Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (IX. 12.) önkormányzati rendelete
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Hatályos: 2025. 07. 12Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (IX. 12.) önkormányzati rendelete
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Gyömrő Város Helyi Építési Szabályzatáról
A rendelet alkalmazásának általános előírásai
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Gyömrő Város közigazgatási területére terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. Toronyszerű építmény: olyan építmény, amelynek bármely egymásra merőleges két irányból felvett homlokzati megjelenésénél érvényes, hogy függőleges irányban mért kiterjedése a vízszintes irányban mért kiterjedésének négyszeresét eléri.
2. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.
3. Zavaró hatású tevékenység: A falusias és kertvárosias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
4. Átépítés: az épületek épületmagasságát, tetőhajlásszögét, burkolati anyagait valamint fő szerkezeti elemeit megváltoztató építési tevékenység.
5. Tájképvédelmi szempontból érzékeny terület: a közigazgatási terület valamennyi beépítésre nem szánt övezetbe sorolt területe a közlekedési övezetek belterületi szakaszainak kivételével; továbbá a beépítésre szánt területek közül a különleges Kkast (kastély) övezetbe sorolt területek; valamint, övezeti besorolásuktól függetlenül az ökológiai hálózat által lefedett, és az országos vagy helyi védettséggel érintett területek.
6.1 Legkisebb telekszélesség: a telekszélesség azon legkisebb értéke, amely a telek területén belül legalább az övezeti előírásokban meghatározott telekmélységben, ennek hiányában legalább 30 m mélységben, a mélység irányára merőlegesen az oldalsó telekhatárok között teljesül.
7.2 Telekszélesség: az építési teleknek az oldalhatárra merőleges legkisebb vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai, egyéb telek esetében az első és hátsó telekhatárok között.
8.3 Telekmélység: az építési telek közterület vagy már kialakult magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete.
9.4 Fekvőtelek: a közterülethez vagy a már kialakult magánúthoz a hosszabbik oldalával csatlakozó – nem sarok - építési telek.
10.5 Saroktelek: olyan építési telek, amely közterülettel, közterületekkel, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúttal, magánutakkal egymással szomszédos telekhatárokon érintkezik.
11.6 Főrendeltetésű épület: az építési övezeti vagy övezeti besorolás szerinti, a HÉSZ-ben meghatározott fő rendeltetést befogadó épület.
12.7 Terepszint alatti beépítettség mértéke: A telken álló épület legnagyobb kiterjedésű pinceszintjének és önálló terepszint alatti építményének vízszintes vetületben mért területi összege és a telek területének hányadosa.
3. Szabályozási tervlap
3. § (1)8 A HÉSZ mellékletét képez
a) az SZT-A, SZT-B, SZT-M1, SZT-M2 jelű Szabályozási tervlap.
b) A rendelet melléklete az SZT-A-m1, SZT-A-m2, SZT-M8-M9, SZT-A-M10, a 381/1-2 hrsz. és 3199/1 hrsz. és a 058 hrsz.-ú területekre vonatkozó és az SZT-M10/2024 és az SZT-M11, és SZT-M12, SZT-M13 és SZT-M14 szabályozási tervlap, mely módosítja az SZT-A jelű tervlapot. A területekre vonatkozóan az SZT-A jelű tervlap hatályát veszti.
(2) A szabályozás alapelemei:
a) szabályozási vonal és szabályozási szélesség,
b) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa,
(3) Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok
b) műemlék jele és a műemléki környezet határa,
c) nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
d) országos ökológiai hálózat övezeteinek lehatárolása
e) országos jelentőségű természetvédelmi terület (ex lege védett természeti terület) lehatárolása
f) országos vízminőség védelmi terület lehatárolása
g) belvízzel mérsékelten veszélyeztett területek lehatárolása
(4)9 A Szabályozási Terv - a Szabályozási tervlapok - tartalma:
a) Kötelező szabályozási elemek:
aa) közigazgatási határ
ab) belterületi határ
ac) szabályozási vonal
ad) övezethatár
ae) beépítésre szánt terület határa
af) építési övezet, övezet jele, építési hely rajzi és szöveges rendelkezése
ag) védőterület határa
ah) műemlék
ai) műemléki környezet határa
aj) régészeti terület határa
ak) országos jelentőségű ex lege természetvédelmi terület határa
al) ökológiai hálózat övezeteinek határa (magterület, ökológiai folyosó)
am) országos vízminőség védelmi terület határa
an) be nem építhető telekrész területe.
b) Irányadó szabályozási elemek:
ba) kerékpárút
bb) belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek lehatárolása.
Közterület alakítására vonatkozó általános előírások
4. Általános közlekedési előírások
4. § (1) Közterület csak a szabályozási terv szerint alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg.
(2)10 A település területén magánút lakóterületen nem alakítható ki. Közforgalom elől el nem zárt magánutakat a közutakra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell kialakítani.
(3)11 Új beépítéshez szükséges parkoló a településrendezési és építési követelményeket megállapító kormányrendelet előírásai szerinti mennyiségben csak telken belül biztosítható.
(4) Az országos közutakra vonatkozó előírások
a) Az országos közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől mért 50-50 m széles védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges.
b) Az országos közutak belterületi szakaszán a közút melletti területeken ipari, kereskedelmi, vendéglátó, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához közútkezelői hozzájárulás szükséges.
(5) Beépítésre szánt területeken az új építmények esetében az azok rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló és rakodó helyeket, járműtároló épületeket telken belül kell biztosítani.
(6) Közterületi parkolási lehetőséget kell kialakítani a meglévő közintézményekhez. Meglévő épület funkcióváltása esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolóhelyek, rakodófelületek közterületen is kialakíthatók, amennyiben a meglévő beépítés kötöttségei miatt azok telken belül nem helyezhetők el, és az érintett közút kezelője hozzájárul.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
5. Művi értékek védelmének általános előírásai
5. §12 Az országos műemléki védelem alatt álló építményeket és műemléki környezetüket az SZT-A, SZT-B jelű szabályozási tervlap jelöli.
6. Régészeti lelőhelyek védelme
6. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-A, SZT-B jelű szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló - törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.
A táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. A természeti értékvédelem általános előírásai
7. § Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, burkolatok, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik), valamint a tereprendezés és a növénytelepítések módját egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvásával összhangban legyen.
8. Az országos és helyi jelentőségű védett természeti területek előírásai
8. § (1)13 Az érintett területek közé az országos jelentőségű ex lege védett természeti területnek minősülő lápok területei tartoznak. Ezek helyrajzi szám szerinti jegyzékét a 10. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A védett területeken belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó, más jogszabályban meghatározott előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.
9. Egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek előírásai
9. § (1) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé a törvényben meghatározott Országos ökológiai hálózat magterületi és ökológiai folyosó övezethez sorolt területei tartoznak.
(2) Az Országos ökológiai hálózat területeire vonatkozó előírásokat külön jogszabály határozza meg
10. Általános táj- és tájképvédelmi helyi előírások
10. § (1) A teljes közigazgatási területen szükséges az általános tájvédelem külön jogszabályban meghatározott előírásainak és eszközeinek, valamint külön rendeletben meghatározott településképvédelmi eszközök alkalmazása.
(2) A tájképvédelemre vonatkozó országos előírásokkal összhangban szükséges a tájképvédelmi szempontból érzékeny területeken:
a) a bányanyitás kizárása, a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatoknak a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával való elhelyezése és kialakítása;
b) a jelenlegi kialakult beépítettségi intenzitás növelésének, a beépítésre nem szánt tájképvédelmi területek beépítésre szánt területi átsorolásának kerülése;
c) a természetvédelmi kijelöléssel, valamint ökológiai hálózati kijelöléssel átfedésben levő területeken a tájvédelmi szempontoknak is megfelelő természetvédelmi és ökológiai előírások alkalmazása.
(3) A tájképvédelmi szempontból érzékeny területeken épület valamint alapozással rendelkező egyéb építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a terepszinttől mért 9,0 métert.
(4) Antennatorony nem helyezhető el:
a) az állandó emberi tartózkodásra szolgáló épülettől 25 m-en belül,
b) országos védettségű természeti területen, valamint országos ökológiai hálózathoz tartozó területen és ezek 100 méteres környezetében.
Környezetvédelmi előírások
11. Földvédelem
11. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet,
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(2) Erdő- vagy mezőgazdasági területeken tervezett termőföld igénybevétele esetén igénybevétel megtörténtéig biztosítani kell a művelés fenntartását és a talaj védelmét. Az igénybevételkor biztosítani kell a humuszos feltalaj elkülönített deponálását és újrahasznosítását.
(3) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia, a talajvédelmi és vízgazdálkodási beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
(4) A pincék, üregek feltöltésére szennyezett töltőanyag, talaj nem használható. A talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
12. A vizek védelmének előírásai
12. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen a gazdasági övezetek kivételével, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék csak szippantott szennyvíz kezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen helyezhető el.
(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és minőségellenőrzés után engedhetők a befogadóba.
(3) Az önkormányzati engedélyezésű sekélymélységű (talajvizet termelő), 500 m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedhető legnagyobb kútmélység (talpmélység) 30 m. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15 m; melléképülettől 5 m; istállótól 10 m azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25 m.
(4) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető.
(5)14 A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény kiegészítő rendelete szerinti vízminőség-védelmi terület övezetével érintett területen belül:
a) 15,0 m-nél nagyobb talpmélységű ásott kút, különálló árnyékszék, állattartó-telep, gombakomposztálótelep, vegyianyag tároló nem létesíthető.
b) vízzáróan nem szigetelt felületen hulladék, potenciálisan szennyező anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
c) a 250 m2-nél nagyobb felületű parkolási célú burkolt felületekről a csapadékvíz elvezetése csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül történhet.
(6)15 A vízminőség-védelmi terület övezetével érintett területen belül állattartó telepek trágyatároló építményeket a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően az alábbi kiegészítő szabályok betartásával lehet elhelyezni:
a) Hígtrágya tároló kialakítására vonatkozó előírások: hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz tárolására kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartály, medence létesíthető. A tárolótartály, medence anyagának a korróziónak ellen kell állni, aminek élettartama legalább 20 év. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk.
b) Istállótrágya és karámföld tároló kialakítására vonatkozó előírások: istállótrágya és karámföld tárolása szigetelt alapú, csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen létesíthető. A karámok csurgalékvizének gyűjtését környezeti szempontból ártalommentes módon kell megoldani. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására.
c) Mélyalmos trágya - amennyiben nem ütközik más előírással - előzetes tárolás nélkül is kijuttatható, de abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni.
d) Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén - legfeljebb 2 hónap időtartamra - olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol
da) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van,
db) felszíni víz nincs 100 m-en belül.
Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető vízjárta területen, alagcsövezett mezőgazdasági tábla szélén.
e) A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket.
(7) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról, vízminőségük külön jogszabályban meghatározott határértékeknek megfelelő védelméről a kezelő köteles gondoskodni.
(8) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni, a vízépítési munkálatok során a természetkímélő ökotechnikai megoldásokat kell alkalmazni.
13. Levegőtisztaság védelmi, zaj- és rezgésártalmak elleni védelem előírásai
13. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárásokat kell alkalmazni, amelyeknek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a levegőtisztaságvédelmi hatóság által megállapított emissziós határértéket.
(2) A levegőtisztaságvédelem érdekében is biztosítani kell a település zöldfelületi adottságainak védelmét, a biológiailag aktív felületek lehetőség szerinti növelését, a légszennyezési emissziós és immissziós területek védőzöld felületeinek kialakítását és intenzitás növelését.
(3) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.
(4) A közlekedési eredetű légszennyező, zaj- és rezgéshatásokat belterületen forgalomszervezési –forgalomtechnikai eszközökkel, külterületen az utak védőterületének zajvédelmi szempontból minél hatékonyabb zöldfelületi kialakításával kell mérsékelni. A tervezett új forgalmi utak 50 – 50, illetve 100 - 100 m-es védőterületének legalább 50%-át véderdőként kell kialakítani.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
14. Telekalakítás
14. § (1)16
(2) A település területén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(3)17 A település területén a kialakítható új építési telkek telekalakítással vagy belterületbe csatolással történő kialakításakor a legkisebb telekszélesség 20,00 méter lehet.
(4)18 Telekalakítás esetén az újonnan kialakuló és a visszamaradó ingatlannak is meg kell felelni a az övezetre érvényes legkisebb kialakítható telekméretnek, a minimális telekszélesség, telekmélység méreteinek, valamint az építési helyre vonatkozó előírásoknak is.
Közművek előírásai
15. Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások
15. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
b) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(2)19 Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és már kialakított magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) közforgalmi út esetén a közvilágítás, már kialakított magánút esetén a térvilágítás megépítéséről.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét az adottságokat figyelembe véve lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy az utcákban legalább egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(5)20 A 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű belterületi utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt felszín közeli csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
(6) Állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a belterületen és a beépítésre szánt területeken együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik:
aa) az energia ellátás,
ab) az ivóvíz ellátás,
ac) a szennyvízelvezetés és tisztítás,
ad) és a közterületi csapadékvíz-elvezetés.
b) A külterületeken lévő beépítésre nem szánt területeken az alábbiak közül három biztosítható közüzemi vagy saját közműpótló eszközzel:
ba) a villamos-energia ellátás,
bb) az ivóvízellátás,
bc) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban.
16. Vízellátás
16. § (1) A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 200 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni.
(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
(3) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani.
17. Csatornázás
17. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település beépítésre szánt területein tilos.
b) A nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A szennyvíz-csatornázással rendelkező utcákban az érintett ingatlanokat be kell kötni a közcsatorna hálózatba.
d) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad, illetve az adottságok figyelembevételével a megfelelő közműpótló, zárt tározó, vagy egyedi biológiai szennyvíztisztító kisberendezés építésével lehet.
(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
(3)21 A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) Zárt felszín közeli, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel (vagy megfelelően méretezett szikkasztó árkokkal) együtt építhető.
b) Zárt felszínközeli csapadékvíz-elvezető rendszert kell kiépíteni Vt terület-felhasználású területek kialakítása illetve rekonstrukciója esetén.
c) A beépített, illetve a beépítésre szánt területeken burkolt út csak vízelvezetéssel (vagy megfelelően méretezett szikkasztó árkokkal) együtt építhető.
d) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak - kivétel a Vt területfelhasználású területek, ahol zárt felszínközeli csapadékvíz-elvezetés kialakítása szükséges - mentén.
e) Amely területeken nincs zárt csapadékvízelvezető hálózat, ott szikkasztással vagy nyílt árkos elvezetéssel kell megoldani a csapadékvizek elvezetését.
(4) Nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az építési telkek személyi bejáratait és a gépkocsibehajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, illetve csőátereszek az árok szelvényét ne csökkentsék. Kapubejáró létesítésekor az áteresz és az árkok rendbetétele szükséges.
(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét és a hordalékkezelés módját egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó területű beruházás és telekalakítás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(6) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvízelvezető-hálózatba, illetve befogadóba.
(7) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára
a) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő nem közterület mentén húzódó belvízcsatornák, árokrendszerek partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,
b) Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő folyóvizek partéleitől 6-6 m szélességű sáv szabadon hagyandó.
18. Földgázellátás
18. § (1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m) szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybevételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával megengedett.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők, a külön rendeletben meghatározott szabályok szerint.
19. Villamosenergia ellátás
19. § (1)22 Új beépítésre szánt terület kialakítása esetén csak földkábeles ellátási mód alakítható ki.
(2) A településen törekedni kell a térszín alatt földkábeles ellátási mód bővítésére, valamint a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése megengedett.
Építés általános szabályai
20. Általános építési előírások
20. § (1) A belvíz által veszélyeztetett területeken pincét nem lehet kialakítani, az épületek földszinti padlószintjét a terepszinttől minimum 80 cm-re kell kialakítani.
(2)23 A már beépült területek környezetében újonnan beépítésre kerülő telkeknél az előkert mérete és az előkerti építési vonal a kialakult állapotnak megfelelő, de legfeljebb 8 méter lehet.
(3)24 Az épület előkerti építési vonalon álló homlokzati szakaszának 1/3-ad részét az előkerti építési határvonalra kell elhelyezni.
(4)25 Az oldal- és hátsókertek kialakítására a településrendezési és építési követelményeket megállapító kormányrendelet vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(5)26 A már beépült területeken lévő telkek esetében az oldalkert mérete:
a) a 14 m-nél keskenyebb telkeknél 3 m,
b) a 14-18 méterig terjedő szélességű telkeknél 4 m,
c) a 18 métert elérő szélességű telkeknél 6 m.
(6) A zöldfelületi mutatóba nem számítható bele olyan terület, amelynek kisebbik hossza az 2 m-t, területe a 10 m2-t nem haladja meg.
(7) Telkenként egy kapubehajtó létesíthető, kivéve a két utcára nyíló teleknél, és a 4 lakást vagy annál több lakást tartalmazó ingatlanoknál, amelyeknél legfeljebb két kapubehajtó létesíthető.
(8)27 A már beépített telkek esetén a melléképület külön is elhelyezhető, de új beépítés esetén a melléképület csak a főépülettel egy épülettömegben alakítható ki.
(9)28 Az építési övezetekben már jogszerűen, engedéllyel vagy szabályszerű bejelentéssel megépült, illetve engedély vagy szabályszerű bejelentés alapján építés alatt lévő épületek és lakások megtarthatók és legalizálhatók.
21. Állattartó építmények
21. §29 A település területén állattartó építmény elhelyezése a települési környezet védelméről szóló helyi rendelet előírásainak betartásával lehetséges, e rendelet környezetvédelmi előírásainak, állattartó építményekre vonatkozó előírásainak, valamint a 12. sz. mellékletében foglalt tájékoztató paramétereinek figyelembevételével.
22. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
22. § (1) A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.
(2) A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolása: Gyömrő város a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
23. A lakóterületek övezeteinek (Lk, Lke, Lf) általános előírásai
23. § (1) A telekalakítás szabályai:
a)30 A kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége 20 méter lehet,
b) legkisebb mélysége 30 m lehet.
(2) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők:
24. A kisvárosias lakóterületek övezeteinek (Lk) részletes előírásai
24. §34 (1) Az Lk-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 900
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális
rendeltetésű épület.
(3) Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
25. § (1) Lk-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 35
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 10
g)35
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2)36 Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
(3)37 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
26. § (1) Lk-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 35
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 10
g)38
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető 1 db épület:
a) lakóépület legfeljebb 20 lakással,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű
rendeltetést is tartalmazhat.
27. §39 (1) Lk-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 3500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 35
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) melléképítmények, gépkocsitárolók önálló épületben nem helyezhetők el.
(3) A telek be nem építhető részén pihenő- és játszókert valamint rekreációs célú vízfelület alakítható ki.
(4) Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki
27/A. § (1) Lk-5 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
b) kulturális,
c) szállás jellegű
rendeltetést tartalmazhat.
25. A kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) részletes előírásai
28. § (1) Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód oldalhatáron álló
b)40 Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 900
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g)41
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2)42 Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás
b) vagy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális
rendeltetésű épület.
(3)43 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
29. § (1) Lke-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b)44 Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 900
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
g)45
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2)46 Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) vagy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
rendeltetésű épület.
(3)47 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
30. § (1) Lke-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b)48 Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 900
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g)49
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2)50 Az építési övezetben telkenként legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
(3)51 Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) sport
rendeltetésű épület.
31. § (1) Lke-4 jelű építési övezet előírásai:
a)52 Beépítési mód Szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 1000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g)53
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek:
a) lakóépület, legfeljebb 6 lakással, ami legfeljebb 2 épületben helyezhető el.
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, szállás jellegű
rendeltetésű épület.
32. § (1) Lke-5 jelű építési övezet előírásai:
a)54 Beépítési mód Szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 800
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g)55
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek:
a) lakóépület legfeljebb 4 lakással, ami legfeljebb 2 épületben helyezhető el.
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, szállás jellegű
rendeltetésű épület.
33. § (1) Lke-8 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 600
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g)56
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
i) A közműellátás mértéke: teljes
j)57 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki
(2)58 Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) sport
rendeltetésű épület.
33/A. § (1) Lke-9 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
h) A közműellátás mértéke: teljes
i)59 Az építési övezetben telkenként legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
(2)60 Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakóépület amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális
e) sport
rendeltetést tartalmazhat.
33/B. §61 (1) Lke-10 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 900
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás.
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) sport
rendeltetésű épület.
(4) Az építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telek is beépíthető, és azon 1 db lakás elhelyezhető, ha az egyéb övezeti előírások betarthatók.
33/C. §62 (1) Lke-11 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 2500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás.
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) sport
rendeltetésű épület.
(4) Az építési övezet telkein a szabályozási terven ábrázolt be nem építhető területrészen beépítés nem megengedett. A be nem építhető területrész esetleges későbbi telekmegosztás esetén sem építhető be.
33/D. §63 (1) Lke-12 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 900
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás.
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) sport
rendeltetésű épület.
(4) Az építési övezet telkein a szabályozási terven ábrázolt be nem építhető területrészen beépítés nem megengedett. A be nem építhető területrész esetleges későbbi telekmegosztás esetén sem építhető be.
34. § (1) Lf jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
g)64
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a)65 legfeljebb egy kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület,
b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró mező- és erdőgazdasági építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d)66
rendeltetésű épület.
26. A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai
35. § (1) A településközpont vegyes építési övezetek területe elsődlegesen intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási funkciók elhelyezésére szolgálnak.
(2) A telekalakítás szabályai:
27. A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai
36. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai, Gyömrő intézményeinek területe:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 1000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,0
g)69
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) szolgálati lakásként maximum 1 lakást,
b) igazgatási épület, iroda,
c)70 kereskedelmi, szolgáltató,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
37. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 600
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g)71
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2)72 Az építési övezetben elhelyezhető:
a) lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) igazgatási épület, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató
f) sport
rendeltetésű épület.
(3)73 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
(4) Az övezetben ingatlanonként összesen 4 rendeltetési egység helyezhető el, ezen belül legfeljebb 2 lakás létesíthető.
38. § (1) A Vt-2* jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 600
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,5
g)74
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 10
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda
b)75 kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
rendeltetésű épület lehet.
(3)76 Összesen 2 rendeltetési egység helyezhető el a telken belül egy épületben.
39. § (1) A Vt-3 jelű építési övezet előírásai, Gyömrő intézményeinek területe:
a) Beépítési mód Zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 800
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 70
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 70
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 14,0
g)77
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda,
b)78
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi,
rendeltetésű épület.
40. § (1) A Vt-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 1000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,0
g)79
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a)80 lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d)81
e) közösségi szórakoztató, kulturális,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi,
g) sport,
rendeltetésű épület.
(3)82 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
41. § (1) A Vt-5 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 10.000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 35
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 9,5
g)83
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c)84
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi,
e) közösségi szórakoztató, kulturális,
f) sport,
rendeltetésű épület.
42. § (1) A Vt-6 jelű, építési övezet előírásai (Református templom):
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 1200
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 35
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g)85
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda,
b) közösségi épület,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi,
d) sport
e) szolgálati lakásként maximum 1 lakás
rendeltetésű épület.
43. § (1) A Vt-7 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 720
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g)86
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a)87 lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi,
rendeltetésű épület.
(3)88 Az építési övezetben lakásonként legalább 1 db gépkocsi tároló helyét kell biztosítani.
(4)89 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
44. § (1) A Vt-8 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 720
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g)90
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a)91 lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi,
rendeltetésű épület.
(3)92 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
(4)93 Az építési övezetben lakásonként legalább 1 db gépkocsi tároló helyét kell biztosítani telken belül.
45. § (1) A Vt-9 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 720
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g)94
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a)95 lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi,
rendeltetésű épület.
(3)96 Az építési övezetben lakásonként legalább 1 db gépkocsi tároló helyét kell biztosítani telken belül.
(4)97 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
46. § (1) A Vt-10 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 1300
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,0
g)98
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a)99 lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) igazgatási, iroda,
c) az épületek földszintjén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi,
e)100
f) sport,
rendeltetésű épület.
(3)101 Az építési övezetben lakásonként legalább 1 db gépkocsi tároló helyét kell biztosítani telken belül.
(4)102 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
47. § (1) A Vt-14 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáronálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g)103
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a)104 lakóépület, amelyen belül 800 m2 telekterületenként helyezhető el 1 lakás,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
rendeltetésű épület.
(3)105 Az építési övezetben lakásonként legalább 1 db gépkocsi tároló helyét kell biztosítani.
(4)106 Az építési övezet telkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el, amely már beépített telek esetén több főépületben is elhelyezhető, de új beépítés esetén csak egy főépület alakítható ki.
48. § (1) A Vt-15 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b)107 Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 900
c)108 A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 35
d)109 A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g)110
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető 1 db épület, legfeljebb 4 rendeltetési egységgel, amely:
a)111 lakóépület legfeljebb 1 lakással
b) kereskedelmi,
c) szolgáltató,
d)112 vendéglátó épület lehet.
e)113
(3) A vasúti terület 50 méteres védőtávolságán belül lakó rendeltetési egység nem helyezhető el.
48/A. § (1) A Vt-16 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%) 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,0
g) Az épület legmagasabb pontja (m) 15,0
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 10
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) szolgálati lakásként maximum 1 lakás,
b) igazgatási épület, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
28. A gazdasági területek (Gksz, Gip) építési övezeteinek általános előírásai
49. § (1) A Gksz építési övezetekben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) Környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
b) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
(2)114 Az építési övezetekben az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mélységét a településrendezési és építési követelményeket megállapító kormányrendelet vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.
(3) A Gip építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
b) közmű építmények, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei.
(4) A Gip-m építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
b) A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
(5) A gazdasági építési övezetekben technológiai okokból szükséges építmények építése céljára, az övezetben megadott épületmagasságtól el lehet térni az alábbiak szerint:
a) antenna, víztorony, esetén: 40,0 m.
b) kémény, világító berendezés, anyagtároló siló, hirdetőoszlop: 25,0 m.
(6) Az építési övezetekben, a Gip-m jelű övezetet kivéve, haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(7) A gazdasági területeken a telephely bejáratához a porta épület építési helyen kívül elhelyezhető.
29. Gazdasági területek építési övezeteinek részletes előírásai
50. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g)115
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 30 m.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
51. § (1) A Gksz-2, Gksz-2/A jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,0
g)116
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) napkollektor,
d) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
e) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3)117 Gksz-2/A jelű építési övezetben a minimálisan kialakítható telekszélesség 35 m.
(4) Gksz-2/A jelű építési övezet telek be nem építhető részén építmény, burkolat nem helyezhető el, azt kétszintes növényállományú zöldfelületként kell kialakítani a biológiai aktivitásérték fenntartása érdekében.
(1) A Gksz-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,0
g)118
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) napkollektor,
e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
53. § (1) A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,5
g)119
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) A kialakítható telkek legkisebb szélessége 50 m.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) trágyatároló, komposztáló,
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
54. § (1) A Gip-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
g)120
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) A kialakítható telkek legkisebb szélessége 30 m.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) trágyatároló, komposztáló,
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
55. § (1) A Gip-m jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g)121
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
i)122
(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
e) állatól, állatkifutó,
f) trágyatároló, komposztáló,
g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
h) trágyatároló, komposztáló
i) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
30. Az üdülőterületek (Üü) építési övezeteinek általános előírásai
56. § (1) Az övezetekben elsősorban üdülő épületek, és az üdülési célt szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetekben nem helyezhető el haszonállattartás céljára szolgáló építmény.
(3) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) kerti építmény
ca) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
cb) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
31. Üdülőterületek építési övezeteinek részletes előírásai
57. § (1) Az Üü jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
g)123
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 60
i) A közműellátás mértéke: részleges
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
a) üdülőépületek,
(3) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a) Az előkert nagysága 5 m.
b)124 Az oldalkert nagyságának meghatározására a településrendezési és építési követelményeket megállapító kormányrendelet vonatkozó előírásai a mértékadók.
32. Különleges területek (K) építési övezeteinek általános előírásai
58. § (1)125 A különleges területek építési övezeteibe a város területén a sportterületek (Ksp), a kastély terület (Kkast), a szociális szolgáltatás területe (Ksz-1, Ksz-2), a különleges szálláshelyi övezetek (Kszh-1, Kszh-2) és a tervezett golfpark egy része (Kü-r) a Kst jelű strand építési övezet, az egészségügyi, szociális szolgáltatás építési övezet (Keü-1) és a K-Okt-1 építési övezet tartozik.
(2) Az építési övezetek területén az előkert nagysága 5 méter.
(3) Az övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
33. Különleges területek építési övezeteinek részletes előírásai
59. § (1) A Ksp jelű sportterületek építési övezetének előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
g)126
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 70
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
60. § (1) A Ksz-1 jelű szociális szolgáltatás építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1400
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,0
g)127
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
i) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben egészségügyi célú, sportolási, kereskedelmi szállásférőhelyek és ezekkel összefüggő szolgáltatási, vendéglátási létesítmények valamint az ezeket a funkciókat kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben az előkert mérete 2,0 m, az oldalkert mérete 3,75 m, a hátsókert mérete 6,0 m.
(4) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) kerti építmény
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
61. § (1) A Ksz-2 jelű szociális szolgáltatás építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 4000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
g)128
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
i) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben egészségügyi célú, sportolási, kereskedelmi szállásférőhelyek és ezekkel összefüggő szolgáltatási, vendéglátási létesítmények valamint az ezeket a funkciókat kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) kerti építmény
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
62. § (1) A Kü-r jelű rekreációs célú építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 35
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 10,0
g)129
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
i) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) A Kü-r jelű, nagykiterjedésű sport - rekreációs célú különleges terület golfpark - golfpálya kiszolgáló és kapcsolódó létesítményei – kialakítására szolgál.
(3) Az övezetben az előkert mérete 5,0 m, az oldalkert mérete 3,0 m, a hátsókert mérete 6,0 m.
(4) A természeti eredetű erőforrást (nap-, szél-, földhő-, biogáz-, stb.) hasznosító létesítmények az épületekkel és melléképítményekkel összeépítve helyezhetők el.
(5) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) kerti építmények,
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
63. § (1) A Kkast jelű kastély építési övezetének előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,5
g)130
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
i) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben kulturális, oktatási, szállásférőhely, vendéglátás célú területek épületei, építményei helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) kerti építmény
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
63/A. § (1) A K-Okt-1 jelű oktatási célú terület építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telekterület (m2): 3000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,5
g)131
h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
i) A közműellátás mértéke: teljes, mely történhet a közüzemű ellátással egyenértékű alternatív energiaellátással is.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) szolgálati lakásként maximum 1 lakást,
b) igazgatási, iroda,
c)132 kereskedelmi, szolgáltató,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) K-Okt-1 építési övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el.
(4) K-Okt-1 építési övezetben az előkert mérete 5 m.
(5) K-Okt-1 építési övezetben az oldalkert mérete a tényleges épületmagasság fele, de legalább 3 m.
(6) K-Okt-1 jelű építési övezetben az OTÉK által meghatározott várakozóhelyek száma 30%-kal csökkenthető.
63/B. § (1) A Keü-1 jelű egészségügyi, szociális szolgáltatás építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1400
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
a) egészségügyi célú, szociális,
b) sportolási, rekreációs,
c) kulturális, oktatási rendeltetésű,
d) szállás, vendéglátás célú épület,
e) és legfeljebb 2 szolgálati lakás
helyezhető el.
(3) Az építési övezetben az épületeken túl elhelyezhető a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér) is.
(4) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) kerti építmény
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
63/C. §133 (1) A Kst jelű strand építési övezet főbb építési paraméterei:
a) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 10000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) * 60
f) A közműellátás mértéke: teljes
/*mivel az övezet jelentős nyílt vízfelületet tartalmaz, a zöldfelületi arány a szárazföldi területek tekintetében értendő/
(2) Az építési övezetben fürdő célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) kerti építmények,
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
e) a Strandtó szabályozott területén elhelyezhetők a szabadtéri strandolás és a vízi sportolás épületnek nem minősülő valamennyi építménye, a természetvédelmi szempontok érvényesítésének feltételével.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
34. Közlekedési előírások
64. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közúti (KÖu) és vasúti (KÖk) területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A közlekedési övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(3) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út telekhatárától mért 10-10 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
(4) A város beépítésre szánt területein az úthálózat szabályozási szélességét kialakítani vagy megváltoztatni csak szabályozási terv szerint lehet.
(5)134 Az igazgatási területen az építmények (épületek) településrendezési és építési követelményeket megállapító kormányrendelet szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani, az önkormányzat parkolási rendeletében foglaltak betartásával.
(6) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
a) A tervezett M4 gyorsforgalmi út települési szakasza, a 31. sz. főút települési szakasza és a 3111 és 4603 jelű mellékutak területét a szabályozási terv tartalmazza.
b) Tervezett elkerülő utak és meglévő és tervezett helyi gyűjtőutak szabályozási szélessége legalább: 22,00 m
c)135 Települési kiszolgáló utak szabályozási szélessége legalább: 14,00 m
d) Tervezett külterületi utak szabályozási szélessége legalább: 8,00-14,00 m
e) Tervezett kerékpárutak szabályozási szélessége legalább: 3,00 m
f) Gyalogutak, sétálóutca szabályozási szélessége legalább: 3,00 m.
35. A (KÖu) jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
65. § (1) KÖu övezet előírásai:
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
(2) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
36. A KÖu-1 jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
66. § (1) KÖu-1 övezet előírásai:
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
b) A kialakítható telek legkisebb területe (m2) 10000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,5
d)136
(2) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben a kamionparkoló épületei, építményei, az ezt a funkciót kiegészítő gazdasági funkciójú épületek, valamint a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) napkollektor,
e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(5) Az övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
37. A (KÖk) jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
67. § (1) KÖk övezet előírásai:
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
(2) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
38. Zöldterületek általános előírásai
68. § (1) A zöldterületi övezetekben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(2) A zöldterületek zöldfelületi fedettségét legalább 80%-ban biztosítani kell, a víz át nem eresztő burkolatok aránya nem haladhatja meg a 10%-ot.
(3) A zöldterületek övezeteiben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; továbbá: legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, építménynek minősülő antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop helyezhetők el.
39. A Zkp-1 jelű, általános használatú közpark övezet
69. § (1) Az övezet paraméterei:
a) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 3000
b) A legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 80
(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület és a zöldterület rendeltetésének megfelelő szolgáltató - vendéglátó épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor, díszkút is elhelyezhető.
(3) Az övezetbe tartozó telkek nem oszthatók meg, de azonos övezetbe tartozó telkekkel egyesíthetők
40. A Zkp-2 jelű, korlátozott használatú közpark övezet
70. § (1) Az övezet paraméterei:
a) Kialakítható legkisebb telekterület (m2) 5000
b) A legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 1
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 3,5
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 85
(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(3) Az övezet gáz- és szénhidrogén földvezetékek biztonsági zónáján kívül eső telkein a minimum 85%-nyi zöldfelület legalább 50%-a fásított területként alakítandó ki.
41. A Zkp-3 jelű, be nem építhető közpark övezet
71. § (1) A Zkp-3 jelű zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak.
42. Az erdő övezetek általános előírásai
72. § (1) Az erdőövezetek telkei az üzemtervben meghatározott rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. Az övezetekben a rendeltetésnek megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) Az erdő övezetekben kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, vadvédelmi kerítés, valamint indokolt esetben köztárgyak. Az erdő rendeltetésnek megfelelő építmények - gazdasági épületek, egyéb célú kerítések, stb. - csak az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén létesíthetők.
(3) Az erdőterületek övezeteiben, valamint erdő művelési ágban nyilvántartott földterületen 5.000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki, az 5.000 m2-nél kisebb és nagyobb telkek is összevonhatók.
(4) A tervezett lakóterületekbe ékelődő meglévő és tervezett erdőterületek elsődleges rendeltetése védelmi vagy közjóléti célú. Ezen erdőterületek 3 ha-nál nagyobb és környezetzavaró területfelhasználással közvetlenül nem határos részei közjóléti erdő övezetbe tartoznak.
43. Az Ev jelű erdő övezet (véderdők területei)
73. § (1) Az övezetben sem lakó, sem gazdasági célú épület nem helyezhető el. A véderdőben bármilyen építmény akkor helyezhető el, ha az, az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja.
44. Az Eg jelű erdő övezet (gazdasági célú erdőterületek)
74. § (1) Az övezetben beépíthető legkisebb telek és a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 100.000
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 0,1*
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
d)137
e) Legnagyobb épületmagasság toronyszerű építmény (pl. magasles) esetén: (m) 13,5
(2) Az övezetben az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás gazdasági építményei helyezhetők el. A külön meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén, a gazdasági és védelmi funkciók ellátásához szükséges erdészház is építhető, amelyben legfeljebb két lakás létesíthető.
(3) *Az egy telken elhelyezhető épületek összes bruttó földszinti alapterülete nem lehet nagyobb 500 m2-nél.
(4) Az erdőterületen épített épülethez tartozó terepszint alatti építmény, pince csak az épület alatti területen létesíthető.
(5) Az övezetben a kötelező közművesítettség mértéke részleges, ha az épületek a csatornahálózatra nem köthetők rá, akkor zárt szennyvíztárolót vagy ártalmatlanítót kell létesíteni.
(6) Az övezetben, ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.
(7) A melléképítmények közül közműcsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; folyadék- és gáztároló; továbbá: legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, építménynek minősülő antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop helyezhetők el.
45. Az Ek jelű erdő övezet (közjóléti célú erdőterületek)
75. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 100.000
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 0,1*
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
d)138
e) Legnagyobb épületmagasság toronyszerű építmény (pl. magasles) esetén: (m) 13,5
(2) Az övezet 10 ha-t meghaladó telkein az erdő rendeltetésének megfelelő, környezetet nem zavaró erdőgazdálkodási, és turisztikai célú épületek helyezhetők el, maximum 0,1 % beépítettséggel, maximum 4,5 m épületmagassággal.
(3) Az erdőterületen épített épülethez tartozó terepszint alatti építmény, pince csak az épület alatti területen létesíthető.
(4) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) kerti építmények
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(5) A közművesítettség mértéke részleges, ha az épületek a csatornahálózatra nem köthetők rá, akkor zárt szennyvíztárolót vagy ártalmatlanítót kell létesíteni.
46. A mezőgazdasági övezetek általános előírásai
76. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.
(2) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út telekhatárától mért 10-10 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el, kivétel ez alól az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetek.
(3) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(4) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 90 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.
(5) A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 1%-át.
(6) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítást kell alkalmazni
(7) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása megengedett vagy sem.
47. Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet
(szőlő-, gyümölcs- kertgazdálkodást és pihenést (hobbikertészkedést) szolgáló mezőgazdasági területek övezete)
77. § (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 1500
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3,0
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 3,5
d)139
(2) Az övezet a szőlő-, gyümölcs- kertgazdálkodást és pihenést (hobbikertészkedést) szolgáló mezőgazdasági területek övezete. Az övezetben telkenként egy gazdasági épület helyezhető el, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház-, gyümölcs-, terménytároló lehet, továbbá elhelyezhető legfeljebb 60 m2 alapterületű pince.
(3) Épületet, építményt a közterületi és a hátsó telekhatártól 10 méterre, az oldalsó telekhatártól 3 méterre lehet elhelyezni.
(4) A kialakítható és beépíthető új telek minimális szélessége 14 m.
(5) Az 1500 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő, engedély alapján létesült beépítés fenntartható, felújítható, de további növelés (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem megengedett.
(6) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy és közműpótló műtárgy,
b) kerti építmények,
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
48. Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezet
(árutermelő mezőgazdálkodást szolgáló építmények elhelyezését megengedő területek)
78. § (1) Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 10.000
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3,0
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
d)140
e) Legnagyobb épületmagasság toronyszerű építmény (pl. siló) esetén: (m) 15,0
(2) Az övezetben a növénytermesztés, az állattenyésztés, a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ehhez szükséges (általános és övezeti) beépítési feltételek teljesülése esetén lakóépület helyezhető el. Lakóépület csak a gazdasági építménnyel egyidejűleg, vagy a mezőgazdálkodási célú épület használatba vétele után létesíthető. A kialakítható lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető.
(3) Általános mezőgazdasági terület Má-1 övezetében az építmény elhelyezés feltételei a következők:
a) az övezetben a beépíthető és kialakítható földrészlet területe legalább 10.000 m2 (1 ha), szélessége legalább 20,0 m,
b) a 720-10.000 m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és földdel borított pince létesíthető,
c) a legalább 10.000 m2 (1 ha) területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti építmények, a telek legfeljebb 3 %-os beépítésével,
d) a legalább 100.000 m2 (10 ha) területű telken annak legfeljebb 1 %-os beépítésével elhelyezhető gazdasági épületeken kívül egy lakóépület is, önállóan, vagy a gazdasági épülettel egybeépítve,
e) a lakóépület alapterülete nem haladhatja meg a beépített alapterület 35%-át
(4) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) kerti építmények
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
e) állatól, állatkifutó
f) trágyatároló, komposztáló
g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(7) Az övezetben épület az adott telekkel határos út határától számított 10 m távolságon belül nem helyezhető el. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.
(8) Az övezetben már meglévő tanya területen a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de a meglévő építmények felújítása illetve bővítése - amennyiben a beépítettség elérte, vagy meghaladta az engedélyezett maximális értéket -, csak az alapterület növelése nélkül történhet, a megengedett maximális épületmagasság mértékéig.
(9) A 10.000 m2-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés lakás számára) nem létesíthető.
(10) Az övezeten belül állattartó és állattartáshoz szükséges gazdasági építmény, trágyatároló építmény a beépítésre szánt terület határától 500 méteren belül nem helyezhető el.
49. Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezet
(mezőgazdálkodást szolgáló építmények elhelyezését korlátozottan megengedő területek)
79. § (1) Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezetében a fenti szakasz funkcionális beépítési előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ebben az övezetben üzemi méretű állattartó telep, istálló, illetve az ezekhez kapcsolódó melléképítmények (trágyatároló, stb.) nem létesíthetők.
(2) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 3.000
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2,0
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 3,5
d)141
50. Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági övezet
(árutermelő mezőgazdálkodást szolgáló építmények és üvegházas termesztés építményeinek elhelyezését megengedő területek)
80. § (1) Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza.
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 15.000
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10,0
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
d)142
(2) Az övezetben az intenzív üvegházas és fóliasátras növénytermesztés, a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ehhez szükséges (általános és övezeti) beépítési feltételek teljesülése esetén lakóépület helyezhető el. Lakóépület csak a gazdasági építménnyel egyidejűleg, vagy a mezőgazdálkodási célú épület használatba vétele után létesíthető. A kialakítható lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető.
(3) Az övezetben lehetséges legfeljebb 10%-os beépíthetőség a gazdasági és lakóépületek együttes alapterülete, amelyen belül legalább 7% az alapozással és közműellátással megépített üvegházas beépítés területe, legfeljebb 3% az egyéb gazdasági és lakóépületek területe.
(4) Általános mezőgazdasági terület Má-3 övezetében az építmény elhelyezés egyéb feltételei a következők:
a) az övezetben a beépíthető és kialakítható földrészlet területe legalább 15.000 m2 (1,5 ha), szélessége legalább 20,0 m,
b) a 720-15.000 m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és földdel borított pince létesíthető,
c) a legalább 15.000 m2 (1,5 ha) területű telken elhelyezhetők a (2) – (3) bekezdés szerinti épületek, a telek legfeljebb 10 %-os beépítésével,
d) a lakóépület alapterülete nem haladhatja meg a beépített alapterület 1,5%-át
(5) A telek 10% beépítettségen kívüli részén az alábbi intenzív üvegházas és fóliasátras növénytermesztést szolgáló létesítmények helyezhetők el:
a) épületnek nem minősülő, alapozással és állandó közműkiépítéssel nem rendelkező üvegház, a terület legfeljebb 20%-án,
b) épületnek nem minősülő, alapozással nem rendelkező fóliasátor, a terület legfeljebb 25%-án.
(6) A telek legalább 40%-át szabadföldi termesztést szolgáló zöldfelületként kell kialakítani és hasznosítani.
51. Az Má-t jelű általános mezőgazdasági övezet
(beépítést nem megengedő, ökológiailag érzékeny területek)
81. § (1) Má-t természeti területet érintő korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminőségvédelmi, szempontból érzékeny, továbbá mély fekvésű mezőgazdasági terület.
(2) E korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen épületek, szint alatti építmények nem létesíthetők, Az övezetben távközlési magas építmény, adótorony nem létesíthető.
(3) Az övezet területén 10.000 m2-nél (1 ha-nál) kisebb mezőgazdasági telkek nem alakíthatók.
52. A mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont képzésére vonatkozó előírások
82. § (1) A mezőgazdasági területen belül legalább 10 ha, Gyömrő közigazgatási területén elhelyezkedő mezőgazdasági termőföldterületből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. Ezek közül az egyik, legalább 1 ha területű földrészlet birtokközpontként alakítható ki legalább 500 m-re a beépítésre szánt terület határától.
(2) A mezőgazdasági területek Mk és Má-t övezetében birtokközpont nem alakítható, de az ezen övezetekben fekvő beépítetlen telkek a birtoktestbe beszámíthatók.
(3) A birtokközpontként kialakított telken az Má övezetekre meghatározott építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:
a) a beépíthető telek (birtokközpont) területe legalább 10.000 m2,
b) a beépítettség mértéke legfeljebb 15 %,
c) az épület épületmagassága legfeljebb 7,5 m, az épület legmagasabb pontja 9,0 m
d) az épületeket a telekhatártól minimum 15,0 m távolságra lehet elhelyezni.
53. A V jelű vízgazdálkodási övezet
(a vízfolyások meder és part területe)
83. § (1) Az övezetbe a vízfolyások, tavak medre és partja, a vízműkutak területe, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények, illetve sajátos építmények, antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak helyezhetők el a külön jogszabályokban előírt védőtávolságok betartásával.
(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.
(3) Külterületi vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a partvonaltól számított 50 méteren belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.
(4) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 1000 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.
(5) Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás és a horgászat építményei helyezhetők el, a terület legfeljebb 2%-án. Az épületek maximális épületmagassága 3 m lehet.
(6) A vízfolyások telekhatárától számított 6-6 m széles és az önkormányzati kezelésű vízfolyások telekhatárától számított 3-3 m széles parti sávban csak olyan építmények helyezhetők el amelyek a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátását, a meder megközelítését nem akadályozzák.
(7) A Tőzeges tó területén csak a horgászat műtárgyai helyezhetők el, ahol ahhoz az illetékes természetvédelmi hatóság is hozzájárul.
(8)143 Vízgazdálkodási területen zajos és a környezetet zavaró üzemi tevékenység nem végezhető.
(9)144 A vízgazdálkodási övezetbe tartozó telkeken az Lke, Lk és Vt jelű építési övezetbe sorolt telekkel közös telekhatár mellett legalább 5 m szélességben többszintes védőzöldsáv létesítendő az esetleges kedvezőtlen hatások kiszűrése érdekében.
54. Beépítésre nem szánt különleges területek (Kb) övezeteinek általános előírásai
84. § (1)145 A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteibe a sportterületek (Kb-Sp), a sport-rekreációs célú területek (golfpark) és lovassport céljára szolgáló területek (Kb-R), a temetők (Kb-T, Kb-Ke), a kastély (Kb-Kast), a szennyvíztisztító és a komposztáló telep területei (Kb-Kt), a hévízkutak területe (Kb-B) és az alternatív energia hasznosításra szolgáló terület (Kb-Ae) tartozik.
(2) A Kb-R1, Kb-R2, Kb-R3 jelű rekreációs célú, valamint a Kb-Kt jelű hulladékgazdálkodási célú övezetet kivéve, az egyéb beépítésre nem szánt különleges övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(3) A különleges területek zöldfelületi fedettségét legalább 80%-ban – a konkrét övezet előírásai szerint kivételesen min. 65%-ban - kell biztosítani,
(4) Az övezetekben a melléképítmények közül közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
55. A Kb-R1 jelű sport-rekreációs övezet
85. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:
a) Az építési telek legkisebb területe (m2) 30.000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 2
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 2
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
e)146
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 75
g) A közműellátás mértéke: részleges
(2) Az övezetben sport – rekreációs célú épületek, golfpálya kiszolgáló és kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(3) A közmű- és ökológiai védőterületeket a szabályozási tervlap lehatárolása szerint kell betartani.
(4) Az ingatlanok területén a telekhatártól számított 5 méteren belül épület nem helyezhető el.
(5) A területen állattartást szolgáló épület, építmény csak a terület alapvető rekreációs – sport funkciójával összhangban helyezhető el, a szomszédos területek (telkek) rendeltetésszerű használatának zavarása nélkül.
(6) A területen kerítés, belső kerítés, szabad lépcső, előlépcső, terasz, továbbá a kerti építmények és köztárgyak valamennyi fajtája elhelyezhető. Építhető továbbá valamennyi melléképítmény siló és trágyatároló kivételével.
(7) A természeti eredetű erőforrást /nap-, szél-, földhő-, biogáz-, stb./ hasznosító létesítmények az épületekkel és melléképítményekkel összeépítve helyezhetők el.
(8) Az övezet be nem épített részén elsősorban zöldfelületek (sportpályák, gyepes felületek, ligetek, fásított területek, védőzöldsávok, sport- játszó és pihenőkertek) alakítandók ki – legalább a telekterület 75%-án. A be nem épített területrészen kialakíthatók továbbá a terület használatához, belső közlekedéséhez szükséges burkolatokon túl vízfelületek (mesterséges tavak, vízmedencék, stb.) is.
56. A Kb-R2 jelű sport-rekreációs övezet
86. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:
a) Az építési telek legkisebb területe (m2) 15.000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10,0
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 5,0
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
e)147
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 70
g) A közműellátás mértéke: részleges
(2) Az övezetben sportolási - rekreációs célú, kereskedelmi szállásférőhelyek és ezekkel összefüggő szolgáltatási, vendéglátási létesítmények, valamint az ezeket a funkciókat kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.
(3) A sport – rekreációs övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a vendéglátás-szálláshely célú épületen belül a tulajdonos, a személyzet számára szolgálati lakás kialakítható.
(4) Az ingatlanok területén a telekhatártól számított 5 méteren belül épület nem helyezhető el.
(5) A területen állattartást szolgáló épület, építmény csak a terület alapvető rekreációs – sport, szálláshely funkciójával összhangban helyezhető el, a szomszédos területek (telkek) rendeltetésszerű használatának zavarása nélkül.
(6) A területen kerítés, belső kerítés, szabad lépcső, előlépcső, terasz, továbbá a kerti építmények és köztárgyak valamennyi fajtája elhelyezhető. Építhető továbbá valamennyi melléképítmény siló és trágyatároló kivételével.
(7) A természeti eredetű erőforrást /nap-, szél-, földhő-, biogáz-, stb./ hasznosító létesítmények az épületekkel és melléképítményekkel összeépítve helyezhetők el.
(8) Az övezet be nem épített részén elsősorban zöldfelületek (sportpályák, gyepes felületek, ligetek, fásított területek, védőzöldsávok, sport- játszó és pihenőkertek) alakítandók ki – legalább a telekterület 70%-án. A be nem épített területrészen kialakíthatók továbbá a terület használatához, belső közlekedéséhez szükséges burkolatokon túl vízfelületek (mesterséges tó, vízmedence, stb.) is.
57. A Kb-R3 jelű rekreációs sport övezet
87. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:
a) Az építési telek legkisebb területe (m2) 10.000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10,0
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 5,0
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5 (ÉM1)*
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 80
g) A közműellátás mértéke: részleges
(2) Az övezetben rekreációs – lovassport funkcióval összefüggő oktatási, kulturális, sportolási, kereskedelmi szállásférőhelyek és szolgáltatási, vendéglátási épületek, valamint ezen funkciókat kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.
(3) A rekreációs – sport övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a sportolási, vendéglátás-szálláshely célú épületen belül a tulajdonos, a személyzet számára szolgálati lakás kialakítható.
(4) A területen építési hely Péteri közigazgatási határától legalább 200 m-es távolságban jelölhető ki.
(5) A területen állattartást szolgáló épület, építmény csak a terület alapvető rekreációs – lovassport - funkciójával összhangban helyezhető el, a szomszédos területek (telkek) rendeltetésszerű használatának zavarása nélkül. *A területen építhető többfunkciós fedeles lovarda (csarnok) mellett esetlegesen kialakítható egyéb épületek épületmagassági értékei a csarnok épületmagassági értékeinek (ÉM1-2) 60 %-át nem haladhatják meg.
(6) A területen kerítés, belső kerítés, szabad lépcső, előlépcső, terasz, továbbá a kerti építmények és köztárgyak valamennyi fajtája elhelyezhető. Építhető továbbá valamennyi melléképítmény siló és trágyatároló kivételével.
(7) A természeti eredetű erőforrást /nap-, szél-, földhő-, biogáz-, stb./ hasznosító létesítmények az épületekkel és melléképítményekkel összeépítve helyezhetők el.
(8) Az övezet be nem épített részén elsősorban zöldfelületek (lovassportpályák, gyepes felületek, ligetek, fásított területek, védőzöldsávok, sport- játszó és pihenőkertek) alakítandók ki – legalább a telekterület 80%-án. A be nem épített területrészen kialakíthatók továbbá a terület használatához, belső közlekedéséhez szükséges burkolatokon túl vízfelületek (mesterséges tó, vízmedence, stb.) is.
58. A Kb-Kast jelű kastély övezet
88. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:
a) Az építési telek legkisebb területe (m2) 100.000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 2
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 2
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,5
f)148
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 80
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben kulturális, oktatási, szállásférőhely, vendéglátás célú területek épületei, építményei, helyezhetők el.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) kerti építmény
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
59. A Kb-T és Kb-Ke jelű temető és kegyeleti park övezet
89. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:
a) Az építési telek legkisebb területe (m2) 30.000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 2
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 2
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
e)149
f) A közműellátás mértéke: részleges
(2) Az övezetekben a temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.
(3) A legnagyobb épületmagasság értéke temetőkápolna esetén 10 m.
(4) A meglevő temető védőtávolsága 20 m. A védőtávolság a szomszédos területek már meglévő beépítése esetén a következőképpen értendő: a temető területén belül a telekhatártól számított 10 méteren belül csak zöldfelület helyezhető el.
(5) A temetők határától számított 50 m-en belül gazdasági és haszonállattartás céljára szolgáló építmények, valamint az első vízadó rétegre telepített kutak nem létesíthetők.
(6) Az övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) kerti építmény
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
60. A Kb-B jelű hévízkutak övezet
90. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:
a) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 300
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 3
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 3
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 3,0
e)150
(2) A Kb-B jelű speciális bányaövezet a hévízkészlet kitermelésére szolgáló terület.
(3) Épületnek nem minősülő toronyszerű építmény legnagyobb magassága 7,5 m.
61. A Kb-Lt jelű lőtér övezet
91. §
62. A Kb-St jelű strand övezet
92. § (1)151
(2)152
(3)153
63. A Kb-Sp jelű sportterület övezet
93. § (1) A Kb-Sp jelű övezet előírásai:
a) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 20.000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 5
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 5
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 9,0
e)154
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).
(3) A sportcsarnok épület lapostetős kialakítása esetén a tetőfelület minimum 80%-a zöldtetőként valósítandó meg.
(4) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények, egyéb építmények és létesítmények a következők:
a) sportpályák, sportszerek, kerti építmények,
b) közműcsatlakozási műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
64. A Kb-Kt jelű komposztáló telep övezete
94. § (1) A Kb-Kt jelű övezet előírásai:
a) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 15.000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 5
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
d)155
e) A közműellátás mértéke: részleges
(2) Az övezetben a komposztáló telep építhető és tartható fenn, valamint az épületen kívül technológiai berendezések helyezhetők el.
(3) A telekhatártól számított 10 méteren belül épület, építmény nem helyezhető el.
(3) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
c) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
65. A Kb-Ae jelű alternatív energia övezet
95. § (1) A Kb-Ae jelű övezet előírásai:
a) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 15.000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 3
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
d)156
e) A közműellátás mértéke: részleges
(2) Az övezetben megújuló energiaforrás műtárgya építhető és tartható fenn.
(3) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények és létesítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
c) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szélkerék,
e) az alternatív energia hasznosításához szükséges egyéb speciális építmények (pl.: szoláris energiahasznosító blokk, szélturbina, geotermikus energiahasznosító létesítmények).
66. A természetközeli területek (Tk) előírásai
96. § (1) A természetközeli területek övezetébe az országos ökológiai hálózat megterületi övezetébe tartozó és ex lege védelem alatt álló lápterület (Tőzeges tó) területe tartozik, használatuk ennek megfelelően biztosítandó, a vonatkozó kezelési és fenntartási terv szerint.
(2) A Tőzeges tó horgászati hasznosítása a fentiek szerint folytatható, ehhez kapcsolódóan csak a természetvédelmi hatóság által engedélyezett épületnek nem minősülő építmények létesíthetők.
(3) Az övezetben épület és egyéb építmény nem helyezhető el, zöldfelületi fedettsége a meglévő állapotnak megfelelően tartandó fenn.
Záró rendelkezések
67. Hatálybalépés
97. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2)157 A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 14/2011.(V.20.) Kt. sz. rendelet, valamint a település területén elrendelt változtatási tilalomról szóló 20/2018. (X. 17.) Kt. rendelet.
(3) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(4) A rendelet rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni a településkép védelméről szóló rendelettel.
68.158 A rendelet mellékletei
98. § (1)159
(2)160 E rendelet mellékletei:
a) 1.: SZT-A, SZT-B: Szabályozási tervlap
b) 2.: SZTA-M10 Szabályozási terv módosítás
c) 3.: Szabályozási terv módosítás
d) 4.: SZT-M102024 Szabályozási tervlap
e) 5: TSZT-M102024 Szabályozási terv módosítás
f) 6: Településszerkezeti terv módosítás
g) 7: SZT-M Szabályozási terv módosítás
h) 8: SZT-M14 Szabályozási terv módosítás
i) 9: Országos védettségű épületek és műemléki környezetek
j) 10: Az azonosított régészeti lelőhelyek listája
k) 11: Országos – ex lege - védettségű természeti területek listája
l) 12: Az állattartásra szolgáló helyek, épületek és építmények elhelyezésének tájékoztató paramétere
Gyömrő TSZT162
9. melléklet a 15/2019. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez170
1. ORSZÁGOS VÉDETTSÉGŰ ÉPÜLETEK
|
1 |
azonosító |
cím |
név |
Helyrajzi szám |
|
2 |
15442 |
Gr. Teleki utca 2. |
Teleki-kiskastély gazdasági épülete |
583 |
|
3 |
15443 |
Gr. Teleki utca 2. |
Teleki-kiskastély istállója |
583 |
|
4 |
15441 |
Gr. Teleki utca 2. |
Teleki-kastély parkja |
583 |
|
5 |
15438 |
Gr. Teleki utca 2. |
Teleki-kiskastély |
583 |
|
6 |
7066 |
Bajcsy-Zsilinszky u. |
Római katolikus templom |
527/3 |
|
7 |
7072 |
Üllői utca 26. |
Teleki-kastély |
632 |
|
8 |
7069 |
Bajcsy-Zsilinszky u. 62. |
Magtár |
560 |
|
9 |
7067 |
Gróf Teleki utca 1. |
Református templom |
711 |
|
10 |
7068 |
Gróf Teleki utca 46. |
Tájház |
612 |
|
11 |
7071 |
Gróf Teleki utca 2. |
Teleki-kiskastély, gazdasági épülete, istállója és egykori parkja |
583 |
|
12 |
7070 |
Só utca |
Teleki kripta és sírkert |
032/109 |
2. MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK:
|
1 |
azonosító |
név |
Helyrajzi szám |
|
2 |
29169 |
Római katolikus templom ex-lege műemléki környezete |
427, 527/1, 527/2, 583, 991, 429/1, 428, 115 |
|
3 |
29170 |
Református templom ex-lege műemléki környezete |
111/1, 112, 427, 428, 429/1, 527/1, 583, 584, 585, 586, 589, 590, 591, 710, 712, 713, 991 |
|
4 |
29171 |
Magtár ex-lege műemléki környezete |
450, 451/1, 452, 453, 454/1, 454/2, 455, 527/1, 5574/3, 5574/7, 5575, 558, 559 |
|
5 |
17296 |
Lakóház ex-lege műemléki környezete |
690/1, 690/2, 527/1, 613, 611 |
|
6 |
7065 |
Gyömrő, a Teleki-kastély műemléki környezete |
578, 579, 0119/16, 0119/17, 0119/13, 0119/12, 588, 586, 585, 584, 427, 991, 527/2, 527/1, 583, 632, 527/3, 589, 590, 591, 592/2 |
10. melléklet a 15/2019. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez171
|
lelőhely |
név |
Helyrajzi szám |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
1 |
Andrássy u. 25. |
2501, 2500, 2409, 2579, 2410, 2510, 2509, 2505, 2502, 2503, 2508, 2512, 2511, 2506, 2507, 2513, 2514, 2411, 2581/1, 2580, 2581/2, 2412, 2453, 2515, 2577, 2578, 2561/2 |
|
2 |
2 |
Vízmű |
4903/3, 4903/4, 4904/11, 4904/12, 4904/13, 031/80, 031/88 |
|
3 |
3 |
Wekerle u. 3/b |
3028, 3008, 3009, 3005, 3006/1, 3007, 3006/2, 3715, 3712/1, 3706, 3710, 3010, 3711, 3714, 3805, 3806, 3011, 3802, 3803, 3804, 3798, 3794, 3713, 3712/4, 3712/3 |
|
4 |
4 |
ÁRT 33. lelőhely |
068/71, 068/72, 068/73 |
|
5 |
5 |
ÁRT 32. lelőhely |
068/17 |
|
6 |
6 |
ÁRT 31. lelőhely |
077/13, 077/12, 077/11, 077/10, 077/9, 077/8, 077/7, 077/6, 077/3, 077/4, 077/5, 065, 077/2 |
|
7 |
7 |
34. lelőhely |
085/10 |
|
8 |
8 |
Kő- határ- dűlő (26. lh.) |
041, 039/1, 042, 048, 047, 043/5, 043/6, 043/7, 043/8, 043/10, 043/9, 043/1 |
|
9 |
9 |
Szilhát 1. (14. lh.) |
035/9, 034/2, 037/5, 035/7, 035/5, 035/13, 035/11, 037/1, 035/12, 034/9, 035/8, 035/6, 035/10, 042, 043/4 |
|
10 |
10 |
Szilhát 2. (35. lh.) |
037/1 |
|
11 |
9 |
ÁRT 7. lelőhely |
017/8, 049 |
11. melléklet a 15/2019. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez172
1. Gyömrői Tőzeges tó: lápként nyilvántartott terület /egyben az országos ökológiai hálózat magterületi övezeteként nyilvántartott terület ~2,5 ha/: 164/1-/2, 168, 169/2, 171, 172/1-/2, 173-176, 192-196, 197/2-/4. hrsz.
12. melléklet a 15/2019. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez173
1. Az állattartó építmények létesítésekor meghatározott védőtávolságok és az állattartáshoz minimálisan szükséges terület méterben meghatározva (m)
|
Állattartó építmény, |
védőtávolság (m) |
|||
|
Lakó-, intézményi és pihenő épülettől |
fúrt kúttól |
ásott kúttól |
közterülettől |
|
|
nagy- és kis haszonállat, tartása állattartó hely esetén összesen |
|
|
|
|
|
egyéb kis-, prémes-, egyéb- és kedvtelésből tartott állat, állattartó hely esetén |
|
|
|
|
|
kis létszámú állattartó telepen nagy- és kis haszonállat tartása esetén |
|
|
|
|
|
nagy létszámú állattartó telepen nagy- és kis haszonállat tartása esetén |
|
|
|
|
2. Ahol a meghatározott feltételek nem biztosíthatók, oda állattartó épület nem helyezhető el.
3. Lakóterületen közterület határától számított 15 méteren belül állattartó hely nem alakítható ki.
4. Az állattartó helyeken és állattartó telepeken az állat tartására szolgáló helyet, építményt, épületet, helyiséget,– állatfajtól és a tartási technológiától függően – úgy kell kialakítani, hogy az könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen, hézag- és szivárgásmentesen, egyenletes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes, szilárd padozattal, valamint állattartó telepen az állattartó helyiségben hézagmentesen fedett, szivárgásmentes trágyagyűjtővel legyen ellátva.
5. Az állattartó köteles gondoskodni az állattartó létesítmények, műtárgyak állandó tisztán tartásáról, karbantartásáról, folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres és hatékony irtásáról, valamint az állattartásból eredő kellemetlen szag közömbösítéséről.
6. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget (istállót, ólat, ketrecet), vagy helyet (kifutót, karámot) rendszeresen takarítani kell. A helyiségekben szükség szerint, de évente legalább kétszer fertőtlenítő felületkezelést (meszelést) kell végezni.
7. Amennyiben az állatállomány kisállat esetén a 20 db-ot, nagyállat esetén az 5 db-ot meghaladja, elkerített gazdasági udvart kell kialakítani. Az így elkerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, élősövénnyel kell a szomszédos ingatlantól elválasztani. A telekhatártól számított legalább 1,5 méteres sávot többszintes védőzöldsávként kell kialakítani a telepítési távolság betartásával.
8. Állattartó helyen és állattartó telepen, függetlenül attól, hogy kül- vagy belterületen fekszik, a hígtrágya és a trágyalé, valamint a csurgalékvíz kizárólag fedett, szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tartály, vagy medence anyaga korrózióálló anyagból készülhet, élettartama legkevesebb 20 év legyen. A hígtrágyát és a trágyalét zárt csövekben kell a tároló tartályba, medencébe vezetni. A tárolókat legalább 2 havi hígtrágya, trágyalé és csurgalékvíz befogadására kell méretezni, azokból a kifolyást meg kell akadályozni.
9. Belterületen az istállótrágyát állandóan fedett, szigetelt alapú, szilárd falú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A trágyatárolót 4 havi istállótrágya tárolására alkalmas méretűre kell készíteni.
10. A trágyalé tárolók ürítéséről folyamatosan gondoskodni kell, a tárolókból trágyalé nem folyhat ki. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képződés és a kellemetlen szagok csökkentésére folyamatosan szagtalanító anyagokat kell használni.
A 2. § 6. pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § 7. pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § 8. pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § 9. pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § 10. pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § 11. pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § 12. pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. § (1) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. § (1) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. § (1) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (6) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (3) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 14. § (4) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 15. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (5) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (8) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (9) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 23. § (5) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 24. § a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés b) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdése iktatta be.
A 29. § (1) bekezdés b) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 18. § (3) bekezdése iktatta be.
A 30. § (1) bekezdés b) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (1) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (1) bekezdés j) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdése iktatta be.
A 33. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33/A. § (1) bekezdés i) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 23. § (1) bekezdése iktatta be.
A 33/A. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A(z) 33/B §-t a(z) Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IV. 8.) önkormányzati rendelete iktatta be.
A 33/C. §-t a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 24. §-a iktatta be.
A 33/D. §-t a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 24. §-a iktatta be.
A 34. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (2) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (4) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (6) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 26. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (2) bekezdés c) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 27. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 28. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 28. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. § (2) bekezdés b) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (2) bekezdés b) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. § (2) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (2) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 18. pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. § (3) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 30. § (2) bekezdése iktatta be.
A 41. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 41. § (2) bekezdés c) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 20. pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 21. pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 22. pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § (2) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (4) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 31. § (3) bekezdése iktatta be.
A 44. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 23. pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. § (2) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (4) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 24. pontja hatályon kívül helyezte.
A 45. § (2) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (4) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 33. § (3) bekezdése iktatta be.
A 46. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 25. pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (2) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § (2) bekezdés e) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 26. pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § (4) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 34. § (3) bekezdése iktatta be.
A 47. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 27. pontja hatályon kívül helyezte.
A 47. § (2) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (4) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 35. § (3) bekezdése iktatta be.
A 48. § (1) bekezdés b) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (1) bekezdés c) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (1) bekezdés d) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 28. pontja hatályon kívül helyezte.
A 48. § (2) bekezdés a) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (2) bekezdés d) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (2) bekezdés e) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 29. pontja hatályon kívül helyezte.
A 49. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 37. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 30. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 51. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 31. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 51. § (3) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 38. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 32. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 33. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 34. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 55. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 35. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 55. § (1) bekezdés i) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 36. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 57. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 37. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 57. § (3) bekezdés b) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 39. §-ával megállapított szöveg.
Az 58. § (1) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 40. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 38. pontja hatályon kívül helyezte.
A 60. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 39. pontja hatályon kívül helyezte.
A 61. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 40. pontja hatályon kívül helyezte.
A 62. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 41. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 42. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/A. § (1) bekezdés g) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 43. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/A. § (2) bekezdés c) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 41. §-ával megállapított szöveg.
A 63/C. §-t a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 42. §-a iktatta be.
A 64. § (5) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 64. § (6) bekezdés c) pontja a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 66. § (1) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 44. pontja hatályon kívül helyezte.
A 74. § (1) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 45. pontja hatályon kívül helyezte.
A 75. § (1) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 46. pontja hatályon kívül helyezte.
A 77. § (1) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 47. pontja hatályon kívül helyezte.
A 78. § (1) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 48. pontja hatályon kívül helyezte.
A 79. § (2) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 49. pontja hatályon kívül helyezte.
A 80. § (1) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 50. pontja hatályon kívül helyezte.
A 83. § (8) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 44. §-a iktatta be.
A 83. § (9) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 44. §-a iktatta be.
A 84. § (1) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 45. §-ával megállapított szöveg.
A 85. § (1) bekezdés e) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 51. pontja hatályon kívül helyezte.
A 86. § (1) bekezdés e) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 52. pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. § (1) bekezdés f) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 53. pontja hatályon kívül helyezte.
A 89. § (1) bekezdés e) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 54. pontja hatályon kívül helyezte.
A 90. § (1) bekezdés e) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 55. pontja hatályon kívül helyezte.
A 92. § (1) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 56. pontja hatályon kívül helyezte.
A 92. § (2) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 56. pontja hatályon kívül helyezte.
A 92. § (3) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 56. pontja hatályon kívül helyezte.
A 93. § (1) bekezdés e) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 57. pontja hatályon kívül helyezte.
A 94. § (1) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 58. pontja hatályon kívül helyezte.
A 95. § (1) bekezdés d) pontját a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 59. pontja hatályon kívül helyezte.
A 97. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 46. §-ával megállapított szöveg.
A 68. alcím címe a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 47. §-ával megállapított szöveg.
A 98. § (1) bekezdését a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 60. pontja hatályon kívül helyezte.
A 98. § (2) bekezdése a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 48. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Gyömrő TSZTet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdés 61. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 3. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 4. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IV. 8.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IV. 8.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 49. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 10. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 49. § (4) bekezdése iktatta be.
A 11. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 49. § (5) bekezdése iktatta be.
A 12. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 49. § (6) bekezdése iktatta be.
A 13. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 49. § (7) bekezdése iktatta be.
A 14. mellékletet a Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 49. § (8) bekezdése iktatta be.