1. § A rendelet területi hatálya Pécel Város közigazgatási területére terjed ki.

2. § Az SZT-1. jelű szabályozási terv a rendelet 1. mellékletét képezi.

3. §¹ Az országosan védett épített értékek és régészeti lelőhelyek listája a rendelet 2. mellékletében kerül megállapításra.

4. § A település helyi jelentőségű természetvédelmi területeinek és egyedi tájértékeinek jegyzéke a rendelet 3. mellékletét képezi.

5. § A település útjainak tervezési kategóriák szerinti besorolása a rendelet 4. mellékletét képezi.

6. §² E rendelet alkalmazásában szintterületi mutató: az épület összes bruttó szintterületének és a telek területének hányadosa.

7. § A szabályozási tervlap kötelező elemei:

8. § Nyúlványos telek kialakítása csak úgy alakítható ki, hogy a megosztani kívánt telek szélessége legalább 20 méter maradjon.

9. § Magánutak kialakítását telekalakítási terv során kell meghatározni, a közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. A gazdasági vegyes vagy különleges területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie, a négynél több lakás vagy üdülő megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 8 méternek kell lennie. A telkek megközelítésére szolgáló magánútnak a telkekre előírt közműellátás biztosítására is alkalmasnak kell lennie.

10. § A meglevő utak szabályozása során a meglevő telkek mérete akkor is csökkenthető, ha az az övezeti paraméterek szerint előírt méretnél kisebb lesz.

11. § Az Lk, az Lke, az Lf és a Vt jelű építési övezetekben legfeljebb 3 db szomszédos telek vonható össze.

13. § Az épületeket, építményeket a szabályozási terv szerinti építési helyen belül, az OTÉK előírásai alapján kell elhelyezni.

15. § Építmények létesítése és átalakítása, ha a kialakult beépítés mértéke meghaladja az építési övezetre előírt mértéket, a meglevő épületrész átépítése, bővítése, a meglevő épületrész bontását követően új épületrész építése az igazoltan meglévő beépítés mértékéig megtartható, új épület létesítése és a meglévő épület bővítése csak a kijelölt építési helyen belül megengedett.

19. § A beépítésre szánt területek övezetein a telkeknek azon része, amely az országos ökológiai háló által fedett építményt, épületet és burkolatot kialakítani nem lehet, a telekrészen kialakult növényzet megtartandó.

20. § Az építési övezet jellemzően családi házas, intenzív beépítésű lakóterület.

21. § A kisvárosias lakóterületen lakóépületek helyezhetőek el.

22. § A lakóépületben a lakófunkcióval vegyesen, az épület szintterületének legfeljebb 30 %-án kiskereskedelmi és szolgáltatási funkció is elhelyezhető.

23. § Kisvárosias lakóterületen önállóan lakófunkciótól eltérő egyéb funkciók nem helyezhetőek el.

27. § Az építési övezet telkein szint alatti garázs legfeljebb 10 %-os lejtésű rámpával alakítható ki.

28. § Az Lk-SZ/1 jelű építési övezetben a következő előírásokat kell betartani:

33. § Az építési övezet jellemzően családi házas, laza beépítésű lakóterület.

34. § A kertvárosias lakóterületen lakóépületek helyezhetőek el.

35. § A lakóépületben a lakófunkcióval vegyesen, az épület szintterületének legfeljebb 50 %‑án helyezhető el kiskereskedelemi, szolgáltatási, vendéglátási funkció is.

36. § Kertvárosias lakóterületen önállóan lakófunkciótól eltérő egyéb funkciók nem helyezhetőek el.

37. § Környezetben meglévő más rendeltetésű épület megtartható, és az övezet előírásainak megfelelő mértékig bővíthető.

40. § Az építési övezet telkein szint alatti garázs legfeljebb 10 %-os lejtésű rámpával alakítható ki, az építési helyen belül.

43. § Az Lke-SZ/1 jelű építési övezetben a következő előírásokat kell betartani:

44. § Az Lke-SZ/2 jelű építési övezetben a következő előírásokat kell betartani:

45. § Az Lke-SZ/3 jelű építési övezetben a következő előírásokat kell betartani:

60. §³⁶ Az építési övezet területe intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, szállásjellegű, sport és egyéb, lakóterületet nem zavaró gazdasági funkciók lakófunkcióval vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

61. § A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

62. § Az építési övezetben elhelyezhető funkciók, az egyes építési övezetek előírásainak figyelembevételével:

63. § Az építési övezetben telkenként legfeljebb 2 épület helyezhető el.

64. § Az építési övezet telkein szint alatti garázs legfeljebb 10%-os lejtésű rámpával alakítható ki.

69. § A Vt-SZ/4 jelű építési övezetben a következő előírásokat kell betartani:

75. § Az építési övezet területe nem zavaró hatású gazdasági tevékenységet szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

76. § A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:

77. § Az épületekben a következő funkciók helyezhetők el:

78. § A lakóterülettel szomszédosan elhelyezkedő üzem saját telkén, a lakóterület felé, minimum 10 méter szélességben kétszintes, és 3 méter széles háromszintes növénytelepítésű zöldsáv alakítandó ki.

79. §⁵² Az építési övezet telkei legfeljebb 3 méter magas kerítéssel keríthetők le.

80. § A településszerkezeti jelentőségű utak mellett, 50 méter széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható.

81. § Az építési övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építményeinek, különösen siló, víztorony, kémény magassága nem lehet több 30 méternél. Egyéb építményekre az építési övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell betartani.

84. § A Gksz-SZ/3 jelű építési övezetben a következő előírásokat kell betartani:

98. § A Ktt jelű különleges tájképi jelentőségű tanyás mezőgazdasági terület a családi gazdálkodás területe, ahol az állattartás, a növénytermesztés valamint az erdőgazdálkodás célját szolgáló gazdasági épületek és építmények alakíthatóak ki, valamint lakóépület.

102. § A közlekedési területek az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, és a közforgalmú vasutak építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

103. § A település útjainak tervezési kategóriáit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

104. § A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tüntetik föl, a szabályozási tervlapokon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút közlekedési területen belüli helye) irányadónak tekintendők.

105. § Közlekedési terület-felhasználási kategóriájú területek:

106. § A közlekedési területeken a 102. §-ban foglaltakon túl elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdése szerinti építmények.

107. § Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, reklámcélú berendezések telepítése csak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény előírásai szerint történhet.

108. § A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez. A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől legkevesebb 6-6 méterre helyezhető el.

109. § A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. A gazdasági, vegyes, vagy különleges területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 10 méternek kell lennie, a négynél több lakás vagy üdülő megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 8 méternek kell lennie.

110. § Közforgalom elől elzárt magánút közforgalom elől el nem zárt magánúttá csak a vonatkozó jogszabály szerint, magánút közúttá csak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint, a településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően minősíthető át.

111. § Az országos közforgalmú vasútvonal számára a jelenlegi és a szabályozási terv szerinti tervezett vasúti területet fenn kell tartani. A vasúti területen belül, a vasútvonal mellett a szélső vágánytól mért 50-50 méteres távolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárulásával és előírásai szerint, előzetes üzembentartói nyilatkozat alapján történhet. Vasúti átjáró mellett az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.21.) KM rendeletben meghatározott rálátási háromszög – lakott területen a csökkentett rálátási háromszög – területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.

112. § A parkolást, rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani.

113. § Szélerőmű nem helyezhető el az országos közlekedési hálózatok (országos közutak, a legalább településszerkezeti tervi szinten elfogadott tervezett közutak nyomvonalát is ideértve, országos, térségi kerékpárutak, országos vasútvonal) környezetében dőléstávolságon belül.

114. § A meglévő és a tervezett közcélú

115. § A közművesítésre kerülő területen

116. § Új út építésénél, útrekonstrukciónál magánút esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben), a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni, a beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.

117. § A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

118. § A település területén a közművesítettség foka:

119. § Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál

120. § Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható

121. § A településen új szennyvízelvezetést elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.

122. § A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.

123. § Szennyvíz bevezetés:

124. § A külterület beépítésre szánt területén új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők vagy a 122. §-ban foglaltakat teljesíti.

125. § A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

126. § Ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.

127. § Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított.

128. § A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

129. § Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.

130. § Szennyvíztisztító telep védőtávolság igénye 300 méter, amely csak technológiai korszerűsítéssel csökkenthető, annak tényleges megvalósítását követően.

131. § Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

132. § Szennyvíztisztító telep és szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül:

133. § Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet, különösen a tavakat, árkokat, vízfolyásokat egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót végrehajtani csak vízjogi engedély alapján szabad.

134. § Új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

135. § Vízfelületek karbantartásának céljára:

136. § Belvizes területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően lehet.

137. § A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni:

138. § Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többletvizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását, záportározó létesítésével) megoldani.

139. § A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat

140. § A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

141. § Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árkok, telkenként 3,5 méternél hosszabb szakaszon nem fedhetők le, zárt csatornás elvezetésűvé nem alakíthatók át, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

142. § A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.

143. § Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az vízvisszaduzzasztást ne okozzon és a vízszállítás akadálymentes legyen.

144. § Egy telekre (sarok telkek kivételével) csak és kizárólag egy áteresz létesíthető, amelynek szélessége telkenként nem lehet 3,5 méternél nagyobb.

145. § Meredek nyomvonalon kialakított nyílt árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell, energiatörő műtárgyak alkalmazásával.

156. § Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatok fektetésénél törekedni kell, hogy a meglevő oszlopsorra, közös tartóoszlopra kerüljenek.

157. § Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel lehetőleg közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

158. § A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek bejáratánál, épületen belül kell elhelyezni.

164. § A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást be kell tartani.

165. § Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett közterületek.

167. § Zkp/1 jelű közpark övezetben a következő rendelkezéseket kell betartani:

169. § Az erdőterületek terület-felhasználási egységébe tartoznak az övezeti tervben lehatárolt, meglévő, erdőtervezett területek és a településszerkezeti terv meghatározása alapján tervezett erdők. Az erdőterületek az erdőtervekben meghatározott elsődleges rendeltetésük szerint Ev jelű védelmi erdőterület övezetbe, valamint Eg jelű gazdasági erdőterület és Ek jelű közjóléti erdőterület övezetbe tartoznak. Az erdőterületeken minden nemű változtatás, építés csak az elsődleges rendeltetésüknek megfelelően, az erdőtervben foglaltakkal és az OTÉK vonatkozó előírásaival összhangban, az erdészeti hatóság egyetértésével történhet.

171. § A mezőgazdasági területen - a 175. § kivételével - a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás,) valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el.

172. § Mezőgazdasági övezetbe tartozó telek csak turisztikai céllal nem hasznosítható, a mezőgazdasági övezetbe tartozó telken csak turisztikai funkciójú épület nem létesíthető.

173. § A mezőgazdasági területek övezeteire vonatkozó sajátos építési előírások:

174. § Mezőgazdasági területeken „birtoktest - birtokközpont” az OTÉK vonatkozó előírásai szerint létesíthető a következő előírások betartásával:

175. § Má jelű övezetben a következő rendelkezéseket kell betartani:

176. § A vízgazdálkodással kapcsolatos területek a következők:

177. § Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

178. § A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. A vízi-létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, alapterület, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg.

179. § A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

180. § A területen jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint a következő előírások figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

191. §⁹⁴ A Pécel Város közigazgatási területén levő, nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, országos szinten védett épületeket és területeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza, amelyek védelmével összefüggő rendelkezéseket, követelményeket külön jogszabályok tartalmazzák.

195. § Az országos védelemmel védett és védelemre tervezett területeken, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, követelményeknek a területhasználat és az építés során érvényt kell szerezni.

196. § A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.

197. § A területen védett természeti értékeket a rendelet tartalmazza.

198. § Területhasználat, építés a természeti értékek veszélyeztetése nélkül történhet.

199. § Területhasználat, építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai rendszerek megmaradását.

200. § A területen a területhasználat, az építés érdekében fát kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a vonatkozó jogszabály előírásai alapján lehet. Az építési munkák során a meglévő fás növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

201. § A környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékeny területen fás növényzet ültetése a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajtákat kell alkalmazni.

202. § A közutak és a külterületi feltáró utak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – környezetvédelmi és tájképvédelmi érdekből fasor, többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.

203. § A „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet”-én magas tetős, tájba illő épületek építhetőek, amelynek homlokzata és tetőzete természetes építőanyagokból, úgymint kő, fa, fém, vakolt felületek, cserép kivitelezhető. A beépített anyagok természetes színeit kell alkalmazni, rikító színek alkalmazása tilos. Az övezet telkein, a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

204. § Építési munkát végezni, építményt használni, abban tevékenységet folytatni a talajszennyezés legkisebb kockázatával szabad.

205. § A területhasználat, az építés során a telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen és annak környezetében a talaj erózió elleni védelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek rendezett elvezetése biztosítható legyen.

206. § A területen 1,5 méternél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve, ha a terepadottságok vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.

207. § A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

208. § A levegő tisztaságának védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban meghatározott területi immissziós határértékeket, a tevékenység környezetvédelmi engedélyében előírt egyedi kibocsátási (emissziós) határértéket meghaladó környezetterheléssel járó

209. § A területen a huzamos emberi tartózkodásra hasznosított területeket bűzzel zavaró területhasználat, építési tevékenység, építményben tevékenység nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

210. § A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni.

211. § A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények, különösen szennyvíztisztító, hulladéklerakó, állattartás - körül a területhasználat, az építési tevékenység, az építményben folytatott tevékenység engedélyezésének feltételeként, a vonatkozó jogszabályok alapján lefolytatható eljárások során, a közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság, valamint a település jegyzője engedélyező hatóságként védőtávolságot jelölhet ki, az engedélyezési eljárásba bevont szakhatóságként védőtávolság kijelölését kezdeményezheti.

212. § A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

213. § A területen a vízfolyások, a felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

214. § A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

215. § A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a környezetvédelmi és vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

216. § A szennyvízközművekkel nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság által elfogadott közműpótló használata megengedett és kötelező. Közműpótló berendezés csak a szennyvíz csatornahálózat kiépítéséig, a hálózatra történő rákötés megvalósíthatóságáig használható.

217. § Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak a vonatkozó jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható.

218. § A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos, kivéve a különleges mezőgazdasági üzemi és idegenforgalmi területen a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett rendszerekkel történő szennyvízkezelés esetét.

219. § A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.

220. § A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

221. § Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

222. § Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve a város helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.

223. § A területen keletkező kommunális hulladékot és az azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett hulladékszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

224. § A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

225. § A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

226. § A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.