Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2021 (II.11..) önkormányzati rendelete

Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2021.(II.11.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2021. évi költségvetéséről^[1]

Kiskunlacháza Nagyközség Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdése alapján a 2021. évi pénzügyi tervéről az alábbi rendeletet alkotja.

(1) A rendelet hatálya a Képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre terjed ki.

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2021. évi költségvetését:

állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megállapított költségvetési hiány finanszírozását 788.606.402.-Ft összegben maradvány felhasználásával és
20.000.000.-Ft összegben likvid hitel felvételével biztosítja.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.

(4) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.

(5) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezés szerint fogadja el a Képviselő-testület.

A Képviselő-testület az önkormányzat 2021. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet mutatja be.

(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését - az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához - a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat 2021. évi költségvetésében meghatározott adósságot keletkeztető fejlesztési célok nem szerepelnek, az 5. melléklet nemleges.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást nem tartalmaz a tárgy évi költségvetés, a 8. melléklet nemleges.

(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri hivatali, továbbá az Önkormányzat fenntartása alá tartozó intézményenkénti megoszlását, az éves engedélyezett létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 9.1.- 9.6. mellékletek szerint határozza meg a Képviselő-testület.

(8) Az Önkormányzat a kiadások között 1.949.445.-Ft általános tartalékot és 690.000.000.-Ft céltartalékot képez.

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés ezen rendeletben meghatározottak szerinti végrehajtásáért, valamint a beszámolási kötelezettségek teljesítéséért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési szervek, ezen rendelettel felhatalmazást kapnak a bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére, a részükre jóváhagyott előirányzatokon belül kötelesek gazdálkodni. A gazdálkodás részletes szabályait az önkormányzat szabályzatai tartalmazzák.

(4) A költségvetési bevételi előirányzatok – az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(5) Az Önkormányzat és költségvetési szervei egységes rovatrend

- a. működési célú támogatások államháztartáson belülről,

- b. felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről,

- c. működési célú átvett pénzeszközök,

- d. felhalmozási célú átvett pénzeszközök,

rovatain megtervezett bevételi előirányzatok abban az esetben is megnövelhetőek, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

(6) Az Önkormányzat 2021. évi költségvetése a gazdálkodás alapja, ezért az egyensúlyának fenntartása érdekében év közben a gazdaságos, hatékony, eredményes gazdálkodás megvalósítása érdekében biztosítani szükséges az áttekinthető, szabályszerű költségvetési előirányzatok felhasználását.

(7) Az egyházak és más szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról a Képviselő-testület dönt. A szponzori támogatásokra jóváhagyott előirányzat felhasználásáról a Polgármester dönt, mely döntéséről a következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

(8) A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester rendelkezik. A polgármesteri keret nem használható fel alapítványok támogatására, költség- és üzemanyag térítések finanszírozására és intézményműködtetésre. Felhasználásáról a következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

(9) Az adókintlévőségek, bármilyen jellegű követelések csökkentése érdekében érvényesíteni kell a költséghatékony végrehajtási és ellenőrzési tevékenységet.

(10) Az önkormányzati feladatellátás minden terültén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét. Az intézmények vezetői kötelesek a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a kiadások csökkentését.

(11) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy – pályázat benyújtásáról, és saját forrás biztosításáról szóló külön képviselő-testületi döntés hiányában – az Önkormányzat által benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében az Önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy soron következő testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(12) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények, valamint a Település- és Intézményfenntartó Csoport dolgozói részére bruttó
100.000.-Ft/év/fő cafeteria kifizetését hagyja jóvá a Képviselő-testület.

(13) A Képviselő-testület a polgármesteri hivatal köztisztviselői részére a törvényi rendelkezés szerinti mértékben, bruttó 400.000.-Ft/fő/év összegben hagyja jóvá a cafeteria juttatást. A Polgármester cafeteria juttatását a Képviselő-testület bruttó 400.000.-Ft/év összegben hagyja jóvá.

(14) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapját 68.000.-Ft összegben határozza meg. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény megállapításakor tekintettel kell lenni a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC- törvény
61. § (6) bekezdésében foglaltakra.

(15) A 2021. február 1-től a minimálbér 167.400.-Ft/hó teljes munkaidő esetében, a garantált bérminimum összege pedig 219.000.-Ft/hó, melyekre történő bérkiegészítéseket a Képviselő-testület biztosítja a foglalkoztatottak részére önkormányzati szinten.

(16) Az intézmények az éves gazdálkodásukról készített beszámolóban a költségvetési maradvány elszámolása során – az általános szabályokon túl – kötelesek az étkeztetési-, energia és közüzemi díjak-, a nyugdíjazás és létszámcsökkentési döntések, jubileumi jutalmak fedezetére biztosított előirányzatokról, a kötött felhasználású támogatásokról, a továbbképzésekre biztosított előirányzatokról, a bejáró dolgozók útiköltség térítésére adott előirányzatokról elszámolni. Az elszámolást a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetője vizsgálja felül.

(17) A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutató szerint kötelesek elszámolni a kapott támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.

(18) Amennyiben az intézmény a konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.

(19) A pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. Újabb kötelezettség vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetül szolgáló bevételek realizálását. Kötelezettséget vállalni a törvényben foglalt kivételekkel csak a pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet, kivéve az 200.000.-Ft alatti kötelezettségvállalásokat.

(20) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások között előirányzott jutalom előirányzatát.

(21) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(22) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(23) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a Polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(24) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(25) Az Önkormányzat a jóváhagyott testületi döntés értelmében, az OTP Bank Nyrt-vel kötött szerződés alapján 20.000.000 Ft összegű folyószámlahitel kereten belül gazdálkodhat az átmeneti pénzügyi nehézségek megoldása, a zavartalan gazdálkodás biztosítása érdekében.

(26) Az Önkormányzat 30 napon belül visszafizetendő munkabér hitelt vehet fel a tárgy hónap önkormányzati szintű nettó bér összegéig. A munkabér hitel igénybevételéről és visszafizetéséről a gazdálkodással kapcsolatos beszámolóban a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(27) Az Önkormányzat fizetési számláján átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről, államilag garantált rövid lejáratú értékpapír vásárlásáról a polgármester a pénzügyi osztályvezetővel egyetértésben rendelkezik.

(1) A költségvetési rendeletben elfogadott bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek módosítására, a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításra a Polgármester számára felhatalmazást ad.

(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a Polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2021. december 31-ig gyakorolható.

(4) A költségvetési szerv vezetője, költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A Képviselő-testület - az első negyedév kivételével – negyedévenként, döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határ idejéig, 2021. december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(7) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(8) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek és azok betartásáért felelősséggel tartoznak.

(2) A költségvetési szervek az alapfeladataik ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal, képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkeznek.

(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a megbízott belső ellenőr útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

Ez a rendelet 2021. január 1. lép hatályba.

Kihirdetve: 2021. február 11.

Soós Zsoltné

jegyző