Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2004. (V. 24.) önkormányzati rendelete
VÁMOSGYÖRK KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2022. 07. 01- 2023. 07. 31Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2004. (V. 24.) önkormányzati rendelete
VÁMOSGYÖRK KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Vámosgyörk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bek. c.) pontban kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja a helyi építési szabályzatról.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet Vámosgyörk Község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet, út és egyéb közlekedési létesítményt kialakítani, valamint beépíteni továbbá közmű hálózatot elhelyezni, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt kiadni az általános I érvényű rendelkezések és hatósági előírások mellett, kizárólag a rendelet és a hozzá tartozó mellékletek együttes alkalmazásával lehet.
(3) Jelen rendelet mellékletei:
A helyi építési szabályzat alkalmazása
2. § (1) Jelen rendeletben kötelezőnek kell tekinteni:
a) a közigazgatási és a kül-, belterület határvonalat,
b) az egyes területek felhasználásának módját és határát,
c) az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és jellemzőit,
d) szabályozási vonalat,
e) építési hely határát,
f) a védőterületek, védőtávolságok, biztonsági övezetek határát,
g) helyi értékvédelmi terület határa,
h) régészeti terület határa,
i) kötelező fásítást,
j) belterület határt megszüntető jelet.
(2) A kötelezőnek jelölt szabályozási elemek megváltoztatása csak jelen rendelet és mellékletei módosításával lehetséges.
(3) A védett helyi művi érték és helyi jelentőségű védelem alatt álló természeti terület védettségének megszűnése, vagy újabb természeti, művi érték védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati helyi értékvédelmi rendelettel történhet.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
Az igazgatási terület tagozódása
3. § A település közigazgatási területe az alábbi részekre tagozódik:
a) központi belterület
b) egyéb belterület — a 3203 sz. út menti iparterület
c) külterület
Belterületi határ módosítás
4. § (1) A jelenlegi és tervezett belterületi határvonalat jelen rendelet mellékletéi tartalmazzák.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésekor a településfejlesztéssel érintett, külterületi 039/44 és 039/45, valamint a HÉSZ V. sz. melléklete szerint, a 0113/18, 0113/14, 0113/8, 0113/9 és 0114 hrsz.-ú ingatlanok belterületbe vonását el kell végezni..
(3)1
(4) Jelen rendelet hatálybalépésekor a településfejlesztéssel érintett, Jókai Mór utca mentén található 1088/20, 1088/21, 1088/22, 1088/23, 1088/24, 1088/25, 1089 hrsz.ú belterületi ingatlanok, a Széchenyi István utca mentén található 759, 760, 761 , 762, 763, 764, 765, 766, 767, 768 hrsz.-ú belterületi ingatlanok, valamint a Berzsenyi Dániel utca mentén található 1078/1, 1078/2 és 1078/3 hrsz.-ú belterületi ingatlanok külterületbe vonását el kell végezni.
Területfelhasználás
5. § (1) A település közigazgatási területe:
a) beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre,
b) a beépítésre szánt területen belül építési övezetekre,
c) a beépítésre nem szánt területen belül övezetekre tagozódik.
(2)2 Vámosgyörk Község igazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
Ill. FEJEZET
Az építés általános előírásai
6. § A) Közművesítettség mértéke
(1) A rendelet 1. §(1) bekezdésében meghatározott területen belül beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig részleges közművesítettség esetén helyezhető el fő rendeltetési módú épület. A közműves szennyvízelvezetés és — tisztítás biztosításáig zárt, szigetelt, szakszerű szennyvízpótló építése szükséges.
(2) A rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen belül beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése után fő rendeltetési módú épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.
(3) A beépítésre nem szánt területen huzamos tartózkodás céljára szolgáló épület létesítése esetében amennyiben nem biztosítható közműves szennyvízelvezetés, abban az esetben zárt, szigetelt, szakszerű szennyvíztároló építése szükséges.
Az építési engedélyezés szabályai
7. § (1) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a) közterületeken, közhasználat céljára átadott területen köztárgy,
b) 4,0 méternél magasabb antenna, zászlórúd építése, elhelyezése, átalakítása, bővítése az épület térelhatároló szerkezeteire erősítve, illetve azon túlnyúlóan tartószerkezetével együtt számított hosszmérettel
c) helyi védettségű építményen és a helyi értékvédelmi területen lévő építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, fényreklám, hirdetés elhelyezése, portál (üzlethomlokzat), kirakatszekrény, védtető, előtető, ernyő szerkezet létesítése, bővítése.
d) helyi védettségű építményen és a helyi értékvédelmi területen lévő építményen végzett bármilyen külső felújítási, átalakítási, korszerűsítési munka, akkor is ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenítést nem befolyásolja.
(2) A helyi védettségű építményeken végzett építési engedély köteles munkálatok engedélyezésekor az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:
a) az építmény építéstörténeti kutatását,
b) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
c) meghatározza az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(3) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, az övezet, illetve építési övezet az övezeti tervlapon jelöltek szerint — a jelenlegihez képest — megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(4) Az (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, fennmaradás, rendeltetés megváltoztatás, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé,
c) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé és a kérelmezett állapot a végrehajtását költségesebbé teszi, de az építtető meghatározott időpontig kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget vállal, mely kötelezettséget az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(5) A településen állatot tartani, illetve állattartó épületet létesíteni csak az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet előírásainak figyelembevételével lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELÓÍRÁSAI
Építési övezetek általános előírásai
8. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem, vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
(2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken a vonatkozó építési övezeti előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni,
a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek betarthatók.
c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.
d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben vagy jelen rendeletben meghatározott építési helyet kell figyelembe venni. Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai határozzák meg.
(4) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére az OTÉK 42. §
4. számú mellékletének előírásait kell alkalmazni.
LAKÓTERÜLET
Lakóterületek általános előírásai
9. § Vámosgyörk község lakóterületei a falusias lakóterület területfelhasználási egységbe tartoznak.
(2) A falusias lakóterület jellemzően alacsony lakósűrűségű a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló mező gazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik, és amely lakóépületen kívül mezőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.
(3) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását az övezeti tervlap tartalmazza.
(4) A terület elsődlegesen: lakóépületek, továbbá a helyi igazgatási, egyházi, oktatási, a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, művelődési, egészségügyi, szociális épület, szálláshely szolgáltató épület a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény elhelyezésére szolgál.
(5) A területen kivételesen elhelyezhető:
Lf-1
Normál telkes falusias lakóterület
10. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:
Telekalakítás |
telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telek egyesítés, telekhatár rendezés |
Kialakítható legkisebb telekterület-méret |
600 m |
Le kisebb utcai telekszélessé |
a tömbben kialakult, ú' osztás esetében 15,00 m |
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
Beépítettség megengedett Iegnagyobb mértéke |
300/0 |
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
|
Előkert |
a tömbben kialakult, jelen rendelet 9. S (16) bekezdés szerint valamint a Kossuth Lajos út — Dózsa György utca — Martinovics utca — István Király út által határolt területre vonatkozó szabályozási terv szerint |
Oldalkert |
min. 4,5 m |
Hátsókert |
min. 6,00 m valamint a Kossuth Lajos út — Dózsa György utca — Martinovics utca — István Király út által határolt területre vonatkozó szabályozási terv szerint |
Zöldfelület le kisebb mértéke |
40 0/0 |
Lf-2
Aprótelkes falusias lakóterület
11. § (1) Az Lke-2 jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:
Telekalakítás |
telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés telekhatár rendezés |
|||
Kialakítható legkisebb telekterület-méret |
400 m2 |
|||
Legkisebb utcai telekszélesség |
a tömbben kialakult |
|||
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|||
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30% |
|||
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
||||
Előkert |
a tömbben kialakult, bekezdés szerint |
jelen rendelet 9. § (16) |
||
Oldalkert |
min. 4,50 m |
|||
Hátsókert |
min. 6,00 m |
|||
Zöldfelület le kisebb mértéke |
40 % |
Lf-3
Szabadon álló beépítésű falusias lakóterület
12. § (1) Az Lke-3 jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:
Telekalakítás |
telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés |
Kialakítható legkisebb telekterület-méret |
600 m |
Le kisebb utcai telekszélesség |
20,0 m |
Beépítési mód |
szabadon álló |
Beépítettség megengedett Iegnagyobb mértéke |
30 % |
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
3,00 - 4,50 m |
Előkert |
min. 5,00 m |
Oldalkert |
min. 4,50 m |
Hátsókert |
min. 6,00 m |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET
Településközpont vegyes területek általános előírásai
13. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A elhelyezhető:
Vt-1
Intenzív beépítésű településközpont vegyes terület
14. § (1) A Vt-1 jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:
Telekalakítás |
telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés |
Kialakítható legkisebb telekterület-méret |
400 m |
Le kisebb utcai telekszélessé |
15,00 m |
Beépítési mód |
oldalhatáron álló, hézagosan zártsorú, zártsorú |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
600/0, |
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 3,00 - 6,00 m egyéb fő rendeltetésű épület esetében 3,00 — 9,00 m kiegészítő funkciójú é ület esetén: 3,00 — 4,50 m |
Előkert |
jelen rendelet 13. § (10) bekezdés szerint |
Oldalkert |
kialakult, új beépítés esetében az OTEK 35. § (3) bekezdése szerinti távolság |
Hátsókert |
min. 3,00 m |
Zöldfelület le kisebb mértéke |
20 |
GAZDASÁGI TERÜLET
A gazdasági területek általános előírásai
15. § (1) Vámosgyörk község gazdasági területei kereskedelmi, szolgáltató területekre és ipari területekre tagozódnak.
(2) A terület építési telkein több épület elhelyezhető e rendelet 6.5 (2) bekezdése szerint.
(3) Szabadon álló beépítésnél, 10 000 m2telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét telekhatár mentén egybefüggően kell kialakítani.
(4) A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,00 méteres belmagassággal),
d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 méteres mélységgel),
e) szökőkút,
f) terepszintnél 1,00 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz,
g) kerti vízmedence, napkollektor,
h) lábon álló kerti tető legfeljebb 20,00 m2vízszintes vetülettel,
i) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
j) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
k) szabadon álló és legfeljebb 6,00 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(5) Az épületek lapos és magastetős kialakításúak lehetnek, magastetős esetében a tető hajlásszöge 30-50 fok hajlásszögű lehet.
Kereskedelmi, szolgáltató területek általános előírásai
16. § (1 ) A területen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) védőtávolságot nem igénylő üzemi (nem ipari) jellegű tevékenység, raktározás építményei,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
d) kereskedelmi építményei,
e) ellátó, szolgáltató építmények,
f) vendéglátás épületei,
g) kutatás, fejlesztés építményei,
h) parkolóház, üzemanyagtöltő, autómosó építményei,
i) egyéb közösségi szórakoztató épület, ha más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(2) A terület építési telkein önálló építményként jelen rendelet 15.5 (1) bekezdése szerinti építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek önálló építményként is elhelyezhetők.
(3) Az építési telken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
Gksz-l
Oldalhatáron álló beépítésű kereskedelmi, szolgáltató terület
17. § (1 ) A Gksz-1 jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:
Telekalakítás |
telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés |
|||
Kialakítható legkisebb telekterület-méret |
700 m |
|||
Legkisebb utcai telekszélesség |
15,00 m |
|||
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|||
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30% |
|||
Megengedett legkisebb-legnagyobb építmény magasság |
||||
Előkert |
min. 5,00 m |
|||
Oldalkert |
min. 4,5 m |
|||
Hátsókert |
min. 6,00 m |
|||
Zöldfelület legkisebb mértéke |
30 0/0 |
Gksz-2
Szabadon álló beépítésű munkahelyi terület
18. § (1 ) A Gksz-2 jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:
Telekalakítás |
telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés |
Kialakítható legkisebb telekterület-méret |
2000 m |
Le kisebb utcai telekszélessé |
20,00 m |
Beépítési mód |
szabadon álló |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
|
Megengedett legkisebb-legnagyobb építmény magasság |
|
Előkert |
min. 5,00 m |
Oldalkert |
min. 6,00 m |
Hátsókert |
min. 6,00 m |
Zöldfelület Iegkisebb mértéke |
30 0/0 |
Ipari területek általános előírásai
19. § (1) A terület elsődlegesen olyan gazdasági célú ipari, üzemi termelő-tároló építmények, telephelyek elhelyezésére szolgál, amelyek lakosságot zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2)4 Vámosgyörk Gip-1 jelű építési övezete az OTÉK szerinti jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület.
(2a)5 Vámosgyörk Gip-2 jelű övezete az OTÉK szerint egyéb terület , mely elsősorban az ipari , az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál , melyek nincsenek jelentős mértékű zavaró hatással környezetükre.
(3) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(4) A tevékenységből, technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítani az ingatlan tulajdonosának, illetve üzemeltetőnek.
(5)6 Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mentén , amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli , legalább 5,00 méter széles — lehetőség szerint honos fajokból álló - növénysávot kell telepíteni fa, cserje formájában.
Gip-1 3203 sz. út menti iparterület
20. § (1) A Gip-1 jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:
Telekalakítás |
telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés |
Kialakítható legkisebb telekterület-méret |
6 000 m2 |
Beépítési mód |
szabadonálló |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30%, |
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
3,00 – 14,00 m |
Előkert |
min. 5,00 m |
Oldalkert |
min. 10,00 m |
Hátsókert |
min. 10,00 m |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
Gip-2 egyéb ipari gazdasági terület 8
20/A. § (1) A Gip-2 jelű építési övezet az OTÉK szerint egyéb ipari gazdasági terület .
(2) Az építsi övezetben elhelyezhető
a) az ipari , az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei ,
b) a termelő üzemek,
c) raktározás és más tároló építmények,
d) kereskedelmi , szolgáltató gazdasági területeken elhelyezhető építmények.
(3) Ha az építési övezeti előírás vagy a szabályozási terv másképp nem rendelkezik az előkertben portaépület legfeljebb 20 m2 alapterülettel elhelyezhető.
(4) Az építési övezetben a különlegesen veszélyes , (pl.tűz-,robbanás-,fertőzésveszélyes)építmények nem helyezhetők el.
(5) Nem helyezhető el az övezetben főépület hiányában lakórendeltetés és gépjárműtárolón kívül önálló terepszint alatti építmény.
(6) Az elő-,oldal-és hátsókert mérete 5 méter.
(7) Az előkertben ahol a szabályozási terv telken belüli kötelező zöltdterületet jelöl háromszintű növényállomány (gyep,40 db cserje/150 m2, 1 db nagy lombkoronájú fa/150m2)kell telepíteni, mely a zöldfelület fedettsége beszámítható. A növénytelepítés megszakítható a megközelítést szolgáló kapunyitás számára.
(8) Az építési övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos , a használó és a személyzet számára szolgáló lakások elhelyezhetők a telekterület 5%-áig. Önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(9) Az építési telek
a) beépítési módja szabadonálló,
b) legnagyobb beépíthetősége 50%,
c) kialakítható legkisebb területe 1500 m2
d) legkisebb zöldfelületi fedettsége 30%,
(10) A megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke 9,0 méter.
(11) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség biztosítása.
(12) Az építési övezetben építési tevékenységet végezni , építményt elhelyezni az építési övezetbe tartozó egymáshoz kapcsolódó telkek egységes csapadékviz-elvezetésének megoldásának megvalósítása után lehetséges.
KÜLÖNLEGES TERÜLET
Ksz
Szociális otthon
21. § (1) A Ksz jelű építési övezet a 1083 hrsz.-ú szociális otthon ingatlanának területe.
(2) A területen:
a) egészségügyi létesítmények (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő, stb),
b) szociális otthon, idősek háza építményei helyezhetők el.
(3) Az építési ingatlanon több épület is elhelyezhető.
(4) A Ksz jelű építési övezetben az építési telekre meghatározott határértékek:
Telekalakítás |
telekhatár rendezés |
Legkisebb telekterület |
kialakult |
Beépítési mód |
szabadon álló, csoportos |
Legnagyobb beépítettség |
10 % |
Legkisebb-legnagyobb építmény magasság |
3,00 - 6,00 m |
Előkert |
min. 5,00 m |
Oldalkert |
min. 6,00 m |
Hátsókert |
min. 6,00 m |
Legkisebb zöldfelületi mérték |
80 0/0 |
Temető
22. § (1) A Kt jelű terület a település temetője. A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(2) A temető területének bővítése a 627, 628, 629, 630 hrsz.-ú belterületi ingatlanok igénybevételével valósítandó meg.
(3) A Kt jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:
Telekalakítás |
telekegyesítés |
Kialakítható legkisebb telekterület-méret |
kialakult |
Le kisebb utcai telekszélessé |
kialakult |
Beépítési mód |
szabadon álló |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
100 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,50 m |
Zöldfelület le kisebb mértéke |
40 0/0 |
Hulladéklerakó
23. § (1) A Kh jelű terület a 086/1 hrsz.-ú, felhagyott agyagbánya területén létesített hulladéklerakó területe.
(2) A területen a hulladéklerakás üzemeltetéséhez szükséges járulékos létesítmények, építmények helyezhetők el.
(3) A Kh jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:
Telekalakítás |
telefelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés |
Kialakítható legkisebb telekterület-méret |
kialakult |
Beépítési mód |
szabadon álló |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
2 % |
Megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasság |
4,50 m |
Zöldfelület le kisebb mértéke |
5 % |
ÖVEZETEK ELÓÍRÁSAI
KÖZLEKEDÉSI TERÜLET
Közlekedési területek általános előírásai
24. § (1) A közlekedési területek a közúti közlekedés és a kötöttpályás közlekedés területeire tagozódnak.
(2) A közlekedési terület a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, a vasúti területek, mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.
(3) A közlekedési területen az alábbi közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el:
a) közlekedési építmények
b) vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
c) igazgatási épület
d) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(4) Az újonnan kialakítandó utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási területet, a szükséges közmű elhelyezést és legalább egyoldali zöldsáv kialakítást biztosítani tudják.
(5) A közúti közlekedési övezet telkein szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 2%-os beépítettséggel és 4,50 méter építménymagassággal építhető a (3) bekezdés szerinti épület.
(6) A kötöttpályás közlekedési övezet telkein szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS TERÜLETE
KÖu-f
Főutak területe
25. § (1) A KÖu-f jelű övezet a tervezett Gyöngyös-Jászberény közötti útkapcsolat autópálya csomópontot is érintő II. rendű főút területe.
(2) A tervezett főút helyigényét 40,00 méter szabályozási szélességben kell biztosítani.
(3) A tervezett út tengelyétől mért 100,0 — 100,0 m-es védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
KÖu-m
Országos mellékutak területe
26. § (1) A KÖu-m jelű övezet a meglévő és tervezett országos mellékutak övezete.
(2) A KÖu-m jelű övezeti besorolásba a meglévő 3203 sz. Gyöngyös-Jászberény összekötőút és a 32103 sz. Adácsi bekötőút tartozik.
(3) A KÖu-m jelű övezetbe tartozó tervezett országos mellékút:
KÖu-gy
Helyi gyűjtőutak területe
27. § (1 ) A KÖu-gy jelű övezet a meglévő helyi gyújtóutak övezete.
(2) Az övezet meglévő gyújtóútjai:
KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉS TERÜLETE
KÖk-vasút
Vasúti terület
28. § A KÖk-vasút jelű övezet az övezeti tervlap szerinti meglévő vasúti terület övezete.
(2) A KÖk-vasút jelű övezetben a kötöttpályás vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó:
ZÖLDTERÜLET
Közpark
29. § (1) A Z-Kp jelű övezet a település állandóan növényzettel fedett közterületeinek, közparkjainak területe.
(2) Vámosgyörk közparkjai:
Szabadság tér
11. Hrsz.-ú park terület
180 hrsz.-ú szánkópálya
Sporttér
30. § (1) Vámosgyörk sportterületei:
ERDŐTERÜLET
Erdőterületek általános előírásai
31. § (1) Az erdőterület a meglévő erdő, illetve erdősült terület az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV törvény 8.5 (1) bekezdése szerint.
(2) Erdőterületen fát kivágni csak az Erdő felügyelőség engedélyével szabad.
(3) Az erdő védelme, rendben tartása a tulajdonos feladata.
(4) Az erdőterület az erdészeti igazgatási nyilvántartásban szereplő elsődleges rendeltetésnek megfelelő övezetekre tagozódik:
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
Mezőgazdasági területek általános előírásai
32. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.
(2) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása szerint a következő területfelhasználási egységekbe, övezetekbe tartoznak:
a) Általános mezőgazdasági terület
Má-sz
Mezőgazdasági rendeltetésű szántó
33. § (1) Az Má-sz jelű mezőgazdasági rendeltetésű szántó jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
(2) Az övezet a növénytermesztés, szóló-gyümölcsös területe, valamint az állattartás céljára szolgáló terület e rendelet 7. § (5) bekezdése szerinti feltételekkel.
(3) A termőföld védelme érdekében a mezőgazdasági célú tájhasznosítás fenntartandó.
(4) Az övezet a szántóföldi, szóló-gyümölcsös művelési ágnak megfelelően hasznosítandó.
(5) Az övezetben csak az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, továbbá termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el, a megközelítés biztosítása mellett.
(6) Az övezetben növénytermesztést szolgáló fóliasátor, üvegház is létesíthető.
(7) Mezőgazdasági rendeltetésű épület 3000 m2-t meghaladó telken, míg huzamos tartózkodásra szolgáló épület (lakóépület, tanya, farm) 10000 m2-t meghaladó telken helyezhető el.
(8) Mezőgazdasági rendeltetésű épület csak hagyományos szerkezetű és anyagú, legfeljebb 4,50 méter építménymagasságú lehet, 30-50 fok hajlásszögű nyeregtető
Má-gy
Mezőgazdasági rendeltetésű gyep- rét-legelő
34. § (1) Az Má-gy jelű mezőgazdasági rendeltetésű gyep, rét övezet a gyep- és rétfelületek, legelők, kaszálók területe.
(2) Az övezet ingatlanai a művelési ágnak megfelelően megőrzendők, művelési águk nem változtatható meg.
(3) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.
(4) Az övezetben csak az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, továbbá termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el, a megközelítés biztosítása mellett.
(5) Mezőgazdasági rendeltetésű épület csak hagyományos szerkezetű és anyagú, legfeljebb 4,50 méter építménymagasságú lehet, 30-50 fok hajlásszögű nyeregtető kialakításával. Amennyiben a gazdasági épületbe telepítendő technológia, használat megkívánja, az építménymagasság elérheti a 6,50 métert.
(6) Mezőgazdasági rendeltetésű épület szabadon álló beépítési móddal, minimum 30,00 méter széles telken, minimum 10,00 — 10,00 méter elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el, de nettó alapterülete
Mezőgazdasági rendeltetésű kiskert
35. § Az Mk jelű mezőgazdasági rendeltetésű kert övezetbe tartoznak az Övezeti tervlapon jelölt, a településen kialakult kistelkes mezőgazdasági hasznosítású telkek területe.
(2) Az övezetben kizárólag kiskertes növénytermesztést lehet folytatni.
(3) A területen 700 m2—nél nagyobb telken, a kiskertes növénytermesztést kiszolgáló gazdasági rendeltetésű épület létesíthető.
(4) Telkenként egy, a növénytermesztést kiszolgáló gazdasági épület elhelyezése engedélyezhető, a telekingatlan legfeljebb 3%-os beépíthetőségével.
(5) A (4) bekezdés szerinti épület csak hagyományos szerkezetű és anyagú, legfeljebb 3,0 méter építménymagasságú lehet, 30-50 fok hajlásszögű nyeregtető kialakításával.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
Vízgazdálkodási terület
36. § (1) A terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő V jelű vízgazdálkodási terület övezete.
(2) A V vízgazdálkodási terület övezeteibe tartoznak:
Vízműterület
37. § (1) A V-1 jelű övezetbe tartozó ingatlanok az Övezeti tervlap szerint:
Telekalakítás |
telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés |
Kialakítható legkisebb telekterület-méret |
kialakult állapot megtartandó, új telekalakítás során 400 m2 |
Le kisebb utcai telekszélessé |
kialakult |
Beépítési mód |
szabadon álló |
Beépítettség megengedett Iegnagyobb mértéke |
5% |
Megengedett legkisebb- lenagyobb építmény magasság |
4,50 m |
Előkert |
min. 5,00 m |
Oldalkert |
min. 3,00 m |
Hátsókert |
min. 6,00 m |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
50 0/0 |
V-2
Vízfolyás, vízelvezetés
38. § (1) Az övezetbe tartozó ingatlanok az Övezeti tervlap szerint:
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
39. § Közterületek kialakítása és használata a Vámosgyörk Község Önkormányzatának e tárgyú, mindenkori rendelete szerint történhet.
(2) Amennyiben a közterületek rendeltetéstől eltérő használata építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson kívül az építési engedélyt is be kell szerezni.
(3) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:
reklám, hirdető berendezés önálló, maximum 1,00 méter átmérőjű hirdetőoszlopon,
40. § (1) A település közigazgatási területén hirdetés, reklámhordozó és hirdetőtábla legfeljebb A1 -es méretben (840x594 mm) —, valamint cégér csak az ingatlanon folyó tevékenységhez kapcsolódóan, kizárólag az épület(ek) közterületről látható homlokzatain, kerítéseken helyezhető el.
(2) Kivételt képeznek ez alól a település területén ideiglenes jelleggel elhelyezhető rendezvényt, műsort hirdető plakátok, hirdetmények, választási plakátok, melyek érvényességi idejétől számított 1 héten belüli eltakarításáról gondoskodni kell.
(3) Hirdetés, reklámhordozó, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.
Mérnöki létesítmények
41. § (1) Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt területen — kivételt képez ez alól az erdőterület, vízgazdálkodási terület, mezőgazdasági rendeltetésű gyep-rét, nádasmocsaras terület — elhelyezhető:
Zöldfelületek kialakítása
42. § A településen fakivágás csak engedéllyel lehetséges, pótlási kötelezettség mellett. A kivágott fák pótlását az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon kell teljesíteni.
(2) A zöldfelületeket nagyobbrészt honos fajokból kell kialakítani, a talajtani ismeretek figyelembe vételével törekedni kell az örökzöld és a lombhullató növények 40-50%os telepítési arányaira.
(3) A közlekedési területek zöldsávjait gondozni kell, elöregedés, betegség miatt elpusztuló fák pótlását el kell végezni. Az összefüggő fasor elérése érdekében a foghíjakon pótolni kell a fatelepítést.
(4) A telkek területén az építési, övezeti határértékeknek megfelelő zöldfelületet kell biztosítani, melyek egyszintes növényállomány kialakítására vonatkoznak. Többszintes növényállomány zöldfelületi minimumértékét az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
a) A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2-ére számítva többszintesnek minősül:
Védőterületek
43. § (1 ) A védőterületeket, illetve építmények közötti legkisebb távolságokat és előírásokat az OTÉK 36-38. § valamint a vonatkozó jogszabályok — ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai — alapján kell meghatározni és betartatni.
(2) Az egyes közlekedési létesítmények védőterületei:
a) A közúti közlekedésről szóló többször módosított 1988. évi l. tv. (továbbiakban Kkt.) 42/A. § (1) bekezdés a) pontja és az OTÉK 36. § (6) bekezdése szerint a közút videosávjának szélessége a tervezett GyöngyösJászberény közötti Il. rendű főút tengelyétől számított 100,00 - 100,00 méter.
Közművek elhelyezése
44. § (1) Közműveket (hálózatokat és létesítményeket) közterületen kell elhelyezni, ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük számára a helyet szolgalmi jogi bejegyzéssel kell biztosítani. A szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű tevékenység csak az érintett üzemeltető hozzájárulásával végezhető el.
(2) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közmű bekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.
(3) Az újonnan beépítésre kerülő területeken a tényleges telekosztás, beépítés előtt a vízelvezető létesítményeket a befogadóba vezetéssel együtt ki kell építeni.
(4) A Rédei-Nagy-patakba a csapadékvíz bevezetés csak elzáró szerkezettel ellátott műtárggyal oldható meg, ugyanis a patak árhullámai víztartó depóniák között a terepszintet meghaladó vízszinttel vonulnak le.
(5) A közművesen szolgáltatott víz ammónium és vastartalmát 2009. XII. 25-ig határértékek alá kell csökkenteni, valamint az azbesztcement nyomócsöveket üzemen kívül kell helyezni.
(6) A teljes belterületre kiterjedő egységes vízelvezetési tervet kell kidolgozni.
(7) A rendelet hatálya alá tartozó területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.
(8) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani úgy, hogy a védendő építményektől való távolsága 100 méternél nagyobb ne legyen.
(9) Konkrét építéshatósági ügyben az engedélyezés során a tűzcsapok telepítési helyét egyeztetni szükséges a területileg illetékes tűzoltó parancsnoksággal.
(10) A szükséges oltóvíz mennyiség biztosításához, ha hálózatról nem biztosítható, akkor telken belül tűzvíz tározókat kell elhelyezni, melyek megközelítéséhez burkolt utat kell kiépíteni.
AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖRNYEZET- És TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK
Környezetvédelem
45. § A) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek környezetterhelési határértékek - Általános előírások:
(1) Belterületen a lakosságot zavaró, illetve bűzhatással járó tevékenységet tilos engedélyezni.
(2) Az építési munka nem okozhat olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját megakadályozzák.
(3) A beruházások megvalósítása, meglevő tevékenység, technológia folytatása, rendeltetés megváltoztatása, valamint telephely engedély alapján gyakorolható ipari és egyéb tevékenységek csak jelen rendelet, valamint a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(4) Belterületen a lakókörnyezetet zavaró nagy szállítás igényű, teherforgalmat gerjesztő, zajos, bűzös, kiporzással vagy egyéb szennyeződéssel járó zavaró hatású ipari-, kisipari létesítmények, üzemek építése, átalakítása, bővítése nem engedélyezhető.
(5) Telephelyek, üzem jellegű tevékenységek megvalósításához, engedélyezéséhez az engedélyezési tervdokumentációnak környezetvédelmi fejezetet kell tartalmazni, melyben igazolni kell a környezetterhelésre vonatkozó követelmények teljesülését.
(6) A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (Il. 14.) Korm. rendeletben a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek létesítése esetében környezeti hatásvizsgálat készítése kötelező, illetve a környezetvédelmi hatóság egyedi elbírálásától függően kötelező az építési, fennmaradási engedély mellékleteként.
(7) Az erózió, defláció érzékeny területeken, az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági használatú területen védő fásítást kell kialakítani.
(8) A termőföld más célú hasznosítása az illetékes földhivatal engedélye alapján lehetséges. A termőföld más célú hasznosításához az illetékes talajvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges.
(9) A belterületi határtól, vízfolyástól 500,00 méteres távolságban állattartó telep, komposztálótelep, siló újonnan nem létesíthető. A meglévő létesítmények működéséből eredő szennyezéseket azonnali hatállyal meg kell szüntetni, különös figyelemmel a természetes és természetközeli állapotú vízfolyásokra, vízfelületekre.
Természetvédelem
46. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § g) pont alapján, jogszabály alapján Vámosgyörk közigazgatási területén, országos jelentőségű természetvédelmi terület nincs, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság védetté nyilvánítást nem tervez.
(2) A település értékes természeti értékeinek, területeinek megőrzése, védelme érdekében az alábbi területek helyi jelentőségű természeti védelemben részesülnek:
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELEM
Művi értékvédelem
47. § A) Helyi védelem
(1) A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselőtestülete rendeletben dönt. A helyi értékvédelmi terület, valamint az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása nem jár a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával.
(2) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.
(3) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet dokumentáció benyújtásával.
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
48. § (1) A szabályozási terv szerint kiszolgáló és lakóút létesítésekhez, bővítésekhez vagy szabályozásokhoz az illetékes építésügyi hatóság a teleknek az út céljára szükséges részét —kisajátítási eljárás nélkül- a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.
(2) Amennyiben a lejegyzéssel érintett telkek visszamaradó része a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére a lejegyzéssel egyidejűleg az egész telket igénybe kell venni. Ez esetben a telek teljes területéért kártalanítás jár.
Útépítési és közművesítés hozzájárulás
49. § (1) A beépítésre szánt területeken a tervezett építmények megvalósításához és működéséhez szükséges közterületi közmű építéseket és kiszolgáló utakat az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség - ha jogszabály, vagy megállapodás arra mást nem kötelez - az önkormányzat feladata.
(3) Ha a kiszolgáló utat, illetőleg a közművet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben, de legfeljebb a költségek 90%-áig az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és a megfizetés módját a települési önkormányzat rende-lettel szabályozza. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű megépítéséből eredő értéknö-vekedést figyelembe vették.
Beültetési kötelezettség
50. § (1) A közérdekű környezetalakítás céljából a szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt területen kötelező fásítást kell megvalósítani.
(2) A fásítási kötelezettséggel érintett ingatlanok: a 627-630 hrsz.-ú telkek.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
51. § (1) A meglévő állattartási rendelet felülvizsgálatát el kell végezni.
(2) Helyi művi érték és helyi táji, természeti értékek védelmére önálló önkormányzati értékvédelmi rendeletet kell alkotni.
(3) A települési önkormányzatnak rendeletben kell az elővásárlási jogot, illetve útépítési és közművesítés hozzájárulás mértékét, arányát megállapítani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
51. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben alkalmazni kell.
(2) A hatálybalépést követően a Vámosgyörk község egyszerűsített Általános Rendezési Tervének módosítása hatályát veszti.
A 4. § (3) bekezdését a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (2) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2a) bekezdését a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 19. § (5) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdését a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A „ Gip-2 egyéb ipari gazdasági terület ” alcímet (20/A. §) a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 2. melléklet a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.