1. § (1) A rendelet személyi hatálya Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzatának Közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés), a Közgyűlés bizottságaira, tisztségviselőire, a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzati Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), tárgyi hatálya a Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzatának (a továbbiakban: vármegyei önkormányzat) tulajdonában lévő vagyontárgyakra, a vagyontárgyakkal kapcsolatos különböző eljárásokra terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya a vármegyei önkormányzat és a Hivatal pénzgazdálkodási (tartozás, követelés, stb.) eljárásaira.

(2) A főbb vagyongazdálkodási eljárások

(3) A fenti vagyongazdálkodási eljárások lebonyolításakor az e rendelet és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

(4) A nem vármegyei önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak használatára és hasznosítására, ha az átvételről szóló megállapodás másként nem rendelkezik, a jelen rendelet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A nem vármegyei önkormányzati tulajdonban lévő, illetve a vármegyei önkormányzat tulajdonában, de más önkormányzat, illetve állami szerv ingyenes használatában lévő ingatlannak a vármegyei önkormányzat költségvetésének terhére történő felújítására, korszerűsítésére, bővítésére, átalakítására, stb. csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelező mértékben kerülhet sor. Amennyiben a tulajdonost terhelő műszaki munkákat a vármegyei önkormányzatsaját költségére elvégezteti, intézkedni kell a költségek tulajdonosra történő áthárítására, vagy a beruházással arányos tulajdoni igény rendezésére. Ezen kötelezettség alól a Közgyűlés a tulajdonos önkormányzat kérelmére, annak korlátozott gazdasági lehetőségeire tekintettel felmentést adhat.

(6) A követelés-elengedési és egyéb pénzgazdálkodási eljárások szabályait a tárgyévi költségvetési rendeletben kell meghatározni.

2. § (1) A vármegyei önkormányzat vagyonának rendeltetése a közérdek szolgálata.

(2) A vármegyei önkormányzatvagyonát elsősorban a kötelező vármegyei önkormányzati feladatok megvalósítására, a kötelező közszolgáltatások biztosítására kell felhasználni.

(3) Az önként vállalt feladatok céljára történő vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha a vagyonfelhasználás nem veszélyezteti a vármegyei önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladatainak ellátását.

3. § (1) A vármegyei önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon részét képezi.

(2) A vármegyei önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(3) Az üzleti vagyonba az önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképes vagyontárgyak tartoznak.

(4) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását szolgáló, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy törvény, illetve helyi önkormányzat rendelete által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített forgalomképtelen vagyon, vagy olyan önkormányzati vagyon, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősít.

(5) A vármegyei önkormányzat vagyontárgyainak fizikai jellemzők szerinti csoportosítása:

(6) A rendelet 1. mellékletét képezi a vármegyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok jegyzéke. Az ingatlanok jogi besorolásuktól függően

(7) Valamennyi ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – forgalomképes.

(8) A vagyontárgy jogi besorolásának hatálya a vagyontárgy egészére kiterjed.

(9) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak alkotják a vármegyei önkormányzat törzsvagyonát, a forgalomképes vagyontárgyak a vármegyei önkormányzat üzleti vagyonába tartoznak.

4. § (1) A Hivatal a vármegyei önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat vezet. Nyilván kell tartani a vármegyei önkormányzat ingyenes használatában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.

(2) Az ingatlankataszter az önkormányzati ingatlanvagyon telekkönyvi adatait, az egyes ingatlanok rendeltetés szerinti jogi besorolását, a számviteli szabályok szerinti bruttó és nettó értékét, és lehetőség szerint becsült forgalmi értékét tartalmazza.

5. § Az éves zárszámadáshoz az önkormányzat vagyonállapotáról külön jogszabályban meghatározott vagyonleltárt kell készíteni, amely felöleli az önkormányzat tulajdonában lévő teljes vagyoni kört, mennyiségben és értékben. A vagyonleltárban külön főcsoportot képeznek a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes, valamint a forgalomképes vagyontárgyak.

6. § (1) A vagyontárgyak jogi minősítéséről, illetve átminősítéséről a Közgyűlés határozattal dönt. Jogi minősítés hiányában az ingó vagyontárgyat forgalomképesnek, az ingatlan vagyontárgyat korlátozottan forgalomképesnek kell vélelmezni. A forgalomképes vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok elidegeníthetőek, apportálhatóak, megterhelhetőek, bérbe adhatóak, és egyéb más módon hasznosíthatóak.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgy nem idegeníthető el, nem apportálható, nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.

(3) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésének, apportálásának, megterhelésének feltétele a vagyontárgy forgalomképessé nyilvánítása (jogi átminősítése).

(4) Ha a forgalomképtelenné, vagy korlátozottan forgalomképessé nyilvánítás törvényen alapul, úgy az elidegenítés, apportálás, megterhelés feltétele a törvényben meghatározott harmadik személy feltételhez kötött, vagy feltétel nélküli hozzájárulása.

(5) A Közgyűlés akkor nyilváníthat forgalomképessé forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, ha a jogi átminősítésnek nincs jogszabályi akadálya, és az eredeti jogi besorolás indoka már nem áll fenn. Az átminősítés nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladatok ellátását.

(6) A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok e rendelet szabályai szerint bérbe adhatóak, vagy a tulajdonosi rendelkezési jogot nem korlátozó egyéb más módon hasznosíthatóak.

7. § (1) A vármegyei önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost általában megilletik, illetőleg terhelik.

(2) A vármegyei önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Közgyűlés gyakorolja. A Közgyűlés egyes tulajdonosi jogosítványait bizottságai, vagy a Közgyűlés elnökének döntési hatáskörébe utalhatja. Vármegyei önkormányzati vagyonról a vármegye választópolgárai vármegyei népszavazás útján rendelkezhetnek.

(3) A Közgyűlés döntési hatásköréből át nem ruházható tulajdonosi jogosítvány az ingatlan vagyontárgy

(4) A Közgyűlés elnöke engedélyezheti a vármegyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingatlanrész jogszerű használójának (bérlőjének, ingyenes használójának, stb.) a használt ingatlan székhelyként, illetve telephelyként történő bejelentését. A használati jogviszony megszűnése esetén az engedély hatályát veszti.

(5) A vármegyei önkormányzat valamennyi vagyonának vagyonkezelője a Hivatal.

8. § (1) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az önkormányzati társulásba bevitt vagyont a vármegyei önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani.

(2) A vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

9. § (1) A vármegyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző törvényen alapuló elővásárlási jog illeti meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései szerint.

(2) A vármegyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – amennyiben az állam nem él elővásárlási jogával - az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. A magasabb szintű jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a jelen rendeleten, illetve a szerződésen alapuló elővásárlási jogot.

(3) Egyenlő jogosultak közül annak van elővásárlási elsőbbsége, akit, illetve amelyet a Közgyűlés határozatában kijelöl. A vármegyei önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról a Közgyűlés – versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül - határoz.

10. § (1) A vármegyei önkormányzat bármely vagyontárgyának tulajdonjogát ingyenesen átruházni, a vagyon használati jogát ingyenesen átengedni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései szerint lehet. A kötelező, vagy önként vállalt vármegyei önkormányzati feladatok átadásához, települési önkormányzatok és társadalmi szervezetek közhasznú feladatainak ellátásához kapcsolódó vagyonjuttatás esetén az 1 millió forint könyvszerinti bruttó érték alatti vagyontárgy használati jogának fenti célra történő ingyenes átengedése elnöki hatáskör. Az ingyenes használat engedélyezéséről a Közgyűlés elnöke köteles a Közgyűlést utólagosan tájékoztatni.

(2) Vármegyei önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor legalább a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(3) Ha harmadik személy tulajdonában lévő ingó vagy ingatlan vagyonról a vármegyei önkormányzat javára lemondtak, bruttó 10 millió forint forgalmi értékhatár felett az elfogadáshoz szükség van a Közgyűlés jóváhagyására. A felajánlott vagyon csak akkor fogadható el, ha a kedvezményezett a pénzügyi - gazdasági stabilitásának veszélyeztetése nélkül képes a felajánlott vagyon működtetésével és fenntartásával járó kötelezettségek teljesítésére, és az elfogadott vagyon működtetése nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását.

(4) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírósági eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat megtételét is magában foglalja.

11. § (1) A Hivatal a kezelésébe adott vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen gazdálkodik. A gazdálkodás jogszerűségét és célszerűségét a Közgyűlés illetékes bizottsága, a könyvvizsgáló, és - szükség szerint - megbízott külső szakértő bevonásával ellenőrzi.

(2) A Hivatalra bízott vagyon a Hivatal alapító okiratában meghatározott, illetve engedélyezett tevékenységek ellátását szolgálja. A Hivatal vezetője az e rendeletben meghatározott eljárási szabályok betartásával jogosult, és egyben köteles a Hivatal vagyonkezelésében lévő, átmenetileg vagy időszakosan nem használt vagyontárgyak hasznosítására, a tartósan nem használt (felesleges) vagyontárgyak értékesítésére, a hasznosítás és értékesítés Közgyűlés elnökénél történő kezdeményezésére.

(3) A Hivatal vezetője felelős a Hivatal vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, a Hivatal vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetői és folyamatba épített ellenőrzésének megszervezéséért, és annak működéséért.

(4) A Hivatal kezelésében lévő megyeháza helyiségeinek használatra kijelölése során elsőbbséget kell biztosítani a Közgyűlés, a Közgyűlési bizottságok, valamint a Hivatal szakszerű, zavartalan és kulturált működéséhez szükséges igényeknek. A Hivatal használatában lévő irodahelyiségekben a hivatali dolgozók elhelyezésének joga jegyzői (munkáltatói) hatáskör.

12. § (1) Ha egyéb előírás ennél szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz, a 200.000 forint feletti beszerzést – mind hivatali, mind önkormányzati beszerzés tekintetében – kizárólag a 2. melléklet szerinti Beszerzési Célokmánnyal lehet kezdeményezni. A beszerzési eljárás csak a Közgyűlés elnöke által engedélyezett Beszerzési Célokmány alapján, az abban megjelölt módon kezdhető meg és bonyolítható le.

(2) Az azonnali intézkedést igénylő (vis major) helyzetekben a Közgyűlés elnöke és a jegyző köteles az élet és vagyon védelmét közvetlenül veszélyeztető helyzet megszüntetésére irányuló beszerzési intézkedések azonnali megtételére. A vis major helyzetről és a megtett halaszthatatlan intézkedésekről a Közgyűlés elnökét azonnal, de legkésőbb 24 órán belül elektronikus levélben tájékoztatni kell.

13. § (1) A tárgyévi költségvetési rendelet beszerzési előirányzatait a Közgyűlés elnökéhez megküldött hivatali és önkormányzati beszerzési javaslatok, és a felhasználható pénzügyi források mérlegelésével kell megtervezni.

(2) A Közgyűlés a költségvetési rendeletében határozza meg a tárgyév költségvetésének terhére finanszírozható beszerzési célokat és dönt az elfogadott beszerzési célok kiadási előirányzatairól.

14. § (1) Az összesített közbeszerzési tervet a Közgyűlés elnöke terjeszti a Közgyűlés elé a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben meghatározott határidőben. A közbeszerzési terv tartalmára az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

(2) A közbeszerzési tervet a Közgyűlés hagyja jóvá.

(3) A közbeszerzési terv összeállításának és módosításának döntésre előkészítése a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Osztály osztályvezetőjének feladata.

(4) Amennyiben a közbeszerzési tervben jóváhagyott bármely közbeszerzési eljárás időközben oka fogyottá vált, vagy év közben új beszerzési igények merülnek fel, módosítani kell a közbeszerzési tervet.

(5) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban jóváhagyott közbeszerzési eljárások lefolytatásának, vagy az ott megjelölt mennyiségek teljes körű beszerzésének kötelezettségét.

15. § A beszerzett vagyontárgy tulajdonosa a vármegyei önkormányzat, vagyonkezelője (üzemeltetője, üzembentartója) – eltérő rendelkezés hiányában – a Hivatal.

16. § (1) A beszerzés tárgya:

(2) A beszerzés prognosztizált bekerülési költsége a beszerzésre kerülő termék, szolgáltatás, építési beruházás költségelemzések és aktuális piaci információk alapján prognosztizált, a kínálati piacon elérhető átlagos beszerzési ára, vállalkozói díja, beruházási költsége.

(3) A rendelkezésre álló fedezet a beszerzés megrendelőjének rendelkezésére álló, és a konkrét beszerzés finanszírozására felhasználható pénzügyi fedezet.

(4) A beszerzés becsült értéke egy - egy konkrét beszerzésnek az ezen rendelet 7. melléklete 4.-8. pontjaiban meghatározott szempontok szerint számított, illetve egybeszámított értéke. A beszerzés értéke (egybeszámított értéke) határozza meg a jogszerűen alkalmazható beszerzési eljárás típusát.

17. § (1) A beszerzések lebonyolítására értékhatártól függően alkalmazható eljárások:

(2) Az alkalmazandó beszerzési eljárás meghatározásakor minden esetben vizsgálni kell az egybeszámítási kötelezettség esetleges fennállását. Kétség esetén felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó szakmai állásfoglalását kell kezdeményezni.

18. § (1) A közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzéseket a hatályos közbeszerzési törvény rendelkezései szerint, felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó bevonásával kell lebonyolítani.

(2) A tárgyévi közbeszerzési eljárások költségeit a tárgyévi költségvetésében kell megtervezni.

(3) A közbeszerzési eljárások lebonyolításában közreműködők feladatait és felelősségi rendszerét, valamint az egyéb eljárási szabályokat a Hivatal 3. melléklet szerinti Közbeszerzési Szabályzata határozza meg.

19. § (1) Ha a beszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a nettó 10 millió forintot, de nem éri el az irányadó közbeszerzési értékhatárt, úgy a beszerzést versenypályázati eljárással kell lebonyolítani.

(2) A versenypályázati eljárás a pályáztató döntésétől függően lehet nyílt vagy meghívásos. A nyílt eljárás versenypályázati felhívását (5. melléklet) a vármegyei önkormányzat honlapján kell közzétenni. Meghívásos eljárás esetén a versenypályázati felhívás közvetlen megküldésével legalább 3 írásos ajánlat beszerzésével és értékelésével kell kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot. A felhívás tartalmát a 4. melléklet szerinti Versenyszabályzat rendelkezései alapján kell meghatározni.

(3) A versenypályázati eljárás során biztosítani kell az esélyegyenlőség, az elfogulatlan és szakszerű elbírálás követelményeit.

(4) Versenypályázati beszerzésnél a Közgyűlés elnöke dönt a nyertes pályázó személyéről a 6. melléklet szerinti nyomtatvány alkalmazásával.

20. § (1) Ha a beszerzés beszerzési értéke eléri, vagy meghaladja a nettó 3 millió forintot, de nem éri el a nettó 10 millió forintot, úgy a beszerzést egyszerűsített versenypályázati eljárással kell lebonyolítani.

(2) Egyszerűsített versenypályázati eljárás esetén

(3) Egyszerűsített versenypályázati beszerzésnél a Közgyűlés elnöke dönt a nyertes pályázó személyéről.

21. § (1) Ha a beszerzés értéke nem éri el a nettó 3 millió forintot, úgy verseny nélküli beszerzést lehet lebonyolítani. A verseny nélküli beszerzések esetén is legalább 3 írásos ajánlat, piaci ár beszerzésével és értékelésével kell kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot és érvényesíteni kell a költségtakarékosság elvét. A költségtakarékosság elvének bizonyítható megsértése esetén fegyelmi és kártérítési felelősséget kell érvényesíteni.

(2) Nem kell versenypályázati, illetve egyszerűsített versenypályázati eljárást lefolytatni, ha a beszerzés teljesítésére – bizonyíthatóan - csak egy konkrét szervezet (személy) képes, illetve jogosult.

(3) A Közgyűlés elnöke indokolt esetben (sürgősség, árleszállítási akció, stb.) versenypályázati, illetve egyszerűsített versenypályázati eljárás helyett verseny nélküli beszerzést engedélyezhet.

22. § (1) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik értékhatártól függetlenül valamennyi ingatlan, és azon ingó vagyontárgy, értékpapír, üzletrész, és egyéb tőkebefektetés értékesítésének engedélyezése, amelynek becsült forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot meghaladja.

(2) Minden más esetben a Közgyűlés elnöke jogosult az értékesítés engedélyezésére.

(3) Amennyiben a forgalmi érték nem, vagy csak magas költségen állapítható, vagy összehasonlító adat hiányában nem állapítható meg, úgy forgalmi értékként a vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékét kell figyelembe venni.

(4) Ingatlan vagyon értékesítését legalább 1 vármegyei napilapban, ingó vagyon értékesítését legalább a vármegyei önkormányzat honlapján kell meghirdetni. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok jegyzékét folyamatosan közzé kell tenni a vármegyei önkormányzat honlapján.

23. § A még kedvezőbb eladási ár elérése érdekében a 3 legkedvezőbb vételi ajánlatot benyújtott pályázók meghívásával a Közgyűlés elnökének kezdeményezésére áralku tárgyalást kell lefolytatni. Áralku tárgyalás 1 vételi ajánlat esetén is elrendelhető.

24. § A Közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik az ingó és ingatlan vagyontárgyak bérbeadásának engedélyezése

25. § (1) Ingatlan vagyon bérbeadását legalább 1 vármegyei napilapban, ingó vagyon bérbeadását legalább a vármegyei önkormányzat honlapján kell meghirdetni.

(2) A még kedvezőbb bérleti díj elérése érdekében a 3 legkedvezőbb díjajánlatot benyújtott pályázó meghívásával a Közgyűlés elnökének kezdeményezésére áralku tárgyalást kell lefolytatni.

(3) A bérbeadói jogok és kötelezettségek alanya a Hivatal.

26. § (1) A Közgyűlés elnöke engedélyezheti ingó vagyontárgy selejtezését, ha a vagyontárgy könyvszerinti bruttó értéke az 1 millió forintot eléri, vagy meghaladja. Az engedélyezés a selejtezési jegyzőkönyv elnöki záradékolásával történik.

(2) A Hivatal vezetője elnöki engedély nélkül jogosult a vagyontárgy selejtezésére, ha a vagyontárgy könyvszerinti bruttó értéke nem éri el az 1 millió forintot, vagy érték nélkül van nyilvántartva. Az engedélyezés a selejtezési jegyzőkönyv jegyzői záradékolásával történik.

(3) Selejtezni akkor lehet, ha a vagyontárgy

(4) A Hivatal félévente jogosult selejtezési eljárást lefolytatni.

(5) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett, épületnek nem minősülő létesítmények selejtezésére az ingó vagyontárgyakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

27. § A selejtezési eljárás részletes szabályait a Hivatal selejtezési szabályzata tartalmazza.

28. § A vármegyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra és informatikai eszközökre vagyonbiztosítási, a gépjárművekre kötelező és CASCO biztosítást kell kötni. A biztosítási költségeket a hivatal költségvetésében kell megtervezni.

29. § Hatályát veszti a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló 13/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelet.

30. § Ez a rendelet 2024. november 29-én lép hatályba.