Zebegény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019 (XII.5.) önkormányzati rendelete
ZEBEGÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2019.(XII.5.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2021. 07. 22- 2021. 10. 11Zebegény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019 (XII.5.) önkormányzati rendelete
ZEBEGÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2019.(XII.5.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Zebegény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, további a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zebegény Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szerveire - bizottságok, polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző – működési rendjére.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Zebegény Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2627 Zebegény, Árpád u. 5.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Zebegény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).
(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).
(5) Az Önkormányzat szervei:
- a) polgármester,
- b) bizottságok,
- c) Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal,
- d) jegyző.
(6) Az önkormányzat részvételével működő társulások:
- a) Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása,
- b) Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás
3. § (1) A település jelképei: címer, zászló. Az önkormányzat jelképeit használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A képviselő-testület kitűntető címek és kitüntető díjak adományozását alapította. A képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.
4. § (1)[1] Az Önkormányzat hivatalos lapja: a "Zebegény" nevű újság.
(2) Az önkormányzat hivatalos honlapja: a www.zebegeny.hu
Az önkormányzat bélyegzője
5. § Az önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.
II. FEJEZET A Képviselő-testület feladata és hatásköre
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: az egyéni választókerületben megválasztott 6 fő valamint a polgármester, összesen 7 fő települési képviselő.
(2) A képviselő-testület tagjait az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.
7. § (1) A képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évenként egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(2) A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása
8. § (1) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a polgármester szünetet rendelhet el és a szünetet követően újra javaslatot tehet.
(2) Ha ezt követően sincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.
9. § (1) A helyi közügy önkéntes vállalása előtt a képviselő-testület előkészítő eljárást köteles folytatni. Az eljárás lefolytatásával a polgármester, a képviselő-testület által erre a célra létrehozott külön bizottság bízható meg.
(2) Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a helyi közügy (feladat) ellátásának anyagi, személyi, szervezeti, pénzügyi és technikai feltételeit.
(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés akkor terjeszthető elő, ha az tartalmazza a közügy elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak (módozatoknak) a (2) bekezdésben meghatározott feltételeit.
(4) Az előkészítő eljárásban a képviselő-testület ideiglenes bizottságai véleményt nyilvánítanak.
III. FEJEZET A képviselő-testület ülései, előkészítése
10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart, a munkatervben meghatározottak szerint.
(2) A képviselő-testület ülése lehet:
- a) alakuló,
- b) rendes,
- c) rendkívüli,
- d) ünnepi.
(3) A képviselő-testület az üléseit – ha a meghívó nem jelöl meg más helyszínt – az Önkormányzat székhelyén, Zebegény, Árpád u 5. szám alatt tartja.
11. § (1)[2] Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a képviselő-testületnek haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben, a rendkívüli ülés összehívható a – napirendet tartalmazó – meghívó kézbesítését követő 24 órára, a polgármester által meghatározott időpontra.
(2) A képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikusa úton) is összehívható, indokolt esetben adott napra is. Ennek tényét az ülésen készült jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.
(3) A polgármesternek a rendkívüli ülésen indokolni kell – a napirendi pontok tárgyalása előtt – az összehívás szükségességét.
12. § Ünnepi ülés a képviselő-testület által előzetesen meghatározott napra és időben hívható össze.
Az ülések összehívásának rendje
13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján, melyet aláír. A meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal kell kiküldeni e-mail útján.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
- a) az ülés naptári idejét és kezdési időpontját,
- b) az ülés helyét, ha annak meghatározására nem a 11. § (3) bekezdésében meghatározott helyen kerül sor.
- c) a javasolt napirendeket,
- d) annak megjelölését, hogy a napirenddel kapcsolatban szóbeli vagy írásbeli előterjesztés történik,
- e) az előterjesztő nevét,
- f) az előterjesztést tárgyaló előkészítő bizottság megnevezését,
- g) a dátumot és az aláírást.
(3) A meghívóhoz csatolni kell:
- a) az írásos előterjesztést/előterjesztéseket,
- b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet,
- c) a bizottsági javaslatokat.
(4)[3] A képviselő-testület rendes, munkaterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
(5) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább hét nappal az ülés előtt a (4) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.
14. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal – meghívó és az ülés képviselők részére megküldött írásbeli anyagának továbbítása mellett – meg kell hívni:
- a) jegyzőt,
- b) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
- c) akinek a meghívását a tárgyalt napirend indokolttá teszi,
- d) képviselő által behívott szakértőt,
- e)[4]
- f) akinek a jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
Előterjesztések
15. § (1) A képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül, melyet elektronikus úton kell megküldeni a bizottsági tagok, képviselő-testületi tagok és meghívottak részére. Ezzel egyidőben a nyilvános ülés keretében tárgyalt napirendi pontokhoz kiküldött 13. § (3) bekezdésében foglalt anyagokat a honlapra fel kell tölteni az erre kialakított helyre.
(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerület a képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 20. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.
(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.
(4) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendi vételéről a képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.
16. § A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei az alábbiak:
- a) a tárgy pontos meghatározása, illetve a téma ismertetése,
- b) annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e korábban is napirenden, s ha igen milyen döntés született, rendeletalkotás esetén annak szükségessége és annak konkrét indokai,
- c) az előterjesztők megnevezése,
- d) határozati javaslat vagy rendelet-tervezet, a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezése és a határidő megjelölése.
17. § (1) Előterjesztésre jogosult:
- a) polgármester,
- b) alpolgármester,
- c) bizottság elnökei,
- d) a képviselők,
- e) a jegyző,
- f) a szakértő,
- g) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben
- h) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben,
- i) a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző által felkért személy.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során figyelembe veheti a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét és javaslatát.
(3) Bejelentés és tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.
(4) Az előterjesztést – ha azt nem a jegyző készítette – az ülést megelőzően legalább tizennégy nappal a jegyzőnek be kell mutatni. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból véleményezi. Amennyiben törvényességi észrevétele van – ezt a postázás előtt – az előterjesztéshez csatolja.
(5) Az előterjesztés írásbeli véleményezésére és kiegészítésére, valamint az előterjesztés tartalmára vonatkozó kérdések benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző öt napig van lehetőség.
(6) Az előterjesztésre vonatkozó kérdések, vélemények a benyújtó kérelmére a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A kérdésekre a válaszadás a bizottsági ülést megelőző napig e-mailen történik.
Önálló indítvány
18. § (1) A képviselő a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a képviselő-testület ülését megelőző tizennégy nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni.
(2) Az önálló indítványt a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület az – előterjesztő esetleges felszólalása után – vita nélkül, többségi szavazással határoz.
Sürgősségi indítvány
19. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 14. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.
Interpelláció, felvilágosítás kérése
20. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén, az Egyebek napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat.
(2) A kérés, illetve felvetés megfogalmazása történhet a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
(3) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább tizennégy munkanappal a polgármesternél az interpellációt beterjeszti, úgy arra az ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezi.
(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
- a) a képviselő nevét,
- b) azt a személyt, akinek az interpelláció szól,
- c) a képviselő kérdésének tárgyát és részletes kifejtését.
21. § (1) A polgármester biztosítja az interpelláció iktatását és az interpelláció címzettjének történő eljuttatását.
(2) Ha a képviselő az interpellációt a képviselő-testület ülésén nem kívánja szóban előadni, az interpellációt az interpelláció címzettje ismerteti, kivéve, ha az interpelláció és a válasz a képviselők számára kiosztásra került.
(3) A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Ha az interpelláló képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, többségi szavazással határoz.
(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.
(6) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, lefolytatásával megbízhatja valamely bizottságát, vagy erre az esetre bizottságot hozhat létre. Biztosítani kell, hogy az interpelláló képviselő is részt vehessen a vizsgálatban.
(7) Ha a kérdezett az interpellációra az idő rövidsége vagy annak természete miatt nem tud válaszolni, akkor a választ tizenöt napon belül az interpellálónak és valamennyi képviselőnek el kell küldeni.
(8) Az interpelláció elfogadásáról a következő ülésen – az előzőek értelemszerű alkalmazásával – dönt a képviselő-testület.
IV. FEJEZET A képviselő-testület ülése
22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:
- a) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;
- b) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
- c) maximum 3 perc időtartamra megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.
A vita
23. § (1) A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
- a) rendelet-tervezet,
- b) egyéb napirendek,
- c) interpellációk,
- e) bejelentések, tájékoztatók,
- d) személyi kérdések.
(2) A képviselő-testület ülésének napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat felől a képviselő-testület többségi szavazással határoz, amelyben elnapolás esetén a határidőt is megjelöli.
(3) Bármely képviselő az aktuális napirend tárgyalásához önkéntes szakértőket kérhet fel.
(4) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
(5) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(6) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
(7) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó hozzászólásaik és kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
(8) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(9) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(10) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(11) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
(12) A bejelentések és a tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
23. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
24. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
25. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
A tanácskozás rendje
26. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
- a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
- b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
- c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
- d) ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe,
melynek tényét a jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.
Az ülések nyilvánossága
27. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki, külön engedély nélkül részt vehet, szót kaphat e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben.
(2) A nyilvános ülésekről videófelvétel készül, melyet 5 munkanapon belül az önkormányzat hivatalos honlapjára fel kell tölteni.
Zárt ülés
28. § A zárt ülés anyag kizárólag a következő személyeknek adható át:
- a) a polgármesternek;
- b) az alpolgármesternek;
- c) a képviselőknek;
- d) a jegyzőnek;
- e) az adott ügyben bevont szakértőknek,
- f) a Kormányhivatal vezetőjének.
Döntéshozatal
29. § (1) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület rendes ülését 8 napon belül- a rendkívüli ülést a következő munkanapra – ismét össze kell hívni.
(2) A megismételt ülésen az eredeti napirend mellé további napirend is felvehető és tárgyalható.
Szavazás
30. § (1) A nyílt szavazás (döntés lehet határozat, rendelet) kézfelemeléssel történik.
(2) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazás általában kézfelemeléssel történik.
(3) A tartózkodás az eredmény megállapítása szempontjából ellenszavazatnak minősül.
(4) Szavazategyenlőség akkor áll fenn, ha a szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” + a „tartózkodók” szavazatok számával.
(5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
(6) Titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – a megválasztott 3 fős bizottság bonyolítja. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazást után összeszámolja a szavalatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazás idejére szünetet kell elrendelni.
(7) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(8) A név szerinti szavazást kell elrendelni:
- a) ha azt törvény írja elő,
- b) valamelyik bizottság határozatában indítványozza
- c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.
(9) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(10) Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.
Önkormányzati rendelet
31. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
- a) a polgármester;
- b) az alpolgármester;
- c) a képviselő;
- d) a Képviselő-testület bizottsága;
- e) a jegyző;
- f) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.
(3) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.
32. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. A kihirdetett rendeletet mindaddig kell a honlapon elérhetővé tenni míg hatályos.
(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
33. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:
(2) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: jogalkotó megnevezése, arab l-es számjellel kezdődő, folyamatos sorszámozás, törve az elfogadás évének évszámával, utána zárójelben feltüntetve a kihirdetés római számmal jelölt hónapját és a hónapnak arab számjeggyel történő napját, valamint a jogszabály megjelölését, címét (Pl. Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2003.(II.22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról).
A képviselő-testület határozata
34. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A határozatban érintettek – a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 nap alatt – írásban megkapják a képviselő-testület határozatának kivonatát.
(2) A határozat jelölése: 1-től kezdődő arab számjegyes számozás törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a határozat meghozatalának római számmal jelölt hónapját és arab számjeggyel jelölt napját, valamint utána feltüntetve a Képviselő-testület „Kt” rövidítését és a határozat kiírását (Pl: 1/1995.(I. 17.) Kt. határozat).
(3) A jegyző – a hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
Közmeghallgatás
35. § (1) A közmeghallgatás időpontjának közlésére az SZMSZ rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A közmeghallgatáson a képviselőknek kötelezően jelen kell lenniük.
(3) A képviselő-testület tisztségviselői és a képviselők a feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kötelesek válaszolni.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Egyéb fórumok
36. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot összehívhat
V. FEJEZET Jegyzőkönyv
37. § A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében az ülésről nyilvánosság részére is elérhető hangfelvétel készül. A hangfelvételt 6 hónapig meg kell őrizni, majd ezt követően adattárolón kell archiválni.
VI. FEJEZET A képviselő
A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
38. § (1) A képviselő köteles:
- a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület illetve – megválasztása esetén – a bizottságok munkájában,
- b) részt vesz az ülések előkészítésében valamint a képviselő-testület kijelölése alapján a különböző vizsgálatokban,
- c) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen illetve a bizottsági ülésen részt venni nem tud vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van,
- d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
- e) az erre vonatkozó külön megbízás alapján képviseli a képviselő-testületet.
(2) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartása végett – fogadóórát tarthat.
(3) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt – előzetesen egyezetett időpontban – köteles fogadni.
(4) A képviselők tiszteletdíját és természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.
(5) Az Mötv.-ben valamint e rendeletben foglalt kötelezettséget megszegő képviselő személyét Zebegény honlapján, újságjában, hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hozni.
(6) A nyilvánosságra hozatalt az ülést kötő 15 napon belül a jegyző kötelessége.
VII. FEJEZET A képviselő-testület bizottságai, működésük alapvető szabályai
39. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
- a) Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság 3 fővel (VEB)
- b) Szavazatszámláló Bizottság 3 fővel (SZSZB)
(2) A bizottságok feladat és hatáskörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.
40. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés megvizsgálására, javasolt kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként, a bizottság felállításáról rendelkező határozatban állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
41. § (1) A bizottságok működési szabályaira e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A bizottság javaslatára a képviselő-testület szakbizottságot hozhat létre.
42. § (1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke, távollétében az általa írásban megbízott bizottsági tag gondoskodik. A bizottságot a bizottság tagjai 1/3-ának kezdeményezésére is össze kell hívni.
(2) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet:
- a) a tisztségviselő,
- b) a jegyző,
- c) a bizottság,
- d) bármely képviselő.
(3) A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a bizottság elnöke részére a jegyző útján juttatja el.
43. § (1) A bizottság elnöke érdemi választ ad a képviselő-testület ülésén a bizottság feladatkörét érintő ügyben hozzá intézett kérdésre.
(2) A bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a meghívó és a napirendi anyag lehetőleg az ülést megelőző 14 nappal korábban megküldésre kerüljön a bizottság tagjainak és annak a képviselőnek, aki ezt kéri, valamint egyéb meghívottaknak.
(3) A bizottság ülésére az elnök a jegyzőt, a polgármestert, a tárgyalt ügyben érintett hivatal dolgozót, valamint más érdekelteket tanácskozási joggal meghívhatja.
(4) A bizottsági ülésekre jelen rendelet képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
44. § A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját tagjaira nézve hozhat.
VIII. FEJEZET[5] A polgármester, alpolgármester, tanácsnok jegyző, aljegyző
Polgármester
45. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.
(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és határköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester tartós távolléte esetén a polgármester jogkörében a polgármester-helyettesi feladatokkal megbízott alpolgármester, ennek hiányában a korelnök jár el.
Alpolgármester, tanácsnok[6]
46. § [7] Az alpolgármester tisztségét főállásban tölti be.
46/A. § [8] (1) A képviselő-testület egyes feladatainak eredményesebb ellátása érdekében tanácsnokot választ.
(2) A tanácsnok területe a művelődési, kulturális és szabadidős tevékenységek, elnevezése pedig Művelődési, Kulturális és Szabadidős Tanácsnok.
(3) A képviselő-testület a tanácsnok feladatkörének ellátása érdekében önálló előterjesztési jogot biztosít.
(4) A tanácsnok köteles az általa felügyelt feladatkörben szükség szerint intézkedést kezdeményezni, tapasztalatairól a képviselő-testületet évente egy alkalommal tájékoztatni.
(5) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.
(6) A tanácsnok feladatát a 2. melléklet tartalmazza.
Jegyző
47. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
Aljegyző
48. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
A jegyző helyettesítése
49. § (1) A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.
(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.
IX. FEJEZET Közös Önkormányzati Hivatal
50. § (1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Hivatal jogi személy.
(3) A Hivatal a képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.
(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
X. FEJEZET Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályok
Az önkormányzat költségvetése
51. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.
52. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
53. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
54. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.
55. § Az Önkormányzat alaptevékenységi kormányzati funkcióit a rendelet 4. melléklete tartalmazza (a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben meghatározottak szerint).
56. § (1)[9] Az önkormányzat költségvetési szerveinek háromévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
(2) A háromévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.
(3)[10] E § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az önkormányzat vagyonkezelésében és fenntartásában lévő Alkotó tábor, valamint a településüzemeltetéséhez tartozó kisértékű eszközök leltározását évente el kell készíteni december 31-i fordulónappal.
57. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.
(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.
(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
58. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
XI. FEJEZET Helyi népszavazás
59. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 20 %-a.
(2) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott kérdéseken kívül más témakört nem határoz meg.
(3) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
XII. FEJEZET Helyi nemzetiségi önkormányzat
60. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik. A megállapodás a szervezeti és működési szabályzat 5. melléklete.
XIII. FEJEZET Záró rendelkezések
61. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014.(XI.17.) rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.
1. melléklet
A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörök
9/2019.(XII.5.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 1. melléklete
A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörök
1.) A feladat- és hatáskör címzettje eljár a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
2.) A feladat- és hatáskör címzettje dönt a település közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózásáról (10/2011.(IV.18.) önkormányzati rendelet 4. §).
3.) A településképi bejelentési eljárás során a feladat- és hatáskör címzettje igazolást ad ki vagy megtagadja a tudomásul vételt (5./2015.(IV.15.) önkormányzati rendelet 5.§).
4.) A feladat- és hatáskör címzettje eljár a településképi véleményezési eljárásról szóló 4./2015.(IV.15.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.
5.) A feladat- és hatáskör címzettje eljár a közterület használatról szóló 13/2017.(VII.13.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
6.) A feladat- és hatáskör címzettje eljár az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás rendjéről, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 14/2013.(V.02.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.
7.) A feladat- és hatáskör címzettje eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint.
2. melléklet
A bizottság feladat- és hatáskörei tanácsnok feladatai és hatáskörei[11]
3. melléklet
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök
9/2019.(XII.5.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 3. melléklete
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és határkörök
1.) Eljár a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
2.) Dönt a település közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózásáról (10/2011.(IV.18.) önkormányzati rendelet 4. §).
3.) A településképi bejelentési eljárás során igazolást ad ki vagy megtagadja a tudomásul vételt (5./2015.(IV.15.) önkormányzati rendelet 5. §).
4.) Eljár a településképi véleményezési eljárásról szóló 4./2015.(IV.15.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.
5.) Eljár a közterület használatról szóló 13/2017.(VII.13.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
6.) Az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás rendjéről, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 14/2013.(V.02.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jár el.
7.) A feladat- és hatáskör címzettje eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint.
4. melléklet
Zebegény Község Önkormányzata alaptevékenységi Kormányzati funkciói
9/2019.(XII.5.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 4. melléklete
Zebegény Község Önkormányzata alaptevékenységi Kormányzati funkciói:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolat feladatok
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választá- sokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
031030 Közterület rendjének fenntartása
041140 Területfejlesztés igazgatása
041231 Rövid időtartalmú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072112 Háziorvosi ügyeleti alapellátás
074011 Foglalkoztatás-egészségügyi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)
082044 Könyvtári szolgáltatások
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
082092 Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082094 Közművelődés-kulturális alapú gazdaságfejlesztés
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
1
5. melléklet
Együttműködési megállapodás
9/2019.(XII.5.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 5. melléklete
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött
egyrészről
Zebegény Község Önkormányzat Képviselő-testülete (székhelye: 2627 Zebegény, Árpád u. 5. adószáma: 15731223-2-13, törzskönyvi nyilvántartási száma 15731223, képviseli Hutter Jánosné polgármester) a továbbiakban helyi önkormányzat
másrészről
Zebegényi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete (székhelye: 2627 Zebegény, Árpád u. 5. adószáma: 15828974-1-13, törzskönyvi nyilvántartási száma: 828978, képviseli Faludi Károly elnök) a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat – felek együttesen Szerződő felek – között, alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint.
I. A megállapodás célja, jogszabályi háttere
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban Nj.tv.) 80. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátásnak részletes szabályait megállapodásban rendezik. A nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal Zebegényi Kirendeltsége (továbbiakban: hivatal) gondoskodik.
Az Nj.tv. 80. § (1)-(2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek érdekében a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a nemzetiségi Önkormányzattal.
A megállapodás szabályainak kialakítása az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt:
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.)
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (Mötv.)
az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (Áht.)
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.)
az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. Rendelet (Áhsz.)
a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről.
II. A költségvetés előkészítésének, megalkotásának eljárási rendje, a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése
1. A költségvetés egyeztetésének és elfogadásának rendje
1.1. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően - közli a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével.
1.2. A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. 23.§-ban és az Ávr 29. §-ában foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
1.3. A nemzetiségi önkormányzat tárgyévre vonatkozó költségvetési határozatának előkészítése a hivatal feladata, melyért a jegyző felelős.
1.3.1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző által megbízott személy – a pénzügyi ügyintéző - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően egyeztetést folytat a nemzetiségi önkormányzat elnökével, ennek keretében az elnök rendelkezésére bocsátja a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.
1.3.2. A költségvetési határozat tervezetét a nemzetiségi önkormányzat elnöke nyújtja be a képviselő-testületének február 15. napjáig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.
A képviselő-testület a költségvetési határozat tervezetét megtárgyalja és elfogadásáról határozatban dönt.
1.3.3. A helyi Önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
1.3.4. Amennyiben a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját költségvetése tárgyalásakor a költségvetési rendelet-tervezetben tervezett, nemzetiségi önkormányzatnak juttatandó támogatást, és az érinti a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének azt legkésőbb az elemi költségvetés benyújtását megelőző 10. napig újra kell tárgyalnia, és az új támogatás összegével határozatát módosítani kell. A költségvetési határozat módosításának előkészítése a Hivatal és az elnök feladata.
1.3.5. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését az elfogadott költségvetési határozat alapján a Hivatal pénzügyi ügyintézője készíti el és teljesíti a kötelező adatszolgáltatást a Magyar Államkincstár felé, a jogszabályban meghatározott határidőn belül. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését az elnök hagyja jóvá.
1.3.6. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, illetve egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért felelősséggel nem tartoznak.
2. A költségvetési előirányzatok módosítása, átcsoportosítása
2.1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadások közötti átcsoportosításról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt. Az előirányzatok módosítására az elnök tesz javaslatot.
2.2. A tárgyévi költségvetés utolsó módosításáról szóló határozatot a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig hozhatja meg.
3. A költségvetés módosításával összefüggő és egyéb nemzetiségi önkormányzatot érintő adatszolgáltatási kötelezettségek
3.1. A Hivatal elkészíti – a vonatkozó kormányrendelet és a módszertani útmutató alapján – a nyomtatványgarnitúrák felhasználásával a nemzetiségi önkormányzat költségvetését érintő valamennyi költségvetési információt, illetve egyéb központi adatszolgáltatást, melyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke ír alá.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke együttműködik a költségvetési információ összeállításában, a vonatkozó adatokat a Hivatal által megadott időpontig a megbízott személy részére eljuttatja.
3.2. A Hivatal az összeállított költségvetési információt jogszabályban vagy egyéb módon meghatározott határidőben benyújtja az adatszolgáltatást kérő szerv felé.
4. Beszámolás, évközi kimutatások
4.1. A nemzetiségi önkormányzat elnöke beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat a Hivatal részére, közreműködik a tájékoztatók elkészítésében.
4.2. A nemzetiségi önkormányzat elnöke az éves költségvetési beszámolóhoz szükséges zárszámadási határozatát a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testülete elé.
4.3. A kormányzati szervek részére szolgáltatott évközi információkat a központi intézkedésektől függően a Hivatal teljesíti, ehhez az elnök a nemzetiségi önkormányzatot érintő kérdésekben az adatokat – a jegyző által megbízott pénzügyi ügyintézőn keresztül – szolgáltatja. Az adatszolgáltatásokat az elnök írja alá.
III. A Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi Önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok
A nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának végrehajtó szerve a Hivatal. A Hivatal számviteli politikája és szabályzatai vonatkoznak a nemzetiségi önkormányzatra is, mely tartalmazza a feladatokat és a felelősök konkrét kijelölését.
1. A kötelezettségvállalások rendje:
A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. (Ávr. 52. § (7), (7/a) bekezdés)
A nemzetiségi önkormányzat nevében csak pénzügyi ellenjegyzés után lehet kötelezettséget vállalni. (Áht. 37. § (1) bekezdés).
Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
értéke a 100 000 Ft-t nem éri el,
pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy
az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
2. A pénzügyi ellenjegyzés rendje
A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettsége esetén a jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő lehet a pénzügyi ellenjegyzést végző személy (Ávr. 55. § (2) bekezdés g) pont).
A pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
a) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll.
b) a befolyt, vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet.
c) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és
d) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
A pénzügyi ellenjegyző feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. (Ávr. 54 § (2) bekezdés).
Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Ávr. 54. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót (Ávr. 54. § (3) bekezdés).
A teljesítés igazolás rendje
A nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaihoz kapcsolódó teljesítések igazolására jogosult személyeket a nemzetiségi önkormányzat elnöke jelöli ki.
A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés, vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését (Ávr. 57. § (1) bekezdés).
A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (Ávr. 57. § (3) bekezdés).
Az érvényesítés rendje
A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén érvényesítésre az Ávr. 55 § (2) bekezdése alapján kell kijelölni a jogosult köztisztviselőt (Ávr. 58. § (4) bekezdése).
Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján – az Ávr. 57. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is – az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Áhsz., és az Ávr. előírásait, továbbá a helyi önkormányzat belső szabályzataiban foglaltakat megtartották-e (Ávr. 58. § (1) bekezdés).
Az érvényesítés az utalványozás előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.
Az utalványozás rendje
Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelését jelenti. Az utalványozás az érvényesített okmány alapján történik.
A nemzetiségi önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételek beszedésének, vagy elszámolásainak elrendelésére (utalványozására) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. (Ávr. 52. §)
Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A külön írásbeli rendelkezésen az Ávr. 59. § (3) bekezdése alapján fel kell tüntetni:
a) az „utalvány” szót
b) a költségvetési évet
c) a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét
d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét
e) a megterhelendő és a jóváírandó fizetési számla számát és megnevezését
f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát
g) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és
h) az Ávr. 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést.
Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében felsorolt esetekben.
6. Összeférhetetlenségi szabályok
6.1. Ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző azonos személy nem lehet.
6.2. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és teljesítést igazoló személlyel.
6.3. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatokat nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.
IV. Gazdálkodás rendje
1. Pénzellátás
1.1. A helyi önkormányzat a bankszámlájára érkező, de a nemzetiségi önkormányzatot bármely jogcímen megillető összeget a helyi önkormányzat a számláján történő jóváírástól számított 10 munkanapon belül továbbutalja a nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára.
1.2. Amennyiben a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére önkormányzati támogatást nyújt, az a támogatási szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően kerül átutalásra.
2. Bankszámlarend
2.1. A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet.
A nemzetiségi önkormányzat a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmát az OTP Bank Nyrt-nél megnyitott pénzforgalmi számlán bonyolítja. A számla feletti rendelkezési jog az elnököt és az általa meghatalmazott személyt - a banki aláírás-bejelentés szerint - illeti meg.
2.2. Az elnök legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napjáig köteles a Hivatal Pénzügyi Irodájának a tárgyhónap bankszámlakivonatain szereplő gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat hiánytalanul átadni.
3. Könyvvezetés és nyilvántartás rendje
3.1. A Hivatal biztosítja, hogy a számviteli és analitikai nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele, kiadása és pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.
3.2. A könyvvezetés a számviteli jogszabályokban meghatározott bizonylatok alapján történik. A bizonylatok teljes körű átadásáért az elnök felel.
3.3. Amennyiben a Hivatal a könyvvezetést alátámasztó bizonylatokban hibát, hiányosságot észlel, arról haladéktalanul köteles az elnököt írásban értesíteni. Az elnök az értesítés kézbesítésének napjától számított 5 munkanapon belül köteles a hiba, hiányosság megszüntetéséről gondoskodni. Amennyiben az elnök a megadott határidőn belül a hiányosságok kijavításáról nem intézkedik, akkor erről a pénzügyi ügyintéző írásban köteles tájékoztatni a Jegyzőt.
4. Személyi kifizetések és adók megállapítása, bevallása, megfizetése
4.1. Személyi jellegű kifizetések számfejtéséről a kötelezettségvállalási és teljesítés igazolási bizonylatok alapján a Hivatal gondoskodik. Az elnök a számfejtéshez szükséges bizonylatokat, nyilatkozatokat köteles a kifizetési határidőt megelőző 5 munkanappal előbb a pénzügynek megküldeni. A számfejtési bizonylatokat a Hivatal az elnöknek adja át, aki gondoskodik a pénzügyi teljesítésről.
4.2. Amennyiben a Hivatal a nemzetiségi önkormányzat által leadott bizonylatok alapján megállapítja, hogy a kifizetés reprezentációs célból történt, illetve magánszemély részére kifizetett ellátmány elszámolása határidőben (felvételtől számított 30 nap) nem történt meg és ezért ellátmány felvevőjénél adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor saját hatáskörben haladéktalanul gondoskodik az adó megállapításáról (számfejtéséről), és a fizetendő adó összegéről tájékoztatja az elnököt a bizonylatok átadásával egyidejűleg.
4.3. A személyi jellegű juttatások és a reprezentáció utáni közterhek számfejtése a Magyar Államkincstár által biztosított számítógépes rendszerben történik a nemzetiségi önkormányzat adószámán. Az adó megfizetéséről és a bevallás elkészítéséről a Magyar Államkincstár gondoskodik, a fizetendő adó és egyéb közterhek összegét a helyi önkormányzat nettó finanszírozása terhére számolja el. A nemzetiségi önkormányzat által fizetendő közterhekről a tárgyhót követő hónap 25-ig a Kincstár külön kimutatást küld az önkormányzatnak.
A közterhek elszámolásáról készült kimutatást a Hivatal pénzügyi ügyintézője annak beérkezését követően haladéktalanul megküldi a nemzetiségi önkormányzat elnökének, aki kézbesítés napjától számított 10 munkanapon belül köteles gondoskodni az elszámolt és a helyi önkormányzat által megelőlegezett összeg átutalásáról a helyi önkormányzat költségvetési bankszámlájára.
Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat a jelen pontban foglalt fizetési kötelezettségét az adott naptári éven belül legalább két alkalommal határidőben nem teljesíti akkor a következő naptári évben a helyi önkormányzattól – a nemzetiségi törvényben foglalt kötelező minimum feltételek biztosításán felül - semmiféle támogatásban nem részesülhet.
4.4. A nemzetiségi önkormányzat nem alanya az általános forgalmi adó törvénynek, ezért áfa bevallási és befizetési kötelezettsége nem keletkezik.
Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adóstátusza megváltozik, arról az elnök a Hivatalt haladéktalanul értesíti, amely gondoskodik a módosítás kezdeményezéséről a Magyar Államkincstár és az adóhatóság felé.
V. A vagyontárgyak kezelésének, és a vagyoni, valamint számviteli nyilvántartás és adatszolgáltatás rendje
1. A nemzetiségi önkormányzat vagyontárgyairól a nyilvántartást a Hivatal elkülönítetten vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást. A szükséges információkat, a dokumentációkat az elnök biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatot szolgáltatja.
2. A nemzetiségi önkormányzat által beszerzett, illetve használatában lévő kis és nagyértékű tárgyi-eszközök, beruházások nyilvántartása a Hivatal tárgyi eszköz nyilvántartón - kézi -történik.
3. A nemzetiségi önkormányzat vagyonával való gazdálkodás az általa hozott határozatának megfelelően történik. A vagyonváltozással - értékesítés és beszerzés - összefüggő kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés a III. pontban foglaltak szerint történik.
4. A nemzetiségi önkormányzat helyiségében, illetve használatában levő eszközök leltározását a nemzetiségi önkormányzat elnöke bonyolítja le. A leltár felvételéhez szükséges bizonylatokat a Hivatal pénzügyi ügyintézője bocsátja rendelkezésére. A leltárfelvételi íveket minden év január 31-ig kell leadni a pénzügyön, ahol a leltár kiértékelése a Hivatal leltározással megbízott munkatársával közösen történik. A leltár kiértékeléséről jegyzőkönyv készül, melynek egy példányát megkapja a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A vagyontárgyak mennyiségében bekövetkezett változásokról (selejtezés, hasznosítás) a nemzetiségi önkormányzat elnöke írásban szolgáltat információt a pénzügyi ügyintéző részére.
5. A jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatás során az adatok valódiságáért, a számviteli adatokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a helyi önkormányzat polgármestere és a jegyző együttesen felelős.
6. A nemzetiségi önkormányzat tartozásaiért a helyi önkormányzat kizárólag abban az esetben, és addig a mértékig felel, ahogyan azt külön megállapodásban vállalta.
VI. Önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vétellel és adószám igényléssel kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek
1. A nemzetiségi önkormányzat az elnök javaslatára határozatában dönt a számlavezető megváltoztatásáról. A számlavezető megváltoztatásáról hozott döntésről a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságát a változás tervezett időpontja előtt harminc nappal megelőzően a Hivatalt értesíti.
2. A Magyar Államkincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a nemzetiségi önkormányzatról. A Hivatal a törzskönyvi adat módosítását változás bejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc napon belül bejelenti a Magyar Államkincstár felé. A nemzetiségi önkormányzat esetén okiratnak minősül az alapítást, módosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi határozat jegyzőkönyvének kivonata.
3. A Hivatal a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a fenti VI. 2. pontban megjelölt határidőn belül.
VII. A Nemzetiségi Önkormányzat működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása
1. A nemzetiségi önkormányzat részére a helyi önkormányzat előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, tizenhat órában ingyenes használati jogot biztosít egy, a feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel – különösen: íróasztallal, irodaszékekkel, íróeszközökkel, irattároló szekrénnyel, internetkapcsolattal rendelkező számítógéppel, nyomtatóval, vezetékes telefonkészülékkel – felszerelt irodahelyiségre a Hivatal székhelyén található épületben. A nemzetiségi önkormányzat tudomással bír arról, hogy az irodahelyiség használata a településen működő többi nemzetiségi önkormányzattal közösen történik.
2. A helyi önkormányzat viseli az 1. pontban meghatározott helyiséghez, illetve a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökhöz kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket.
3. A Nemzetiségi Önkormányzat
a) az 1. pontban meghatározott helyiséget és tárgyi, technikai eszközöket kizárólag alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti;
b) az 1. pont szerinti használati jogát során az önkormányzat érdekei figyelembe vételével gyakorolhatja, köteles megtartani az intézmény rendjét;
c) az 1. pont szerinti használati jogát másnak át nem engedheti.
4. Zebegény Önkormányzata Képviselő-testületének Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal Zebegényi Kirendeltsége (továbbiakban a helyi önkormányzat hivatala) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a helyi önkormányzat hivatala ellátja:
a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
a képviselő-testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;
a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
5. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi önkormányzat viseli.
6. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére a feladata ellátáshoz szükséges és jelen együttműködési megállapodás függelékében részletesen felsorolt tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt Zebegény, Árpád u 5. szám alatti ingatlant/helyiséget biztosítja.
7. A Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein a jegyző, vagy annak esetileg kijelölt – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a Helyi Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
VIII. Záró rendelkezések
1. Felek jelen megállapodást 2018. február 1. napjától határozatlan időre kötik.
2. Felek jelen megállapodást évente január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják. Jelen megállapodást, annak módosításait elfogadást követő 30 napon belül a nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatukba soron következő mellékleteként beemeli.
3. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az Áht., az Ávr., a Nj.tv., valamint a helyi önkormányzatokról szóló, mindenkor hatályos törvény(ek) rendelkezései irányadók.
4. Jelen megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között 2015. április 1. napján kötött együttműködési megállapodás.
5. Jelen megállapodást Felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírták.
Zebegény, 2018. január 31.
……………………………… ……………………………………..
Hutter Jánosné sk. Faludi Károly sk
polgármester elnök
Jóváhagyási záradék:
Jelen megállapodást
Zebegény Község Önkormányzatának képviselő-testülete 2/2018.(I.10.) Kt. határozatával,
Zebegény Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2018.(I.11.) Zebegény Német Nemzetiségi Önkormányzat határozatával fogadta el.
…………………………………………
Bahil Emilné dr. sk.
jegyző
Függelék
Zebegény Német Nemzetiségi Önkormányzat által használt Zebegény, Árpád u. 5. szám alatti ingatlan/helyiség tárgyi eszköz leltára:
1. iróasztal
2. szék
3. számítógép