1. § (1) Baj építési szabályzata (a továbbiakban: BÉSZ) és a mellékletét képező szabályozási terv hatálya Baj közigazgatási területére terjed ki.

(2) A BÉSZ hatálya alá tartozó területen a településképi követelményeket megállapítja Baj Község Önkormányzata Képviselő-testültének a településkép védelméről szóló 3/2019. (II. 26.) önkormányzati rendelete melyet jelen rendelettel együtt kell alkalmazni.

2. § A BÉSZ mellékletei:

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A szabályozási terven (a továbbiakban: SZT) ábrázolt és annak jelmagyarázatában felsorolt elemek a következő csoportosításban szerepelnek:

(2) A SZT kötelező szabályozási elemei:

(3) Más jogszabályi előíráson alapuló a SZT-en alkalmazott szabályozási elemek, védelem, korlátozás, kötelezettség, melyek módosulását más jogszabályi változás idézi elő

(4) Javasolt szabályozási elemek a SZT-en:

(5) Tájékoztató elemek a SZT-en

5. § A településrendezési feladatok megvalósítását az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 17. § szerinti alábbi egyes sajátos jogintézmények biztosítják, melyeket a BÉSZ-ben szereplő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

6. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények, településüzemeltetés mérnöki létesítményeinek elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.

(2) Kialakult telek esetén a tervezett közterületek kialakítása érdekében a SZT-en jelölt szabályozási vonal érvényesítése akkor is végrehajtható, ha ezáltal a meglévő telek övezeti határértékei (területe, egyéb mérete, beépítettsége, zöldfelületi aránya) az előírtaktól eltér.

(3) A telekhatár-rendezés esetén a kialakuló telek legkisebb szélessége és alapterülete a (10) bekezdésben rögzített legkisebb kialakítható telekszélességtől, valamint a 2. mellékletben szereplő legkisebb kialakítható telekterülettől legfeljebb 5%-os mértékben térhet el, kivéve, ha a közterület-alakításával együtt jár a telekalakítás, mely esetben korlátlan az eltérés.

(4) Telekalakítás (telekcsoport újra osztás, telek felosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl abban az esetben megengedett, ha:

(5) A nem szabályos geometriájú telekalakítás során a minimális telekszélességet legalább a telek megközelítését biztosító közterület felőli építési határvonalon kell biztosítani.

(6) Különböző övezetbe sorolt telkek nem vonhatók össze.

(7) Több övezetbe eső telek

(8) A minimálisan kialakítható telekszélesség – eltérő övezeti előírás hiányában –

(9) Lakóterületen a telek megközelítését biztosító közúttal határos kialakítható telekszélesség legfeljebb 40 m lehet, kivéve saroktelek egyik telekmérete.

(10) Kialakult nyúlványos (nyeles) telekre vonatkozó előírások– a beépítésre szánt területen

(11) Beépítésre nem szánt területen a teleknyúlvány legalább 4,0 méter szélességű és legfeljebb 100,0 méter hosszúságú lehet.

7. § (1) Baj Község Önkormányzata elővásárlási jogot állapít meg településrendezési feladatok végrehajtására és közösségi célú fejlesztésre. Az elővásárlási joggal érintett ingatlanok térképi ábrázolása a 4. mellékletben található.

(2) A területen kisajátítási jog illeti meg Baj Önkormányzatot

(3) A településképvédelmi rendeletben meghatározott esetekben a közterület-alakításáról műszaki terv készül. A KAT készítése során, a szabályozási terven meghatározott közterületi határokat kell figyelembe venni akkor is, ha az új köz- és a magánterület határa telekjogi értelemben még nem a szabályozási terv szerinti.

8. § (1) Belterületen új közúti közlekedési célú terület kialakítása során, vagy meglévő felújítása esetén a közlekedési rendeltetésű burkolatok kiépítésével egyidejűen ki kell alakítani a közlekedési zöldfelületeket, út menti fasorokat, biztosítani kell az akadálymentességet.

(2) A közlekedést szolgáló területeket csak a legszükségesebb nagyságú -forgalomtechnikai megoldással indokolt – burkolt felülettel lehet ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelületként kell kialakítani.

(3) Új utak létesítése során legalább egyoldali fasor telepítendő a település környezetvédelmi, klímavédelmi és zöld infrastruktúra céljainak megvalósítása érdekében.

9. § (1) Amennyiben az építmény a rendeltetése szerint a hatósági előírásoknak megfelel, valamint nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbiakban felsorolt építmények, műtárgyak helyezhetők el:

(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontjában felsorolt építmények elhelyezésének feltétele, hogy azok közműellátása alkalmi berendezéssel, vagy közhálózati csatlakozással biztosítva legyen.

(3) Gépjármű behajtók, garázskapuk kialakítása közterületre nyílóan:

10. § (1) A magánút kialakítása során

(2) Lakótelket kiszolgáló magánút telekszélessége:

(3) Gazdasági területet, vagy birtokközpontot kiszolgáló magánút telekszélessége legalább 14,0 m kell, hogy legyen.

(4) Magánút esetén

11. § (1) Az országosan védett területi és egyedi védelem az alábbiakra terjed ki:

(2) A SZT feltünteti, a BÉSZ 6. mellékletében térképen bemutatja és jegyzékben felsorolja a műemlékeket és a műemléki környezetet, a helyi jelentőségű művi értékeket és tájértékeket, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket,

(3) A régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során, ha régészeti lelet vagy emlék kerül elő, értesíteni kell az illetékes múzeumot.

12. § (1) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(2) A telek rendeltetés szerinti használata, beépítése során a meglévő fás növényzet megóvásáról gondoskodni kell. Fát kivágni csak a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai alapján lehet.

(3) A SZT-en egyedi tájértékként jelölt, egészséges állapotú, értékes faegyedek és fasorok egyedei nem vághatók ki. Egészségi célú ifjításukról és a természetes módon elpusztult egyedek azonos fafajjal történő pótlásáról gondoskodni kell.

13. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő bűzös építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet lakóterületet, vegyes területet, temető- sport- és rekreációs célú különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, kertes mezőgazdasági területet.

14. § (1) Építmények elhelyezése, valamint a területhasználat oly módon folytatható, hogy a vízmedrek, árkok feliszapolódását vagy kedvezőtlen változását ne okozzák, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését ne zavarják, a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(2) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek tovább vezetését meg kell oldani.

(3) A felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz környezetkárosítás nélküli kezelése szükséges.

(4) A források és forrásfoglalások 20 méteres körzete védőterület.

(5) Szőlőhegyen a földrészletek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen előforduló terep bevágások, löszfalak állékonysága ne romoljon.

(6) A kialakult terepfelszín megbontása legfeljebb épületelhelyezéssel egyéb építmény létesítésével (különösen útépítéssel) összefüggésben, annak építési idejére történhet.

15. § Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat és építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban az adott és szomszédos védendő területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított környezeti zaj, valamint a rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg, illetve nem jelent kockázatot a védendő épületekre vonatkozó határértékek teljesülésének.

16. § (1) Baj közigazgatási területen települési (kommunális) hulladék, építési-bontási hulladék (inert hulladék) lerakóban való gyűjtése tilos.

(2) Valamennyi övezetben és építési övezetben elhelyezhető – ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek – kommunális hulladék gyűjtése érdekében hulladéktartály tároló az alábbiak szerint:

(3) Bármely övezetben, építési övezetben épület, egyéb építmény csak úgy létesíthető, ha a használat során keletkező hulladék elszállításának, ártalommentes elhelyezésének vagy házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított

17. § (1) Lakóterületen, illetve lakó és intézményi rendeltetésű terület szomszédságában állattartó épület létesítése, - ha azt az övezeti előírások lehetővé teszik – a 5.számú mellékletben lévő védőtávolságok betartásával a vonatkozó egyéb szabályok betartása mellett lehetséges.

(2) Külterületen – szabályozási terv egyéb rendelkezésének hiányában – állattartó épület, kifutó, trágyatároló a legalább 6,0 m széles út telekhatárától 10,0 méterre, a keskenyebb úttelek esetén az út tengelyétől legalább 13,0 méterre lehet elhelyezni.

(3) 100 m^2-nél nagyobb alapterületű állattartó épület, állattartó építmény és az 50 m²-nél nagyobb alapterületű trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények a belterületi határt 100,0 méterre közelíthetik meg, ha a határ mentén 30,0 m-es véderdősáv létesül, de ha véderdő nem létesül, akkor a védendő területfelhasználás, illetve védendő rendeltetésű létesítmény telekhatárától mérten 300,0 m távolságon belül nem helyezhetők el.

(4) Kertes mezőgazdasági területen állattartó épület övezeti előírás szerint helyezhető el.

(5) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény csak a falusias lakó-, egyes különleges és mezőgazdasági övezetekben az övezeti előírások betartásával helyezhető el.

18. § (1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál gondoskodni kell:

(2) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

(3) Új építés, vagy használati mód megváltoztatása közművesítés szempontjából akkor lehetséges, ha:

(4) Új beépítés, vagy használati mód megváltoztatása a beépítésre nem szánt területen, ha huzamos tartózkodás céljára szolgáló építmény nem létesül, akkor hiányos közművesítettség mellett is lehetséges.

19. § (1) A település területén – Szőlőhegy területének kivételével -:

(2) A Szőlőhegyen közüzemű vízelosztó hálózatra csak akkor lehet rákötni, ha az ellátott ingatlanokon keletkező szennyvizek kezelése, elvezetése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és igazoltan megoldott.

20. § (1) A talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.

(2) A szennyvizek elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés kell építeni.

(3) A beépítésre nem szánt vízminőség-védelmi területen létesítendő építményekben keletkező szennyvíz környezetkárosítás nélküli kezeléséhez, ha:

(4) A beépítésre nem szánt, a (3) bekezdés alá nem tartozó területen létesítendő építményekben keletkező szennyvíz környezetkárosítás nélküli kezeléséhez, ha:

(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek évszaktól független megközelíthetősége, a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) köz- vagy magánút kapcsolata úthálózati szinten biztosított.

(6) Új közterületi szennyvízátemelő műtárgy csak zárt, zajszigetelt és szagtalanítóval ellátott kivitelben létesíthető.

(7) Meglévő szennyvízátemelő védőtávolsága:

(8) Szennyvízátemelő védőtávolságán belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület nem építhető.

(9) Utólag kiépített szennyvíz közcsatorna esetén – beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen

21. § (1) Közcélú csapadékcsatornába, valamint élő vízfolyásba többlet csapadékvizek új beépítés esetén csak fékezetten és késleltetéssel vezethetők be.

(2) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m² burkolt felület után min.1 m³ helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(3) Beépítésre szánt területen

(4) A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással, kell biztosítani.

(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók, szükség szerinti átereszek az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.

(6) Nyílt vízelvezető árok lefedése csak az árok tisztítását biztosítóan bontható módon alakítható ki.

(7) A 8,0 m és az annál kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését csapadékcsatorna hiányában a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.

(8) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

22. § Amennyiben a megújuló energiaforrás műtárgya, klímaberendezés kültéri gépészeti berendezésének működése zajhatással jár

23. § (1) A főépületnek mindig a telek megközelítését biztosító utca felől kell elhelyezkednie. Mellékrendeltetésű épületrész - különösen gépkocsi tároló, egyéb kiegészítő rendeltetés az utcafronti oldalon csak a főépülettel egybe építve alakítható ki.

(2) Az előkert mérete tekintetében a kialakult állapotot az érintett telekkel szomszédos legalább 3-3 telekre jellemzően kell meghatározni.

(3) Az építési helyen kívül eső, továbbá a kötelező zöldfelületként jelölt területen belül álló épület csak az élet és vagyonbiztonság érdekében újítható fel, hasznos alapterülete az építési helyen kívül nem bővíthető.

(4) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb alapterületű meglévő telek beépíthető, ha a telepítési távolságra vonatkozó előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét az nem korlátozza.

(5) Beépítésre szánt területen nem építhető be a 200 m²-nél kisebb alapterületű telek, továbbá az olyan telek, melyen az övezeti határértékek betartásával 30 m^2-nél kisebb bruttó alapterületű építmény létesíthető.

24. § (1) Melléképület elhelyezésére vonatkozó szabályok eltérő övezeti, építési övezeti előírás, vagy szabályozási tervi jelölés hiányában

(2) A melléképítmények közül állattartás számára építmény a rendelet 5. melléklete szerint a helyezhető el.

(3) Melléképítmény, közmű-becsatlakozási műtárgy és kerítés kivételével csak a főrendeltetésű épülettel egyidejűen, vagy azt követően építhető.

(4) A szabályozási terven a „telek be nem építhető része” jelölésű területen nem lehet elhelyezni épületet, terepszint alatti építményt.

(5) A szabályozási terven a „megtartandó, kialakítandó zöldfelület” jelölésű területen nem lehet elhelyezni

(6) A szabályozási terven „tervezett útfejlesztéssel érintett, be nem építhető területen”

25. § (1) A település közigazgatási területén

(2) Konténer és mobilház állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területen konténer, mobilház csak ideiglenes jelleggel felvonulási építményként, kizárólag az építkezéssel összefüggően, legfeljebb az építkezés időtartamára helyezhető el.

(3) Nem vonatkozik a (2) bekezdés tilalma a településképi rendeletnek megfelelően kialakított „álcázott” konténerre és mobilházra.

26. § (1) A Szőlőhegyen a telek beépítéssel érintett részén az utcavonalra merőleges lejtése függvényében az épület

(2) A Szőlőhegyen, a telek homlokvonalától számított 10,0 méteres területsávban, ha az eredeti tereplejtés az utcavonaltól kezdődően, meghaladja a 20%-ot, vagy a telken belüli terepszint a közlekedési terület terepszintjéhez képest legalább 2,0 méteres szintkülönbséggel kezdődik, akkor az előkert támfalépítmény létesítésére igénybe vehető, amely

(3) Épület elhelyezése érdekében történő tereprendezés során az épület terepcsatlakozásához viszonyított végleges bevágás és feltöltés függőlegesen számított legnagyobb szinteltérése az építési helyen kívül sehol sem haladhatja meg a 1,2 métert.

(4) Az építési helyen kívüli tereprendezés a csatlakozó szomszédos telkek terepszintjéhez illeszkedően végezhető, támfal biztosítása mellett legfeljebb 0,8 m magassági eltéréssel alakítható.

27. § Helyhez kötött - terepbe süllyesztett - víz- és fürdőmedence nem helyezhető el

28. § (1) Belterületen és beépítésre szánt területen− eltérő övezeti előírás hiányában - a kerítés teljes magassága legfeljebb 1,8 m lehet.

(2) Beépítésre nem szánt területen az általános mezőgazdasági övezetekben − eltérő övezeti előírás hiányában – épület létesítése esetén legfeljebb 1,8 m-es magassággal, míg vadvédelmi és természetvédelmi okból legfeljebb 2,5 m magassággal építhető kerítés.

29. § (1) A rendelet megkülönböztet

(2) Oldalhatáron álló beépítési mód

(3) Meglévő úszótelkes beépítési forma a nagyvárosias lakóterület tömbtelkén a gépkocsitárolók részére szolgál, melyek bővítése a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet előírásai szerint történhet.

30. § (1) Ha a telek meglévő beépítése – közterület kialakítása, vagy kialakult állapot miatt − nem felel meg az építési övezet beépítési módja szerint meghatározott építési helynek,

(2) Az előkert legkisebb mérete – az előkert nélküli beépítésű esetektől eltekintve - lakó és településközpont vegyes terület övezeteiben az övezeti előírások, vagy a SZT egyéb rendelkezésének hiányában

(3) Előkert nélküli beépítés esetén

(4) Az oldalkert legkisebb mérete lakó és településközpont vegyes terület övezetieben

(5) A hátsókert legkisebb mérete lakó és településközpont vegyes terület övezetieben a SZT jelölése, vagy övezeti előírás eltérő rendelkezésének hiányában

(6) Az elő- oldal- és hátsókert legkisebb mérete egyéb területhasználat esetén az övezeti leírásokban található.

(7) Az előkert és az oldalkert területén belül

(8) A kialakult előkert nélküli beépítések új beépítések esetén is megtartandók a 3. mellékletben megjelölt utcaszakaszokon az alábbi utcákban:

31. § (1) A telek „megtartandó és kialakítandó zöldfelület” jelölésű területének legalább 30 %-án háromszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(2) A telek „megtartandó és kialakítandó zöldfelület” jelölésű területén épület, kiegészítő rendeltetésű építmény, valamint – közmű becsatlakozási műtárgy és kerti építmény kivételével – melléképítmény nem helyezhető el.

32. § (1) A beépítésre szánt területeken az új építmények, vagy megváltozott rendeltetések esetében, azok rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló és rakodó helyeket, járműtároló épületeket telken belül kell biztosítani.

(2) A telken belüli kötelezően kialakítandó parkoló felület -burkolatától függetlenül - nem számítható be a telek minimális zöldfelületébe.

(3) A köz- és magánterületeken a járművek várakozására szolgáló legalább 4 férőhelyes parkoló csak fásítva alakítható ki. 4 parkolóhelyenként legalább 1 db lombos fa ültetendő.

(4) Ahol lakás létesítése megengedett ott a lakórendeltetési egységenként egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani telken belül az egyéb rendeltetéshez szükséges gépkocsitároláson felül.

33. § A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

34. § (1) Baj közigazgatási területén védőterülettel rendelkező hadiút és gyakorlótér található.

(2) Honvédelmi gyakorlótér telekhatárától számított 1000 m-es védőtávolságon belül tűzveszélyes és robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására szolgáló közepes, vagy magas kockázatba sorolt új építmény nem helyezhető el.

35. § Az építési övezetek és övezetek határértékeinek táblázatában szereplő területek jelölései és megnevezései:

36. § (1) Az Ln/1 jelű nagyvárosias lakóövezetben jellemzően lakó rendeltetésű épületek telepszerű elhelyezésére szolgál, mely az épületen belül a lakórendeltetésen kívül

(2) Az Ln/1 jelű lakóövezetben

(3) A nagyvárosi lakóterületen a 2. melléklet 1.számú táblázatának C oszlopában a beépítés legnagyobb mértéke K/40* jelölésű, amely azt jelenti, hogy a kialakult úszótelkes tömbre vetített beépítettség nem növelhető, épületekre osztott telekalakítás legfeljebb 40% beépítettség biztosításával történhet.

(4) Az Ln/g jelű lakóterületi garázs-övezet

37. § (1) Az Lk/… jelű kisvárosias lakóterület amennyiben az egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek jellemzően lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, mely a lakórendeltetésen kívül

(2) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben

(3) A telken elhelyezhető lakások száma a telekterület 350-nel való osztásával állapítandó meg. Egyéb rendeltetési egységenként a telekterületéből további 200 m² számítandó. Az osztással kapott együttes rendeltetési egységek értéke felfelé nem kerekíthető.

(4) Eltérő építési övezeti előírások hiányában

(5) A lakótelken belül lakásonként egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(6) Az Lk/1 jelű kisvárosias lakóövezetben

(7) Az Lk/2 jelű kisvárosias lakóövezetben a telken egy főépület és legfeljebb kettő melléképület alakítható ki,

(8) Az Lk/3 jelű kisvárosias lakóövezetben

38. § (1) Az Lke/.. jelű kertvárosias lakóterület építési övezetei jellemzően kertes jellemzően lakórendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, amely a lakórendeltetés mellett a helyi lakosság ellátását szolgálóan

(2) Nem helyezhető el a kertvárosias lakóövezet telkén:

(3) A lakótelken belül lakásonként legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(4) Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek

(5) A kertvárosias lakóterületen új lakóépület építésének, meglévő lakóépület alapterületének 30%-át meghaladó bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának feltétele a teljes közművesítettség biztosítása.

(6) Az Lke/1 jelű kertvárosias lakóövezetben, ha a telek területe kisebb, mint 700 négyzetméter és a kialakult beépítettsége meghaladja a 30%-ot az legfeljebb 35 %-os mértékig megtartható, átalakítható, felújítható.

(7) Az Lke/2 jelű kertvárosias lakóövezetben

(8) Az Lke/3 és Lke/4 jelű kertvárosias lakóövezetben, ha telek alapterülete nem éri el a 700 m²-t, akkor csak egy lakórendeltetés kialakítása és legfeljebb egy egyéb rendeltetés elhelyezése lehetséges.

39. § (1) Az Lf/… jelű falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül

(2) Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági rendeltetés hasznos alapterülete legfeljebb 200 m² lehet, továbbá csak akkor alakítható ki, ha telken belül megoldható a szükséges személy- és teher-gépjármű parkolás és a rakodás területigénye.

(3) A kialakítható legkisebb telekterületet el nem érő telken egy főépület és egy melléképület helyezhető el.

(4) A kialakítható legkisebb telekterületet elérő telken egy főépület és kettő melléképület építhető.

(5) Egy telken elhelyezhető lakások és egyéb rendeltetési egységek együttes száma legfeljebb kettő lehet, ha a telekterület 2 lakás esetén legalább 700 m², egy lakás és egyéb rendeltetés esetén legalább 550 m².

(6) Ha a kialakítható legkisebb telekterület legalább kétszeresét eléri a telek területe

(7) Nem helyezhető el a falusias lakóterület övezeteiben:

(8) Állattartó melléképület legfeljebb a beépíthető alapterület 30 %-án létesíthető.

(9) A falusias lakóterületen új lakóépület építésének, meglévő lakóépület alapterületének 30%-át meghaladó bővítésének feltétele a telek teljes közművesítettsége.

(10) Az Lf/1 jelű építési övezetben

(11) Az Lf/2 jelű falusias lakóövezetben a – 182-188; 193-199/1; 203-208/5; 2017/2-233; helyrajzi számok között előforduló „közös udvaros” beépítés esetén

40. § (1) Vt/… jelű településközpont területen elhelyezhető épület– amennyiben az építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek - a lakórendeltetésen kívül -:

(2) Nem helyezhető el a településközpont területen

(3) Egy telken elhelyezhető lakások és egyéb rendeltetési egységek együttes száma legfeljebb kettő lehet, ha a telekterület 2 lakás esetén legalább 700 m², egy lakás és egyéb rendeltetés esetén legalább 550 m².

(4) A Vt/2 jelű építési övezetben

(5) A Vt/3 jelű építési övezetben

(6) A Vt/4 jelű építési övezetben

(7) Településközpont vegyes területen új főépület építésének, meglévő főépület alapterületének 30 %-át meghaladó bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának feltétele a teljes közművesítettség.

41. § (1) A Gksz/.. jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál melyen elhelyezhető továbbá

(2) Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül és legfeljebb kettő szolgálati lakás alakítható ki, melynek összes alapterülete legfeljebb 140 m² lehet.

(3) Nem helyezhető el az építési övezetben

(4) Új épület elhelyezésének, meglévő gazdasági rendeltetésű épület alapterületének 30%-át meghaladó bővítésének, feltétele a teljes közművesítettség biztosítása.

(5) A gazdasági rendeltetésű telken– a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – új épület elhelyezése, meglévő bővítése esetén az építési hely az alábbiak szerint értendő:

(6) Az építmények az épületmagasság legnagyobb értékét a rendeltetéssel összefüggő technológiai berendezés magasságával meghaladhatják.

(7) A kerítés legfeljebb 2,2 méter magasságú lehet.

(8) A Gksz/… jelű építési övezetekben

(9) A Gksz/1 jelű építési övezetben

42. § (1) A Gip/1 és Gip/2 jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteiben – eltérő övezeti előírás hiányában – a jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű épületeken kívül elhelyezhető

(2) Egy telken csak a gazdasági rendeltetésű épületen belül, legfeljebb 2 db együttesen legfeljebb 200 m² szolgálati lakás alakítható ki.

(3) Nem helyezhető el az építési övezetben

(4) Új épület elhelyezésének, meglévő gazdasági rendeltetésű épület alapterületének 30%-át meghaladó bővítésének, feltétele a teljes közműellátás biztosítása.

(5) Az ipariterület építési övezetének telkén – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – új épület elhelyezése, meglévő bővítése esetén az építési hely az alábbiak szerint értendő:

(6) Az építmények az épületmagasság legnagyobb értékét a rendeltetéssel összefüggő technológiai berendezés magasságával meghaladhatják.

(7) A kerítés legfeljebb 2,2 méter magasságú lehet.

(8) A Gip/1 és Gip/2 jelű építési övezetekben

(9) Új főépület építésének, meglévő főépület alapterületének 30 %-át meghaladó bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának feltétele a teljes közművesítettség.

43. § A különleges területek lehetnek a SZT-en jelölteknek megfelelően az alábbiak:

44. § (1) A K-Sp jelű sportolási célú beépítésre szánt különleges területen közhasználatú sportolással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények fedett sportpálya, sportcsarnok és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül kizárólag

(4) Az építési hely határa valamennyi telekhatártól legalább 10,0 méterre van.

(5) Új épület építésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása.

45. § (1) A K-Re jelű rekreációs célú beépítésre szánt különleges területen elsődlegesen a borturizmust, valamint az aktív pihenést szolgáló rendeltetések befogadására alkalmas épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben

(3) Épületet teljes közművesítettség biztosítása mellett lehet építeni.

46. § (1) A K-Rh jelű több rendeltetés befogadásra lehetőséget adó beépítésre szánt rehabilitálandó különleges övezetben a meglévő többszintes önálló épületek hasznosítása érdekében az alábbi rendeltetések külön-külön, vagy együttesen alakíthatók ki egy-egy épületben és hozzá rendelt telken:

(2) Az övezetben csak olyan egyéb gazdasági rendeltetés alakítható ki, amely nincsen zavaró hatással az (1) bekezdés a) - e) pontjaiban felsorolt rendeltetésre.

(3) Az építési övezetben új épület csak a meglévő elbontása után annak helyén építhető, önálló terepszint alatti építmény elsősorban gépjárművek tárolására kialakítható.

(4) A kialakult beépítettséget az épület üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges építmények, kialakítása érdekében lehet megnövelni (különösen lift és lépcsőház).

(5) A kialakult épületmagasság megtartható, de a bontást követő új épület építés esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság legfeljebb 9,0 m lehet.

(6) Az épületek hasznosításának, vagy új épület létesítésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása.

47. § (1) A K-Vá jelű vasútállomás területének építési övezete a közlekedési eszközváltást kiszolgáló és ahhoz szorosan kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Vasútállomás területének építési övezetében a vasúti fogadó főépületen túl elhelyezhető

(3) Az épületek legalább 6,0 m előkert biztosításával helyezhetők el. A főépülettől függetlenül, vagy vele összefüggésben peront lefedő építmények kialakíthatók.

(4) A zöldfelület kialakítása során az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

(5) Épület építésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása.

48. § (1) A K-Mü/1 és a K-Mü/2 jelű mezőgazdasági üzemi célokat szolgáló beépítésre szánt különleges terület építési övezeteiben elhelyezhető:

(2) Elhelyezhető továbbá az (1) bekezdés d) és e) pontjában megjelölt rendeltetésű épületeken belül egy tulajdonosi és egy szolgálati lakás, melyeknek alapterülete legfeljebb nettó 120-120 m² lehet.

(3) A 20. § (1) – (4) bekezdés figyelembe vételével helyezhető el a mezőgazdasági üzemi területen rendeltetés, de nem helyezehető el

(4) Épület, terepszint alatti építmény

(5) Ivóvízzel ellátott épület építésének és meglévő épület 30%-nál nagyobb alapterületi bővítésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása.

49. § (1) A közterületek, a közutak összefüggő hálózatot kell, hogy alkossanak.

(2) A közlekedési területek a SZT-en jelöltek szerint az alábbi övezetekre tagozódnak

(3) A KÖu/1, KÖu/2, KÖu/3 és KÖu/4 jelű közúti közlekedési övezetekben csak a közlekedéssel és a közművekkel összefüggő építmények helyezhetők el, épület nem építhető, a vonatkozó jogszabályokban előírt fakivágási és fatelepítési előírások betartása mellett, az út menti fasorok és egyéb növényzet telepítését az út kialakításával, vagy rekonstrukciós beavatkozásával egyidejűen kell megvalósítani.

(4) A KÖu/1 jelű övezet az országos közúthálózat eleme melynek szabályozási szélessége változó a szabályozási terv szerint.

(5) A KÖu/2 jelű övezetbe tartoznak a helyi gyűjtő utak, melyek felsorolása és szabályozás szélességes a 2. melléklet 9. sz. táblázatban található.

(6) A KÖu/3 jelű övezetbe a helyi belterületi kiszolgáló utak és a jelentősebb külterületi kiszolgáló utak tartoznak., melyek közül a Szent András út mentén vezető kerékpárút építésével járó földmunkák során a Szent András út mentén meglévő fás növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

(7) A KÖu/4 jelű övezetbe tartoznak a már kialakított és a tervezett önálló külterületen vezetett kerékpárutak.

(8) A KÖu/5 jelű közlekedési övezetben

(9) A KÖu/z jelű övezet a közlekedésre szánt területek azon elsősorban gyalogosok által használható övezete, melyben

(10) KÖk jelű övezeti jelet kapott az egyéb közlekedési területbe tartozó meglévő és nyomvonalkorrekcióval tervezett vasúti terület.

(11) Önálló övezeti jellel el nem látott, de a SZT-en az Mk/2 jelű övezettől eltérő felülettel megjelölt mezőgazdasági utak melyek

(12) Az országos közút külterületi szakaszán az úttengelytől mért, SZT-en jelölt 50-50 méteres védősávon belül – kerítés kivételével – építmények csak a vonatkozó jogszabályok szerint helyezhetők el.

(13) A SZT-en a külterületen megjelölt jelentősebb mezőgazdasági kiszolgáló utak mentén, ha kerítés létesítése megengedett, akkor azt az úttengelytől mérten legalább 5,0 m-re lehet elhelyezni.

50. § (1) A közkert övezetbe tartozó zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a mindennapi pihenést, testedzést szolgáló közterületek.

(2) A zöldterület övezetei a Zkk/1 és Zkk/2 jelű közkert melyekben elhelyezhető

(3) A Zkk/1 jelű övezetben épület nem helyezhető el

(4) A Zkk/2 jelű övezetben a (2) bekezdésben foglaltakon kívül elhelyezhető

(5) A Zkk/2 jelű övezetben

51. § (1) Az erdőterület területfelhasználási célja szerint, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésével összhangban az alábbi övezetekbe tartozhat:

(2) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a közterületi telekhatártól számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Erdőterületen kerítés kizárólag természetvédelmi, vadgazdálkodási vagy erdőgazdálkodási célból, indokolt esetben vagyonvédelmi célból helyezhető el.

(4) Az előírásoknak nem megfelelő meglévő épület fenntartható, felújítható, de nem bővíthető, újra nem építhető meg.

(5) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában szereplő övezetekben épületet elhelyezni részleges közművesítettség biztosításával lehet.

52. § (1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezet telkén a területfelhasználási céljának, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésének megfelelően – az erdei kilátó, a magasles kivételével – építményt elhelyezni nem lehet.

(2) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezetben bármilyen építmény kizárólag akkor alakítható ki, ha az az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozza.

(3) Az övezetben nem helyezhető el épület és gépjármű-várakozó hely.

53. § Az Evh jelű honvédelmi célú védő erdőterület övezet telkén a területfelhasználási célnak, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésnek megfelelően a honvédelmi célokat szolgáló építményt, épületet lehet elhelyezni.

54. § (1) Gazdasági erdőterületen a területfelhasználás céljának, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el, mely összhangban van a természetvédelemmel.

(2) Az Eg jelű gazdasági erdőövezetben elhelyezhető

(3) Az övezet telkén több épület is elhelyezhető, de egy épület legfeljebb nettó 300 m² alapterületű lehet.

(4) Az övezetben épületet elhelyezni részleges közművesítettség biztosításával lehet.

55. § (1) Az Ek jelű közjóléti erdőterület övezetben elhelyezhető

(2) Huzamos tartózkodásra szolgáló épület létesítése esetén részleges közművesítettség biztosítandó.

56. § (1) A mezőgazdasági területek elsősorban a növénytermesztés, az állattenyésztés céljára, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás céljára hasznosított terület, ahol ezen területhasználatot kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági területen belül az alábbi övezetek fordulnak elő:

(3) A mezőgazdasági terület azon Má/... és Mk/... jelű övezeteiben, ahol az előírások épület és egyéb építmény elhelyezésére lehetőséget adnak, ott szükséges az alábbi előírások figyelembe vétele:

(4) A kerítés magassága a mezőgazdasági területeken legfeljebb 1,8 m lehet, kivéve vadvédelmi kerítés esetét, mely elérheti a 2,5 m-es magasságot.

57. § (1) A kertes mezőgazdasági övezetekben

(2) Nem helyezhető el

(3) Az Mk/1 jelű belkertes övezetben épület nem létesíthető. A kertben elhelyezhető 180 napot meg nem haladó időre:

(4) Az Mk/2 jelű szőlőhegyi kertes övezetben a (6) bekezdés b) - d) pontjában leírtak figyelembe vétele mellett elhelyezhető:

(5) Az Mk/2 jelű szőlőhegyi kertes övezetben gazdasági épület létesítése esetén

(6) Az Mk/2 jelű szőlőhegyi kertes övezetben a kialakult telekméretekkel összefüggésben az alábbiakat kell figyelembe venni:

(7) Az Mk/2 jelű szőlőhegyi kertes övezetben eltérő övezeti előírás hiányában

(8) Az Mk/2 jelű szőlőhegyi kertes övezetben az építési helyen kívül legfeljebb 1,2 méterig változtatható meg a természetes terepszint a szomszédos telkek terepszintjének figyelembevétele mellett.

(9) Az Mk/3 jelű Eszterházy kispince övezetben elhelyezhető:

58. § (1) Az Má/1 - Má/4 jelű általános mezőgazdasági terület övezetei a mezőgazdasági tájhasználat céljára szolgálnak, melyen elhelyezhető:

(2) Eltérő övezeti előírás hiányában az általános mezőgazdasági övezetben támfal, kerítés ki-vételével

(3) Kerítés az általános mezőgazdasági övezetekben

(4) Az Má/1 és Má/2 jelű általános mezőgazdasági övezetekben több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktestként figyelembe vehető az általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezkedő, összesen legalább 5 ha (50.000 m²) nagyságú, bármely művelési ágban nyilvántartott termőföld, amelyek valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

(5) A birtokközpontra vonatkozó előírások:

59. § Az Má/1 jelű általános mezőgazdasági terület jellemzően szántó művelési ágú övezetében

60. § Az Má/2 jelű általános mezőgazdasági terület gyep (rét, legelő) művelési ágú övezete, - amely táji- és természeti értéke a kialakult állapot szerint jelentős – a természetszerű tájgazdálkodás biztosítása érdekében az építés feltételei:

61. § Az Má/3 általános mezőgazdasági övezetben

62. § Az Má/4 általános mezőgazdasági övezet korlátozott beépítésű övezet, melyben

63. § Az Má/5 jelű mezőgazdasági övezet kialakult beépítéssel rendelkező telke, melyen a kialakult használat (lakóépület és gazdasági épület) fenntartható.

64. § (1) A V jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak a tavak, kisvízfolyások, csatornák, vízmosások területe.

(2) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sáv a vízgazdálkodási területet jelentő telek határától van kijelölve, melyet szabadon kell hagyni a mederkarbantartás számára. A parti sávot érintő, e rendelet hatályba lépését megelőzően elhelyezett épület, építmény mindaddig megtartható, felújítható, de nem bővíthető, amíg a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét, a parti sávban a munkagépekkel történő munkavégzést nem akadályozza, a meder állapotát nem veszélyezteti.

(3) A vízgazdálkodási övezetekben építmények kizárólag vízgazdálkodási és a természetvédelmi célok elérése érdekében, csak a vízügyi jogszabályokban meghatározottak szerint létesíthetők.

(4) A vízgazdálkodás területek telekhatára mentén 3,0 m szélességben biztosítandó a fenntartó parti sáv. A vízgazdálkodási terület fenntartási sávjában belterületen és külterületen egyaránt a fenntartási munkák végzése érdekében szabad bejutást biztosítani kell, le nem keríthető.

(5) Közút vagy magánút mentén futó vízgazdálkodási terület (árok, vízfolyás, csatorna, patak) mellett elhelyezkedő telkekhez vezető hidak és áthajtók biztosítják a közterületi kapcsolatot.

65. § A Kb-.. jelű különleges beépítésre nem szánt területek a SZT jelölésének megfelelően az alábbiak

66. § (1) A Kb-Sp/1 jelű különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetbe tartozik az elsődlegesen időszakosan, vagy egy időben viszonylag nagy forgalmat vonzó közhasználatú sportpályák területe.

(2) A területen elhelyezhető

(3) Nem helyezhető el

(4) Épület és sport pálya a közterületi telekhatártól legalább 10,0 m-re, egyéb telekhatártól legalább 5,0 m-re létesíthető,

(5) Épület elhelyezése csak teljes közművesítettség biztosítása mellett történhet.

67. § (1) Épület, egyéb rekreációs tevékenységgel összefüggő építmény – a szabályozási terv rendelkezésének hiányában - valamennyi telekhatártól legalább 10 m-re telepíthető.

(2) A rekreációs övezetekben a melléképítmények közül elhelyezhető a közmű-becsatlakozás műtárgyai, hulladéktartály-tároló, kerti építmény.

(3) Az övezetekben épület elhelyezéséhez részleges közművesítettség biztosítása szükséges.

(4) A parkoló felületeken minden megkezdett 5 db várakozóhely után 1 db nagy lombkoronát nevelő fa telepítése szükséges.

(5) Kb-Re/1 jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület volt bányatóból képzett horgásztóval rendelkezik, mely övezetben

(6) A Kb-Re/1 övezetben nem helyezhető el:

(7) Kb-Re/2 jelű különleges beépítésre nem szánt terület a helyi lakosság és a településre látogató turizmus rekreációs igényeit szolgálja, melyen szabadtéri sportpályák, játszó-pihenő eszközök és fürdőmedencék létesítésén kívül, elhelyezhető fürdőház, játékház, valamint a rekreációs rendeltetés üzemviteli létesítményei.

(8) Kb-Re/3 jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület a Szent András forrás vidékén található vízfelülettel, rendelkező terület, melyen

(9) Kb-Re/4 jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület a lakóterületet szolgálóan pihenő- és játszókert alakítható ki, melynek legalább 30 %-a háromszintes növényállomány alakítandó ki.

68. § (1) A Kb-Bo jelű borászati célú beépítésre nem szánt különleges terület övezetébe építeni a Szőlőhegyen akkor lehet, ha a telek területének legalább 50%-a szőlő művelési ágban van nyilvántartva.

(2) Az építmények a borászati tevékenységen, a szőlőtermesztéshez és borászathoz kapcsolódó rendeltetésen kívül a terepfelszínen beépíthető összes alapterület legfeljebb 50%-án

(3) A borászati terület övezetében

(4) A terepszint felett elhelyezhető épület legfeljebb bruttó 300 m² alapterületű lehet. Ha ennél nagyobb alapterületű épületre van igény, akkor azt két épületben kell elhelyezni.

69. § (1) Kb-Lo/… jelű beépítésre nem szánt lovas sport célú terület övezetei jellemzően a lótartás és tenyésztés, a lovas sport céljára szolgál, ahol

(2) A Kb-Lo/1 jelű övezetben

(3) A Kb-Lo/2 jelű övezetben

(4) A Kb-Lo/3 jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs övezetben

70. § (1) A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt terület a temető területe, melyen a temetési, hitéleti, valamint az ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetéseket befogadó építmények helyezhetők el.

(2) A temető terület övezetében az alábbi előírásokat kell betartani:

71. § (1) A Kb-B jelű különleges bányaterület övezetben a bányaművelés rendeltetést szolgáló építmények, műszaki technológiai berendezések helyezhetők el.

(2) A bányatelek területén épületet nem lehet elhelyezni.

72. § (1) A Kb-Hv/.. jelű különleges honvédelmi célú területek honvédelmi, katonai rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A honvédelmi területek védőterületeinek térképi ábrázolása a rendelet 7. mellékletében található.

(3) A község területén a 011; 012/1; 013; 02; 03; 043; 044; 08/3; 08/5; 088 hrsz.-ú ingatlanok 500 és 1000 méteres, míg a 044; 043; 054; 062; 067; 072; 073 hrsz.-ú (hadiút rendeltetésű) ingatlanok 100 méteres védőterületet igényelnek.

(4) A Kb-Hv/1 jelű övezetbe a honvédelmi célú gyakorló pálya területe tartozik.

(5) A Kb-Hv/2 jelű övezetbe a hadiút számára kijelölt telkek tartoznak.

(6) A Kb-Hv/B jelű különleges bányaterület a 03 hrsz-ú telken fektetett homokbánya területén a bányaműveléssel összefüggő épületek, műszaki technológiai berendezések helyezhetők el.

(7) A honvédelmi terület övezetében épület elhelyezéséhez részleges közművesítettség biztosítandó.

73. § (1) A Kb-Km jelű különleges közműszolgáltatói terület övezetbe sorolt területen a telekigényes közműlétesítmények (különösen: víztároló, elektromos alállomás), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, azok működtetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(2) A műszaki létesítmények körül legalább a telek két oldalhatárán a kialakult beépítettség figyelembevétele mellett egy-egy fasor alakítandó ki és tartandó fenn.

74. § Hatályát veszti a Baj Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2009. (V. 12.) sz. önkormányzati rendelet.

75. § Ez a rendelet 2022. október 27-én lép hatályba.