Tata Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településrendezési eszköz, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának közös szabályairól szóló 6/2017. (III.30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§         A településkép védelméről szóló 29/2018. (XII.20) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6.§ (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6.§ (3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: )

„a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, fotó dokumentációját, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével”

2.§       A Rendelet 7.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)      Helyi egyedi védelem alatt álló (HE-1) építmény esetén az építményt, építményrészt, (HE-2) építmény esetén a védelem alatt álló építményt, a (2) pontban foglaltakon kívül, csak a védelem megszűnése esetén lehet elbontani.”

3.§       A Rendelet 11.§-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 1/A mellékletben szereplő 143, 144, 145 törzsszámú HE-1 kategóriába sorolt helyi védett épületek telektömbjében az épületek gerincmagassága maximum 50 centiméterrel haladhatja meg tömbben kialakult lakóépületek átlagos gerincmagasságát.”

4.§ A Rendelet 15.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

5.§       A Rendelet a következő 15/A.§-al egészük ki:

„15/A.§ Helyi egyedi védett épületeknél figyelembe kell venni a településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelményeket, valamint az védett épület karakterterületéhez tartozó egyedi építészeti követelményeket is.”

6.§       A Rendelet 24. § (4) bekezdése helyébe a következő (4) bekezdés lép:

„(4) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek sövénnyel vagy legfeljebb áttört, lábazat nélküli kerítéssel választhatók el. Kivételt képez ez alól a sportpályák területe, melynek körbekerítésére áttört, lábazat nélküli kerítés létesíthető.”

 7.§      A Rendelet 25. § helyébe a következő 25.§ lép:

„25. § (1) Magánterületen a vállalkozás használatában álló ingatlanon vállalkozásra utaló reklám, a homlokzat síkjában elhelyezhető:  

            a) földszinten a földszinti homlokzati felület legfeljebb 20%-án, mely alól kivételt képez a kulturális vállalkozásra utaló reklám.

            b)  a történeti városmag kivételével kapun, kapuépítményen vagy kerítésen, annak maximum 40 %-án, oly módon, hogy a kerítés traktusához igazodjon és egyforma méretű egységes kialakítású legyen.

(2) Vállalkozásra utaló reklám csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az épület közterületről látható részén megjelenő vállalkozásra utaló reklámok méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell megtervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, az ott folytatott tevékenységre utaló vállalkozásra utaló reklám helyezhető el.

(4) A város teljes területén cégér építhető, az épület architektúrájához igazodóan. A homlokzatokra merőlegesen elhelyezett cégér legfeljebb 0,5 m² felülettel és 0,3 méter szerkezeti vastagsággal alakítható ki, közterület használati engedély birtokában.

(5) A kirakatportál üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal, szerkezettel – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel, illetve rávetítéssel – takarni csak a homlokzat struktúrájához kialakításához és az utcaképhez való illeszkedés mellett lehetséges.”

8.§       A Rendelet a következő 25/A. §-al egészül ki:

„25/A.§ (1) Közlekedési és zöldterületre telepítendő fák számára – amennyiben a rendelkezésre álló terület megengedi – a törzs körül minimum 2,25 m² területű, legkevesebb 1,0 méter szélességű lég- és vízáteresztő felülettel kell megfelelő életteret biztosítani.

(2) Új zöldfelületek kialakítására – a térbeli lehetőségek és az ökológiai adottságok figyelembevételével – a 4. mellékletben meghatározott fásszárú fajok és fajták telepítése ajánlott.”

9.§       A Rendelet a következő 25/B. §-al egészül ki:

„25/B.§ (1) A homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy

• igazodjanak az épület nyílászáróinak méretéhez, kiosztásához,
• egymáshoz képest ne legyenek eltolva, és
• felületük téglalap formájú legyen.

(2) A magastetős épület esetén táblás napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

• a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,
• egymáshoz képest ne legyenek eltolva,
• sorolva, elsődlegesen a tetőfelület alsó harmadába beépítve, téglalap alakú felületet képezzenek és
• széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz.

(3)  Lapostető esetén az attikával párhuzamosan, attól minimum 50 cm-es távolságot tartva, a tető teljes területe napelemmel, napkollektorral lefedhető.

(4) A közterülettel határos 5,0 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel, napkollektorral lefedhető.”

10.§ A Rendelet a következő 25/C §-al egészül ki:

„25/C.§ (1) A közterülettel határos homlokzaton garázskaput csak a homlokzat arányaihoz illeszkedően más nyílászáróval együtt, azokhoz igazodóan lehet kialakítani. Az utcai homlokzaton a garázskapu szélessége nem haladhatja meg a magasságát.”

11.§ A Rendelet a következő 25/D §-al egészül ki:

„25/D.§ A klímaberendezést csak közterületről nem látható módon lehet elhelyezni. Abban az esetben, ha a klímaberendezés telepítésével érintett épület minden homlokzata látható közterületről, akkor a klímaberendezés alárendelt homlokzaton, a környezetbe illesztett módon, takartan helyezhető el.”

12.§ A Rendelet a következő 25/E §-al egészül ki:

„25/E.§           Új több rendeltetési egységből álló épületek elhelyezése esetén:

a) az erkélyek korlátjainak megtervezésekor a korláttakarásokra egységes koncepció kidolgozása szükséges az utólagos egyedi megoldások elkerülése érdekében. A korláttakarást csak az egységes koncepció alapján lehet megvalósítani.

b) az árnyékolók kialakítását és légkondicionálók helyét, takarását egységes koncepció szerint szükséges megtervezni, kivitelezni.”

13.§ A Rendelet a következő 30/A. §-al egészül ki:

„30/A.§ Megőrzendő a történeti település növényállományának, táji alkotóelemeinek karaktere, a növénykivágásoknak és telepítéseknek ehhez kell igazodniuk.”

14.§ A Rendelet a következő 30/B. §-al egészül ki:

„30/B.§ A 25/§.-ban foglalt követelményeken túl a Történeti településen lévő épületek

• közterület felől látható homlokzatán és tetőfelületén sem napelem, sem napkollektor nem helyezhető el,
• H3 védett épületen és nem védett épület tetőfelületén, valamint új épületen napelemcserép, vagy tetőfedésbe illesztett termék elhelyezhető.”

15.§ A Rendelet a következő 30/C. §-al egészül ki:

„30/C.§ Hullámlemez, trapézlemezek alkalmazása homlokzatburkolatként, tetőhéjalásként, és kerítésként határoló közterületről látszó építményeken tilos.”

16.§ A Rendelet a 31.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A történeti városmaghoz kapcsolódó nagyforgalmú területen a zöldfelület, növényzetének kialakításánál, fenntartásánál, megújításánál a fák telepítéséhez csak fajtaazonos, koros, előnevelt földlabdás növényanyagot szabad felhasználni, amely az ültetés évében már a látványban érvényesülő, jelentős lombtömeggel rendelkezik.”

17.§ A Rendelet 32.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Lapostetős lakótelepek esetében földszint plusz két emeletet meghaladó magasságú épületnél utólagos magastető kialakítása nem megengedett.”

            18.§ A Rendelet 35.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35.§ Az Környei út és az Agostyáni út mentén hullámlemez, trapézlemez alkalmazása homlokzatburkolatként, és kerítésként határoló közterületről látszó építményeken tilos.”

19.§ A Rendelet 40.§-a a következő d) ponttal egészül ki:

(40.§    (1) A városi főépítészi szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező:)

„d) utcabútor elhelyezése előtt.”

20.§ A Rendelet 45.§-a a következő bh) ponttal egészül ki:

(45.§    (1) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési engedélyezéshez nem kötött építési tevékenység esetei közül:

                         b) a város teljes területén)

„bh)  helyi védelem alatt álló épület felújítása, módosítása, átalakítása.”

21.§ (1) A Rendelet 1/A. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(2) A Rendelet 1/B. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

(3) A Rendelet 5. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

        (4) A Rendelet 6. melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép.

        (5) A Rendelet 7. melléklete helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép.

(6) A Rendelet 8. melléklete helyébe jelen rendelet 6. melléklete lép.

22.§ Hatályát veszti a Rendelet:

• 
  
• 
  
• 
  
• 26.§ (6) bekezdése,
• 
  
• 32.§ (5) bekezdése.

23. § Ez a rendelet 2019. július 01. napján lép hatályba.

                                Michl   József                                                                                 dr. Kórósi Emőke

                                polgármester                                                                                        jegyző

Záradék:

A fenti rendelet kihirdetése 2019. június 27. napján megtörtént.

dr. Kórósi Emőke

jegyző