Barcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019.(V.16.) önkormányzati rendelete
Barcs Város településkép védelméről
Hatályos: 2019. 06. 01Barcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019.(V.16.) önkormányzati rendelete
Barcs Város településkép védelméről
Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: TKtv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Pécsi Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Somogy Megyei Kormányhivatal, Kaposvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A rendelet célja Barcs sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
e) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;
f) az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.
(2) A helyi védelem célja a Barcs településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
a) a település karakterét meghatározó településszerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése;
b) a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése;
c) településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályait;
d) településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a reklámhordozókra vonatkozó szabályokat.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Barcs közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, illetve reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közzétételének feltételeiről megállapított esetekre;
b) az európai uniós projekttáblákra, amelyeknek elhelyezése a projekt keretében kötelező;
c) az építkezések más jogszabályban meghatározott, munkaterületen belüli kötelező építési tábláira;
d) a településrészek, közterületek, házszámok és lakások névtábláira;
e) az intézmények címeres tábláira;
f) a biztonsági (baleset-megelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi stb.) táblákra, feliratokra, jelzésekre;
h) a választási plakátokra és hirdetésekre.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, amely termékmegjelenítést, reklámot nem tartalmaz;
2. cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;
3. cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;
4. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);
5. közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);
6. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;
7. vendéglátó-terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezet (dobogó) ráhelyezésével kialakított vendéglátó egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;
8. vendéglátóipari előkert: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata
4. § (1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a város történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek
a) meghatározása és dokumentálása;
b) védetté nyilvánítása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;
c) megtartása, megőriztetése, fenntartása és jókarbantartásuk biztosítása;
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése.
(3) Az önkormányzat, a főépítész vezetésével, a helyi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.barcs.hu honlapon biztosítja.
5. § (1) A helyi védelemmel érintett elem részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.
(2) A helyi védelemmel érintett elem részét képező építmény bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.
4. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél írásban kell kezdeményezni.
(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
a) helyi egyedi védelem esetén:
aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,
ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,
ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,
ad) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,
b) helyi területi védelem esetén:
ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,
bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás.
(3) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.
(4) A helyi védelem alá helyezés szakmai előkészítését a városi főépítész végzi.
(5) A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a városi főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.
(6) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak Képviselő-testület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.
(7) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg.
(8) A helyi védelemmel kapcsolatos Képviselő-testületi döntésről a (3) bekezdésben szereplő érdekelteket a jegyző írásban tájékoztatja.
(9) Helyi egyedi védelem alatt értéket (He) "Védett épület", "Védett homlokzat”, "Védett érték" feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.
5. A helyi védelem fajtái
7. § A helyi értékek védelme lehet
a) egyedi védelem (He);
b) területi védelem (Ht).
6. Az egyedi védelem
8. § (1) Az egyedi védelem (He) kiterjedhet
a) az épület egészére és részeire (H1);
b) egyéb objektumokra (H2);
(2) Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2) ingatlanok jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 1. és 2. pontja tartalmazza.
7. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.
8. A területi védelem
10. § (1) A területi védelem (Ht) kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan városrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, településsziluettre, kilátásra, ahol a város, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
(2) A területi védelem (Ht) alatt álló területek jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 3. pontja, térképi lehatárolását a hivatkozott melléklet 4. pontja tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK
9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) azon területek, ahol a város településképének védelme érdekében az általános környezetkultúra és építészeti kultúra megtartásának, megteremtésének szakmai ellenőrzése és irányítása szükséges.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek (Tk):
a) A főközlekedési utak tengelyétől számított 50 m-es területsáv
b) A Dráva szabályozási területétől számított 50 m-es területsáv
c) A városközponti területek
ca) Városközpont I. A Mező utcától délre, a Liszt Ferenc utca vonalától nyugatra, Nagyhíd utcai köz vonalától északra, a Damjanich utcától északra, a Béke utcától keletre, a Barátság utca vonalától keletre található tömb.
cb) Városközpont II. A Barátság utcától nyugatra a Bajcsy- Zs. utcától északra, a Kossuth L. utcától keletre, az Ifjúság utcától délre, az 1199 hrsz. -ú telek északi telekhatára által határolt tömb.
(3) A településkép szempontjából meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A településkép szempontjából eltérő karakterű területeket a 19. §, a karakterekre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a 20. §, a térképi lehatárolásokat a 3. melléklet 1., 2. és 3., valamint a 4. melléklet 1., 2., 3., 4., 5. és 6. pontjai tartalmazzák.
10. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megállapítása
12. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül Barcs területén:
a) országosan védett épületek telke
b) műemléki környezet területe
c) helyi védelem alatt álló művi és táji értékek területe
d) nyilvántartott régészeti lelőhely területe
e) „ex lege” védett láp területe
f) nemzeti ökológiai hálózat - magterület
g) Natura 2000 – SPA (madárvédelmi) területek
h) Natura 2000 – SCI (természet-megőrzési) területek
i) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek (DDNP Igazgatósága adatszolgáltatása alapján)
j) Védett természeti terület, Duna Dráva Nemzeti Park területe (DDNP területe)
(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek lehatárolását a 4. melléklet 1., 2., 3., 4., 5. és 6. pontjai tartalmazzák.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
11. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
13. § (1) A helyi védelemmel nem érintett vagy településképi szempontból nem meghatározó területeken (továbbiakban: egyéb területek) az építmények anyaghasználatára, színezésére – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg – az alábbi (2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.
(2) A társasházi épületek utólagos hőszigetelését vagy festését ütemezetten csak az egész homlokzati felületre készített terv alapján lehet előkészíteni.
(3) Településképi szempontból meghatározó és helyi védelem alatt álló épületen, építményen és területen közterületről látható felületeken alkalmazott homlokzati színezés, felületképzés és tetőfedés esetén előzetes szakmai konzultáció szükséges.
(4) Barcs Város közigazgatási területén nem alkalmazható
a) azbeszt tartalmú építőanyag;
b) kék színű tetőhéjazat;
12. A településképi szempontból meghatározó (Tk) területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) A közterületek és a közhasználat számára megnyitott ingatlanok burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók stb.) és az utcákon, illetve ingatlanokon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.
(2) A városkép védelme érdekében közműlétesítmény önálló, föld feletti, szabadon álló építményként takarás nélkül nem helyezhető el.
(3) Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést, - utcai homlokzat magasság, tetőforma, tető hajlásszöge, anyaghasználat - melyet a tervezett utcakép vázlat bemutatásával kell igazolni.
(4) Előkertes kialakítás esetén csak áttört kerítés, utcafronti zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítés esetén tömör kerítés is építhető.
13. A településképi szempontból meghatározó területekre (Tk) vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A településképileg meghatározó területeken (Tk) a városkép védelme érdekében a közterületről látható homlokzaton és tetőzeten vezetékrendszer és egyéb műszaki berendezés elhelyezéséhez szakmai konzultáció szükséges.
(2) Zártsorú beépítés esetén az új, vagy átalakított magastetőket úgy kell kialakítani, hogy azok a szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak felületét csökkentsék és a lehető legkisebb felületű új takaratlan tűzfalat hozzanak létre.
(3) Az épület udvari épületszárnyának gerincmagassága az épület utcai részének gerincmagasságánál nem lehet nagyobb.
(4) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.
(5) A nem zártsorú beépítési módú épületek esetén épületrész kinyúlása közterület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az erkélyt – 12 méternél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12 méternél szélesebb utcákon legfeljebb 0,6 méter lehet, a közterület kezelőjének hozzájárulásával. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át.
14. A helyi védelemben részesülő területekre (Ht) vonatkozó területi építészeti követelmények
16. § (1) A Ht védett területen meg kell őrizni a település
a) jellegzetes szerkezetét,
b) telekrendszerét, telekstruktúráját;
c) az utca vonalvezetését;
d) utcaképét vagy utcakép részletét;
e) a település- és tájkarakter elemeit.
(2) A Ht védett területen telekalakítás csak az (1) bekezdésben leírtakkal összhangban alakítható ki.
(3) Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(4) A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni.
(5) A védelemmel érintett ingatlanokon be kell tartani a településképi szempontból meghatározó (Tk) területekre vonatkozó, a 14. és 15. §- ban foglalt előírásokat is.
15. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) A H1 védett épületek Barcs jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes
a) tömegformálást és tetőformát;
b) homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);
c) anyaghasználatot;
d) színvilágot.
(2) A H2 védett épülettartozékok, illetve egyéb védett objektumok Barcs jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző karakterelemei:
a) szobrok és keresztek;
b) képzőművészeti alkotások;
c) táj- és kertépítészeti alkotások;
d) egyéb közterületi objektumok;
e) egyedi tájértékek.
(3) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.
(4) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.
(5) Védett épület (H1) homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.
(6) A védelemmel érintett ingatlanokon be kell tartani a településképi szempontból meghatározó területekre (Tk) vonatkozó, a 14. és 15. §- ban foglalt előírásokat is.
18. § H2 védelem alatt álló objektumok eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és kőszobrok javítását, karbantartását kőszobrásszal vagy restaurátorral kell elvégeztetni.
16. Településképi szempontból eltérő karakterű területek
19. § (1) Barcs közigazgatási területe a helyi építészeti és táji adottságok alapján településképi karakterekre tagozódik:
a) központi karakterű településrészek
b) kisvárosias karakterű településrészek
c) kertvárosias karakterű településrészek
d) falusias karakterű településrészek
e) Dráva-part karaktere
f) zöld felületek karaktere
g) kiskertek karaktere
h) ipari /gazdasági karakterű területek
i) mezőgazdasági karakterű területek
j) erdő karakterű területek
k) természetes vízfelületek
(2) A településképi szempontból eltérő karakterek külterületi és belterületi térképi lehatárolását a 3. melléklet 1., 2. és 3. pontjai tartalmazzák.
17. A településképi szempontból eltérő karakterek egyedi építészeti követelményei
20. § (1) Központi karakterű területeken:
a) tilos az épületre jellemző nyílászáróktól eltérő osztású vagy színű nyílászárót beépíteni
b) tilos erkélyek, loggiák épületenként nem egységes színű és osztású beépítése
c) tilos előtető és fedett terasz nem egységes építése
d) társasházak esetén önálló közterület felöli további bejáratot csak lakófunkciótól
eltérő rendeltetés esetén lehet kialakítani
(2) Kisvárosi karakterű területeken:
a) fő rendeltetési egységen tilos 30 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani - kivéve tornyokon;
b) tilos erkélyek, loggiák épületenként nem egységes színű és osztású beépítése
c) tilos az utcafronti részen előtető és fedett terasz nem egységes építése
(3) Kertvárosias karakterű területeken:
a) fő rendeltetési egységen tilos 30 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani - kivéve tornyokon;
b) tetőhéjazatként elsődlegesen pikkelyes fedés javasolt
(4) Falusi karakterű területeken:
a) fő rendeltetési egységen tilos 35 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani - kivéve tornyokon
b) tetőhéjazatként elsődlegesen pikkelyes fedés alkalmazandó
(5) Dráva-part karakterű területeken tömör zárt kerítés közterületi telekhatáron nem építhető
(6) Városi jelentőségű zöldfelületek karakterének területén:
a) zöld területen csak tájba illő, természetes anyaghasználattal szabad építményt elhelyezni
b) zöld területen tilos tömör kerítés építése és az 5. számú mellékletben felsorolt
inváziós és tájidegen fafajok telepítése
(7) Kiskertes karakterű területeken:
a) fő rendeltetési egységen tilos 30 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani
b) tilos az 1,80 m-nél magasabb kerítés létesítése, tilos a kerítések 0,5 m-t meghaladó lábazati kialakítása, csak áttört kerítés építhető
c) tetőhéjazatként elsődlegesen pikkelyes fedés alkalmazandó
(8) Ipari karakterű területek jellemzően a gazdasági, üzemi és ipari területek
(9) Mezőgazdasági karakterű területeken csak áttört kerítés építhető
(10) Erdő karakterű területeken csak áttört kerítés építhető
(11) Vízfelületek karaktere az élővizek területe. Vízfelületek karakterének területén kerítés csak áttört kialakítással, vagy sövényből létesíthető a biztonsági területek megtartásával
18. Hírközlési infrastruktúra
21. § (1) Vezeték nélküli hírközlési hálózat új adó- és átjátszó- tornya valamint távközlési torony építése és meglévő bővítése esetén - e rendelet hatálybalépését követően - kötelező az előzetes szakmai konzultáció.
(2) Műemléken és a műemlék telkén (M), műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben (Mk), helyi jelentőségű építészeti értékként védett területen (Ht) és helyi egyedi védelem alatt épületen (H1) és objektumon (H2), településképi szempontból meghatározó területen (Tk) továbbá nyilvántartott régészeti lelőhely területén, nemzeti ökológiai hálózat területén, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen, a DDNP területén, a Natura 2000 SPA és SCI területeken valamint ex lege védett lápok területén távközlési és hírközlési torony nem helyezhető el.
(3) Belterületen antenna és antennatartó szerkezet, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhető el.
(4) Vezetékes hírközlési hálózat a településképi szempontból meghatározó vagy helyi egyedi vagy területi védelemmel érintett területeken csak meglévő oszlopsoron, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezethető. Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el ha növénytakarásuk biztosítható.
19. Energiaellátás infrastruktúrájának kialakítása
22. § (1) Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen – a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés.
(2) Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) kiépítése és légvezetékes hálózat rekonstrukciója új nyomvonalon a településképi szempontból meghatározó vagy helyi egyedi vagy területi védelemmel érintett területeken föld alatti kivitelű kell legyen. Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható.
(3) Új transzformátor állomás a helyi védett területeken nem helyezhető el, helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.
KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
20. Közterületek alakítására vonatkozó általános követelmények
23. § (1) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
(2) A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.
(3) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.
(4) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák kialakítása során legalább az egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése a közút kezelőjének igazolása alapján veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol ezt a közmű üzemeltetőjének igazolása szerint a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé.
(5) A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadálymentesíteni kell.
(6) Út-, kerékpárút, parkoló- és járdaépítési tervek engedélyezése és megvalósítása csak a tervdokumentáció részét képező környezetrendezési tervvel együtt végezhető.
(7) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében létesíthető csak burkolt felület.
(8) Közterületen az 5. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése nem javasolt.
(9) Mezőgazdasági-, erdő és zöldterületi övezetekben fenntartható tájhasználatot megvalósító gazdálkodást, kezelést vagy üzemeltetést kell folytatni, mind a természeti erőforrások, mind a tájképi értékek megőrzését figyelembe véve.
21. Vendéglátó teraszok és vendéglátó-ipari előkertek kialakításának feltételei
24. § (1) Vendéglátó teraszok és vendéglátóipari előkertek közterületen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 50. § (2) bekezdésének teljesülése esetén létesíthetők.
(2) Vendéglátó teraszt és vendéglátó-ipari előkertet közterületen kialakítani csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően megkötött közterület bérleti szerződés alapján lehet.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítmény
a) zárttá nem tehető – sem egy, sem több oldalról, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott eseteket;
b) tartószerkezetein reklám nem helyezhető el;
(4) Fedett vendéglátó terasz téliesítésére maximum 180 nap időszakban van mód. A fedett vendéglátó teraszok oldaltakarással történő felszerelésének feltétele:
a) a kialakuló helyiség nem lehet a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. § e) bekezdése szerinti zárt légterű helyiség;
b) a takarás csak ponyva lehet;
c) a létesítés településképi bejelentési eljárás köteles tevékenység;
(5) A tevékenység megszűnése esetén a bérlő a szerkezetet köteles elbontani, a közterületet és a homlokzatot eredeti állapotának megfelelően visszaállítani.
REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
22. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával, településképi bejelentési eljárás alapján kizárólag utcabútorokon, azok felületének legfeljebb 1/3-án helyezhető el.
(2) A 12. § - ban felsorolt, a településkép védelme szempontjából kiemelt területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó, reklám, plakát és fényreklám – magasabb szintű jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
(3) Reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés utcabútorra utólag nem szerelhető, azokat a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell megtervezni és létrehozni.
(4) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozó csak két- vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.
(5) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módosítani kell.
(6) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is az alapozással együtt elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.
(7) Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.
(8) A hirdető - berendezések állagát, megjelenését a közterület-felügyelők folyamatosan ellenőrzik.
(9) Temetők területén, kerítésen – sem a lezárt, sem a működő – az üzemeltetésre vonatkozó tájékoztatást tartalmazó hirdetményen kívül, reklámhordozó nem helyezhető el.
23. Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett nem gazdasági célú reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok
26. § (1) Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, hagyományos építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.
(2) Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.
(3) Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a
a) cégér;
b) cégtábla, cégfelirat és címtábla;
c) zászló.
(4) Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.
24. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák
27. § (1) Településképileg meghatározó területen, helyi védett épületen, helyi védett területen és műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű, kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető. A cégér LED- kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.
(2) A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó különös szabályok:
a) helyi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható tetőfelületén
aa) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
ab) háttérvilágítással ellátott, LED- kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő reklámberendezés nem helyezhető el.
b) helyi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható homlokzatán
ba) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,
bb) háttérvilágítással ellátott, LED- kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő reklámberendezés,
bc) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet nem helyezhető el.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
25. Településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
28. § (1) A településkép védelme érdekében Barcs Város Önkormányzata a polgármesterhez benyújtott kérelemre, az önkormányzati főépítésze útján tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából a tulajdonos, az építtető vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet a 6. melléklet szerinti kérelem benyújtásával.
(2) A 6. melléklet szerinti kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére (7570 Barcs, Bajcsy- Zs. utca 46. vagy polgarmester@barcs.hu). Az önkormányzati főépítész kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szerint szakmai konzultációt biztosít.
(3) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére.
(3) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:
a) helyi védettség alatt álló területen, helyi védettség alatt álló építményen, objektumon és telkeiken tervezett építési tevékenység esetén,
b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló mindenkori hatályos Kormányrendeletben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.
(4) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(5) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(6) A konzultációt a települési főépítész tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában. A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a települési főépítész emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek. A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt a települési főépítész nyilvántartásba veszi.
(7) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
29. § E rendeletben településkép véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
26. A bejelentési eljárás részletes szabályai
30. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le
a) reklámok és reklámhordozók elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően, reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén
b) vendéglátó terasz és vendéglátó- ipari előkert közterületen történő kialakítása esetén
c) építmények rendeltetés-megváltoztatása esetén.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a 2016.évi LXXIV. törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(3) Az (1) bekezdés a-c) pontjában megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.
(4) A bejelentési eljárást az építtető, a tervező vagy annak megbízottja (együttesen: kérelmező) a polgármesternél kezdeményezheti. A 7. számú melléklet szerinti kérelmet és annak mellékleteit papír alapon két eredeti példányban személyesen vagy postai úton, vagy elektronikus úton kell benyújtani. A bejelentő a döntést postai úton kapja meg egy példány záradékolt tervdokumentációval. A kérelmezett tevékenységet a döntés véglegessé válását követően kezdheti meg.
(5) A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül - a települési főépítész szakmai véleményére alapozva - hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg.
(6) A polgármester (4) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(7) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított 1 év.
(8) A polgármesteri döntés megszegése, vagy a bejelentés elmulasztása esetén településképi kötelezés alkalmazható, amelynek keretében a polgármester 5000 - 1.000.000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti a szabályszegőket a bontásra, az eredeti állapot helyreállítására. Ha a kötelezésben foglaltak a megadott határidőn belül nem teljesülnek, a bírság ismételten kiszabható.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
27. A településképi kötelezési eljárás
31. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában elrendelheti a településképet romboló reklámok, cégérek, a közterületen bejelentés nélkül kialakított vendéglátó terasz és vendéglátó- ipari előkert megszüntetését, vagy az építési tevékenységgel nem járó rendeltetésváltozás esetén a rendeltetésmódosítás megszüntetését. Ezen túl lehetősége van a szabálytalan, elavult, városképet előnytelenül alakító állapotok megszüntetésének kezdeményezésére és bármely településképi megoldás megszüntetésére, ha az nem felel meg a településrendezési eszközökben foglaltaknak, és a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségnek.
(2) Településképi kötelezési eljárás kerül lefolytatásra:
a) a helyi építészeti- és városképi értékvédelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg, különösen ha:
aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott
ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják
ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja
ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg
ae) a telek szabad területét nem a terület felhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják
af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve
b) településképet rontó reklám, cégér hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a reklámrendeletben meghatározott szabályoknak, különösen, ha:
ba) műszaki állapota nem megfelelő
bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy a tevékenység megszűnt
bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző városképi látványban idegen elemként jelenik meg
bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját
be) bejelentés nélkül helyezték el
bf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a városképben.
c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:
ca) ha bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították
cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították
cc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.
(3) A településképi kötelezési eljárás szakaszai:
a) helyszíni szemle (történhet saját hatáskörben vagy bejelentés alapján)
b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása
c) kötelezés és bírság.
28. A településkép-védelmi bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának módja
32. § (1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére a képviselő-testület az ingatlan tulajdonosával szemben 5000 – 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(2) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Barcs Város Önkormányzatának számlájára.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
29. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
33. § (1) A védett értékek megóvása, állagának megőrzése, felújítása, rekonstrukciója, a városkép megőrzése, eredeti állapot szerinti felújítása érdekében Barcs Város Önkormányzata támogatást biztosíthat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente – a költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig – pályázati úton vissza nem térítendő támogatást adhat, mely a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák számlával igazolt költségének legfeljebb 50 %-áig terjedhet. E célra elkülönített támogatás mértékéről az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatok és a főépítész javaslata figyelembevételével dönt.
(3) A Képviselő-testület a pályázati kiírásban meghatározza a kötelezően benyújtandó dokumentumok körét, az elnyert összeg támogatási szerződéskötésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az ellenőrzés kötelező feltételeit, határidejét. A Képviselő-testület a pályázati kiírásban határozza meg a pályázatok elbírálásának kiemelt szempontjait, amelyek közül kiemelten támogatandónak határozza meg, hogy az ingatlan helyben állandó lakcímmel rendelkező személy tulajdonában (használatában) áll és abban életvitelszerűen élnek, ill. használják, valamint az ingatlanról részletes építészeti felmérés elkészült. A benyújtott pályázatok elbírálásáról a Képviselő-testület dönt a kiírást követő év január 31-ig. A felújítási munkák csak a szerződéskötés után kezdődhetnek meg.
(4) A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi védelemmel érintett (H1 és H2) építmények, építményrészletek vagy objektumok felújításának, jókarbantartásának ösztönzése.
30. Támogatott tevékenységek és a támogatottak köre
34. § (1) A támogatás igénybe vehető a védettség alá tartozó építmények megőrzését, felújítását szolgáló, a pályázat benyújtásának időpontjában meg nem kezdett kivitelezési munkák finanszírozásához.
(2) A támogatás a védelemmel érintett teljes homlokzat, építmény vagy építményrész helyreállításának, felújításának támogatására adható.
(3) Helyi védelem alatt álló ingatlanon végzett állagmegóvási, felújítási, illetve a felújítással együtt járó egyéb építési munkálatok esetén – amennyiben a munkálatok végzéséhez közterület-foglalás szükséges – az építtető, illetve a kivitelezője legfeljebb 1 hónap időtartamra mentesül a más önkormányzati rendeletben megállapított közterület-foglalási díj fizetési kötelezettségétől.
(4) A támogatásra pályázhat minden helyi védettséggel érintett létesítmény tulajdonosa, vagyonkezelője. Önkormányzati résztulajdonnal rendelkező társasház esetén felújítási támogatás csak az önkormányzati tulajdoni hányad arányával csökkentett mértékben adható.
31. Támogatás elszámolása és kifizetése
35. § (1) Az önkormányzat a vissza nem térítendő támogatást utófinanszírozási rendszer keretében a munkálatok elvégzése után, a számlák benyújtását követő 15 napon belül, a megítélt támogatás arányában a támogatott számlaszámára utalja át.
(2) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
37. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterület használatáról szóló 18/2012.(IX.21.) önkormányzati rendelet 16. §- a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésénél be kell tartani a településkép védelméről szóló jogszabályi rendelkezéseket és önkormányzati rendeletek idevonatkozó rendelkezéseit.”
38. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 15/2002. (IX.27.) önkormányzati rendelet
a) 1. § (11) és (26) bekezdése,
b) 26. § (4), (8) és (11) bekezdése,
c) 28. § (2), (5), (7) és (9) bekezdése,
d) 33. § (2), (3) és (4) bekezdése,
e) 1. melléklete,
f) 1. függeléke.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi értékek védelméről szóló 14/2003.(X.27.) önkormányzati rendelet.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületi hirdetőtáblák használatának rendjéről szóló 4/2004.(II.6.) önkormányzati rendelet 5. §- a.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterületek használatáról szóló 18/2012.(IX.21.) önkormányzati rendelet
a) 4. § h) pontja,
b) 18. §- a.