1. § A rendelet mellékleteit a rendelettel együtt kell alkalmazni:

2. § (1) Fekvő telek: Olyan korábban kialakult közbenső telek, amely hosszanti oldalával csatlakozik az úthoz, és átalagos mélysége nem éri el a 20 métert.

(2) Háromszintű növényállomány: A telek zöldfelülettel borított területének minden 150m²–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.

(3) Haszonállat: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet és az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet szerinti haszonállatok.

(4) Kialakult beépíthető legkisebb telekterület: A beépítésre nem szánt területek egyes övezeteiben – különösen beépítésre nem szánt különleges terület övezetekben – a beépíthető legkisebb telekterület „kialakult”-ként történő jelölése esetén a 2024. január 18 napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti nagyságú telek építhető be.

(5) Maximális telekszélesség: A telek átlagos telekszélességének a megengedett legnagyobb értéke.

(6) Melléképület: Az alábbi, a telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe:

(7) Minimális telekszélesség: A telekszélesség azon értéke, mely értéknél kisebb csak a telek egyharmad hosszában megengedett.

(8) Pavilon jellegű építmény: szilárd alappal nem rendelkező, általában szerelt szerkezetű, emberi tartózkodásra alkalmas építmény.

(9) Saroktelek: Olyan földrészlet, amely legalább két szomszédos oldalán közterülethez, vagy magánúthoz csatlakozik.

(10) Útsorfa: egyenes törzset nevelő 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzs körméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.

(11) Vendéglátás: Kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.

(12) Védőfásítás, védő zöld sáv: A kijelölt területen legalább 8 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 8 m-nél szélesebb terület esetén 25 m²–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.

(13) Zaj ellen védendő épületek, helyiségek: kórtermek és betegszobák; tantermek és előadótermek oktatási intézményekben; foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban; lakószobák lakóépületekben; lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben; étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben; szállodák, szálló jellegű épületek; közösségi lakóépületek közös helyiségei; éttermek, eszpresszók; kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, és vendéglátó helyiségei; várótermek (a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. melléklet szerint).

(14) Zavaró hatású gazdasági tevékenység: A falusias és kertvárosias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.

3. § A belterületbe csatolható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

4. § (1) Ha az építmény a rendeltetése szerint a jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbiakban felsorolt építmények helyezhetők el:

(2) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan meghatározott időre, csak külső árusítással létesíthető és üzemeltethető, amely közműellátása alkalmi berendezéssel, vagy az energiaszolgáltatás, az ivóvíz szolgáltatás, a szennyvíz-elvezetés vagy gyűjtés és a csapadékvíz elvezetés közhálózati csatlakozásával biztosított.

5. § (1) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, és a közforgalom számára átadott magánutak mentén a környezethez illő, útsorfa minőségű faegyedekből álló növényzetet kell telepíteni, összhangban jelen rendelet vonatkozó egyéb előírásaival. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) 14 m, vagy attól szélesebb közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor, 12-14 m közötti közterületek megnyitásánál és kialakításánál az útpályával párhuzamos egyoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál ettől csak abban az esetben lehet eltérni, amennyiben a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé a fasor(ok) ültetését.

(3) Közterületen létesítendő 10 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely kizárólag fásított parkolóként kerülhet kialakításra. Minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db lombos fa telepítendő, az OTÉK-ban foglalt egyéb feltételek betartásával.

6. § (1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2) A település közigazgatási területén található természetvédelmi szempontból értékes területek - védett vagy védelemre tervezett természeti területek, a Natura 2000 területek és az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek - lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, mely területeken a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével az alábbi előírások vonatkoznak:

(3) Mezőtúr közigazgatási területén a fokozottan védett földikutya nagyobb egyedszámú állománya fordul elő. A fokozottan védett állatfaj és élőhelye védelme érdekében a Szabályozási terveken jelölt

(4) A szabályozási terveken jelölt „tájképvédelmi követelményekkel érintett terület”-en a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvása biztosítandó. A tájképi egység megőrzése és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a telekhasználat és építés során:

7. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet:

(2) Levegőtisztaság-védelmi védőövezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek - kivéve a telepítésre kerülő, és a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt - nem helyezhetők el.

(3) Lakóterület, vegyes terület, üdülőterület, idegenforgalmi, sport-, rekreációs és zöldfelületi célú különleges terület (nagykiterjedésű sportterület, rekreációs terület, temető terület), valamint zöldterület, közjóléti erdőterület rendeltetésszerű használatát pontszerű vagy diffúz légszennyezés és bűz nem korlátozhatja.

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők:

(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

8. § (1) A Vt, Gksz, Gip, Gá, Üü, K-Okt, K-Eü és K-Mü jelű területek építési övezeteiben a telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének legalább felét a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kompenzálása érdekében háromszintű növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok védelmét biztosítani kell. Közterületen növényzetet kivágni csak indokolt esetben, a fás szárú növények védelméről szóló országos érvényű jogszabály betartásával lehet.

9. § (1) Építési tevékenység során feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) Építési tevékenység során a telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

10. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(2) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat nem folytatható, ilyen építmény nem helyezhető el.

(3) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.

(4) 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vizek környezetében építmények elhelyezése esetén a vízfolyások mentén a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(6) A szabályozási terven feltüntetett, vízbázis hidrogeológiai védőidommal érintett területeken érvényesíteni kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat.

11. § (1) Lakó- és vegyes területen - a háztartásban keletkező veszélyes hulladékok kivételével - kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló építményekhez kapcsolódóan keletkezhet veszélyes hulladék, különösen gyógyszertár, orvos, javítószolgáltatások, szépségipari szolgáltatások, vendéglátás, élelmiszerüzlet építményeiben keletkező hulladék.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba, közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba nem bekapcsolt területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

12. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben létesíthető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználások területén a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

(2) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználásainak figyelembevételével tervezendők.

(3) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek.

13. § (1) Mezőtúr vonatkozó jogszabály szerinti katasztrófavédelmi besorolása I. kategória.

(2) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

(3) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását és alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

(4) A Szabályozási terven jelölt veszélyes üzem veszélyességi zónáiban fejlesztés, építési tevékenység a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint történhet.

14. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, teljes útrekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

15. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha

16. § Új közüzemi vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

17. § (1) A település teljes közigazgatási területén a felszín alatti vizek védelme érdekében sem szennyvíz, sem tisztított szennyvíz közvetlen talajba nem szikkasztható.

(2) A településen keletkező szennyvíz elvezetésére újonnan kizárólag elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

(3) Vízműkutak védőterületén, továbbá vízminőség védelmi területek övezetén, valamint belvízzel veszélyeztetett területen fekvő beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi területen és a mezőgazdasági üzemi területek lakó funkciójú területén, valamint a beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(4) A beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi területen és a mezőgazdasági üzemi területek lakó funkciójú területén, valamint a beépítésre nem szánt területen, amelyek nem tartoznak a (3) bekezdés alá, létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(6) Közcsatornába, csak az arra előírt és megengedett szennyezettségű szennyvizek vezethetők. Attól eltérő szennyezettségű (különösen káros és veszélyes anyagokat tartalmazó) szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt, a szennyezettséget okozó telephelyen belül kell előtisztítani, ill. előkezelni a közcsatornába vezetésre vonatkozó előírások biztosításáig.

(7) A szennyvíztisztító telep környezetterhelő hatásterülete 500 m, a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

18. § (1) Ha a vízgazdálkodási terület ingatlan-nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali nyilvántartást kell figyelembe venni. Ebből adódó kártalanítás az önkormányzatot nem terheli.

(2) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot kell kijelölni a vízfolyás kezelőjének és azon érvényesíteni kell a vízgazdálkodási területre vonatkozó előírásokat. A partél kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától szabadon kell hagyni a mederkarbantartó számára.

(3) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni.

(4) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartását elsődlegesen telken belül kell az építtetőnek megoldani. Amennyiben műszakilag ez nem megoldható, úgy a telken kívüli befogadóba a befogadó üzemeltetője által meghatározott mennyiségű és minőségű csapadékvíz vezethető.

(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(6) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni, a csapadékcsatorna kezelőjének hozzájárulásával.

19. § (1) Hullámtérbe az építési övezeti, övezeti előírások figyelembevétele mellett épület építésénél a padlószint a mértékadó árvízszint + 1 m biztonsági magasításnak megfelelő szinten jelölhető ki és figyelembe kell venni, hogy az árvízi védelmét egyedileg kell megoldani és az épület árhullámok levonulásakor elöntésre kerülhet.

(2) A hullámtéri területre vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítású építési tevékenység csak akkor lehetséges:

(3) Töltés mentett oldalán a fakadóvízzel veszélyeztetett sávban felszín alatti építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetve végezhető.

20. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településképi rendeletben előírtak szerint építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új épület létesítése esetén villamosenergia ingatlan-bekötést a település belterületén már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

21. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

22. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településképi rendeletben előírtak szerint építhető.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

23. § Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi rendelet rögzíti.

24. § (1) A közművezetékek jogszabályokban előírt védőterületeit biztosítani kell.

(2) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:

(3) A szennyvíztisztító 500 m-es, a technológiai korszerűsítést követően 150 m-es védőtávolságán belül lakó- üdülő- és vendéglátó épület, élelmiszer tároló, és feldolgozó gazdasági épület, létesítmény, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el.

(4) A Kétpó, Regionális Szilárdhulladék-lerakó körül a Szabályozási terven jelölt 1000 m-es védelmi övezetet biztosítani kell. A védelmi övezeten belül nem lehet és nem építhető lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, vagy a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.

(5) A vízműkutak körüli 10 m sugarú területen be kell tartani a belső védőövezetre külön jogszabályban előírt korlátozásokat.

(6) Az árvízvédelmi töltés 10-10 m-es védősávján belül épületet és a töltés állagát veszélyeztető, a töltés karbantartását gátló, vagy az árvízi védekezést gátló építményt és növényzetet nem szabad elhelyezni, a védősávokon gyepművelés tartandó fenn. A töltés felőli telekhatárra tömör kerítés nem építhető. A hullámtéren elhelyezett nem vízgazdálkodási célt szolgáló létesítmények megközelítését a védősávon kívül kell megoldani.

25. § (1) Telekalakítás (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatárrendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2) Nyúlványos telek újonnan a településen nem alakítható ki.

(3) Magánutak kialakítását telekalakítási terv során kell meghatározni, a közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. A telkek megközelítésére szolgáló magánútnak a telkekre előírt közműellátás biztosítására is alkalmasnak kell lennie. A közforgalom elől el nem zárt zsák magánutak végén végfordulót kell kialakítani. A legalább 12 méter széles magánutakat legalább egyoldali fasorral kell kialakítani.

(4) A beépítésre szánt területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie, a négynél kevesebb lakás vagy üdülő megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 8 méternek kell lennie.

(5) Lakóterületen telekalakítással létrehozható új telek, ha arról a részletes építési övezeti előírás máshogy nem rendelkezik, legfeljebb az egyes építési övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekméret háromszorosa lehet. Jelen előírás a településképi rendelet szerinti helyi területi védelem alatt álló területekre nem vonatkozik.

(6) A meglévő telkeket meg lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet vagy mélységet,- 5% eltéréssel.

(7) Telekhatárrendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

26. § A Szabályozási terven jelölt „Beültetési kötelezettséggel érintett terület”-et az építtetőnek vagy a telekkel rendelkezni jogosultnak, a Szabályozási terven jelölt szélességben, az építési tevékenységgel egyidejűleg védő zöld sávként kell kialakítani, és azt folyamatosan fenntartani.

27. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.

(2) Kialakult állapota szerint két övezetbe, vagy építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső részének megfelelően.

(3) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény - kivéve közmű - csak a főépítménnyel egy időben, vagy a főépítmény után építhető.

(4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.

(5) Az építési övezetekben melléképítmények a hátsókertben az OTÉK előírásai szerint, a telek többi részén kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve a közmű-becsatlakozási műtárgy, a hulladéktartály tároló 2,0 m magasságig, vagy 4 m² alapterületig, a kerti építmények.

(6) Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető műtárgyak – kivéve antennák, villámhárító - terepszinttől mért legnagyobb magassága nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkeznek.

(7) A település teljes területén konténer építmény, mobilház, jurta helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.

(8) A település közigazgatási területén konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb két év időtartamra helyezhető el, kizárólag felvonulási létesítmények céljára az építési tevékenység idejére.

(9) Vásárok idejére mobil árusító hely közterületen, közterületfoglalási engedéllyel engedélyezhető, más esetben közterületen, közterületfoglalási engedéllyel legfeljebb 1 év időtartamra engedélyezhető.

(10) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után 1 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(11) A közterületen belüli vízfelülettel, illetve közterület menti vízfelülettel (csatorna, árok) közvetlen határos ingatlanok esetében a hídon keresztüli útkapcsolat is közútkapcsolatnak tekinthető.

28. § (1) Épületek, egyéb építmények a természetes terepszinthez illesztetten alakíthatók ki.

(2) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható meg, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani.

(3) Amennyiben épület elhelyezés során rézsű kialakítása szükségessé válik, a rézsű állékonyságának biztosítása érdekében 1,5 lábasnál meredekebb (33,69°-nál nagyobb hajlásszögű) rézsű nem alakíthatók ki.

29. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(2) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(3) Az előkert felőli építési vonal beépített utcaszakasz esetében legalább 70%-ban az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyzett épületek kialakult építési vonalához igazodó legyen.

(4) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége, mely egyben építési vonal is, 5 m.

30. § (1) Haszonállat és kedvtelésből tartott ló elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec, kifutó egyéb építményektől, létesítményektől való legkisebb távolsága:

(2) Haszonállat, valamint kedvtelésből tartott ló tartására szolgáló építmény padozata hézagmentesen, szilárd burkolattal alakítandó ki. A trágyalé gyűjtése számara kizárólag fedett, zárt, szivárgásmentes kialakítású trágyalétároló építhető.

31. § (1) A nagyvárosias lakóterület építési övezet (Ln) elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

(4) A nagyvárosias lakóterület építési övezetben telepítési tanulmányterv és beépítési terv alapján sorgarázsok elhelyezhetők.

(5) Az Ln-1 jelű építési övezet előírásai:

32. § (1) A kisvárosias lakóterület építési övezet (Lk) elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A hátsó telekszélesség nem lehet kisebb az utcafronti telekszélesség felénél.

(4) Az építési övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.

(5) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött maximum 70 cm- re helyezhető el.

(6) Az építési övezetben az utcai telekhatártól számított 15,00 méter távolságig, valamint hátsókertben állattartó épület, állatkifutó és trágyatároló nem helyezhető el.

(7) A Hortobágy-Berettyóra kifutó telekvégek töltéslábtól mért 10 m-es sávjában építmény nem helyezhető el.

(8) Az Lk-1 jelű építési övezet előírásai:

(9) Az Lk-1 jelű építési övezetekben melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

(10) A Lk-1 jelű építési övezetbe tartozó „Tisztviselői lakótelep” területén telepítési tanulmányterv és beépítési terv alapján sorgarázsok elhelyezhetők.

(11) Az Lk-2 jelű építési övezet előírásai:

(12) Az Lk-3 jelű építési övezet előírásai:

(13) Az Lk-2 és Lk-3 jelű építési övezetben melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

(14) Az Lk-2 és Lk-3 jelű építési övezetben melléképületek elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:

33. § (1) A kertvárosias lakóterület építési övezet (Lke) elsősorban lakó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen túl

(3) A hátsó telekszélesség nem lehet kisebb az utcafronti telekszélesség felénél.

(4) Az építési övezeteken belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.

(5) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött max. 70 cm-re helyezhető el.

(6) Az építési övezetekben az építési helyen belül az utcai telekhatártól számított 20,00 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el.

(7) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(8) Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:

(9) Az Lke-2 jelű építési övezet előírásai:

(10) Az Lke-3 jelű építési övezet előírásai:

(11) Az Lke-4 jelű építési övezet előírásai:

34. § (1) A falusias lakóterület építési övezeteiben (Lf) elhelyezhető:

(2) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött max. 70 cm-re helyezhető el.

(3) Az építési övezetben az építési helyen belül az utcai telekhatártól számított 20,00 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el.

(4) Az építési övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.

(5) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(6) Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:

35. § (1) A településközpont vegyes területek építési övezeteiben (Vt) elhelyezett épület a lakó rendeltetésen túl:

(2) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött max. 70 cm-re helyezhető el.

(3) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A Hortobágy-Berettyóra kifutó telekvégek töltéslábtól mért 10 m- es sávjában építmény nem helyezhető el. Fenti telkeknél a hátsó telekhatárt, maximum 1,8 m magas kerítéssel kell lezárni.

(5) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:

(6) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:

(7) A Vt-3 jelű építési övezet előírásai:

(8) A Vt-4 jelű építési övezet előírásai:

(9) A Vt-4 jelű építési övezetbe tartozó terület a fokozottan védett földikutya aktív élőhelyeként nyilvántartott, építési tevékenység kizárólag jelen rendeletben meghatározott szabályok szerint, az illetékes nemzeti park igazgatósággal (Hortobágyi NPI) egyeztetve végezhető.

36. § (1) A Gksz jellel jelölt építési övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági tevékenységi célú épület a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetést is tartalmazhat, telkenként legfeljebb egy lakással, ha a részletes építési övezeti előírás másként nem rendelkezik. A Gksz jelű övezetekben töltőállomás is elhelyezhető.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) Technológiai szükségszerűség esetén az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasságtól eltérés engedélyezhető.

(6) Az építési övezeteken belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.

(7) A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:

(8) A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:

(9) A Gksz-3 jelű építési övezet előírásai:

37. § (1) Az egyéb ipari terület (Gip) olyan gazdasági célú ipari építmények, nem jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenység építményei, elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A Gip jelű építési övezetek elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgálnak.

(2) A Gip jelű építési övezetekben az alábbi előírásokat kell betartani:

(3) A Gip jelű építési övezetekben az egyes telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően, védő zöld sávként kell kialakítani.

(4) Technológiai szükségszerűség esetén az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasságtól eltérés engedélyezhető.

(5) A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:

(6) A Gip-2 jelű építési övezet előírásai:

(7) A Gip-2 jelű építési övezetben az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túl elhelyezhető még háztartási méretűnek számító szélerőmű, a védőterület (dőléstávolság) telken belül történő biztosításával, amennyiben a környezetterhelés sem a talajt, sem a vizeket nem veszélyezteti, és a szomszédos ingatlanokra nincs korlátozó hatással.

38. § (1) Az általános gazdasági terület (Gá) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) A Gá jelű építési övezetekben az egyes telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően, védő zöld sávként kell kialakítani.

(4) Technológiai szükségszerűség esetén az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasságtól eltérés engedélyezhető.

(5) A Gá-1 jelű építési övezet előírásai:

39. § (1) Az üdülőházas területen (Üü) kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál.

(2) Az építési övezetben üdülőépületek, közösségi szórakoztató, kulturális épületek, sportépítmények, valamint a terület rendeltetésével összhangban lévő, és azt szolgáló építmények, továbbá az épületegyüttes energiaellátását biztosító háztartási méretű kiserőmű építményei helyezhetők el. Az övezet területén önállóan megújuló energiaforrás építményei, épület- épületegyüttes energiaellátását biztosító háztartási méretű kiserőmű építményei kizárólag a szabályozási terven kijelölt területeken helyezhetők el.

(3) Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével nem helyezhető el.

(4) Az Üü-1 jelű építési övezet előírásai:

40. § (1) A hétvégi házas területen (Üh) legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. Az építési övezetben a terület rendeltetésével összhangban lévő, és azt szolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények helyezhetők el.

(2) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(3) Az építési övezetben különálló árnyékszék nem építhető. Új épület építése esetén a meglévő, különálló árnyékszéket el kell bontani, a területet eredeti állapota szerint kell rendezni.

(4) A Holt-Körös mederélétől számított 6 m-es zöldsáv a holtág vizének kezeléséhez szükséges területnek fenntartandó, ezen sávban kerítés nem építhető.

(5) Az Üh-1 jelű építési övezet előírásai:

41. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges területek a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

42. § (1) A K-Okt/1 építési övezet: a felsőfokú oktatás területe a városközpontban, telken belül fejleszthető, építménybővítés lehetőleg emeletráépítéssel és/vagy tetőtérbeépítéssel lehetséges.

(2) A K-Okt/1 építési övezetben az oktatáshoz és üzemeltetéshez szükséges épületek, egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A K-Okt/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K-Okt/1 építési övezet előírásai:

43. § (1) A K–St/1 építési övezet a strand, uszoda, gyógyfürdő, tervezett kemping területe.

(2) A K-St/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K-St/1 építési övezetben Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K-St/1 építési övezetben telkenként legfeljebb 1 szolgálati vagy tulajdonosi lakás helyezhető el, melynek a bruttó alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg.

(5) A K-St/1 építési övezet előírásai:

44. § (1) A K-Szoc/1 építési övezet a szociális otthon területe a Szolnoki úton, bővíthető saját területén belül.

(2) A K-Szoc/1 építési övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületeket, egyéb építményeket lehet elhelyezni.

(3) A K-Szoc/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K-Szoc/1 építési övezet előírásai:

45. § (1) A K–Sp építési övezetbe a városi sportpályák, sporttelepek területe tartozik.

(2) A K–Sp/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K–Sp/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K–Sp/1 építési övezetben telkenként legfeljebb 1 szolgálati vagy tulajdonosi lakás helyezhető el, melynek a bruttó alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg.

(5) A K–Sp/1 építési övezet előírásai:

46. § (1) A K–Eü/1 építési övezet a városi kórház területe Mezőtúr központjában, telken belül fejleszthető.

(2) A K–Eü/1 építési övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületeket, egyéb építményeket lehet elhelyezni.

(3) A K–Eü/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K–Eü/1 építési övezet előírásai:

47. § (1) A K-Lov építési övezet a lovas sport céljára szolgáló terület.

(2) A K–Lov/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K–Lov/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K–Lov/1 építési övezetben telkenként legfeljebb 1 szolgálati vagy tulajdonosi lakás helyezhető el, melynek a bruttó alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg.

(5) A K–Lov/1 építési övezet előírásai:

48. § (1) A K-Tg/1 építési övezetbe a Peresi tangazdaság területe, felsőfokú oktatási létesítmény gyakorló és bemutató helye, vendégháza tartozik.

(2) A K–Tg/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K–Tg/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K–Tg/1 építési övezetben telkenként legfeljebb 1 szolgálati vagy tulajdonosi lakás helyezhető el, melynek a bruttó alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg.

(5) A K–Tg/1 építési övezet előírásai:

49. § (1) A K-Km építési övezetekbe a közműlétesítmények területigényes, épület elhelyezésére szolgáló beépítésre szánt övezetei tartoznak. A K-Km jelű építési övezet területén vízellátás-, szennyvízkezelés-, villamosenergia ellátás-, földgáz és egyéb szénhidrogén ellátás- és hírközlés létesítményei és az azokhoz kapcsolódó épületek és egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A K–Km/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K–Km/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K–Km/1 építési övezet előírásai:

50. § (1) A K-Hull/1 építési övezet az elkülönítetten gyűjtött hulladékok elhelyezésére, kezelésére, ártalmatlanítására és feldolgozására szolgáló terület.

(2) A K-Hull/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K-Hull/1 építési övezetben Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A hulladékok kezelésére szolgáló területeket körül kell keríteni.

(5) A K-Hull/1 építési övezetben előírt, a telek legkisebb zöldfelülettel borítandó területének egy részét a telekhatár mentén egybefüggően, védő zöld sávként kell kialakítani.

(6) A K-Hull/1 építési övezet előírásai:

51. § (1) A K-Szt/1 építési övezetbe a települési a települési folyékony- és iszapszerű hulladékok elhelyezésére, kezelésére és ártalmatlanítására szolgáló terület tartozik.

(2) A K–Szt/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K–Szt/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A folyékony hulladék kezelésére szolgáló területet körül kell keríteni.

(5) A K–Szt/1 építési övezetben előírt, a telek legkisebb zöldfelülettel borítandó területének egy részét a telekhatár mentén egybefüggően, védő zöld sávként kell kialakítani.

(6) A K–Szt/1 építési övezet előírásai:

52. § (1) A K-Mü építési övezet az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló külterületi majorok területe.

(2) Az építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

(3) Az építési övezetben előírt, a telek legkisebb zöldfelülettel borítandó területének egy részét a telekhatár mentén egybefüggően, védő zöld sávként kell kialakítani.

(4) A K–Mü/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(5) A K–Mü/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(6) A K–Mü/1 építési övezet előírásai:

53. § (1) A K-Mül építési övezet a mezőgazdasági üzemi területeken kialakult lakó funkciójú területek övezete.

(2) A K-Mül építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K-Mül/1 építési övezet előírásai:

(5) A K-Mül/2 építési övezet előírásai:

(6) A K-Mül/3 építési övezet előírásai:

54. § (1) A K-Gyt/1 építési övezet az állati tetemek gyűjtésére és átmeneti tárolására szolgáló terület.

(2) A K-Gyt/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K-Gyt/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) Az állati hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területet körül kell keríteni.

(5) A K-Gyt/1 építési övezetben előírt, a telek legkisebb zöldfelülettel borítandó területének egy részét a telekhatár mentén egybefüggően, védő zöld sávként kell kialakítani. A telekhatár mentén fasor, alatta cserjesávval létesítendő.

(6) A K-Gyt/1 építési övezet előírásai:

55. § (1) A K-Ámh/1 építési övezet a kutyamenhely területe.

(2) A K-Ámh/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K-Ámh/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) Az állatok elhelyezésére szolgáló területet körül kell keríteni.

(5) A K-Ámh/1 építési övezetben előírt, a telek legkisebb zöldfelülettel borítandó területének egy részét a telekhatár mentén egybefüggően, védő zöld sávként kell kialakítani. A telekhatár mentén fasor, alatta cserjesávval létesítendő.

(6) A K-Ámh/1 építési övezet előírásai:

56. § (1) A K-G/1 jelű építési övezet a meglévő garázsok, garázssorok területe.

(2) A K-G/1 jelű építési övezetben kizárólag személygépjárművek tárolását szolgáló rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(3) A K-G/1 építési övezet előírásai:

57. § (1) Közlekedési területek az OTÉK-ban ekként meghatározott területek.

(2) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlapok tüntetik fel; a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye stb.) irányadónak tekintendők.

(3) A közlekedési terület övezetei:

(4) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

(5) A helyi külterületi utak mentén kerítés az úttengelytől számított 6-6 méteren kívül helyezhető el.

(6) A parkolást/rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani.

(7) Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban ^[2] meghatározott rálátási háromszög – lakott területen a csökkentett rálátási háromszög – területén belül építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, növényzetet ültetni a jogszabály előírásai szerint lehet.

(8) A KÖu-Z/1 övezetben a területnek legalább az 50%-át zöldfelületként kell kialakítani. A KÖu-Z/1 övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(9) A közúti közlekedés céljára szolgáló terület övezetben, valamint a KÖk/1 övezetben:

(10) A KÖv/1 övezetbe a Hármas-Körös területén lévő kompkikötő területe tartozik. A KÖv/1 övezetben:

58. § (1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.

(2) A zöldterületek területi kiterjedésük, funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A zöldterület övezeteiben kizárólag a terület rendeltetésszerű használatához szükséges felszíni parkolóhelyek alakíthatók ki, terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

(4) A zöldterület övezeteiben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényállomány alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.

(5) A Zkp-1 övezet előírásai:

(6) A Zkp-2 övezet előírásai:

(7) A Zkk övezetekben a zöldterület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgyak helyezhetők el. A Zkk övezetekben épületek nem alakíthatók ki.

(8) A Zkk-1 övezet előírásai:

(9) A Zkk-2 övezetbe a Földvári út – IX. u. - Balassa B. u. - Szigony u. tömbben található mélyfekvésű, vízállásos terület tartozik. Az övezetben:

59. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek a területfelhasználási cél és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését jelen rendelet előírásai lehetővé teszik, a közterületi telekhatártól, és az eltérő területhasználatú szomszédos telek határától számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az erdőterületeken – kivéve a vízgazdálkodási célú erdőterületeket – kizárólag vadvédelmi kerítés létesíthető. A vízgazdálkodási célú erdőterület övezetben kerítés nem létesíthető.

60. § (1) Védelmi erdőterület övezeteibe (Ev) a környezetvédelmi célokat szolgáló, valamint a természetvédelmi szempontból értékes, érzékeny erdők tartoznak.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületek övezeteiben kizárólag olyan műtárgyak (pl. nyomvonal jellegű közmű építmények) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védelmi rendeltetésű erdőterületek övezeteiben épületek nem helyezhetők el.

(3) Az Ev-1 övezetbe a természetvédelmi szempontból érzékeny – védett természeti területen lévő, Natura 2000 területként, ökológiai hálózat magterületeként nyilvántartott – erdők tartoznak. Műtárgyak kizárólag a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel, a táji, természeti értékek, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvásával helyezhetők el.

(4) Az Ev-2 övezetbe a környezetvédelmi célokat szolgáló erdők – talajvédelmi, vízvédelmi, településvédelmi, mezővédő erdők – tartoznak.

61. § (1) Közjóléti erdő övezetekbe (Ek) a parkerdő céljára kijelölt erdők tartoznak.

(2) Az Ek-1 jelű közjóléti erdő övezetekben elhelyezhetők:

(3) Az Ek-1 övezet előírásai:

(4) Az Ek-2 övezet előírásai:

62. § (1) Gazdasági erdő övezetekben (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, egyéb építmények, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei - erdészház, közösségi vadászház, magasles, erdei kilátó, továbbá a terület fenntartásához szükséges építmények - helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul.

(2) Az Eg-1 övezet előírásai:

63. § (1) Az Eht-1 jelű Vízgazdálkodási célú erdőterület övezetbe a hullámtéri erdők tartoznak.

(2) Az Eht-1 jelű Vízgazdálkodási célú erdőterület övezetben az árvízvédelem és a vízgazdálkodás, továbbá a környezet- és természetvédelem együttes érdekeivel összhangban levő tájhasználat folytatható.

(3) Az Eht-1 jelű Vízgazdálkodási célú erdőterület övezetben műtárgyak kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelően, és a nagyvízi mederkezelési terv rendelkezései figyelembevételével helyezhetők el. Épületek nem helyezhetők el.

64. § (1) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, valamint amennyiben az övezeti előírások megengedik és a gazdálkodás az állandó helyben lakást szükségessé teszi, lakás, lakóépület helyezhetők el.

(2) A közigazgatási területen található mezőgazdasági területek a területfelhasználási cél és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A mezőgazdasági területek övezeteiben:

(4) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol az előírások lehetőséget adnak lakóépület, lakás létesítésére:

(5) Az SZT-II jelű Szabályozási terven jelölt „bejegyzett tanya” területén építmények az OTÉK-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén és beépítési paraméterekkel helyezhetők el.

(6) Új tanya azokon a területeken jelölhető ki, ahol az adott övezetre vonatkozó előírások új tanya kialakítását, jogi jelleg bejegyzését lehetővé teszik vagy nem tiltják.

(7) Ahol a mezőgazdasági övezetek részletes előírásai lehetővé teszik, több telekből álló birtoktest kialakítható, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken (birtokközpont) is kihasználható, ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá természeti érték megőrzését nem veszélyezteti.

(8) A birtokközpontra vonatkozó előírások:

(9) Az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.

(10) A szabályozási terven jelölt, országos védettséget élvező (ex lege védett) kunhalmok területén tevékenységek oly módon folytathatók, hogy a kunhalmok jellegzetes alakzata ne sérüljön, építési tevékenység során terepalakítás kunhalom területét nem érintheti.

(11) A mezőgazdasági területekre vonatkozó (1)–(10) bekezdésben foglalt általános előírásokat az egyes mezőgazdasági övezetekre vonatkozó részletes előírásokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

65. § (1) Kertes mezőgazdasági övezetbe (Mk) tartoznak a földhivatali nyilvántartás szerinti zártkertek Szabályozási terveken lehatárolt területei.

(2) A kertes mezőgazdasági övezetekben kizárólag a növénytermesztéshez, szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz, állattartáshoz kapcsolódó gazdasági épület helyezhető el.

(3) Egy telken – az (5) bekezdés kivételével - egy gazdasági épület helyezhető el.

(4) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben lakóépület, vagy lakó rendeltetésű épületrész nem helyezhető el. A Szabályozási terven jelölt Alsórészi regálé, Újvárosi regálé, a Bánom kert, valamint a Hídszegi kert területén a meglévő lakóépületek felújíthatók, de új lakóépület nem létesíthető.

(5) Az övezetben az 1 ha területnagyságot meghaladó telkeken üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épület (terményfeldolgozó, állattartó épület) is elhelyezhető, amennyiben a vonatkozó környezeti feltételek teljesíthetők és a szomszédos területek rendeltetésszerű használatára nincs zavaró hatással.

(6) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont és új tanya nem létesíthető.

(7) A telken új épület elhelyezése esetén az 64. § (3) bekezdés előírásait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

(8) Az Mk-1 övezet előírásai:

66. § (1) Az általános mezőgazdasági terület (Má) a telekalakítás és az építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:

(2) Az Má-1 jelű hagyományos árutermelő mezőgazdasági terület övezet előírásai:

(3) Az Má-2 jelű intenzív növénytermesztési mezőgazdasági övezetbe a rizstermesztéssel hasznosított területek tartoznak. Az Má-2 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.

(4) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezetbe a belterületen lévő mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak. Az övezetben a terület későbbi fejlesztési lehetőségének biztosítása érdekében épületek nem alakíthatók ki, kizárólag olyan műtárgyak helyezhetők el, melyek a távlati fejlesztést nem akadályozzák.

67. § (1) Tájgazdálkodási mezőgazdasági területekbe (Mt) a táji-, természetvédelmi és/vagy vízvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetbe a védett vagy védelemre tervezett természeti területen lévő, Natura 2000 területként, az országos ökológiai hálózat magterületeként vagy ökológiai folyosóként nyilvántartott mezőgazdasági területek tartoznak.

(3) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet előírásai:

(4) Az Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetbe a Magas Természeti Értékű Területként nyilvántartott mezőgazdasági területek tartoznak.

(5) Az Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet előírásai:

(6) Az Mt-3 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetbe a táj- és vízvédelmi szempontból érzékeny, a holtágrendszer közrefogásában, valamint a Hortobágy-Berettyó mentén fekvő mezőgazdasági területek tartoznak.

(7) Az Mt-3 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet előírásai:

68. § (1) Az Mt-ht/1 jelű vízgazdálkodási célú tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetbe a természetvédelmi oltalom alatt álló, vízügyi szempontból érzékeny hullámtéri mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Mt-ht/1 jelű vízgazdálkodási célú tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetben az árvízvédelem és a vízgazdálkodás, továbbá a környezet- és természetvédelem együttes érdekeivel összhangban levő tájhasználat folytatható.

(3) Az Mt-ht/1 jelű vízgazdálkodási célú tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el. Egyéb építmények kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelően és a nagyvízi mederkezelési terv rendelkezései figyelembevételével helyezhetők el.

69. § (1) Vízgazdálkodási területbe (V) a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák, az állóvizek medre és parti sávja, valamint a vízgazdálkodást közvetlenül szolgáló területek tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani, és azon építményeket elhelyezni csak a vízügyi és természetvédelmi jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével lehet.

(4) A V-1 övezetben (állóvizek medre és parti sávja), a V-2 övezetben (vízfolyások, holtágak, csatornák medre és parti sávja) és a V-3 övezetben (árvízvédelmi töltés övezete) a vízgazdálkodáshoz szükséges műtárgyak alakíthatók ki, épületek nem létesíthetők.

(5) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. A vízfolyások fenntartási sávja sem a belterületen, sem a külterületen nem keríthető le.

(6) Vízi létesítménynek nem minősülő víziállás (stég) az üdülési, turisztikai hasznosítású Túrtői- és Peresi-holtág, Harcsás- és Halásztelki-holtág területén az alábbi előírások betartásával létesíthető:

(7) A V-4 jelű övezetbe a vízgazdálkodási tevékenységet közvetlenül kiszolgáló építmények területei (pl. gátőrház, szivattyúház) tartoznak. A V-4 övezetben:

(8) A V-5 jelű rekreációs célú vízgazdálkodási terület övezetbe a belterület délnyugati szélén található egykori agyagbánya helyén lévő rekreációs, szabadidő funkciójú vízgazdálkodási terület (vizes élőhely, bemutatóhely jóléti tóval) tartozik. Az övezetben

70. § (1) Természetközeli terület övezetbe a nádas, mocsaras területek tartoznak.

(2) A Tk-1 jelű természetközeli terület övezetben nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. Természetközeli terület övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

71. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területbe (Kb) azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek sajátos építési használatuk és az elhelyezhető építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

72. § (1) A Kb-B/1 jelű különleges beépítésre nem szánt bányaterület övezetbe a bányakapitánysági határozattal megállapított külszíni bányatelek területei tartoznak.

(2) A Kb-B/1 jelű különleges beépítésre nem szánt bányaterület övezetben kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, adminisztrációs és szociális épületek helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott épületek alapterülete bányatelkenként összesen a 300 m²-t nem haladhatja meg, a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m. A bányatelken belül a telkek legnagyobb beépítettsége 0,04 % lehet.

(4) A Kb-B/1 jelű különleges beépítésre nem szánt bányaterület övezetben a bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(5) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.

73. § (1) A Kb-Gk/1 jelű különleges beépítésre nem szánt gázkutak övezetbe a szénhidrogén bányatelken belüli gázkutak (termelő, lefoglaló kutak) üzemi területei tartoznak.

(2) A Kb-Gk/1 jelű különleges beépítésre nem szánt gázkutak övezetben kizárólag a szénhidrogén bányászattal kapcsolatos közműlétesítmények (kutak, vezetékek) helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.

(3) A Kb-Gk/1 jelű övezetben a gázkutak üzemi területét körül kell keríteni.

74. § (1) A Kb-Rek/1 jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezetbe a belterület délnyugati szélén található egykori agyagbánya környezetében lévő tervezett rekreációs, szabadidő funkciójú terület tartozik.

(2) A Kb-Rek/1 jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezetben a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó, a pihenést, testedzést szolgáló épületek, egyéb építmények, az ismeretterjesztés építményei, vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(3) A Kb-Rek/1 övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A Kb-Rek/1 övezet előírásai:

75. § (1) A Kb–T övezetbe a temetők területei tartoznak.

(2) A temetők telekhatára mentén fasor, alatta cserjesávval létesítendő.

(3) A temetők határán kegyeleti okokból tömör kerítés létesítendő.

(4) A Kb-T/1 jellel jelölt övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(5) A Kb–T/1 övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(6) A Kb–T/1 övezetben új sírkert a telekhatártól legalább 30,0 m-re alakítható ki.

(7) A Kb–T/1 övezet előírásai:

76. § (1) A Kb–Kt/1 övezetben elhelyezhetők:

(2) A Kb–Kt/1 övezetben épületek nem alakíthatók ki.

(3) A Kb–Kt/1 övezetben a legkisebb zöldfelület mértéke 40 %.

77. § (1) A Kb-Km terület övezetei a közmű- és hírközlési létesítmények, vízművek nem épületigényes területei.

(2) A Kb-Km/1 jelű övezetben a közműellátás és hírközlés építményei helyezhetők el.

(3) A Kb-Km/1 övezet előírásai:

(4) A Kb-Km/2 jelű övezetbe a vízműterületek tartoznak. A Kb-Km/2 övezet előírásai:

78. § (1) A Kb-En jelű beépítésre nem szánt különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek a saját energiaszükséglet kielégítését meghaladó megújuló energiaforrás felhasználására, építményei elhelyezésére szolgáló területek.

(2) A Kb-En/1 jelű övezet naperőmű-park elhelyezésére szolgáló terület, ahol a naperőmű műszaki technológiai berendezései, elemei, valamint ezek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A Kb-En/1 jelű övezetben építmények elhelyezése esetén az alábbi előírások tartandók be:

(4) A Kb-En/1 övezet előírásai:

79. § (1) A Kb-Mü övezetek az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló külterületi majorok nem intenzív beépítésű területe.

(2) A Kb-Mü övezetekben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

(3) A Kb-Mü övezetekben előírt, a telek legkisebb zöldfelülettel borítandó területének egy részét a telekhatár mentén egybefüggően, védő zöld sávként kell kialakítani.

(4) A Kb–Mü/1 övezetekben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(5) A Kb–Mü/1 övezetekben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(6) A Kb–Mü/1 övezet előírásai:

80. § (1) A Kb-Áh/1 övezetbe a rekultivált, utógondozás alatt álló volt szilárd hulladéklerakó területe tartozik.

(2) A Kb-Áh/1 övezet területén kizárólag a bezárt, rekultivált hulladéklerakó terület utógondozásával, monitorozásával kapcsolatos műtárgyak helyezhetők el. Az övezet területén épület nem alakítható ki. A bezárt hulladéklerakó szakszerű, a vonatkozó országos érvényű jogszabályok és a környezetvédelmi hatóság által előírt utógondozását: megfigyelését, karbantartását, ellenőrzését biztosítani kell.

81. § Ez a rendelet 2024. január 18-án lép hatályba.

82. § Hatályát veszti A Helyi Építési Szabályzatról szóló 2/2004. (II. 6.) önkormányzati rendelet.