétellel elhelyezhetőnek jelölt rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, melléképítmények, egyéb építmények, csak az alap rendeltetéssel összefüggésben, ahhoz kapcsolódó célokkal helyezhetők el, a káros környezeti zavaró hatások kizárásának igazolása esetén

41. § (1) Azokban az esetekben került kijelölésre az övezet, amikor az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek, de a területek igényelt beépítése nem haladja meg a 10%-ot.

(2) Beépítésre szánt különleges területek tagozódása:

(3) „Kb-T”- jelű „Temető terület” részletes előírásai: A temető területén, elsősorban kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(4) Kb-Id – jelű „Idegenforgalmi célú” terület részletes előírásai: A beépítésre nem szánt, különleges övezet, turisztikai- idegenforgalmi, rekreációs célú rendeltetések elhelyezésére szolgál.

42. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:

(2) A közutak elhelyezése céljából a településfejlesztési terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

(4) A közlekedési területen az épületek elhelyezése céljából építési telket kialakítani nem kell.

43. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Az övezet területén közmű gerincvezetékek (gáz, nagyfeszültségű elektromos vezeték stb.) nem haladhatnak át sem a parkterület alatt, sem fölötte.

(3) A HÉSZ 2. melléklete „Elhelyezhető és tiltott rendeltetések” felsorolásában, feltétellel elhelyezhetőnek jelöltekhez tartozó feltételek meghatározása: A közlekedés biztonságát nem veszélyeztető, nem korlátozó elhelyezés, kialakítás esetén, a közút kezelőjének külön hozzájárulása esetén.

44. § (1) Az erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint:

(2) Az épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó részletes előírások: Az épületeket a telekhatártól legalább 10 méter távolságra kell elhelyezni.

(3) A HÉSZ 2. melléklete „Elhelyezhető és tiltott rendeltetések” felsorolásában, feltétellel elhelyezhetőnek jelöltekhez tartozó feltételek meghatározása: Amennyiben az erdő rendeltetésével összefüggésben kerül elhelyezésre, az erdőgazdálkodást nem korlátozó módon, az erdő kezelőjének hozzájárulása esetén.

45. § (1) A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattartást, állattenyésztést, és halászatot továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

46. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az „Má”-jelű övezetben elhelyezhető rendeltetéseket és rendeltetésekhez tartozó épületeken kívül elhelyezhető és nem elhelyezhető további épületek felsorolását a Hész. 2. melléklete, a telekalakítási és beépítési szabályokat a Hész 2. melléklete tartalmazza

(3) A Hész. 2. mellékletében kialakítható legkisebb telekterületre, szélességre, mélységre, épület- magasságra meghatározott, * kedvezményes paraméter feltételei:

47. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, amely területek egy része a Hajdúsági Tájvédelmi körzet részét is képezik. Főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetéseket és rendeltetésekhez tartozó épületeken kívül elhelyezhető és nem elhelyezhető további épületek felsorolását a Hész. 2. melléklete, a telekalakítási és beépítési szabályokat a Hész 2. melléklete tartalmazza

48. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyek zártkert művelési ágúak.

(2) Az övezetben telkenként legfeljebb 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Az építmények maximális épületmagassága 4,0 m , max. gerincmagassága 5,5 m , a padlóvonal max. 0,3 m lehet.

(3) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

(4) Az épületeket oldalhatáron állóan, 1,0 méter és 1,5 méter közötti, csurgó távolságra kell elhelyezni.

49. § Birtokközpont kialakításának feltételei:

50. § (1) A település igazgatási területén lévő, vízgazdálkodással összefüggő területek. A vízfolyások, csatornák medre, a vízművek, a halastavak és árvízvédelmi töltések területe. Vg Vízgazdálkodási övezet- általános (közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja)

(2) Vg -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom). Területükön – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el az övezet legfeljebb 1 %-os beépítettségével.

51. § Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:

52. § (1) Konyár Község katasztrófavédelmi osztályba sorolása: II. alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei:

(2) Konyár esetében számításba veendő veszélyeztető hatások:

(3) Használati korlátozások: A felsorolt veszélyeztető hatások elkerülése érdekében, használati korlátozások nem kerülnek bevezetésre.

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezései a folyamatban lévő, de még érdemben el nem bírált ügyekben alkalmazhatók.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti: Konyár Község szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról alkotott, több alkalommal módosított 29/2005.(X.25.) Önk. rendelete.

54. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és a kihirdetését követő 31. napon hatályát veszti.