Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete
Érd Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2026. 03. 16Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete
Érd Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról
[1] Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése részletes megalapozó munkát és helyzetértékelést követően új építési szabályozást alkot, melynek célja Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területére kiterjedően az építés rendjének a helyi sajátosságoknak megfelelően történő megállapítása és biztosítása.
[2] Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 64. §-ában biztosított véleményezési jogkörben eljáró szervek, valamint partnerek, az érintett önkormányzatok és a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdés d) pontjában biztosított záró szakmai véleményezési jogkörében eljáró Állami Főépítész véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános előírások
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya, mellékletei
1. § (1) A rendelet hatálya Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet mellékletei a következők:
a) A település közigazgatási területére vonatkozó szabályozási tervet és annak jelmagyarázatát a rendelet 1. melléklete tartalmazza;
b) A település közigazgatási területén az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a rendelet 2. melléklete tartalmazza;
c) A település közigazgatási területén elhelyezhető és tiltott rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, melléképítmények és egyéb építmények besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza;
d) A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézményekkel érintett területek meghatározását a rendelet 4. melléklete tartalmazza;
e) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 7. pontja szerinti biológiai aktivitásérték fenntartásához igénybe vett területek meghatározását a rendelet 5. melléklete tartalmazza;
f) A település közigazgatási területén új beépítésre szánt területek nyilvántartását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Csapadékvíz-visszatartást szolgáló építmény: Csapadékvíz-gazdálkodást szolgáló zöldinfrastruktúra elem és támogató szürkeinfrastruktúra műtárgy;
2. Csónakház: Vízi járművek tárolására szolgáló épület;
3. Fedett személygépkocsi beálló: Egy vagy több gépjármű elhelyezésére szolgáló oldalról nyitott, fedett építmény vagy építményrész;
4. Kikötő: Komplex hajózási létesítmény, a vonatkozó jogszabály alapján;
5. Komposztáló: Kerti használatú komposztálásra szolgáló tároló;
6. Konténerépület: Olyan konténer vagy épületrészként gyártott konténerelem felhasználásával létesülő építmény, mely emberi tartózkodásra szolgál és önálló rendeltetésre is alkalmas;
7. Kötelező fásítás: Telepítendő, kiegészítendő fásítás, fasor telepítési kötelezettség;
8. Megtartandó zöldfelület és faállomány: A szabályozási terven lehatárolt terület, értékes növényállománnyal;
9. Mobilház: Jármű kategóriába nem sorolható, közúton való közlekedésre nem alkalmas, de kialakításánál, súlyánál fogva elmozdítható, szállítható, olyan meghatározott rendeltetés céljára telepített építmény, mely annak rendeltetésszerű használata során, rendeltetését helyhez kötötten tölti be, helyhez kötött közműcsatlakozásokkal rendelkezik;
10. Műszaki infrastruktúra fejlesztése esetén igénybe vehető terület: A szabályozási terven lehatárolt tájékoztató elem hiányos műszaki infrastruktúrájú területeket jelöl, melyeken egyes építési beruházások feltételekhez kötöttek;
11. Parkolóház: a szintterületének több mint felében egyszerre több gépjármű tárolására szolgáló építmény;
12. Rekreáció: Közjóléti célt szolgáló, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító rendeltetés;
13. Táj-és klímavédelmi célú tájbanki zöldfelület: a szabályozási terven lehatárolt szabályozási elem, amelynek célja a helyi lakosság részére a tájpotenciál fenntartása, a kondicionáló, a klímarezilienciát erősítő, a rekreációs, jóléti, az ökogazdálkodási, vízgazdálkodási, a sokszínű ökológiai szolgáltatásokat tartósan és fenntartható módon biztosítani képes zöldfelületek fenntartása;
14. Támfalgarázs: A lejtős terep hegy felőli oldalában létesített – a bevágást megtámasztó – támfalban kialakított gépjárműtároló. A létesítmény akkor minősül támfallétesítménynek, ha a bejárati, és a lejtőhöz csatlakozó oldalhomlokzat szakasza kivételével a természetes terepfelszín alatt helyezkedik el, vagy legfeljebb 1 métert tér el a természetes terepfelszíntől;
15. Telek be nem építhető része: A szabályozási terven lehatárolt, zöldfelületként, vízfelületként fenntartandó telekrész, melyen az építés tiltott;
16. Vízfolyások fenntartási zónája: A szabályozási terven lehatárolt, ökológiai és vízügyi fenntartási zóna, mely a vízpartok természetkímélő fenntartását szolgálja, és természetközeli állapotát, vízgazdálkodási adottságait javítja;
17. Vízgazdálkodást szolgáló építmény: A vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerek védelmét, a vizek kártételei elleni védelmet szolgáló építmény, műtárgy;
18. Zavaró hatású rendeltetés: Új építmény, rendeltetés létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékek – amennyiben a tevékenység védőtávolsága nem kerül meghatározásra – a telekhatáron nem teljesülnek.
3. Telekalakításra vonatkozó előírások
3. § (1) Az építési övezetekben, illetve övezetekben közműlétesítmény telke, illetve a szabályozási terven meghatározott közterületszabályozás végrehajtása érdekében az érintett telkek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakíthatók.
(2) Az építési övezetekben és kertes mezőgazdasági övezetekben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(3) Magánút bármely övezetben vagy építési övezetben kialakítható. A szabályozási terven jelölt közlekedési terület céljára kijelölt terület magánútként kialakítható. Amennyiben a szabályozási terv nem jelöli ki a közlekedési terület övezetét, a magánút telkének legkisebb szélessége:
a) beépítésre szánt területen kiszolgáló út hálózati szerep esetén legalább 8 méter,
b) beépítésre szánt területen kerékpárút és gyalogút hálózati szerep esetén legalább 3 méter,
c) beépítésre nem szánt területen legalább 6 méter.
Az építésre és létesítésre vonatkozó előírások
4. Az építés és létesítés általános feltételei
4. § (1) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban a természetes terepszint nem változtatható, kivéve, ha a környező terepszint eltér a természetes terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani.
(2) A terepalakítás során az építési helyen kívül a természetes terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m-t lehet eltérni, kivételt képez ez alól támfal, kerti tó, az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső, gépjármű lehajtó rámpa vagy lejtő miatti terepalakítás.
5. Építési helyre, elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások
5. § (1) Az építési helyre, előkertre vonatkozóan akkor kell figyelembe venni a következő bekezdéseket, ha a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik.
(2) Az előkert mérete, amennyiben az övezeti előírások vagy a szabályozási terv másként nem rendelkezik:
a) lakó- és gazdasági építési övezetek telkein legalább 6 m,
b) vegyes építési övezetek telkein legalább 8,5 m,
c) az ingatlannyilvántartásban szereplő, meglévő épület bővítése esetén az épület homlokvonala az irányadó előkerti méret,
d) a már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében lévő, legalább kettő – a mindenkori hatályos szabályoknak megfelelően épült és a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett – főépülethez igazodó (kialakult állapot) méretű előkertet kell tartani.
(3) Saroktelkek esetében legalább az egyik utcafronti telekhatárral párhuzamos homlokzattal helyezhető el épület. Saroktelek esetén az egyik közterület felől kell tartani a (2) bekezdésben meghatározott kötelező előkert méretét, a másik közterület felől legalább 3 méter előkertet kell tartani, a tájolási szempontokat figyelembevételével.
(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert a kialakult állapothoz illeszkedően, vagy a klimatikus szempontból kedvező tájolás szerint legyen kialakítva. Azokban a tömbökben, ahol az oldalkert és a kialakult beépítés változó kialakítású, ott a tájolási szempontokat figyelembe kell venni.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 18 méter telekszélességig az épületet a telekhatártól 1 méterre kell elhelyezni. 18 métert meghaladó telekszélesség esetén az épületet a telekhatártól legalább 1 méterre kell elhelyezni. Oldalhatáros építési övezetekben a meglévő oldalhatáron álló épület esetében az építési hely határa az épület külső oldalfala.
(6) Kialakult beépítési mód esetén az épület elhelyezése az adott tömbben jellemzően kialakult vagy építési engedély alapján megvalósuló beépítési mód.
(7) Az elő- és oldalkertben fásított, fedetlen parkoló létesíthető.
(8) Garázs csak az építési helyen belül helyezhető el.
(9) Támfalgarázs az előkertben legfeljebb 7,0 méteres szélességgel, és legfeljebb 3,5 méteres utcafronti homlokzatmagassággal kialakítható. Amennyiben a támfalgarázs zöldtetővel valósul meg, annak szerkezetei nem számítanak bele a homlokzatmagasság értékébe. Támfalgarázs vagy fedett parkoló létesítésekor az 4. § tereprendezésre vonatkozó előírását alkalmazni kell.
(10) Lke-7, Lke-8 és Lk-3 építési övezetekben oldalhatáron álló épület a kialakult állapot figyelembevételével, úgy is elhelyezhető, hogy nem kell 1 méteres oldalkertet tartani vagy az oldalhatáros telekhatárra is építhető a telepítési távolságokra vonatkozó szabályok szerint.
6. Beépítési módra vonatkozó előírások
6. § Zártsorú beépítési mód esetén az építési hely mélysége 20 m. Ha valamelyik szomszédos zártsorú épület ennél mélyebben épült be, akkor a meglévő szomszédos épület takarása miatt alakítható ki nagyobb épületmélység, kizárólag azon a telekhatáron, ahol a szomszédos zártsorú épület áll.
7. Elhelyezhető és tiltott rendeltetésekre vonatkozó előírások
7. § (1) Az építési övezetekben és övezetekben önálló rendeltetési egységeket és építményeket elhelyezni az országos előírások, valamint a 2. melléklet és 3. melléklet táblázatai szerint lehet.
(2) Azoknál az építési telkeknél, melyeknek hátsó telekhatára a vasutak (KÖe jelű övezet), illetve a gyorsforgalmi utak (M6, M7 autópályák) területével határos, a teljes telekszélességében a hátsó telekhatárra illesztett fő rendeltetést kiszolgáló melléképítmény elhelyezhető a településképi szempontoknak megfelelően.
(3) Önálló terepszint alatti építményként csak közműaknák, mélygarázsok, támfalgarázs, közműpótló műtárgyak (berendezések), csapadékvíz-szikkasztó és -tároló létesítmények, földdel borított pincék létesíthetők.
8. Általános építészeti előírások
8. § (1) Meglévő, ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett főépületet és melléképületet érintő építési beruházás esetén, a 2. mellékletben rögzített legkisebb homlokzatmagasság átlagát, a legkisebb beépíthető telekterületet és telekszélességet nem kell figyelembe venni. Az engedéllyel rendelkező, földhivatali nyilvántartásban feltüntetett épület teljes alapterületén emeletráépítés végezhető.
(2) Az (1) bekezdés alapján végzett építési tevékenység eredményeként a rendeltetési egységek száma nem bővíthető.
9. A gépjármű elhelyezésre, és az építési telken belüli parkoló kialakítására vonatkozó előírások
9. § Ha az adottságok lehetővé teszik, az előírt gépjármű-várakozóhelyek legfeljebb 500 méteren belül is kialakíthatók, a vonatkozó felsőbb szintű jogszabály alapján.
10. Zöldinfrastruktúra-hálózat kialakítására és fenntartására vonatkozó követelmények
10. § (1) A telekre előírt zöldfelületnek – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – legalább kétszintűnek kell lennie. Az övezeti előírások szerinti, kötelezően megvalósítandó zöldfelület legalább 50%-át egybefüggően kell kialakítani.
(2) A Szabályozási terven zöldfelületi szabályozási elemmel érintett telekrész legfeljebb 10%-án létesíthető burkolat.
(3) A Szabályozási terven jelölt telek be nem építhető része zöldfelület vagy vízfelület, területén legfeljebb kerti építmény helyezhető el, a meglévő vízfelület és értékes növényzet megtartásával.
(4) A Szabályozási terven jelölt kötelező telken belüli zöldfelületként kialakítandó területen legalább kétszintes növényállomány telepítendő.
(5) A Szabályozási terven kötelező fásításra kijelölt területen nagy vagy közepes lombkoronájú fasor telepítendő.
(6) A Szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettséggel érintett területen 10 m szélességig két sor, legalább 6×6 méteres kötésben telepített előnevelt fákból álló fasort és egy cserjesort kell telepíteni. Minden további 10 m szélesség esetén további egy fasort és egy cserjesort kell ültetni.
(7) A Szabályozási terven jelölt megtartandó zöldfelület és faállomány területén a természetes fás- és lágyszárú növényállományt meg kell őrizni, területén új épület nem építhető, meglévő épület bővíthető, korszerűsíthető. Favédelmi terv és botanikai felmérés alapján SZT-n jelölt „Megtartandó zöldfelület és faállomány” területétől 15% eltérés lehetséges.
(8) Új közterületek, közutak kialakításánál a zöldinfrastruktúra telepíthetősége (fasorok, zöldsávok, esőkertek) érdekében biztosítani szükséges legalább 1,5 m szélességben a növényzet telepítésére szolgáló közműmentes sávok területeit.
(9) Közterületen 12-16 m szabályozási szélesség között legalább egyoldali fasor, 16 m szabályozási szélesség felett legalább kétoldali fasor telepítendő.
(10) A gyorsforgalmi utak kivételével a 30 m szabályozási szélességű gyűjtő- és kiszolgáló utak mentén kétoldali fasor telepítendő.
Környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos rendelkezések
11. Táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések
11. § (1) Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken csak a természetvédelmi kezelési tervekkel összhangban végezhetők gazdálkodási, területhasználati vagy építési tevékenységek.
(2) Ökológiai hálózattal részben érintett telkeken épület a hálózattal nem érintett telekrészen helyezhető el. Az ökológiai hálózat területein az építési tevékenységgel nem érintett telekrészeken a természetközeli állapot tartandó fenn.
(3) A Duna árterén az árvédelmi, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi előírásoknak megfelelően kell a természetszerű erdőállományokat, erdőket fenntartani, és a tájidegen állományokat fokozatosan honos társulásokra cserélni.
(4) Külterületi fásítás, erdősítés esetén a klimatikus és termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajokat kell telepíteni, a meglévő természeti értékekkel összhangban.
(5) Vízfolyások fenntartási zónájában épület nem helyezhető el. A zóna zöldfelületként tartandó fenn, figyelemmel a rehabilitációs tervek előírásaira, a vízügyi kezelői követelményekre.
(6) Táj-és klímavédelmi célú tájbanki zöldfelület szabályozási elemmel érintett telkeken a terület fenntartásához, kezeléséhez, a rekreációs igények kielégítéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
12. Környezetvédelmi követelmények
12. § (1) Új építmény, rendeltetés létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a tevékenység védőtávolsága nem kerül meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) Lakóterülettel határos, eltérő általános területhasználatú övezetek telkeinek telekhatára mentén legalább 2 méter széles sávban fás szárú növényzet telepítendő.
(3) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, általános használatát ne korlátozzák.
(4) A külön jogszabályok szerinti védendő területeken zajt, rezgést előidéző közlekedési hálózatot, üzemi létesítményt és egyéb helyhez kötött zajforrást csak oly módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj és rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg, melyhez zajvédelmi létesítmények elhelyezhetők.
(5) Épületek zajtól és rezgéstől védendő helyiségeiben a zajterhelési határértékek teljesítését biztosítani kell.
(6) Veszélyes hulladékok feldolgozására, tárolására szolgáló telephely, kommunális hulladéklerakó telep, továbbá hígtrágyás állattartó telep a város területén nem létesíthető.
(7) Nagylétszámú állattartó telep, állati-hulladékgyűjtő hely (dögkonténer) a belterülettől, illetve a belterülethez kapcsolódó beépítésre szánt területtől 500 méter védőtávolságon belül nem létesíthető.
13. Védelmek és korlátozások, veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
13. § (1) Nagyvízi meder levezető sávjainak területén a külön jogszabály szerinti építményekre és területhasználatokra vonatkozó rendelkezéseket kell betartani, a nagyvízi mederkezelési terv figyelembevételével.
(2) Felszín alatti építési tevékenység elsőrendű árvízvédelmi töltés mentett oldalán a fakadóvízzel veszélyeztetett 110 méteres sávban, a nagyvízi meder oldalán 60 méteres sávban csak az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetve végezhető. Elsőrendű árvízvédelmi töltéslábtól mért 10 méter széles sávban építmény nem helyezhető el.
(3) A Szabályozási terven jelölt felszínmozgással veszélyeztetett területeken, valamint az alábányászott területeken a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell eljárni.
(4) A Szabályozási Tervlapon jelölt ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított
a) védőterületek, védőövezetek,
b) biztonsági sávok, valamint
c) folyóvizek, és árvízvédelmi karbantartási sávok területén folytatható építési tevékenység a mindenkor hatályos jogszabályok, és az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.
(5) A Szabályozási terven jelölt fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területen, belvízzel veszélyeztetett területen:
a) 5000 m2 telekterületet meghaladó beépítésre szánt, be nem épített területen építményt elhelyezni a terület szakszerű vízgazdálkodásának biztosítását követően lehet,
b) beépítésre szánt övezetek telkein a terepszintet úgy kell kialakítani, hogy az előforduló vizek a telek és az építmények tervezett használatát ne akadályozzák, a szomszédos telkek használatát ne korlátozzák,
c) az épületek padlószintjének magasságát a belvíz veszélyeztetettség mértékének megfelelően kell meghatározni,
d) az épület alapozását és a felszín alatt létesített helyiségek szerkezeteinek teherbírását és szigetelését a helyiségben tervezett tevékenységhez tartozó szárazsági követelmény figyelembevételével, geotechnikai jelentés alapján úgy kell méretezni, hogy az számoljon a vizek okozta terheléssel.
Közműellátás és elektronikus hírközlés előírásai
14. Közművekre vonatkozó általános rendelkezések
14. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű
a) közművek,
b) közterületi zöldinfrastruktúra (fasorok és zöldsávok),
c) közterületi felszíni vízgazdálkodás (kisvízfolyások és csapadékvíz),
számára közterületen, közműterületen vagy magánúton kell helyet biztosítani.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként, közös, összevont sávban kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni a zöldinfrastruktúra szempontokra figyelemmel.
(3) Új közforgalmú út építése, rekonstrukciója esetén biztosítani kell
a) a közműmentes sávok kialakítását,
b) a tervezett közművek egyidejű megépítését,
c) a meglevő közművek szükséges felújítását,
d) a közterületen keletkező csapadékvizek szikkasztását, gyűjtését, tárolását, szükséges mértékű elvezetését, valamint
e) belterületen a közvilágítást, külterületi beépítésre szánt területen és magánúttal feltárt területen a térvilágítást.
(4) A meglévő közművek kiváltásakor a feleslegessé vált közműveket és létesítményeiket el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását el kell végezni.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezetékek fektetésekor az ésszerű területgazdálkodás érdekében biztosítani kell
a) a közműmentes sávok kialakítását,
b) közterületeken a távlati összközművek rendezett elhelyezését,
c) a szabályozás szerinti növényzet telepíthetőségét.
(6) A beépítésre nem szánt, vízminőség-védelmi területen emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítandó:
a) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
b) villamosenergia-ellátás,
c) jelen szabályozás szennyvíz elhelyezésre vonatkozó előírásainak teljesülése.
15. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés
15. § (1) Új szennyvízelvezető hálózatot a csapadékvíz hálózattól elválasztott rendszerrel kell építeni.
(2) A település talajmechanikai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz, a felszín alatti és felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz mindennemű szikkasztása (beleértve az időszakos vízfolyásba, földmedrű árokba való bevezetést is), talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes területén tilos.
(3) A Szabályozási terven jelölt csatornázandó területeken a közcsatornahálózat kiépítéséig ideiglenesen közműpótlóként szivárgásmentes kialakítású zárt tároló alkalmazható, amennyiben a szennyvíz elszállítása és szennyvíztelepen történő ártalmatlanítása biztosított.
16. Települési vízgazdálkodással, csapadékvíz-gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések
16. § (1) Beépítésre szánt telkeken, az időszakos tárolás, felhasználás érdekében a tetőfelület vízszintes vetületének és a vízzáró burkolatok összes felületének minden megkezdett újonnan építésre kerülő 50 m2-re után legalább 1 m3 űrtartalmú csapadékvíztároló kapacitás biztosítandó. A tárolókapacitás a (2) bekezdés figyelembevételével csökkenthető.
(2) A csapadékvíz telken belüli elszivárogtatása, elpárologtatása többszintes zöldfelületek, zöldtetők létesítésével, esőkertek, tókák, szikkasztó berendezések építésével biztosítható.
(3) A csapadékvíz tárolására a használaton kívüli, megfelelő módon tisztított, fertőtlenített egykori szennyvíztároló akna felhasználható. Az így összegyűjtött csapadékvíz szürkevízként, illetve kertészeti célra hasznosítható.
(4) Az épületektől és a telekhatártól legalább 2 méter távolságban, ahol a talajszerkezet szikkasztási képessége és a környezetvédelmi feltételek megengedik, szikkasztóakna létesíthető.
(5) Amennyiben a telken a csapadékvíz-tároló, -szikkasztó, -párologtató rendszerek nem elégséges kapacitásúak, akkor a többlet csapadékvíz a közcélú csapadékvíz csatornába, nyílt vízelvezető, vagy szikkasztó árokba, a befogadói nyilatkozat és a kezelő hozzájárulása alapján vezethető ki. A kivezetés a járda burkolata alatt építendő meg.
(6) A 2 ha telekterület felett és 10 000 m2 beépítettség (épület és burkolat) felett a telken belüli környezetalakítást és csapadékvízgazdálkodási rendszert összehangolt műszaki, zöldfelületi és közművesítési tervek alapján kell kialakítani.
(7) A vízfolyás kezelőjének hozzájárulása alapján folytatható bármilyen építési tevékenység, amely a vízfolyás telkét vagy annak fenntartási sávját érinti.
(8) Az (5) bekezdés kivételével az építési övezetek telkeire hulló csapadékvíz idegen ingatlanra, közterületre nem vezethető, annak időszakos tárolásához, szikkasztásához, felhasználásához szükséges vízgazdálkodási, műszaki és mérnökbiológiai létesítmények, berendezések a telken belül helyezendők el.
(9) A telken belüli közlekedési felületek építése során a lejtésviszonyok és a burkolatok szerkezetének és anyaghasználatának kialakításával is biztosítani kell a csapadékvíz-megtartást és talajba szivárogtatást.
(10) Csapadékvíz szennyvíz-elvezető csatornába nem vezethető.
(11) Nyílt vízelvezető árkok építése, felújítása során a szikkasztóképesség megtartását és növelését biztosító megoldásokat kell alkalmazni.
(12) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépjármű behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.
17. Megújuló energiatermelő és egyéb technológiai létesítmények
17. § (1) Háztartási méretű kiserőmű telepítésének feltétele, a zajvédelmi határértékeknek való megfelelés, a kiserőmű magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített homlokzatmagasság átlagot nem haladhatja meg, és a dőléstávolsága minden irányban saját telken belülre essen.
(2) A háztartási méretű energiatermelő berendezések nem telepíthetők:
a) műemléki környezetben,
b) helyi védett területi érték területén,
c) egyéb védelem alatt álló területeken.
(3) A megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló berendezések, egyéb gépészeti rendszerek, kültéri gépészeti berendezések zajhatása a telek és a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
Az egyes területekre vonatkozó részletes előírások
A beépítésre szánt területek
18. Beépítésre szánt területekre vonatkozó általános előírások
18. § A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő általános használatba sorolandók:
a) Lakóterületek,
aa) Nagyvárosias lakóterület (Ln),
ab) Kisvárosias lakóterület (Lk),
ac) Kertvárosias lakóterület (Lke),
b) Vegyes területek,
ba) Településközpont terület (Vt),
bb) Intézmény terület (Vi),
c) Gazdasági területek,
ca) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz),
cb) Egyéb ipari gazdasági terület (Gipe),
d) Különleges beépítésre szánt területek,
da) Temető terület (K-T),
db) Sportolási célú terület (K-Sp),
dc) Rendezvény és sportközpont (K-Rsk),
dd) Rekreációs terület (K-Re),
de) Honvédségi terület (K-Hon),
df) Mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü),
dg) Meglévő pincesorok területe (K-P),
dh) Közműterület (K-K),
di) Kutatás-fejlesztési terület (K-Kf).
19. Beépítésre szánt területek paraméterei, részletes követelményei
19. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteinek a telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit, részletes követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A beépítésre szánt területeken elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket, valamint a melléképítményeket a 3. melléklet tartalmazza.
Lakóterületek
20. Nagyvárosias lakóterület (Ln) övezeteire vonatkozó előírások
20. § (1) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein több önálló épület is elhelyezhető.
(2) Nagyvárosias lakóterületen az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek legnagyobb száma:
a) a beépíthető legkisebb telekterület alatt a rendeltetési egységek száma nem bővíthető;
b) a beépíthető legkisebb telekterület felett a teleknagyság 80-nal történő osztásából a felfelé kerekítés szabályai szerint számolt érték.
21. Kisvárosias lakóterület (Lk) övezeteire vonatkozó előírások
21. § (1) Az Lk-1 építési övezetben a meglévő épületek a jelenlegi úszótelken nem bővíthetők.
(2) Az Lk-1 építési övezetben az előkert és a hátsókert mérete legalább 2 méter.
(3) Az Lk-2 építési övezetekben az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek legnagyobb száma:
a) 1000 m2 telekterületig legfeljebb 4 db;
b) 1000 m2 telekterület felett a teleknagyság 150-el történő osztásából a felfelé kerekítés szabályai szerint számolt érték.
(4) Az Lk-4 építési övezetekben az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek legnagyobb száma:
a) 1500 m2 telekterületig legfeljebb 4 db;
b) 1500 m2 telekterület felett a teleknagyság 150-el történő osztásából a felfelé kerekítés szabályai szerint számolt érték.
(5) Az Lk-5 és Lk-6 építési övezetekben az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek legnagyobb száma:
a) 2000 m2 telekterületig legfeljebb 4 db;
b) 2000 m2 telekterület felett a teleknagyság 150-el történő osztásából a felfelé kerekítés szabályai szerint számolt érték.
22. Kertvárosias lakóterület (Lke) övezeteire vonatkozó általános előírások
22. § (1) A 3. melléklet Elhelyezhető és tiltott rendeltetések táblázatában feltétellel elhelyezhető rendeltetések a 8. § előírásai szerint és az alábbi feltételekkel létesíthetők:
a) A közép- és nagyfeszültségű légvezetékek védőtávolságával érintett Lke-7 építési övezetbe tartozó, 2000 m2-nél nagyobb területű telkeken a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület is elhelyezhető.
b) A kertvárosias lakóterületen az állat ól, állatkifutó, állattartó építmény szomszédos lakóépülettől legalább 5 méterre helyezhető el.
(2) Az építési övezetekben új épület alapterülete, illetve meglévő épület bővítésével létrejövő alapterület nem lehet nagyobb az egyes építési övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekmérettel számított alapterület kétszeresénél, kivéve, ha szociális, nevelési, oktatási, hitéleti, illetve egészségügyi rendeltetésű épület létesül.
(3) Az Lke-3 építési övezetekben az előkert méretét és az épület elhelyezését a megtartandó zöldfelület és faállomány területén kívül, a domborzati adottságok figyelembevételével, az oldal- és hátsókert megtartásával kell meghatározni.
23. Településközpont vegyes terület (Vt) övezeteire vonatkozó előírások
23. § (1) A Vt jelű építési övezetekben – kivéve a Vt-1, Vt-4, Vt-6, Vt-8 és Vt-10 építési övezeteket - az elhelyezhető önálló rendeltetések legnagyobb száma a teleknagyság 100-zal történő osztásából a felfelé kerekítés szabályai szerint számolt érték.
(2) A Vt-1 építési övezetben az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek legnagyobb száma a teleknagyság 150-nel történő osztásából a felfelé kerekítés szabályai szerint számolt érték.
(3) A Vt-4, Vt-6, Vt-8 és Vt-10 építési övezetekben az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek legnagyobb száma:
a) 1000 m2 telekterületig legfeljebb 4 db;
b) 1000 m2 telekterület felett a teleknagyság 100-zal történő osztásából a felfelé kerekítés szabályai szerint számolt érték.
24. Intézmény terület (Vi) övezeteire vonatkozó előírások
24. § Az övezetekben a tulajdonosi lakások, szolgálati lakások a beépíthetőség legfeljebb 50 százalékát tehetik ki.
Gazdasági területek
25. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) övezeteire vonatkozó előírások
25. § (1) A 30 méter telekmélységet meghaladó építési telkek előkertjének mérete legalább 10 m.
(2) A Gksz-5, Gksz-7 és Gksz-8 jelű építési övezetekben az elő- és hátsókert legkisebb mérete 10 m.
(3) Az építési övezetekben a kötelezően kialakítandó zöldfelületnek háromszintűnek kell lennie, az előkert is fásítandó.
26. Egyéb ipari gazdasági terület (Gipe) övezeteire vonatkozó előírások
26. § (1) Az építési övezetekben az elő- és hátsókert mérete legalább 10 m.
(2) Az építési övezetekben a kötelezően kialakítandó zöldfelületnek háromszintűnek kell lennie, az előkert is fásítandó.
Különleges beépítésre szánt területek
27. Különleges beépítésre szánt területek (K) övezeteire vonatkozó előírások
27. § (1) Különleges beépítésre szánt területeken a fő rendeltetéshez kapcsolódó kiegészítő rendeltetések elhelyezhetők.
(2) A rekreációs terület K-Re-4 jelű építési övezet telkén belül a Duna parton megtartandó erdő területén úgy kell kialakítani a közcélra megnyitandó kerékpárút-sétányt fakivágás nélkül, hogy az árteret, a lefolyást és az élőhelyet ne zavarja.
(3) A mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü jelű) építési övezet telkein épület létesítése esetén az előkert mérete 10 méter.
28. Különleges beépítésre szánt területek (K) övezeteire vonatkozó különös előírások
28. § (1) A honvédségi terület (K-Hon jelű) építési övezet a honvédelmet, kutatást, fejlesztést és innovációt szolgálja, a vonatkozó jogszabályok alapján.
(2) A kutatás-fejlesztési terület (K-Kf jelű) építési övezet a kutatást, fejlesztést és innovációt szolgálja, a vonatkozó jogszabályok alapján.
A beépítésre nem szánt területek
29. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó általános előírások
29. § (1) A beépítésre nem szánt területek sajátos építési használatuk szerint tagolódnak:
a) Közlekedési terület,
aa) Közúti közlekedési terület (KÖu),
ab) Egyéb közlekedési terület (KÖe),
b) Zöldterület,
ba) Közkert (Zkk),
bb) Közpark (Zkp),
c) Erdőterület,
ca) Védelmi célú erdőterület (Ev),
cb) Rekreációs erdőterület (Er),
cc) Egyéb erdőterület (Ee),
d) Mezőgazdasági terület,
da) Általános mezőgazdasági terület (Má),
db) Kertes mezőgazdasági terület (Mk),
dc) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt),
e) Vízgazdálkodási terület,
ea) Vízgazdálkodási terület (Vg),
eb) Árvízvédelmi töltések vízgazdálkodási területe (Vg-T),
ec) Vízmű vízgazdálkodási terület (Vg-Vm),
f) Természetközeli terület (Tk),
g) Különleges beépítésre nem szánt terület,
ga) Burkolt vagy fásított köztér, sétány (Kb-Kt),
gb) Rekreációs terület (Kb-Re),
gc) Városüzemeltetési terület (Kb-Vü),
gd) Agrárturisztikai terület (Kb-At),
ge) Megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-Kf).
(2) A beépítésre nem szánt területek övezeteinek a telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit, részletes követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A beépítésre nem szánt területeken elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket, valamint a melléképítményeket a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Beépítésre nem szánt területen a fő rendeltetéshez kapcsolódó kiegészítő rendeltetések helyezhetőek el, a 3. melléklet figyelembevételével.
30. Közlekedési területek (Kö) övezeteire vonatkozó előírások
30. § (1) A Közlekedési terület övezete a közlekedési hálózatok építményei, és kapcsolódó létesítményei, zöld- és kékinfrastruktúra-hálózatok elemei, valamint közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közterületek, közutak és közhasználatra megnyitott magánutak alatt:
a) a közműépítmények,
b) a terepszint alatti közúti és gyalogos aluljárók, gyalogos passzázsok,
c) a terepszint alatti közcélú teremgarázsok és
d) a zöld- és kékinfrastruktúra építményei (pl. víztárolók, gyökérvédelmi szerkezetek) helyezhetők el.
(3) Csomópontok tervezési területén 20% zöldfelületi arány biztosítandó.
(4) Kisvízfolyás-szakasszal érintett közlekedési területen a vízfolyás-rehabilitációra figyelemmel szükséges a közterület alakítása, átépítése.
31. Zöldterületek (Z) övezeteire vonatkozó előírások
31. § (1) Zöldterület övezeteinek telkein a különböző funkciójú zöldfelületek, terepalakulatok, burkolatok kialakítása a vízmegtartásra tervezetten történjen. A vízvisszatartást szolgáló vízgazdálkodási műtárgyak, a pihenést, a testedzést szolgáló építmények a zöldterület rendeltetésével és a terület természeti értékeivel összhangban helyezhetők el.
(2) Zkk-0 jelű közkert zöldterület övezetében parkoló nem létesíthető.
32. Erdőterületek (E) övezeteire vonatkozó előírások
32. § Ev jelű védelmi célú erdőterületen erdei kilátó és műtárgyak az erdőterület erdészeti rendeltetésével, árvízvédelmi és természetvédelmi kezelésével összhangban helyezhetők el.
33. Mezőgazdasági területek (M) övezeteire vonatkozó előírások
33. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi és tájhasználati adottságokhoz, potenciálokhoz illeszkedő mezőgazdasági használat, amely a fajtavédelem, a kutatás, a vízvisszatartás, az ökológiai alkalmazkodás, valamint a termőföldvédelem, a természeti és örökségi értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos általános használatokra tagolódik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk),
c) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt).
(2) Mezőgazdasági területen fás szárú növényállomány, vízfelület a táji és termőhelyi adottságokkal és a természeti értékekkel összhangban alakítható ki, a vonatkozó jogszabályok alapján.
(3) A terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 300 m² lehet.
(4) Új épület az utcafronti telekhatártól legalább 5 m távolságban létesíthető.
(5) Nyilvántartott régészeti lelőhely, régészeti védőövezet területén vagy ahol a szabályozási terv kunhalom vagy földvár területét jelöli, építmények elhelyezése a természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján történhet.
(6) Nagy létszámú állattartó épület lakóterülettől legalább 2000 méterre helyezhető el.
(7) Má-1 jelű övezetben legfeljebb egy lakó rendeltetés helyezhető el.
(8) Má-1 jelű övezetben új lakó rendeltetés nem helyezhető el gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250 m széles, főút és a gyorsforgalmi úthoz tartozó csomóponti ág esetében az út tengelyétől számított 100 m széles, vasúti pálya esetében a vasút szélső vágányától számított 100 m széles területen.
(9) Mt-1 jelű övezetben csak a legeltetéses állattartással, természetvédelmi célú bemutatással, ismeretterjesztéssel és extenzív tájgazdálkodási, vízgazdálkodási tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el.
(10) Mt-2 jelű övezetben csak a gyógynövénytermesztéssel és -feldolgozással, táj- és természetvédelmi célú bemutatással összefüggő építmények helyezhetők el.(11) Mk-1 és Mk-3 jelű övezetekben egy hektár telekterület felett egy lakó rendeltetési egység létesíthető.
34. Vízgazdálkodási területek (Vg) övezeteire vonatkozó előírások
34. § (1) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
(2) A Vg jelű övezet területén a vízgazdálkodást szolgáló építmény, mederhasználati vízilétesítmény helyezhető el, a külön jogszabályokban foglaltak rendelkezései szerint. A Duna szabályozott területén a vízi közlekedés, és a vízi sportolás műtárgyai is a külön jogszabályokban foglaltak alapján helyezhetők el.
(3) A Vg-T jelű töltés területén a vízgazdálkodással és vízvédelemmel kapcsolatos építmények, valamint kerékpáros közlekedési építmények és műtárgyak helyezhetők el.
(4) Vg-Vm jelű vízművek, vízbeszerzési területek övezetén csak a vízbázis üzemeltetéséhez, védelméhez kapcsolódó, illetve a jövőbeni ivóvízellátás biztosítását szolgáló építmények helyezhetők el.
35. Természetközeli területek (Tk) övezeteire vonatkozó előírások
35. § Természetközeli területen a természetes és természetközeli élőhelyeket a vonatkozó jogszabályokkal és kezelési tervekkel összhangban meg kell őrizni.
36. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb) övezeteire vonatkozó előírások
36. § (1) Különleges beépítésre nem szánt – Fásított köztér, sétány (Kb-Kt-1) és a burkolt köztér (Kb-Kt-2) övezetek a pihenést, reprezentációt és közlekedést szolgálják.
(2) Különleges beépítésre nem szánt – Városüzemeltetési terület (Kb-Vü) övezet a városüzemeltetési feladatok ellátását szolgálja.
(3) A Különleges beépítésre nem szánt – Agrárturisztikai terület (Kb-At) övezet elsősorban a pihenést, az agrár- és ökoturizmust szolgálja, a táji és természeti értékekre figyelemmel. Az övezetben épület az utcafronti telekhatártól legalább 10 m távolságban telepíthető.
(4) Különleges beépítésre nem szánt - Megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-Kf) övezet a napenergia hasznosítására szolgál.
Záró rendelkezések
37. § Hatályát veszti az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet.
38. § Hatályát veszti a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelet.
39. § Ez a rendelet 2026. március 16-án lép hatályba.